15.11.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 315/9

(1)

Az európai szabványosítás a – szabványok és egyéb szabvány jellegű dokumentumok létrehozásában – érdekelt felek által és részére, azok szükségleteinek kielégítésére végzett önkéntes tevékenység. Ezeket a szabványokat és szabvány jellegű dokumentumokat a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) I. mellékletében szereplő szervek, vagyis az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) (a továbbiakban: az európai szabványügyi testületek) állítják össze.

(2)

A 98/34/EK irányelv felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy az említett irányelv által létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően szabványosítási kérelmekkel forduljon az európai szabványügyi testületekhez. A CEN, a Cenelec és az ETSI, valamint az Európai Bizottság és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás közötti együttműködésre vonatkozó, 2003. március 28-án kiadott általános iránymutatások (4) határozzák meg a partnerségi kapcsolatokat az európai szabványügyi testületek, illetve a Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás között, amely szintén részt vesz az európai szabványosítás támogatásában.

(3)

A Közösség számára szükséges az európai szabványosítás finanszírozásában való részvétel, figyelembe véve a szabványosítás hasznos szerepét a Közösség jogalkotásának és politikáinak támogatásában. Az európai szabványosítás egyrészt hozzájárul a belső piac működéséhez és erősítéséhez, ami különösen az „új megközelítésű” irányelveknek köszönhető az egészségügyi, a biztonsági és a környezet- és fogyasztóvédelmi ágazatban, valamint biztosítja az interoperabilitást olyan területeken, mint például a közlekedés. Másrészt az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok, a kommunikációs eszközök interoperabilitásának, a technológiai fejlesztésnek és bizonyos tevékenységek, így az informatika innovációjának előmozdításával. Ezért célszerű e határozatba belefoglalni az európai szabványosítási tevékenységek finanszírozását az informatika és a távközlés területén, amelyek tekintetében különösen irányadó az információtechnológia és távközlés terén történő szabványosításról szóló, 1986. december 22-i 87/95/EGK tanácsi határozat (5).

(4)

Ennek a határozatnak világos, teljes és részletes jogalapot kell biztosítania a Közösség politikái és jogszabályai végrehajtásához szükséges valamennyi európai szabványosítási tevékenység közösségi finanszírozásához.

(5)

Biztosítani kell, hogy a kis- és középvállalkozások – különösen a kis-, mikro- és kézműves-vállalkozások – alkalmazni tudják az európai szabványokat. Ezért ezeket a szabványokat e vállalkozások sajátosságainak és környezetének figyelembevételével kell kidolgozni és alakítani.

(6)

A közösségi finanszírozásnak a szabványok vagy egyéb szabvány jellegű dokumentumok létrehozását, a Közösség különböző hivatalos nyelveire való lefordításuk révén a vállalkozások általi felhasználásuk megkönnyítését, az európai szabványosítási rendszer egységességének megerősítését, valamint annak biztosítását kell megcéloznia, hogy az Európai Unióban minden piaci szereplő igazságos és átlátható módon férhessen hozzá az európai szabványokhoz. Ez különösen olyan esetekben fontos, amelyekben a szabványok alkalmazása a közösségi jogszabályoknak való megfelelést teszi lehetővé.

(7)

Az európai szabványosítási tevékenységek előirányzatait a költségvetési hatóság évente kell, hogy meghatározza a vonatkozó pénzügyi keret időszakára meghatározott indikatív pénzügyi keretösszeg határain belül, és az előirányzatoknak a Bizottság által kiadott éves határozat tárgyát kell képezniük, amely meghatározza az összegeket és adott esetben a tevékenységfajták szerinti társfinanszírozás legnagyobb arányát.

(8)

Figyelembe véve, hogy az európai szabványosítás széleskörűen részt vesz a közösségi politikák és jogalkotás támogatásában, illetve azt, hogy különböző szabványosítási tevékenységek léteznek, különféle finanszírozási módokat kell előírni. Ez az európai szabványügyi testületek esetében elsősorban az ajánlatkérés nélküli támogatásokat jelenti, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 110. cikke (1) bekezdése második albekezdésének, illetve az 1605/2002/EK, Euratom rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (7) 168. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően.

(9)

Emellett ugyanez vonatkozik azon szervekre, amelyeket bár nem ismertek el európai szabványügyi testületként a 98/34/EK irányelv I. mellékletében, jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmaz fel, és amelyek feladata az európai szabványosítás támogatását szolgáló előkészítő munka végrehajtása, együttműködésben az európai szabványügyi testületekkel.

(10)

A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy megfelelő nemzeti szintű finanszírozást biztosítsanak a szabványosítással kapcsolatos feladatok elvégzésére.

(11)

Mindemellett, mivel az európai szabványügyi testületek folyamatos támogatással segítik a közösségi tevékenységeket, ennek megfelelően hatékony és működőképes központi titkárságokkal kell rendelkezniük. A Bizottság számára éppen ezért lehetővé kell tenni, hogy támogatást nyújtson ezen európai közérdeket szolgáló szervezeteknek, anélkül hogy a működési támogatások esetében alkalmazná a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett degresszivitás elvét. Az európai szabványügyi testületek hatékony működésének előfeltétele ezenkívül, hogy e szervek nemzeti tagjai eleget tegyenek pénzügyi hozzájárulási kötelezettségeiknek az európai szabványosítási rendszer tekintetében.

(12)

A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a szabványok vagy az egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Itt elsősorban a kutatómunkákról, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozásáról, a laboratóriumi körvizsgálatokról és a szabványok jóváhagyásáról és értékeléséről van szó. Ezenkívül a szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának magában kell foglalnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok megvalósítását. A piacra jutás javítása és az európai uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében éppen ezért elő kell írni más szervek esetében az ajánlatkérésen vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást.

(13)

A Bizottság és az európai szabványügyi testületek rendszeresen kötnek partnerségi megállapodásokat a szabványosítási tevékenységek igazgatási és finanszírozási szabályainak meghatározása érdekében a költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatni kell e megállapodások tartalmáról.

(14)

Figyelembe véve a szabványosítási tevékenységek sajátos jellegét és különösen a szabványosítási eljárásban érdekelt különböző felek részvételét, lehetővé kell tenni a közösségi támogatás tárgyát képező európai szabványok vagy egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának társfinanszírozását természetbeni hozzájárulással, például szakértők rendelkezésre bocsátásával.

(15)

E határozat hatékony végrehajtása érdekében lehetővé kell tenni a szükséges szakértői vizsgálatok – különösen az auditok és a pénzügyi irányítás területén –, valamint a végrehajtást segítésére alkalmas igazgatási források igénybevételét, továbbá a finanszírozott tevékenységek helytállóságának rendszeres értékelését e tevékenységek hasznosságának és hatásának garantálása érdekében.

(16)

Szintén szükséges megtenni a megfelelő intézkedéseket a csalások és szabálytalanságok elkerülése, illetve a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzése érdekében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (8), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek (9), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően,

a)

a Közösség politikáinak és jogszabályainak végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok vagy egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata;

b)

az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, programok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése;

c)

az európai szabványügyi testületek központi titkárságainak tevékenységei, mint például a politika kialakítása, a szabványosítási tevékenységek összehangolása, a technikai munka előkészítése és az érdekelt felek információkkal való ellátása;

d)

az európai szabványok vagy egyéb szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó közösségi politikáknak és jogszabályoknak való megfelelés szempontjából;

e)

a Közösség politikáinak és jogalkotásának elősegítésére használt európai szabványok vagy egyéb európai szabvány jellegű dokumentumok szükség szerinti fordítása az európai szabványügyi testületek munkanyelvétől eltérő közösségi hivatalos nyelvekre; a szabványokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő dokumentumok, továbbá az alkalmazást és a legjobb gyakorlatot ismertető útmutatók készítése;

f)

az európai szabványosítási rendszer és az európai szabványok fejlesztése és támogatása az érdekeltek körében a Közösségben és nemzetközi szinten, ideértve a technikai segítségnyújtási programokat, valamint az együttműködést harmadik országokkal.

a)

ajánlatkérés nélküli támogatások formájában az európai szabványügyi testületek számára a 3. cikkben említett tevékenységek végzésére, valamint azon szervek számára, amelyeket a költségvetési rendelet 49. cikkével összhangban jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmazott fel az e határozat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenységek végzésére az európai szabványügyi testületekkel együttműködésben;

b)

ajánlatkérést vagy közbeszerzési eljárásokat követő támogatások formájában más szervek számára az ezen határozat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett szabványosítási munkának, vagy a 3. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett programoknak az európai szabványügyi testületekkel együttműködésben történő megvalósítására.