31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/1

(1)

A Tanács a 2597/1999/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó és Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. A fenti rendelet elfogadásához vezető vizsgálat a továbbiakban „eredeti vizsgálatként” említendő. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 3,8 % és 19,1 % közötti ad valorem vámként, míg az érintett termék minden más vállalattól származó behozatala vonatkozásában 19,1 %-os maradványvámként jelentek meg. A Garware Polyester Limited (a továbbiakban: Garware, vagy: a vállalat) által előállított és exportált PET-fóliára kivetett kiegyenlítő vám mértéke 3,8 % volt. Az eredeti vizsgálati időszak 1997. október 1-jétől1998. szeptember 30-ig tartott.

(2)

Az alaprendelet 18. cikkében előírt lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács 367/2006/EK rendeletével (4) fenntartotta az Indiából származó polietilén-tereftalát fólia (PET) behozatalára a 2597/1999/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(3)

A Tanács 366/2006/EK rendeletével (5) módosította az 1676/2001/EK rendeletet (6) az öt indiai gyártóval szemben lefolytatott, hatályos dömpingellenes vám szintjének részleges időközi felülvizsgálatát követően, és 0 %-tól 18 %-ig terjedő mértékben dömpingellenes vámot vetett ki. A PET-fólia Garware-tól érkező behozatalára kivetett dömpingellenes vám mértéke 17,4 % volt. Megjegyzendő, hogy a Garware esetében kivetett dömpingellenes vámot a 367/2006/EK rendelettel kiegyenlített támogatás szintjének figyelembevételével igazították ki (lásd még az alábbi (71) preambulumbekezdést).

(4)

A 2597/1999/EK tanácsi rendeletnek a Garware-ra kivetett kiegyenlítő vám szintjére korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozóan az alábbi közösségi gyártók nyújtottak be kérelmet: a DuPont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH, a Nuroll SpA és a Toray Plastics Europe (a továbbiakban: a kérelmezők). A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik.

(5)

A kérelmezők azt állították, hogy a Garware-tól származó PET-fólia behozatalának tekintetében a meglévő kiegyenlítő intézkedések szintje már nem elegendő a kárt okozó támogatás ellensúlyozásához, mivel a Garware támogatásának körülményei jelentősen megváltoztak.

(6)

A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték van a részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez, és 2005. július 12-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárás megindításáról szóló értesítéssel (7) bejelentette, hogy az alaprendelet 19. cikkével összhangban részleges időközi felülvizsgálatot indít.

(7)

E felülvizsgálat terjedelmében az elfogadott kötelezettségvállalásokat nyújtó egyetlen indiai exportáló gyártó – a Garware – támogatásának vizsgálatára korlátozódott, a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy szintmódosítása szükségességének felmérése érdekében. A vizsgálati időszak 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig tartott.

(8)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az érintett exportáló gyártót, az indiai kormányt és a részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményező kérelmezőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9)

A vizsgálathoz szükségesnek tekintett információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a Garware-nak, amely a kérdőívek megválaszolása útján működött együtt. A Garware indiai telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(10)

A Garware, az indiai kormány és a kérelmezők tájékoztatást kaptak a vizsgálat legfontosabb eredményeiről, és észrevételeik megtételére is lehetőséget kaptak (lásd az alábbi (73) preambulumbekezdést).

(11)

Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék az Indiából származó és rendszerint az ex 3920 62 19 bejelentett polietilén-tereftalát (PET) fólia.

(12)

Az eredeti vizsgálatnak megfelelően megállapítást nyert, hogy a Garware által az indiai belföldi piacon előállított és értékesített, továbbá az Indiából a Közösségbe beszállított PET-fólia ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezett, és felhasználásuk is azonos. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (5) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(13)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információ és a Bizottság kérdőívére adott válaszok alapján a következő, állítások szerint támogatások nyújtását tartalmazó rendszereket vizsgálták meg:

i.

előzetes engedélyezési rendszer/előzetes felszabadítási megbízás;

ii.

Duty Entitlement Passbook szabályozás (behozatali vámelőjegyzési nyilvántartási rendszer, a továbbiakban: DEPS);

iii.

különleges gazdasági övezetek/exportorientált egységek rendszere;

iv.

beruházási javak exportösztönzési rendszere;

v.

jövedelemadó-rendszerek

vi.

exporthitelrendszer;

vii.

vámmentes utánpótlási igazolvány.

(14)

A fenti i–iv. és vii. rendszerek alapja az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, a külkereskedelemről (fejlesztés és szabályozás) szóló, 1992. évi (1992/22 sz.) törvény („külkereskedelmi törvény”). A külkereskedelmi törvény értelmében India kormánya jogosult arra, hogy értesítéseket adjon ki az export- és importpolitika vonatkozásában. Az export-import politikával kapcsolatban az indiai kormány 2002. április 1-jétől2007. március 31-ig tartó ötéves tervet tett közzé (a továbbiakban: 2002–2007-es EXIM-politika). Emellett az indiai kormány kiadta a 2002–2007-es EXIM-politikát szabályozó Eljárási kézikönyvet (a továbbiakban: 2002–2007-es HOP I.), amelyet rendszeresen frissít (8).

(15)

A fenti v. pontban ismertetett jövedelemadó-rendszerek alapja a Jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény, amit a költségvetési törvény évente módosít.

(16)

A fenti vi. pontban szereplő exporthitelrendszer alapja az 1949. évi banki rendelet 21. és 35A. szakasza, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek körében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(17)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk és a Bizottság kérdőíveire beérkezett válaszok alapján a Bizottság Maharashtra állam kormányának (a továbbiakban: GOM) 1992-es ösztönzőcsomag-rendszerét (a továbbiakban: PSI) is megvizsgálta. E rendszer alapjául Maharashtra kormányának Ipari, Energia és Munkaügyi Minisztériumának állásfoglalásai szolgáltak.

(18)

A rendszer részletes ismertetését a 2002–2007-es EXIM-politika 4.1.1-től 4.1.14-ig terjedő pontjai és a 2002–2007-es HOP I. 4.1-től 4.30-ig terjedő fejezetei tartalmazzák.

(19)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a Garware igénybe vette az előzetes engedélyezési rendszert és az előzetes felszabadítási megbízást is, ezért e rendszer kiegyenlíthetőségének további elemzésére nincs szükség.

(20)

A DEPBS részletes leírása a 2002–2007-es EXIM-politika 4.3. pontjában és a 2002–2007-es HOP I. 4. fejezetében található meg. Az eredeti vizsgálat idején kétféle behozatali vámelőjegyzési nyilvántartási rendszer létezett: a kivitel előtti és a kivitel utáni. 2000 áprilisában megszüntették a DEPBS kivitel előtti változatát, ezért a jelenlegi felülvizsgálat során csak a kivitel utáni formát vizsgálták.

(21)

Ezt a rendszert gyártó-exportőrök és exportáló kereskedők jogosultak igénybe venni. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt részesült e rendszerből.

(22)

A jogosult exportőr kérhet DEPBS-hitelt, amelyet e rendszer keretében exportált termékek értékének százalékában határoznak meg. Az indiai hatóságok a legtöbb termék – így az érintett termék vonatkozásában is – meghatározták e DEPBS-hányadot. E hányadot a szabványos nyersanyag-végtermék normák (a továbbiakban: SION) alapján állapítják meg, figyelembe véve az exporttermékek feltételezett importtartalmát és az ilyen feltételezett import vámterhét, tekintet nélkül az importvámok tényleges megfizetésére.

(23)

Az e rendszer által nyújtott kedvezményekre való jogosultsághoz a vállalatnak exportálnia kell. Az exporttranzakció idején az exportőrnek nyilatkoznia kell az indiai hatóságok felé arról, hogy az export a DEPBS alapján történik. Az áruk exportálása érdekében az indiai vámhatóságok a feladási eljárás során kiállítanak egy export-szállítólevelet. Ezen az okiraton többek között az adott exporttranzakcióra adandó DEPBS-hitel összege is szerepel. Az exportőr ekkor tudja meg, hogy milyen kedvezményben fog részesülni. Amint a vámhatóságok kiállították az export-szállítólevelet, India kormánya nem bírálhatja felül a DEPBS-hitel megadását. A kedvezmény kiszámítására szolgáló, vonatkozó DEPBS-hányad az, amely az exportnyilatkozat megtételekor érvényben volt. Ezért nincs lehetőség a kedvezmény szintjének visszamenőleges módosítására.

(24)

Az is megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardokkal összhangban az exportkötelezettség teljesítésekor a DEPBS-hitel elkönyvelhető eredményszemléletben, azaz a kereskedelmi számlákból származó bevételként.

(25)

Az ilyen hitelek felhasználhatók a vámok kifizetésére a korlátozás nélkül importálható bármely termék későbbi importja vonatkozásában, a tárgyi eszközök kivételével. Az ilyen hitelre behozott áruk a belföldi piacon (forgalmiadó-kötelezettség mellett) értékesíthetők, vagy felhasználhatók.

(26)

A DEPBS-hitelek szabadon átruházhatók és a kibocsátástól számított 12 hónapig érvényesek.

(27)

A DEPBS-hitel iránti kérelem legfeljebb 25 exporttranzakcióra, ha elektronikusan állítják össze, akkor korlátlan számú tranzakcióra érvényes. Valójában nincsenek szigorú határidők a DEPBS-hitel vonatkozásában, mivel a 2002–2007-es HOP I. 4. fejezetének 47. pontjában említett határidőket mindig az adott DEPBS-kérelemben szereplő legutolsó exporttranzakciótól számítják.

(28)

A vállalat a Bizottság tudomására hozta, hogy ez a rendszer hamarosan megszűnik, és helyébe 2006. április 1-jétől egy állítólag „WTO-kompatibilis” rendszer lép. Az eredeti tervek szerint a DEPBS 2005. április 1-jén járt volna le. Mivel azonban a helyébe lépő rendszer a fenti időpontban még nem volt végrehajtható állapotban, a DEPBS működését 2006. április 1-jéig meghosszabbították. A vállalat nem erősítette meg, hogy ez az új rendszer a fent említett dátum után végül hatályba lépett-e. Mindenesetre ez az állítólagos változás nem esik a felülvizsgálati időszak hatálya alá.

(29)

A DEPSB az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A DEPBS-hitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulásának minősül, mivel a hitelt valójában az importvámok kompenzálására használják, ezzel csökkentve az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételeit. Ezen túlmenően a DEPBS-hitellel az exportőr kedvezményben részesül, mivel javítja a vállalat likviditását.

(30)

Ezen túlmenően a DEPBS egyértelműen exportteljesítmény függvényében történő, jogszabályi támogatás, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető.

(31)

Ez a rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem minősíthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. Ez nincs összhangban az alaprendelet I. mellékletének i. pontjában, II. mellékletében (a visszatérítés meghatározása és szabályai) és III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) meghatározott szigorú szabályokkal. Az exportőr nem köteles ténylegesen felhasználni a gyártási folyamatban vámmentesen behozott termékeket, továbbá a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Emellett nem működik rendszer vagy eljárás annak igazolására, hogy mely alapanyagokat használták fel az exportált termék gyártása során, vagy hogy az alaprendelet I. mellékletének i. pontja, II. és III. mellékletei értelmében történt-e többlet importvám túlfizetés. Végül minden exportőr jogosult a DEPBS-támogatásokra, függetlenül attól, hogy importál-e nyersanyagot. A kedvezmény igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen exportál, nem kell bizonyítania, hogy bármely alapanyag importból származik. Így még azon exportőrök is jogosultak a DEPBS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke szerint a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati folyamat során feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a vonatkozásban úgy tekintették, hogy a kedvezményezett akkor jutott hozzá a kedvezményhez, amikor a rendszer alapján az exporttranzakciót végrehajtotta. Jelenleg az indiai kormánynak le kell mondania a vámilletékek beszedéséről, ami az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

(33)

A fentiekre figyelemmel indokolt, hogy a DEPSB alapján kapott juttatásokat a vizsgálati időszak során e rendszer alapján végzett valamennyi exporttranzakció vonatkozásában kapott hitelek összegében kell meghatározni. A vállalat kifogásolta, hogy a DEPBS-re vonatkozó illetéket 2005. május 26-tól 11 %-ról 8 %-ra csökkentették, azaz az állítólagos változásra a felülvizsgálati időszak nem terjedt ki; ezért e változás kihatásai és fontossága nem ellenőrizhető, így az alaprendelet 5. cikkének értelmében ezt az állítást el kell utasítani.

(34)

Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a támogatás összegének (számláló) kiszámításához a hitelek összegéből levonták a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjakat.

(35)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban e támogatási összegek kerültek elosztásra, a felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalomra – ami megfelelő nevezőként szolgál –, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvényében történt, és odaítélésére nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségekre hivatkozással került sor. E rendszerben a Garware vállalat kedvezményhez jutott a vizsgálati időszakban: a kapott támogatás mértéke 10,3 % volt.

(36)

E rendszerek részletes leírása sorrendben a 2002–2007-es EXIM-politika 6. fejezetében (EOUS) és a 2002–2007-es HOP I. 7. fejezetében (SEZS) található meg.

(37)

A Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy a vizsgálati időszak alatt a fenti rendszerek bármelyikében alapították volna, ezért e rendszerek kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára nincs szükség.

(38)

A EPCGS részletes leírása a 2002–2007-es EXIM-politika 5. fejezetében és a 2002–2007-es HOP I. 5. fejezetében található meg.

(39)

E rendszer igénybevételére bármely, támogató gyártókhoz vagy szolgáltatásnyújtókhoz „kötött” gyártó-exportőr és exportáló kereskedő jogosult. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt e rendszer kedvezményezettje volt.

(40)

Az exportkötelezettség feltételével egy adott vállalat csökkentett vámtétellel importálhat (új, és – 2003. április óta – legfeljebb 10 éves, használt) beruházási javakat. Ehhez India kormánya kérelem alapján és díjfizetés ellenében kiállít egy EPCG-engedélyt. 2000 áprilisa óta a rendszer keretében importált összes beruházási javak vonatkozásában a rendszer 5 %-os csökkentett importvámszintet ír elő. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat meghatározott idő alatt meghatározott mennyiségű exporttermék előállítására kell felhasználni.

(41)

Az EPCGS az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A vámcsökkentés az indiai kormány részéről pénzügyi hozzájárulásnak minősül, mivel ez az engedmény csökkenti az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a vámcsökkentés előnyt biztosít az exportőrnek, mert az importáláskor megtakarított vámok növelik a likviditását.

(42)

Továbbá az EPCGS az exportteljesítmény függvényében járó jogszabályban előírt támogatásnak számít, mivel az ilyen engedélyek export-kötelezettségvállalás nélkül nem kaphatók meg. Ezért ez az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(43)

E rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető megengedhető vámvisszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezmény-rendszernek. Az alaprendelet I. mellékletének i. pontjában meghatározottak szerint az ilyen jellegű megengedhető rendszerek a beruházási javakra nem terjednek ki, mivel ezeket az exporttermékek előállítása során nem használják fel.

(44)

A számláló meghatározása a következőképpen történt: az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a támogatás összegét a PET-fólia gazdasági ágazatában az ilyen tárgyi eszközök esetében szokásosan alkalmazott értékcsökkenési módszert tükröző időszakra kivetített, az importált tárgyi eszközök után ki nem fizetett vámok alapján számítják ki. Ehhez az összeghez – az idők során juttatott kedvezmény teljes értékének tükrözése érdekében – hozzáadták a kamatot. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjakat levonták.

(45)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban e támogatási összeget elosztották a felülvizsgálati időszak alatt keletkezett teljes exportforgalomra – ez a vonatkozó nevező –, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvényében történt. A Garware-nak juttatott támogatás mértéke 1,8 %.

(46)

E rendszer jogalapját a költségvetési törvény által évente módosított 1961. évi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: ITA) tartalmazza. A költségvetési törvény évente meghatározza az adóbeszedés alapját, valamint az igényelhető különféle mentességeket és kedvezményeket. Az exportáló vállalatok az 1961. évi jövedelemadóról szóló törvény 10A., 10B. és 80HCC. szakasza alapján igényelhetik az adómentességet.

(47)

Mivel a Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy élt volna a jövedelemadóról szóló törvény nyújtotta kedvezményekkel, e rendszer kiegyenlíthetőségével kapcsolatban további elemzés nem szükséges.

(48)

A rendszert az Indiai Központi Jegybank „Master Circular IECD No. 5/04.02.01/2002-03” (Külföldi valutában nyújtott exporthitel) és „Master Circular IECD No. 10/04.02.01/2003-04” (Rúpiában nyújtott exporthitel) című körrendeletében ismerteti részletesen, melyet valamennyi indiai kereskedelmi banknak megküld.

(49)

Ezt a rendszert gyártó-exportőrök és exportáló kereskedők jogosultak igénybe venni. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt e rendszer kedvezményezettje volt.

(50)

Ennek a rendszernek a keretében az Indiai Központi Jegybank indiai rúpiában és devizában egyaránt kötelező maximális kamatlábat állapít meg a kereskedelmi bankok által az exportőröknek adható exporthitelek vonatkozásában „annak érdekében, hogy az exportőrök nemzetközileg is versenyképes kamatterhek mellett vehessenek igénybe hiteleket”. Az exporthitelrendszer két alrendszerből áll: a szállítás előtti exporthitelrendszerből („csomagolási hitel”), amely a kivitel előtt az exportőr számára az áruk beszerzésére, feldolgozására, gyártására, csomagolására és/vagy szállítására biztosított hiteleket foglalja magában, illetve a szállítás utáni exporthitelrendszerből, mely forgóeszközhitelt biztosít az exportkövetelések finanszírozása céljából. Az Indiai Központi Jegybank továbbá azt is előírja a bankok számára, hogy nettó bankhiteleik bizonyos részét exportfinanszírozásra fordítsák.

(51)

Az Indiai Központi Jegybank említett körrendeleteinek eredményeként az exportőrök a szokásos kereskedelmi hitelekhez („készpénzhitelek”) képest kedvezményes kamatláb mellett részesülhetnek exporthitelekben, melyek kamatlábát egyedül a piaci feltételek határozzák meg.

(52)

Először is miután a kedvezményezett kamatköltségei csökkentek a pusztán a piaci feltételek által szabályozott hitelköltségekhez képest, ez az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kedvezménynek minősül. Annak ellenére, hogy az ECS keretében biztosított kedvezményes hiteleket kereskedelmi bankok nyújtják, ez a kedvezmény az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének iv. pontja értelmében a kormány által biztosított pénzügyi hozzájárulásnak tekintendő. Az Indiai Központi Jegybank államháztartási szerv, ezért az alaprendelet 1. cikkének (3) bekezdésében rögzített fogalommeghatározás értelmében „kormányzatnak” minősül, és utasítja a kereskedelmi bankokat az exportáló vállalatoknak kedvezményes finanszírozás nyújtására. Ez a kedvezményes finanszírozás olyan támogatással egyenértékű, amely egyedinek és kiegyenlíthetőnek minősül, mivel a kedvezményes kamatok csak exportfinanszírozás céljára vehetők igénybe, s ezért az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítmény függvényei.

(53)

A támogatás összegének kiszámítására annak a különbségnek az alapján került sor, amely a felülvizsgálati időszak során igénybe vett exporthitelek után fizetendő kamat, és azon kamatösszeg között jelentkezik, melyet a kérelmezőnek abban az esetben kellett volna megfizetnie, ha a kamatláb megegyezett volna a vállalat által a szokásos kereskedelmi hitelek esetében alkalmazott kamatlábbal. Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezt a támogatási összeget (számláló) vetítették ki a megfelelő nevezőre, azaz a felülvizsgálati időszak során megvalósult teljes kiviteli forgalomra, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, s odaítélésének alapjául nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékmennyiség szolgált. A Garware élt az ECS nyújtotta kedvezményekkel és 1,2 %-os támogatásban részesült.

(54)

A rendszer jogalapja a 2002–2007-es EXIM-politika 4.2.1–4.2.7. pontja, és a 2002–2007-es HOP I. 4.31–4.36. pontja.

(55)

Mivel a Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy élt volna a vámmentes újrafeltöltési igazolásból fakadó kedvezményekkel, e rendszer kiegyenlíthetőségével kapcsolatban további elemzés nem szükséges.

(56)

Maharashtra kormánya 1964 óta az „ösztönzőcsomag-rendszer” néven ismert rendszer keretében ösztönzőket biztosított az iparnak az állam kevésbé fejlett területein való elterjesztése érdekében, az állam fejlődő régióiban újonnan terjeszkedő egységek alapításához. Ezt a rendszert bevezetése óta többször módosították; 1993. október 1. és 2001. március 31. között az „1993-as rendszer” volt érvényben, míg a legutóbbi módosítást, a „2001-es rendszert”2001. március 31-én vezették be, és várhatóan 2006. március 31-ig fog működni. A Maharashtra állam kormányának ösztönzőcsomag-rendszere több alrendszerből áll, melyek közül a legfontosabb a helyi forgalmi adó alóli mentesség és a helyi adó visszatérítése.

(57)

A jogosultság megszerzéséhez a vállalatoknak a kevéssé fejlett területeken kell befektetniük, új ipari létesítmény alapításával vagy meglévő ipari létesítmény bővítésére vagy diverzifikációjára történő nagymértékű tőkebefektetés eszközlésével. E területeket gazdasági fejlettségüktől függően különböző kategóriákba sorolták be (például alacsony fejlettségű fejlett terület, kevésbé fejlett terület, legkevésbé fejlett terület). Az ösztönzők kialakításához a fő szempont a befektetés nagysága mellett az a terület, amelyen a vállalkozás található vagy létrejön.

(58)

Helyi forgalmiadó-mentesség: Az áruk után rendszerint meg kell fizetni a központi forgalmi adót (az államközi eladások vonatkozásában), vagy a tranzakciók lebonyolításának államától/államaitól függő különböző szintű állami forgalmi adót (az államon belüli értékesítésekre). Nem terheli forgalmi adó az áruk behozatalát vagy kivitelét, míg a belföldi értékesítések a vonatkozó mértékű forgalmi adó hatálya alá tartoznak. A mentességi rendszer alapján a kijelölt egységeknek eladási ügyleteik vonatkozásában egyáltalán nem kell forgalmi adót beszedniük. Hasonlóképpen, a kijelölt egységek mentesülnek a helyi forgalmi adó alól az olyan szállítótól eszközölt árubeszerzéseikre, aki maga is jogosult a rendszerre. Míg az eladási tranzakció nem biztosít kedvezményt a kijelölt eladóegységnek, a vételi tranzakció kedvezményt juttat a kijelölt beszerzőegységnek. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt élt e mentességgel.

(59)

A helyi adó visszatérítése: A helyi adót India helyi önkormányzatai szedik azon áruk után, amelyek belépnek egy város vagy kerület területi határain. Az ipari vállalkozások jogosultak a helyi adónak a Maharashtra kormánya általi visszatérítésére, ha létesítményük az állam területén belül egyes meghatározott városokban vagy kerületekben van. A visszatéríthető teljes összeget az állóeszközberuházás 100 %-ában korlátozták. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt élt e visszatérítés lehetőségével.

(60)

A Maharashtra kormánya által nyújtott ösztönzőcsomag-rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A fent megvizsgált két alrendszer Maharashtra kormánya részéről pénzügyi hozzájárulást képez, mivel az engedmény csökkenti Maharashtra kormányának egyébként esedékes bevételét. Emellett e mentesség/visszatérítés a vállalatnak kedvezményt juttat, mivel javítja a vállalat likviditását.

(61)

A vállalat előterjesztette, hogy a forgalmi adót 2005. április 1-jétől eltörölték, és hogy Maharashtra kormánya ettől fogva bevezette a „hozzáadottérték-adó rendszerét”, amelynek értelmében a vállalat a teljes illetéket köteles kifizetni. Ugyanakkor ez az állítólagos változás a vizsgálati időszak után történt, ezért e változás hatásai és jelentősége nem volt ellenőrizhető. Mindenesetre a rendszerrel és a vállalat e rendszerből fakadó kötelezettségeivel kapcsolatban nem nyújtottak be vonatkozó bizonyítékot. Az alaprendelet 5. cikkének értelmében ezt az állítást el kellett utasítani.

(62)

A rendszer csak azon vállalatok számára elérhető, amelyek Maharashtra állam joghatósága alatt egy kijelölt földrajzi területen eszközöltek befektetést. A rendszert e területeken kívül működő vállalatok nem vehetik igénybe. A kedvezmény mértéke az érintett területtől függően változik. A rendszer egyedi, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjával és 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegyenlíthető.

(63)

A forgalmiadó-mentesség vonatkozásában a támogatás összegének kiszámítása a felülvizsgálati időszak alatt egyébként megfizetendő azon forgalmi adó összege alapján történt, amelyet a rendszer alapján nem fizettek meg. Hasonlóképpen, a helyi adó vonatkozásában az exportőr kedvezményét a vizsgálati időszakban visszatérített adó összegeként számították ki. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban e támogatási összegeket (számláló) vetítették ki a megfelelő nevezőre, azaz a felülvizsgálati időszak során megvalósult teljes exportforgalomra, mivel a támogatás nem exportteljesítmény függvénye, s odaítélésére nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségekre hivatkozással került sor. Az említett időszak alatt a Garware élt e rendszerek által nyújtott kedvezményekkel, a támogatás mértéke 1,6 %-os volt.

(64)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban értékarányosan kifejezve, a megvizsgált exportőr-gyártók esetében 14,9 % volt. E támogatási összegek meghaladják alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésében említett de minimis értékhatárt.

(65)

Ezért megállapítható, hogy az alaprendelet 19. cikkének értelmében a jelenleg hatályban levő intézkedésekkel többé nem ellensúlyozhatóak a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozó kiegyensúlyozható támogatások.

(66)

Az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedés folytatólagos alkalmazása elegendő lenne-e a kárt okozó kiegyenlíthető támogatás ellentételezéséhez.

(67)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a Garware továbbra is élvezte az indiai hatóságok által nyújtott kiegyenlíthető támogatás kedvezményeit. Emellett az e felülvizsgálat során megállapított támogatás-mérték jelentősen meghaladja az eredeti vizsgálat alatt meghatározott mértéket. A fent elemzett támogatási rendszerek ismétlődő kedvezményeket nyújtanak. A DEPBS és a forgalmiadó-visszatérítés kivételével nincs arra utaló jel, hogy e programok lejárnának vagy azokat módosítanák a belátható jövőben. A Garware szerint a DEPBS-t helyettesítő rendszer a tervek szerint 2006. április 1-jén lép hatályba. A vállalat nem erősítette meg azt, hogy erre sor került-e. A DEBPS-rendszernek az állítólag „WTO-kompatibilis” rendszerrel – amelyről a Bizottság információval nem rendelkezik – való felváltása nyomán létrejövő helyzetet a megfelelő időben értékelni kell. A DEPBS felváltására vonatkozó megalapozott bizonyíték hiányában megállapítható, hogy e felülvizsgálat céljaira a DEPBS továbbra is működő rendszernek tekintendő. Hasonlóképpen a vállalat nem szolgált részletekkel a „HÉA-hoz hasonló” rendszerről, amely a vizsgálati időszak után állítólag a forgalmi adó helyébe lépett a maharashtrai kormányban, és ezért megállapítható, hogy e felülvizsgálat céljaira a forgalmiadó-rendszer továbbra is adottnak tekintendő.

(68)

Mivel bizonyítást nyert, hogy a vállalat a korábbiaknál jóval nagyobb összegű támogatásban részesült, és hogy valószínűleg továbbra is az eredeti vizsgálatban meghatározott összegnél magasabb támogatást kap, a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban levő intézkedés folyamatos alkalmazása kevés a kárt okozó kiegyenlíthető támogatás ellensúlyozásához, ezért – az új megállapítások leképezése érdekében – az intézkedés szintjét módosítani kell.

(69)

Tekintetbe véve a Garware-nak juttatott támogatás szintjével és azzal kapcsolatban levont következtetéseket, hogy a hatályos intézkedések nem elegendőek a megállapított kiegyenlíthető támogatások ellensúlyozásához, az érintett termék Garware általi behozatalára kivetett kiegyenlítő támogatást módosítani kell ahhoz, hogy az tükrözze az újonnan megállapított támogatási szinteket.

(70)

Az alábbi (72) preambulumbekezdésben megállapított, módosított kiegyenlítő vámot az e felülvizsgálat során megállapított új szubvenciómérték alapján állapították meg, mivel az eredeti vizsgálati időszakban kiszámított károkozó különbözet továbbra is magasabb.

(71)

Mivel az alaprendelet 24. cikkének (1) bekezdése és a 384/96/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében semmiféle termék esetében nem alkalmazhatók egyidejűleg dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a dömping vagy az exporttámogatások alkalmazásából származó azonos helyzet kezeléséhez, az e felülvizsgálat során feltárt, az exporttámogatások mértékének (13,3 %) megfelelő kiegyenlítő vám összegét le kell vonni a Garware-ra az 1676/2001/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vám összegéből. A 366/2006/EK rendelettel bevezetett dömpingellenes vám módosítása után a Garware számára 20,1 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. Ebből 2,7 %-ot vontak le az akkor hatályban levő és az exporttámogatásoknak megfelelő kiegyenlítő vám összegéből, így az említett vállalatra kirótt dömpingellens vám mértéke 17,4 %. E felülvizsgálat eredményeképpen további 10,6 %-ot kell levonni a vállalatra kirótt, és a megállapított exporttámogatások összegének megfelelő kiegyenlítő vámot tükröző egyedi dömpingellenes vám mértékéből; a Garware-ra kirótt dömpingellenes vám mértékét így az említett összeggel 6,8 %-ra kell csökkenteni.

(72)

A fentiek alapján a Garware vonatkozásában javasolt, vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett vám mértéke a következő:

(73)

A Garware-t, az indiai kormányt és a kérelmezőket tájékoztatták azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a hatályban levő intézkedések módosítására vonatkozó ajánlást szándékoztak tenni, és lehetőséget is biztosítottak számukra, hogy észrevételeiket megtegyék. A Garware-hoz és az indiai kormányhoz egyetlen észrevétel sem érkezett; a kérelmező észrevételeiből kiderült, hogy egyetért a Bizottság által levont következtetésekkel.

(74)

Az egyes vállalatokra vonatkozóan e rendeletben meghatározott kiegyenlítő és dömpingellenes vámok mértékét a 367/2006/EK és a 366/2006/EK rendelet elfogadásához vezető vizsgálatok, valamint e felülvizsgálat megállapításai alapján határozták meg. E megállapítások tükrözik a Garware-ral kapcsolatban e felülvizsgálat során megállapított helyzetet. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem szereplő bármely más vállalat – a konkrétan megemlített vállalatok kapcsolt vállalatait is beleértve – által előállított importált termékek esetében nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(75)

A vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) késedelem nélkül a Bizottsághoz kell benyújtani (9), mellékelve minden lényeges információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek példának okáért az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függenek össze,