|
12.5.2007 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 123/3 |
A TANÁCS 520/2007/EK RENDELETE
(2007. május 7.)
a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára,
tekintettel az Európai Parlament véleményére,
mivel:
|
(1) |
A Közösség a 98/392/EK határozattal (1) jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének tengerjogi egyezményét, amely a tenger élővilágának védelmére és kezelésére vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazza. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében a Közösség részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben. |
|
(2) |
A 86/238/EGK határozat (2) értelmében a Közösség 1997. november 14-től részese az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Egyezménynek (a továbbiakban: ICCAT-egyezmény). |
|
(3) |
Az ICCAT-egyezmény keretet biztosít az Atlanti-óceánban és az azzal határos tengerekben élő tonhal és tonhalszerű fajok védelme és kezelése terén való regionális együttműködéshez az atlanti tonhal védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (a továbbiakban: ICCAT) létrehozásával és az egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó, a szerződő felekre nézve kötelező védelmi és kezelési ajánlások elfogadásával. |
|
(4) |
Az ICCAT számos technikai intézkedésre tett ajánlást az Atlanti-óceánban és a Földközi-tengerben élő, hosszú távon vándorló fajok egyes állományai tekintetében, amely ajánlások meghatározzák többek között a halak megengedett méretét és súlyát, valamint az egyes területeken és időszakokban, illetőleg bizonyos halászfelszerelésekkel folytatott halászatra és a kapacitásra vonatkozó korlátozásokat. Ezek az ajánlások kötelezőek a Közösségre nézve, és ezért azokat végre kell hajtani. |
|
(5) |
A Közösség a 95/399/EK határozattal (3) jóváhagyta az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodást. Ez a megállapodás az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (a továbbiakban: IOTC) létrehozása, valamint az IOTC illetékességi körébe tartozó területre vonatkozó, a szerződő felek számára kötelezővé váló védelmi és kezelési ajánlások elfogadása révén biztosítja az Indiai-óceánban élő tonhalfélék és rokon fajok ésszerű hasznosítására irányuló szorosabb nemzetközi együttműködés megfelelő keretét. |
|
(6) |
Az IOTC elfogadta az egyes Indiai-óceánban élő, hosszú távon vándorló fajok állományaira és különösen a halászati kapacitás korlátozására vonatkozó technikai intézkedéseket meghatározó ajánlást. Ez az ajánlás kötelező a Közösségre, és ezért végrehajtandó. |
|
(7) |
A Közösség a 2005/938/EK határozattal (4) jóváhagyta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást. A Közösségnek ezért az e megállapodásban megállapított rendelkezéseket alkalmaznia kell. |
|
(8) |
A megállapodás céljai közé tartozik, hogy éves korlátozások megállapításával fokozatosan nullához közelítsen a Csendes-óceán keleti részén az erszényes kerítőhálóval folytatott tonhalhalászattal előidézett járulékos delfinpusztulás, valamint az, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó területen hosszú távon fenntarthatóvá váljon a tonhalállomány. |
|
(9) |
A Közösség halászati érdekeltségekkel rendelkezik a Csendes-óceán keleti részén, és részt vett az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény elfogadási eljárásában (a továbbiakban: Antigua-egyezmény). A Közösség a 2005/26/EK határozattal (5) aláírta az Antigua-egyezményt, és megindította a csatlakozási eljárást az ehhez az egyezményhez való csatlakozás érdekében. Az Antigua-egyezmény hatálybalépéséig a Közösség – az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (a továbbiakban: IATTC) együttműködő, nem részes feleként – úgy határozott, hogy alkalmazza az IATTC által elfogadott technikai intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket ezért be kell építeni a közösségi jogba. |
|
(10) |
A 2005/75/EGK határozat (6) értelmében és 2005. január 25-i hatállyal a Közösség részese a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek (a továbbiakban: WCPFC-egyezmény). |
|
(11) |
A WCPFC-egyezmény a Nyugat- és Közép-Csendes-óceáni Halászati Bizottság létrehozásával (WCPFC) biztosítja a hosszú távon vándorló halállományok Nyugat- és Közép-Csendes-óceáni, hosszú távú védelmére és fenntartható kiaknázására irányuló regionális együttműködés keretét. |
|
(12) |
A Közösségnek ezért alkalmaznia kell az egyezményben megállapított rendelkezéseket és a WCPFC által elfogadott technikai intézkedéseket. |
|
(13) |
Az ezen regionális halászati szervezetek által elfogadott technikai intézkedéseket az egyes hosszú távon vándorló fajok bizonyos állományainak védelmét célzó egyes technikai intézkedések megállapításáról szóló, 2001. május 14-i 973/2001/EK tanácsi rendeletbe (7) foglalták. |
|
(14) |
Az e szervezetek által elfogadott új technikai intézkedések, valamint a 973/2001/EK rendeletet az említett rendelet elfogadása óta hatályba lépett intézkedések naprakésszé tétele végett a 973/2001/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni és helyébe e rendeletnek kell lépnie. |
|
(15) |
A kapacitáskorlátozásokat a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (8) 20. cikkével összhangban kell meghatározni. |
|
(16) |
Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet az I. mellékletben említett, hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak fogására és kirakodására, valamint a járulékos halfogás fogására alkalmazandó technikai védelmi intézkedéseket állapítja meg.
2. cikk
Hatály
A 9. cikk sérelme nélkül, ez a rendelet a tagállamok lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott hajókra (a továbbiakban: a közösségi halászhajók) vonatkozik.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
1. |
„hosszú távon vándorló fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok; |
|
2. |
„az ICCAT hatálya alá tartozó tonhalfélék és rokon fajok”: a II. mellékletben felsorolt fajok; |
|
3. |
„delfinpusztulási határérték”: a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás (10) V. cikkében meghatározott határérték; |
|
4. |
„hobbihalászat”: élő vízi erőforrások szabadidős vagy sporthalászati célú kiaknázására irányuló halászati tevékenység; |
|
5. |
„kerítőháló”: a halakat oldalról és alulról bekerítő, szorítózsinórral felszerelt vagy szorítózsinór nélküli háló; |
|
6. |
„erszényes kerítőháló”: olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. Erszényes kerítőhálókkal halászhatók a kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok vagy a tengerfenéken élő fajok; |
|
7. |
„horogsor”: egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor); |
|
8. |
„horog”: rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes vagy akár visszafelé görbülő. A horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig; |
|
9. |
„halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely (FAD)”: a tengerfelszínen sodródó bármely olyan felszerelés, amely alkalmazásának célja a halak odavonzása; |
|
10. |
„horgászbotos tonhalhalászó hajók”: tonhal horgászbottal történő kifogására berendezett hajók. |
4. cikk
Övezetek
E rendelet alkalmazásában a tengeri vizek alábbi meghatározásai alkalmazandók:
|
1. |
1. övezet Az Atlanti-óceán és az azzal határos tengerek valamennyi olyan vízterülete, amely az ICCAT-egyezmény 1. cikkében meghatározott ICCAT egyezményi területen belül található. |
|
2. |
2. övezet Az Indiai-óceán valamennyi, az IOTC létrehozataláról szóló egyezmény 2. cikkében meghatározott vízterülete. |
|
3. |
3. övezet A Csendes-óceán keleti részének valamennyi, a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás 3. cikkében meghatározott vízterülete. |
|
4. |
4. övezet A Csendes-óceán keleti és középső részének valamennyi, a WCPFC-egyezmény 3. cikkében meghatározott vízterülete. |
II. CÍM
AZ 1. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
Hajók és halászfelszerelések egyes típusainak használatára vonatkozó korlátozások
5. cikk
A nagyszemű tonhal védelme egyes trópusi vizekben
(1) A november 1. és november 30. közötti időszakban tilos az erszényes kerítőhálókkal és a horgászbotos tonhalhalászó hajókkal folytatott halászat a következőkkel határolt területen:
|
— |
déli határvonal: déli szélesség 0°, |
|
— |
északi határvonal: északi szélesség 5°, |
|
— |
nyugati határvonal: nyugati hosszúság 20°, |
|
— |
keleti határvonal: keleti hosszúság 10°. |
(2) A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak ezen intézkedés végrehajtásáról, beleértve – adott esetben – a lobogójuk alatt hajózó és illetékes hatóságaik által felelősségre vont közösségi halászhajók által elkövetett jogsértések jegyzékét.
6. cikk
A kékúszójú tonhal halászata a Földközi-tengeren
(1) A július 16-tól augusztus 15-ig tartó időszakban tilos a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval való halászata.
(2) A június 1-jétől július 31-ig tilos a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhalnak a 24 méternél hosszabb hajókról, felszíni horogsorokkal végzett halászata. A hajók hosszát a III. melléklettel összhangban kell meghatározni.
(3) A június 1-jétől 30-ig tartó időszakban tilos a Földközi-tengeren repülőgépek vagy helikopterek használata a kékúszójú tonhal halászatának elősegítésére.
(4) Az e cikkben említett időszakok és övezetek, valamint a III. mellékletben megadott hajóhossz meghatározását a Bizottság a Közösségre kötelező ICCAT-ajánlások alapján – a 30. cikkben említett eljárásnak megfelelően – módosíthatja.
7. cikk
A csíkoshasú tonhal, a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal egyes portugál vizekben való halászata
A Portugália felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az ICES X alterületen (ICES: Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) az északi szélesség 36°30′-től északra, valamint az északi szélesség 31°-tól északra és a nyugati hosszúság 17°30′-től keletre eső CECAF-övezetekben (CECAF: Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság) tilos bármilyen mennyiségben a fedélzeten tartani erszényes kerítőhálóval fogott csíkoshasú tonhalat, nagyszemű tonhalat vagy sárgaúszójú tonhalat, valamint tilos e fajoknak az említett területeken az említett felszerelésekkel történő halászata.
2. FEJEZET
Legkisebb méret
8. cikk
Méretek
(1) Az egyes fajok egyedeit méreten alulinak kell tekinteni, ha méretük kisebb a vonatkozó fajok tekintetében a IV. mellékletben meghatározott legkisebb méretnél.
(2) A IV. mellékletben meghatározott méreteket a Bizottság a Közösségre kötelező ICCAT-ajánlások alapján – a 30. cikkben említett eljárásnak megfelelően – módosíthatja.
9. cikk
Tilalmak
(1) Tilos a fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, szállítani, tárolni, értékesítésre kitenni vagy kínálni, vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajoknak az 1. övezetben fogott, méreten aluli egyedeit. E fajok egyedeit a kihalászást követően haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.
(2) Tilos forgalomba hozni vagy értékesíteni a IV. mellékletben felsorolt fajok harmadik országokból származó és az 1. övezetben kifogott méreten aluli egyedeit.
10. cikk
A halak hosszának mérése
(1) A halak méretét – a vitorláshalfélék családjába tartozó fajok kivételével – valamennyi faj esetében a farok tövéig mért hosszként, azaz a felső állkapocs csúcsa és a farokúszó legrövidebb sugarának vége közötti függőleges távolságként kell mérni.
(2) A vitorláshalfélék családjába tartozó fajok esetében a halak hosszát az alsó állkapocs csúcsától a farokúszó villaszerű elágazásáig kell mérni.
11. cikk
Mintavételi eljárás a kékúszójú tonhalketrecek esetében
(1) Minden egyes tagállam mintavételi eljárást dolgoz ki a kihalászott kékúszójú tonhal méret szerinti megoszlásának számszerű becslésére.
(2) A halketrecekben végzett méret szerinti mintavételt 100 tonnányi élő halanként 100 egyeden, vagy a ketrecben lévő összes hal 10 %-án kell elvégezni. A méret szerinti mintát a halgazdaság lehalászásakor kell venni a II. feladat keretében, az ICCAT által elfogadott adatküldési módszerrel összhangban.
(3) Az egy évnél hosszabb ideig nevelt halakra vonatkozóan további mintavételi módszereket kell kidolgozni.
(4) A mintavételt a lehalászás során szúrópróbaszerűen, valamennyi ketrecre kiterjedően kell elvégezni. Az előző naptári évi mintavételre vonatkozó adatokat július 31-ig kell eljuttatni az ICCAT-hoz.
3. FEJEZET
A hajók számára vonatkozó korlátozások
12. cikk
Észak-atlanti nagyszemű tonhal és germon
(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően bruttó űrtartalomban (BT) meghatározza a nagyszemű tonhalra mint célfajra az 1. övezetben halászó, 24 méter hosszúságot meghaladó közösségi halászhajók számát és összkapacitását. Ezt a következők alapján kell meghatározni:
|
a) |
az 1. övezetben az 1991 és 1992 közötti időszakban a nagyszemű tonhalra mint célfajra halászó közösségi halászhajók átlagos száma és bruttó űrtartalomban kifejezett kapacitása; valamint |
|
b) |
a nagyszemű tonhalra halászó közösségi hajók számának – az ICCAT részére 2005. június 30-án küldött értesítés szerinti – 2005. évi korlátozása. |
(2) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza az észak-atlanti germonra mint célfajra halászó közösségi halászhajók számát. A hajók számát az 1993 és 1995 közötti időszakban észak-atlanti germonra halászó közösségi halászhajók átlagos számaként kell meghatározni.
(3) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően a tagállamok között felosztja:
|
a) |
a hajóknak az (1) bekezdéssel összhangban meghatározott számát és BT-ben kifejezett kapacitását; |
|
b) |
a hajóknak a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott számát. |
(4) Minden év május 15. előtt a szokásos adatátviteli eszközök segítségével minden egyes tagállam megküldi a Bizottságnak:
|
a) |
a lobogója alatt közlekedő, 24 méternél hosszabb, kékúszójú tonhalra halászó hajók jegyzékét; |
|
b) |
a lobogója alatt közlekedő, az Atlanti-óceán északi részén germonra irányuló halászatban részt vevő hajók jegyzékét. |
A Bizottság ezeket az információkat minden év május 31. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.
(5) A (4) bekezdésben említett jegyzékekben meg kell adni a hajónak a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet (11) I. melléklete szerinti belső halászflotta-nyilvántartási számát és a használt halászfelszerelések típusát.
4. FEJEZET
Nem célfajok, valamint sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység
13. cikk
Nyársorrúhal-félék
A tagállamok ösztönzik a hajók forgócsapjára szerelt monofil horgászzsinór használatát, amely megkönnyíti az életben lévő kormos nyársorrúhal és fehér nyársorrúhal vízbe való visszaengedését.
14. cikk
Cápafélék
(1) A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.
(2) A tagállamok – a halászfelszerelések szelektivitásának javításával – ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.
15. cikk
Tengeri teknősök
A tagállamok ösztönzik a véletlenül kifogott élő tengeri teknősök visszaengedését.
16. cikk
Sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység a Földközi-tengeren
(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a Földközi-tengeren a tonhal és rokon fajai tekintetében folytatott sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység keretében a vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, kotróhálók, kopoltyúhálók, tükörhálók és horogsorok használatának a betiltására.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a Földközi-tengeren a sporthalászat és rekreációs célú halászati tevékenység során kifogott tonhalfélék és rokon fajok ne kerüljenek értékesítésre.
17. cikk
Jelentés
A tagállamok minden évben legkésőbb augusztus 15-ig jelentést küldenek a Bizottságnak e fejezet végrehajtásáról.
III. CÍM
A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
1. FEJEZET
A hajók számára vonatkozó korlátozások
18. cikk
Az engedélyezett hajók száma
(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárással összhangban meghatározza a 24 méteres teljes hosszt meghaladó, a 2. övezetben való halászatra feljogosított közösségi halászhajók számát. A hajók számát az IOTC hajólajstromába 2003-ban bejegyzett közösségi hajók számával megegyezően kell rögzíteni. A hajók számára vonatkozó korlátozásnak meg kell felelnie a teljes bruttó űrtartalomnak. A hajó lecserélése esetén ez a teljes űrtartalom nem léphető túl.
(2) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően felosztja a tagállamok között a hajóknak az e cikk (1) bekezdésével összhangban megállapított számát.
2. FEJEZET
Nem célfajok
19. cikk
Cápafélék
(1) A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy ösztönözzék a véletlenül kifogott élő cápafélék és különösen a fiatal cápák visszaengedését.
(2) A tagállamok ösztönzik a cápafélék visszaengedésének csökkentését.
20. cikk
Tengeri teknősök
(1) A tagállamok minden elkövetnek annak érdekében, hogy – különösen a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott intézkedések alkalmazásával – csökkentsék a halászatnak a tengeri teknősökre gyakorolt hatását.
(2) Halászfelszerelés a következő feltételekkel lehet használható:
|
a) |
megfelelő kezelés, ideértve a véletlenül (horoggal vagy hálókkal) vagy járulékos fogásként kifogott tengeri teknősök felépülésének elősegítése vagy haladéktalan visszaengedését; |
|
b) |
a véletlenül vagy járulékosan kifogott teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten. |
(3) Erszényes kerítőháló a következő feltételekkel használható:
|
a) |
amennyiben lehetséges, a tengeri teknősök hálóval való bekerítésének kötelező elkerülése; |
|
b) |
a megfelelő halászfelszerelések jellemzőinek fejlesztése és azok alkalmazása a tengeri teknősök járulékos fogásainak minimálisra csökkentésére; |
|
c) |
minden szükséges intézkedés meghozatala a hálóval bekerített vagy kifogott tengeri teknősök visszaengedéséért; |
|
d) |
minden szükséges intézkedés meghozatala a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított olyan búvóhelyek (FAD) megfigyelése érdekében, amelyekben lehetséges tengeri teknősök kifogása, továbbá a kifogott teknősök visszaengedése és a használaton kívüli FAD-ok begyűjtése érdekében. |
(4) Horogsorok a következő feltételekkel használhatók:
|
a) |
a horogformák, a csalétkek és a mélység olyan kombinációinak kifejlesztése és alkalmazása, valamint olyan hálók és halászati eljárások tervezése, amelyek minimálisra csökkentik a véletlenszerű vagy járulékos fogásokat és a tengeri teknősök pusztulási arányát; |
|
b) |
a véletlenszerűen vagy járulékosan kifogott tengeri teknősök visszaengedéséhez szükséges felszerelés megléte a fedélzeten, ideértve a horgok eltávolításához, valamint a zsinórok és a merítőhálók elvágásához szükséges eszközöket. |
IV. CÍM
A 3. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
21. cikk
Átrakodás
(1) Tilos a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhely alkalmazásával halászó hajók támogatására segédhajók felhasználása.
(2) A kerítőhálós hajók számára tilos a halászzsákmány tengeren történő átrakodása.
22. cikk
A hajók számának korlátozása
(1) A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza a 3. övezetben halászatra feljogosított közösségi kerítőhálós hajók számát. A hajók számát az IATTC hajólajstromába 2002. június 28-án bejegyzett közösségi kerítőhálós hajók számával megegyezően kell rögzíteni.
(2) A tagállamok minden évben december 10-ig megküldik a Bizottságnak a lobogójuk alatt hajózó azon hajók jegyzékét, amelyek a 3. övezetben tonhalra szándékoznak halászni. Az e jegyzékben nem szereplő hajókat inaktívnak kell tekinteni és azok az adott évben nem halászhatnak.
(3) A jegyzékekben a 26/2004/EK rendelet I. mellékletével összhangban fel kell tüntetni a hajó belső halászflotta-nyilvántartási számát és az alkalmazott halászeszközt.
23. cikk
A delfinek védelme
A 3. övezetben a sárgaúszójú tonhalra irányuló halászat során kizárólag azok a közösségi halászhajók keríthetnek be erszényes kerítőhálóval delfinrajokat vagy -csoportokat, amelyek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban rögzített feltételek szerint működnek, és amelyek részére delfinpusztulási határértéket (DML) állapítottak meg.
24. cikk
DML iránti kérelmek
A tagállamok minden évben szeptember 15-ig megküldik a Bizottságnak:
|
a) |
a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év egészére DML-t igénylő hajók jegyzékét; |
|
b) |
a lobogójuk alatt hajózó, 363 metrikus tonnánál (400 nettó tonna) nagyobb terhelhetőségű, a következő év első vagy második felére DML-t igénylő hajók jegyzékét; |
|
c) |
minden egyes DML-t igénylő hajó esetében az arról szóló igazolást, hogy a hajó rendelkezik a delfinek védelméhez szükséges valamennyi megfelelő eszközzel és felszereléssel, és hogy a kapitány elvégzett egy, a delfinek mentésére és szabadon engedésére vonatkozó, elismert képzést; |
|
d) |
a lobogójuk alatt hajózó, a következő év során valószínűsíthetően az övezetben működő hajók jegyzékét. |
25. cikk
A DML-ek felosztása
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a delfinpusztulási határértékre vonatkozó kérelmek megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodásban meghatározott feltételeknek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek.
(2) A Bizottság megvizsgálja a jegyzékeket és biztosítja, hogy azok megfeleljenek a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás rendelkezéseinek és az IATTC által elfogadott védelmi intézkedéseknek, és azokat megküldi az IATTC igazgatójának. Ha e vizsgálat azt tárja fel, hogy a kérelem nem felel meg az e bekezdésben említett feltételeknek, a Bizottság – az okokat feltüntetve – haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot arról, hogy valamely kérelmet vagy annak egy részét nem tudja továbbítani az IATTC igazgatójának.
(3) A Bizottság valamennyi tagállamot értesíti a lobogójuk alatt közlekedő hajók között felosztható összes DML-ről.
(4) A tagállamok minden évben január 15-ig értesítik a Bizottságot a DML-nek a lobogójuk alatt közlekedő hajók közötti felosztásáról.
(5) A Bizottság minden évben február 1-jéig megküldi az IATTC igazgatójának a közösségi halászhajók jegyzékét, feltüntetve a közöttük felosztott DML-eket.
26. cikk
Egyéb nem célfajok védelme
(1) Az erszényes kerítőhálós hajók – amennyire csak lehetséges – haladéktalanul és sértetlenül visszaengedik az összes tengeri teknőst, cápát, csíkoshasú tonhalat, vitorláshal-félét, ráját, aranymakrélát és egyéb nem célfajokat.
(2) A halászokat olyan technikák és felszerelések kifejlesztésére és alkalmazására ösztönzik, amelyek megkönnyítik ezen állatok gyors és biztonságos visszaengedését.
27. cikk
Tengeri teknősök
(1) Amikor a hálóban észrevesznek egy tengeri teknőst, minden ésszerű erőfeszítést meg kell tenni – beleértve szükség esetén akár motorcsónak igénybevételét is – a teknős kiszabadítása érdekében, mielőtt az belegabalyodna a hálóba.
(2) Amennyiben tengeri teknős gabalyodik a hálóba, a hálócsévélő berendezést le kell állítani, amint a teknős kijön a vízből, és azt nem szabad újra működésbe hozni, amíg a teknőst ki nem szabadítják a hálóból és vissza nem engedik.
(3) Ha a teknőst felviszik a fedélzetre, mindent meg kell tenni a felépüléséért mielőtt visszaengedik a vízbe.
(4) A tonhalhalászó hajók számára tilos sót tartalmazó zsákokat vagy bármilyen más műanyag hulladékot a tengerbe üríteni.
(5) Amennyiben lehetséges, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésre kialakított búvóhelyekbe vagy más halászfelszerelésekbe beleakadt tengeri teknősöket ki kell szabadítani.
(6) A halászati célokra nem használt, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyeket meg kell szüntetni.
V. CÍM
A 4. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK
28. cikk
A hulladékok mennyiségének csökkentése
A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék a hulladékok, a visszaengedett halállományok, valamint az elveszített vagy elhagyott halászfelszerelésekkel zsákmányolt halak mennyiségét, a halászhajók által előidézett környezetszennyezést, a nem célzottan halászott halfajok és egyéb állatfajok kifogását, valamint a rokon vagy függő fajokat – különösen a kipusztulással fenyegetett fajokat – érintő hatásokat.
VI. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
29. cikk
Tengeri emlősök
(1) Tilos tengeri emlőscsoportok vagy -rajok erszényes kerítőhálóval történő bekerítése.
(2) Az (1) bekezdés a 23. cikkben említett hajók kivételével valamennyi közösségi halászhajóra vonatkozik.
VII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. cikk
Komitológia
A 6. cikk (4) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében meghozandó intézkedéseket a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.
31. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 973/2001/EK rendelet hatályát veszti.
32. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2007. május 7-én.
a Tanács részéről
az elnök
H. SEEHOFER
(1) HL L 179., 1998.6.23., 1. o.
(2) HL L 162., 1986.6.18., 33. o.
(3) HL L 236., 1995.10.5., 24. o.
(4) HL L 348., 2005.12.30., 26. o.
(5) HL L 15., 2005.1.19., 9. o.
(6) HL L 32., 2005.2.4., 1. o.
(7) HL L 137., 2001.5.19., 1. o. A legutóbb a 831/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 33. o.) módosított rendelet.
(8) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.
(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.
(10) HL L 348., 2005.12.30., 28. o.
(11) HL L 5., 2004.1.9., 25. o. Az 1799/2006/EK rendelettel (HL L 341., 2006.12.7., 26. o.) módosított rendelet.
I. MELLÉKLET
A hosszú távon vándorló fajok jegyzéke
|
— |
Germon: Thunnus alalunga |
|
— |
Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus |
|
— |
Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus |
|
— |
Bonitó: Katsuwonus pelamis |
|
— |
Atlanti bonitó: Sarda sarda |
|
— |
Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares |
|
— |
Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus |
|
— |
Kis tonhalfélék: Euthynnus spp. |
|
— |
Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii |
|
— |
Tonmakréla fajok: Auxis spp. |
|
— |
Aranyosfejű halfélék: Bramidae |
|
— |
Nyársorrúhal-félék: Tetrapturus spp.; Makaira spp. |
|
— |
Vitorláshal-félék: Istiophorus spp. |
|
— |
Kardhal: Xiphias gladius |
|
— |
Makrélacsuka-félék: Scomberesox spp.; Cololabis spp. |
|
— |
Aranymakréla; kis aranymakréla: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis |
|
— |
Cápafélék: Hexandus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae Rhincodon typus; Carcharhinide; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae |
|
— |
Cetfélék (bálnák és barna delfinek): Physeteridae; Balenidae; Eschrichtiidae; Monodontidae; Ziphiidae; Delphinidae |
II. MELLÉKLET
A tonhalfélék és rokon fajok ICCAT-jegyzéke
|
— |
Kékúszójú tonhal: Thunnus thynnus |
|
— |
Déli kékúszójú tonhal: Thunnus maccoyii |
|
— |
Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares |
|
— |
Germon: Thunnus alalunga |
|
— |
Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus |
|
— |
Feketeúszójú tonhal: Thunnus atlanticus |
|
— |
Kis tonhal: Euthynnus alletteratus |
|
— |
Csíkoshasú tonhal: Katsuwonus pelamis |
|
— |
Atlanti bonitó: Sarda sarda |
|
— |
Tonmakréla: Auxis thazard |
|
— |
Harántsávos tonmakréla: Auxis rochei |
|
— |
Karcsú palamida: Orcynopsis unicolor |
|
— |
Fattyú tonmakréla: Acanthocybium solandri |
|
— |
Foltos királymakréla: Scomberomorus maculatus |
|
— |
Királymakréla: Scomberomorus cavalla |
|
— |
Nyugat-afrikai spanyolmakréla: Scomberomorus tritor |
|
— |
Spanyolmakréla: Scomberomorus brasilliensis |
|
— |
Cero: Scomberomorus regalis |
|
— |
Vitorláshal: Istiophorus albicans |
|
— |
Fekete nyársorrúhal: Makaira indica |
|
— |
Kormos nyársorrúhal: Makaira nigricans |
|
— |
Fehér nyársorrúhal: Tetrapturus albidus |
|
— |
Kardhal: Xiphias gladius |
|
— |
Hosszúszárnyú nyársorrúhal: Tetrapturus pfluegeri |
III. MELLÉKLET
A hajók hossza (6. cikk (2) bekezdés)
A hajók hosszának ICCAT szerinti meghatározása:
|
— |
valamennyi, 1982. július 18. után épített halászhajó esetében a hajógerinc felső élétől mért legkisebb oldalmagasság 85 %-ánál húzott merülési vonalon mért teljes hosszúság 96 %-a, vagy az orrtőke elülső élétől a kormányzár tengelyvonaláig ezen a vízvonalon mért hossz, ha ez a nagyobb érték. A ferde gerinccel tervezett hajók esetében a merülési vonal, ahol a hajó hosszát mérik, párhuzamos a tervezett merülési vonallal; |
|
— |
valamennyi, 1982. július 18. előtt épített halászhajó esetében a nyilvántartás szerinti hossz, amely megegyezik a nemzeti nyilvántartásokban vagy az adott hajóra vonatkozó egyéb dokumentumokban feltüntetett hosszal. |
IV. MELLÉKLET
LEGKISEBB MÉRET
(8. cikk (1) bekezdés)
|
Faj |
Legkisebb méret |
|
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) (1) |
6,4 kg vagy 70 cm |
|
Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) (2) |
10 kg vagy 80 cm |
|
Kardhal (Xiphias gladius) (3) |
25 kg vagy 125 cm (alsó állkapocs) |
(1) Ez a legkisebb méret kizárólag az Atlanti-óceán keleti részére vonatkozik.
(2) Ez a legkisebb méret kizárólag a Földközi-tengerre vonatkozik.
(3) Ez a legkisebb méret kizárólag az Atlanti-óceánra vonatkozik.