12.12.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 326/1


A TANÁCS 1458/2007/EK RENDELETE

(2007. december 10.)

a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanból szállított, illetve az onnan származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára, valamint a Kínai Népköztársaságból származó és Tajvanból szállított, illetve az onnan származó egyes újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   ELJÁRÁS

1.   Hatályos intézkedések

(1)

1991-ben a Tanács a 3433/91/EGK rendelettel (2) 16,9 %-os végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára.

(2)

1995-ben az 1006/95/EK tanácsi rendelettel (3) az eredeti értékvámot felváltotta az öngyújtónkénti 0,065 ECU értékű specifikus vám.

(3)

Az alaprendelet (4) 13. cikkével összhangban elvégzett vizsgálatot követően a 192/1999/EK tanácsi rendelet (5) a fenti intézkedéseket kiterjesztette az (1) Tajvanból szállított, illetve onnan származó nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára, valamint (2) a Kínából származó és Tajvanból szállított, illetve onnan származó egyes újratölthető öngyújtók behozatalára, amelyeknek közösségi határparitáson számított vámfizetés nélküli darabonkénti értéke 0,15 EUR alatt van.

(4)

A Tanács az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2001-ben az 1824/2001/EK tanácsi rendelettel (6) megerősítette az 1006/95/EK rendelet által kivetett és a 192/1999/EK rendelet által (a továbbiakban: meglévő intézkedések) kiterjesztett végleges dömpingellenes vámot.

2.   Felülvizsgálati kérelem

(5)

A meglévő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (7) közzétételét követően a Bizottsághoz 2006. június 16-án ezen intézkedések felülvizsgálatra irányuló kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(6)

A kérelmet a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók teljes közösségbeli gyártásának több mint 80 %-át képviselő közösségi gyártó, a BIC S.A. nyújtotta be. A hatályvesztési felülvizsgálatra irányuló kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és a közösségi gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

A Bizottság, miután a tanácsadó bizottsággal történt konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelő hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2006. szeptember 16-án megindította e felülvizsgálatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (8) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

3.   Vizsgálat

3.1.   Vizsgálati időszak

(8)

A dömping és a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének vizsgálata a 2005. július 1. és 2006. június 30. közötti időszakot ölelte fel (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak). A kár folytatódása és/vagy megismétlődése valószínűségének megállapítása szempontjából jelentős tendenciák vizsgálata a 2003. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakot (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) fedte le.

3.2.   A vizsgálat által érintett felek

(9)

A felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmező közösségi gyártót, a két másik közösségi gyártót, Kína exportőreit/gyártóit, az ismert érintett importőröket és a kínai és tajvani hatóságokat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve hogy meghallgatást kérjenek.

(10)

A kérelmező közösségi gyártó, a dömpingellenes intézkedés fenntartását ellenző két másik közösségi gyártó, valamint az importőrök szövetsége kifejtették álláspontjukat. Minden érdekelt fél, aki ilyen kérést nyújtott be, és igazolni tudta, hogy meghallgatását különleges okok indokolják, meghallgatási lehetőséget kapott.

(11)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy e vizsgálat során mintavételt alkalmazhat a kínai exportőrök/gyártók esetében. Mivel azonban egyik ismert kínai exportőr/gyártó sem jelentkezett, úgy döntöttek, hogy nincs szükség mintavételre.

(12)

Kérdőíveket küldtek a kérelmező közösségi gyártónak, két másik ismert közösségi gyártónak, 62 ismert kínai exportőrnek/gyártónak, 33 importőrnek és az Öngyújtóimportőrök Európai Szövetségének (ELIAS). Emellett felvették a kapcsolatot a javasolt analóg ország, Brazília gyártójával, valamint másik lehetséges analóg országokban működő 8 gyártóval, és kérdőíveket küldtek nekik. A kérdőívre csak a kérelmező közösségi gyártótól, a brazíliai gyártótól és egy malajziai vállalattól érkezett válasz, amely országgal mint alternatív analóg országgal vették fel a kapcsolatot. Egyik ismert kínai gyártó/exportőr sem válaszolt a kérdőívre. Emellett a megkérdezett importőrök sem töltötték ki a kérdőívet, mivel állításuk szerint nem importálják az érintett terméket, csak elektromos (piezo) öngyújtókat.

(13)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, melyet a vizsgálathoz szükségesnek ítélt, továbbá ellenőrző látogatásokat tett az alábbi vállalatok telephelyén:

 

Közösségi gyártók :

BIC S.A. HQ – Clichy, Franciaország,

BIC IBERIA S.A. – Tarragona, Spanyolország.

 

Gyártó és kapcsolatban álló vállalkozás analóg országban :

BIC Amazonia S.A., Manaus, Brazília,

BIC Brasil S.A., Cajamar, Brazília.

B.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(14)

Az érintett termék megegyezik a meglévő intézkedéseket eredményező, az eredeti vizsgálat által érintett termékkel, azaz a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókkal. Mint az a fenti (3) preambulumbekezdésből is kitűnik, a termékkört 1999-ben kiterjesztették a műanyag tartálytestű újratölthető tűzköves gázöngyújtókra (a továbbiakban: tűzköves öngyújtók vagy érintett termék). Az érintett terméket jelenleg az ex 9613 10 00 és az ex 9613 20 90 KN-kód (9613100011, 9613100019, 9613209021 és 9613209029 TARIC-kód) alá sorolják.

(15)

Az egyik közösségi gyártó, amelyik nem emelt panaszt, azt állította, hogy az analóg országban, Brazíliában gyártott és értékesített termékek nem hasonlíthatók össze a Kínában gyártott és onnan a Közösségbe exportált termékekkel. Elsősorban azzal érvelt, hogy a Brazíliában gyártott öngyújtók jobb minőségűek és hosszabb élettartamúak, mint a Kínában gyártottak. A termék azonosságának az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásakor azonban a minőségbeli különbségek nem döntő jelentőségűek. A vizsgálat megállapította, hogy a Kínában gyártott termék ugyanazokkal az alapvető technikai, fizikai és kémiai jellemzőkkel, valamint végső felhasználással rendelkezik, mint a Brazíliában gyártott. A kérelmet ezért elutasították.

(16)

Következésképpen, amint azt az (1)–(4) preambulumbekezdésben említett korábbi vizsgálatok is megmutatták, és amint azt a jelen vizsgálat is megerősítette, a kínai exportáló gyártók által előállított és a Kína és a Közösség piacán értékesített nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók és a kérelmező közösségi gyártó által előállított és a közösségi piacon értékesített termék minden tekintetben megegyezik egymással, illetve legalább ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik és a két termék között nincs különbség a felhasználás tekintetében. Ugyanez igaz a Brazíliában gyártott és értékesített öngyújtókra. Az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmezése szerint tehát ezek a termékek egyformának minősülnek.

C.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1.   Előzetes megjegyzések

(17)

Az előző felülvizsgálatokhoz hasonlóan a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt. Ezért az érintett termék Közösségbe irányuló, felülvizsgálati időszak alatti behozatalára vonatkozóan nem lehetett megbízható információkat szerezni közvetlenül az exportáló gyártóktól. E körülmények miatt és az alaprendelet 18. cikkével összhangban a Bizottság a rendelkezésre álló tényeket használta fel, vagyis az Eurostat-adatokat, a felülvizsgálat megindítására irányuló kérelmet és az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) által a hatályban lévő dömpingellenes vám kijátszásával kapcsolatban 2007. január 30-án (OLAF/07/01) közzétett adatokat.

2.   Dömping a vizsgálati időszakban

2.1.   Analóg ország

(18)

A meglévő intézkedések egységes országos vámot vezettek be a Kínából származó érintett termék Közösségbe történő összes behozatalára. Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdésével összhangban a Bizottság ugyanazokat a módszereket alkalmazta, mint az eredeti vizsgálatban. Ennek megfelelően a rendes értéket egy piacgazdaságú harmadik országban (a továbbiakban: analóg ország) szerzett adatok alapján határozták meg.

(19)

Az eredeti vizsgálat során Thaiföld volt az analóg ország. Az azt követő vizsgálatok során azonban a Fülöp-szigeteket használták analóg országként, mivel a thaiföldi gyártók megtagadták az együttműködést, és mivel a Fülöp-szigetek analóg országként való kijelölése többek között belföldi piacának mérete és nyitottsága miatt megfelelő választásnak tűnt.

(20)

A jelen vizsgálat megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte abbéli szándékát, hogy a Kínára vonatkozó rendes érték meghatározásához Brazíliát kívánja felhasználni megfelelő analóg országként. Brazília megfelelőnek bizonyult belföldi piacának mérete és nyitottsága, valamint azon tény miatt, hogy a brazil gyártók beleegyeztek abba, hogy teljes mértékben együttműködjenek a vizsgálat során. Az érdekelt feleket felkérték arra, hogy fejtsék ki véleményüket erről a választásról.

(21)

Egy importőrszövetség kifogásolta Brazíliának analóg országként történő kiválasztását és úgy érvelt, hogy Brazíliában csak egy fő gyártó van és a belföldi árak rendkívül magasak. Az egyik, panasszal nem élő közösségi gyártó azt állította, hogy Brazíliában alacsonyabb a verseny szintje, mint a kínai belföldi piacon, ezért a két piac nem hasonlítható össze. A brazíliai gyártók száma ugyan alacsonyabb a kínai gyártók állítólagos számánál, a vizsgálat azonban igazolta, hogy Brazíliában két gyártó állítja elő az érintett terméket, és importál öngyújtókat Brazíliába az Európai Unióból és Kínából. A Kínából importált öngyújtók tekintetében a Brazíliában tett helyszíni vizsgálatok során szerzett számlák azt mutatták, hogy az öngyújtókat nagyon alacsony áron hozták be az országba, ami leszorította a brazil piacon felszámított árakat. Emellett azon ismert gyártók – beleértve a Fülöp-szigeteken működőket – egyike sem egyezett bele az együttműködésbe, amelyekkel a lehetséges analóg országokban kapcsolatba léptek. Egy malajziai vállalat válaszolt az analóg országok gyártói számára elküldött kérdőívre, de mivel ez a vállalat a jelek szerint nem maga állítja elő az öngyújtókat, Malajziát nem lehetett analóg országként figyelembe venni.

(22)

A fentiekre való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban Brazília a legmegfelelőbb analóg ország.

2.2.   Rendes érték

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alapján az exportáló gyártókra vonatkozó rendes értéket az analóg ország gyártójától származó, ellenőrzött információk alapján állapították meg.

(24)

A Bizottság először is megállapította, hogy a brazil gyártó teljes belföldi értékesítésének mennyisége elegendő, és így az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében reprezentatívnak tekinthető.

(25)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a hasonló ország belföldi piacán reprezentatív mennyiségben értékesített egyes terméktípusok belföldi értékesítése a rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek tekinthető-e az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésével összhangban. Megállapították, hogy az előállítási költséggel azonos vagy azt meghaladó nettó eladási áron megvalósult értékesítések volumene terméktípusonként elérte vagy meghaladta az értékesítések teljes volumenének 80 %-át, valamint annak az adott típusra vonatkozó súlyozott átlagára elérte vagy meghaladta az előállítási költséget. Ezért a tényleges belföldi árat a felülvizsgálati időszak során történt teljes belföldi értékesítés súlyozott átlagára alapján számították ki, függetlenül attól, hogy ezek az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem.

(26)

A rendes értéket ezért az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően a rendes kereskedelmi forgalomban az analóg ország független belföldi fogyasztói által fizetett vagy fizetendő ár alapján határozták meg.

2.3.   Exportár

(27)

Mivel egyik kínai gyártó sem működött együtt, az érintett termékre vonatkozó exportárat az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendelkezésre álló adatok – jelen esetben az Eurostat adatai – alapján számították ki.

2.4.   Összehasonlítás

(28)

A rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlításának biztosítása érdekében kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket, az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. A szállítási, biztosítási és hitelköltségek tekintetében minden olyan esetben elvégezték a megfelelő kiigazításokat, amikor azokat ésszerűnek, helyesnek és igazolt bizonyítékokkal alátámasztottnak ítélték.

(29)

Az egyik, panasszal nem élő közösségi gyártó azt állította, hogy a Brazíliában gyártott öngyújtók előállítási költsége a magasabb minőségi követelmények miatt magasabb, de nem nyújtott be bizonyítékot az állítás számszerűsítése vagy alátámasztása érdekében. Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a vizsgálatok során nem tártak fel olyan tényt, amely alapján a rendes értéket az állítólagos minőségbeli különbség szerint ki lehetett volna igazítani. A kérelmet ezért elutasították.

2.5.   Dömpingkülönbözet

(30)

Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az analóg ország vonatkozásában megállapított rendes érték súlyozott átlagát hasonlították össze az exportár súlyozott átlagával EXW-alapon. Ez az összehasonlítás jelentős dömping tényéről tanúskodott, amely esetében a dömpingkülönbözet meghaladta a 150 %-ot.

3.   A behozatal alakulása az intézkedések hatályvesztése esetén

3.1.   Előzetes megjegyzések

(31)

Emlékeztetni kell arra, hogy az intézkedések 1991 óta hatályban vannak. Azonban több ízben is megállapították az intézkedések kijátszását. 1999-ben az intézkedések kijátszásának alábbi két gyakorlatát jegyezték fel: Tajvanon keresztül történő átrakodás, valamint az öngyújtókba hamis szelepek beépítése annak érdekében, hogy azok újratölthetőnek tűnjenek, és elkerüljék a dömpingellenes vám kifizetését. Ennek következtében a (3) preambulumbekezdésben említettek szerint 1999-ben meghosszabbították az intézkedéseket e gyakorlatok ellensúlyozása érdekében. 2001-ben végül a hatályos intézkedések hatályvesztési felülvizsgálata azt mutatta, hogy újabb 5 évvel meg kell hosszabbítani az intézkedések hatályát, tekintettel a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére.

3.2.   Jelenlegi behozatal és az intézkedések kijátszására vonatkozó legújabb megállapítások

(32)

Az érintett termék Kínából és Tajvanból érkező teljes importvolumene az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban összesen 11,7 millió darab volt. Ahogy azt az OLAF a közelmúltban bebizonyította, a valóságban azonban sokkal magasabb a Közösségbe érkező import, mivel a kínai öngyújtókra vonatkozó intézkedéseket jelentős mértékben kijátsszák a Malajzián és Indonézián keresztül történő átrakodás segítségével. Az OLAF által 2007. januárban közzétett adatok szerint több mint 300 millió, Kínából származó tűzköves öngyújtót rakodtak át Malajziában az utóbbi négy évben. Az átrakodás egyedüli célja a termékek valódi kínai származásának eltitkolása, és ezáltal a dömpingellenes vám megfizetésének elkerülése volt.

(33)

Az OLAF vizsgálata során arra is fény derült, hogy az Indonéziából importált öngyújtók nagy része valójában nem abból az országból származott. A valódi származás vizsgálata folyamatban van. A kérelmező azt tervezi, hogy hat távol-keleti ország ellen pert indít az intézkedések kijátszása miatt.

(34)

Az OLAF által bizonyított átrakodás általi kijátszás mellett a kérelmező felülvizsgálati kérelmében bizonyítékkal szolgált a tűzköves öngyújtóknak (érintett termék) és az ún. elektromos (piezo) öngyújtóknak (nem érintett termék) a dömpingellenes vám megfizetésének elkerülése céljából történő hamis bejelentéséről.

(35)

Az ELIAS és az egyik importőr azt állította, hogy a Bizottság az OLAF folyamatban lévő vizsgálatából vonja le végleges következtetéseit, és kijelentette, hogy ebből a helyzetből adódóan nem tudja érvényesen gyakorolni védelemhez való jogát és nem tud észrevételeket benyújtani a Bizottság által a bizalmas megállapításokból levont következtetésekkel kapcsolatban.

(36)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság csak olyan közzétett információkat használt, amelyekhez valamennyi érdekelt fél hozzáfér, amelynek eredményei magától értetődők voltak, és nem voltak figyelmen kívül hagyhatók ezen eljárás összefüggésében.

3.3.   A termelés és a kapacitáskihasználás alakulása Kínában

(37)

Mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a korábbi és a jelenlegi vizsgálat során, nem állnak rendelkezésre ellenőrizhető adatok kapacitásukról és kapacitáskihasználtságukról. A kérelmező becslése szerint Kínában a teljes termelési kapacitás évente 3,9 milliárd öngyújtót tesz ki, amely többsége valószínűleg tűzköves öngyújtó. Ez a becslés összhangban van a kínai öngyújtógyártók honlapjain szereplő adatokkal. Egy kínai gyártó, a Lighter Manufacturing Co Ltd. például azt állítja honlapján, hogy három gyára évente 700 millió öngyújtót állít elő. A szóban forgó gyártó azonban nem adja meg az érintett termék és a többi öngyújtótípus közötti megoszlást. A kérelmező szerint azonban gyakran át lehet állni a tűzköves öngyújtók gyártásáról az elektromos (piezo) öngyújtók gyártására.

(38)

A fentiek alapján levonható az a következtetés, hogy a Kínában meglévő hatalmas kapacitás és a gyártási folyamat a különböző típusú öngyújtók gyártása közötti váltást lehetővé tévő látszólagos rugalmassága alapján nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megnő a Közösségbe irányuló import. A bebizonyított kijátszási gyakorlatokból is kiderült, hogy a kínai exportőröknek komoly érdekei fűződnek a közösségi piachoz.

3.4.   Egyéb harmadik országokba irányuló kínai export

(39)

Mivel egyik kínai exportáló gyártó sem működött együtt, nem állnak rendelkezésre ellenőrizhető adatok a tűzköves öngyújtók egyéb harmadik országokba irányuló exportjáról. Ezenkívül mivel a harmadik országokból rendelkezésre álló statisztikák nem tesznek különbséget a tűzköves és elektromos (piezo) öngyújtók között, nem hasonlíthatók össze a Közösségbe és a harmadik országokba irányuló export árai.

(40)

A közösségi gazdasági ágazat bebizonyította, hogy sikeresen versenyez az Amerikai Egyesült Államok piacán a kínai importtal, ahol a kínaiak piaci részesedése csökkent. Ez arra enged következtetni, hogy a fejlemények egyértelműen arra ösztönöznék a kínai exportáló gyártókat, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piacra irányítsák exportjukat.

(41)

Az importőrök elutasították a fenti következtetéseket azt állítva, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak az Amerikai Egyesült Államok piacán elért teljesítménye nem versenyképességének köszönhető, hanem annak a gazdasági döntésnek, hogy a nyereséget a Közösségből az Amerikai Egyesült Államokba helyezik át. Az importőrök emellett azt állították, hogy az egyesült államokbeli magasabb haszonkulcs miatt a kínai exportáló gyártóknak nem fűződne érdeke ahhoz, hogy exportjukat a közösségi piacra irányítsák.

(42)

Az importőrök nem szolgáltak további bizonyítékokkal és nem nyújtottak be további érveléseket a nyereségnek a Közösségből az Amerikai Egyesült Államokba történő állítólagos áthelyezésére vonatkozóan, valamint a kínai exportáló gyártók által az Amerikai Egyesült Államok piacán kihasznált állítólagosan magasabb haszonkulcsokkal kapcsolatban sem. Az állításokat tehát nem igazolták a vizsgálati aktában rendelkezésre álló ellenőrzött adatokkal. Az állítások tehát spekulatívak voltak, ezért azokat elutasították.

(43)

Meg kell jegyezni, hogy az Amerikai Egyesült Államok piacán fennálló verseny szintje nem az egyetlen indok, amely arra enged következtetni, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak kevesebb hasznot kellene termelnie. Figyelembe kell venni más tényezőket is, például a vásárlók elvárásait és az árszinteket.

(44)

Emellett az importőrök azt állították, hogy a Közösség és az Amerikai Egyesült Államok piaca hasonló a betartandó biztonsági követelmények szempontjából. Megállapították, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 1994 óta szigorú követelmények vonatkoznak a gyermekbiztos öngyújtókra, míg ilyen előírásokat a Közösségben csak 2007. márciusban vezettek be.

4.   Következtetés

(45)

A vizsgálat azt mutatta, hogy az érintett termék importvolumene a felülvizsgálati időszakban viszonylag ugyan alacsony volt, azonban e behozatalok dömpingje jelentősnek bizonyult.

(46)

Mivel Kínában hatalmas kapacitás áll rendelkezésre, és mivel az átfogó kijátszási gyakorlatok alapján a közösségi piac bizonyíthatóan vonzó a kínai exportáló gyártók számára, levonható az a következtetés, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentős mértékű lenne a Közösségbe irányuló dömpingelt behozatal.

D.   A KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

(47)

A Közösségen belül három gyártó állít elő hasonló terméket, amelyek az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a hasonló termék teljes közösségi gyártását alkotják.

(48)

Meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálattal összehasonlítva és a svéd Match és Flamagas nevű vállalatokkal ellentétben a panaszos az érintett terméket továbbra is elsősorban az Európai Unióban (Franciaországban és Spanyolországban) állítja elő.

(49)

A kérelmező közösségi gyártó, a BIC SA a nem újratölthető öngyújtó közösségi gyártásának körülbelül 80 %-át képviseli, és így az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ő alkotja a közösségi gazdasági ágazatot. A másik közösségi gyártót nem tekintették a közösségi gazdasági részét alkotónak, mivel nem működött teljes mértékben együtt, csupán bizonyos információkat bocsátott rendelkezésre az intézkedéseknek tevékenységére gyakorolt hatásáról.

E.   A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

1.   Előzetes megjegyzések

(50)

A fenti (16) preambulumbekezdésben említett okokból a közösségi piac helyzetére vonatkozó elemzés a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókról és az újratölthető tűzköves gázöngyújtókról (a továbbiakban: tűzköves öngyújtók vagy érintett termék) gyűjtött adatokon alapult.

(51)

Emellett, amint az már fent említésre került, a közösségi piacon gyártó létesítményekkel rendelkező két közösségi gyártó tevékenységeiről nem lehetett adatokat szerezni. A Bizottság ebből következően az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló adatokat használta fel, amennyiben nem álltak rendelkezésre egyéb érdekelt felek által szolgáltatott pontosabb adatok.

(52)

Tekintettel arra, hogy csak egy érdekelt fél, a kérelmező szolgáltatott adatokat az értékesítésre és gyártásra vonatkozóan, nem helyénvaló az abszolút számokat nyilvánosságra hozni. Ezért a számokat a „—” jellel helyettesítették és indexszámokat alkalmaztak.

2.   Felhasználás a közösségi piacon

(53)

A Közösség látható öngyújtó-felhasználását a következők alapján vizsgálták: a közösségi értékesítések volumenére vonatkozó, a közösségi gazdasági ágazattól származó adatok, és az EU-n kívüli országokból származó behozatalról az Eurostat által rendelkezésre bocsátott adatok. Ezek az adatok nem tartalmazzák a nem együttműködő közösségi gyártók értékesítéseit.

1. táblázat –   A Közösség tűzköves öngyújtó-felhasználása (000)

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Darab

529 550

575 394

661 378

727 715

Index

100

109

125

137

Tendencia, év/év

 

+9 %

+15 %

+10 %

Forrás: A kérdőívekre adott ellenőrzött válaszok és EU-behozatalok (Comext TARIC adatbázis).

(54)

A látszólagos közösségi fogyasztás 2003 és a felülvizsgálati időszak között 37 %-kal növekedett.

3.   A Kínából és Tajvanból származó behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai

3.1.   Behozatali mennyiség és piaci részesedés

(55)

A figyelembe vett időszak során a Kínából és Tajvanból származó tűzköves öngyújtók behozatalának mennyisége ugyan alacsony szinten maradt, azonban 2003 és a felülvizsgálati időszak között 136 %-kal nőtt, és a vizsgálati időszakra meghaladta a 11 millió darabot. Ez 1,6 %-os piaci részesedésnek felelt meg. A piaci részesedés tehát a 2003-as 0,9 %-ról a felülvizsgálati időszakban 1,6 %-ra növekedett.

2. táblázat –   A Kínából és Tajvanból származó tűzköves öngyújtók behozatala és a piaci részesedés (000)

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Behozatali mennyiség

4 949

7 902

15 452

11 657

Index

100

160

312

236

Piaci részesedés

0,9 %

1,4 %

2,3 %

1,6 %

Egységár

0,22

0,14

0,13

0,14

Index

100

66

60

65

Forrás: A kérdőívekre adott ellenőrzött válaszok és EU-behozatalok (Comext TARIC adatbázis).

4.   Behozatal más országokból

(56)

A más országokból való behozatal 276 millió darabról kb. 487 millió darabra növekedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jelek szerint ezen behozatalok jelentős része valójában Kínából és Tajvanból származik.

3. táblázat –   A más országokból származó tűzköves öngyújtók behozatala és a piaci részesedés (000)

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

A Malajziából származó behozatal

60 596

57 717

65 729

47 162

Index

100

95

108

78

Piaci részesedés

11,4 %

10,0 %

9,9 %

6,5 %

Egységár

0,04

0,04

0,04

0,04

Index

100

95

93

89

 

 

 

 

 

Az Indonéziából származó behozatal

51 968

56 907

68 524

72 012

Index

100

110

132

139

Piaci részesedés

9,8 %

9,9 %

10,4 %

9,9 %

Egységár

0,05

0,04

0,04

0,04

Index

100

76

75

81

 

 

 

 

 

A Vietnamból származó behozatal Malajziából származó behozatal

106 117

156 938

191 498

237 529

Index

100

148

180

224

Piaci részesedés

20,0 %

27,3 %

29,0 %

32,6 %

Egységár

0,05

0,04

0,04

0,04

Index

100

92

87

91

 

 

 

 

 

A világ többi részéről származó behozatal

53 294

56 377

65 025

119 268

Index

100

106

122

224

Piaci részesedés

10,1 %

9,8 %

9,8 %

16,4 %

Egységár

0,08

0,09

0,07

0,07

Index

100

101

81

83

5.   Az árak alakulása és árképzés az érintett termék behozatalára vonatkozóan

(57)

A fenti (12) preambulumbekezdésben említettek szerint a tűzköves öngyújtók behozatalának árszintjére vonatkozóan nem álltak rendelkezésre ellenőrzött információk, mivel a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt. Az OLAF a közelmúltban bizonyította be az Indonézián és Malajzián keresztül történő átrakodás általi kijátszást, és bizonyítékok állnak rendelkezésre számos más ázsiai országon (Laoszon, Thaiföldön, Vietnamon és a Fülöp-szigeteken) keresztül történő kijátszásról is. Úgy tűnik, hogy Kelet-Ázsiában néhány héten belül létre tudnak hozni olyan összeszerelő üzemeket, amelyek lehetővé teszik az intézkedések kijátszását. Az intézkedések sikeres kijátszása magyarázatul szolgálhat arra, hogy miért nem működött együtt egyik kínai exportáló gyártó sem a jelen vizsgálat során.

(58)

Így nem lehetett végleges következtetéseket levonni az érintett termék behozatalára vonatkozó áralakulást és árképzést illetően.

6.   A közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete

6.1.   Általános megjegyzések

(59)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely hatást gyakorol a közösségi gazdasági ágazat helyzetére.

6.2.   A termelés volumene, termelési kapacitás, és kapacitáskihasználás

(60)

A tűzköves öngyújtóknak a közösségi gazdasági ágazat általi össztermelése a figyelembe vett időszak során folyamatosan, összesen 22 %-kal növekedett.

4. táblázat –   A termelés volumene

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Termelés

Index

100

109

120

122

Tendencia, év/év

 

+9 %

+10 %

+1 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

(61)

Mivel a termelés gyorsabban növekedett, mint a termelési kapacitás, a figyelembe vett időszak során a kapacitáskihasználás is nőtt. Összességében a kapacitáskihasználás mértéke hasonló tendenciát mutatott, mint a termelés, vagyis 2003 és a felülvizsgálati időszak között 3 százalékponttal emelkedett.

5. táblázat –   Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Termelési kapacitás

Index

100

109

114

118

Tendencia, év/év

 

+9 %

+4 %

+4 %

Kapacitáskihasználás

76 %

75 %

80 %

78 %

Index

100

100

105

103

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.3.   Készletek

(62)

A figyelembe vett időszak során a készletek állandóak maradtak. A felülvizsgálati időszak során megfigyelt csúcsérték a termelési tevékenységnek a nyári időszakban való beszüntetéséből adódó nemzetközi készletfelhalmozásnak volt köszönhető, és ezen időszakot követően normalizálódni fog. Ezt a mutatót ezért nem tekintik jelentőséggel bíró tényezőnek a kárhelyzet meghatározása során.

6. táblázat –   Készletmennyiség

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Készlet

Index

100

105

95

225

Tendencia, év/év

 

+5 %

–10 %

137 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.4.   Értékesítési mennyiség, árak és piaci részesedés

(63)

A közösségi gazdasági ágazat közösségi piacon történő értékesítései 2003 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal csökkentek, ez azonban nem fedezte a közösségi felhasználás azonos időszak alatti 37 %-os jelentős emelkedéséből adódó szükségleteket. A felhasználás növekedése azt eredményezte, hogy a figyelembe vett időszak során a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése összességében 14 százalékponttal csökkent.

(64)

Az átlagos eladási egységár 2003 és a felülvizsgálati időszak között enyhén, 2005 és a felülvizsgálati időszak között pedig 2 %-kal csökkent.

7. táblázat –   Értékesítési volumen, árak és piaci részesedés

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Értékesítési volumen (darab)

Index

100

95

101

95

Tendencia, év/év

 

–5 %

+7 %

–6 %

Átlagár (EUR/darab)

Index

100

98

95

97

Tendencia, év/év

 

–1 %

–4 %

+3 %

Piaci részesedés

47,7 %

41,6 %

38,6 %

33 %

Tendencia, év/év

 

–6,1 százalékpont

–3 százalékpont

–5,6 százalékpont

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.5.   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

(65)

A figyelembe vett időszak során a foglalkoztatás 5 %-kal, tehát az értékesítési volumen növekedésénél lassabban nőtt, ami a termelékenység jelentős növekedését (15 %) eredményezte. Meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatás növekedését annak a betanítandó személyzetnek a felvétele eredményezte, amely a nyugdíjba vonuló személyzetet felváltja.

(66)

A közösségi gazdasági ágazat munkaerőköltsége a figyelembe vett időszak során valójában csak enyhén (+ 7 %) növekedett. Ennek következtében a munkaerőköltségnek a teljes előállítási költséghez viszonyított aránya állandó maradt.

8. táblázat –   Foglalkoztatás, termelékenység és bérek

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Foglalkoztatás

816

856

856

859

Index

100

105

105

106

Tendencia, év/év

 

+5 %

0 %

0 %

Termelékenység (darab/alkalmazott)

Index

100

104

114

115

Tendencia, év/év

 

+4 %

+10 %

+1 %

Munkaerőköltség (1 000 EUR)

Index

100

99

104

107

Tendencia, év/év

 

–1 %

+5 %

+2 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.6.   Haszon

(67)

A nyereségesség 4,6 százalékponttal csökkent.

9. táblázat –   Nyereségesség

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Nyereségesség

Tendencia, év/év

 

–0,2 százalékpont

–2,0 százalékpont

–2,4 százalékpont

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.7.   Beruházások

(68)

A beruházások 2003 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen, 60 %-kal növekedtek, és ezt követően 2005-ben ismét nagy mértékű, mintegy 65 %-os növekedést mutattak annak következtében, hogy a közösségi gazdasági ágazat új gyártási egységeket hozott létre. Ezek a beruházások 2005-től elsősorban a gyártás átszervezéséhez kapcsolódtak, aminek célja a termelési kapacitás kibővítése volt. A foglalkoztatás korlátozott növelésével megvalósított növekedés lehetővé tette a vállalat számára, hogy növelje alkalmazottankénti termelékenységét.

10. táblázat –   Beruházások

 

2003

2004

2005

VI

Beruházások

Index

100

111

165

160

Tendencia, év/év

 

11 %

49 %

–3 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.8.   Tőkebevonási képesség

(69)

Megállapították, hogy a figyelembe vett időszakban a közösségi gazdasági ágazatnak nem voltak tőkebevonási nehézségei.

6.9.   Pénzáramlás

(70)

A pénzáramlás a figyelembe vett időszakban jelentősen (– 50 %) csökkent. Ez a negatív tendencia mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyomás alatt áll. Ez összhangban van az általános nyereségesség alakulásával a figyelembe vett időszakban. Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban a pénzáramlás a Közösségben végzett összes eladásnak csupán közel 1 %-át jelentette, ami nem tekinthető kimagaslónak.

11. táblázat –   Pénzáramlás

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Pénzáramlás

Index

100

74

72

50

Tendencia, év/év

 

–26 %

–4 %

–30 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz.

6.10.   Növekedés

(71)

2003 és a felülvizsgálati időszak között a közösségi felhasználás 37 %-kal nőtt, miközben a közösségi gazdasági ágazat értékesítéseinek volumene a közösségi piacon 7 %-kal csökkent. A közösségi gazdasági ágazat piaci részesedése mintegy 14,7 százalékponttal visszaesett, a Távol-Keletről származó importé viszont nőtt.

(72)

Az utóbbi évekre ugyan igaz volt, hogy a tűzköves és az elektromos (piezo) öngyújtók piaci részesedését a tűzköves öngyújtóktól az elektromos öngyújtók felé történő lassú eltolódás jellemezte, a vizsgálat mégis azt mutatta, hogy a tűzköves öngyújtók piaca nő. A vizsgálat kimutatta, hogy a tűzköves öngyújtók a közösségi piacnak még mindig 70 %-át képviselik, és a részesedés a közösségi felhasználás általános növekedésének köszönhetően nő. A közösségi gazdasági ágazat azonban nem volt képes kiaknázni a piaci növekedés előnyeit, mint azt piaci részesedésének csökkenése is mutatja.

6.11.   A dömpingkülönbözet nagysága

(73)

A dömping nagyságának elemzésekor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy léteznek a káros dömping megszüntetésére irányuló, hatályban lévő intézkedések. Mint az a fenti (32) preambulumbekezdésből kitűnik, a rendelkezésre álló információk azt jelzik, hogy a kínai exportáló gyártók változatlanul dömpingárakon végzik a Közösségbe irányuló értékesítést. Az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésével összhangban az analóg ország vonatkozásában megállapított rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az exportár súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás jelentős dömping tényéről tanúskodott, amely esetében a dömpingkülönbözet meghaladta a 150 %-ot.

(74)

A fentiekre, tehát a magas dömpingkülönbözetre, a Kínában rendelkezésre álló hatalmas kapacitásra és az OLAF és a kérelmező által bizonyított kijátszási gyakorlatokra való tekintettel az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén nagy valószínűséggel jelentősen növekedne a Kínából származó dömpingelt export.

6.12.   A korábbi dömping hatásaiból való felépülés

(75)

A közösségi gazdasági ágazat helyzete nem javult a figyelembe vett időszakban, az intézkedéseknek az előző hatályvesztési felülvizsgálat keretében történt, 2001. évi meghosszabbítása óta. A közösségi gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban ugyan nyereséges volt, de a haszon ezen időszakban folyamatosan csökkent. Ehhez hasonlóan a közösségi gazdasági ágazat elég magas piaci részesedést tudott fenntartani, azonban ez a figyelembe vett időszak során folyamatosan csökkent. Továbbra is fennáll azonban a kínai import által okozott (kijátszás miatti) nyomás és a fenti mutatók is azt jelzik, hogy a közösségi gazdasági ágazat még mindig sérülékeny és sebezhető.

6.13.   A közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége

(76)

A vizsgálatból kiderült, hogy a közösségi gazdasági ágazat exporttevékenysége a következőképpen alakult:

12. táblázat –   A közösségi gazdasági ágazat exportja

 

2003

2004

2005

Felülvizsgálati időszak

Mennyiségek (darabszám)

Index

100

113

129

135

Tendencia, év/év

 

+13 %

+14 %

+5 %

Érték (1 000 EUR)

Index

100

107

134

147

Tendencia, év/év

 

+7 %

+25 %

+10 %

Átlagár (EUR/darab)

Index

100

95

104

109

Tendencia, év/év

 

–5 %

+9 %

+5 %

Forrás: a kérdőívekre adott ellenőrzött válasz

(77)

A közösségi gazdasági ágazat által exportált mennyiségek 2003. és a felülvizsgálati időszak között jelentősen nőttek. Ezt az összességében kedvező tendenciát az átlagárak enyhe növekedése kísérte, mely a harmadik országok (pl. az Amerikai Egyesült Államok) piacán tapasztalható jobb versenyhelyzettel magyarázható.

7.   A közösségi gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(78)

Az értékesítések volumene 2003 és a felülvizsgálati időszak között 5 %-kal csökkent, aminek következtében a 2003. évi 47,7 %-os piaci részesedés a felülvizsgálati időszakban 33 %-ra esett vissza. Az egységárak 2003 és a felülvizsgálati időszak között a nyersanyagárak növekedése ellenére enyhén (3 %-kal) csökkentek. A közösségi gazdasági ágazat nyereségessége a felülvizsgálati időszak során csökkent. A termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás aránya nőtt, ami azonban főként a közösségi gazdasági ágazat fokozott exporttevékenységére vezethető vissza. Az ágazat a korábbiakban mindig igen magas nyereségességi szintet mutatott, amire a termelésnek az új biztonsági követelményekhez való hozzáigazítására és a vállalat általános versenyképességének javítására fordított beruházások megvalósításához van szükség. Meg kell jegyezni, hogy a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan kiszámított kárkülönbözet 60 % fölött volt. A Kínából és Tajvanból származó behozatal átlagosan 39 %-kal kínált alá a közösségi gazdasági ágazat árainak.

(79)

A hasonló termékbe történő éves beruházások a figyelembe vett időszakban kedvezően alakultak, azaz 60 %-os növekedést mutattak. Ezek a beruházások 2005-től elsősorban a gyártás átszervezéséhez kapcsolódtak, aminek célja a termelési kapacitás kibővítése volt. A foglalkoztatás 5 %-kal növekedett. A pénzáramlás a felülvizsgálati időszak során ugyanúgy alakult, mint a haszon, vagyis 50 %-kal csökkent.

(80)

A fenti (69) és (70) preambulumbekezdés megmutatja, hogy a fő kártényezők (eladási ár, értékesítések volumene, piaci részesedés és nyereségesség) a figyelembe vett időszak során csökkentek, valamint hogy a közösségi gazdasági ágazatot a hatályban lévő intézkedések ellenére kár érte. A kár főként a piaci részesedésnek a növekvő felhasználás ellenére történő csökkenésében, valamint a Kínából és Tajvanból származó behozatalok árleszorító hatása által előidézett nyereségességcsökkenésben mutatkozik meg. A nyersanyagköltségek növekedése így nem tükröződhetett a magasabb eladási árakban.

(81)

Az ágazat a korábbiakban mindig igen magas nyereségességi szintet mutatott. Az eredeti vizsgálat során a kár megszüntetéséhez szükséges szint megállapítása szempontjából úgy ítélték meg, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a közösségi gazdasági ágazat számára előállítási költségeinek fedezését, és az eladási forgalom 15 %-át kitevő méltányos haszon elérését. Erre a százalékarányra a termelésnek az új biztonsági követelményekhez való hozzáigazítására és a vállalat általános versenyképességének javítására fordított beruházások megvalósításához van szükség.

(82)

A közösségi gazdasági ágazatnak a hatályban lévő intézkedések ellenére fennálló viszonylag negatív helyzete az ágazatra jellemző, az OLAF által felderített magas fokú kijátszással magyarázható.

(83)

Az importőrök vitatták a Bizottságnak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetére vonatkozó megállapításait. Az állítások alátámasztására benyújtott adatok azonban nem a közösségi gazdasági ágazatnak a nem újratölthető tűzköves gázöngyújtókkal kapcsolatos európai helyzetéhez kapcsolódtak, hanem a közösségi gyártónak az öngyújtóágazatban világszerte folytatott tevékenységéhez. Ezek az adatok nem voltak jelentősek a közösségi gazdasági ágazat helyzetének meghatározása szempontjából, és ezért el kellett utasítani ezt az érvet.

(84)

Az importőrök azt állították, hogy a közösségi gyártó termelésének jelentős részét átállította a tűzköves öngyújtókról a piezo öngyújtókra. Ennek következtében a tűzköves öngyújtók piacán való részesedése csökkenő tendenciát mutatott. A vizsgálat során kiderült, hogy ez az állítás nem helytálló. A közösségi öngyújtópiac az utóbbi években összességében valóban nőtt, és a gázöngyújtóknak az öngyújtópiacon való részesedése enyhén visszaesett, de 2006-ban még mindig 70 %-os volt. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy a figyelembe vett időszak során nőtt a gázöngyújtók piacán a felhasználás, valamint hogy a közösségi gazdasági ágazat által eladott gázöngyújtók részesedése a figyelembe vett időszak során csökkent. A felhozott érveket ezért visszautasítják.

(85)

Az importőrök azzal érveltek, hogy a közösségi gyártónak monopolhelyzete van a Közösségben, és a dömpingellenes intézkedések tovább erősítenék helyzetét. Ez az állítás nem helytálló, mivel harmadik országokból jelentős mennyiségű behozatal érkezik a Közösség piacára. Emellett a panaszos közösségi gyártó más közösségi gyártókkal is versenyez. Meg kell továbbá jegyezni, hogy nem nyújtottak be, illetve nem állt más módon rendelkezésre olyan bizonyíték, amely arra engedne következtetni, hogy a közösségi gazdasági ágazat visszaélt állítólagos erőfölényével.

(86)

A panaszos összességében kedvező gazdasági helyzete részben azzal magyarázható, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, illetve az Európai Unióban előállított érintett terméket az Amerikai Egyesült Államok piacán magasabb egységáron tudja értékesíteni, mivel az érintett termék szigorúbb biztonsági előírásoknak felel meg és gyermekbiztos eszköz. Végül meg kell jegyezni, hogy a tűzköves öngyújtóknak az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas piacuk van, és az öngyújtópiacnak a dohányzók számának állandó csökkenése ellenére tapasztalt viszonylagos növekedése azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat olyan piacon tudott növekedésit elérni, ahol jelentős verseny uralkodik.

F.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(87)

Bár az érintett termék hamis kóddal történő bejelentése és a Kínából származó, más ázsiai országokban átrakodott érintett termék általi, az OLAF vizsgálataival alátámasztott (lásd a (33) preambulumbekezdést) kijátszás továbbra is jelentős kárt okozott, az elemzés középpontjában a kár megismétlődésének valószínűsége állt. E tekintetben két fő paramétert vizsgáltak meg: (1) az érintett termék exportvolumenének az Amerikai Egyesült Államok piacáról a Közösség piacára való esetleges elmozdulása, (2) az érintett országból származó tervezett mennyiségeknek és áraknak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatása.

1.   Az exportvolumennek az Amerikai Egyesült Államok piacáról a Közösség piacára való eltolódása

(88)

A kínai öngyújtóknak az Amerikai Egyesült Államok piacán való piaci részesedésének csökkenése azt mutatja, hogy jelentős mennyiségeket tudnának átvinni az EU piacára igen alacsony áron. Emellett a fenti (37) preambulumbekezdésben említettek szerint az érintett termék vonatkozásában hatalmas termelési kapacitás áll rendelkezésre Kínában, amelyet át lehetne irányítani az EU-ba. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínából származó Közösségbe történő behozatalok megnövekednének, mivel az EU-ban a fejlődő országokhoz viszonyítva magasabb az árszint.

2.   A behozatalok hatása a Közösségre

(89)

Egyértelmű, hogy ezen intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók alacsonyabb árai és meglévő kapacitásai miatt a közösségi gazdasági ágazat kármutatóinak nagy része (főként az értékesítések volumene, az előállítási költségek és a nyereségesség) jelentősen csökkenne.

3.   A kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

(90)

A fentiekre tekintettel és mivel a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan kiszámított kárkülönbözet 60 % fölött volt, és a Kínából és Tajvanból származó behozatalok átlagosan 39 %-kal alákínáltak a közösségi gazdasági ágazat árainak, az a következtetés vonható le, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűséggel a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(91)

Az egyik nem panaszos közösségi gyártó vitatta a fenti következtetéseket azt állítva, hogy mivel az alacsony árú öngyújtókat más különböző forrásokból is importálják, a meglévő intézkedések hatályon kívül helyezése nem lenne hatással a közösségi gazdasági ágazat jelenlegi helyzetére. Azzal érveltek, hogy amennyiben egyáltalán történt károkozás, az a más forrásokból történő behozatalra vezethető vissza. Ez a közösségi gyártó azt azonban nem vitatta, hogy Kínában számottevő kihasználatlan kapacitás áll rendelkezésre, valamint hogy a kínai exportáló gyártóknak érdekükben áll exportjaiknak a közösségi piacra való irányítása. A közösségi gyártó nem nyújtott be olyan információt vagy bizonyítékot, amely bizonyítaná a más harmadik országokból származó öngyújtók és a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére gyakorolt hatás közötti kapcsolatot. Ezért a felhozott érvek egyike sem tudta megcáfolni a fenti (87)–(90) preambulumbekezdésben ismertetett következtetéseket. A kérelmet ezért elutasították.

G.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1.   Bevezetés

(92)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne-e a Közösség egészének érdekével. A közösségi érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek – vagyis a közösségi gazdasági ágazat, más közösségi gyártók, a vizsgált termék importőreinek érdekei – mérlegelésén alapult.

(93)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatok megállapították, hogy az intézkedések elfogadása és hatályuk azt követő meghosszabbítása nem ellentétes a Közösség érdekével.

(94)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy azon következtetés ellenére, miszerint valószínűsíthető a dömping és a kár megismétlődése, vannak-e kényszerítő okok, melyek alapján arra lehetne következtetni, hogy nem közösségi érdek az intézkedések fenntartása ebben a konkrét esetben.

2.   A közösségi gazdasági ágazat érdeke

(95)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedéseket hatályon kívül helyeznék, úgy a dömping- és alacsony árú behozatal a közösségi piacra erőteljesen megnövekedne, és felgyorsulna a közösségi gazdasági ágazat helyzetének romlása.

(96)

A közösségi gazdasági ágazat szerkezetileg életképes, amint azt az Európai Unión kívüli piacokon, például az Amerikai Egyesült Államokban elért pozitív eredmények is mutatják. Magas nyereségességének köszönhetően folyamatosan beruházásokat hajtott végre. Azt a következtetést azonban le lehet vonni, hogy a dömpingellenes intézkedések folyatatása nélkül a közösségi gazdasági ágazat helyzete nagy valószínűséggel romlani fog.

3.   Más közösségi gyártók érdekei

(97)

Egy másik közösségi gyártó, amelyik nem válaszolt a kérdőívre, azt állította, hogy a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ártanak az európai fogyasztónak. Ennek a gyártónak az állítása szerint a meglévő intézkedések miatt más harmadik országok piacaihoz viszonyítva a Közösségben magasabb az árszint. Emellett a szóban forgó gyártó, amely előállításának egy részét áthelyezte Kínába, azt állította, hogy mivel a meglévő intézkedések az általa Kínában gyártott és a Közösség piacára szánt érintett termék exportjára is alkalmazandók, ezek az intézkedések károsítják a vállalat érdekeit, és ezért természetüknél fogva ellentétesek a közösségi érdekekkel.

(98)

A gyártó úgy érvelt, hogy mivel a közösségi gazdasági ágazat helyzete nem állt helyre, a meglévő intézkedések nem hatékonyak, és azokat nem kell megújítani. Végül a gyártó azt állította, hogy a kár arra a tényre vezethető vissza, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem igazodik az új világpiachoz.

(99)

Az intézkedéseknek a fogyasztókra gyakorolt állítólagos negatív hatásával kapcsolatban az érintett közösségi gyártó nem nyújtott be az állítást igazoló bizonyítékot.

(100)

A gyártó azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések akadályt jelentenek a Kínában gyakorolt tevékenységeinek kiterjesztése számára, és negatív hatással vannak a Távol-Keletre történő terjeszkedésére, valamint európai gyáraira. A gyártó azzal érvelt, hogy a meglévő intézkedések negatívan befolyásolják általános nyereségességét. A vállalat azonban közölte, hogy a közelmúltban növelte az előállítást az EU-ban található létesítményeiben, és további együttműködést keres a Távol-Keleten lévő gyáraival termékköre bővítése érdekében. Ezért nem volt igazolható az intézkedéseknek az EU-ban található gyáraira gyakorolt állítólagos negatív hatása.

(101)

A szóban forgó közösségi gyártó tagadta termelésének áthelyezését, és azt állította, hogy termékköre bővítése érdekében egyszerűen csak olyan további gyártósorokat hozott létre Kínában, amelyeken más terméktípusokat lehet előállítani. Ez állítólag kedvező hatással van a növekvő közösségi termelésre. A gyártó az említettek szerint nem válaszolt a kérdőívre, így nem működött együtt elegendő mértékben a jelen eljárás során. Ezért a részben a megadott határidőn túlmenően benyújtott információk egyike sem volt ellenőrizhető. Emellett a gyártó nem tudott magyarázatot adni, illetve bizonyítékkal szolgálni a Kínában felépített gyár és a közösségbeli termelésnövekedés közötti állítólagos kapcsolatról. Az aktában található információk alapján nem lehetett következtetni a kapcsolatra. Arra sem tudott magyarázatot adni, hogy ezek a tények mennyiben befolyásolnák, illetve cáfolnák meg a fenti (100) preambulumbekezdésben bemutatott következtetéseket. Ennélfogva el kellett utasítani ezt az érvet.

(102)

Ehhez hasonlóan a vállalat behozatalának nem származhat előnye a dömpingből a közösségi gazdasági ágazat rovására. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a gyártó fennmaradó közösségbeli gyára csak az érintett terméket állítja elő. Az intézkedés hatálya alá tartozó új, kisebb tűzköves öngyújtókat Kínában és Indiában gyártják.

(103)

Más közösségi gazdasági gyártók érdekeire hivatkozva mindkét gyártó kifogásolta a meglévő intézkedéseket és azok folytatását. Azonban ellenvetésüket nem tudták olyan ténnyel alátámasztani, amely bizonyítaná az intézkedések rájuk gyakorolt káros hatását.

(104)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a hatályban lévő intézkedések nem lennének jelentős negatív hatással a közösségi gyártókra és nem érintenék rendkívül hátrányosan pénzügyi érdekeiket.

4.   Az importőrök és a kereskedők érdekei

(105)

Tagjai nevében egy importőrszövetség (az Európai Öngyújtógyártók Szövetsége, ELIAS) és egy másik importőr, a Polyconcept kifogásolta a meglévő intézkedések fenntartását

(106)

Meg kell jegyezni, hogy egyik egyéni importőr sem válaszolt a kérdőívre azzal az indokkal, hogy nem importálják az érintett terméket. Ezért nem állt rendelkezésre bizonyíték az intézkedés az importőrökre gyakorolt pontos hatásának kiszámításához.

(107)

Az ELIAS és a Polyconcept megadott néhány indokot a meglévő intézkedések hatályvesztésének alátámasztására. A kár hiányára és a kérelmező gazdasági teljesítményére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban azt a következtetést vonták le, hogy a dömpingellenes intézkedések folytatódása nélkül a kérelmező helyzete nagy valószínűséggel romlana.

(108)

Az ELIAS és a Polyconcept azzal érvelt, hogy a kereslet az Európai Unió piacán a tűzköves öngyújtóktól az elektromos (piezo) öngyújtók felé tolódott el, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A fogyasztók ugyan egyre inkább az elektromos (piezo) öngyújtókat használják, a tűzköves öngyújtók még mindig 70 %-os piaci részesedéssel rendelkeznek. A tűzköves öngyújtók felhasználása valójában nőtt (a fenti (53) bekezdésben említettek szerint), ami a piac növekedését bizonyítja, ám a közösségi gazdasági ágazat nem tudta kiaknázni ezt a növekedést, mivel a tűzköves öngyújtók piacán nem csak az értékesítéseinek volumene, de piaci részesedése is csökkent.

(109)

Az ELIAS és a Polyconcept az állította, hogy az állítólagos rossz teljesítmény arra vezethető vissza, hogy a kérelmező nem ismerte fel az Európai Unió piacán bekövetkezett változásokat. A közösségi gazdasági ágazat azonban már gyárt elektromos (piezo) öngyújtókat, tehát ki tudja elégíteni az elektromos (piezo) öngyújtók iránti új igényt.

(110)

A dohányzás csökkenése az Amerikai Egyesült Államokban is tapasztalható tendencia, a közösségi gazdasági ágazat azonban ennek ellenére növelni tudta piaci részesedését azon a piacon, ahol a sok más távol-keleti és európai uniós gyártó jelenléte miatt jelentős verseny uralkodik. Az előállítási költségek tekintetében az Amerikai Egyesült Államok példája azt mutatja, hogy a közösségi gazdasági ágazat versenyképes azon más közösségi gyártókkal szemben, amelyek tevékenységüket áthelyezték az ázsiai országokba.

5.   A fogyasztók érdekei

(111)

Sem a fogyasztók, sem a fogyasztói szövetségek nem nyújtottak be észrevételeket a jelen vizsgálat során.

(112)

Úgy ítélték meg azonban, hogy a fenti okokból adódóan az intézkedések nem gyakorolnának jelentős hatást a végső fogyasztót érintő eladási árra.

6.   Következtetés a közösségi érdekről

(113)

A fentiek alapján az a következtetés vonható le, hogy a közösségi érdek tekintetében nem áll fenn olyan kényszerítő ok, mely a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen szólna.

H.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(114)

Minden érdekelt felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a meglévő intézkedések fenntartását fogják ajánlani. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket. Nem nyújtottak be bizonyítékot a 192/1999/EK rendelet általi kiterjesztés megszüntetésének szükségességére.

(115)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően a Kínából származó, vagy a Tajvanból szállított, illetve onnan származó nem újratölthető tűzköves öngyújtók és egyes újratölthető öngyújtók behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket, amelyeket az 1006/95/EK rendelettel módosított és a 192/1999/EK és az 1824/2001/EK rendelettel kiterjesztett 3433/91/EGK rendelet vezetett be, fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a Kínai Népköztársaságból származó, a 9613 10 00 KN-kód (9613100019 TARIC-kód) alá tartozó nem újratölthető tűzköves öngyújtók behozatalára.

(2)   A vám előtti nettó közösségi határparitásos árra alkalmazandó vámtétel értéke öngyújtónként 0,065 EUR.

2. cikk

(1)   Az 1. cikkben említett dömpingellenes vámot kiterjesztik az ex 9613 10 00 KN-kód alá tartozó, Tajvanból szállított nem újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára függetlenül attól, hogy azt Tajvanból származóak jelentették-e be (9613100011 TARIC-kód), valamint az ex 9613 20 90 KN-kód (9613209029 TARIC-kód) alá tartozó, Kínai Népköztársaságból származó, illetve Tajvanból szállított műanyag tartálytestű újratölthető tűzköves gázöngyújtók behozatalára függetlenül attól, hogy azt Tajvanból származóak jelentették-e be (9613209021 TARIC-kód).

(2)   Azokra a műanyag tartálytestű újratölthető tűzköves gázöngyújtókra, amelyek közösségi határparitásos, vámfizetés nélküli darabonkénti értéke 0,15 EUR vagy annál több, az (1) bekezdésben kiterjesztett vám nem vonatkozik, amennyiben egy, a Kínai Népköztársaságban vagy Tajvanban székhellyel rendelkező exportőr által egy független közösségi importőr részére kiállított számla ilyen árat jelöl meg.

3. cikk

(1)   Olyan esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba kerülés előtt megsérül, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat arányosan felosztják a vámértéknek a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (9) 145. cikke szerinti meghatározásához, a fent nevezett összegek alapján kiszámított dömpingellenes vámot olyan arányban kell csökkenteni, amely megfelel a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár arányos felosztásának.

(2)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2007. december 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. AMADO


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 326., 1991.11.28., 1. o. A legutóbb a 174/2000/EK rendelettel (HL L 22., 2000.1.27., 16. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 101., 1995.5.4., 38. o.

(4)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 22., 1999.1.29., 1. o.

(6)  HL L 248., 2001.9.18., 1. o. A 155/2003/EK rendelettel (HL L 25., 2003.1.30., 27. o.) módosított rendelet.

(7)  HL C 321., 2005.12.16., 4. o.

(8)  HL C 223., 2006.9.16., 7. o.

(9)  HL L 253., 1993.10.11., 1. o.


  翻译: