24.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/115


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1350/2008/EK HATÁROZATA

(2008. december 16.)

a kreativitás és innováció európai évéről (2009)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 149. és 150. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak (3) megfelelően,

mivel:

(1)

Európának társadalmi és gazdasági okokból fokoznia kell kreativitását és innovációs képességét, hogy hatékonyan reagáljon a tudásalapú társadalom fejlődésére: az innovációs képesség szorosan összefügg a kreativitással mint személyes tulajdonsággal, és az egész társadalomban széles körben el kell terjeszteni, hogy a lehető legjobban ki lehessen meríteni a benne rejlő lehetőségeket. Ehhez az egész életen át tartó tanuláson alapuló megközelítésre van szükség.

(2)

Az oktatási és képzési rendszereknek a kreativitás és innováció támogatásának céljából minden megfelelő szinten kellőképpen gondoskodniuk kell a kulcskompetenciák kialakításáról, és ezáltal a magán-, a szakmai és társadalmi életben hasznosítható innovatív és eredeti megoldások képességének kialakításáról.

(3)

A 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy egy európai keretrendszert kell felállítani az egész életen át tartó tanulás által biztosítandó új alapvető készségek meghatározására, Európának a globalizációra és a tudásalapú társadalom felé való elmozdulásra adott válaszának kulcsfontosságú intézkedéseként, valamint kiemelte, hogy „az emberek Európa legfőbb értékei”.

(4)

A Bizottság az egész életen át tartó tanulás európai térségének megvalósításáról szóló, 2001. november 21-i közleménye és az ezt követő, az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (4) az „új alapvető készségek” biztosítását prioritásként ismerte el, és kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulásnak az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig kell tartania.

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 2006/962/EK ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (5) különösen a „matematikai kompetenciát és alapvető kompetenciákat a természet- és műszaki tudományok terén”, a „tanulás elsajátítását”, a „digitális kompetenciát”, a „kezdeményezőkészséget és vállalkozói kompetenciát”, a „kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget”, valamint a „szociális és állampolgári kompetenciákat” emelte ki kulcskompetenciaként.

(6)

A brüsszeli Európai Tanács 2007. március 8–9-i találkozóján megállapította, hogy az oktatás és képzés előfeltételei a jól működő tudásháromszögnek (oktatás–kutatás–innováció) és kulcsfontosságú szerepet játszanak a növekedés és munkahelyteremtés fellendítésében. Hangsúlyozta, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozásokban rejlő potenciál ösztönzésére, ideértve a kulturális és kreatív ágazatokban tevékenykedő vállalkozásokat is, tekintettel a növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció hajtóerejeként betöltött szerepükre.

(7)

A kreativitás és innováció európai évének kijelölése hatékony módszer arra, hogy figyelemfelkeltő kampányok, a jó gyakorlatok széles körben való elterjesztése, a kutatás és a politikai vita előmozdítása révén segítsünk az Európa előtt álló kihívásokkal megbirkózni. Egy olyan környezet megteremtése által, amelyben ezeket a célokat európai, országos, regionális és helyi szinten egyidejűleg mozdítják elő, az európai év nagyobb szinergiát és több embert érhet el, mint a különböző szinteken zajló, elszigetelt tevékenységek.

(8)

Mivel a kreativitás és innováció egész életen át tartó tanuláson keresztüli előmozdítása megegyezik más, meglevő közösségi programok céljaival, az európai évet ez utóbbi programok felhasználásával meg lehet valósítani, a program éves vagy többéves finanszírozási prioritásainak meghatározására vonatkozó meglevő kereteken belül; az egyéb területekre – mint például kultúra, tájékoztatás, vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom – vonatkozó politikák és programok szintén hozzájárulnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához, és támogatják a kezdeményezést jogi kereteiken belül.

(9)

Mivel e határozat célját, nevezetesen a tagállamok abbéli erőfeszítéseinek támogatását, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül előmozdítsák a kreativitást, az innováció hajtóerejeként, valamint a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének és az egyének társadalmi jólétének kulcsfontosságú tényezőjeként, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

A 2009. évet a „kreativitás és innováció európai évének” (a továbbiakban: az európai év) kell kijelölni.

2. cikk

Célok

(1)   Az európai év átfogó célja, hogy támogassa a tagállamok abbéli erőfeszítéseit, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül előmozdítsák a kreativitást, az innováció hajtóerejeként, valamint a személyes, szakmai, vállalkozói és szociális kompetenciák fejlesztésének és az egyének társadalmi jólétének kulcsfontosságú tényezőjeként.

(2)   Az európai év egyedi céljai pedig abban állnak, hogy kiemeljék többek között az alábbi tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a kreativitás és innovációs képesség előmozdításához:

a)

olyan környezet megteremtése, amely kedvez a gyorsan változó világban az innovációnak és az alkalmazkodóképességnek; az innováció minden formáját figyelembe kell venni, ideértve a társadalmi és vállalkozói innovációt is;

b)

a kulturális sokszínűség iránti nyitottság hangsúlyozása, amely a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a művészetek közötti, illetve iskolákkal és egyetemekkel való szorosabb együttműködés előmozdításának eszköze;

c)

az esztétikai érzékenység, az érzelmi fejlődés, a kreatív gondolkodásmód és az intuíció ösztönzése minden gyermekben a fejlődés legkorábbi szakaszaitól kezdve, ideértve az iskoláskort megelőző nevelést is;

d)

a kreativitásnak, az innovációnak és a vállalkozó szellemnek a személyes fejlődésben és a gazdasági növekedésben és foglalkoztatottságban betöltött fontos szerepének tudatosítása, és a vállalkozói gondolkodás támogatása az üzleti világgal való együttműködésen keresztül, különösen a fiatalok körében;

e)

a technológiai innovációt előmozdító, alapvető és előrehaladott matematikai, tudományos és technológiai képességek oktatásának támogatása;

f)

a változással szembeni nyitottság, a kreativitás és a problémamegoldás mint az innovációt előmozdító készségek támogatása, amelyeket számos szakmai és társadalmi összefüggésben hasznosítani lehet;

g)

az önkifejezés különböző kreatív formáihoz való hozzáférés kiterjesztése, mind a formális oktatáson, mind pedig az informális és az önképzéssel kapcsolatos ifjúsági tevékenységeken keresztül;

h)

annak tudatosítása a munkaerőpiacon és azon kívül, hogy a gyors technológiai változások és a globális integráció korában a kreativitás, a tudás és a rugalmasság fontos a sikeres és kiteljesedett élet szempontjából; az embereket képessé kell tenni szakmai előremeneteli lehetőségeik javítására minden olyan területen, ahol a kreativitás és innovációs képesség fontos szerepet játszik;

i)

a dizájnnak mint az innovációhoz nagyban hozzájáruló kreatív tevékenységnek az előmozdítása, valamint az innovációmenedzsmenthez és a dizájnmenedzsmenthez kapcsolódó készségek támogatása, ideértve a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos alapvető ismereteket is;

j)

a magán- és állami szervezetekben a kreativitás és innovációs készség képzésekkel történő fejlesztése, valamint e szervezetek bátorítása arra, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az alkalmazottak és az ügyfelek kreatív képességeire.

3. cikk

Az intézkedések tartalma

A 2. cikkben kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések az európai év céljaihoz kapcsolódó, következő európai, országos, regionális és helyi szinten végzendő tevékenységekre terjednek ki:

a)

konferenciák, rendezvények és egyéb kezdeményezések a kreativitás és innovációs képesség fontosságával kapcsolatos vitaindítás és figyelemfelkeltés céljából;

b)

tájékoztatási és promóciós kampányok a kulcsfontosságú üzenetek terjesztésére;

c)

a jó gyakorlatok azonosítása, valamint a kreativitás és innovációs képesség előmozdításáról szóló információk terjesztése;

d)

közösségi vagy országos szinten végzett kutatások és tanulmányok.

A Bizottság vagy a tagállamok a Közösség által a 6. cikk szerint társfinanszírozott tevékenységek mellett egyéb tevékenységeket is alkalmasnak tekinthetnek az európai év céljaihoz való hozzájáruláshoz, és megengedhetik az európai év nevének használatát e tevékenységek népszerűsítése során, amennyiben azok valóban hozzájárulnak a 2. cikkben kitűzött célok eléréséhez.

4. cikk

Nemzeti szintű koordináció

Minden tagállam nemzeti koordinátort nevez ki, aki a tagállamnak az európai évben való részvétele megszervezéséért felelős. A koordinátor gondoskodik az európai évvel kapcsolatos fellépések nemzeti szintű összehangolásáról.

5. cikk

Európai szintű koordináció

A Bizottság üléseket hív össze a nemzeti koordinátorokkal, hogy az európai év végrehajtását európai szinten összehangolják, és információt cseréljenek nemzeti szintű végrehajtásáról.

6. cikk

Finanszírozás

Az európai év keretében zajló tevékenységek európai szintű társfinanszírozásának összhangban kell lennie különösen az oktatás és képzés területén hatályos programok éves vagy többéves prioritásaival és szabályaival. Adott esetben más területek – kultúra, tájékoztatás, vállalkozás, kohézió, vidékfejlesztés, kutatás és információs társadalom – programjai és politikái is támogathatják az európai évet.

7. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2008. december 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  2008. július 9-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 257., 2008.10.9., 46. o.

(3)  Az Európai Parlament 2008. szeptember 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. november 20-i határozata.

(4)  HL C 163., 2002.7.9., 1. o.

(5)  HL L 394., 2006.12.30., 10. o.


  翻译: