20.11.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 304/2

(1)

1999 decemberében a Tanács a 2597/1999/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia (a továbbiakban: érintett termék) behozatalára. A fenti rendelet elfogadásához vezető vizsgálat a továbbiakban: „eredeti szubvencióellenes vizsgálat”. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 3,8 % és 19,1 % közötti ad valorem kiegyenlítő vámként, míg minden más vállalat vonatkozásában 19,1 %-os maradványvámként jelentek meg. Az eredeti szubvencióellenes vizsgálat vizsgálati időszaka 1997. október 1-jétől1998. szeptember 30-ig tartott.

(2)

A szubvencióellenes alaprendelet 18. cikkében előírt hatályvesztési felülvizsgálatot követően 2006 márciusában a Tanács 367/2006/EK rendelettel (4) fenntartotta az Indiából származó PET-fólia behozatalára a 2597/1999/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot. A vizsgálati időszak 2003. október 1-jétől2004. szeptember 30-ig tartott.

(3)

2006 augusztusában egy indiai PET-fólia gyártó – a Garware Polyester Limited (a továbbiakban: Garware) – támogatásának részleges időközi felülvizsgálatát követően a Tanács az 1288/2006/EK rendelettel (5) módosította a Garware-re a 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(4)

Egy másik indiai PET-fólia gyártó – a Jindal Poly Films, Limited, korábbi nevén Jindal Polyester Ltd. (a továbbiakban: Jindal) – támogatásának részleges időközi felülvizsgálatát követően a Tanács 2007 szeptemberében az 1124/2007/EK rendelettel (6) módosította a Jindalra a 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(5)

Öt indiai PET-fólia gyártó támogatásának a Bizottság általi, saját kezdeményezésre végzett részleges időközi felülvizsgálatát követően 2009 januárjában a Tanács a 15/2009/EK rendelettel (7) módosította az ezekre a vállalatokra a 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(6)

2010 júniusában a Jindal támogatásának részleges időközi felülvizsgálatát követően a Tanács a 2010/579/EU rendelettel (8) módosította a Jindalra az 367/2006/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(7)

A Tanács 2001 augusztusában az 1676/2001/EK rendelettel (9) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára. A fenti rendelet elfogadásához vezető vizsgálat a továbbiakban: „eredeti dömpingellenes vizsgálat”. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportáló gyártóktól származó behozatalra kivetett 0 % és 62,6 % közötti dömpingellenes értékvám, míg az összes többi vállalat vonatkozásában 53,3 %-os maradványvám formáját öltötték.

(8)

A Tanács 2006 márciusában a 366/2006/EK rendelettel (10) módosította az 1676/2001/EK rendelettel meghozott intézkedéseket. A kivetett dömpingellenes vám mértéke 0 % és 18 % között volt, figyelembe véve a végleges kiegyenlítő vámoknak a 367/2006/EK rendeletnek megfelelően végzett hatályvesztési felülvizsgálatának megállapításait.

(9)

Egy indiai PET-fólia gyártó, a Garware támogatásának időközi felülvizsgálatát követően a Tanács 2006 augusztusában az 1288/2006/EK rendelettel módosította a Garware-re az 1676/2001/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(10)

Egy újabb exportáló gyártó kérelmét követően a Tanács 2006 szeptemberében az 1424/2006/EK rendelettel (11) módosította az 1676/2001/EK rendeletet az SRF Limited tekintetében. A módosított rendelet 15,5 %-os dömpingkülönbözetet és 3,5 %-os dömpingellenes vámtételt állapított meg az érintett vállalat vonatkozásában, figyelembe véve a vállalat exporttámogatási különbözetét, amelyet a 367/2006/EK rendelet elfogadását eredményező szubvencióellenes vizsgálat során határoztak meg. Mivel a kérelmezőre egyéni kiegyenlítő vám nem vonatkozott, az összes többi vállalatra megállapított vámokat alkalmazták.

(11)

A Tanács 2007 novemberében az 1292/2007/EK rendelettel (12) – a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően – végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia behozatalára. Ugyanez a rendelet megszüntette a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, az egyik indiai exportőrre korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot.

(12)

Öt indiai PET-fólia gyártó támogatásának a Bizottság általi, saját kezdeményezésre végzett részleges időközi felülvizsgálatát követően 2009 januárjában a Tanács a 15/2009/EK rendelettel módosította az ezekre a vállalatokra a 1292/2007/EK rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámot.

(13)

A Polyplex Corporation Limited vállalat, egy indiai exportáló gyártó (a továbbiakban: kérelmező) a szubvencióellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikke szerinti részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. A kérelem a termékkör vizsgálatára korlátozódott, pontosabban annak egyértelműsítésére, hogy bizonyos terméktípusok a PET-fólia behozatalára alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatálya alá tartoznak-e.

(14)

A kérelmező azt kérte, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fóliát (SPRL), amennyiben az beletartozik az érintett termék meghatározásába, zárják ki azon termékek köréből, amelyekre az Indiából származó PET-fólia behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések érvényesek. A kérelmező prima facie bizonyítékokkal szolgált arról, hogy alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőit tekintve a szilikonizált poliészter elválasztó fólia jelentősen különbözik az érintett terméktől.

(15)

Mivel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2009. szeptember 9-én megjelent értesítéssel (13) (A vizsgálat megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy a dömpingellenes alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének és a szubvencióellenes alaprendelet 19. cikkének rendelkezései alapján részleges időközi felülvizsgálatot indít, amely a termékkör vizsgálatára korlátozódik. A felülvizsgálat főként azt hivatott tisztázni, hogy az SPRL az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék kategóriájába tartozik-e.

(16)

A Bizottság hivatalosan értesítette az Indiai Köztársaság (a továbbiakban: érintett ország) hatóságait és az összes ismert érintett felet, azaz az érintett ország exportáló gyártóit, az uniós felhasználókat, importőröket és gyártókat a részleges időközi felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak, hogy írásban ismertessék észrevételeiket, illetve, hogy az eljárás kezdeményezéséről szóló értesítésben rögzített határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(17)

Minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tették a meghallgatást, aki azt kérelmezte, illetve ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött az összes ismert érintett félnek és minden egyéb félnek, amelyek az eljárás kezdeményezéséről szóló közleményben megállapított határidőn belül jelentkeztek.

(19)

A kérdőívre a kérelmezőtől, két másik indiai exportáló gyártótól, négy uniós gyártótól és két uniós importőrtől érkezett válasz.

(20)

A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden általa szükségesnek tartott információt annak megvizsgálásához, hogy szükséges-e a meglévő dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatályának módosítása, továbbá az alábbi vállalatok létesítményeiben ellenőrző látogatásokat tett:

(21)

A vizsgálat a 2008. április 1. és 2009. március 31. közötti időszakban zajlott le (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(22)

Az érintett termék megegyezik a 367/2006/EK és az 1292/2007/EK rendeletben meghatározott termékkel, nevezetesen az Indiából származó és az ex 3920 62 19 és ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó polietilén-tereftalát (PET) fóliával.

(23)

A PET-fólia nem öntapadó, polietilén-teraftalátból készült fólia. A PET-fóliát mindig PET polimerből állítják elő, és egy alapfóliából áll, amelyet a gyártási folyamat során vagy azt követően további megmunkálásnak vethetnek alá. Ezek az alapfólián végzett kezelések rendszerint a koronakezelést, fémezést vagy kémiai bevonást foglalják magukban.

(24)

A PET-fólia meghatározott fizikai, technikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik más fóliáktól. Ilyen jellemzők például a nagy szakítószilárdság, a nagyon jó elektromos tulajdonságok, az alacsony nedvszívó képesség és a nedvességállóság, az alacsony zsugorodási és a jó barrier tulajdonságok. Bár ezek a meghatározott jellemzők számos PET-fólia típusra érvényesek, ezek a típusok mégis mind ugyanolyan alapvető fizikai, technikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a PET-alapfólia. A PET-fóliának öt széles végfelhasználási területe van, amelyek öt piaci szegmenshez kapcsolódnak: mágneses adathordozók, csomagolás, elektrotechnikai, képtárolási és ipari alkalmazások.

(25)

Annak megítélése érdekében, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és az egyéb típusú PET-fóliák egyetlen terméknek tekintendők-e, megvizsgálták, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és az egyéb PET-fóliák alapvetően azonos fizikai, technikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek-e. Ezenkívül vizsgálták a termékek gyártási eljárásait, a különbségeket a végfelhasználási területeken, a felcserélhetőséget, valamint a költségek és az árak közötti különbségeket.

(26)

A kérelmező azt állította, hogy alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőit tekintve a szilikonizált poliészter elválasztó fólia különbözik az érintett terméktől. A szilikonizált poliészter elválasztó fólia viszonylag kis tapadási ereje és alacsony felületi feszültsége a fóliát csúszóssá teszi, következésképpen annak felülete alkalmatlanná válik a festésre, bevonásra, ragasztásra és fémezésre. A kérelmező szerint a nem vulkanizált szilikon fólián belüli migrálása következtében, még az egyik oldalán bevont szilikonizált poliészter elválasztó fólia bevonatlan oldala is lényeges eltéréseket mutat fizikai és technikai jellemzői tekintetében a más típusú PET-fóliákkal összehasonlítva. Ezek a jellemzők állítólag megakadályozzák a szilikonizált poliészter elválasztó fólia alkalmazását a PET-fólia ágazat eredeti vizsgálat során azonosított szegmensei, vagyis a mágneses adathordozók, csomagolás, elektrotechnikai, képtárolási és ipari alkalmazások területén. Másrészről a más típusú PET-fóliák elválasztó fóliaként való használatát funkcionálisan aktív felületük lehetetlenné teszi, mivel erősen hozzátapadnának a tapadó felületekhez. Következésképpen, a kérelmező érvelése szerint a szilikonizált poliészter elválasztó fólia alkalmazása egyetlen más típusú PET-fólia alkalmazásával sem cserélhető fel.

(27)

Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kérelmező érvelése két egymást követő, mesterségesen korlátozott összehasonlításra támaszkodott. Egyrészt a kérelmező a szilikonizált poliészter elválasztó fóliát csak a PET-fóliák egy szűk körét képviselő PET-alapfóliával hasonlította össze, a szilikonizált poliészter elválasztó fóliával jobban összehasonlítható, más típusú bevont PET-fóliákkal nem. Másrészt ez az állítólagosan korlátozott összehasonlítás csak a fizikai és kémiai jellemzők egy igen szelektív és korlátozott körét vette figyelembe. Az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fóliát más típusú PET-fóliák széles körével reprezentatív mennyiségű kémiai és fizikai jellemző mentén összehasonlítva világosan látszik, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és az egyéb típusú PET-fóliák azonos terméknek tekinthetők, és továbbra is a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések hatálya alá kell tartozniuk. Az uniós gazdasági ágazat szerint a szilikonizált poliészter elválasztó fólia gyakorlatilag egy szilikon réteggel utólagosan bevont PET-fólia. Ez elvileg nem különbözik a bevonattal ellátott más típusú fóliáktól, mint például a fémezett, antisztatikus bevonattal vagy záróréteggel ellátott fólia, és mint ilyen, egyértelműen az érintett terméknek tekintendő. Állításai alátámasztására az uniós gazdasági ágazat több különböző típusú PET-fólia számos fizikai és kémiai jellemző mentén történt összehasonlításával szolgált.

(28)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a (27) preambulumbekezdésben említett két jellemző, azaz a szilikonizált poliészter elválasztó fólia kis tapadási ereje és alacsony felületi feszültsége csak kiegészítő jellemzők a PET-fólia eredeti dömpingellenes vizsgálat (14) során megállapított és a (24) preambulumbekezdésben említett alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői mellett. Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és az alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői azonosak a más típusú PET-fóliák jellemzőivel.

(29)

A szilikonizált poliészter elválasztó fóliára két jellemző tulajdonságot, azaz a kis tapadási erőt és az alacsony felületi feszültséget tekintve megállapítást nyert, hogy ezek nem a PET-fólia, hanem inkább annak szilikonizált felülete, vagyis gyakorlatilag a szilikon tulajdonságai. A szilikon, úgy mint bármilyen más anyagból készült bevonat megváltoztatja a fólia felületének bizonyos jellemzőit, nem változtatja meg azonban magának a PET-alapfóliának az alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőit, amely a bevonat alatt ugyanaz marad.

(30)

Igaz ugyan, hogy a PET-fólia szilikonnal történő bevonása a felületen kis tapadási erőt és alacsony felületi feszültséget eredményez, hasonlóan lehetne érvelni a többi bevonat esetében is, azaz ha a felületet más típusú bevonattal látják el, a PET-fólia más jellemző tulajdonságokat vesz fel. Bizonyos esetekben a bevonat olyan tulajdonságokat eredményezhet, amelyek a PET-fóliának csak igen speciális felhasználását teszik lehetővé. A szilikon bevonat ebben a tekintetben semmiképpen nem egyedülálló. A más típusú bevonattal ellátott, további speciális termékek között említhetők például a hegeszthető fóliák, a páramentesítő réteggel bevont fóliák, a lehúzható/újrazárható fóliák és a kopoliészter bevonatú fóliák. Azonban az összes ilyen típus alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői azonosak, és valamennyi az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék kategóriájába tartozik.

(31)

Ennek alapján megállapítható, hogy az alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőik tekintetében nincsenek olyan lényeges különbségek a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és az egyéb PET-fóliák között, amelyek indokolnák a szilikonizált poliészter elválasztó fólia kizárását a termékkörből.

(32)

A teljesség kedvéért megvizsgálták a kérelmező felülvizsgálati kérelmében szereplő egyéb állításokat is, amelyek állítólag arról tanúskodnak, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és a PET-fólia egymástól különböző termékek.

(33)

A kérelmező azt állította, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia gyártása az egyéb típusú PET-fóliákétól eltérő gyártási beredezéseket igényel.

(34)

A (23) preambulumbekezdésben is említettek szerint a PET-fóliát mindig PET polimerből állítják elő, és egy alapfóliából áll, amelyet a gyártási folyamat során vagy azt követően további megmunkálásnak vethetnek alá. Ezek az alapfólián végzett kezelések rendszerint a koronakezelést, fémezést vagy kémiai bevonást foglalják magukban.

(35)

Az SPRL egy szilikon réteggel bevont PET-fólia. A vizsgálat rámutatott, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia előállításának két különböző technológiája létezik. Az uniós gyártó az „in-line” bevonási eljárást alkalmazó gyártási folyamatot vizsgálta meg. A PET-alapfóliát ebben az eljárásban a gyártási folyamat során vonják be, a nyújtást megelőzően. A bevonási modul a gyártási folyamatnak csak egy kiegészítő, elhagyható eleme. Ezzel ellentétben, az indiai gyártó az „off-line” bevonási technológia alkalmazását vizsgálta. Ebben az eljárásban először előállítják a PET-fóliát, amely bevonása ezt követően egy külön gyártási folyamatban történik.

(36)

Megállapítást nyert, hogy az in-line és az off-line technológia közötti választás pusztán gazdasági természetű, mivel az in-line bevonási eljáráshoz szükséges gyártási modul beruházási költsége körülbelül tízszer magasabb, mint az off-line bevonási technológiát alkalmazó gyártósorhoz szükséges beruházásé. Az in-line bevonás előnye a sokkal nagyobb gyártási sebesség, amely jelentős termelési volumen elérését teszi lehetővé. Az in-line bevonás a szilikon egységnyi költségeinek megtakarítását is eredményezi, mivel a szilikon réteg vékonyabb, mint az off-line bevonás esetén.

(37)

Megjegyzendő, hogy a két különböző bevonási módszer létezése nem változtat a szilikonizált poliészter elválasztó fólia alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőin, amelyek továbbra is azonosak a más típusú PET-fóliák jellemzőivel. A különböző gyártási folyamatok önmagukban nem lényegesek annak meghatározása szempontjából, hogy egy terméktípus külön terméknek minősül-e, feltéve, hogy a folyamtok során előállított terméktípusok alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőik szempontjából hasonlónak tekinthetők.

(38)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy nincs felcserélhetőség a szilikonizált poliészter elválasztó fólia és a más típusú PET-fóliák alkalmazásai között. Ezt az állítást a vizsgálat megerősítette. Azonban az eredeti vizsgálat következtetése szerint ez az állítás más, speciálisan kezelt PET-fóliákra is igaz.

(39)

A vizsgálat megerősítette, hogy a PET-fólia bevonásának vagy bármely egyéb egyedi kezelésének az a célja, hogy a fóliát egy meghatározott felhasználásra alkalmassá tegye. A bevonati rétegként választott anyag minden esetben rendelkezik bizonyos, az adott célt szolgáló jellemzőkkel. A szilikon ilyen jellemzője például a kis tapadási erő. A bevonati rétegnek lehetnek más speciális jellemzői (a szilikonnak például az alacsony felületi feszültség), amelyek a bevont terméket alkalmatlanná teszik más felhasználásra. Számos más típusú, bevonattal ellátott vagy más módon kezelt PET-fólia létezik, amelyek felhasználása a fenti okok miatt korlátozott és speciális.

(40)

Ezért, bár a szilikonizált poliészter elválasztó fólia kifejezetten csak bizonyos felhasználásokra alkalmas, alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői azonosak a más típusú PET-fóliák jellemzőivel. Következésképpen a felcserélhetőség és a végfelhasználás nem lényeges annak meghatározása szempontjából, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia különböző terméknek tekintendő-e.

(41)

Végezetül a kérelmező azt állította, hogy a PET-alapfólia szilikonizálási folyamata kiegészítő költségekkel jár.

(42)

Valóban megerősítést nyert, hogy a szilikon bevonattal történő ellátás kiegészítő költsége – a bevonás módszerétől függően – a gyártási költség 10 %-át is kiteheti. A fenti (35) és (36) preambulumbekezdésekben említettek szerint a kérelmező a szilikon egységnyi költségeinek szempontjából a költségesebb módszert választotta. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a PET-alapfólia gyártási költségeihez viszonyítva ez egy kiegészítő költség. A PET-fólia más anyagokból készült bevonattal történő ellátása, úgy mint a fémezési eljárás szintén növeli a gyártási költségeket és ezáltal az árakat.

(43)

Ebben a tekintetben azonban úgy ítélték meg, hogy a szilikon bevonattal történő ellátás kiegészítő költsége önmagában nem mérvadó annak meghatározása szempontjából, hogy a szilikonizált poliészter elválasztó fólia különböző terméknek minősül-e. A költségek és árak különbségei önmagukban nem indokolják azt a következtetést, hogy egy bizonyos terméktípus különböző terméknek tekintendő, amennyiben a termék és az érintett termék alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzői azonosak.

(44)

A vizsgálat megállapításai megerősítették, hogy a PET-fólia szilikonizálási folyamata olyan végterméket eredményez, amely felülete különbözik a PET-alapfólia felületétől. Ez a folyamat azonban nem változtatja meg a termék alapvető fizikai, technikai és kémiai jellemzőit. A vizsgálat tulajdonképpen megerősítette, hogy számos olyan speciálisan kezelt PET-fólia típus van forgalomban, amelyek az érintett termék eredeti vizsgálatban megállapított meghatározása alá tartozik. Az elemzett egyéb kritériumok, azaz a gyártási folyamat, a felcserélhetőség/végfelhasználás és a költségek és árak különbségei ezen a következtetésen nem változtattak.

(45)

A Bizottság valamennyi felet értesítette azokról az alapvető tényekről és megállapításokról, amelyek alapján a fenti következtetéseket levonta. Egyúttal lehetővé tette a felek számára, hogy e tájékoztatást követően, adott határidőn belül ismertethessék álláspontjukat.

(46)

A Bizottság a felek által beküldött szóbeli és írásbeli megjegyzéseket megfelelően figyelembe vette, de nem változtatta meg végkövetkeztetését, miszerint a PET-fóliák behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések termékkörét nem módosítja,