14.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/12

(1)

A szabványosítás elsődleges célja olyan önkéntes műszaki vagy minőségi előírások meghatározása, amelyek jelenlegi vagy jövőbeli termékek, gyártási folyamatok vagy szolgáltatások megfelelését biztosíthatják. A szabványosítás különböző kérdésekre terjedhet ki, mint például egy bizonyos termék különböző fokozatainak vagy méreteinek szabványosítására, vagy műszaki előírások meghatározására olyan termék- vagy szolgáltatáspiacokon, ahol a más termékekkel vagy rendszerekkel való kompatibilitás és interoperabilitás alapvető követelmény.

(2)

Az európai szabványosítás megszervezésére az érintett érdekcsoportok által és részére kerül sor a nemzeti képviselet (Európai Szabványügyi Bizottság [CEN] és Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság [Cenelec] és a közvetlen részvétel (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet [ETSI]) alapján, és az a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által a szabványosítás területén elismert elveken – nevezetesen a kohézió, átláthatóság, nyitottság, konszenzus, önkéntes alkalmazás, az egyedi érdekektől való függetlenség és a hatékonyság elvén (a továbbiakban: alapelvek) – nyugszik. Ezen alapelvekkel összhangban fontos, hogy valamennyi érintett érdekelt felet, így a hatóságokat és a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) megfelelően bevonják a nemzeti és európai szabványosítási folyamatba. A nemzeti szabványügyi testületeknek is ösztönözniük kell és elő kell segíteniük a szóban forgó érdekcsoportok részvételét.

(3)

Az európai szabványosítás elősegíti a vállalkozások versenyképességének növelését különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, a hálózatok interoperabilitásának, a kommunikációs eszközöknek, a technológiai fejlesztésnek és az innovációnak az előmozdításával. Az európai szabványosítás megerősíti az európai ipar globális versenyképességét, különösen ha a nemzetközi szabványügyi testületekkel, nevezetesen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezettel (ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal (IEC) és a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel (ITU) összehangolt módon kerül rá sor. A szabványok többek között a belső piacon a gazdasági átjárhatóság fokozása, valamint az új és jobb termékek vagy piacok fejlődésének ösztönzése és a jobb ellátási feltételek elősegítése révén jelentős pozitív gazdasági hatásokat gyakorolnak. A szabványok így általában fokozzák a versenyt, és csökkentik a kibocsátási és értékesítési költségeket, ami az egész gazdaság, de különösen a fogyasztók számára előnyös. A szabványok fenntarthatják és javíthatják a minőséget, információt nyújthatnak, és biztosíthatják az interoperabilitást és kompatibilitást, ezzel növelve a biztonságot és az értéket a fogyasztók számára.

(4)

Az európai szabványokat az európai szabványügyi szervezetek, nevezetesen a CEN, a Cenelec és az ETSI fogadják el.

(5)

Az európai szabványok igen fontos szerepet játszanak a belső piac szempontjából, például a harmonizált szabványok használata révén, vélelmezve, hogy a forgalomba hozandó termékek megfelelnek az e termékek tekintetében a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított alapvető követelményeknek. E követelményeket pontosan meg kell határozni az európai szabványügyi szervezetek általi hibás értelmezésük elkerülése érdekében.

(6)

A szabványosítás egyre fontosabb szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben és a piacok megnyitásában. Az Uniónak arra kell törekednie, hogy előmozdítsa az európai szabványügyi szervezetek és a nemzetközi szabványügyi testületek közötti együttműködést. Az Uniónak ösztönöznie kell továbbá a kétoldalú megközelítéseket a harmadik országokkal a szabványosítási erőfeszítések összehangolása és az európai szabványok előmozdítása érdekében, például a megállapodások tárgyalása során, vagy szabványügyi szakértők harmadik országokba való kiküldése révén. Ezenfelül az Uniónak ösztönöznie kell az európai szabványügyi szervezetek és magánfórumok és konzorciumok közti kapcsolatfelvételt, fenntartva ugyanakkor az európai szabványosítás elsőbbségét.

(7)

Az európai szabványosításra egy egyedi jogi keretrendszer vonatkozik, amelyet három jogi aktus, nevezetesen a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló, 2006. október 24-i 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4), valamint az információtechnológia és távközlés területén történő szabványosításról szóló, 1986. december 22-i 87/95/EGK tanácsi határozat alkot (5). A jelenlegi jogi keret azonban már nincs összhangban az európai szabványosítás utóbbi évtizedekben végbement fejlődésével. Ezért a jelenlegi jogi keretszabályozást egyszerűsíteni és a szabványosítás új elemeire történő kiterjesztésével módosítani kell annak érdekében, hogy az európai szabványosítás szóban forgó legújabb fejleményeihez és jövőbeli kihívásaihoz igazodjon. Ez különösen a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok jelentős fejlődésére és a hivatalos szabványoktól eltérő egyéb szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására vonatkozik.

(8)

Az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i európai parlamenti állásfoglalás (6), valamint az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatával foglalkozó szakértői bizottság (Express) „Szabványosítás a versenyképes és innovatív Európáért: tervek 2020-ig” című, 2010. februári jelentése jelentős számú stratégiai ajánlást határozott meg az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálata tekintetében.

(9)

A szabványok és a szabványosítás mint uniós politikai eszközök hatékonyságának biztosítása érdekében egy olyan hatékony és eredményes szabványosítási rendszerre van szükség, amely rugalmas és átlátható teret nyújt a résztvevők közötti megegyezés kialakítására, valamint pénzügyileg is életképes.

(10)

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) általános rendelkezéseket állapít meg a szolgáltatók letelepedési szabadságának gyakorlása és a szolgáltatások szabad mozgásának megkönnyítése érdekében, a szolgáltatások magas színvonalának megőrzése mellett. Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a Bizottsággal együttműködésben ösztönözzék az önkéntes európai szabványok kidolgozását a különböző tagállamokban a szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások összeegyeztethetőségének, a szolgáltatás igénybevevőihez eljutó tájékoztatás és a szolgáltatásnyújtás minőségének elősegítése érdekében. A 98/34/EK irányelv azonban csak a termékszabványokra alkalmazandó, míg a szolgáltatásokra vonatkozó szabványokra kifejezetten nem terjed ki. A szolgáltatások és a termékek megkülönböztetése emellett egyre kevésbé bír jelentőséggel a belső piac jelenlegi helyzetében. A gyakorlatban nem minden esetben lehet egyértelműen megkülönböztetni a termékszabványokat a szolgáltatásokra vonatkozó szabványoktól. Számos termékszabványnak van szolgáltatási eleme, miközben a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok több esetben részben termékekhez is kapcsolódnak. Szükséges tehát a jelenlegi jogi keretrendszert ezen új körülményekhez igazítani, hatályának a szolgáltatásokra vonatkozó szabványokra történő kiterjesztésével.

(11)

Az egyéb szabványokhoz hasonlóan a szolgáltatási szabványok önkéntesek és azokat a piacnak kell irányítania, minélfogva az ilyen szabványok által közvetve vagy közvetlenül érintett gazdasági szereplők és érdekcsoportok szükségletei érvényesülnek, valamint e szabványok alkalmazása során szem előtt tartani a közérdeket, és a szabványoknak az alapelveken kell nyugodniuk, a konszenzust is beleértve. E szabványok középpontjában elsődlegesen a termékekhez és eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatásoknak kell állniuk.

(12)

Az Unió és a tagállamok közötti, a Szerződésekben rögzített hatáskörmegosztás teljes körű tiszteletben tartása mellett olyan jogi keretrendszert kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy felkérjen egy vagy több európai szabványügyi szervezetet egy európai szabvány vagy egy európai szabvány jellegű dokumentum elkészítésére. Ez különösen az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 14., 151., 152., 153., 165., 166. és 168. cikkére, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló (26.) számú jegyzőkönyvre vonatkozik, amellyel összhangban kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozik a társadalombiztosítási, szakképzési és egészségügyi rendszereik alapelveinek meghatározása, illetve csak a tagállamok alakíthatják ki az e rendszereken belül nyújtott szolgáltatások igazgatásának, finanszírozásának, megszervezésének és biztosításának keretfeltételeit, beleértve – az EUMSZ 168. cikk (4) bekezdése és a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) sérelme nélkül – az e szolgáltatásokra vonatkozó követelmények, illetve minőségi és biztonsági standardok meghatározását is. A Bizottság e felkéréssel nem sértheti az uniós jogot tiszteletben tartó nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a szervezett fellépéshez való jogot.

(13)

Az európai szabványügyi szervezetek a versenyjog hatálya alá tartoznak, amennyiben az EUMSZ 101. és a 102. cikkének értelmében vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának minősülnek.

(14)

Az Unióban a nemzeti szabványokat nemzeti szabványügyi testületek fogadják el, ami adott esetben egymással ellentétes szabványokhoz és technikai akadályokhoz vezethet a belső piacon. A belső piac és az uniós szabványosítás eredményességének szempontjából tehát szükség van a nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság között fennálló rendszeres, a jelenlegi és a jövőbeli szabványosítási tevékenységeikről folytatott információcsere megerősítésére, ideértve az európai szabványügyi szervezetek keretében a nemzeti szabványügyi testületekre alkalmazandó szüneteltetési elvet, amelynek értelmében az új európai szabvány kihirdetése után a nemzeti szabványokat vissza kell vonni. A nemzeti szabványügyi testületeknek és európai szabványügyi szervezeteknek szintén tiszteletben kell tartaniuk a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás (9) 3. mellékletének az információcseréről szóló rendelkezéseit.

(15)

A tagállamok azon kötelezettsége, hogy tájékoztassák a Bizottságot nemzeti szabványügyi testületeikről, nem teszi szükségessé egyedi nemzeti jogszabályok elfogadását a szóban forgó testületek elismerésének céljából.

(16)

A nemzeti szabványügyi testületek, az európai szabványügyi szervezetek és a Bizottság között fennálló rendszeres információcsere nem akadályozhatja a nemzeti szabványügyi testületeket az egyéb kötelezettségeik és vállalásaik, különösen a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás 3. mellékletének teljesítésében.

(17)

A társadalmi érdekeknek és a társadalmi érdekcsoportoknak az európai szabványügyi tevékenységekben való képviselete a társadalmi szempontból fontosabb érdekeket – például környezetvédelmi, fogyasztói vagy munkavállalói – képviselő szervezetekre és felekre utal. Ugyanakkor a dolgozói érdekeknek és a dolgozói érdekcsoportoknak az európai szabványügyi tevékenységekben való képviselete különösen a munkavállalók és dolgozók alapvető jogait képviselő szervezetek és felek, például a szakszervezetek tevékenységére vonatkoznak.

(18)

A döntéshozási folyamat felgyorsítása érdekében a nemzeti szabványügyi testületeknek és európai szabványügyi szervezeteknek az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a vonatkozó szabványosítási rendszerben való használatának előmozdítása révén elő kell segíteniük a tevékenységeikkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, például oly módon, hogy valamennyi érdekcsoport számára olyan, felhasználóbarát online konzultációs mechanizmust biztosítanak, melynek révén szabványtervezetekkel kapcsolatos megjegyzéseiket benyújthatják, valamint a műszaki bizottságok számára szervezett virtuális ülések (többek között webkonferenciák vagy videokonferenciák) révén.

(19)

A szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy segítségükkel az uniós politika megoldást tudjon találni olyan, főbb társadalmi kihívásokra, mint az éghajlatváltozás, a fenntartható erőforrás-felhasználás, az innováció, a népesség elöregedése, a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedése, a fogyasztóvédelem, valamint a munkavállalók védelme és a munkavégzés körülményei. Az ezen területek bővülő piacán forgalmazott árukra és technológiákra vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványok kidolgozásának irányításával az Unió versenyelőnyt tud teremteni vállalatai, különösen az európai vállalatok jelentős részét képviselő kkv-k számára, és elő tudja segíteni a kereskedelmet.

(20)

A szabványok fontos eszközt jelentenek a vállalatok és különösen a kkv-k versenyképessége szempontjából, amelyeknek a szabványosítási folyamatban való részvétele fontos az Unió technológiai fejlődése szempontjából. Ezért a szabványosítási keretnek ösztönöznie kell a kkv-kat, hogy innovatív technológiai megoldásaikkal tevékenyen járuljanak hozzá a szabványosításra irányuló erőfeszítésekhez. Ezen belül nagyobb részt kell vállalniuk nemzeti szinten is, ahol az alacsonyabb költségek és a nyelvi akadályok hiánya következtében hatékonyabbak lehetnek. Következésképpen e rendeletnek erősítenie kell a kkv-k képviseletét és részvételét mind a nemzeti, mind az európai szintű műszaki bizottságokban, valamint meg kell könnyítenie a szabványokhoz való hatékony hozzáférésüket és növelnie kell az azokkal kapcsolatos tudatosságukat.

(21)

Az európai szabványok alapvető fontosságúak a kkv-k versenyképességéhez, azonban a kkv-k az európai szabványosítási tevékenységek területén némely esetben alulreprezentáltak. Így a rendeletnek egy olyan szervezet révén kell ösztönöznie és elősegítenie a kkv-k megfelelő képviseletét és részvételét az európai szabványosítás folyamatában, amely ténylegesen kapcsolatban áll a kkv-kkal és azok nemzeti szintű szervezeteivel, és azokat megfelelően képviseli.

(22)

A szabványok jelentős hatást gyakorolhatnak a társadalomra, különösen a polgárok biztonságára és jólétére, a hálózatok hatékonyságára, a környezetre, a munkavállalók biztonságára és a munkavégzés körülményeire, a hozzáférhetőségre és egyéb politikai területekre. Ezért a fogyasztókat, a környezetet és a dolgozói érdekeket képviselő szervezetek fokozott támogatásával szükséges biztosítani a társadalmi érdekcsoportok szerepének növekedését és hozzájárulásuk erősítését a szabványok kidolgozása terén.

(23)

Az európai szabványügyi szervezetek valamennyi érintett érdekcsoport képviseletének és hatékony részvételének ösztönzésére és elősegítésére irányuló kötelezettségéből nem következik az, hogy a szóban forgó érdekcsoportoknak bármilyen szavazati joga keletkezne, kivéve, ha a szavazati jogot az európai szabványügyi szervezetek belső eljárási szabályzata írja elő.

(24)

Az európai szabványosítási rendszernek ezenkívül teljes mértékben figyelembe kell vennie a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (10). Ezért fontos, hogy a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek megfelelően képviseljék a fogyatékossággal élő személyek érdekeit is. Ezenfelül minden rendelkezésre álló eszközzel elő kell segíteni a fogyatékossággal élő személyek szabványosítási folyamatban való részvételét.

(25)

Tekintettel arra, hogy a szabványosítás az uniós jogalkotás és szakpolitikák támogatásának fontos eszköze, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a harmonizált szabványok ellen utólag kifogást emeljenek, fontos, hogy a hatóságok részt vegyenek az említett szabványok kidolgozásának minden olyan szakaszában, ahová bevonhatók, és különösen a termékekre vonatkozó, uniós harmonizációs jogszabályok által szabályozott területeken.

(26)

A szabványoknak a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során figyelembe kell venniük a környezeti hatásokat. A Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) fontos és nyilvánosan elérhető eszközöket fejlesztett ki az említett hatásoknak az életciklus során történő értékelésére. E rendeletnek ennélfogva biztosítania kell, hogy a JRC aktív szerepet tölthessen be az európai szabványosítási rendszerben.

(27)

A Bizottság és az európai szabványosítási rendszer közötti együttműködés életképessége a szabványok kidolgozása iránti jövőbeli felkérések előrelátó tervezésétől függ. Ez a tervezés különösen az érdekelt felek, így a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok hozzájárulása révén fejleszthető, az érdekelt felek körében történő véleménygyűjtést és a közöttük való információcserét szolgáló mechanizmusok bevezetése által. Mivel a 98/34/EK irányelv már rendelkezik az európai szabványügyi szervezetek európai szabványok kidolgozása iránti felkérésének lehetőségéről, indokolt jobb és átláthatóbb tervezést bevezetni a szabványok kidolgozására irányuló azon felkérések áttekintését tartalmazó éves munkaprogramban, amelyeket a Bizottság az európai szabványügyi szervezetek elé kíván terjeszteni. Biztosítani kell az európai szabványügyi szervezetek és az érdekcsoportok e rendelettel összhangban uniós finanszírozásban részesülő jogosult európai szervezetei, valamint a Bizottság közti együttműködés magas szintjét a Bizottság éves uniós szabványosítási munkaprogramjának kidolgozásában és a szabványosítás iránti kérelmek előkészítésében a javasolt tárgykör piaci relevanciája és a jogalkotó által kitűzött célok elemezése, valamint annak érdekében, hogy az európai szabványügyi szervezetek gyorsabban reagálhassanak a szabványosítási tevékenységek iránti kérelmekre.

(28)

Mielőtt a Bizottság egy európai szabványokra vagy európai szabvány jellegű dokumentumokra vonatkozó felkéréssel kapcsolatos ügyet vagy egy harmonizált szabvány elleni kifogást az e rendelettel létrehozott bizottság elé terjesztene, konzultálnia kell a tagállamok szakértőivel, például a megfelelő uniós jogszabályok által létrehozott bizottságok bevonása, illetve ilyen bizottságok hiányában az ágazati szakértőkkel való konzultáció egyéb formái révén.

(29)

Több, termékek forgalmazására vonatkozó feltételeket harmonizáló irányelv megállapítja, hogy a Bizottság felkérheti az európai szabványügyi szervezeteket harmonizált szabványok elfogadására, amelyek alapján vélelmezhető az alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelés. Az említett irányelvek közül azonban több változatos rendelkezéseket tartalmaz e szabványokkal szembeni kifogásokról, amennyiben a szabványok nem vagy nem teljesen felelnek meg az alkalmazandó követelményeknek. A gazdasági szereplőket és az európai szabványügyi szervezeteket elbizonytalanító eltérő rendelkezéseket különösen az alábbi jogi aktusok tartalmaznak: az egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. december 21-i 89/686/EGK tanácsi irányelv (11), a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelv (12), a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13), a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14), a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1995. június 29-i 95/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15), a nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16), a mérőműszerekről szóló, 2004. március 31-i 2004/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17), a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18), a nem automatikus működésű mérlegekről szóló, 2009. április 23-i 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) és az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20). Ennélfogva szükséges e rendeletbe belefoglalni a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban (21) meghatározott egységes eljárást, valamint ezen irányelvek érintett rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni, és az Európai Parlament számára is biztosítani kell azt a jogot, hogy e rendelettel összhangban kifogást emelhessen valamely harmonizált szabvány ellen.

(30)

A hatóságoknak a hardverek, szoftverek és informatikai szolgáltatások közbeszerzése során a lehető legjobban figyelembe kell venniük a releváns műszaki előírások széles köréből fakadó lehetőségeket, például olyan műszaki előírások kiválasztása révén, amelyek alkalmazására valamennyi érdekelt szállító képes. Ez élénkítené a versenyt, és csökkentené a gyártóhoz kötöttség veszélyét. A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23), a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő hatóságok vagy szervek által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (25) úgy rendelkezik, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírásokat a következőkre vagy azokkal egyenértékűekre történő hivatkozással kell kidolgozni: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint a termékek felhasználására vonatkozó európai szabványokat átültető nemzeti szabványok, európai műszaki engedélyek, közös műszaki előírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki engedélyek, illetve nemzeti műszaki előírások. Az IKT műszaki előírásokat azonban gyakran más szabványalkotó szervezetek dolgozzák ki, és nem tartoznak a 2004/17/EK, a 2004/18/EK, a 2009/81/EK irányelvben vagy a 2342/2002/EK, Euratom rendeletben meghatározott szabványok vagy tanúsítványok egyik kategóriájába sem. Ezért szükséges biztosítani annak lehetőségét, hogy közbeszerzések esetén a műszaki előírások hivatkozhassanak az IKT műszaki előírásokra annak érdekében, hogy lépést tartsanak az IKT terén zajló gyors fejlődéssel, elősegítsék a határon átnyúló szolgáltatások nyújtását, serkentsék a versenyt és előmozdítsák az interoperabilitást és innovációt.

(31)

Azon műszaki előírások, amelyeket nem az európai szabványügyi szervezetek fogadtak el, nem egyenrangúak az európai szabványokkal. Néhány IKT műszaki előírást nem az alapelvekkel összhangban dolgoztak ki. Ezért e rendeletnek eljárást kell előírnia a közbeszerzések során hivatkozható IKT műszaki előírások elismerésére az érdekcsoportok – ideértve az európai szabványügyi szervezeteket, vállalkozásokat és hatóságokat is – széles körének bevonásával. Továbbá e rendeletnek – egy, a feltételeket tartalmazó lista formájában – meg kell határoznia ezen műszaki előírások és a hozzájuk kapcsolódó kidolgozási eljárások követelményeit. Az IKT műszaki előírások elismerésére vonatkozó követelményeknek biztosítaniuk kell a közpolitikai célok és a társadalmi szükségletek tiszteletben tartását, és az alapelveken kell alapulniuk.

(32)

Az innováció és a verseny serkentése érdekében egy adott műszaki előírás elismerése nem akadályozhatja meg, hogy valamely, az adott előírással versenyző műszaki előírást is elismerjenek e rendelet rendelkezései alapján. Az elismerést a teljesített feltételek alapján indokolt megadni, ha az adott műszaki előírás jelentős szintű piaci elfogadottságot ért el.

(33)

Az elismert IKT műszaki előírások hozzájárulhatnak az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről (ISA) szóló, 2009. szeptember 16-i 922/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (26) végrehajtásához, amely a 2010–2015 közötti időszakra egy, az európai közigazgatások, közösségi intézmények és szervek közötti átjárhatósági eszközökről szóló programot hoz létre, amely az átjárhatóságot megkönnyítő közös és megosztott megoldásokat nyújt.

(34)

Előfordulhatnak olyan helyzetek az IKT terén, amikor helyénvaló lehet a vonatkozó szabványok uniós szintű használatának ösztönzése vagy az azoknak történő megfelelés uniós szinten való előírása az átjárhatóság egységes piacon belüli biztosítása és a felhasználók választási szabadságának javítása érdekében. Más esetekben előfordulhat, hogy bizonyos európai szabványok már nem felelnek meg a fogyasztók igényeinek vagy hátráltatják a technológiai fejlődést. Ezért az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szükség esetén felkérje az európai szabványügyi szervezeteket szabványok kidolgozására, illetve hogy összeállítsa és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétegyen egy szabvány-, illetve előírásjegyzéket annak érdekében, hogy elősegítse azok használatát, kötelezővé tegye azok alkalmazását, vagy szabványokat vagy előírásokat töröljön az említett jegyzékből.

(35)

E rendelet nem akadályozhatja az európai szabványügyi szervezeteket az IKT területén további szabványok kidolgozásában, valamint más, szabványalkotó testületekkel, különösen az IKT területén folytatott együttműködésük fejlesztésében az összhang biztosítása, valamint a szabványok és előírások érvényesítése során a széttöredezettség vagy párhuzamosságok elkerülése érdekében.

(36)

Az e rendeletben előírt, az IKT műszaki előírások elismerésére szolgáló eljárás nem gyengítheti az európai szabványosítási rendszer koherenciáját. Ezért e rendeletben azokat a feltételeket is meg kell állapítani, amelyek teljesülése esetén úgy tekinthető, hogy valamely műszaki előírás nem ellentétes más európai szabványokkal.

(37)

A közbeszerzésben hivatkozásként szolgáló IKT műszaki előírások elismerését megelőzően a 2011. november 28-i bizottsági határozattal (28) létrehozott, több érdekelt felet tömörítő platformot az európai és nemzeti érdekcsoportokkal, az európai szabványügyi szervezetekkel és a tagállamokkal való konzultáció fórumaként kell használni a folyamat legitimációjának biztosítása érdekében.

(38)

Az 1673/2006/EK határozat megállapítja az európai szabványosítás finanszírozásához való uniós hozzájárulást érintő szabályokat, hogy európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kerüljenek kidolgozásra és felülvizsgálatra az egyes uniós célkitűzések, jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében. Az adminisztráció és a költségvetés egyszerűsítése érdekében helyénvaló e határozat rendelkezéseinek e rendeletbe való beépítése és lehetőség szerint a legkevésbé megterhelő eljárások használata.

(39)

Figyelembe véve, hogy az európai szabványosítás széleskörűen részt vesz az uniós jogalkotás és szakpolitikák támogatásában, illetve azt, hogy különböző szabványosítási tevékenységek léteznek, különféle finanszírozási módokat szükséges előírni. Ez az európai szabványügyi szervezetek és a nemzeti szabványügyi testületek esetében elsősorban az ajánlatkérés nélküli támogatásokat jelenti, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 110. cikke (1) bekezdése második albekezdésének (29), illetve a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 168. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően. Emellett ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak azon szervekre, amelyeket – bár nem ismertek el európai szabványügyi szervezetekként e rendeletben –jogalapot megteremtő jogi aktus hatalmaz fel, és amelyek feladata az európai szabványosítás támogatását szolgáló előkészítő munka végrehajtása, együttműködésben az európai szabványügyi szervezetekkel.

(40)

Mivel az európai szabványügyi szervezetek folyamatos támogatással segítik az uniós tevékenységeket, ennek megfelelően hatékony és működőképes központi titkárságokkal kell rendelkezniük. A Bizottság számára éppen ezért lehetővé kell tenni, hogy támogatást nyújtson ezen európai közérdeket szolgáló szervezeteknek, anélkül hogy a működési támogatások esetében alkalmazná az 1605/2002 EK, Euratom rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében előírt degresszivitás elvét.

(41)

A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (30), a fogyasztóvédelmi politika területén közösségi cselekvési program (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1926/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (31) és a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló, 2007. május 23-i 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) már rendelkezik a szabványosítás terén a kkv-kat, a fogyasztókat és környezetvédelmi érdekeket képviselő európai szervezetek pénzügyi támogatásának lehetőségéről, míg a szabványosítás terén a dolgozói érdekeket képviselő szervezetek részére speciális támogatásokat fizetnek ki. Az 1639/2006/EK határozat, az 1926/2006/EK határozat és a 614/2007/EK rendelet alapján történő finanszírozás 2013. december 31-én jár le. Az európai szabványosítás fejlődése érdekében elengedhetetlen a kkv-kat, a fogyasztókat, valamint környezetvédelmi és dolgozói érdekeket képviselő európai szervezetek aktív részvételének további előmozdítása és ösztönzése. Ezek a szervezetek az általános európai érdeket képviselik, és a nemzeti nonprofit szervezetektől kapott megbízás révén a tagállamok nonprofit szervezeteit képviselő európai hálózatot alkotnak, amely a Szerződések célkitűzéseivel összhangban levő alapelveket és szakpolitikákat mozdítják elő. Működési környezetükből és jogszabályban foglalt céljaikból adódóan az európai szabványosítás terén a kkv-kat, a fogyasztókat, valamint környezetvédelmi és dolgozói érdekeket képviselő európai szervezetek az Unió célkitűzéseinek megvalósításához és politikáihoz szükséges alapvető, állandó szerepet játszanak. A Bizottság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy továbbra is támogatást nyújtson e szervezeteknek, anélkül hogy a működési támogatások esetében alkalmazná az 1605/2002 EK, Euratom rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében előírt degresszivitás elvét.

(42)

A szabványosítási tevékenységek finanszírozásának fedeznie kell ezenkívül a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok létrehozásához kapcsolódó előkészítő és kiegészítő tevékenységeket. Erre elsősorban a kutatómunkák, a jogszabályokat előkészítő dokumentumok kidolgozása, a laboratóriumi körvizsgálatok, valamint a szabványok jóváhagyása és értékelése esetén van szükség. A szabványosítás európai és nemzetközi szintű támogatásának tovább kell folytatódnia a harmadik országokkal folytatott együttműködési és műszaki segítségnyújtási programok keretében. A piacra jutás javítása és az uniós vállalkozások versenyképességének megerősítése érdekében lehetővé kell tenni más szervek esetében az ajánlattételi felhíváson vagy adott esetben szerződések odaítélésén alapuló támogatásnyújtást.

(43)

Az uniós finanszírozásnak a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok létrehozását, az Unió különböző hivatalos nyelveire való lefordításukhoz nyújtott fokozott támogatás révén a vállalkozások általi felhasználásuk megkönnyítését (hogy így a kkv-k teljes mértékben kihasználhassák az európai szabványok megértéséből és alkalmazásából származó előnyöket), az európai szabványosítási rendszer egységességének megerősítését, valamint annak biztosítását kell megcéloznia, hogy az Unióban minden piaci szereplő igazságos és átlátható módon férhessen hozzá az európai szabványokhoz. Ez különösen olyan esetekben fontos, amelyekben a szabványok alkalmazása a vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelést teszi lehetővé.

(44)

E rendelet hatékony végrehajtása érdekében lehetővé kell tenni a szükséges szakértői vizsgálatok – különösen az auditok és a pénzügyi irányítás területén –, valamint a végrehajtás segítésére alkalmas igazgatási források igénybevételét, továbbá az Unió által finanszírozott tevékenységek helytállóságának rendszeres értékelését e tevékenységek hasznosságának és hatásának garantálása érdekében.

(45)

Szintén szükséges megtenni a megfelelő intézkedéseket a csalások és szabálytalanságok elkerülése, illetve a tévesen kifizetett pénzeszközök visszaszerzése érdekében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletnek (33), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletnek (34), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (35) megfelelően.

(46)

Az európai szabványügyi szervezetek jegyzékének naprakésszé tétele, valamint a kkv-kat és társadalmi érdekcsoportokat képviselő szervezetekre vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejleményekhez történő igazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(47)

A e rendelettel létrehozott bizottságnak az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos valamennyi ügyben segítenie kell a Bizottságot, kellő tekintettel az ágazati szakértők véleményére.

(48)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (36) megfelelően kell gyakorolni.

(49)

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, és amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában még nem hirdették ki, és az adott szabvány még nem vezetett a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezéséhez.

(50)

A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az európai szabványügyi szervezetekhez benyújtott valamennyi szabványosítás iránti kérelem vonatkozásában, valamint a harmonizált szabványokkal szembeni, a kifogásokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására, és amennyiben az érintett harmonizált szabványok hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában már kihirdették, és a határozat következményekkel járhat a kapcsolódó alapvető követelményeknek történő megfelelés vélelmezésére vonatkozóan.

(51)

A rendelet fő célkitűzéseinek megvalósítása és a gyors döntéshozatali eljárások elősegítése, illetve a szabványok kidolgozásához szükséges idő egészének lerövidítése érdekében lehetőség szerint a 182/2011/EU rendelet által biztosított eljárási intézkedéseket kell alkalmazni, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő bizottság elnöke az ügy sürgőssége függvényében határidőt szabjon meg a bizottsági véleménynyilvánításra. Ezenfelül indokolt esetekben a bizottság véleményét írásbeli eljárás keretében is ki lehet kérni, és a bizottsági tagok véleményének hiánya hallgatólagos beleegyezésnek tekintendő.

(52)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a szabványok és a szabványosítás mint az Unió szakpolitikájának az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek, a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés révén alkalmazott eszközei hatékonyságának és eredményességének biztosítása, az uniós jogszabályok és politikák végrehajtása érdekében a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok létrehozása, olyan IKT műszaki előírások elismerése, amelyekre hivatkozni lehet, az európai szabványosítás finanszírozása és az érdekcsoportoknak az európai szabványosításban történő részvétele – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért hatásaikat tekintve azok az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

Ezért a 89/686/EGK, a 93/15/EGK, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(54)

Az 1673/2006/EK és a 87/95/EGK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum tárgya;

b)

a szabvány vagy európai szabvány jellegű dokumentum kidolgozásának eddig megvalósult szintje;

c)

az alapul vett bármely nemzetközi szabványra történő utalás.

a)

oly módon biztosítják a nemzeti szabványtervezeteikhez való hozzáférést, hogy minden érintett fél, különösen a más tagállamban letelepedett felek azokra vonatkozó észrevételeket tehessenek;

b)

biztosítják más nemzeti szabványügyi testületeknek, hogy passzív vagy aktív módon (megfigyelő kiküldése útján) részt vegyenek a tervezett tevékenységekben.

a)

új munkatételek iránti javaslat és azok elfogadása;

b)

a javaslatok műszaki megvitatása;

c)

a tervezetekkel kapcsolatos észrevételek benyújtása;

d)

a meglévő európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumok felülvizsgálata;

e)

az elfogadott európai szabványok és szabvány jellegű dokumentumokkal kapcsolatos információterjesztés és tudatosságnövelés.

a)

éves munkaprogramjaikban meghatározzák a kkv-k érdeklődésére különösen számot tartó szabványosítási projekteket;

b)

biztosítják a kkv-k szabványosítási tevékenységekhez való hozzáférését anélkül, hogy köteleznék őket arra, hogy nemzeti szabványosítási testület tagjává váljanak;

c)

ingyenes hozzáférést vagy egyedi díjakat biztosítanak a szabványosítási tevékenységekben való részvételhez;

d)

ingyenes hozzáférést biztosítanak a szabványtervezetekhez;

e)

honlapjukon ingyenesen rendelkezésre bocsátják a szabványok kivonatát;

f)

egyedi díjakat alkalmaznak a szabványokhoz való hozzáférés esetében, vagy csökkentett áron kínálnak szabványcsomagokat.

a)

közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal teszi közzé a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)

fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn vagy visszavonja a szóban forgó harmonizált szabványra vonatkozó hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

a)

elfogadja a 8. cikk (1) bekezdésében említett, az Unió éves, európai szabványosításra vonatkozó munkaprogramját;

b)

elfogadja a 10. cikkben említett szabványosítási kérelmeket;

c)

döntést hoz a harmonizált szabványokkal kapcsolatos hivatalos kifogásokra vonatkozóan, a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

d)

döntést hoz a 13. cikk szerinti IKT műszaki előírások elismeréséről;

e)

a 20. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el.

a)

az uniós jogszabályok vagy szakpolitikák végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozása és felülvizsgálata;

b)

az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok ellenőrzése minőségi szempontból és a vonatkozó uniós jogszabályoknak és szakpolitikáknak való megfelelés szempontjából;

c)

az európai szabványosítással kapcsolatos előkészítő vagy kiegészítő munka, mint például tanulmányok, együttműködési tevékenységek – többek között nemzetközi együttműködés –, szemináriumok, értékelések, összehasonlító elemzések, kutatómunka, laboratóriumi munka, laboratóriumi körvizsgálatok végzése és a megfelelőség értékelése, valamint az európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásának és felülvizsgálatának időtartamát csökkentő intézkedések, az alapelvek, különösen a nyitottság, a minőség, az átláthatóság és a valamennyi érdekcsoport közötti konszenzus elvének sérelme nélkül;

d)

az európai szabványügyi szervezetek központi titkárságainak tevékenységei, ideértve a politika kialakítását, a szabványosítási tevékenységek összehangolását, a technikai munka előkészítését és az érdekelt felek információkkal való ellátását is;

e)

az Unió jogalkotásának és szakpolitikáinak támogatására használt európai szabványok vagy európai szabvány jellegű dokumentumok fordítása az európai szabványügyi szervezetek munkanyelvétől eltérő uniós hivatalos nyelvekre vagy kellően indokolt esetben az unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelvekre;

f)

a szabványokat vagy európai szabvány jellegű dokumentumokat magyarázó, értelmező és egyszerűsítő tájékoztatások, ideértve az útmutatók, a szabványkivonatok és a legjobb gyakorlatra vonatkozó tájékoztatások készítését, valamint a tudatosságot növelő intézkedéseket, stratégiákat és képzési programokat is;

g)

az európai szabványosítási rendszer és az európai szabványok, illetve európai szabvány jellegű dokumentumok fejlesztése és támogatása az érdekeltek körében az Unióban és nemzetközi szinten, ideértve a technikai segítségnyújtási programokat, valamint az együttműködést harmadik országokkal.

a)

nemzeti szabványügyi testületek számára az (1) bekezdésben említett olyan szabványosítási tevékenységek vonatkozásában, amelyeket az európai szabványügyi szervezetekkel közösen végeznek;

b)

más testületek számára, amelyeket az (1) bekezdés a) pontjában említett tevékenységekhez való hozzájárulással vagy az (1) bekezdés c) és g) pontjában említett tevékenységeknek az európai szabványügyi szervezetekkel közösen történő elvégzésével bíztak meg.

a)

e szervezetek és az európai és nemzetközi szabványosítással kapcsolatos tevékenységeik működtetése, beleértve a technikai munka előkészítését, valamint tagjaik és az érdekelt felek információkkal való ellátását;

b)

jogi és műszaki szakértői ismeretek biztosítása, ideértve az európai szabványok és az európai szabvány jellegű dokumentumok iránti igény és kidolgozásának vizsgálatával kapcsolatos tanulmányokat és a szakértőképzést is;

c)

az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásához szükséges és arra alkalmas európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos műszaki munkában való részvétel;

d)

az európai szabványok és európai szabvány jellegű dokumentumok, valamint a szabványokkal kapcsolatos tájékoztatás és alkalmazásuk támogatása az érdekeltek, köztük a kkv-k és a fogyasztók körében.

a)

ajánlattételi felhívás nélküli támogatások vagy közbeszerzési eljárást követő szerződések:

b)

ajánlattételi felhívást követő támogatások vagy közbeszerzési eljárásokat követő szerződések más, a 15. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett szervek számára az alábbi tevékenységekre:

c)

ajánlattételi felhívást követő támogatások az érdekcsoportoknak az e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezetei számára a 16. cikkben említett tevékenységek végzésére.

a)

intézkedési támogatások;

b)

működési támogatások az európai szabványügyi szervezetek és az érdekcsoportoknak az e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezetei számára, az 1605/2002/EK, Euratom rendeletben meghatározott szabályok szerint. A működési támogatás meghosszabbítás esetén nem csökken automatikusan.

a)

az európai szabványoknak vagy szabvány jellegű dokumentumoknak a Bizottság 10. cikke szerinti felkérésére történő elfogadására és felülvizsgálatára az említett cikk szerinti felkérésben meghatározott határidőn belül kerül sor;

b)

a kkv-k, fogyasztóvédelmi szervezetek, környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportok számára az 5. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerinti megfelelő képviseletet biztosítanak az európai szabványosítási tevékenységek során és részt vehetnek a folyamatban.

a)

az európai szabványügyi szervezetek I. mellékletben meghatározott jegyzékének naprakésszé tétele a nevük vagy felépítésük tekintetében bekövetkezett változások figyelembevétele érdekében;

b)

az érdekcsoportok e rendelet III. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelő európai szervezeteire vonatkozó feltételeknek nonprofit jellegük és a reprezentativitás vonatkozásában bekövetkező további fejleményekhez történő igazítása. Az ilyen kiigazítások nem eredményezhetik bármely új kritérium létrehozását vagy meglévő kritériumok vagy szervezeti kategóriák megszüntetését.

a)

a 4., 5., 10., 15. és 17. cikk alkalmazása;

b)

a kkv-k, a fogyasztóvédelmi szervezetek, a környezetvédelmi és dolgozói érdekcsoportok nemzeti szabványügyi testületekben való képviselete;

c)

a kkv-k képviselete a 6. cikk (3) bekezdésében említett éves jelentések alapján;

d)

IKT alkalmazása a szabványosítási rendszerben;

e)

a nemzeti szabványügyi testületek és az európai szabványügyi szervezetek közötti együttműködés.

a)

a 89/686/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

b)

a 93/15/EGK irányelv 5. cikke;

c)

a 94/9/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

d)

a 94/25/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

e)

a 95/16/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése;

f)

a 97/23/EK irányelv 6. cikke,

g)

a 2004/22/EK irányelv 14. cikke,

h)

a 2007/23/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése;

i)

a 2009/23/EK irányelv 7. cikke;

j)

a 2009/105/EK irányelv 6. cikke.

a)

az 1. cikk (6)–(10) bekezdését el kell hagyni;

b)

a 2., 3. és 4. cikket el kell hagyni;

c)

a 6. cikk (1) bekezdésében az „az I. és II mellékletben említett szabványügyi szervek képviselőivel” szövegrészt el kell hagyni;

d)

az 6. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdését el kell hagyni;

e)

a 6. cikk (4) bekezdésének a), b) és e) pontját el kell hagyni;

f)

a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A tagállamok a 8. cikk (1) bekezdésének megfelelően műszakiszabály-tervezetként közlik a Bizottsággal a szabványügyi intézményekhez benyújtott, meghatározott termékekre vonatkozó műszaki előírás vagy szabvány kidolgozására vonatkozó kérelmeket az ilyen termékekre vonatkozó műszaki szabály elfogadása céljából, és indokolják azok elfogadását”;

g)

a 11. cikkben a második mondat helyébe a következő mondat lép:

„A Bizottság a kapott értesítések statisztikáját évente közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.”;

h)

az I. és a II. mellékletet el kell hagyni.