20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/289

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 176. cikke úgy rendelkezik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) rendeltetése, hogy elősegítse az Unión belüli legjelentősebb regionális egyenlőtlenségek orvoslását. Az EUMSZ. fenti cikke és a 174. cikkének második és harmadik bekezdése alapján az ERFA-nak hozzá kell járulnia a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentéséhez, amelyek közül kiemelt figyelemmel kell kezelni az olyan súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő régiókat, mint a legészakibb, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók.

(2)

Az ERFA-ra, az Európai Szociális Alapra (ESZA), a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezéseket a 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) tartalmazza.

(3)

A(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott tematikus célkitűzésekhez tartozó beruházási prioritásokhoz való hozzájárulás érdekében meg kell állapítani az ERFA által támogatható tevékenységi típusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket. Ugyanakkor meg kell határozni és egyértelműsíteni kell az ERFA hatályán kívül eső tevékenységeket, ideértve az annak megvalósítását célzó beruházásokat, hogy csökkenjen a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) I. mellékletében szereplő tevékenységekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A túlfinanszírozás elkerülése érdekében ezek a beruházások nem támogathatók az ERFA-ból, mivel a 2003/87/EK irányelv alkalmazása révén már pénzügyi támogatásban részesülnek. Ez a kizárás azonban nem korlátozhatja annak lehetőségét, hogy az ERFA olyan tevékenységek támogatására kerüljön felhasználásra, amelyek nem szerepelnek a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében, még ha ugyanazok a gazdasági szereplők hajtják is azokat végre, és ide tartoznak az olyan tevékenységek is, mint például – a távfűtési hálózatokba, az intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerekbe és a légszennyezés csökkentését célzó intézkedésekbe – az energiahatékonyság érdekében történő beruházások, még akkor is, ha e tevékenységek egyik közvetett hatása az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, vagy ha szerepelnek a 2003/87/EK irányelvben említett nemzeti tervben.

(4)

Meg kell határozni, hogy az ERFA-ból ezen felül milyen tevékenységek támogathatók az európai területi együttműködési (ETE) cél keretében.

(5)

Az ERFA-nak hozzá kell járulnia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiához, ami biztosítani fogja, hogy az ERFA-támogatások fokozottabban az uniós prioritásokra irányuljanak. A támogatott régiók kategóriájától függően a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzése alapján megvalósuló ERFA-támogatást a kutatásra és az innovációra, az információs és kommunikációs technológiákra (ikt), a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság elősegítésére kell összpontosítani. Ezt a tematikus koncentrációt nemzeti szinten kell elérni, a rugalmasságnak az műveleti programok szintjén és a különböző régiókategóriákban történő biztosítása mellett. Ahol szükséges, a tematikus koncentrációt ki kell igazítani, hogy figyelembe vegye a Kohéziós Alapból a(z) 1300/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 3. cikkének a) pontjában említett és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó beruházási prioritások támogatására biztosított forrásokat. A tematikus koncentráció mértékének figyelembe kell vennie a régió fejlettségi szintjét, ahol szükséges a Kohéziós Alapból származó források hozzájárulását, valamint azoknak a régióknak a különleges igényeit, amelyek a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatósági követelményként alkalmazott egy főre eső GDP-je az EU-25-ök referencia-időszakbeli átlagos GDP-je 75 %-ánál kisebb volt, illetve a 2007–2013-as programozási időszakban kivezetés alatt állóként megjelölt régiók és a kizárólag szigeteken fekvő tagállamokból és szigetekből álló egyes NUTS 2. szintű régiók különleges igényeit.

(6)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás alapján nyújtott ERFA támogatás az e rendeletben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzéshez hozzájárulhat.

(7)

Az ERFA konkrét igényeinek kielégítése érdekében, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégiával összhangban a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott mindegyik tematikus célkitűzésen belül meg kell állapítani az ERFA-specifikus intézkedéseket mint „beruházási prioritásokat”.E beruházási prioritásoknak olyan részletes célkitűzéseket kell meghatároznia, amelyek nem zárják ki kölcsönösen egymást, és amelyekhez az ERFA-nak hozzá kell járulnia. E beruházási prioritásoknak kell alapul szolgálniuk a programokon belüli, a programterület igényeit és jellemzőit figyelembe vevő egyedi célkitűzések meghatározásához.

(8)

Az európai és regionális kihívásokkal összefüggő, feljövőben lévő területeken – mint amilyen például a kreatív és kulturális iparágak, valamint az új társadalmi igényeket tükröző innovatív szolgáltatások vagy az idősödő népességgel összefüggő termékek és szolgáltatások, gondozás és egészségügy, ökoinnováció, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és a forráshatékonyság – elő kell segíteni az innovációt és a kkv-k fejlesztését.

(9)

A(z) 1303/2013/EU rendelettel összhangban a kutatás és az innováció területén végrehajtott, részben vagy egészben uniós költségvetésből finanszírozott beruházásokból származó hozzáadott érték optimalizálása érdekében szinergiákra kell törekedni az ERFA és a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram működése között, egyúttal azonban tiszteletben tartva ezek eltérő célkitűzéseit.

(10)

Fontos biztosítani, hogy a kockázatkezelésbe történő beruházások elősegítése során figyelembe vegyék a regionális, határokon átnyúló és transznacionális szintű egyedi kockázatokat.

(11)

A foglalkoztatásbarát növekedés elősegítésének céljához való hozzájárulásuk maximalizálásaként a fenntartható turizmust, a kultúrát és a természeti örökségeket támogató tevékenységeknek be kell épülniük az adott területeket érintő területi stratégiákba, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását. E tevékenységek támogatásának hozzá kell járulnia az innovációnak, az ikt-használatnak, a kkv-knak és a környezet- és forráshatékonyságnak a megerősítéséhez, illetve a társadalmi befogadás előmozdításához.

(12)

A fenntartható regionális vagy helyi mobilitás előmozdítása és a levegő- és zajszennyezés csökkentése érdekében támogatni kell az egészséges, fenntartható és biztonságos közlekedési módokat. Az ERFA-ból támogatott repülőtéri infrastrukturális beruházásoknak elő kell segíteniük a környezeti szempontból fenntartható légi közlekedést, többek között a regionális mobilitás – másodlagos és harmadlagos csomópontoknak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) infrastruktúrájába való bekapcsolásával megvalósított – javítása során, egyebek mellett multimodális csomópontok révén.

(13)

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó uniós stratégia részeként az Unió által kitűzött energetikai és éghajlatvédelmi célok elérésének előmozdítása érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a tagállamokban az energiahatékonyságot és az energiaellátás biztonságát elősegítő beruházásokat, többek között az intelligens energiaelosztó, -tároló és -átviteli rendszerek fejlesztésén keresztül, például a megújuló forrásokból történő elosztott energiatermelés integrálása révén. A tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy az ellátásbiztonsági követelményeknek való megfelelés érdekében olyan energetikai infrastruktúrákba ruházzanak be, amelyek összhangban vannak választott energiaszerkezetükkel, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégián alapuló céljaikkal.

(14)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) – amelyekbe beletartozhatnak a szociális gazdaság vállalkozásai is – fogalma megegyezik a kkv-knak a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott fogalmával, vagyis a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (6) meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozásokat fedi le.

(15)

A társadalmi befogadás előmozdítása és – különösen a marginalizálódott közösségekben – a szegénység elleni küzdelem érdekében a fogyatékkal élők és az idősek különleges szükségleteinek figyelembevételével – kis nagyságrendű infrastruktúrák biztosítása révén – javítani kell a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

(16)

A közösségi alapú szolgáltatások az otthoni, családi alapú, lakossági és egyéb közösségi szolgáltatások összes olyan formáját felölelik, amelyek azt a mindenkit megillető jogot támogatják, hogy egyenlő választási lehetőségekkel közösségben éljen, és amelyek a közösségtől való elszigeteltséget vagy az abból való kirekesztést igyekeznek megakadályozni.

(17)

A közös végrehajtás lehetővé tétele révén a rugalmasság növelése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében össze kell hangolni az ERFA és a Kohéziós Alap elsődleges beruházási céljait a megfelelő tematikus célkitűzések keretén belül.

(18)

E rendelet mellékletébenben közös kimeneti indikátorokat kell létrehozni az műveleti programok végrehajtásából származó uniós szintű összesített eredmények értékelése céljából. E mutatóknak meg kell felelniük az e rendelettel és a(z) 1303./2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatott befektetési prioritásnak és tevékenységi típusnak. E közös kimeneti indikátorokat t programspecifikus eredmény indikátorokkal, és – ahol releváns – programspecifikus kimeneti indikátorokkal kell kiegészíteni.

(19)

A fenntartható városfejlesztés keretén belül támogatni kell a városokat – köztük a funkcionális városi területeket – érintő gazdasági, környezetvédelmi, éghajlati, demográfiai és társadalmi kihívásokra irányuló integrált intézkedéseket, figyelembe véve a város és a vidék közötti kapcsolatok fejlődését. Azon városi területek kiválasztásának elveit, ahol a fenntartható városfejlesztés érdekében integrált intézkedéseket kell végrehajtani, valamint ezen intézkedések indikatív összegeit a Partnerségi Megállapodásban kell meghatározni, és nemzeti szinten az ERFA-források legalább 5 %-át e célra kell fordítani. A települési hatóságokra való bármilyen hatáskör-átruházásról az irányító hatóságnak kell döntenie, a városi hatósággal folytatott konzultáció alapján.

(20)

Az uniós jelentőségű, a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokra válaszoló új megoldások felismerése és vizsgálata érdekében az ERFA-nak támogatnia kell a fenntartható városfejlesztés területén hozott innovatív intézkedéseket.

(21)

A kapacitásépítés megerősítése, a hálózatépítés és a fenntartható városfejlesztés területén a fenntartható városfejlesztési stratégiák és innovatív intézkedések végrehajtásáért felelős programok és szervek közötti tapasztalatcsere megerősítése és a meglévő programok és szervek kiegészítése érdekében egy uniós szintű városfejlesztési hálózatot kell létrehozni.

(22)

Az ERFA-nak foglalkoznia kell az elérhetőség és a nagy piacoktól való távolság problémájával, amelyekkel a rendkívül alacsony népsűrűségű területek szembesülnek, amint az 1994-es csatlakozási okmányhoz csatolt, a 6. célkitűzésre a strukturális alapok finnországi és svédországi alkalmazása keretében irányadó különös rendelkezésekről szóló 6. jegyzőkönyvben szerepel. Az ERFA-nak e régiók fenntartható fejlődésének támogatása céljából azokkal az egyedi nehézségekkel is foglalkoznia kell, amelyekkel olyan szigetek, hegyvidéki területek, határ menti régiók és gyéren lakott területek néznek szembe, amelyek földrajzi fekvése lassítja fejlődésüket.

(23)

Külön figyelmet kell szentelni a legkülső régiókra, az EUMSZ e. cikke szerinti olyan intézkedések elfogadásával, amelyek az ERFA-támogatás alkalmazási körét kivételes jelleggel kiterjesztik a legkülső régiók sajátos gazdasági és társadalmi helyzetéből – amelyet súlyosbítanak az EUMSZ. 349. cikkében említett tényezőkből eredő hátrányok, nevezetesen távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik, valamint néhány terméktől való gazdasági függésük, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket – eredő járulékos költségek ellensúlyozásához kapcsolódó működési támogatás finanszírozására,. A tagállamok által ezzel összefüggésben nyújtott működési támogatás mentesül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség alól, ha a támogatás az odaítélés időpontjában megfelel a 994/98/EK tanácsi rendelet (7) alapján elfogadott, a támogatások bizonyos fajtáit az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazásában a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító rendeletben megállapított feltételeknek.

(24)

A 2012/419/EU európai tanácsi határozat (8) – az Európai Tanács 2013. február 7–8-i következtetéseinek 51. pontjával összhangban és az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókra vonatkozó különleges célkitűzéseket figyelembe véve – megváltoztatta Mayotte jogállását, és az 2014. január 1-jétől új legkülső régióvá vált. Mayotte célzott és gyors infrastrukturális fejlesztésének megkönnyítése és előmozdítása érdekében kivételesen lehetővé kell tenni, hogy a Mayotte számára rendelkezésre álló keret ERFA-komponensének legalább 50 %-át a(z) 1303/2013/EU rendeletben meghatározott öt tematikus célkitűzésére különítsék el.

(25)

E rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az innovatív intézkedések kiválasztására és irányítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében. A Bizottságnak arra is felhatalmazást kell kapnia, hogy indokolt esetben a műveleti programok végrehajtása során elért előrehaladás hatékony értékelésének biztosítása céljából módosítsa e rendelet I. mellékletét a megfelelő kiigazítások érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(26)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziónak az Unióban fennálló regionális egyenlőtlenségek kiigazításával történő megerősítését – a tagállamok a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának mértéke, valamint a tagállamok és a régiók korlátozott pénzügyi forrásai miatt nem tudják kielégítően megvalósítani,), az Unió szintjén azonban a rendelet léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(27)

Ez a rendelet az 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) helyébe lép. Az egyértelműség érdekében az 1080/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Ez a rendelet azonban nem érinti az 1080/2006/EK rendelet alapján vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását. Az említett rendelet vagy más ilyen alkalmazandó jogszabály következésképpen az adott támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig 2013. december 31. után is alkalmazandó. Az 1080/2006/EK rendelet alapján támogatás igénylésére beadott vagy jóváhagyott kérelmeknek érvényesek kell maradniuk,

(28)

A meghozandó intézkedések azonnali alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

a)

termelő beruházás, amely hozzájárul fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtandó közvetlen befektetési támogatás révén;

b)

termelő beruházás, függetlenül az érintett vállalkozás méretétől, amely hozzájárul az 5. cikk (1) és (4) bekezdésében, illetve – amennyiben a beruházás nagyvállalatok és kkv-k közötti együttműködéssel jár – az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásokhoz;

c)

beruházás a polgároknak alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrába az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiák (ikt-k) terén;

d)

beruházások a társadalmi, egészségügyi, kutatási, innovációs, üzleti és oktatási infrastruktúrába;

e)

a berendezésekbe és a kisméretű infrastruktúrába való állóeszköz-beruházás révén a saját potenciál fejlesztésébe történő befektetés, ideértve a kulturális és fenntartható turizmussal kapcsolatos kisméretű infrastruktúrákat, a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásokat, a kutatási és fejlesztési szervezetek támogatását, valamint a vállalkozások technológiájába és alkalmazott kutatásába való beruházást;

f)

az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságok, gazdasági és szociális partnerek és a(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett, civil társadalmat képviselő érintett szervezetek hálózatba szerveződése, együttműködése és tapasztalatcseréje, tanulmányok, előkészítő intézkedések és kapacitásépítés.

a)

atomerőművek leállítása és építése;

b)

a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből eredő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését elősegítő beruházások;

c)

dohány és dohánytermékek gyártása, feldolgozása és forgalomba hozatala;

d)

az uniós állami támogatási szabályok szerint nehézségekkel küzdő vállalkozások;

e)

repülőtéri infrastrukturális beruházások, a környezetvédelemhez kapcsolódók kivételével, vagy kivéve akkor, ha ezeket a negatív környezeti hatás mérsékléséhez vagy csökkentéséhez szükséges beruházások kísérik.

a)

a fejlettebb régiókban:

b)

az átmeneti régiókban:

c)

a kevésbé fejlett régiókban:

1.

a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a következők révén;

2.

az ikt-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a következők révén:

3.

a kkv-k versenyképességének fokozása a következők révén:

4.

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban a következők révén:

5.

az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése a következők révén:

6.

a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása a következők révén:

7.

a fenntartható közlekedés támogatása és a szűk keresztmetszetek eltávolítása az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúrákból az alábbiak révén:

8.

a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése a következők révén:

9)

a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem a következők révén:

10)

az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe, szakképzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével;

11)

a hatóságok és az érintettek intézményi kapacitásának növelése és eredményes közigazgatás kialakítása az ERFA feladatainak végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási rendszerek és közszolgáltatások eredményességének és intézményi kapacitásának megerősítése által.

a)

a(z) [1303]/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésében említett tematikus célkitűzések;

b)

áruszállítási szolgáltatások és közlekedési szolgáltatások elindításához nyújtott támogatás;

c)

a korlátozott tárolási lehetőségekhez, a termelőeszközök túlzott méretéhez és karbantartásához, valamint az emberi erőforrásnak a helyi munkaerőpiacon való hiányához kapcsolódó műveletek.

a)

az EUMSZ I. mellékletében felsorolt termékekhez kapcsolódó műveletek;

b)

az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján engedélyezett személyszállítási támogatás;

c)

adómentességek, valamint szociális járulékok alóli mentesség.