16.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 145/32

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben használható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeit.

(2)

Az 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárásnak megfelelően a szóban forgó jegyzék módosítása a Bizottság kezdeményezésére vagy kérelemre történhet.

(3)

A karamellszínezékek jelenleg élelmiszer-színezékként való felhasználásra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok, amelyek szerepelnek az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében. A jóváhagyás az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság által 1987-ben, 1990-ben és 1996-ban megállapított megengedhető napi bevitelt veszi figyelembe.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a hatóság) 2011. február 3-án véleményt adott ki arról, hogy a biztonság szempontjából újra kell értékelni a karamellszínezékek élelmiszer-adalékanyagként való felhasználását (3). Véleményében a hatóság az egész színezékcsoport tekintetében 300 mg/testtömegkilogramm/nap megengedhető napi bevitelt állapított meg. A csoportra érvényes megengedhető napi bevitelen belül az ammóniás karamell kapcsán (E 150c) 100 mg/testtömegkilogramm/nap egyéni megengedhető napi bevitel került megállapításra. A hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalkorú és felnőtt népesség előrelátható étrendi kitettsége a karamell (E 150a), az ammóniás karamell (E 150c) és a szulfitos-ammóniás karamell (E 150d) esetében meghaladhatja a megengedhető napi bevitelt.

(5)

2012. december 3-án a hatóság nyilatkozatot tett közzé az E 150a, E 150c és E 150d számú karamellszínezékekre vonatkozó részletes expozíciós vizsgálatról, melyben megállapítja, hogy az előrelátható étrendi kitettség mértéke a korábbi véleményben becsült mértéknél jelentősen kisebb volt (4). A hatóság ugyanakkor azt is megállapította, hogy ennek ellenére az ammóniás karamell (E 150c) tekintetében a kisgyermekek és a felnőttek esetében túllépésre kerülhet a meghatározott megengedhető napi bevitel. Míg a megengedhető napi bevitel kisgyermekek részére meghatározott maximális értékeit csak egy tagállamban és enyhe mértékben (6 %) lépték túl, addig a felnőttek esetében a túllépés öt tagállamban is bekövetkezett, 5 % és 51 % közötti arányban. Az ammóniás karamell (E 150c) felhasználásának valódi mértékével kapcsolatos részletesebb nemzeti információk mérlegelését követően az érintett tagállamok kimutatták, hogy a ténylegesen bevitt mennyiség a fentieknél lényegesen kevesebb. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy a felnőttek esetében a kitettség elsősorban a sör révén valósul meg, az emberi egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében helyénvaló a 14.2.1. „Sör és malátaitalok” élelmiszer-alkategória tekintetében módosítani az ammóniás karamell (E 150c) felhasználási feltételeit, és meghatározni maximális felhasználási szintjeit.

(6)

Az 1333/2008/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében a színezékek maximális felhasználási szintjei – ettől eltérő rendelkezés hiányában – a színező készítményben lévő színező összetevő mennyiségére vonatkoznak. Ugyanakkor a karamellszínezékek vegyi összetételének bonyolultsága és a rá vonatkozó ismeretek hiányossága nehézzé teszi e színezékek kimutatását az élelmiszer-termékekben. Ezért az illetékes hatóságok a hatósági ellenőrzés során megfontolhatják a 2-acetil-4-tetrahidroxi-butil-imidazol – tehát a vizsgálati úton kimutatható szennyezettség – szintjének (melyet az E 150c ammóniás karamell egyéni megengedhető napi bevitelének meghatározásakor is figyelembe vettek) megvizsgálását.

(7)

2013. június 4-én kérelmet nyújtottak be a karamellszínezékek (E 150a–d) malátaitalokban való felhasználásának engedélyezése iránt; e kérelmet a Bizottság az 1331/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelően hozzáférhetővé tette a tagállamok számára.

(8)

Az uniós jogszabályok nem határozzák meg a sör fogalmát, a tagállamok nemzeti meghatározásai pedig eltérnek egymástól. Ennélfogva előfordulhat, hogy egy adott termék az egyik tagállamban sörnek, míg a másikban malátaitalnak minősül. Mivel technológiai követelmény, hogy a malátaitalokhoz karamellszínezékeket (E 150a–d) alkalmazzanak, ugyanakkor a karamellszínezékek felhasználása csak a sörben engedélyezett, a jelenlegi helyzet hátrányosan befolyásolja a belső piacot, és akadályozza a szóban forgó termékek szabad mozgását. Kívánatos tehát rendezni ezt a helyzetet.

(9)

A sör és a malátaitalok közös jellemzője, hogy a késztermék már nem tartalmaz tulajdonképpeni malátát; továbbá a technológia és az élelmiszeradalékanyag-igény is hasonló. A karamellszínezék szerepe, hogy visszaadja az italnak azt a konzisztens színt, amely a gyártási eljárás során módosult, és/vagy vizuálisan vonzóbbá tegye a világosabb színű malátából készült malátaitalt. Pörkölt maláta azért nem használható a sötétebb szín eléréséhez, mert az italnak erős aromát kölcsönöz, ami ezen termékek esetében nem cél.

(10)

A malátaitalok réspiaci termékek, alternatívát jelentenek olyan termékek vonatkozásában, amelyekben jelenleg engedélyezett a karamellszínezék felhasználása (úgymint ízesített italok és sörök). Ezért a karamellszínezékek felhasználásnak engedélyezése a malátaitalokban várhatóan nem fogja jelentősen befolyásolni a karamellszínezékeknek való összesített kitettség mértékét.

(11)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottság kikéri a hatóság véleményét az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele érdekében, kivéve, ha a szóban forgó frissítés valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre. Mivel a karamellszínezékek (E 150a–d) felhasználásának malátaitalokra történő kiterjesztése az említett jegyzék olyan frissítését jelenti, amely valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre, nem szükséges kikérni a hatóság véleményét.

(12)

Az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(13)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,