27.2.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 56/12

(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az 1195/2014/EU végrehajtási rendelettel (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes kiegyenlítő vámot vetett ki a Törökországból származó egyes szivárványos pisztrángok behozatalára.

(2)

A vizsgálatot a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) azt követően indította meg, hogy 2014. január 3-án a dán akvakultúra-szövetség (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be az egyes szivárványos pisztrángok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át képviselő gyártók nevében. Az ideiglenes rendelet (1) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az eljárás megindításáról szóló értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában2014. szeptember 4-én közzétett helyesbítéssel (4) (a továbbiakban: helyesbítés) korrigálták.

(3)

Az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésének megfelelően a támogatás és a kár vizsgálata a 2013. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2010. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(4)

Az ideiglenes kiegyenlítő vám kivetését megalapozó lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal) követően számos érdekelt fél nyújtott be írásos észrevételt az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra.

(5)

Az Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) előtti meghallgatást kezdeményezett. A meghallgatást 2014. november 26-án tartották. A meghallgatás keretében a termékkörnek a helyesbítés általi állítólagos megváltoztatása, a füstölt szivárványos pisztrángnak a termékkörbe való felvétele, valamint az időtartam számításának témái kerültek megvitatásra. 2015. január 8-án második meghallgatásra is sor került a meghallgató tisztviselő előtt. A 2014. november 26-i meghallgatás keretében megvitatott témákon felül a kárelemzés módszertana és a kötelezettségvállalásokra vonatkozóan javasolt megközelítés került megvitatásra.

(6)

Az érdekelt felek szóbeli és írásbeli észrevételeit mérlegelték és az ideiglenes megállapításokat indokolt esetben ezeknek megfelelően módosították.

(7)

A Bizottság valamennyi felet tájékoztatta azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Törökországból származó szivárványos pisztráng behozatalára alkalmazandó végleges kiegyenlítő vámot ki kívánja vetni, és az ideiglenes vám révén biztosított összegeket véglegesen be kívánja szedni (a továbbiakban: végleges nyilvánosságra hozatal). A felek számára határidőt biztosítottak ahhoz, hogy a végleges nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban közölhessék észrevételeiket.

(8)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket mérlegelték és indokolt esetben figyelembe vették.

(9)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége az eljárás megindításáról szóló, a (2) preambulumbekezdésben említett helyesbítési értesítésre hivatkozva azt állította, hogy a helyesbítéssel a Bizottság kibővítette a termék meghatározását. A termékkör állítólagos kibővítése miatt nem lehetett kizárni, hogy a török exportőrök egy része nem jelentkezett az eljárás megindításakor és nem töltötte ki a mintavételi űrlapot. Ebből kifolyólag az exportáló gyártók mintája nem feltétlenül tekinthető reprezentatívnak. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél – további bizonyítékok vagy magyarázat szolgáltatása nélkül – megismételte észrevételét.

(10)

A törökországi exportáló gyártók tizennyolc csoportja nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Ezen vállalatok Unióba irányuló vámkezelt 2013-as exportjának összvolumene megfelel a Törökországból az Unióba exportált tejes exportmennyiségnek, miként az az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében is szerepel. Az ideiglenes rendelet (15) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív volumene alapján négy exportáló gyártói csoportból álló mintát választott ki. A minta 64 %-ot tesz ki az érintett termék Unióba irányuló exportjából. Következésképp a minta reprezentatív és az érintett fél ezzel kapcsolatos állítását a Bizottság elutasította.

(11)

A mintavételhez kapcsolódó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (9)–(17) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(12)

Tizenegy vállalat vagy vállalatcsoport kért az alaprendelet 27. cikkének (3) bekezdése alapján egyedi vizsgálatot.

(13)

A Bizottság elutasította ezeket a kérelmeket, mivel az exportáló gyártók száma olyan magas, hogy az egyedi vizsgálat indokolatlanul nagy terhet jelentene és ellehetetlenítené a vizsgálat megfelelő időben történő lezárását.

(14)

Az ideiglenes rendelet (24) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az érintett termék a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss):

Törökországból származó és jelenleg az ex 0301 91 90, ex 0302 11 80, ex 0303 14 90, ex 0304 42 90, ex 0304 82 90 és ex 0305 43 00 KN-kód alá besorolt kiszerelései (a továbbiakban: az érintett termék).

(15)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően és miként az a (9) preambulumbekezdésben már szerepelt, az érdekelt felek egyike azt állította, hogy a helyesbítéssel a Bizottság kibővítette a vizsgálat termékkörét, és ezt állítólag megerősítette az ideiglenes rendelet 1. cikkének (1) bekezdése. Az érdekelt fél érvelése szerint a termékkör ilyen formán történt kibővítése jogellenes volt. Az érdekelt fél azt állította továbbá, hogy az érdekelt felekkel konzultálni kellett volna a termékkör állítólagos kibővítéséről. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél – további bizonyítékok vagy magyarázat szolgáltatása nélkül – megismételte észrevételét.

(16)

Az ideiglenes rendelet (25) preambulumbekezdésében foglaltaknak megfelelően a helyesbítés nem érintette a termékkört, a helyesbítés kizárólag szerkesztésbeli pontosítás volt. Ebből kifolyólag a termékkör kezdetektől fogva magában foglalta az ételadag-méretű szivárványos pisztráng létező összes különböző kiszerelését. A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy a termékkörön belül a különböző kiszerelések leírása nem volt egyértelmű, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett különböző nyelvi változatok között eltérések voltak, amelyeket javítani kellett. Szó szerinti értelmezésben a termékkörhöz tartozott volna például a kibelezett élő hal is. Ugyanakkor úgy tűnt, hogy a megfelelő kérdőív kitöltésére felkért érdekelt felek mindegyike az adminisztratív hiba ellenére az összes terméktípusra vonatkozóan közölt adatokat, következésképp megállapítást nyert, hogy a mostani eljárás esetében az általános értelmezés már a kezdetektől az volt, hogy az összes terméktípus beletartozik a termékkörbe. Közvetlenül a helyesbítés közzétételét követően az érdekelt felek e-mailben tájékoztatást kaptak, de egyikük sem nyújtott be semmilyen észrevételt vagy jelezte a védelemhez való joga megsértését. Ezenfelül a vizsgálat ideje alatt az exportáló gyártók a termék meghatározásának megfelelően előállított összes kiszerelésről adatot szolgáltattak a Bizottságnak. Következésképp az érdekelt fél erre vonatkozó állításait a Bizottság elutasította.

(17)

Két érdekelt fél ismételten azzal érvelt, hogy a füstölt pisztrángot ki kellene zárni a termékkörből. Kifogást emeltek a Bizottságnak az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdésében szereplő következtetésével szemben, amely szerint az érintett termék meghatározásának megfelelő különböző – „élő”, „hűtött”, „fagyasztott” vagy „füstölt” – kiszerelések ugyanazon alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, és az érdekelt felek ismételten két korábbi, más haltermékeket (a nagy szivárványos pisztrángot és a lazacot) érintő, 2004-ben (5), illetve 2005-ben (6) lezárt dömpingellenes vizsgálatra hivatkoztak, amelyek esetében a füstölt termékek nem tartoztak a termékkörbe. A felek újabb információkat közöltek a füstölési eljárás hatásaival kapcsolatban, amelyek – állításuk szerint – megváltozatják a fent említett jellemzőket. Ezenfelül megismételték, hogy a füstölt filé költségszerkezete más kiszerelésekétől jelentősen eltér, továbbá a füstölt filé előállítási eljárása jelentős füstölési költséggel jár.

(18)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége azt állította, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy melyek voltak azok az alapvető fizikai, műszaki és kémiai jellemzők, amelyeket hasonlónak találtak a füstölt és a füstöletlen pisztráng esetében. Az Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége továbbá azt állította, hogy rendelkezésre bocsátották a bizonyítékokat, amelyek igazolják például, hogy a füstölt pisztráng a füstöletlen pisztrángétól eltérő kémiai szerkezettel, érzékszervi jellemzőkkel és tápértékkel rendelkezik.

(19)

A füstölési eljárás hatásai ellenére a Bizottság úgy vélte, hogy az ideiglenes rendelet (29) preambulumbekezdésében ismertetett legfontosabb alapvető jellemzők hasonlóak maradnak, és e hatások nem indokolják a füstölt termékek kizárását a termékkörből. Ellentétben az Égei-tengeri Exportőrök Szövetségének állításával a termék, vagyis az emberi fogyasztásra szánt, különböző kiszerelésű pisztráng a füstölési eljárás során is megőrzi tulajdonságait és alapvető kémiai és táplálkozástani jellemzőit. A felek által a füstölési eljárás hatásaival kapcsolatban közölt információk nem támasztották alá azt, hogy a fent említett alapvető jellemzők lényegesen megváltoznának a füstölési eljárás során. Ezt a kérdést a meghallgató tisztviselővel folytatott, az (5) preambulumbekezdésben említett meghallgatások keretében is megvitatták. Ezenfelül az érintett termék valamennyi kategóriája – ideértve a füstölt pisztrángot is – a Kombinált Nómenklatúra (7) 3. árucsoportjához tartozik és egyértelműen elkülönül az említett nómenklatúra 16. árucsoportjába tartozó halkészítményektől. Ami az eltérő költségstruktúrát illeti, az érdekelt felek állításukat nem támasztották alá további bizonyítékokkal. Mindemellett az ideiglenes rendelet (30) preambulumbekezdésében már említetteknek megfelelően a vizsgálat azt mutatta, hogy a füstölt filé és a többi kiszerelése költségstruktúrája valójában hasonló. Mindegyik kiszerelés esetében a legfontosabb – az összköltség több mint 50 %-át kitevő – költségtényező a tenyésztési költség, amely alapvetően az etetés (halliszt és halolaj), az energia, valamint a halikra vagy növendék halak költségeiből áll össze. Mindenesetre az áralákínálásra vonatkozó számításokat a terméktípusonkénti árak összehasonlításával végezték el az ideiglenes rendelet (112) és (113) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint. Végezetül, az ideiglenes rendelet (31) preambulumbekezdésében már említettek szerint a korábbi vizsgálatok során nem találtak olyan indokot, illetve nem tettek olyan megállapítást, amely alapján a füstölt termékeket ki kellene zárni a termékkörből. Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(20)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége és a török kormány ismételten kifejtette álláspontját, mely szerint a füstölt pisztrángnak a mostani vizsgálat termékkörébe való felvétele ellentétes a korábbi gyakorlattal, továbbá a Bizottság nem adott megfelelő magyarázatot a korábbi gyakorlattól való eltérésre.

(21)

Az ideiglenes rendelet (31) preambulumbekezdésében már említettek szerint a korábbi vizsgálatok során nem találtak olyan indokot, illetve nem tettek olyan megállapítást, amely alapján a füstölt termékeket ki kellene zárni a termékkörből. Valójában mivel a hivatkozott korábbi vizsgálatokat megalapozó panaszokban a füstölt termékek nem szerepeltek, a Bizottság nem is vizsgálta azt a kérdést, hogy a vizsgálatok hatálya a füstölt termékekre is kiterjedhetett-e volna abban a hipotetikus esetben, ha szerepeltek volna a panaszban. Következésképp helytelen az az érv, mely szerint a mostani vizsgálat eltér a korábbi gyakorlattól, így a Bizottság elutasítja azt.

(22)

Az érintett termékre vagy a hasonló termékre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (24)–(32) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(23)

Az akvakultúra-ágazatban megvalósított beruházásokra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (38)–(49) preambulumbekezdését a Bizottság megerősíti.

(24)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett exportáló gyártók egyike és a török kormány megkérdőjelezte a Bizottság által a közvetett támogatás átlagos összegének kiszámítására alkalmazott módszertant, amely kizárólag a közvetlen támogatásban részesülő pisztrángtermelést vette figyelembe. Azt kérték a Bizottságtól, hogy használja a szárazföldi vizek teljes pisztrángtermelésére vonatkozó adatokat, amelyeket a Török Statisztikai Hivatal 2014 szeptemberében tett közzé (8). A végleges nyilvánosságra hozatalt követően mindkét fél megismételte ezt a kérését. A Bizottság úgy véli, hogy a törökországi szárazföldi vizeken a vizsgálati időszakban előállított pisztrángra vonatkozó össztermelési adatok – jóllehet azokat az ellenőrző látogatások után bocsátották rendelkezésre – megbízhatók, így a Bizottság elfogadta ezt a kérést.

(25)

Ennek következtében a – két, mintába felvett exportáló gyártó független szállítóktól származó beszerzései alapján kiszámított – közvetett támogatás átlagos összege az egészhal-egyenértékre vetített kilogrammonkénti 0,60 TRY-ról 0,51 TRY-ra módosult, amely az alábbi számítás alapján adódott:

Az így kapott összeget ezt követően elosztották a szárazföldi vizeken előállított pisztrángtermelésnek a mintába felvett exportáló gyártók (Özpekler, Kilic, GMS) pisztrángtermelése nélküli összértékével, mely adatot a török kormány adott meg a kérdőívre adott válaszában.

(26)

Következésképp a kilogrammonkénti (egészhal-egyenértékre vetített) támogatás átlagos összegét a mintába felvett exportáló gyártók esetében a tenyésztési tevékenységre kapott közvetlen támogatás és a török kormány által nyújtott támogatás átlagos összege, vagyis a független szállítóktól vásárolt termék után járó kilogrammonkénti (egészhal-egyenértékre vetített) 0,51 TRY alapján állapították meg. Az így juttatott előny mértékét ezt követően a CIF-ár százalékában fejezték ki.

(27)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett exportáló gyártók egyike javaslatot tett a számítási módszer kisebb jelentőségű változtatására, amely a mintába felvett más exportáló gyártóktól vásárolt nyersanyag utáni támogatás összegét érintette. A Bizottság elfogadta ezt a javaslatot és ennek megfelelően frissítette a lenti (33) preambulumbekezdésben található táblázatot.

(28)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt, majd ezt követően a végleges nyilvánosságra hozatalt követően két, mintába felvett exportáló gyártó azt állította, hogy a Bizottság a részükre folyósított közvetlen támogatás összegét egyenlítette ki, nem pedig a ténylegesen juttatott előnyt. A kapott támogatási összegek viszont állításuk szerint adóköteles jövedelemnek minősülnek. Ezen összegeket Törökországban 20 %-os társasági adó terheli, amelyet tehát le kell vonni a kapott közvetlen támogatás teljes összegéből. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében „minden kérelmezési díj, vagy más költség, amely szükségszerűen felmerül a támogatásra való jogosultság megszerzésekor vagy a támogatás megkapásakor” levonandó a támogatási összegből. Az exportáló gyártók véleménye szerint az alkalmazandó társasági adó megfizetése előfeltétele az általuk kapott támogatások kifizetésének, következésképp az adót a támogatásra való jogosultság megszerzésekor vagy a támogatás megkapásakor felmerülő „más költségnek” kell tekinteni.

(29)

A Bizottság elutasította ezt az érvelést. Az alaprendelet jogilag nem támasztja alá a javasolt módszertani megközelítést. Az adók nem tekinthetők az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségeknek. A társasági adó megfizetése az adózásról szóló török törvényből fakadó kötelezettség, amely minden vállalatra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy kapnak-e támogatást vagy sem. Ellentétben azzal, amit az exportáló gyártók állítanak, a támogatás elnyerésének nem a társasági adó megfizetése, hanem az érintett termék tenyésztésére irányuló tevékenység végzése az előfeltétele.

(30)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt, majd ezt követően a végleges nyilvánosságra hozatalt követően két, mintába felvett exportáló gyártó azt állította, hogy hosszú ideig kell várniuk a támogatások folyósítására, aminek következtében jelentős finanszírozási költségeik merülnek fel. A Bizottságtól ezért azt várják, hogy a részükre juttatott előny mértékét az említett finanszírozási költségek figyelembevételével csökkentse. Ezzel összefüggésben a mintába felvett exportáló gyártók az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdésére hivatkoztak, amelyben a Bizottság a gépbeszerzések hozzáadottérték-adója (héa) alóli mentességhez kapcsolódóan juttatott előnyt állapított meg, amelynek összege „a héa visszatérítéséig eltelt időszakban a kereskedelmi bankoknak fizetendő kamat” összegének felel meg.

(31)

Ez az állítás nem megalapozott. Tény azonban, hogy egy ilyen nagy méretű támogatási program kezeléséhez az illetékes közigazgatási szerveknek ki kell dolgozniuk a szükséges eljárásokat és felügyeleti mechanizmusokat. Normálisnak tekinthető tehát, hogy egy ilyen, a törökországi akvakultúra-ágazatban dolgozó termelők által nagy számban igénybe vehető támogatási program esetében eltarthat bizonyos ideig, mire a támogatásokat kifizetik. Az ideiglenes rendelet (42) preambulumbekezdésével vont párhuzam félrevezető. A héával összefüggésben ott bemutatott előny a török kormány által kezdeményezett támogatási program, míg az esetlegesen jelentkező finanszírozási költségek jellemzően felmerülő kiegészítő költségek, amelyek kompenzálása nem áll a török kormány szándékában.

(32)

A termelőknek nyújtott közvetlen és közvetett támogatásokra vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (50)–(64) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(33)

Az érdekelt felek által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek figyelembevételével a közvetlen és közvetett támogatáskülönbözetek az alábbiak szerint alakulnak:

(34)

Az ideiglenes, majd a végleges nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett exportáló gyártók egyike azt állította, hogy a Bizottság egy hitelt kiegyenlíthető támogatásnak talált, jóllehet azt az érintett termékhez nem kapcsolódó beruházásra szánták.

(35)

A Bizottság elutasította ezt az érvelést. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szivárványos pisztráng exportáló gyártója olyan hitelhez jutott, amely kiegyenlíthető, mivel az kifejezetten az akvakultúra-ágazathoz kötődik. Nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a szóban forgó támogatás nem volt egyedi az érintett terméket előállító jogalany tekintetében, mivel maga a támogatási program egyedi, és így az általa nyújtott előnyök az érintett termék előállításához kapcsolhatók. Ez utóbbi megállapítás már csak azért is helytálló, mert a támogatott hitel összességében csökkentette a gyártó finanszírozási költségeit, s ennek előnyei az érintett terméknél is jelentkeztek. Nem bizonyították, hogy az érintett exportáló gyártók pénzügyi eszközeiket oly módon kezelnék, amely biztosítaná, hogy a vállalat finanszírozási költségeit a hitel ne befolyásolná.

(36)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a mintába felvett exportáló gyártók közül egy másik azzal érvelt, hogy a Bizottság nem helyesen osztott meg egy támogatott hitel által juttatott előnyt ugyanazon csoporthoz tartozó két különálló jogalany között, jóllehet a jogalanyok közül az érintett terméket csak az egyik termeli.

(37)

A Bizottság elfogadta ezt az érvet és a juttatott előnyt az érintett jogalanyok bevétele alapján osztotta meg. Az érintett termékre jutó előny gyakorlatilag elhanyagolható mértékű, így az nem jelenik meg az összesített támogatás összegében.

(38)

Az ideiglenes, majd a végleges nyilvánosságra hozatalt követően a kiegyenlített hitelekkel kapcsolatban a mintába felvett exportáló gyártók egyike megkérdőjelezte a Bizottság által alkalmazott számítás helyességét, amely a bevételi arányból kiindulva állapította meg az érintett terméknek az Unióba irányuló exportjára jutó előny mértékét. Az exportáló gyártó érvelése szerint a támogatott hitelekre jutó összeg megállapítására szolgáló bevételi arány kiszámításához az érintett termék exportértékesítési bevételét kellene elosztani a vállalat teljes – a pisztráng és más, a hazai és az uniós exportpiacon is értékesített termékekből származó – árbevételével.

(39)

A Bizottság elfogadta ezt az érvelést. Ugyanakkor a támogatott hitelek esetében a támogatáskülönbözetek az új módszer ellenére is változatlanok maradtak.

(40)

A támogatott hitelekre vonatkozó további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (65)–(81) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(41)

Az érdekelt felek által az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően tett észrevételek figyelembevételével a támogatott hitelekre vonatkozó támogatáskülönbözetek az alábbiak szerint alakulnak:

(42)

A mezőgazdasági biztosítási alapra és a kiegészítő támogatási rátákra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (82)–(90) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(43)

A tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (91) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(44)

Az üzemanyag-támogatásra és a halászhajók forgalomból történő kivonásához nyújtott támogatásra vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (92) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(45)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően két, a mintába felvett vállalat adminisztratív jellegű kerekítési hibára hívta fel a figyelmet a teljes támogatáskülönbözetre vonatkozó kalkuláció kapcsán. A Bizottság elfogadta ezt az észrevételt, és ennek megfelelően frissítette a lenti táblázatot.

(46)

A teljes támogatáskülönbözet kiszámításához alkalmazott módszerre vonatkozó észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (93)–(98) preambulumbekezdésében meghatározott módszer megerősítést nyer.

(47)

Az érdekelt felek által tett észrevételek figyelembevételével a vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árra alkalmazandó végleges támogatáskülönbözetek a következők:

(48)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek egyike azt állította, hogy az uniós össztermelés megállapításánál a Bizottság figyelmen kívül hagyta a más uniós gyártóktól származó élő halat feldolgozó uniós gyártók által közölt adatokat. Állításuk szerint így az uniós halfeldolgozó iparágat de facto kivették a vizsgálat hatálya alól.

(49)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél megismételte észrevételeit, és azt javasolta, hogy a Bizottság i. az uniós haltermelők és feldolgozók összesített termelése alapján végezzen összevont elemzést; vagy ii. végezzen kétlépcsős elemzést, amelynek első lépcsőjében vizsgálja meg egyfelől a haltermelők szegmensét érintő kárt, másfelől a feldolgozók szegmensét érintő kárt; az elemzés második lépcsőjében pedig végezze el az elemzés egész iparágra vonatkozó integrálását. Az érdekelt fél érvelése szerint ez utóbbi megközelítés összhangban lenne a WTO által az EK lazacokkal kapcsolatos ügyében alkalmazott ítélkezési gyakorlatával (9), továbbá a Bizottság korábbi gyakorlatával (10). Ugyanakkor az érdekelt fél nem közölt semmilyen becslést arra vonatkozóan, hogy az alternatív módszerek hogyan befolyásolnák a kárelemzést, feltéve, hogy bármilyen módon is befolyásolnák azt. Végezetül ugyanezen érdekelt fél azt állította, hogy a módszer következetlen abból a szempontból, hogy az újrafeldolgozásra szánt behozatal mind az import, mind az uniós termelés mennyiségébe bele van számítva.

(50)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a török kormány is felvetette azt az érvet, mely szerint a más uniós gyártóktól származó elő halat feldolgozó uniós gyártók termelését bele kellene számítani a teljes uniós termelésbe.

(51)

Ezenfelül a török kormány azt állította, hogy a kárelemzésben használt termelési mennyiség eltér a helyzetfelmérésben alkalmazott termelési mennyiségtől, így az feltehetőleg helytelen. A török kormány ismételten kifejtette továbbá a helyzetfelmérés állítólagos hibáira vonatkozó észrevételeit.

(52)

A mostani vizsgálat az élő, friss, fagyasztott, filézett és füstölt pisztráng összes uniós gyártójára kiterjedt. Az ideiglenes rendelet (10) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint az uniós gyártók mintája különböző termelési szakaszokat és típusokat (élő, friss, fagyasztott, filézett és füstölt pisztráng előállítása) tartalmazott, és a minta az uniós gazdasági ágazat egészére nézve reprezentatívnak volt tekinthető. Következésképp helytelen az az állítás, mely szerint a halfeldolgozó iparág de facto ki lett volna zárva az elemzésből, így ezt az állítást a Bizottság elutasította.

(53)

Másrészről nem állt a Bizottság rendelkezésre olyan adat, amely lehetővé tette volna a különböző termelési szakaszok és típusok szegmentált elemzését. Ezenfelül, az ideiglenes rendelet (10) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően a több mint 700 kis- és középvállalkozást számláló uniós gazdasági ágazat nagy mértékben tagolt, emiatt a Bizottságnak nem állt módjában az egyes szegmensre vonatkozóan adatokat gyűjteni. Következésképp ebben az esetben a javasolt szegmentált elemzés nem volt kivitelezhető.

(54)

Végezetül, az újrafeldolgozásra szánt behozatalnak a termelési mennyiségben való szerepeltetését a termelési volumenre vonatkozó legjobb becslésre való törekvés indokolta. Mindazonáltal az érintett termék (a füstölt pisztráng kivételével) újrafeldolgozásra szánt importja az – ezzel a módszerrel megállapított – uniós össztermelésnek kevesebb mint 3 %-át tette ki, így az újrafeldolgozásra szánt termékeket az uniós termelésből kizáró alternatív módszer semmilyen érdemi hatást nem fejtett volna ki a szóban forgó kármutatóra.

(55)

A helyzetfelmérés és a kárelemzés céljára kiszámított termelési mennyiségek eltérése azt tükrözi, hogy a vizsgálat során pontosabb adatok váltak elérhetővé, míg a helyzetfelmérést a helyzetfelmérés készítésekor rendelkezésre álló meggyőző bizonyítékok óvatos megközelítésű vizsgálatára alapozták. A Bizottság 2014. december 18-án küldött egyedi közlés formájában, valamint a meghallgató tisztviselővel 2015. január 8-án folytatott meghallgatás alkalmával válaszolt a török kormány által a helyzetfelmérésre vonatkozóan megfogalmazott konkrét kérdésekre is. Ennek nyomán a Bizottság elutasítja az érvet, mely szerint a kárelemzéshez használt termelésivolumen-adat a helyzetfelmérésnél és a kárelemezésnél használt adatforrások különbözősége miatt potenciálisan helytelen lehet.

(56)

Az ideiglenes rendelet (123) preambulumbekezdésében említettek szerint a termelésivolumen-adat az Európai Akvakultúra-ágazati Termelők Szövetségétől (a továbbiakban: FEAP) származó, haltelepi paritáson összegyűjtött és az egyes tagállamokban lehalászott élőhal-mennyiségre vonatkozó adatokon alapult. Az importnak az újrafeldolgozásra szánt részét a vizsgálat során begyűjtött és ellenőrzött információk alapján adták hozzá az uniós előállítású élőhal-termeléséhez. Mivel a termelési volument „egészhal-egyenértékre vetítve” számítják ki, így nincs jelentősége annak, hogy az első értékesítési formában, azaz „élő halként” vagy a lehetséges legutolsó értékesítési formában, azaz „feldolgozva” veszik-e figyelembe a számításnál. Magyarán, ha a feldolgozott halat – az érdekelt fél javaslatának megfelelően – hozzáadták volna az élő hal mennyiségéhez, akkor ez a szóban forgó mennyiség kettős beszámítását eredményezte volna. Annak ellenére, hogy az össztermelés mennyiségét a kettős beszámítás elkerülése érdekében alapvetően az élőhal-termelésre vonatkozó adatokra alapozták, az alkalmazott módszertan nem zárta ki az uniós termelés egyéb típusait (azaz a friss, fagyasztott, filézett és füstölt pisztráng termelését), és a kármutatók az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkoznak, azaz az élő halra és a feldolgozott termékekre is. Ebből kifolyólag – az érdekelt fél állításával ellentétben – az uniós termelés összvolumenének megállapítására alkalmazott módszertan nem zárta ki a pisztrángfeldolgozó iparágat. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(57)

Mindazonáltal, még ha az érdekelt fél által javasolt módszertant a Bizottság el is fogadta volna, és az élő halat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat hozzáadták volna az élő hal uniós gyártóira vonatkozó adatokhoz, és még ha ez egyes kármutatók – például a termelési mennyiség, értékesítési mennyiség, termelési kapacitás és foglalkoztatás – felülbecsléséhez is vezetett volna, e kármutatók a figyelembe vett időszak vonatkozásában továbbra is ugyanazokat a tendenciákat mutatnák, mivel a feldolgozó iparág által termelt mennyiségek az élőhaltermelés függvényei.

(58)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (99) és (100) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(59)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően és a (48) preambulumbekezdésben említettek szerint az érdekelt felek egyike azt állította, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más uniós gyártóktól beszerzett élő halat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat, és kizárólag azon uniós gyártók termelési volumenét vette figyelembe, amelyek importálták a továbbfeldolgozásra szánt élő halat. A szóban forgó érdekelt fél állítása szerint így alábecsülték az uniós összfogyasztást. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél ismételten előadta az észrevételét, melyet egy, a piaci részesedésekre vonatkozó hipotetikus példán kívül újabb érvekkel nem támasztott alá. Állítása szerint a Bizottság által az uniós fogyasztás megállapítására alkalmazott módszertan belső logikája hibás, és a török behozatal piaci részesedésének felülbecsléséhez vezet.

(60)

Az (52) és (56) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az uniós halfeldolgozó iparág valójában nem volt kizárva az elemzésből. Mindemellett a termelési adatokat – a kettős beszámítás elkerülése érdekében – az élő halra vonatkozó adatok alapján „egészhal-egyenértékre vetítve” számították ki. Ugyanez az eredmény adódott volna akkor is, ha az össztermelési volument az „egészhal-egyenértékre vetített” feldolgozott pisztráng mennyisége alapján állapítják meg. Mindazonáltal, ha a feldolgozott halat – az érdekelt fél javaslatának megfelelően – hozzáadták volna az élő hal mennyiségéhez, akkor ez a szóban forgó mennyiség kettős beszámítását eredményezte volna, következésképp mesterséges módon megnövelte volna a termelési összvolument és az uniós fogyasztást. Ugyanakkor – az (57) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az említett mutatók ettől függetlenül is ugyanazt a tendenciát követték volna a figyelembe vett időszakban. Ezeket az érveket ezért a Bizottság elutasította.

(61)

A török import piaci részesedésére kifejtett állítólagos hatással a (64) preambulumbekezdés foglalkozik.

(62)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (101)–(105) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(63)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek egyike azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más uniós gyártóktól beszerzett élőhalat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat, és kizárólag azon uniós gyártók termelési volumenét vette figyelembe, amelyek importálták a továbbfeldolgozásra szánt élő halat. Az érdekelt fél állítása szerint az alkalmazott módszer a török import piaci részesedésének felülbecsléséhez vezet. Az (59) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – a piaci részesedésekre vonatkozó hipotetikus példától eltekintve – az érdekelt fél semmilyen formában nem támasztotta alá az állítását.

(64)

A (60) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a termelési adatokat – a kettős beszámítás elkerülése érdekében – az élő halra vonatkozó adatok alapján „egészhal-egyenértékre vetítve” állapították meg. Amennyiben a feldolgozott halat – az érdekelt fél javaslatának megfelelően – hozzáadták volna az élő hal mennyiségéhez, akkor ez a szóban forgó mennyiség kettős beszámítását és ennek következtében a török import piaci részesedésének alulbecslését eredményezte volna. Ugyanakkor – az (57) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az említett mutatók ettől függetlenül is ugyanazt a tendenciát követték volna a figyelembe vett időszakban. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(65)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (106)–(108) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(66)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek egyike azt állította, hogy a Törökországból származó import árát nem átlagárként, hanem terméktípusonként kellene megállapítani, mivel a terméktípus összetétele és az adott összetételen belül egy-egy típus súlya jelentősen befolyásolja az átlagárat. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél – további bizonyítékok szolgáltatása nélkül – megismételte észrevételét.

(67)

A Bizottság álláspontja szerint helyénvaló, ha az érintett terméknek a figyelembe vett időszakbeli árával összefüggő kármutatókra vonatkozó tendenciák megállapítása és vizsgálata céljából – az alaprendelet 3. cikkével összhangban – a meghatározás szerinti érintett termék súlyozott átlagként kifejezett importárát veszik alapul. Részletes adatokat valójában csak a vizsgálati időszakra vonatkozóan gyűjtöttek, így terméktípusokra lebontott adatok a figyelembe vett időszak egészére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre. Mindenesetre az importár súlyozott átlaga lehetővé teszi az érintett termékre érvényes tendencia vizsgálatát. Attól, hogy a tendencia bizonyos terméktípusok tekintetében állítólag eltér, az átfogó tendencia még nem kérdőjeleződik meg. Végezetül, az ár súlyozott átlagként van kifejezve, hogy az egyes terméktípusoknak a különböző összetételeken belüli súlya megfelelően tükröződjön.

(68)

Másrészről, a vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározása céljából – az ideiglenes rendelet (112) és (113) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint – a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a független vevők felé felszámított, gyártelepi szintre igazított terméktípusonkénti értékesítési ár súlyozott átlagát vette alapul, és ezt hasonlította össze a mintába felvett együttműködő török gyártók uniós piacon, első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagárával, amelyet költség, biztosítás, fuvardíj figyelembevételével (CIF-paritás) állapítottak meg, és a vámtételekkel és a behozatalt követően felmerülő költségekkel megfelelően kiigazították.

(69)

A fenti okok alapján az állítást a Bizottság elutasította.

(70)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság semmilyen kiigazítást nem alkalmazott a behozatalt követően felmerülő költségek tekintetében. Ezen felvetés nyomán a Bizottság tovább elemezte a rendelkezésre álló információkat és a mintába felvett exportáló gyártóhoz kapcsolódó importőrnél a behozatalt követően felmerülő átlagos költséget vette alapul.

(71)

Az árakat – a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az engedmények és a visszatérítések levonása után és az adatokat szükség esetén kiigazítva – terméktípusonként hasonlították össze. Az összehasonlítás eredményét a mintába felvett uniós gyártók vizsgálati időszak alatt lebonyolított forgalmának százalékában fejezték ki. A fenti (70) preambulumbekezdésben említett kiigazítás figyelembevételével az érintett országból az uniós piacra behozott importok áralákínálási különbözetének súlyozott átlaga 2 % és 16 % között mozgott (az átlagos áralákínálási különbözet 6 % volt).

(72)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (109)–(111) és (114)–(117) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(73)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően a török kormány azt kérte a Bizottságtól, hogy szolgáltasson kizárólag a mintába felvett uniós gyártók szintjén összesített adatokat a makrogazdasági kármutatók tekintetében. A török kormány a végleges döntéshozatalt követően megismételte ezen kérését. A Bizottság gyakorlata szerint a makrogazdasági mutatókat uniós szinten állapítják meg, illetve vizsgálják, a mintába felvett uniós gyártók szintjén nem. A Bizottság álláspontja szerint a makrogazdasági mutatók az uniós gazdasági ágazat egészére vonatkozó adatok, így azok a mintába felvett vállatok adatait is tartalmazzák, és jobban tükrözik a figyelembe vett időszakra jellemző helyzetet, mint a csak a gazdasági ágazat egy részére vonatkozó adatok. A kérést ezért elutasították.

(74)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (118)–(122) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(75)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően és a (9) preambulumbekezdésben említettek szerint az érdekelt felek egyike azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más uniós gyártóktól beszerzett élő halat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat, és kizárólag azon uniós gyártók termelési volumenét vette figyelembe, amelyek importálták a továbbfeldolgozásra szánt élő halat. A szóban forgó érdekelt fél állítása szerint emiatt az uniós össztermelés volumene alábecsült.

(76)

Az (52) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság az uniós gazdasági ágazat egészét – azaz az élő, a friss, a fagyasztott, a filézett és a füstölt pisztráng gyártóit – vizsgálta, továbbá az (56) és (60) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az uniós össztermelés mennyiségét a Bizottság által alkalmazott módszertan nem befolyásolta. Ezért ezt az érvet elutasították.

(77)

A török kormány állítása szerint a FEAP-tól származó adatok kizárólag 13 tagállam adatait tartalmazták, és ebből kifolyólag az uniós össztermelés volumene alábecsült.

(78)

A FEAP adatai valóban nem tartalmazták az (egészhal-egyenértékben kifejezve) évi 1 000 tonnánál kevesebb mennyiséget előállító tagállamok adatait, ezen adatok azonban – a kis mennyiségek miatt – érdemben nem befolyásolták volna a megállapított tendenciákat. Emellett a török kormány nem mutatta be, hogy a többi tagállamra vonatkozó adatnak az összesített adatokban való szerepeltetése potenciálisan milyen hatással járt volna. Az érvet ezért a Bizottság elutasította.

(79)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően a török kormány azt állította, hogy két, az összesített adatok között nem szereplő tagállamnak – nevezetesen Bulgáriának és Romániának – a termelése 2011-ben valójában meghaladta az 1 000 tonnát. Ugyanakkor a török kormány által közölt termelési mennyiségek jórészt a nagy pisztrángra termelésére vonatkoznak, amely azonban nem tárgya a mostani vizsgálatnak. Ezért a Bizottság az állítást elvetette.

(80)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek egyike azt állította, hogy az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdésében szereplő, a termelési kapacitásra vonatkozó adat helytelen, mivel azt a (75) preambulumbekezdés szerinti állítás értelmében helytelenül megállapított termelési volumen alapján számították ki. Az érdekelt fél ezenfelül azt állította, hogy a kapacitáskihasználtsági rátát nem a mintába felvett uniós gyártók által közölt információk alapján kellene megállapítani, mivel a mintában szereplő uniós gyártók különböző termelési szakaszokat (például a füstölési szakaszt) jelenítettek meg, miközben a termelési volumen – állítása szerint – csak az élő pisztrángot tartalmazza. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt fél azt állította, hogy az alkalmazott képletet hibásan a mintába felvett gyártók átlagos kapacitáskihasználtsági rátájára alapozták, jóllehet egyfelől kifejezetten az élő halat előállító iparágra, másfelől kifejezetten a feldolgozó iparágra vonatkozó adatokat kellett volna használni. Az érdekelt fél azt állította továbbá, hogy nem vették figyelembe a feldolgozó iparágnak az élő pisztrángot az uniós piacon beszerző részére vonatkozó adatokat, és állítása szerint ennek jelentős hatása volt az összesített uniós termelési kapacitás megállapítására. Végezetül ugyanezen fél azt állította, hogy a kapacitást semmilyen körülmények között sem lenne szabad egy képlet alapján meghatározni, hanem azt az uniós gyártóktól származó tényadatok alapján kell meghatározni.

(81)

Az (52), (56) és (60) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság nem zárta ki a vizsgálatból az uniós feldolgozó iparágat, és a Bizottság elutasította azt az érvet, mely szerint a termelési volument helytelenül számították volna ki. Ezenfelül, az (53) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem állt rendelkezésre olyan adat, amely alapján a Bizottság a két meghatározott iparágra vonatkozóan szegmentált elemzést tudott volna végezni. Ugyanezen okból kifolyólag a kapacitást nem lehetett az uniós gazdasági ágazatot alkotó több mint 700 kis- és középvállalkozástól begyűjtendő tényadatok alapján meghatározni. Az ideiglenes rendelet (123) és (124) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság által megállapított kapacitáskihasználtsági ráta összhangban volt az uniós termelési volumennel. Következésképp a Bizottság elutasította azt az érvet is, mely szerint a kapacitást pontatlan össztermelési adatok alapján állapították meg, továbbá, hogy a kapacitáskihasználtsági rátát nem lett volna szabad a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó adatok alapján megállapítani. Mindazonáltal még ha a termelési volumen kiszámítására vonatkozóan az érdekelt fél által javasolt alternatív módszertant el is fogadták volna, és az uniós feldolgozó iparágnak az élő pisztrángot az uniós piacon beszerző részére vonatkozó adatokat hozzá is adták volna az élőhal uniós gyártóinak adataihoz – ami az (56) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint kettős beszámítást eredményezett volna –, a kapacitáskihasználtsági ráta alakulása a figyelembe vett időszak tekintetében ugyanezt a tendenciát mutatná. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(82)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (123)–(128) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(83)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően és a (9) preambulumbekezdésben említettek szerint az érdekelt felek egyike azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más uniós gyártóktól beszerzett élő halat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat, és kizárólag azon uniós gyártók termelési volumenét vette figyelembe, amelyek importálták a továbbfeldolgozásra szánt élő halat. A szóban forgó érdekelt fél azt állította, hogy az uniós feldolgozó iparág teljes egészében kimaradt az elemzésből. Következésképp az érdekelt fél azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó értékesítési volumen alábecsült, és az ez alapján kiszámított piaci részesedés helytelen. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél megismételte észrevételeit, és javaslata alapján a Bizottságnak a (49) preambulumbekezdésben ismertetett alternatív módszert kellett volna alkalmaznia, ugyanakkor érvelését nem támasztotta alá.

(84)

Az (52), (56) és (60) preambulumbekezdésben kifejtett okok alapján a Bizottság elutasította az érvet, mely szerint a termelési volument helytelenül állapították volna meg, illetve, hogy az uniós gazdasági ágazat egy részét az elemzés keretében ne vették volna figyelembe. Ebből következően a Bizottság elutasította az értékesítési volumen és a piaci részesedés helytelen megállapítására vonatkozó érvet is. Az (53) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint szegmentált elemzésre nem volt mód, így a Bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos felvetést. Mindazonáltal amennyiben az értékesítési volumen kiszámítására vonatkozóan az érdekelt fél által javasolt módszert elfogadták volna, az kettős beszámítást, ennek következtében pedig az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének és piaci részesedésének felülbecslését eredményezte volna. Ugyanakkor – az (57) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az említett mutatók ettől függetlenül is ugyanazt a tendenciát követték volna a figyelembe vett időszakban. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(85)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (129) és (133) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(86)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (134) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(87)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően és a (9) preambulumbekezdésben említettek szerint az érdekelt felek egyike azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a más uniós gyártóktól beszerzett élő halat feldolgozó uniós gyártókra vonatkozó adatokat, és ebből kifolyólag a foglalkoztatást alábecsülték. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt fél azt állította, hogy az alkalmazott képletet helytelenül a mintába felvett gyártók foglalkoztatási adataira alapozták, ahelyett, hogy kifejezetten e két iparágra vonatkozó adatokat használtak volna. Az érdekelt fél azt állította továbbá, hogy nem vették figyelembe a feldolgozó iparágnak az élő pisztrángot az uniós piacon beszerző részére vonatkozó adatokat, és állítása szerint ennek jelentős hatása volt az uniós foglalkoztatási adat megállapítására. Végezetül ugyanezen fél azt állította, hogy a foglalkoztatást semmilyen körülmények között sem lenne szabad egy képlet alapján meghatározni, hanem azt az uniós gyártóktól származó tényadatok alapján kell meghatározni.

(88)

Az (52), (56) és (60) preambulumbekezdésben kifejtett okok alapján a Bizottság elutasította az érvet, mely szerint az uniós gazdasági ágazat egy részét az elemzés keretében ne vették volna figyelembe. Ezenfelül, az (53) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint nem állt rendelkezésre olyan adat, amely alapján a Bizottság külön az élő halat előállító iparágra, illetve a feldolgozó iparágra vonatkozó szegmentált elemzést tudott volna végezni. Ugyanezen okból kifolyólag a foglalkoztatást nem lehetett az uniós gazdasági ágazatot alkotó több mint 700 kis- és középvállalkozástól begyűjtendő tényadatok alapján meghatározni. Az ideiglenes rendelet (136) preambulumbekezdésében kifejtettek szerint a Bizottság által megállapított foglalkoztatási adat összhangban volt az uniós termelési volumennel. A foglalkoztatási adat megállapításakor a Bizottság a feldolgozó iparágat is magában foglaló uniós gazdasági ágazat egészét vette figyelembe. Ebből következően a Bizottság elutasította a foglalkoztatási adat helytelen megállapítására vonatkozó érvet is. Mindazonáltal még ha a termelési volumen kiszámítására vonatkozóan az érdekelt fél által javasolt alternatív módszertant el is fogadták volna, és az uniós feldolgozó iparágnak az élő pisztrángot az uniós piacon beszerző részére vonatkozó adatokat hozzá is adták volna az élő hal uniós gyártóinak adataihoz – ami az (56) preambulumbekezdésben ismertetettek szerint kettős beszámítást eredményezett volna –, a foglalkoztatás alakulása a figyelembe vett időszak tekintetében ugyanezt a tendenciát mutatná. Ezért ezt az érvet a Bizottság elutasította.

(89)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (135)–(137) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(90)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek egyike azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait nem átlagárként, hanem terméktípusonként kellene megállapítani, mivel a terméktípus összetétele és az adott összetételen belül az érintett termék egy-egy típusának súlya jelentősen befolyásolja az értékesítési átlagárat. A végleges nyilvánosságra hozatalt követően ugyanezen érdekelt fél – további bizonyítékok szolgáltatása nélkül – megismételte észrevételeit.

(91)

Ugyanakkor a (67) és a (68) preambulumbekezdésben kifejtett okok alapján a Bizottság – analóg módon – elutasította ezt az érvet is.

(92)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (140)–(142) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(93)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (143) és (144) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(94)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (145) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(95)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (146)–(151) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(96)

A releváns makro- és mikrogazdasági tényezők fenti átfogó elemzése alapján és egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (152)–(155) preambulumbekezdésében megállapított következtetések megerősítést nyernek; ennek értelmében a különböző gyártási szakaszokat és termelési típusokat (azaz az élő, a friss, a fagyasztott, a filézett és a füstölt pisztráng előállítását is) magában foglaló uniós gazdasági ágazat egészét jelentős kár érte az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében.

(97)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (157)–(161) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(98)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (162)–(165) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(99)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (166) és (168) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(100)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (169) és (170) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(101)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte álláspontját, mely szerint az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a más halfajok támasztotta verseny okozta. A felek olyan tanulmányokra (11) hivatkoztak, amelyek – állításuk szerint – azt mutatták, hogy az ételadag-méretű szivárványos pisztráng más halfajokkal versenyez a német piacon. Az érintett felek azt állították továbbá, hogy a nagy pisztránggal, a lazaccal és a cápaharcsával (pangasius) folytatott állítólagos verseny mellett, a tőkehallal, a laposhallal, a makrélával és a vörös álsügérrel folytatott verseny is kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(102)

A fent említett, az érintett felek által hivatkozott tanulmányok nem tartalmaztak ezen állításokat alátámasztó érdemi bizonyítékot sem a német, sem az összességében vett uniós piac tekintetében. Az állításoknak ellentmondott az is, hogy a figyelembe vett időszak alatt a szivárványos pisztráng Törökországból származó behozatalának piaci részesedése és uniós értékesítési volumene egyaránt növekedést mutatott.

(103)

A más halfajok támasztotta állítólagos verseny ugyanakkor semmilyen körülmények között sem magyarázhatja az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzetének általános romlását és különösen a piaci részesedésnek a Törökországból származó – a figyelembe vett időszak alatt növekvő – behozatallal szembeni csökkenését.

(104)

Az ezzel összefüggő állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(105)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (171)–(175) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(106)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte arra vonatkozó állítását, hogy az elemzés nem vette figyelembe a tagállamokban érvényesülő igazgatási akadályok negatív hatását.

(107)

A többek között a bizonyos földrajzi területeknek az akvakultúra-tevékenység céljaira történő igénybevételére vonatkozó állítólagos korlátozásokat is magában foglaló igazgatási és szabályozási akadályokkal, mint az uniós gazdasági ágazatot ért kárt okozó egyéb lehetséges tényezővel az ideiglenes rendelet (176)–(178) preambulumbekezdése foglalkozott. Az érintett felek erre vonatkozóan semmilyen további bizonyítékot vagy információt nem közöltek. Ezért a Bizottság az állítást elvetette.

(108)

További észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (176)–(178) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(109)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte arra vonatkozó állítását, hogy az elemzés nem vette figyelembe a nyomott árak és a kiskereskedelmi ágazat erős alkupozíciójának negatív hatását.

(110)

A kiskereskedelmi ágazat által gyakorolt árnyomással és a kiskereskedelmi ágazat alkupozíciójával mint az uniós gazdasági ágazatot ért kárt okozó egyéb lehetséges tényezőkkel az ideiglenes rendelet (179)–(181) preambulumbekezdése foglalkozott. Az érintett felek erre vonatkozóan semmilyen további bizonyítékot vagy információt nem közöltek. Ezért a Bizottság az állítást elvetette.

(111)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (179)–(181) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(112)

Az ideiglenes nyilvánosságra hozatalt követően néhány érdekelt fél megismételte arra vonatkozó állítását, hogy az elemzés nem vett figyelembe az egyes uniós gyártókra ható számos egyéb tényező – például az állítólagos túlzott mértékű beruházások, bizonyos környezetvédelmi kérdések, illetve peres eljárások – negatív hatását.

(113)

Ezekkel a tényezőkkel azonban az ideiglenes rendelet (182)–(186) preambulumbekezdése foglalkozott. Az érintett felek erre vonatkozóan semmilyen további bizonyítékot vagy információt nem közöltek. Ezért a Bizottság az állítást elvetette.

(114)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (182)–(186) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(115)

A fentiek alapján, illetve további észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (187)–(189) preambulumbekezdése megerősítést nyer, ennek értelmében az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a támogatott behozatal okozta, és a mind egyenként, mind összességében vizsgált egyéb tényezők egyike sem szünteti meg ezt az okozati összefüggést.

(116)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (191)–(194) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(117)

Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően további két importőr jelentkezett, és azt állították, hogy a Törökországból származó pisztrángra kivetett vám rájuk nézve negatív hatással járna. A szóban forgó felek azonban nem támasztották alá állításukat. Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(118)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (195) és (198) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(119)

Észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (199)–(203) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(120)

A fentiek alapján, illetve további észrevételek hiányában megerősítést nyer az ideiglenes rendelet (204) preambulumbekezdése, amelynek értelmében nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján az érintett termék Törökországból származó behozatalára vonatozó intézkedések bevezetése nem szolgálja az Unió érdekét.

(121)

A Bizottságnak a támogatással, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján végleges kiegyenlítő intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a támogatott behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(122)

A fenti (70) és (71) preambulumbekezdésben ismertetett kiigazításra való tekintettel a kárkülönbözeteket a lenti (127) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint módosították.

(123)

Egyéb észrevételek hiányában az ideiglenes rendelet (206)–(217) preambulumbekezdése megerősítést nyer.

(124)

A fentiek alapján és az alaprendelet 15. cikkével összhangban végleges kiegyenlítő vámot kell kivetni az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályával összhangban. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözetek és a támogatáskülönbözetek összehasonlítását. A vámok összegét a támogatás-, illetve kárkülönbözetek közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni.

(125)

A török exportáló gyártók részéről fennálló együttműködés magas fokára tekintettel a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámot a mintába felvett vagy a vizsgálatban együttműködő vállalatokra kivetendő legmagasabb vám szintjén határozták meg. A „minden más vállalatra” érvényes vámtétel azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek a vizsgálat során nem működtek együtt.

(126)

A mellékletben felsorolt, a mintában nem szereplő együttműködő török vállalatokra a végleges vámtétel a mintába felvett vállalatokra vonatkozó vámtételek súlyozott átlagaként kerül meghatározásra.

(127)

A fentiek alapján a végleges kiegyenlítő vámtételek a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(128)

A fenti kiegyenlítő intézkedéseket ad valorem vámok formájában, vagyis a behozatal értékének arányában állapítják meg.

(129)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó egyedi kiegyenlítő vámtételeket e vizsgálat eredményei alapján állapították meg. Ennek megfelelően a vámok az e vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. E vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogi személyek által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak.

(130)

Az e rendelet rendelkező részében külön nem említett vállalatok – köztük a konkrétan említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termékek importjaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtétel alkalmazandó.

(131)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi kiegyenlítő vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (12). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(132)

A kiegyenlítő vámok megfelelő végrehajtása érdekében a „minden más vállalatra” megállapított maradványvám nemcsak a vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(133)

Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően 15 exportáló gyártó ajánlott fel az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat az alaprendelet 13. cikkével összhangban.

(134)

A Bizottság ezeket a felajánlásokat a Törökországgal fenntartott kapcsolat egyedi jellemzőinek figyelembevételével gondosan mérlegelte. A Bizottság úgy találta azonban, hogy ezek a kötelezettségvállalások a mostani eljárásban nem lennének célravezetők. Ennek hátterében mint okok az érintett termék kiszereléseinek magas száma, az érintett termék különböző kiszerelései közötti jelentős árkülönbségek, valamint más termékeknek ugyanazon vevők részére történő értékesítése nyomán felmerülő keresztkompenzáció kockázata állnak.

(135)

A végleges nyilvánosságra hozatalt követően az egyik érdekelt fél (Égei-tengeri Exportőrök Szövetsége) azt állította, hogy nem helytállóak az okok, amelyek miatt a kötelezettségvállalásokat a Bizottság nem találta célravezetőnek. Egyfelől az érdekelt fél azt állította, hogy a kiszerelések száma korlátozott, és ezek a kiszerelések a TARIC-kódok alapján egyértelműen azonosíthatók, és szükség esetén bizonyos kiszerelések összecsoportosíthatók. Másfelől az érdekelt fél azt állította, hogy a különböző kiszerelések közötti jelentős árkülönbségek a kötelezettségvállalások célravezetőségét nem érintik hátrányosan, mivel az egyes kiszerelésekre külön-külön minimális importárat lehet megállapítani. Végezetül azzal érvelt, hogy más haltermékek (lazac) esetében korábban hasonló kötelezettségvállalásokat fogadtak el (13).

(136)

Egyfelől a kötelezettségvállalást felajánló, mintába felvett exportáló gyártók közül azok, amelyekre vonatkozóan a Bizottság részletes információkkal rendelkezett, hét különböző kiszerelésben exportálták az érintett terméket a vizsgálati időszak alatt. Ezek a kiszerelések a TARIC-kódokkal nem azonosíthatók egyértelműen. Emellett az eltérő árú kiszerelések esetleges összecsoportosítása a különböző kiszerelésekre vonatkozó minimális importárak közötti keresztkompenzációhoz vezethet. Másfelől, amennyiben az exportáló gyártók és a kiszerelések nagy számát, valamint a kiszerelések közötti jelentős árkülönbségeket – az érdekelt fél javaslata szerint – nagy számú minimális importárak alkalmazásával mérsékelnék, a kötelezettségvállalások nyomon követése a gyakorlatban még inkább kivitelezhetetlenné válna. Harmadrészt pedig az ugyanazon vevők részére más termékek értékesítését – a keresztkompenzáció kockázatának mérséklése céljából – megtiltó rendelkezésnek a folyamatos nyomon követése aránytalanul nagy erőforrásokat kötne le, következésképp nem célravezető megoldás. Végezetül, a lazaccal kapcsolatos esetben elfogadott kötelezettségvállalások később nem bizonyultak célravezetőnek, miként az intézkedések lejártáig bekövetkező nagy számú visszavonás is alátámasztja. Fenti okok alapján a Bizottság elutasította az érveket, melyek szerint a kötelezettségvállalások a vizsgált esetben célravezetők lennének.

(137)

Ezért az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat elutasították.

(138)

Tekintettel a megállapított támogatáskülönbözetekre, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, az ideiglenes rendelettel kivetett, ideiglenes kiegyenlítő vámok formájában biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A biztosított összegeknek a végleges kiegyenlítő vámtételen felüli részét el kell engedni.

(139)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (14) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

—

élő, egyenként legfeljebb 1,2 kg tömegű, vagy

—

friss, hűtött, fagyasztott és/vagy füstölt:

—

nem exportálta az Unióba az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott terméket a vizsgálati időszak során (2013. január 1-jétől2013. december 31-ig),

—

nem áll kapcsolatban azon törökországi exportőrökkel vagy gyártókkal, amelyekre az e rendelettel bevezetett intézkedéseket alkalmazni kell;

—

az érintett terméket ténylegesen az intézkedések alapjául szolgáló vizsgálati időszak után exportálta az Unióba, vagy visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget vállalt jelentős mennyiség Unióba történő exportjára,