24.4.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 104/37

(1)

A 40/94/EK tanácsi rendelet (2), amelyet a 207/2009/EK rendelet kodifikált, egy olyan, kifejezetten az Unióra szabott védjegyrendszert hozott létre, amelynek keretében az Unió egész területére kiterjedő hatályú védjegyoltalom szerezhető az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtott bejelentés alapján.

(2)

Az (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) összehangolta a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkével. Az összehangolás nyomán létrejövő új jogszabályi keretekhez való igazodás érdekében elfogadásra került az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) és az (EU) 2017/1431 bizottsági végrehajtási rendelet (5).

(3)

A 207/2009/EK tanácsi rendeletet (6) az (EU) 2017/1001 rendelet kodifikálta. Az egyértelműség és az egyszerűsítés érdekében a végrehajtási rendeletekben szereplő hivatkozásoknak tükrözniük kell az érintett alap-jogiaktus kodifikációja nyomán a cikkek tekintetében végrehajtott újraszámozást. Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a benne szereplő rendelkezéseket – az (EU) 2017/1001 rendeletre való naprakésszé tett hivatkozásokkal ellátva – e rendeletben kell lefektetni.

(4)

Az egyértelműség, a jogbiztonság és a hatékonyság érdekében, továbbá az európai uniós védjegybejelentések benyújtásának megkönnyítése céljából alapvető fontosságú pontosan és kimerítően meghatározni az európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő kötelező és opcionális tartalmi elemek körét, ugyanakkor el kell kerülni a szükségtelen adminisztratív terheket.

(5)

Az (EU) 2017/1001 rendelet értelmében a védjegyet már nem kötelező grafikai eszközökkel megjeleníteni, feltéve, hogy a megjelenítés lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára az oltalom tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását. Ezért a jogbiztonság érdekében egyértelműen rögzíteni kell, hogy a lajstromba vétel által biztosított kizárólagos jog pontos tárgyát a megjelenítés határozza meg. A megjelenítést adott esetben az érintett védjegy típusának jelzésével kell kiegészíteni. A megjelenítést adott esetben kiegészítheti továbbá a jel leírása. Az említett jelzésnek és leírásnak összhangban kell lennie a megjelenítéssel.

(6)

Továbbá annak érdekében, hogy az európai uniós védjegybejelentések benyújtási folyamata során biztosítva legyen a következetesség, valamint hogy a korábban bejegyzett jogokra vonatkozó kutatások eredményességét fokozni lehessen, célszerű meghatározni általános, valamennyi védjegy megjelenítésének esetében betartandó elveket, továbbá egyes védjegytípusok tekintetében – azok sajátos jellegének és alkotóelemeinek figyelembevételével – a megjelenítésre vonatkozó konkrét szabályokat és követelményeket.

(7)

A korszerűsítés iránti igényből kifolyólag, a grafikai megjelenítés mellett – az új technológiákkal összhangban – különféle műszaki alternatívák kerülnek bevezetésre, hogy a lajstromozási eljárás jobban illeszkedjen a technikai fejlődéshez. Ugyanakkor annak érdekében, hogy az európai uniós védjegyrendszer továbbra is összhangban álljon a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott jegyzőkönyvvel (7) (Madridi Jegyzőkönyv) létrehozott rendszerrel, meg kell határozni a védjegy megjelenítésének benyújtására vonatkozó műszaki előírásokat, ezen belül az elektronikus úton benyújtott védjegyek megjelenítésére vonatkozóakat. Az (EU) 2017/1001 rendelettel összhangban, valamint a rugalmasság növelése és a technológiai fejlődéshez való gyorsabb alkalmazkodás érdekében célszerű, hogy a Hivatal ügyvezető igazgatója határozhassa meg az elektronikus úton benyújtott védjegyekre vonatkozó műszaki előírásokat.

(8)

Az elsőbbségi és a szenioritási igények benyújtásával és feldolgozásával kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében indokolt az eljárásokat egyszerűsíteni. Ezért a jövőben nem lesz szükséges hitelesített másolatot benyújtani a korábbi bejelentésről vagy lajstromozásról. Továbbá elsőbbség igénylése esetén a Hivatal számára a továbbiakban nem lesz előírva, hogy az aktában szerepeljen a korábbi védjegybejelentés másolata.

(9)

Miután eltörlésre került az az előírás, hogy a védjegyeket kötelező grafikus formában megjeleníteni, bizonyos védjegytípusok elektronikus formátumban is megjeleníthetők, és ezek már nem alkalmasak hagyományos módon történő közzétételre. Annak érdekében, hogy – az átláthatóságot és a jogbiztonságot szem előtt tartva – a bejelentésekkel kapcsolatos valamennyi információ közzétételre kerüljön, egy védjegynek a Hivatal által vezetett elektronikus lajstromra mutató link útján történő elérhetővé tételét úgy kell tekinteni, hogy az a védjegy közzétételi célból történő megjelenítésének érvényes módja.

(10)

Ugyanezen okokból lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy olyan védjegyokiratokat állítson ki, amelyben a védjegy megjelenítését elektronikus link helyettesíti. Továbbá a lajstromba vételt követően kiadott okiratok vonatkozásában – és az olyan kérelmeknek való megfelelés érdekében, amelyeket egy olyan időpontban nyújtottak be, amikor a lajstromozási adatok megváltozhattak –, rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy az okiratról olyan naprakész változatot lehessen kiadni, amelyben szerepelnek a lajstromban tett lényeges későbbi bejegyzések.

(11)

A korábbi rendszer alkalmazása során világossá vált, hogy az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében bizonyos rendelkezéseket egyértelműsíteni kell, különösen a részleges átruházások és a részleges lemondások tekintetében.

(12)

A jogbiztonság érdekében, ugyanakkor bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva, meg kell határozni az (EU) 2017/1001 rendelet szerint benyújtott európai uniós együttes védjegyek és európai uniós tanúsító védjegyek használatára vonatkozó szabályzatok minimális tartalmi elemeit, hogy ennek révén a piaci szereplők élhessenek az ezen új védjegytípusok biztosította oltalommal.

(13)

A Hivatal előtti eljárások során a nyertes félnél felmerült képviseleti költségek tekintetében indokolt maximális mértékeket meghatározni annak biztosítására, hogy a másik fél többek között taktikai okokból ne élhessen vissza a költségek viselésére vonatkozó kötelezettséggel.

(14)

A hatékonyság érdekében a Hivatal számára lehetővé tenni az elektronikus közzétételt.

(15)

A Hivatal és a tagállami hatóságok között az igazgatási együttműködés keretében eredményes és hatékony információcserét kell biztosítani, kellőképpen szem előtt tartva az iratokba való betekintéssel kapcsolatos korlátozásokat.

(16)

Az átalakítás iránti kérelmekre vonatkozó követelményeket úgy kell kialakítani, hogy gördülékenyen működő és hatékony kapcsolódási pontot képezzenek az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek között.

(17)

A Hivatal előtti eljárások egyszerűsítése érdekében biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy csak az eljárás szempontjából releváns dokumentumrészek fordítását kelljen benyújtani. Ugyanezen célból indokolt úgy rendelkezni, hogy a Hivatal kizárólag kétség felmerülése esetén kérhessen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a fordítás megfelel az eredeti szövegnek.

(18)

A hatékonyság érdekében indokolt, hogy a felszólalásokkal, illetve az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatosan a Hivatal által meghozandó bizonyos határozatokat a Hivatal munkatársai egyénileg is meghozhassanak.

(19)

mivel az Unió csatlakozott a Madridi Jegyzőkönyvhöz, fontos, hogy a védjegyek nemzetközi lajstromozásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozó részletes követelmények teljes egészében összhangban álljanak a Jegyzőkönyv szabályaival.

(20)

Az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet a korábban a 2868/95/EK bizottsági rendeletben (8) meghatározott szabályok helyébe lépett, így ez utóbbi rendelet hatályát vesztette. A rendelet hatályon kívül helyezése ellenére egyes olyan eljárásokra, amelyeket az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet alkalmazásának kezdőidőpontja előtt indítottak, lezárultukig továbbra is a 2868/95/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(21)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a végrehajtási szabályokkal foglalkozó bizottság véleményével,

a)

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó európai uniós védjegybejelentésekben feltüntetendő tartalmi elemek;

b)

a valamely korábbi bejelentés elsőbbségének igényléséhez és a szenioritás igényléséhez szükséges dokumentáció, valamint a kiállítási elsőbbség igényléséhez benyújtandó bizonyítékok;

c)

európai uniós védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

d)

a védjegybejelentés megosztására vonatkozó nyilatkozat tartalma, az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja, és a megosztott védjegybejelentés közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

e)

a védjegyokirat tartalma és formája;

f)

a védjegyoltalom megosztására irányuló nyilatkozat tartalmi elemei, és az ilyen nyilatkozatok Hivatal általi feldolgozásának módja;

g)

a módosítás iránti kérelemben és a név vagy cím megváltoztatása iránti kérelemben feltüntetendő tartalmi elemek;

h)

az átruházás bejegyzése iránti kérelem tartalmi elemei, az átruházás megállapításához szükséges okiratok, és a részleges átruházás iránti kérelem feldolgozásának módja;

i)

a lemondásról szóló nyilatkozatban feltüntetendő tartalmi elemek, és azon okiratok, amelyek alapján megállapítható, hogy a harmadik fél a lemondáshoz hozzájárult;

j)

az európai uniós együttes védjegy és az európai uniós tanúsító védjegy használatára irányadó szabályozás tartalmi elemei;

k)

az eljárások szükséges és ténylegesen felmerült költségeinek felső összeghatára;

l)

az Európai Uniós Védjegyértesítőben és a Hivatal Hivatalos Lapjában való közzétételre vonatkozó egyes részletek;

m)

a Hivatal és a tagállami hatóságok közötti információcserére és az iratbetekintés lehetővé tételére vonatkozó részletes szabályok;

n)

az átalakítás iránti kérelemben és az átalakítás iránti kérelem közzétételekor feltüntetendő tartalmi elemek;

o)

a Hivatal előtti írásbeli eljárások során használandó azon igazoló iratok köre, amelyeket az Unió bármely hivatalos nyelvén be lehet nyújtani, a fordítás benyújtásának szükségessége és a fordításokra vonatkozó előírt követelmények;

p)

a felszólalási osztály és a törlési osztály munkatársai által egyénileg meghozandó határozatok;

q)

a védjegyek nemzetközi lajstromozása tekintetében:

a)

a védjegy európai uniós védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet;

b)

a bejelentő nevét, címét és a lakóhelye, székhelye vagy telephelye szerinti államot. Természetes személyek esetében a nevet a családi név (nevek) és az utónév (utónevek) feltüntetésével kell megadni. Jogi személyek és az (EU) 2017/1001 rendelet 3. cikke szerinti szervezetek esetében a név a hivatalos elnevezésükből és jogi formájukból áll, amelyek a szokásos módon rövidíthetők. A vállalkozás nemzeti azonosító száma is megadható, amennyiben van ilyen. A Hivatal kérheti a bejelentőtől, hogy az ügyvezető igazgató által meghatározottak szerint adjon meg telefonszámot vagy az elektronikus kommunikációra szolgáló más elérhetőséget. Főszabályként minden egyes bejelentőnél csak egy címet kell feltüntetni. Ha több cím is meg van adva, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni, kivéve, ha a bejelentő a címek egyikét kézbesítési címként jelöli meg. Amennyiben a Hivatal már kiadott azonosító számot, elegendő, ha a bejelentő azt és a nevét tünteti fel;

c)

azon áruk vagy szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a védjegy lajstromozását kérik, az (EU) 2017/1001 rendelet 33. cikke (2) bekezdésének megfelelően. Ez a jegyzék részben vagy egészben kiválasztható a Hivatal által rendelkezésre bocsájtott, előzetesen elfogadott tételeket tartalmazó adatbázisból;

d)

a védjegy e rendelet 3. cikke szerinti megjelenítését;

e)

amennyiben a bejelentő képviselőt bízott meg, a képviselő nevét és üzleti címét vagy azonosító számát a b) pontnak megfelelően; ha a képviselőnek egynél több üzleti címe van, illetve kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az első helyen megadott címet kell figyelembe venni kézbesítési címként, kivéve, ha a bejelentésben feltüntették, hogy melyik cím szolgál kézbesítési címként;

f)

amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 35. cikke alapján egy korábbi bejelentés elsőbbségét igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a korábbi bejelentés benyújtásának napja, valamint az az ország, ahol, illetve amelyre nézve azt benyújtották;

g)

amennyiben az (EU) 2017/1001 rendelet 38. cikke alapján kiállítási elsőbbséget igényelnek, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel a kiállítás neve, valamint az áruk vagy szolgáltatások első bemutatásának időpontja;

h)

amennyiben a bejelentés benyújtásával egyidejűleg az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok valamelyikében lajstromozott egy vagy több korábbi védjegy – ideértve a Benelux-államokban vagy nemzetközi megállapodás alapján valamely tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyeket is – szenioritását igénylik, az erre vonatkozó nyilatkozatot, amelyben szerepel(nek) az(ok) a tagállam(ok), amely(ek)ben vagy amely(ek)re kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták, az az időpont, amelytől kezdődően a lajstromozás hatályba lépett, a lajstromszám, valamint azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek vonatkozásában a védjegyet lajstromozták. Ilyen nyilatkozat az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkének (2) bekezdésében említett időszakon belül is tehető;

i)

adott esetben arról szóló nyilatkozatot, hogy a bejelentés az (EU) 2017/1001 rendelet 74. cikke szerinti európai uniós együttes védjegy vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 83. cikke szerinti európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

j)

annak a nyelvnek a megjelölését, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikkének (3) bekezdése szerinti második nyelv megjelölését;

k)

a bejelentő vagy képviselője aláírását, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 63. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

l)

adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 43. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében említett kutatási jelentés iránti kérelmet.

a)

a kizárólag szavakból vagy betűkből, számokból, egyéb szokásos tipográfiai elemekből, illetve ezek kombinációjából álló védjegyek (szóvédjegyek) esetében a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet szokványos írásmóddal és formázással, grafikai elemek vagy színek nélkül kell ábrázolni;

b)

az olyan védjegyek esetében, amelyek nem szokványos betűtípussal vagy formázással készültek, vagy valamilyen grafikai elemet vagy színt tartalmaznak (ábrás védjegy), ideértve a kizárólag figuratív elemekből álló védjegyeket, valamint a szó- és figuratív elemeket egyaránt tartalmazó védjegyeket is, a védjegyet úgy kell megjeleníteni, hogy a jelet valamennyi elemet és – adott esetben – színt feltüntetve kell ábrázolni;

c)

az olyan védjegyek esetében, amelyek részben vagy egészben térbeli ábrázolású alakzatok, mint például a tárolók, a csomagolások, maguk a termékek vagy azok megjelenése (térbeli védjegy), a védjegyet a térbeli alakzat grafikus ábrája, például számítógéppel generált kép, vagy fénykép formájában kell benyújtani. A grafikus ábra vagy a fénykép több különböző nézetből ábrázolhatja a védjegyet. Amennyiben a megjelenítést nem elektronikus formában nyújtják be, legfeljebb hat különböző nézetet tartalmazhat;

d)

ha a védjegy árun való elhelyezésének vagy árura való erősítésének konkrét módja jelenti magát a védjegyet (pozícióvédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely megfelelően megadja a védjegy elhelyezkedését és az adott termékhez képesti méretét vagy arányát. Azokat az elemeket, amelyek nem képezik a lajstromozás tárgyát, jól látható módon, lehetőleg szaggatott vagy pontozott vonallal el kell választani a többi résztől. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy a védjegyet hogyan erősítik a termékre;

e)

az olyan védjegyek esetében, amelyeket kizárólag bizonyos elemek ismétlődése alkot (mintavédjegy), a védjegyet olyan ábrázolás benyújtásával kell megjeleníteni, amely mutatja az ismétlődési mintát. A megjelenítéshez leírás mellékelhető, amely részletekkel szolgál arról, hogy az elemek hogyan ismétlődnek;

f)

a színvédjegyek esetében:

g)

a kizárólag egy adott hangot vagy hangkombinációt tartalmazó védjegy (hangvédjegy) esetében a védjegyet a hangot tartalmazó audiofájl benyújtásával, vagy a hang kotta formájában történő pontos ábrázolásának benyújtásával kell megjeleníteni;

h)

ha a védjegyet részben vagy egészben az alkotóelemeinek mozgása vagy helyváltoztatása alkotja (mozgásvédjegy), a védjegyet videofájl vagy egy, az adott mozgást vagy helyváltoztatást bemutató állóképekből álló sorozat benyújtásával kell megjeleníteni. Állóképek bemutatása esetén azokat meg lehet számozni, illetve a sorozathoz fűzött magyarázatokkal lehet kiegészíteni;

i)

a részben vagy egészben kép és hang kombinációja által alkotott védjegy (multimédia-védjegy) esetében a védjegyet egy olyan audiovizuális fájl benyújtásával kell megjeleníteni, amely bemutatja az adott kép- és hangkombinációt;

j)

a hologram jellegű elemekből álló védjegy (hologramvédjegy) esetében a védjegyet videofájl vagy olyan grafikus vagy fényképes megjelenítések benyújtásával kell megjeleníteni, amelyek kellő számú nézetet tartalmaznak ahhoz, hogy a holografikus hatás egésze azonosítható legyen.

a)

azt legalább 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen kicsinyíteni; vagy

b)

azt legfeljebb 8 cm széles és 8 cm magas méretre lehessen nagyítani.

a)

a bejelentő neve és címe;

b)

adott esetben a bejelentő által meghatalmazott, az (EU) 2017/1001 rendelet 119. cikke (3) bekezdésének első mondatában említett képviselőtől eltérő képviselő neve és üzleti címe. Ha egyazon üzleti cím alatt több képviselő is fel van tüntetve, csak az első helyen megnevezett képviselő nevét és székhelyének címét kell közzétenni, és a nevet az „és mások” szavakkal kell kiegészíteni. Kettő vagy több olyan képviselő esetén, akiknek más-más üzleti címe van, csak az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott kézbesítési címet kell közzétenni. Ha az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 74. cikkének (8) bekezdése alapján képviselők társulását bízzák meg, csak a társulás nevét és üzleti címét kell közzétenni;

c)

a védjegy megjelenítése, adott esetben a 3. cikkben említett elemekkel és leírásokkal együtt. Amennyiben a megjelenítés elektronikus fájlformátumban történt, a megjelenítést e fájlra mutató linkkel kell elérhetővé tenni;

d)

az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke a Nizzai Osztályozásban szereplő osztályok szerinti csoportosításban, az egyes csoportok előtt jelezve a nizzai osztályozás szerinti azon osztályjelzetet, amelybe az adott áru- vagy szolgáltatáscsoport tartozik, és az egyes csoportokat az említett osztályozás sorrendjében feltüntetve;

e)

a bejelentés napja és az ügyszám;

f)

adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 35. cikkével összhangban benyújtott elsőbbségi igény adatai;

g)

adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 38. cikkével összhangban benyújtott kiállítási elsőbbségi igény adatai;

h)

adott esetben a bejelentő által az (EU) 2017/1001 rendelet 39. cikkével összhangban benyújtott szenioritási igény adatai;

i)

adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilatkozat arról, hogy a védjegy azon áruk és szolgáltatások tekintetében, amelyekre vonatkozóan a lajstromozását kérik, a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet;

j)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés európai uniós együttes védjegy vagy európai uniós tanúsító védjegy lajstromozására irányul;

k)

azon nyelv feltüntetése, amelyen a bejelentést benyújtották, valamint azon második nyelvé, amelyet a bejelentő az (EU) 2017/1001 rendelet 146. cikke (3) bekezdése alapján megjelölt;

l)

adott esetben nyilatkozat arról, hogy a bejelentés az (EU) 2017/1001 rendelet 204. cikkének (2) bekezdése szerint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származik, a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikke (4) bekezdésének megfelelő nemzetközi lajstromozás napjával vagy azzal a nappal együtt, amelyen a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztését a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromba bejegyezték, és adott esetben a nemzetközi lajstromozás elsőbbségének napjával együtt.

a)

a bejelentés ügyszáma;

b)

a bejelentő neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

a megosztási bejelentés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztási kérelemről van szó, az egyes megosztási kérelmekhez tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti bejelentésben maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának nevét és címét e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

az európai uniós védjegy megjelenítésében módosítandó elemet és az említett elemet annak módosított formájában, az (EU) 2017/1001 rendelet 54. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

d)

a módosított európai uniós védjegy megjelenítését e rendelet 3. cikkével összhangban.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

a megosztott védjegyoltalom tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások felsorolása, vagy amennyiben egynél több megosztott védjegyoltalmat kérelmeznek, az egyes megosztott védjegyoltalmakhoz tartozó áruk vagy szolgáltatások felsorolása;

d)

az eredeti védjegyoltalomban maradó áruk vagy szolgáltatások felsorolása.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az európai uniós védjegy jogosultjának a lajstromba bejegyzett neve és címe, kivéve, ha a Hivatal már kiadott azonosító számot: ilyen esetben elegendő, ha a bejelentő e számot és a védjegyjogosult nevét tünteti fel;

c)

az európai uniós védjegy jogosultjának új neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

az új védjegyjogosult adatai e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint;

c)

ha az átruházás nem vonatkozik az árujegyzékben szereplő összes árura vagy szolgáltatásra, azoknak az árujegyzékben szereplő áruknak vagy szolgáltatásoknak az adatai, amelyekre az átruházás vonatkozik;

d)

a szabályszerű átruházási okirat, az (EU) 2017/1001 rendelet 20. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e)

adott esetben az új jogosult képviselőjének neve és üzleti címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelően.

a)

a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője, és a jogutód vagy annak képviselője által aláírt átruházás bejegyzése iránti kérelem;

b)

amennyiben a kérelmet a bejegyzett jogosult vagy annak képviselője nyújtja be, a jogutód vagy annak képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a jogutód vagy annak képviselője hozzájárul az átruházás bejegyzéséhez;

c)

amennyiben az átruházás bejegyzése iránti kérelmet a jogutód nyújtja be, a bejegyzett jogosult vagy képviselője által aláírt olyan nyilatkozat, amely szerint a bejegyzett jogosult hozzájárul a jogutód bejegyzéséhez;

d)

az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 65. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, megfelelően kitöltött átruházási formanyomtatvány vagy okirat, a bejegyzett védjegyjogosult vagy képviselője és a jogutód vagy annak képviselője aláírásával ellátva.

a)

az európai uniós védjegy lajstromszáma;

b)

a védjegyjogosult neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

ha az oltalomról csak az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások egy része tekintetében mondanak le, azon áruk és szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében a védjegy továbbra is lajstromozva marad.

a)

a kérelmező neve;

b)

a szervezet célja, illetve az a cél, amelyre tekintettel a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezetet létrehozták;

c)

a szervezet, illetve a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet képviseletére felhatalmazott szervek;

d)

szervezet esetében a tagság feltételei;

e)

az európai uniós együttes védjegy megjelenítése;

f)

az európai uniós együttes védjegy használatára jogosult személyek;

g)

adott esetben az európai uniós együttes védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

h)

az európai uniós együttes védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások, ezen belül adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j), k) vagy l) pontja szerinti korlátozások;

i)

adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 75. cikke (2) bekezdésének második mondatában említett lehetőség biztosítása.

a)

a kérelmező neve;

b)

arról szóló nyilatkozat, hogy a bejelentő megfelel az (EU) 2017/1001 rendelet 83. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c)

az európai uniós tanúsító védjegy megjelenítése;

d)

az európai uniós tanúsító védjegy alá tartozó áruk vagy szolgáltatások;

e)

az európai uniós tanúsító védjegy keretében tanúsítandó áruk vagy szolgáltatások jellemzői, így például az áruk anyaga, előállítási módja, illetve a szolgáltatások nyújtása, minőség vagy pontosság;

f)

az európai uniós tanúsító védjegy használatának feltételei, ideértve a szankciókat is;

g)

az európai uniós tanúsító védjegy használatára jogosult személyek;

h)

annak meghatározása, hogy a tanúsító szerv hogyan fogja ellenőrizni az említett jellemzőket, és hogyan fogja felügyelni az európai uniós tanúsító védjegy használatát.

a)

ha a nyertes felet nem képviselő képviseli, e fél utazási és napidíjköltsége egy személy részére a lakóhely vagy székhely és a szóbeli eljárás helye közötti oda- és visszaút tekintetében, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően, az alábbiak szerint:

b)

a képviselők utazási költségei az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése szerint, az e bekezdés a) pontjának i. alpontjában meghatározott határig;

c)

a nyertes félnél az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikkének (1) bekezdése értelmében felmerült képviseleti költségek az alábbiak szerint:

a)

az átalakítás kérelmezőjének neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

b)

az európai uniós védjegybejelentés ügyszáma, illetve az európai uniós védjegy lajstromszáma;

c)

az átalakítás indokának megjelölése az (EU) 2017/1001 rendelet 139. cikke (1) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően;

d)

annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

e)

ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik, illetve, ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk és szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)

ha az átalakítást az (EU) 2017/1001 rendelet 139. cikke (6) bekezdésnek megfelelően azért kérik, mert az európai uniós védjegyoltalom egy európai uniós védjegybíróság határozata alapján megszűnt, azon időpont megjelölése, amikor a szóban forgó határozat jogerőre emelkedett, továbbá a határozat egy másolata, amely benyújtható azon a nyelven, amelyen a határozatot meghozták.

a)

azon európai uniós védjegy bejelentésének ügyszáma vagy lajstromszáma, amelynek tekintetében az átalakítást kérik;

b)

a bejelentésnek vagy a lajstromozásnak az Európai Uniós Védjegyértesítőben korábban történt közzétételére való utalás;

c)

annak a tagállamnak vagy azoknak a tagállamoknak a megjelölése, amely vagy amelyek tekintetében az átalakítást kérik;

d)

ha a kérelem nem vonatkozik az összes olyan árura vagy szolgáltatásra, amelyre vonatkozóan a bejelentést benyújtották, vagy amelyek tekintetében a védjegyet lajstromozták, azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a megjelölése, amelyekre nézve az átalakítást kérik;

e)

ha az átalakítást több tagállamra kiterjedően kérik, és az áruk vagy szolgáltatások jegyzéke nem azonos az egyes tagállamok tekintetében, az érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése az egyes tagállamok vonatkozásában;

f)

az átalakítás iránti kérelem kelte.

a)

ha a Hivatal a fordítást az eredeti irat vagy a fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után kapja kézhez;

b)

ha az e rendelet 26. cikkében említett igazolást nem nyújtják be a Hivatal által előírt határidőre.

a)

a költségek viselésével kapcsolatos határozatok;

b)

az (EU) 2017/1001 rendelet 109. cikke (7) bekezdése első mondatának megfelelően fizetendő költségek összegének meghatározásával kapcsolatos határozatok;

c)

az eljárás megszüntetésével kapcsolatos határozatok vagy annak megerősítéséről szóló határozatok, hogy nincs szükség érdemi határozat meghozatalára;

d)

felszólalásnak az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtti elutasítása tárgyában hozott határozatok;

e)

az eljárás felfüggesztésével kapcsolatos határozatok;

f)

több felszólalás egyesítésével vagy szétválasztásával kapcsolatos, az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatok.

a)

ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében visszavonták, azt visszavontnak kell tekinteni, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával elutasította;

b)

ha a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő összes vagy néhány termék vagy szolgáltatás tekintetében a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegyoltalom lemondás miatt vagy azért szűnt meg, mert nem újították meg, megszűnését megállapították, vagy azt a Hivatal jogerős határozatával törölte, vagy azt egy európai uniós védjegybíróság védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján törölte;

c)

ha a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentést vagy védjegyoltalmat megosztották két bejelentésre vagy két lajstromozásra.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

c)

az alapbejelentést vagy alaplajstromozást érintő tények és határozatok, valamint e tények bekövetkezésének, illetve e határozatok jogerőre emelkedésének napja;

d)

az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában említett esetben a nemzetközi lajstromozás törlésére irányuló kérelem;

e)

ha az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett tények csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában érintik az alapbejelentést vagy alaplajstromozást, ezen áruk vagy szolgáltatások, vagy a nem érintett áruk vagy szolgáltatások megjelölése;

f)

az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben minden egyes érintett európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás száma.

a)

ha fellebbezés van folyamatban az elbírálónak az (EU) 2017/1001 rendelet 42. cikke értelmében meghozott, azon európai uniós védjegybejelentést elutasító határozatával szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

b)

ha felszólalás van folyamatban azon európai uniós védjegybejelentéssel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

c)

ha megszűnés megállapítására irányuló vagy törlési kérelem elbírálása van folyamatban azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították;

d)

ha az európai uniós védjegylajstromba bejegyezték, hogy az európai uniós védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy az európai uniós védjegy törlésére irányuló viszontkeresetet nyújtottak be egy európai uniós védjegybíróság előtt azon európai uniós védjeggyel szemben, amelyre a nemzetközi lajstromozást alapították, de a lajstromba még nem jegyezték be az európai uniós védjegybíróságnak a viszontkereset tárgyában hozott határozatát.

a)

a kérelmet az e rendelet 31. cikkében említett formanyomtatványok egyikén nyújtották be, és tartalmazza a formanyomtatványban előírt összes adatot és információt;

b)

tartalmazza annak a nemzetközi lajstromozásnak a számát, amely tekintetében a kiterjesztést kérik;

c)

az áruk vagy szolgáltatások jegyzékét lefedi a nemzetközi lajstromozásban szereplő áruk vagy szolgáltatások jegyzéke;

d)

a nemzetközi formanyomtatványban szereplő adatok alapján a bejelentő jogosult a Hivatalon keresztül a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztése iránti kérelem benyújtására a Madridi Jegyzőkönyv 2. cikke (1) bekezdése ii. alpontjának és 3b. cikke (2) bekezdésének értelmében.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve és címe e rendelet 2. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően;

c)

azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

d)

az érintett lajstromozás száma és benyújtásának napja;

e)

azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyekre vonatkozóan a korábbi védjegyet bejegyezték, és azoké, amelyek tekintetében szenioritást igényelnek;

f)

az érintett védjegyokirat másolata.

a)

az érintett nemzetközi lajstromozás száma;

b)

azon tagállam vagy tagállamok neve, amelyekben vagy amelyekre kiterjedő hatállyal a korábbi védjegyet lajstromozták;

c)

a releváns lajstromozás száma;

d)

a releváns lajstromozás hatályossá válásának napja.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

az (EU) 2017/1001 rendelet azon rendelkezéseire való utalás, amelyek az ideiglenes elutasítás szempontjából relevánsak;

c)

annak jelzése, hogy az oltalom ideiglenes elutasítását a Hivatal határozatával fogja megerősíteni, ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja nem szünteti meg az elutasítás okait oly módon, hogy észrevételeit az ideiglenes elutasítás Hivatal általi kiadásától számított két hónapos határidőn belül a Hivatalhoz benyújtja;

d)

ha az ideiglenes elutasítás az áruknak vagy szolgáltatásoknak csupán egy részére vonatkozik, ezen áruk vagy szolgáltatások megjelölése.

a)

ha a Hivatal előtti eljárás eredményeképpen az ideiglenes elutasítást visszavonták, annak ténye, hogy a védjegy az Unióban oltalom alatt áll;

b)

ha a védjegy oltalmát elutasító határozat jogerőre emelkedett, adott esetben az (EU) 2017/1001 rendelet 66. cikke alapján történő fellebbezést vagy az (EU) 2017/1001 rendelet 72. cikke alapján történő keresetindítást követően, annak ténye, hogy az Unióban a védjegy oltalmát elutasították;

c)

ha a lajstromozás b) pont szerinti elutasítása csak az áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti, azon áruk vagy szolgáltatások, amelyek tekintetében a védjegy oltalmat élvez az Unióban.

a)

annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a Hivatal mondta ki, vagy azon európai uniós védjegybíróság megjelölése, amelyik az érvénytelenítést kimondta;

b)

annak jelzése, hogy az érvénytelenítést a nemzetközi lajstromozás jogosultját megillető jogok megszűnésének megállapítása, a védjegy feltétlen kizáró okok miatti törlése, vagy viszonylagos kizáró okok miatti törlése formájában mondták ki;

c)

annak feltüntetése, hogy az érvénytelenítéssel szemben további fellebbezésnek nincs helye;

d)

a nemzetközi lajstromozás száma;

e)

a nemzetközi lajstromozás jogosultjának neve;

f)

ha az érvénytelenítés nem vonatkozik az összes árura vagy szolgáltatásra, azon áruk vagy szolgáltatások megjelölése, amelyek tekintetében az érvénytelenítést kimondták, illetve amelyek tekintetében az érvénytelenítést nem mondták ki;

g)

az a nap, amelyen az érvénytelenítést kimondták, azon időpont megjelölésével, amikortól az érvénytelenítés hatályos.

a)

a nemzetközi lajstromozás száma;

b)

a nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom Unióra történő utólagos kiterjesztésének napja, illetve – adott esetben – a nemzetközi lajstromozással kapcsolatban igényelt elsőbbségre vonatkozó adatok az (EU) 2017/1001 rendelet 202. cikke (2) bekezdésének megfelelően, valamint a szenioritás igénylésére vonatkozó adatok az (EU) 2017/1001 rendelet 39., 40. vagy 191. cikkének megfelelően;

c)

az (EU) 2017/1001 rendelet 140. cikkének (1) bekezdésében és e rendelet 22. cikkének a), c) és d) pontjában említett adatok és elemek.

a)

a törölt nemzetközi lajstromozás száma;

b)

az a nap, amelyen a Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromozást törölte;

c)

adott esetben a Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti nemzetközi lajstromozás napja vagy a Madridi Jegyzőkönyv 3b. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalomnak az Unióra történő utólagos kiterjesztése bejegyzésének napja;

d)

adott esetben a nemzetközi bejelentésben igényelt elsőbbség napja, ahogyan az a Nemzetközi Iroda által vezetett nemzetközi lajstromban szerepel.

a)

a II. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott európai uniós védjegybejelentésekre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

b)

a 9. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt bejegyzett európai uniós védjegyekre;

c)

a 10. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, módosításra irányuló kérelmekre;

d)

a 11. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, megosztásról szóló nyilatkozatokra;

e)

a 12. cikk nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, név vagy cím megváltoztatására irányuló kérelmekre;

f)

a IV. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, átruházás bejegyzése iránti kérelmekre;

g)

az V. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, lemondásról szóló nyilatkozatokra;

h)

a VI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, európai uniós együttes védjegyre vagy európai uniós tanúsító védjegyre vonatkozó bejelentésre, valamint az olyan nemzetközi lajstromozásokra, amelyek esetében az oltalom Unióra történő kiterjesztése az említett időpont előtt történt;

i)

a VII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt indított eljárások során felmerült költségekre;

j)

a VIII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtti közzétételekre;

k)

a IX. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, tájékoztatási vagy iratbetekintési kérelmekre;

l)

a X. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott, átalakítás iránti kérelmekre;

m)

a XI. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott igazoló iratokra vagy fordításokra;

n)

a XII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt hozott határozatokra;

o)

a XIII. cím nem alkalmazandó a 2017. október 1. előtt benyújtott vagy tett nemzetközi bejelentésekre, a nemzetközi lajstromozás alapjául szolgáló európai uniós védjegybejelentés vagy -lajstromozás érvénytelenítésére vonatkozó tényekről és határozatokról szóló értesítésekre, területi kiterjesztés iránti kérelmekre, szenioritási igényekre, hivatalból közölt ideiglenes elutasításokról szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozás hatályának érvénytelenítéséről szóló értesítésekre, nemzetközi lajstromozásnak nemzeti védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre, valamint az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás európai uniós védjegybejelentéssé történő átalakítása iránti kérelmekre.