5.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/53

1.1

A Fehér Könyv, melynek megszületését széles körű nyilvános vita előzte meg, amelyben a Régiók Bizottsága a helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben intenzíven részt vett, pontosan ismerteti az Európai Bizottság 2006-ig szóló irányelveit.

1.2

úgy véli, a Fehér Könyv alkalmat ad arra, hogy a vitát a benne szereplő stratégiákról, javaslatokról és megállapításokról tovább folytassák. A hatóságoknak, mindenekelőtt a regionális és helyi közigazgatási szervekhez tartozóknak, valamint a szociális erőknek főképp a következő területeken kell közreműködniük:

1.3

azt az álláspontot képviseli, hogy a Fehér Könyv következő elemei méltánylandók:

1.4

kiemeli, hogy az általános érdekű szolgáltatások részei annak az értékrendszernek, amely az EU és a tagállamok életének alapját képezi, amelyben a gazdasági és a társadalmi előrehaladás közötti szoros kölcsönhatások elősegítik a polgárok minél nagyobb mértékű részvételét az európai gazdaságban és társadalomban;

1.5

aláhúzza, hogy az általános érdekű szolgáltatások szerveződése elősegíti a gazdasági, társadalmi és területi összefogást, a szolidaritást és a közösségekben az összetartozás érzését, a polgárok általános érdeklődésének növekedését, továbbá a fenntartható fejlődést, az eljövendő nemzedékek érdekében is;

1.6

üdvözli, hogy az Európai Bizottság európai szinten állást foglal az általános érdekű szolgáltatások jelentőségét illetően. Így híd épül a jelenlegi helyzet — melyben a szerződések és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján a versenypolitika áll az előtérben — és az alkotmányszerződés révén előálló új forgatókönyv között;

1.7

elégedettségét fejezi ki a szubszidiaritás elvének elismerése fölött, melyből az a kijelentés következik, hogy az általános érdekű szolgáltatások meghatározása, szervezése és ellenőrzése elsősorban az országos, regionális és helyi szinten illetékes hatóságok feladata. Ezen túlmenően a Régiók Bizottsága arra is fel szeretné hívni a figyelmet, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak lehetőségük van olyan jogszabályokat hozni és megvalósítani, melyek az állampolgároknak nagyobb választási szabadságot biztosítanak, hogy maguk dönthessenek arról, ki nyújtsa a mindenkori szolgáltatást;

1.8

üdvözli, hogy az Európai Bizottság támogatja az EKSz 16. cikkének (immár az új alkotmányszerződés III-122 cikkének) módosítását; ebben egy európai törvény terve szerepel együttdöntési eljárással, az Unió illetékességi körén belül, melynek célja, hogy az általános érdekű szolgáltatásoknak világos jogi alapot teremtsen. Az, hogy egy általános keretelőírás ellen továbbra is ellenállás tapasztalható, nem indok arra, hogy a jelenlegi helyzetet — melyben az Európai Bíróság előírás hiányában jogalkotást végez ahelyett, hogy a jogot alkalmazná — változatlanul hagyjuk. A Fehér Könyvben szerepel annak a lehetőségnek a felülvizsgálata, hogy az alkotmányszerződés ratifikálása után kerettörvény lefektetésére kerüljön sor. Az Európai Bizottság erre való tekintettel kötelezettséget vállal, hogy értékelő jelentést terjeszt be, esetleges javaslatokkal;

1.9

aláhúzza, hogy széles körű konszenzus áll fenn a tekintetben, hogy az EU szerepét világosabbá és átláthatóbbá kell tenni, anélkül azonban, hogy új hatásköröket kapna. Úgy tűnik, a Fehér Könyv átvette ezt a kezdeményezést, mivel elismeri a tagállamok és a helyi önkormányzatok illetékességét az általános érdekű szolgáltatások terén, az ilyen szolgáltatásokkal megbízott vállalatok jogi formája, illetve közjogi vagy magánjogi státusa megválasztásának jogától kezdve.

1.10

kifejezésre juttatja azt a meggyőződését, hogy a jó minőségű általános érdekű szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés – a termelési és beszerzési költségek alapján megszabott árakon – az egész EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának lényeges eleme, valamint hogy a régiók és a helyi önkormányzatok szintje a legalkalmasabb a polgárok szükségleteinek megítélésére és annak meghatározására, hogy saját területükön melyek az általános érdekű szolgáltatások nyújtásának legmegfelelőbb formái és struktúrái;

1.11

kiemeli azonban, hogy a területi kohézió céljának eléréséhez a helyi közszolgáltatások és az európai méretű, nagy szolgáltatásláncok kifejlesztése is szükséges. A strukturális alapokat — az európai kohéziós politika elengedhetetlen eszközeit — át kell alakítani, hogy az általános érdekű szolgáltatásokat a kohéziós célokkal összhangban lehessen fejleszteni, különös figyelmet szentelve a határokon átnyúló együttműködésnek és az általános érdekű szolgáltatások támogatásának a közép- és kelet-európai országokban.

1.12

kiemeli a belső piac alapelvei és az általános érdekű szolgáltatások közötti kapcsolat kényes voltát;

1.13

úgy véli azonban, hogy a beruházások és a közszolgáltatási kötelezettségek hosszú távú finanszírozásának biztonsága központi kérdés abból a szempontból, hogy a teljes EU területén mindenkinek hozzáférése lehessen a jó minőségű általános érdekű szolgáltatásokhoz;

1.14

úgy véli, a Zöld Könyv tehető felelőssé azért, hogy a szektorspecifikus liberalizációs intézkedéseknek elsősorban a pozitív oldalai kerültek előtérbe, és hogy a könyv a tisztességes verseny és az általános érdekű szolgáltatások közötti megfelelő egyensúly megtartására nem fordított elég figyelmet;

1.15

üdvözli, hogy az Európai Bizottság a Fehér Könyvvel egyértelműen elismeri, hogy a belső piaci előírások a versenyelőírásokkal, illetve az általános érdekű szolgáltatások munkamódjával nehezen egyeztethetők össze, habár a közérdek szempontjai és a versenyelőírások közötti egyenlőtlenséget még nem sikerült teljesen kiküszöbölni;

1.16

megismétli, hogy nem kötelező a közbeszerzési eljárás alkalmazása egy cég közszolgáltatással való megbízása esetén, és az nem is feltétele annak, hogy egy közszolgáltatási kompenzáció formájában nyújtott állami támogatás törvényesnek minősüljön. Úgy véli, hogy az utóbbi idők ítélkezési gyakorlatának fényében – amely jelentősen korlátozza a közszolgáltatások területi önkormányzat általi direkt kezelésének fogalmát –, az Európai Bizottságnak javasolnia kellene a közbeszerzési szerződések szabályozásának módosítását annak érdekében, hogy a direkt kezelés fogalmát a helyi önkormányzati valósághoz igazodóan lehessen meghatározni;

1.17

egyetért az Európai Bizottságnak azon elemzésével, mely szerint a nyitott belső piac kiépítésének célja összeegyeztethető az általános érdekű szolgáltatások fejlesztésének céljával, szükségesnek véli azonban a „kereskedelmi kapcsolatok eloszlása” fogalom pontosítását, amely az EK-Szerződés 12. és 81-89. cikke alapján szabályozza a versenyelőírásoknak az általános érdekű szolgáltatásokra történő alkalmazását. Jelenleg ugyanis a Bíróság olyan tág értelemben alkalmazza a Közösségen belüli kereskedelem lehetséges eloszlása fogalmát, hogy még a szigorúan helyi szintű közszolgáltatási feladatokkal megbízott vállalatok is az EK-Szerződés 87.1. cikkében foglalt rendelkezések hatálya alá kerülhetnek;

1.18

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az Alkotmányszerződés szövegére támaszkodva mihamarabb terjesszen elő javaslatot olyan keretjogszabályra, amely lehetővé teszi bizonyos olyan közös alapelvek meghatározását, mint:

A közösségi szabályozás alá eső szektorokra horizontális irányban közös terminológiát kell alkalmazni, mely azonban a többi szektor számára is hasznos vonatkoztatási alap lesz;

1.19

hangsúlyozza, hogy a keretjogszabály annál is fontosabb, mivel a közszolgáltatási kompenzációk témájában az „Altmark Trans”-ítélet két első kritériuma – annak a közszolgáltatásnak a világos meghatározása, amelyet a támogatás kedvezményezettjének el kell látnia, valamint azon paraméterek objektív és átlátható előzetes megfogalmazása, amelyek alapján a kompenzációs kifizetések történnek – a helyi önkormányzatokat már most is a közszolgáltatásokat érintő szerződések átgondolására kényszeríti. Ez az erőfeszítés mindenképpen nagyobb átláthatóságot és demokratikus felelősségtudatot eredményez a közérdekű gazdasági szolgáltatások irányításában.

1.20

úgy véli, hogy amíg nem tesznek világosan különbséget a gazdasági és a nem gazdasági általános érdekű szolgáltatások között, és az általános érdekű szolgáltatások szerződésekben szereplő fogalom-meghatározásait nem egészítik ki ennek megfelelően, addig a versenyelőírások automatikus alkalmazásakor tapasztalható kiegyensúlyozatlanság továbbra is fennmarad;

1.21

véleményében is tette –, hogy „az általános érdekű szolgáltatásokat eleve vegyék ki az irányelv hatálya alól (s nem csak részlegesen, azaz a származási ország elvének hatálya alól), annak érdekében, hogy a jövőben a megvalósítást ne kísérjék nézeteltérések, valamint ne kelljen ezt a területet záros határidőn belül az egész Közösségre érvényes szabályozás révén harmonizálni”; üdvözli, hogy a „Közös munkával a növekedésért és a munkahelyekért – A lisszaboni stratégia új kezdete” című közleményében (6) az Európai Bizottság elismeri a származási ország elvének alkalmazását illető aggodalmakat a szolgáltatásokról szóló irányelvtervezetében;

1.22

nagyra értékeli, hogy komoly próbálkozás történik egyrészt az általános gazdasági érdekű szolgáltatások, másrészt a közszolgáltatási kötelezettségek problémájának megoldására; csodálkozását fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Bizottság negyedéves programja szerint 2004 decemberében megjelenik a szárazföldi utasforgalommal kapcsolatos közszolgáltatási kötelezettségekről szóló tanácsi és európai parlamenti rendeletre tett javaslat felülvizsgált változata, holott az általános érdekű szolgáltatásokról szóló Fehér Könyv alapján folyó konzultációs folyamat még távolról sem ért véget;

1.23

rámutat azonban, hogy a Fehér Könyv nem adja az általános érdekű szolgáltatások pontos meghatározását, csupán arra a megállapításra szorítkozik, hogy az általános érdekű javak szállításából, illetve az ilyen szolgáltatások nyújtásából közszolgáltatási kötelezettségek keletkeznek. Az általános érdekű szolgáltatások azonosítására a Fehér Könyv kilenc vezérelvet nevez meg, amelyek utólagos értékelési sémát nyújtanak, anélkül azonban, hogy a verseny alapelvét vitatnák. A Fehér Könyv ezzel csak nyomatékosítja az általános érdekű szolgáltatások alapértékei és a versenyelőírások közötti egyensúly megtalálásának kényes voltát;

1.24

kifejezésre juttatja azon aggodalmát is, hogy a belső piaci szabályok alkalmazására való törekvés esetleg elsőbbséget élvezhet az általános érdekű szolgáltatások indokolt védelmével szemben. A hatóságok által feladataik gyakorlása során térítésmentesen nyújtott szolgáltatásokat kivéve ugyanis minden általános érdekű szolgáltatásnak lehet gazdasági vonatkozása;

1.25

észrevételezi emellett, hogy mindennek jelentős hatása van az általános érdekű szolgáltatások önigazgatását szervező helyi és regionális hatóságok felelősségi körére;

1.26

úgy véli, hogy mindenekelőtt az alapvető jogok garantálása, az általános hozzáférés, a szolidaritás és a fenntartható fejlődés szempontjait kell figyelembe venni ahhoz, hogy eredményes megkülönböztetést tudjunk tenni az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az egyéb általános érdekű szolgáltatások között.

1.27

üdvözli azt az ígéretet, hogy a sajátos jellemzők és a szükséges korszerűsítési intézkedések meghatározása, valamint a jelenlegi jogbizonytalanság megszüntetése érdekében 2005 végéig speciális közlemény kerül kidolgozásra az általános érdekű szociális és egészségügyi szolgáltatásokról. Az emberek Unión belüli mobilitása ezzel párhuzamosan lépéseket tesz szükségessé abba az irányba, hogy az EU teljes területén joguk legyen hozzáférni a szociális juttatásokhoz és az orvosi ellátáshoz. Arról van tehát szó, hogy fel kell mérni e szektor specifikumait, meg kell állapodni a definíciókban, figyelembe kell venni a vegyes helyzeteket, és megfelelően be kell építeni az egyes szereplők sajátosságait;

1.28

kiemeli, hogy az Európai Bizottságnak javaslatai lefektetésekor az együttműködés hatékony szintjét kell kiépítenie az országos, regionális és helyi szintű hatóságokkal és valamennyi érintett intézménnyel, figyelembe véve, hogy a legtöbb uniós tagállam szociális és egészségügyi szolgáltatásai szolidaritási megfontolásokon és a kollektív finanszírozás elvén alapulnak.

1.29

tudomásul veszi, hogy a Fehér Könyv azt irányozza elő, hogy a 2005-ös szektorspecifikus irányelvek kihatásait egy jelentésben fogják értékelni, és a 2006-os új változatban már nagyobb horizontális koherenciát próbálnak elérni. A páneurópai általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra a belső piac távközlés, postaügy, áramszolgáltatás, gázszolgáltatás, illetve légi, vasúti és közúti forgalom területére érvényes szektorspecifikus irányelvei vonatkoznak. Ezen irányelvekben összefonódnak egymással a versenykötelezettségek és a közszolgáltatási kötelezettségek. Hatásaikat rendszeresen értékelni kell, hogy át lehessen dolgozni őket. Ezen átdolgozások során a közszolgáltatási kötelezettségeket ki kell egészíteni, erősebb horizontális koherenciát kell elérni a különféle szektorspecifikus közszolgáltatási kötelezettségek közt, és javítani kell az előírásokon. Más általános gazdasági érdekű szolgáltatások — mint például a vízszolgáltatás, szemétszállítás, városi közlekedés vagy a közszolgálati televíziózás — esetében még vita folyik arról, hogy ezekre alkalmazandó-e valamilyen közösségi keret, és ha igen, az milyen jogi alapokon történjék (környezet, kulturális sokszínűség, az információhoz jutás szabadsága).

1.30

üdvözli, hogy a Fehér Könyvben a fejlődő országokkal való együttműködés témája is szerepel, azzal a céllal, hogy segítse ezen országokat a jó minőségű általános érdekű szolgáltatások kiépítésében. Az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése a fejlődés elősegítésének egyik fontos eszköze. Sajnos megállapítható, hogy nemzetközi szinten az általános érdekű szolgáltatásoknak nincsenek általánosan elismert alapelvei, és nem léteznek igazságos finanszírozási módok. A fejlődő országok általános érdekű szolgáltatásainak fejlesztése érdekében az EU-nak meg kell határoznia egy regionális együttműködési politikát, mely világszerte lehetővé teszi a közjavak megteremtését azáltal, hogy kézzelfogható előírásokat és intézményes kereteket vezet be az általános érdekű, alapvető szolgáltatásokba történő befektetések elősegítése érdekében;

1.31

azon a véleményen van azonban, hogy mélyreható nyilvános vita szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatások kereskedelméről folytatott nemzetközi tárgyalásokon hozott, az általános érdekű szolgáltatásokra vonatkozó döntéseket tisztázzák. Az EU álláspontja a saját belső jogi keretei és a nemzetközi kereskedelmi egyezmények adta jogi keretek közötti koherencia elvének alkalmazásán nyugszik, s ez eddig oda vezetett, hogy a lényeges és közpénzekből finanszírozott általános érdekű szolgáltatások (egészségügy, oktatás, kultúra) kikerültek a körből, és a szükséges biztosítékok nyújtása nélkül számos korlátozást vezettek be azon szektorok esetében, amelyek megnyitását az EU elhatározta.

2.1

úgy véli, hogy — noha a Fehér Könyv intenzív munkatervet tartalmaz az elkövetkező két évre, és abban a helyi önkormányzatok számos gondját és kívánságát figyelembe vették — az Európai Bizottság a jogalkotás tekintetében nem tette elég világossá, hogy milyen jövőbeni jogi eszközöket, illetve a jelenlegi belső piaci és versenyjogban milyen módosításokat tervez;

2.2

tudomásul veszi az Európai Bizottságnak azt az ígéretét, hogy 2005 júliusáig előterjeszti azon javaslatokat, melyek az általános érdekű szolgáltatások finanszírozási feltételeinek biztosítását szolgálják az Altmark Trans-ítélet alkalmazásában;

2.3

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a versenyhez hasonló területeken továbbra is vonja be valamennyi érdekelt szereplőt; e területnél először „informális” konzultációkat tartottak, melyek lehetővé tették, hogy az RB kifejezésre juttassa a helyi és regionális önkormányzatok álláspontját a számukra különösen érzékeny témákban (vö. a CdR 155/2004 fin jelzésű véleményével, melyet a szeptember 29-i plenáris ülésén egyhangúlag elfogadtak);

2.4

megerősíti, hogy az EU jogalkotásának a szubszidiaritás elvének legszigorúbb betartása mellett kell folynia, és hogy ennek során biztosítani kell, hogy a helyi önkormányzatok az adott ország előírásaival összhangban, szabadon dönthessenek szervezeti felépítésük milyenségéről és előjogaik gyakorlásáról;

2.5

kiemeli, hogy a fenti elvek betartásának kötelezettsége nem jelenti a helyi önkormányzatok arról hozott döntéseinek megkérdőjelezését, hogy milyen úton és módon teljesítik ama kötelezettségüket, hogy minden polgár számára — úgy a városi, mint a vidéki és a gyéren lakott területeken — hozzáférést biztosítsanak a szolgáltatásokhoz;

2.6

úgy véli, hogy konkrét operatív intézkedések eléréséhez — figyelembe véve, hogy az általános érdekű szolgáltatások finanszírozási feltételeinek biztosítása sürgős ügy — elengedhetetlen, hogy az elkövetkező két évre meghirdetett nagyra törő munkaprogramot (jelentések, határozatok, jogalkotási javaslatok, tanulmányok, közlemények stb.) a megadott határidőkön belül teljes mértékben megvalósítsák;

2.7

méltányolja az Európai Bizottságnak azt az ígéretét, hogy 2005-ben valamennyi érintett intézmény állásfoglalása, valamint a társadalmi és ökológiai hatások fényében felülvizsgálja a liberalizáció értékelésére szolgáló eljárásokat;

2.8

egyetért azzal a kijelentéssel, hogy az Európai Bizottságnak munkája során arra kell törekednie, hogy szabadságot biztosítson a helyi és regionális önkormányzatoknak abban, hogy kiválasszák a szolgáltatások alakításának általuk legcélszerűbbnek tartott útját és módját, ami kizárja az e szabadságot korlátozó, kötelező érvényű uniós jogalkotási kezdeményezéseket. Létre kell hozni egy olyan rendszert, amelyben az egyes országok adatainak minősége és összehasonlíthatósága biztosított. Javítani kell azon általános gazdasági érdekű szolgáltatások minőségének és hatékonyságának jelenlegi értékelését, amelyekre szektorspecifikus irányelvek vonatkoznak; az olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatások esetében viszont, amelyekre nem vonatkoznak szektorspecifikus irányelvek, értékelési kötelezettségeket kell megállapítani, melyeket a függetlenség, pluralizmus és a minőség alapelvein nyugvó módszerrel kell teljesíteni. Semmiképp sem szabad továbbmenni a liberalizáció útján annak gazdasági, társadalmi, területi és ökológiai kihatásainak mélyreható és rendszeres értékelése nélkül.