3.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 28/104

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a 2000/14/EK irányelv („zajkibocsátási irányelv”) (1) megváltoztatásáról.

1.2

Az EGSZB ennek kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy éppen a 2000/14/EK irányelvben leírt berendezések számítanak a legfőbb zajforrásnak az építőiparban, a kertgazdálkodásban és az erdészetben, valamint, hogy az ezekhez a készülékekhez mellékelt műszaki tájékoztatók és előállítói garanciák alapvető jelentőségűek a zaj megfelelő kezeléséhez a munkáltatók részéről.

1.3

Az EGSZB ezen felül rámutat arra, hogy a környezetkárosító zajkibocsátás megfékezésének keretében mekkora jelentősséggel bírhatna a 2000/14/EK irányelv teljes körű alkalmazása, amennyiben az állami és magánmegrendelők a szerződés feltételeit a készülékek alacsony zajszintjére is kiterjesztenék.

1.4

Végül az EGSZB arra emlékeztet, hogy a zajkibocsátás mérésére harmonizált rendelkezések vannak érvényben. A zajkibocsátási irányelv (2000/14/EK) a technikai harmonizációra és szabványosításra vonatkozó új stratégia elvein és elképzelésein alapul, amelyek a Tanács 1985. május 7-i állásfoglalásában (2) és a 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozatban (3) is megjelennek.

2.1

A javaslat tárgya a kültéri használatra tervezett berendezések környezetkárosító zajkibocsátására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. május 8-i 2000/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („zajkibocsátási irányelv”) módosítása.

2.2

2002. január 3. óta a zajkibocsátási irányelv hatálya alá tartozó 57 fajta berendezés meg kell, hogy feleljen az irányelv követelményeinek ahhoz, hogy azokat az Európai Közösségben forgalomba lehessen hozni vagy használatba lehessen venni.

2.3

Az irányelvben 22 fajta berendezés hangteljesítményszintje került meghatározásra, és esetükben kötelezővé vált a zajkibocsátás szintjének megadása, míg a többi 35 fajta berendezésnél a zajkibocsátás feltüntetése lett előírva.

2.3.1

A megengedhető hangteljesítményszint határértékkel rendelkező 22 fajta berendezés esetében az alkalmazást két ütemben tervezték. Az első ütem 2002. január 3-án lépett életbe. A csökkentett határértékek alkalmazásának II. üteme 2006. január 3-án kellett volna, hogy elkezdődjön.

2.3.2

Az Európai Bizottság által összehívott „WG7” (4) munkacsoport tagjai egyetértettek abban, hogy számos berendezés esetében a II. ütemben alkalmazandó hangteljesítményszint elérése műszakilag nem kivitelezhető.

2.3.3

Az Európai Bizottság ezért azt javasolja, hogy a II. ütemben alkalmazandó megengedhető hangteljesítményszint határérték a fenti berendezések esetében csak irányadó legyen. A végleges határértékeket a zajkibocsátási irányelvnek a 20. cikkben előírt jelentés benyújtását követő esetleges módosítása során határozzák meg.

2.4

Az irányelv módosításának hiányában az I. ütemre vonatkozó értékek érvényesek a II. ütemre is.

3.1

A Gazdasági és Szociális Bizottság kedvezően fogadja a 2000/14/EK irányelv módosítására vonatkozó javaslatot. Ezzel kapcsolatban két lényeges szempontot kell kiemelnünk.

3.2

Az első szempont a 2000/14/EK irányelv iránymutatásainak fenntartását és jóváhagyását érinti, amennyiben jelen módosító javaslat számos, a legfontosabb zajforrások – főként közúti és kötött pályás járművek, infrastruktúrák, légi közlekedési járművek, szabadban használatos berendezések, ipari berendezések, mozgatható gépek – zajkibocsátására vonatkozó közösségi intézkedést kell, hogy kiegészítsen, valamint rövid, közép- és hosszú távú kiegészítő intézkedések kialakításának alapjául kell, hogy szolgáljon.

3.2.1

Az irányelv valóban összefügg a következő, meghatározott kategóriákba tartozó gépek zajkibocsátására vonatkozó jogszabályokkal:

3.2.2

A környezetvédelmi politika jelentőségének megnövekedése előtti időszakban a zajvédő intézkedéseknek nemcsak a környezet tisztelete, hanem a szabad verseny és a szabad áruforgalom feltételeinek megteremtése szempontjából is jelentősége volt (5).

3.2.3

A jelenlegi javaslatban egyensúlyban vannak a környezetvédelem és a szabad piac megőrzésének igényei.

3.3

A második szempont az, hogy a javaslat mennyire van összhangban az EU környezetvédelmi, egészségügyi, illetve zajvédelmi programjaival, intézkedéseivel és céljaival.

3.3.1

A közösségi politika keretein belül magas szint elérésére van szükség az egészség- és a környezetvédelem területén; ebben az összefüggésben a zajvédelem az egyik kitűzött cél.

3.3.2

Az Európai Bizottság a jövő zajvédelmi politikájáról szóló zöld könyvében az egyik legjelentősebb európai környezeti problémaként említi a zajt.

3.4

Az Európai Bizottság javaslata közvetlenül illeszkedik a cselekvési programok megvalósítását célzó intézkedésekhez, valamint az Európai Tanács 2003. október 27-i következtetéseiben szereplő európai környezeti és egészségi stratégiához.

3.4.1

Ebben az összefüggésben emlékeztetnünk kell arra, hogy az Európai Közösség a 2002/49-es irányelvvel a zajvédelem elleni harc egyik alapvető jelentőségű jogi aktusát teremtette meg, amely rögzíti és részletezi a környezeti zaj elfogadhatósági küszöbének meghatározásához szükséges kritériumokat.

3.5

A közösségi intézmények közös értékelési rendszereket teremtettek meg és kialakították a határérték fogalmát. A városi övezetekre vonatkozó értékek meghatározása és a nemzeti törvények koordinálása a tagállamok feladata.

3.5.1

A közös kritériumok megteremtése elengedhetetlen volt, máskülönben az egyes tagállamok esetlegesen egymástól eltérő zajszint-határokat állapítottak volna meg, s ez akár bizonyos járművek illetve légi járművek tranzitjának tilalmához, illetve a járművek használatának korlátozásához vezethetett volna az egyes tagállamok területén.

3.6

A 2002/49-es irányelv célja pontosan a zajkárosodás megszüntetése. Ennek keretében a környezeti zajok emberekre gyakorolt káros hatásainak kivédése a cél.

3.6.1

A munkahelyeken fellépő, gyógyíthatatlan halláskárosodást, sőt munkahelyi baleseteket okozó magas zajszinttel kapcsolatosan a következő, ismert irányelvek a biztonság és az egészség védelmét szavatoló minimumkövetelményeket határoznak meg: