16.5.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 115/27

1.1

üdvözli a közleményt, mely véleménye szerint hasznos hozzájárulást jelent a vállalati szerkezetátalakításokról és azoknak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról folytatott kulcsfontosságú vitához. A szerkezetátalakítás a piaci változásokra, a belső piac megteremtésére és a globalizációra adott válasszá vált, és sok vállalat úgy tekint rá, mint a versenyképesség megőrzésének fontos eszközére, ha úgy fogják fel, mint jó alkalmat nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező tevékenységek és fenntarthatóbb munkahelyek létrehozására a szóban forgó területen;

1.2

örömmel látja, hogy a gazdasági szerkezetátalakítások kérdése a növekedésre irányuló lisszaboni stratégia és az európai szociális modell összefüggésében kerül megvitatásra. Az RB hangsúlyozni kívánja, hogy az európai szociális modell jelentős szerepet játszik a szerkezetátalakítások mind a magánszemélyekre, mind a helyi közösségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak enyhítésében, és elismeri, hogy ahol lehetséges, megelőző intézkedéseket kell tenni ezzel kapcsolatban;

1.3

egyetért azzal, hogy a szerkezetátalakítást megfelelően kell irányítani ahhoz, hogy megfeleljen mind a gazdasági, mind a társadalmi követelményeknek; valamint azzal, hogy a szerkezetátalakításoknak helyet kell biztosítani az európai gazdaság fejlesztésével kapcsolatos hosszú távú elképzelések között annak érdekében, hogy a változások ténylegesen az Európai Unió versenyképességének fokozását szolgálják;

1.4

megjegyzi, hogy a közlemény csak az uniós szintet vizsgálja. Mivel a helyi és regionális önkormányzatok és a tagállamok fontos szerepet játszanak, a Régiók Bizottsága csalódott amiatt, hogy a közlemény nem tér ki a többi szintre, és nem vizsgálja meg a különböző kormányzati szintek közötti kapcsolattartást és azok szerepét. Az EU-nak azonban jogkörei vannak olyan területeken, mint az egységes piac fejlesztése, a kereskedelmi és fejlesztési politika és a lisszaboni menetrend. Fontos, hogy az Európai Bizottság figyelembe vegye e politikáknak a szerkezetátalakításokra gyakorolt hatásait, illetve a szerkezetátalakításoknak a politikákra gyakorolt hatásait;

1.5

egyetért a közleménnyel abban, hogy a szerkezetátalakítások költsége nem csak a munkavállalók számára lehet magas, hanem a szerkezetátalakításoknak a helyi és regionális gazdaságra gyakorolt káros hatásai miatt is.

1.6

hangsúlyozza, hogy a Változások Európai Megfigyelőközpontjának fontos szerepe van a legjobb gyakorlatok kiemelésében, mivel ezáltal teherbíróbb alapra helyezhető a szerkezetátalakításról és a telephelyek áthelyezéséről szóló vita.

1.7

egyetért azzal, hogy a következő okok vállalati szintű szerkezetátalakításokhoz vezethetnek:

1.8

meggyőződése, hogy az Európai Bizottságnak alaposabban meg kellett volna vizsgálnia a globalizációt, valamint számos munkahely Unión kívüli területekre történő áthelyezését;

1.9

felhívja a figyelmet arra, hogy az ágazatok foglalkoztatási jellemzőiben és a munkalehetőségek színvonalában bekövetkező változásokat figyelembe kell venni az EU-szintű munkaügyi, képzési, ipari és mezőgazdasági politikák kialakításakor. A közlemény megállapítja, hogy 1977 és 2002 között mintegy 30 millió munkahely teremtődött az EU-ban. Miközben a szolgáltatási szektorban 44 millió új munkahely jött létre, az iparban 7, a mezőgazdaságban pedig 7,5 millióval csökkent a munkahelyek száma. A foglalkoztatási ráta a magasan képzett munkavállalók esetében 25,1 %-kal, a középfokú végzettséggel bíró munkavállalók esetében 14,2 %-kal, míg a képzetlen munkaerő esetében mindössze 2,2 %-kal nőtt.

1.10

egyetért a közleménnyel abban, hogy a belső piac fejlesztése és a gazdaság kereskedelmi nyitása előnyös lehet a növekedés és a foglalkoztatás szempontjából. Az RB örömmel vette azt is, hogy a közleményben felismerték e politikák regionális hatásait és azt, hogy ezeken az intézkedési területeken szükség van társadalmi igazságosság biztosítására;

1.11

támogatja a közleményben kifejtett nézetet, mely szerint a szerkezetátalakítások hatásait befolyásolni lehet a munkaerőpiac működésének javítását célzó politikákkal, az aktív foglalkoztatáspolitika erősítésével és azzal, ha az illetékes szervek elébe mennek a változásoknak, illetve olyan mechanizmusok megteremtésével, amelyek megkönnyítik a munkahelyváltást. Az RB emellett hangsúlyozni szeretné a hatékony helyi és regionális gazdasági fejlesztési stratégiák fontosságát, amelyek segítik a gazdasági növekedést és a gazdasági alap diverzifikációját. Az ilyen gazdaságokban sokkal könnyebb irányítani a vállalatok szerkezetátalakítását;

1.12

megjegyzi, hogy a közlemény az Egyesült Államokban hozott, a kereskedelmi kiigazításhoz nyújtott támogatásokról szóló 2002-es Trade Adjustment Assistance Reform Act-et említi a gazdasági nyitás és a vállalatoknak és a munkavállalóknak nyújtott segítség pozitív példájaként. Úgy véli azonban, hogy az EU-ban is számos példát találunk arra, hogy állami ügynökségek sikeresen reagáltak a példaértékű szerkezetátalakításokra.

1.13

támogatja a szerkezetváltásokat érintő közösségi politikák fokozott összehangolásának igényét, és különösen üdvözli az Európai Bizottságnak a szerkezetátalakításokra befolyással lévő osztályait bevonó munkacsoport létrehozását;

1.14

egyetért a szerkezetátalakításokat érintő közösségi politikák vizsgálatával, melynek segítségével végre lehet hajtani azokban a szükséges módosításokat.

1.15

kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai foglalkoztatási stratégiában közösen lefektetett intézkedések hatékony és gyors végrehajtását;

1.16

üdvözli a lisszaboni stratégia, az európai foglalkoztatási stratégia és az EU strukturális alapjai között a közleményben kiemelt fontos összefüggéseket. Az RB hangsúlyozza az Európai Bizottság által az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében javasolt, alkalmazkodást és szerkezetátalakítást támogató intézkedések jelentőségét, valamint a színvonalas vezetőképzés szükségességét, amely a helyi igényekhez igazodik és széles körű partnerségre támaszkodik, valamint amelynek segítségével a munkaadók és a munkavállalók eredményesen képesek kezelni a változásokat, ezért üdvözli a „változásmenedzserek” képzésére vonatkozó javaslatokat;

1.17

teljes mértékben egyetért a közlemény következtetéseiben foglaltakkal, mely szerint „a változást helyi szinten lehet a leghatékonyabban előkészíteni”, és „az Európai Unió regionális és kohéziós politikája egyfajta katalizátor-szerepet tölt be” (1);

1.18

kéri a tagállamokat, hogy megfelelő mértékben finanszírozzák a regionális és kohéziós politikát, hogy azok a változás katalizátorai lehessenek;

1.19

emlékeztet arra, hogy azokban az országokban, amelyek már a legutóbbi bővítés előtt is az Unió tagállamai voltak, szintén vannak még olyan régiók, amelyek a közösség többi régiójával való konvergencia elérését tekintve arra vannak utalva, hogy a strukturális és kohéziós alapokból nekik juttatott regionális fejlesztési eszközökben továbbra is részesüljenek, legalább átmeneti időszakra.

1.20

egyetért a közleménnyel abban, hogy az európai foglalkoztatási stratégia és az EU strukturális alapjai mellett a hetedik keretprogram és az uniós oktatási és képzési programok hozzájárulhatnak a versenyképes tudásalapú, a mobilitást elősegítő gazdaság létrehozásához;

1.21

javasolja a kutatás, fejlesztés és innováció területén nyújtott támogatás megerősítését, mégpedig azért, mert e tevékenységi területeknek jelentős haszna van a vállalati átszervezések kezelése során, valamint az ilyen folyamatok egyes helyi és regionális gazdasági rendszerekre gyakorolt esetleges negatív hatásainak enyhítésében

1.22

megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási folyamatok férfiakra és nőkre gyakorolt különböző hatásai nem kaptak elég figyelmet, ez akadályozza a specifikus, az adott problémákra szabott intézkedések végrehajtását;

1.23

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok a tárgyalások során csekély finanszírozási forrásokat ítéltek meg a versenyképesség célkitűzés számára. A szerkezetátalakítások ettől függetlenül folytatódnak ezekben a térségekben, melyek közül sok támogatásra szorul a regionális gazdaság teljes korszerűsítéséhez és a tudásgazdaság megteremtéséhez;

1.24

ismételten támogatja az Európai Bizottság javaslatát, amelyet a strukturális alapok 2007–2013-as időszakáról szóló tárgyalásokon egy növekedés-kiigazítási alap létrehozására tett;

1.25

üdvözli az új lendületet, amelyet a globalizációs kiigazítási alap létrehozására tett javaslat nyújt. Ez az alap az olyan jelentős, helyi, illetve regionális szinten jelentkező gazdasági és társadalmi megrázkódtatások csillapítását szolgálná, amelyek a globalizációval kapcsolatos szerkezetátalakítás következményeként jöttek létre, és amelyekkel a helyi és regionális önkormányzatok nem számolhattak előre;

1.26

hangsúlyozza a KAP-reform és a vidékfejlesztési politika fontosságát a szerkezetátalakítási folyamat mezőgazdasági munkavállalókra és vidéki közösségekre gyakorolt káros hatásainak csökkentésében, és különösen kiemeli az endogén fejlődést támogató intézkedések hasznosságát;

1.27

támogatja az EU által 2004 áprilisában, az ipar- és vállalkozáspolitika felülvizsgálatakor elfogadott megközelítést. A felülvizsgálat magában foglalta a vállalatokra vonatkozó szabályozási keret fejlesztését, a jobb versenyképesség és az innováció támogatását, illetve az ágazati szintű összehangolt intézkedések kialakítását;

1.28

támogatja a közleményben foglalt javaslatot, mely szerint az Európai Bizottságnak be kell azonosítania azokat az ágazatokat, ahol gyors és mélyreható változások zajlanak, és valamennyi érdekeltet bevonó magas szintű csoportok segítségével elemzéseit a versenyképesség fejlesztésére, a környezeti fenyegetésekre és lehetőségekre, a regionális szintű következményekre, valamint a közösségi szinten meghozható intézkedésekre összpontosítja a változások időben történő felmérése és megfelelő mederbe terelése érdekében.

1.29

megjegyzi, hogy az érvényben lévő, a nehézségekkel küzdő vállalatok megmentését célzó intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 2004 októberében, a Régiók Bizottságával, illetve az Európai Parlamenttel történő konzultáció nélkül kerültek bevezetésre;

1.30

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság 2005 júniusában kiadta az állami támogatások cselekvési tervét (2) (SAAP), amelyről külön RB-vélemény kerül majd kidolgozásra. Az RB megjegyzi továbbá, hogy a SAAP szerint 2007–2008-ban megtörténik az intervenciós és szerkezetátalakítási támogatásokról szóló iránymutatások értékelése és módosítása, és hangsúlyozza, hogy az új iránymutatások 2009-es bevezetése előtt ki kell kérni a Régiók Bizottsága véleményét;

1.31

hangsúlyozza az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló rendeletjavaslat (COM(2004)492) fontosságát, mely szerint, ha az alapokból származó hozzájárulásban részesülő cégek a finanszírozási döntéstől számított hét éven belül megszüntetnek egy termelőtevékenységet, és esetleg munkahelyek szűnnek meg, a kifizetett összegeket vissza kell téríteniük (56. cikk);

1.32

üdvözli a közleményben foglalt állítást, mely szerint a Szociális Menetrend külpolitikai intézkedéseken keresztül mindenki számára kilátásba helyezi a foglalkoztatás, a szociálpolitika és a tisztességes munka támogatását, valamint hogy a menetrend célkitűzései között megtalálhatjuk az alapvető szociális jogok támogatását, a szociális párbeszéd és a vállalkozások szociális felelőssége fejlesztését, illetve a globális szintű változások megelőző jellegű kezelését. Ezek a célkitűzések iránymutatásként szolgálnak az EU számára az olyan nemzetközi szervezetekkel való tárgyalásokban, mint az ILO, az OECD, az ENSZ, az IMF, a Világbank és a WTO.

1.33

támogatja a közlemény kijelentését, mely szerint az Európai Bizottság folytatja a partnerség a változásért célkitűzésének megvalósítását a szociális párbeszéd erősítésén, a „Közlemény a vállalkozások társadalmi felelősségéről” előterjesztésén, valamint a „Szerkezetátalakítások” elnevezésű fórum életre hívásán keresztül;

1.34

meglátása szerint a 2005 júniusában megtartott első „Szerkezetátalakítások” fórum nagy sikert aratott, és reméli, hogy az a későbbiekben is rendszeresen megrendezésre kerül. Az RB kiemelten üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy a fórum egy későbbi rendezvényének központi témája a helyi és regionális szint lesz;

1.35

egyetért azzal, hogy a javasolt „Közlemény a vállalkozások társadalmi felelősségéről” elsősorban a vállalkozások és az érintett felek által a szerkezetátalakítások esetén tapasztalt példaértékű eljárásokról szól. A közlemény szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerkezetátalakításokat társadalmi értelemben felelősségteljes módon kezelő társaságoknak gyakran jobbak a piaci versenyképességgel és rugalmassággal kapcsolatos mutatói is. Az RB üdvözli ezeket a következtetéseket.

1.36

üdvözli a közleményben foglalt javaslatot, mely szerint a Változások Európai Megfigyelőközpontját felkérik, hogy kövesse nyomon a szerkezetátalakításokat és végezzen róluk olyan kvantitatív és kvalitatív elemzést, amelyekkel segíti a nyilvános vitákat;

1.37

üdvözli az ebben a részben foglalt, a lisszaboni cselekvési tervben meghatározott szabályozási, korszerűsítési és egyszerűsítési intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat, valamint a „Zöld könyv a munkajog változásáról” című dokumentumról szóló javaslatot, amely elemezni fogja az új munkaszervezési modelleket, valamint azt, hogy mi a munkajog szerepe a szerkezetátalakítások kezelésében. Ezáltal lehetőség nyílna a „kiegyensúlyozott szerkezetátalakítás” ösztönzésének megvizsgálására. A következő intézkedéseket érdemes megemlíteni: képzési és tanulmányi szabadságok, munkahelymegosztás (job-sharing), távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás. Ezek kevésbé demoralizálóak, mint a szerkezetátalakítás agresszívebb formáival járó kényszerelbocsátások.

1.38

egyetért a közleménnyel abban, hogy a szociális partnereknek még intenzívebben részt kell venniük a változások és szerkezetátalakítások előkészítésében és kezelésében;

1.39

üdvözli az Európai Bizottság megközelítését az üzemi tanácsokról szóló irányelv 2004 áprilisában megkezdődött felülvizsgálatát illetően. A közleményben felvázolja azt a négy területet, amelyekre a megállapodásnak ki kellene terjednie az üzemi tanácsok szerepéről a szerkezetátalakítások előkészítésében és kezelésében, ezek között megtalálhatjuk a legjobb gyakorlat elfogadását és közös álláspontok kialakítását.

2.1

úgy érzi, a vállalati szintű gazdasági szerkezetátalakítás elengedhetetlen része az előremutató tudásalapú gazdaság kialakításához vezető korszerűsítési folyamatnak; hangsúlyozza azonban, hogy meg kell erősíteni az európai szociális modellt annak érdekében, hogy enyhítsük a szerkezetátalakítás által a magánszemélyek és a helyi közösségek számára esetlegesen okozott problémákat;

2.2

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a „Szerkezetátalakítások” elnevezésű fórum fontos szerepet játszhat, és egy ilyen jövőbeli fórumnak a helyi és regionális szinten játszott szerepre kell összpontosítania;

2.3

sürgeti, hogy komolyabban tanulmányozzák, hogy a kormányok hogyan reagálnak a vállalati szintű szerkezetátalakításra, különös tekintettel az uniós, a nemzeti, a regionális és a helyi kormányzati szintek szerepeire és interakciójára; továbbá arról, hogy mi okozza a szerkezetátalakításokat, különös tekintettel a globalizációra;

2.4

kéri, hogy az uniós, a nemzeti és a helyi politikákat a munkahelyek biztonsága helyett a foglalkoztatás biztonsága köré koncentrálják. Ezáltal magunk mögött hagynánk az egész életre szóló munkahely (biztos munkahely) felfogását, és közelebb kerülnénk ahhoz a helyzethez, amelyben a munkavállalók elsajátították azt a képességet, melynek segítségével könnyebben munkahelyet tudnak váltani (foglalkoztatásbiztonság);

2.5

hangsúlyozza a Változások Európai Megfigyelőközpontjának szerepét és azt, hogy naprakész információval szolgál a gazdasági szerkezetátalakításokról, többek között a változások előkészítéséről és kezeléséről folyó vita számára is;

2.6

hangsúlyozza, hogy a változásokhoz való alkalmazkodáshoz és azok kezeléséhez az uniós politikák fokozottabb koordinációjára van szükség, és az Európai Bizottság ajánlásaival összhangban arra szólít fel, hogy a képzési és oktatási politikát vegyék fel a koordináció erősítését szolgáló intézkedéseket tartalmazó listára;

2.7

örömmel venne egy jól működő európai foglalkoztatási stratégiát, amely kulcsszerepet játszik a változáshoz való alkalmazkodásban és annak kezelésében, valamint a munkahelyteremtésben a növekedő ágazatokban;

2.8

hangsúlyozza, hogy a vállalati szintű szerkezetátalakítás könnyebben kezelhető, ha a helyi és regionális szereplők megteremtették a növekedést ösztönző és a gazdaság diverzifikálását szolgáló gazdasági fejlesztési stratégiáikat. Ezáltal a korábbi alkalmazottak is könnyebben találnak másik munkahelyet;

2.9

elismeri, hogy az EU strukturális alapjai és az Európai Szociális Alap kulcsszerepet játszanak a szerkezetátalakításokban és a változások kezelésében. Az RB kéri a tagállamokat, hogy az uniós költségvetési eszközök olyan felosztását fogadják el, amely lehetővé teszi a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, és ezáltal csökkentsék a szerkezetátalakításoknak az egyes vállalkozások szintjén okozott káros hatásait. Ennek során azt is figyelembe kell venni, hogy olyan átfogó problematikáról van szó, amely a régiók minden fajtáját érinti;

2.10

javasolja, hogy a tagállamok újra fontolják meg egy növekedési vagy globalizációs kiigazítási alap létrehozását az uniós strukturális alapokból, amely révén az EU be tudna avatkozni, ha szerkezetátalakítás miatt egy helyi vagy regionális gazdaság válságba kerülne. Az RB úgy véli, hogy ez az alap csak abban az esetben avatkozhatna be, amennyiben elérnek egy olyan regionális küszöbértéket, amelyet a váratlanul jelentkező, szerkezetátalakítás okozta megrázkódtatás által érintett dolgozók arányának, a regionális munkanélküliségi rátának és a bruttó nemzeti jövedelemre (GNI) gyakorolt hatásnak a figyelembevételével határoznak meg. Egyetért abban, hogy az alap olyan intézkedésekre is terjedjen ki, amelyek a megrázkódtatást humán tőke bevonásával fogják fel, tehát képzés révén, illetve a dolgozók átcsoportosításával, továbbá javasolja, hogy ez az alap az EU költségvetésén belül állandó és független alapként működjön, amelyik saját, rögzített éves költségvetéssel rendelkezik. Az RB támogatja, hogy az alapnak évi 1 milliárd eurót utaljanak ki;

2.11

javasolja, hogy az Európai Unió vizsgálja meg, milyen lépéseket lehetne tenni a vidéki gazdaságok diverzifikálása és versenyképességük növelése érdekében azért, hogy enyhíthetők legyenek a mezőgazdasági szerkezetátalakítások súlyos hatásai, és különösen hangsúlyozza, hogy az endogén fejlődés támogatására szolgáló intézkedések ebben fontos szerepet játszhatnak;

2.12

bár üdvözli az ipari és vállalkozási politikára vonatkozó javaslatokat, az RB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a helyi és regionális önkormányzatokkal szoros együttműködésben határozza meg a gyors változáson átmenő ágazatokat;

2.13

véleményt kíván nyilvánítani az intervenciós és szerkezetátalakítási iránymutatások 2007–2008-as felülvizsgálatakor;

2.14

javasolja, hogy a Szociális Menetrendben szereplő megfontolások kapjanak kulcsszerepet a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások, valamint a dohai forduló során;

2.15

hangsúlyozza, hogy mind a vállalatok szintjén, mind pedig a különböző kormányzati szinteken felelős változás- és szerkezetátalakítás-kezelésre van szükség, valamint annak biztosítására, hogy a munkaadók tisztában legyenek kötelezettségeikkel. Az RB meglátása szerint ezt többféleképpen el lehet érni közösségi szinten: a szociális párbeszéd megerősítése, a vállalatok szociális felelősségéről szóló közlemény és az üzemi tanácsokról szóló irányelvet övező tárgyalások révén;

2.16

azt javasolja, hogy a vállalkozások először a „kiegyensúlyozott szerkezetátalakítások” ösztönzését vizsgálják meg. Ehhez a következő intézkedéseket érdemes megemlíteni: képzési és tanulmányi szabadságok, munkahelymegosztás (job-sharing), távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás. Ezek kevésbé demoralizálóak, mint a szerkezetátalakítás agresszívebb formáival járó kényszerelbocsátások.