29.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 206/23

1)

A tagjelölt országok civil társadalma alapvető szerepet játszik az európai integrációs folyamatnak a polgárokkal való megismertetésében, és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok támogatásában, hogy a szükséges gazdasági, társadalmi és politikai erőfeszítésekkel eredményesen lezárhassák a csatlakozási folyamatot;

2)

Az EU és a tagjelölt országok civil társadalmai közötti párbeszéd szükséges ahhoz, hogy meggyorsítsuk és elmélyítsük egymás társadalmi-politikai megismerésének folyamatát és egymás kultúrájának tiszteletben tartását;

3)

Az EU, illetve a tagjelölt országok civil társadalmaira épülő és a kölcsönös megértést, valamint az európai integrációs folyamattal kapcsolatos ismeretek terjesztését szolgáló hálózatok kialakítása révén biztosítható a decentralizált megközelítésmód.

1.1.1

kedvezően fogadja az Európai Bizottság közleményét arra vonatkozóan, hogy tegyük működőképessé a civil társadalmak közötti párbeszéden alapuló és a Törökországra, Horvátországra, valamint az egyéb uniós tagjelölt országokra irányuló stratégia „harmadik pillérét”;

1.1.2

osztja azt a véleményt, hogy az európai intézmények irányítsák figyelmüket a tagjelölt országok polgáraira, hiszen őket a múltban mindig háttérbe szorították a korábbi bővítésekkel kapcsolatos döntéseknél, azok következményeinél és az azokban rejlő lehetőségeknél; mindez ahhoz vezetett, hogy az emberek inkább csak „elszenvedték” az integrációs folyamatot, ahelyett, hogy abban aktívan részt vettek volna;

1.1.3

a Tanács 2005. október 3-i határozatához kapcsolódva – amely hangsúlyozza, hogy feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a polgárok egyetértsenek a csatlakozási folyamattal – az RB azt a nézetet képviseli, hogy a Közösség folyamatos bővítésének következményeiről szóló tájékoztatás ne korlátozódjon a tagjelölt országok polgáraira, hanem a tagállamok civil társadalmi szereplőire is kiterjedjen. A közösség befogadóképességét mint fontos csatlakozási feltételt az alapján is mérik, hogy az uniós polgárok milyen mértékben fogadják el a jövőbeni bővítéseket.

1.1.4

egyetért az Európai Bizottság döntésével, amely szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata során be kell vonni a regionális és a helyi önkormányzatokat a valamennyi tagjelölt országgal folytatandó politikai párbeszédbe; ezért kiemelt partnernek tekinti magát az Európai Bizottság stratégiájának harmadik pillérén belül, mivel közvetlenül felkérik, hogy mozdítsa elő a civil társadalmak közötti párbeszédet; tehát kéri, hogy közvetlenül vonják be az Európai Bizottság jövőbeni tevékenységébe a civil társadalmak közötti párbeszéd területén, különös tekintettel a tájékoztatásra és a kommunikációra irányuló intézkedésekre;

1.1.5

rámutat az Európai Bizottság közleményében fennálló egyensúlytalansági helyzetre, hiszen ez a dokumentum szinte teljes egészében csak Törökországgal foglalkozik; úgy véli, hogy hasznosabb lett volna horizontálisabb megközelítést alkalmazni a harmadik pillérrel kapcsolatos közlemény elkészítésekor, hogy a dokumentum Törökországon és Horvátországon túl valamennyi tagjelölt országra kiterjedjen;

1.1.6

különösen arra az egyenlőtlenségre hívja fel a figyelmet, amely a közlemény pénzügyi megközelítésében tapasztalható: minimális hivatkozási keret kerül ugyanis meghatározásra – noha ideiglenes jelleggel – a Törökországra irányuló tevékenységek vonatkozásában; nem létezik azonban ilyen keret a Horvátországgal kapcsolatos tevékenységekre;

1.1.7

szükségesnek tartja, hogy az Európai Unió tagállamaira hagyjuk a tagjelölt országok saját területén élő polgáraira irányuló kommunikációs és integrációs politika megtervezését, ezzel szemben úgy véli, hogy az Európai Bizottság szerepének jobban megfelel az európai integrációs folyamat okait, jelentőségét és lehetőségeit bemutató, mind a jelenlegi, mind az esetleges jövőbeni tagjelölt országokra érvényes közös megközelítésmód kialakítása, amely a valamennyi tagjelölt ország polgáraira irányuló, a regionális és helyi hatóságok által végrehajtandó kommunikációs terven keresztül valósul meg;

1.1.8

e tekintetben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy egyfajta „Civil társadalmak európai hálózata” elnevezésű szervezetet kellene megbízni azzal a feladattal, hogy – részére megfelelő finanszírozást biztosítva – mutassa be az egyes tagjelölt országok polgárainak az európai integrációs folyamat történetét, intézményeit, okait és perspektíváit, különös tekintettel az európai polgárság jelentőségére, amely a csatlakozási folyamat végén járul a nemzeti állampolgársághoz. E hálózat a tagjelölt országok civil társadalmában, illetve iskoláin és egyetemein működne;

1.1.9

javasolja továbbá találkozók tervezését és intézményesítését az Európai Unió regionális és helyi képviselői, valamint valamennyi tagjelölt ország regionális és helyi képviselői között. Mindez még nem szilárdult meg sem Horvátország, sem a potenciális tagjelölt nyugat-balkáni országok vonatkozásában, mely utóbbiak a Stabilizációs és Társulási Megállapodások első modelljeit alkalmazzák;

1.2.1

ismételten hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy szükséges közös konzultatív bizottságok létrehozása a helyi török önkormányzatokkal, ugyanakkor aggodalommal jegyzi meg, hogy a török nemzeti hatóságok még nem tették meg a szükséges lépéseket az RB–Törökország bizottság tényleges létrehozása érdekében;

1.2.2

tudomásul veszi az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint be kell vonni az NGO-kat a török polgárok uniós tagállamokon belüli integrációjának folyamatába, azonban hangsúlyozza, hogy ezen folyamat megkönnyítéséhez elengedhetetlen a helyi közösségeket bevonó decentralizált megközelítés;

1.2.3

kiemeli annak szükségességét, hogy az Európai Bizottság készítsen éves speciális jelentést a törökországi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról, és úgy véli, ésszerű lenne meghatározni egy fix kvótát arra vonatkozóan, hogy az előcsatlakozási támogatások mekkora része fordítandó a kisebbségi jogok védelmével és a kisebbségi és a regionális nyelvek használatával foglalkozó NGO-k és helyi képviseleti szervezetek támogatására;

1.2.4

üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a nők jogaiért és az esélyegyenlőségért küzdő szervezetek védelmében, és hangoztatja annak szükségességét, hogy mozdítsuk elő és kísérjük figyelemmel a nőknek a helyi szintű politikai életben való tényleges részvételét;

1.2.5

üdvözli a török egyetemi hallgatók részvételét a Jean Monnet közösségi programokban, azonban elengedhetetlennek tartja e kezdeményezés – akár új technológiákon keresztül történő – decentralizálását és kibővítését, hogy abban egyrészt a peremterületeken elhelyezkedő egyetemek, másrészt a felsőfokú tanulmányokig el nem jutó diákok is részt tudjanak venni;

1.2.6

üdvözli a kulturális cserekapcsolatok fejlesztését, amely az Európai Unióval folytatott párbeszéd központi elemévé válhat, és arra ösztönzi az Európai Bizottságot, különösen annak ankarai delegációját, hogy alkalmazzon decentralizált szemléletmódot, amely megfelelőképpen figyelembe veszi a peremterületeken és Törökország azon területein működő nem kormányzati szervezeteket, ahol kisebbségi nyelveket beszélnek, amelyek védelmét akár a „Kultúra és média” közösségi programokon keresztül is elő kellene mozdítani;

1.2.7

egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a vallási közösségek és szervezetek közötti párbeszédet, és szeretne erről megfelelő tájékoztatást kapni a civil társadalmak közötti párbeszéddel kapcsolatos jövőbeni közlemények révén;

1.2.8

megítélése szerint hasznos aktívan bekapcsolódni a világhálón folyó nyilvános viták elősegítésébe, valamint részt venni azokban a telematikus tevékenységekben, amelyeket az Európai Bizottság szervez a Törökországgal kapcsolatos információkat tartalmazó weboldalon;

1.3.1

sajnálatosnak tarja, hogy a Horvátországgal kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás szövege nem tartalmazza a Régiók Bizottsága és a horvát regionális és helyi önkormányzatok közötti konzultatív vegyes bizottság létrehozását; felhívja az Európai Bizottságot e kérése támogatására, hogy a hasonló hibák elkerülhetők legyenek a nyugat-balkáni térség más potenciális tagjelölt országai vonatkozásában;

1.3.2

megjegyzi, hogy növekszik Horvátország részvétele a közösségi programokban, és kívánatosnak tartja a horvát és az európai városok közötti ikerintézményi együttműködésnek a „Polgárok Európáért” program révén való megerősítését, illetve a horvát megyék és az európai régiók – különösen az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok 1. célkitűzésbe tartozó régiói – közötti partnerség megszilárdítását, akár a Leonardo da Vinci program révén is;

1.3.3

felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a horvát civil társadalomban a kisebbségi nyelvek, a kétnyelvűség, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának támogatására;

1.3.4

üdvözli az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy a nagyközönség számára az Európai Unióról szóló információkat szolgáltató televíziós programok finanszírozására irányuló projektjeibe bevonja az európai regionális és helyi média által készített programokat is; ebben az összefüggésben és a fenti kezdeményezés sikeressége érdekében hangsúlyozza, hogy fontos a regionális és a nemzeti kisebbségek nyelvének használata;

1.3.5

elengedhetetlennek tartja a horvát civil társadalom aktív részvételét fejlesztő új tevékenységek között a határokon átnyúló együttműködés ösztönzését, különösen az eurorégiók és a vallások közötti párbeszéd előmozdítása révén;

1.3.6

tudomásul veszi a horvát kormány azon szándékát, hogy a „Civil társadalom fejlesztésére irányuló nemzeti stratégiát” dolgoz ki, és tanácsot hoz létre a civil társadalom fejlesztésére. Ez utóbbi testület feladata, hogy biztosítsa a szükséges átláthatóságot a horvát civil társadalom tevékenységeire szánt nemzeti pénzalapok elosztásának mérlegelése során;

2.1.1

ésszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság 2006-tól kezdődően évente készítsen összefoglaló dokumentumot a civil társadalmak közötti párbeszéd helyzetéről, amely kiegyensúlyozottabb, tekintetbe veszi a tagjelölt országok eltérő körülményeit, és magában foglal egy, a vallási közösségek és szervezetek közötti párbeszédről szóló külön jelentést;

2.1.2

kéri, hogy a civil társadalmak közötti párbeszédről szóló jövőbeni közleményekhez rendszeresen csatolják a civil társadalmak közötti párbeszéd fejlesztésére irányuló tevékenységek finanszírozására szolgáló, az egyes tagjelölt országokra lebontott pénzügyi keretet;

2.1.3

javasolja, hogy az Európai Bizottság mérlegelje az egymás történelmét, kultúráit, valamint az európai integrációs folyamatot bemutató „Civil társadalmak európai hálózatának” létrehozását, amely tekintetbe veszi az EU kulturális, nemzeti, regionális és helyi különbözőségeit, és az iskolákon és az egyetemeken keresztül éri el az EU és a tagjelölt országok polgárait;

2.1.4

hangsúlyozza, hogy a párbeszédnek az európai integráció pozitív szempontjaira kell összpontosítania.

2.1.5

ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy használja a Circom hálózatot és az európai városokban és régiókban, valamint a tagjelölt országokban működő magán televíziós csatornákat a nagyközönségnek szánt televíziós programok készítésére, az EU és a tagjelölt országok civil társadalmai közötti párbeszéd fejlesztése érdekében; felkéri az Európai Bizottságot, hogy segítse elő a török és a horvát nemzeti, regionális és helyi sajtó – beleértve a kisebbségi sajtót – újságíróinak részvételét az RB plenáris ülésein;

2.1.6

úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség tiszteletben tartására és a nőjogi szervezetek szerepére, ezért javasolja, hogy az Európai Bizottság biztosítson elsőbbséget az NGO-k által benyújtott projekteknek, az esélyegyenlőség tiszteletben tartása és a nők szociális és politikai tevékenységekben való részvételének előmozdítása érdekében. Ebben az összefüggésben kéri az Európai Bizottságot, hogy készítsen specifikus programokat a tagjelölt országok számára, amely programok a gazdasági, a társadalmi és a politikai életben, valamint az oktatásban és a médiában tapasztalható közvetlen és a közvetett diszkrimináció jelenségeinek leküzdésére irányulnak;

2.1.7

felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Horvátország jelenleg ki van zárva az aktív európai polgárság (polgári részvétel) területén működő szervezetek támogatására irányuló közösségi cselekvési tervből;

2.2.1

tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság becslése szerint a civil társadalmi párbeszéd finanszírozásához szükséges összeg a 2006. évre 40 millió euró; e tekintetben szükségesnek ítéli a rendelkezésre álló pénzalapok felhasználásának félidőben történő ellenőrzését, ugyanakkor véleménye szerint a konkrét igényeket figyelembe vevő megközelítés praktikusabb, mint az előre meghatározott százalékú támogatás biztosítása, ahogyan ez az Európai Bizottság közleményében szerepelt. Fenntartaná azonban a többéves időtartamra előre meghatározott kvótát, amely ösztönözné a kisebbségi jogok védelmével és a kisebbségi nyelvek használatával foglalkozó NGO-k és helyi képviseleti szervezetek tevékenységét;

2.2.2

sürgeti a török hatóságokat, hogy tegyék meg a török helyi önkormányzatok és az RB részvételével működő közös konzultatív bizottság létrehozásához szükséges lépéseket;

2.2.3

ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a nagyvárosokon és a nagyobb török egyetemeken kívül is biztosítson finanszírozást a Jean Monnet programok és a „az európai integrációs tananyag az egyetemeken” elnevezésű Jean Monnet Projekt számára; ésszerűnek tartja hasonló programok előkészítését, amelyek a középfokú oktatásban résztvevő diákokra irányulnak;

2.2.4

javasolja, hogy alakítsunk ki szoros kapcsolatokat a helyi önkormányzatokat képviselő szervezetekkel és a regionális, valamint a helyi médiával, hogy bevonjuk a Törökország peremterületein működő NGO-kat;

2.2.5

ösztönzi az Európai Uniót, hogy intézzen nyomatékos felhívást a török hatóságokhoz: gondoskodjanak a nők megfelelő arányú képviseletéről a helyi politikai testületekben; ebben az értelemben kívánatosnak tartja egy évente odaítélendő európai díj létrehozását, amely a törökországi helyi politikában aktív nők tevékenységét ismerné el;

2.2.6

javasolja az Európai Bizottságnak a török és az európai uniós városok közötti ikerintézményi együttműködés előmozdítása érdekében, hogy gyakoroljon befolyást az RB tagjaira annak érdekében, hogy minden évben „fogadjanak örökbe” meghatározott számú önkormányzatot, és segítsék őket az európai helyi önkormányzatokkal való ikerintézményi kapcsolatok kialakításában, például egy az Európai Bizottság által vele együttműködésben megszervezett éves konferencia alkalmával;

2.2.7

kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be a Régiók Bizottságát a világhálón való nyilvános viták előmozdítására irányuló telematikus tevékenységbe, valamint a bővítéssel és a civil társadalmak közötti párbeszéd keretében Törökországban szervezett tevékenységekkel kapcsolatos információkat tartalmazó weboldal beindításába.

2.3.1

kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2006-os tervezési időszaktól kezdődően irányozzon elő finanszírozást a civil társadalmak közötti párbeszéddel kapcsolatos tevékenységekre, mégpedig az előcsatlakozási támogatási program keretében rendelkezésre álló éves dotáció terhére megállapított konkrét összeg formájában;

2.3.2

ismételten kifejezi érdeklődését a horvát regionális és helyi önkormányzatokkal folytatandó párbeszéd iránt, és kéri, hogy az egyéb nyugat-balkáni országokkal kötendő Stabilizációs és Társulási Megállapodások tartalmazzák az RB részvételével működő konzultatív vegyes bizottság létrehozását;

2.3.3

javasolja a horvát megyei önkormányzatok és az 1. célkitűzésbe tartozó (2007-től: konvergencia-célkitűzés) európai régiók közötti konkrét ikerintézményi programok létrehozását az előcsatlakozási közösségi pénzalapok felhasználása terén bevált gyakorlatok cseréje és – a Leonardo da Vinci képzési programon keresztül – regionális partnerségek részletekre kiterjedő tervezése céljából;

2.3.4

javasolja a kölcsönös megismerést elősegítő tájékoztató program létrehozását, valamint az európai üzenet helyi szinten történő közvetítését, a nemzeti kisebbségek nyelvén is, a horvát regionális média igénybevételével, beleértve a nemzeti kisebbségek képviselőit;

2.3.5

kéri az Európai Bizottságot, hogy védje a horvátországi nemzeti kisebbségek képviselőinek tevékenységét, és készítsen a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról szóló éves jelentést, különös tekintettel a helyi és regionális közigazgatási szerveknél a törvény értelmében alkalmazandó kétnyelvűségre;

2.3.6

javasolja, hogy Horvátország 2007-től vehessen részt az aktív európai polgárság (polgári részvétel) területén működő szervezetek támogatására irányuló közösségi cselekvési tervben;

2.3.7

javasolja, hogy az Európai Bizottság kérje: az EU civil társadalmainak egy képviselője megfigyelőként vehessen részt a horvát kormány által a civil társadalom fejlesztésére létrehozott tanácsban.