P6_TA(2006)0114

Európai politikai pártok

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai politikai pártokról (2005/2224(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 191. cikkére és az Európai Unió alapjogi chartája 12. cikkének (2) bekezdésére, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (4) bekezdésére,

- tekintettel az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-46. cikkének (4) bekezdésére,

- tekintettel az európai szintű politikai pártokra vonatkozó szabályokról és finanszírozásukról szóló, 2003. novemberi 4-i 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1] (a továbbiakban: a rendelet), különösen annak 12. cikkére,

- tekintettel főtitkárának az Elnökség számára az európai szintű pártok finanszírozásáról az Elnökségnek a rendelet végrehajtási rendelkezéseiről szóló, 2004. március 29-i határozatának 15. cikke alapján készített 2005. szeptember 21-i jelentésére [2],

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A6-0042/2006),

A. mivel a polgárokhoz közel álló, demokratikus Európai Unió előfeltétele annak, hogy az európai integráció következő lépéseit a polgárok támogassák, és ezért az európai demokrácia megvalósításának elsőrendű feladatnak kell lennie;

B. mivel a politikai pártok, beleértve az európai politikai pártokat, létfontosságú szerepet játszanak az európai politikai tér kialakításában, elősegítve az európai szintű demokráciát;

C. mivel a politikai pártok fontos szerepet játszanak a demokratikus értékek előmozdításában, mint a szabadság, a tolerancia, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség;

D. mivel az Európa jövőjéről való mélyreható elmélkedés az európai polgárokkal folytatandó átfogó párbeszédet tesz szükségessé, és ebben az európai szintű politikai pártoknak jelentős szerepet kell betölteniük;

E. mivel az EU számos államában a politikai pártok közpénzekből kapnak támogatást a politikai tájékoztatás és a politikai akarat kialakítása terén végzett tevékenységükért;

F. mivel a politikai családok európai politikai pártokká szerveződtek, és munkájukat közösségi forrásokból támogatják;

G. mivel a Szerződés 191. cikke rendelkezik az európai pártok közpénzekből történő finanszírozásáról az EU szintjén;

H. mivel az európai politikai pártok nem halmozhatnak fel tartalékokat a támogatásokból vagy saját megtakarításaikból; mivel amikor a mérleg szerint a pártok pozitív eredménnyel zárnak (profitot képeznek) a végső támogatási összeget ezzel a többlettel csökkentik;

I. mivel a rendelettel első lépésként jogi keretet hoztak létre az európai politikai pártok számára;

J. mivel a politikai pártok számos kérést terjesztettek elő az európai szintű pártfinanszírozás jövőbeni kialakítására vonatkozóan [3];

K. mivel a Parlament főtitkára a rendelet alkalmazásáról jelentést terjesztett elő;

L. mivel a rendelet szerint a közpénzekből történő pártfinanszírozásnak nem célja, hogy az európai politikai pártok számára megnehezítse, illetve akár lehetetlenné tegye a saját forrásból történő tartalékok képzését (adományok, tagság, díjak), mivel csupán az tilos számukra, hogy e pénzügyi támogatás forrásaiból a költségvetési év végére többletet érjenek el;

M. mivel az európai politikai pártoknak - akárcsak minden más haszonszerzésre irányuló vagy nem irányuló szervezetnek - hosszú távú terveik kialakításához szükségük van minimális pénzügyi biztonságra, már csak azért is, mert huzamos időn át teljesíteniük kell kötelezettségvállalásaikat munkavállalóik, beszállítók és szerződéses partnereik felé;

N. mivel a jelenlegi szabályozás szerint a politikai pártok nem részesülhetnek egy évnél hosszabb időre szóló pénzügyi garanciában; mivel a kapott támogatások évről évre kerülnek meghatározásra, és azok teljes mértékben a hivatalos elismerésre pályázó pártok és a bennük helyet foglaló európai parlamenti képviselők számától függenek; mivel a kérdéses támogatások drasztikus módon változhatnak egyik évről a másikra, ha új politikai pártok tűnnek fel, vagy ha változik az egyes pártokban helyet foglaló európai parlamenti képviselők száma;

O. mivel a közelmúltban két új párt kért elismerést és támogatást a Parlamenttől, és így a politikai pártok száma nyolcról tízre emelkedett;

P. mivel a jelenlegi helyzetben a pártok nagyban függenek a Parlamenttől, mivel csak akkor tudják fedezni a hosszú távú elkötelezettségeket, ha folyamatos és garantált támogatást kapnak a Parlamenttől;

Q. mivel a jelenlegi helyzet nem ösztönzi az európai politikai pártokat arra, hogy pénzügyeiket helyesen kezeljék, hiszen semmi sem serkenti őket arra, hogy a kiadások kezelésében a gazdasági hatékonyság elvét érvényesítsék;

R. mivel az európai politikai pártok öt fejezetre osztott éves költségvetést kötelesek benyújtani, és ezt a költségvetési struktúrát a Parlament írja elő;

S. mivel a Parlament és az európai politikai pártok közötti támogatási megállapodási [4] formanyomtatvány 1.3.3. cikke értelmében a költségvetési fejezetek (rovatok) közötti átcsoportosítás nem haladhatja meg az egyes fejezetek összegének 20 %-át;

T. mivel a költségvetési fejezetek közötti pénzátcsoportosításnak szabott határ megakadályozza az Európai Unió politikai pártjait abban, hogy év közben megváltoztathassák politikai prioritásaikat;

U. mivel az európai politikai pártok jogállását a székhelyük szerinti országban szerzett jogi személyiség határozza meg; mivel néhány párt mint belga nonprofit szervezet szerepel a jogi formát illetően, míg mások nemzetközi nonprofit szervezetként működnek;

V. mivel az európai politikai pártokra, illetve az európai szervekre vonatkozó költségvetési szabályok közötti különbség továbbra is rendkívül nagy;

W. mivel a rendelet előírja a Parlament számára, hogy jelentést tegyen közzé a rendelet alkalmazásáról, illetve jelezze az esetleges módosításra irányuló javaslatokat,

Politikai háttér

1. megállapítja, hogy a polgárok és az európai intézmények között szakadék áll fenn, amely arra vezethető vissza, hogy ez idáig elégtelen volt a politikai kommunikáció és tájékoztatás az európai politikáról;

2. meg van győződve arról, hogy az európai szintű politikai pártoknak ernyőszervezetekből az európai politikai lehetőségek tevékeny elősegítőivé kell válniuk, melyek a társadalom minden szintjén rendelkeznek kötődésekkel, és erőfeszítéseket kell tenniük a valódi polgári részvétel megteremtéséért, nem csupán az európai választásokon, hanem az európai politikai élet többi területén is;

3. úgy véli, hogy az európai szintű politikai pártok az európai közélet alakításának és képviseletének folyamatában jelentős szerepet töltenek be, amely nélkül nem lehet sikeres az EU további fejlődése;

4. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai politikai pártok finanszírozásáról szóló rendeleten túllépve, egy valódi, európai pártokra vonatkozó alapokmányt sikerüljön létrehozni, amely rögzíti jogaikat és kötelezettségeiket, és lehetőséget ad számukra a közösségi jogszabályokon alapuló és a tagállamokban tevékenységet végző jogi személyiség megszerzésére; kéri Alkotmányügyi Bizottságát, hogy vizsgálja meg jogi és pénzügyi szempontból az európai politikai pártok számára egy európai alapokmány létrehozásának lehetőségét, és e célból készítsen konkrét javaslatokat;

5. szorgalmazza, hogy az alapokmány tartalmazzon rendelkezéseket az európai szinten működő pártok egyéni tagságát, vezetését, jelöltállítási és választási eljárását, valamint a pártkongresszusok és gyűlések megrendezését és finanszírozását illetően;

Tapasztalatok és újítási javaslatok

6. kéri a Bizottságot, hogy a 2004/2003/EK rendelet felülvizsgálata kapcsán vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az európai politikai pártok közösségi költségvetésből történő finanszírozása céljából olyan szabályokat vezessenek be, amelyek nem a költségvetési rendelet VI. címe 1. fejezete szerinti támogatások elvén alapszanak, mivel ennek az elvnek az alapján nem lehet megfelelően tekintetbe venni a politikai pártok sajátosságait;

7. tudomásul veszi, hogy a rendelet ellen három keresetet indítottak, amelyeket az elsőfokú bíróság 2005. július 11-én elfogadhatatlanként elutasított, és ezenfelül az egyik ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be;

8. üdvözli, hogy a 2004. júniusi európai parlamenti választásokat követő jogalkotási ciklus kezdete óta a tagállamok nyolc pártja összefogásából alakult európai politikai párt, és ezek a pártok a rendelet rendelkezései alapján pénzügyi támogatásban részesülhettek;

9. megállapítja, hogy a 2004-es költségvetési évre adott 4648000 euró értékű pénzügyi támogatás kiosztása javaslatok beterjesztésére irányuló felhívással 2004. június 18-án megkezdődött, és az Elnökségnek a pénzügyi támogatások végleges megállapításáról szóló határozatával 2005. július 6-án szabályszerűen lezárult;

10. örömmel állapítja meg, hogy a munkatársak kinevezésekor az európai politikai pártok maximálisan figyelembe vették a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség elvét, és arra buzdítja őket, hogy a listákon és a választott képviselők sorai között a nők és férfiak aránya legyen kiegyensúlyozottabb;

11. rámutat, hogy az EU 2005-ös költségvetése pártfinanszírozásra 8,4 millió eurót szánt, amelyet az Elnökség a rendeletben megállapított felosztási kulcs alapján felosztott a nyolc párt között, amelyek kérelmet nyújtottak be;

12. tudomásul veszi, hogy az európai szintű politikai pártok számára technikai támogatásra - vagyis termekre, technikusokra és különösen tolmácsolásra - összesen 20071 euró értékben állítottak ki számlát 2004-ben, melyet a rendelet értelmében a Parlament fizetés ellenében biztosít;

13. az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján, a költségvetési előírásokra is figyelemmel a finanszírozási rendszerben a következő módosításokat tartja szükségesnek:

a) a kérelmezési eljárás a rendeletben csak alapjaiban van szabályozva; a kérelmezők felesleges kiadásait elkerülendő az eljárást kétszintűre kellene kialakítani úgy, hogy először lehessen dönteni arról, hogy egy párt alapvetően eleget tesz-e a támogatás feltételeinek, majd egy második szinten döntenék el a támogatás mértékét;

b) a támogatás kifizetésének ritmusa nincs a kedvezményezett munkájához igazítva; úgy kellene változtatni, hogy a támogatás 80 %-a a finanszírozási megállapodás aláírását követően kerüljön kifizetésre, és a maradék kifizetése a költségvetési év lezárását követően a címzett számláinak benyújtása alapján történjen;

c) annak érdekében, hogy a költségvetési rendelet költségvetési irányelvei nagyobb mértékű pénzügyi tervezési biztonságot nyújtsanak a kedvezményezettek számára, az éves költségvetési javaslatok összeállításában részt vevő szerveknek - vagyis az Elnökségnek és a Költségvetési Bizottságnak - a jogalkotási időszak kezdetekor többéves pénzügyi tervről kellene megállapodniuk, figyelembe véve mind a pártokra jutó alapösszeget (a teljes költségvetés 15%-a), mind a pártok európai parlamenti képviselői száma alapján járó kiegészítő összeget (a teljes költségvetés 85 %-a), kellő rugalmassággal az új pártokra tekintettel;

d) az európai politikai pártokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy hosszú távú finanszírozási terveket készítsenek; ezért szükséges, hogy saját forrásaiknak a kiadásokra előírt 25 %-nyi önfinanszírozási részen túl fennmaradó részeit - különösen az adományokból és a tagdíjakból származókat - tartalékok képzésére használhassák;

e) a jelenlegi költségvetési felülvizsgálati eljárásnak vagy a rendelet módosításának egy korlátozott kivételre kellene törekednie, amely lehetővé tenné, hogy a költségvetési évre előirányzott támogatás 25 %-át még a következő év első negyedében is fel lehessen használni;

f) a támogatás merev elosztása az öt támogatható kategória között, illetve a közöttük történő átcsoportosítás korlátozása nem felel meg az európai pártok igényeinek; a támogatási megállapodást tehát úgy kellene módosítani, hogy lehetővé váljon a támogatás jelentősebb részének a kategóriák közötti átcsoportosítása, azzal a feltétellel, hogy az eljárásban adminisztratív vonzata minimális marad;

g) ezenkívül lehetővé kellene tenni a pártok által előterjesztett éves munkaprogram rugalmasságát, hogy a pártok politikai munkájukban megfelelően tudjanak reagálni a váratlan eseményekre;

h) a finanszírozás hatékony lebonyolítása érdekében a pártok zárójelentésének benyújtására vonatkozó határidőt a következő év május 15-re kellene áthelyezni;

i) az európai politikai pártok európai demokráciában betöltött szerepének megerősítésére vonatkozó cél elérése érdekében, valamint a bővítéssel a politikai munkára nehezedő egyre növekvő igényekre tekintettel (fordítási, utazási költségek stb.) kívánatosnak tűnik a politikai pártok pénzügyi támogatásának megfelelő mértékű növelése;

14. szükségesnek tartaná a következő kérdések megvitatását az Európai Unió jövőjéről folytatott mérlegelési időszak során:

a) milyen módon lehet támogatni európai politikai alapítványokat annak érdekében, hogy a politikai tájékoztatási és képzési munkák terén ki tudják egészíteni az európai politikai pártok munkáját? A Parlament felhívja a Bizottságot, hogy e tárgyban terjesszen elő javaslatokat;

b) milyen módon lehet az európai pártok európai listáját az európai választásokra előterjeszteni az európai politikai közélet előmozdítása érdekében?

c) milyen szerepet játszhatnak az európai politikai pártok európai témákról szóló népszavazásokon, az európai parlamenti választásokon és a Bizottság elnökének megválasztása során?

d) milyen módon lehet segíteni és megerősíteni az európai politikai ifjúsági szervezetek és mozgalmak szerepét, ami létfontosságú a fiatal generáció körében az Európa-tudatosság kialakítása és az európai identitás formálása szempontjából? A Parlament javasolja egy, az érintett bizottságok, az európai politikai pártok és a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek képviselőiből álló belső munkacsoport felállítását, amely egy éven belül jelentést tenne az Elnökségnek a politikai pártok ifjúsági szervezeteinek szerepéről és támogatásuk legjobb módjairól jelenleg és a jövőbeni alapokmányban.

*

* *

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

[1] HL L 297., 2003.11.15., 1. o.

[2] PE 362.124/BUR/Ann.2.

[3] Az alábbi személyeknek a Parlament elnökéhez intézett 2005. június 1-jei közös levele: Hoyer, Rasmussen, Martens, Francescato, Maes, Bertinotti, Kaminski, Bayrou és Ruttelli.

[4] A Parlament Elnöksége 2004. március 29-i, a 2004/2003/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárásokról szóló határozatának 2. melléklete (HL C 155., 2004.6.12., 1. o.).

--------------------------------------------------