Bizottsági személyzeti munkadokumentum Kísérő dokumentum a következőhöz: Javaslat Európai parlamenti és Tanácsi irányelvre az ingatlanok időben megosztott használati joga, a hosszú távra szóló üdülési termékek, azok továbbértékesítése és cseréje egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről - Tervezet: hatásvizsgálat az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv (94/47/EK) felülvizsgálata - Összefoglaló {COM(2007) 303 végleges} {SEC(2007) 743} /* SEC/2007/0744 végleges */
[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA | Brüsszel, 7.6.2007 SEC(2007) 744 BIZOTTSÁGI SZEMÉLYZETI MUNKADOKUMENTUM Kísérő dokumentum a következőhöz: Javaslat EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI IRÁNYELVRE az ingatlanok időben megosztott használati joga, a hosszú távra szóló üdülési termékek, azok továbbértékesítése és cseréje egyes szempontjai tekintetében a fogyasztók védelméről Tervezet: HATÁSVIZSGÁLAT az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv (94/47/EK) felülvizsgálata ÖSSZEFOGLALÓ {COM(2007) 303 végleges}{SEC(2007) 743} BEVEZETÉS Az ingatlanok időben megosztott használati joga arra jogosítja fel a fogyasztót, hogy legalább három éven keresztül meghatározott vagy meghatározható időtartamig (pl. egy vagy több hétig) egy üdülőingatlanban tartózkodjon az év egy meghatározott időszakában. Az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv (94/47/EK) (a továbbiakban: az irányelv) többek között az alábbiak tekintetében írja elő a fogyasztók védelmét: a fogyasztóknak a szerződéskötést megelőzően nyújtott információk, a fogyasztóknak a legalább 10 napos időtartamon belül a szerződéstől való elálláshoz való joga, ezen időszakban az előlegkérés tilalma, lehetőség a szerződés nyelvének megválasztására. Széleskörű nyilvános konzultációt folytattak 2006 elején, amely a fogyasztók álláspontját felmérő két kérdőívből, valamint a felülvizsgálat fő területeit ismertető konzultációs dokumentumból állt. A konzultációs folyamat legfontosabb állomásához a 2006 júliusában az érdekelt felek részvételével zajló munkaértekezlettel érkezett el. A hatásvizsgálat, amely ebben az ágazatban az egy új irányelv létrehozására irányuló javaslatot kíséri, a különleges kérdésekről folytatott konzultációs eljárás eredményeit a három legvalószínűbb szakpolitikai intézkedés köré csoportosítja. Ennek során minden lehetőség, valamint az egyes lehetőségekhez tartozó politikai fellépés hatásvizsgálatát elvégzik. A kapcsolódó kockázatok és előnyök átfogó vizsgálatának elősegítése érdekében analitikus megközelítést alkalmaznak. A hatásvizsgálat ezért olyan táblázatokat tartalmaz, amelyek néhány mondatban összefoglalják a szóban forgó intézkedések lehetséges ötvözésének főbb következményeit. Probléma -MEGHATÁROZÁS A 94/47/EK irányelv elfogadása óta jelentős változások következtek be a piacon, beleértve az olyan új termékek megjelenését, amelyek segítségével az ingatlanok időben megosztott használati jogáról szóló irányelv alkalmazási körét kijátsszák. Ezeket a termékeket hasonló módon értékesítik, mint az ingatlanok időben megosztott használati jogát, és gazdasági szempontból is hasonlóak ahhoz, mivel jelentős előzetes befizetésre kerül sor, amelyet az üdülésre szolgáló szálláshely tényleges használatához (önmagában vagy utazással egybekötve) kapcsolódó későbbi kifizetések követnek. Az európai fogyasztói központokhoz, a fogyasztói szervezetekhez és más hatóságokhoz benyújtott számos panasz bizonyítja, hogy a szabályozásnak az e termékek segítségével történő kijátszása jelentős problémákat okoz a fogyasztóknak és a törvényesen működő vállalkozásoknak. Gazdasági szempontból az ingatlanok időben megosztott használati joga és az időben megosztott használati joghoz hasonló termékek az ismétlődő ingatlan bérbeadás és egy szolgáltatás (például az ingatlantulajdon karbantartása) ötvözésének tekinthetők. A szerződések rendszerint az üdülésre szolgáló szálláshelyen való ismétlődő tartózkodásra jogosítanak. A szálláshely helyszínét és a használati időszakot illető kötöttségek mértéke eltérő. A kedvezményes üdülési klubok ajánlata kiterjedhet a szállításra is, amely szerepelhet a csere keretében kínált szolgáltatások között is. A szerződések jelentős pénzügyi hozzájárulást igényelnek a fogyasztók részéről, mivel az általános kezdeti befizetést a szerződés időtartama alatt teljesítendő éves befizetések követik (amelyek összege a kínált szálláshely típusától, a szezontól és a szolgáltatások jellegétől függ). A hosszú távra szóló üdülési termékek, mint például a kedvezményes üdülési klub, esetében a belépési díj alacsonyabb lehet, mint az ingatlanok időben megosztott használati joga és az időben megosztott használati joghoz hasonló termékek esetében, de a tényleges tartózkodásokért fizetendő összeg valószínűleg magasabb, mint az ingatlanok időben megosztott használati jogának tulajdonosai által kifizetett éves fenntartási díj. Ha a fogyasztó belép egy csererendszerbe, az éves tagsági díjjal és/vagy az egyes lebonyolított cserékért fizetendő díjjal jár. A továbbértékesítésre vonatkozó szerződések megkötése rendszerint egyszeri, a fogyasztó által gyakran előre kifizetendő díj megtérítését vonja maga után, amelybe beletartoznak a továbbértékesítéssel kapcsolatos reklámköltségek és adminisztratív költségek. A fent ismertetett ügyletek gyakran számos fél között jönnek létre (lásd a hatásvizsgálat II. mellékletét), például az üdülőközpont fejlesztője, a terméket értékesítő vállalat, az üdülőközpont vagyonkezelője és az üdülőközpontot vezető társaság között. A megosztott használati jog heteinek cseréjét cserevállalat irányítja, és a cserében való részvétel feltétele a csereklubba való belépés, amit gyakran az ingatlanok időben megosztott használati jogával együtt kínálnak és értékesítenek. Ha a fogyasztó el kívánja adni időben megosztott használati jogát, szerződést köthet a továbbértékesítést intéző ügynökkel, bár a tényleges adásvételi szerződés a jogot eladó fogyasztó és a másik fogyasztó között jön létre. Az ingatlanok időben megosztott használati jogára, az időben megosztott használati joghoz hasonló termékekre és a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződések általában határokon átnyúló jellegűek, mivel az értékesítésre és/vagy a szerződés megkötésére gyakran nem a fogyasztó lakóhelye vagy az ingatlantulajdon bejegyzése szerinti országban kerül sor. Továbbértékesítés esetén a fogyasztóval gyakran egy másik országbeli értékesítő ügynök veszi fel a kapcsolatot, míg az eladásra bocsátott megosztott használati joghoz kapcsolódó üdülőközpont egy harmadik országban lehet. A csererendszerek világszerte kínálnak szálláshelyeket, mivel sok különböző országból származó vállalat, ingatlantulajdon és szolgáltatás bevonásával működnek. A szerződések általában jogilag összetettek. A fogyasztói panaszok alapján megállapítható, hogy a vevő számára nem mindig egyértelmű a felelősség felek közötti megoszlása, jellemző példa erre az, hogy nem mindig állnak rendelkezésre a korábban, a termék bemutatásakor ígért szolgáltatások. Számos esetben az a válasz érkezik az üdülőközponttól vagy a központot vezető társaságtól, hogy a két vállalat nem áll kapcsolatban egymással és ők nem vállalnak felelősséget a termék bemutatásakor tett ígéretekért. Elképzelhető, hogy ez valóban így van, de a panaszokkal kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy ezt a fogyasztó, aki az értékesítő személyt az üdülőközpont képviselőjének tartja, nem mindig érti meg. Politikai lehetőségek A hatásvizsgálat az alábbi három fő politikai lehetőség hatásának elemzésére összpontosított: 1. Nincs intézkedés 2. Az irányelv vertikális felülvizsgálata (számos alváltozattal) 3. Nem jogszabályi intézkedés (3 alváltozattal) Várt hatás Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy a status quo lehetősége (1. lehetőség) az érdekeltek legtöbbje számára negatív következményekkel járna, és hogy csak néhány érdekelt félnek válna hasznára a 94/47/EK irányelv fenntartása. Ugyanez vonatkozik a nem jogszabályi lehetőségre (3. lehetőség), amely a felülvizsgálat folyamata közben megállapított problematikus kérdések legtöbbjét megoldatlanul hagyná. A 94/47/EK irányelv vertikális felülvizsgálatára vonatkozó lehetőség (2. lehetőség) hatásvizsgálata másfelől azt mutatja, hogy e lehetőség révén a részt vevő érdekelt felek többsége jobb piaci eredményeket érhetne el. E lehetőség főbb várt hatásai a következők: Gazdasági hatások A fogyasztókra gyakorolt hatás A fogyasztók ezen termékek vásárlása során jogokat és védelmet élveznek. - Valószínűleg növelni fogja a fogyasztók bizalmát, mivel az e termékeket vásárló fogyasztókat megfontolási idő és egyéb jogok védik. - A fogyasztók kevésbé lesznek kitéve a tisztességtelen piaci szereplők által okozott veszélynek és a csalás kockázatának, mivel a szabályozás által az ilyen tényezők valószínűleg kiszoríthatók a piacról. - A fogyasztók fokozott védelmet élveznek, mivel a szerződéssel kapcsolatban részletes információkat kapnak. - A fogyasztók EU-szerte egyértelműbb és átláthatóbb jogokkal rendelkeznek. A vállalkozásokra gyakorolt hatás - Az EU-szerte egységes megfontolási időszak fokozott jogbiztonságot eredményez. - A jogi tanácsadás költségei csökkennek. - A határokon átnyúló ügyletek a tagállamonként eltérő megfontolási időszak okozta széttagoltság megszüntetése által könnyebben lebonyolíthatók. - A jobb termékimázs és a megnövekedett fogyasztói bizalom valószínűleg az ágazat gazdasági fellendüléséhez vezet. - A frissített nyelvi követelmények egyszerűsítik a vállalkozásoknak a fogyasztókkal szembeni szerződéses kötelezettségeit. - Az e termékekre vonatkozó szabályozás valószínűleg kiszorítja a piacról a törvénytelen vállalkozásokat. - Megszűnik az időben megosztott használati joggal foglalkozó törvényes vállalkozásokat hátrányosan érintő tisztességtelen verseny, mivel már az új termékek értékesítőinek is be kell tartaniuk a szabályokat. - A kis- és középvállalkozások valószínűleg ugyanúgy hasznot húznak a piac jobb működéséből, mint a nagyobb vállalkozások. - Az irányelv valószínűleg nem okoz túlzott adminisztratív költségeket. A piaci adatok azt mutatják, hogy a komoly és törvényes vállalkozások már most gyakran az irányelv követelményein túlmenően gondoskodnak arról, hogy a fogyasztó strukturált és átlátható információkat kapjon. Az előnyben részesített politikai lehetőség következtében fennálló adminisztratív többletköltség összege a becslések alapján 202 541 euró, míg a jelenleg hatályos irányelv okozta költség 279 794 euró. A befektetésekre és a versen yképességre gyakorolt hatás - Mivel az e termékekre vonatkozó szabályozás várhatóan javítani fogja a piaci helyzetet, az EU vonzóbb helyszín lesz az európai és nemzetközi vállalkozások beruházásai számára. Ezt bizonyítják az elmúlt években különösen az Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Ázsiában az ingatlanok időben megosztott használati jogával kapcsolatban tapasztalható megnövekedett beruházások. Társadalmi hatások - Nagyobb munkaerőigény és ebből következően munkahelyteremtés az ingatlanok megosztott használati joga számára vonzó régiókban, az ágazat fejlődésével párhuzamosan. - A képzési lehetőségek kibővülése az idegenforgalom területén, a turisztikai ismeretekkel rendelkező, képzett munkaerő iránti igény. - Kevesebb fogyasztót ér kár az időben megosztott használati jog piacán, mivel a felülvizsgált jogszabályok csökkentik az ágazatban a törvényellenes tevékenységek (csalások) lehetőségét. Környezeti hatások - Feltéve, hogy az ingatlanok időben megosztott használati jogára vonatkozó jobb szabályozási környezet elősegíti az ágazat növekedését (többnyire a fent ismertetett gazdasági hatások által), ésszerűen várható lenne a meglévő, az időmegosztásos elven alapuló üdülőhelyek kibővítése és új üdülőhelyek létrehozása annak érdekében, hogy megfeleljenek a fogyasztói keresletnek. Ennek környezeti hatásai lehetnének. A szakértők véleménye szerint azonban az üdülőhelyek létrehozása során betartják az európai és nemzeti jogszabályokban meghatározott szigorú környezetvédelmi előírásokat. - A felülvizsgált irányelvre vonatkozó javaslatnak ezért várhatóan nincs negatív környezeti hatása. A politikai lehetőségek összehasonlítása Politikai lehetőség Célkitűzés | 1. lehetőség: Nincs intézkedés | 2. lehetőség: A 94/47/EK irányelv vertikális felülvizsgálata | 3. lehetőség: Nem jogszabályi intézkedés | ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEK | A fogyasztóvédelem egységesen magas szintje által a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak a belső piacba vetett bizalma megerősítése, a belső piac akadályainak megszüntetése, valamint a jobb szabályozás elveinek alkalmazása által a szabályozás egyszerűsítése | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében, mivel a fogyasztók továbbra sem részesülnének védelemben az irányelv hatályán kívüli termékek vásárlása esetén, a vállalkozások továbbra is ki lennének téve a tisztességtelen kereskedők által teremtett tisztességtelen versenynek, és a belső piac széttagolt maradna az eltérő nemzeti szabályok (pl. a megfontolási idő) fennmaradása miatt. | A fogyasztóvédelemre vonatkozó rendelkezéseknek az új termékekre való kiterjesztése által valószínűleg nőne a fogyasztók bizalma, a vállalkozásoknak hasznára válna a tisztességtelen verseny megszüntetése, ugyanakkor a javasolt szabályozás nem járna aránytalanul magas szabályozási vagy adminisztratív költségekkel, az EU-szerte teljes mértékben egységes 14 napos megfontolási idő elfogadása által megszűnnének a belső piac előtt álló akadályok. Az egyszerűbb nyelvezet használatára vonatkozó követelmények, a szerződéskötést megelőzően nyújtandó egyértelmű és frissített információk felsorolása és a szerződéses kötelezettségek egyszerűsítéshez vezetnének. A jogszabály jobb végrehajtását a vonatkozó rendelkezéseknek az új irányelvbe való beillesztésével érnék el. | Az ágazat önszabályozása hatásosnak bizonyult egyes üzleti gyakorlatok ellenőrzése tekintetében, de nem tudja megszüntetni a joghézagokat, ugyanez vonatkozna a jelenleg hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályok jobb végrehajtására, a fogyasztóknak szóló információs kampányoknak valószínűleg kedvező hatásai lennének, de azoktól sem a fogyasztók bizalmának növelése, sem pedig az irányelv elfogadását követően a piacon megjelenő termékekre vonatkozó szabályozás hiánya problémájának megoldása nem várható el. | KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK | 1. A fogyasztók védelmének kiterjesztése az ingatlanok időben megosztott használati joga, az időben megosztott használati joghoz hasonló termékek és a hosszú távra szóló üdülési termékek vásárlása, továbbértékesítése és cseréje esetén | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | A három megvizsgált lehetőség közül a jogszabály hatályának az e termékekre való kiterjesztésére irányuló 2. lehetőség az egyetlen, amely el tudja érni e célkitűzést. | A hatályos jogszabály jobb végrehajtása vissza tudná szorítani a csalások egy részét, és valószínűleg további eredményeket lehetne elérni az önszabályozás által, azonban a fogyasztók továbbra sem részesülnének jogi védelemben e termékek vásárlása esetén. | 2. Adott esetben az ingatlanok időben megosztott használati jogára, az időben megosztott használati joghoz hasonló termékekre, a hosszú távra szóló üdülési termékekre, a kedvezményes üdülési klubokra, ezek továbbértékesítésére és cseréjére irányuló szerződésekre vonatkozó fogyasztóvédelmi rendelkezések EU-szerte történő teljes mértékű harmonizálása (például a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében) | Ebben a szakaszban nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | A 2. lehetőség teljes mértékben harmonizálja a fogyasztóknak nyújtandó információkkal kapcsolatos követelményeket, megszüntetve ezáltal a tagállamok közötti széttagolódást, csökkentve a jogi tanácsadás költségeit és növelve a jogbiztonságot. | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | MŰKÖDÉSI CÉLKITŰZÉSEK | 1. A tisztességtelen verseny és a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak megszüntetése által lehetővé tenni az időben megosztott használati joggal foglalkozó törvényes vállalkozások számára, hogy EU-szerte sikeresen folytathassák tevékenységüket | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | A 2. lehetőség némi előrelépést ér el a határokon átnyúló kereskedelem akadályainak megszüntetésében, azonban ennél is jelentősebb, hogy a vállalkozásokat várhatóan segíti a jobb piaci eredmények elérésében, mivel már nincsenek kitéve a szabályozás hatálya alá nem tartozó kereskedők okozta tisztességtelen versenynek. Ez várhatóan magas szabályozási vagy adminisztratív költségek nélkül elérhető. | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | 2. Hatékony végrehajtás biztosítása | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | A 2. lehetőség eléri e célkitűzést, mivel a javaslattervezet a jogszabálynak a tagállamok általi végrehajtásával kapcsolatban konkrét rendelkezéseket tartalmaz. | A 3. lehetőség némi előrelépést érhetne el e konkrét célkitűzés tekintetében, azonban más feltárt problémákat nem oldana meg. | 3. Lehetővé tenni a fogyasztók számára, hogy megalapozott döntést hozzanak | Nincs előrelépés e célkitűzés tekintetében. | A 2. lehetőség eléri e célkitűzést, mivel a fogyasztóknak nyújtandó tájékoztatási kötelezettségek egyértelmű és frissített jegyzékét tartalmazza. | A 3. lehetőség jelentős előrelépést érhetne el e konkrét célkitűzés tekintetében, azonban minden más feltárt problémát megoldatlanul hagyna. | adminisztratív költségek A hatásvizsgálat a bizottsági iránymutatásokkal összhangban részletesen megvizsgálta a három szóban forgó politikai lehetőség okozta adminisztratív költségeket. Összehasonlítva a jelenleg hatályos irányelv adminisztratív költségeinek összegével (279 794 euró), a felülvizsgált irányelvre vonatkozó bizottsági javaslattal járó nettó többletköltség 202 541 euró . Ez a számadat a szabályozási javaslattal járó előnyökkel összehasonlítva európai szinten igen alacsonynak tekinthető. Az ezen intézkedések keretében a vállalkozásokra háruló költségek nem tekinthetők túlzottan megterhelőnek vagy a probléma nagyságához viszonyítva aránytalanul magasnak. E becsléseket, valamint az azok kiszámításához használt módszerek részleteit a hatásvizsgálat I. melléklete tartalmazza. Következtetés A 2. lehetőség mutatja az előnyök és hátrányok legkedvezőbb arányát, ezért azt javasolják az irányelv felülvizsgálatának optimális megoldásához. Anélkül, hogy a vállalkozásokra nézve túlzottan megterhelő költségekkel járna, a 2. lehetőség az irányelv fogyasztóvédelmi rendelkezéseit új és problematikus termékcsoportokra is kiterjeszti, beleértve a kedvezményes üdülési klubokat, az időben megosztott használati joghoz hasonló termékeket, azok továbbértékesítését és cseréjét. E javaslat keretében a fogyasztóknak e termékek vásárlása esetén jogokat (pl. elállási idő) és védelmet biztosítanak, ami valószínűleg növelni fogja a fogyasztói bizalmat. Várhatóan azáltal is nőni fog a piacba vetett bizalom, hogy a tisztességtelen piaci szereplők a rájuk nehezedő nyomás következtében kénytelenek törvényes keretek között működni, hiszen ellenkező esetben jogi szankciókkal kell szembenézniük. Emellett a teljes mértékben egységesített 14 napos elállási idő a fogyasztók számára biztonságot, a vállalkozások működéséhez pedig egyszerűbb jogi környezetet biztosít. Az új irányelv egyenlő feltételeket biztosít a vállalkozások számára. Míg az ingatlanok időben megosztott használati jogát értékesítő vállalkozásoknak jelenleg meg kell felelniük a hatályban lévő irányelv rendelkezéseinek, az ugyanabban az ágazatban ugyanannak a célcsoportnak hosszú távra szóló üdülési termékeket – mint például a kedvezményes üdülési klubok – értékesítő vállalkozások olyan termékeket kínálnak, amelyek az időben megosztott használati jog helyettesítő termékének tekinthetők, azonban nem tartoznak az irányelv hatálya alá. Az ingatlanok időben megosztott használati jogának európai piacán a közelmúltban tapasztalt hanyatlás részben e tényezőnek tudható be. Az új irányelv célja a helyzetnek a tisztességtelen verseny leküzdése és a tisztességtelen piaci szereplőknek a piacról történő kiszorítása általi javítása. Ezen célkitűzéseket a várakozások szerint olyan jelentős vagy aránytalanul magas adminisztratív költségek nélkül érnék el, amelyek például a szakmai engedélyezési rendszer bevezetésekor felmerülnének.