18.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 67/112

—

tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciája első ülésszaka 1996. december 13-án elfogadott szingapúri miniszteri nyilatkozatának az információtechnológiai termékek kereskedelmére vonatkozó megállapodásról (más néven: információtechnológiai megállapodás) szóló 18. pontjára,

—

tekintettel a WTO miniszteri konferenciája második ülésszakának az elektronikus világkereskedelemről szóló, 1998. május 20-án elfogadott genfi miniszteri nyilatkozatára,

—

tekintettel „Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos osztályozási kérdések és az arra vonatkozó munkaprogram” címmel az Európai Közösségek által a WTO-hoz intézett 2003. május 9-i előterjesztésre,

—

tekintettel a WTO miniszteri konferenciája hatodik ülésszakának a dohai munkaprogramról szóló, 2005. december 18-án elfogadott Hong Kong-i miniszteri nyilatkozatának az elektronikus kereskedelemre vonatkozó 46. pontjára,

—

tekintettel a 2002/38/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adó alkalmazási időszakát illető módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslatra, és a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóval kapcsolatos rendelkezések tekintetében a 77/388/EGK irányelv módosításáról és átmeneti módosításáról szóló, 2002. május 7-i 2002/38/EK tanácsi irányelvről szóló, a Tanácsnak címzett bizottsági jelentésre (COM(2006)0210),

—

tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre („az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv”) (1),

—

tekintettel a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 218/92/EGK rendelet elektronikus kereskedelemre vonatkozó kiegészítő intézkedéseket illető átmeneti módosításáról szóló, 2002. május 7-i 792/2002/EK tanácsi rendeletre (2),

—

tekintettel a papírmentes vám- és kereskedelmi környezetről szóló 2008. január 15-i 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (3),

—

tekintettel az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2008. szeptember 24-i jogalkotási állásfoglalására (4), az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK rendeletre („Rendelet a fogyasztóvédelmi együttműködésről”) (6),

—

tekintettel a Bizottság által a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos európai kezdeményezésről szóló közleménnyel foglalkozó, 1998. május 14-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló 2007. június 21-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A6-0020/2009),

A.

mivel az uniós állampolgárok több mint fele, világviszonylatban pedig csaknem másfél milliárd ember rendelkezik internet-hozzáféréssel; mivel minden harmadik uniós állampolgár vásárol az interneten keresztül, de csak 30 millióan vásárolnak határokon átnyúló formában az Európai Unióban,

B.

mivel a WTO meghatározása szerint az e-kereskedelem „termékek előállítása, reklámozása, értékesítése és terjesztése a telekommunikációs hálózatokon keresztül”,

C.

mivel különbséget lehet tenni a fizikai adathordozón történő tartalomszolgáltatás, és a digitálisan kódolt, majd az interneten elektronikus úton, tehát fizikai adathordozótól függetlenül továbbított tartalom között, helyhez kötött és vezeték nélküli hálózatokon,

D.

mivel elektronikus kereskedelem vállalkozások közötti, vállalkozások és fogyasztók közötti, illetve fogyasztók közötti ügyletek formájában is végezhető; mivel az internetes platformokon bonyolított kereskedelem alapvetően megváltoztatta az árukereskedelem és a szolgáltatások módját, új lehetőségeket teremtve főként a kis- és középvállalkozások számára arra, hogy új fogyasztókhoz jussanak el a határokon túl,

E.

mivel az internet nyíltságának megőrzése folyamatos növekedésének, valamint a tágabb értelemben vett gazdaság és a világkereskedelem előfeltétele, amelyek egyre inkább az internetes technológiákkal működnek,

F.

mivel a kis- és középvállalkozásoknak különösen a javára válik az e-kereskedelem, tekintettel arra, hogy hozzáférnek a külső piacokhoz; mivel azonban ezen új e-kereskedelmi módszerek fejlesztése még mindig különböző akadályokba ütközik, ami gyakorlati alkalmazásukat illeti,

G.

mivel az információ szabad áramlása létfontosságú az e-kereskedelem megkönnyítéséhez, továbbá egy, az internetes információ terjesztését és az ahhoz való hozzáférést lehetővé tevő nyitott és biztonságos hálózat az az alap, amelyre a XXI. századi gazdaság épül,

H.

mivel az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) immár mindenütt jelen vannak a gazdaságban, és folyamatos az új platformok és hálózatok kifejlesztése és megvalósítása; mivel szükség van az innovációt, a versenyt és a tényleges fogyasztói választást elősegítő nyílt szabványokra,

I.

mivel az új, „digitalizált” kereskedelmi környezet továbbfejlesztése új lehetőségeket teremtett és fog teremteni ezt követően is a hagyományos és a modern kereskedelmi ügyletek számára, megerősíti a fogyasztó helyzetét a kereskedelmi láncon belül, és a fogyasztók és a termelők közötti kapcsolatokban teljességgel újszerű vállalkozási modelleket eredményez,

J.

mivel az internet a minőség és az ár tekintetében lehetővé teszi, hogy a fogyasztók jobb információk alapján hozzanak döntéseket, mint hagyományos módon történő vásárláskor, továbbá mivel az online hirdetés pedig a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítésének fontos eszközévé vált az összes méretű vállalkozás számára, de különösen a kis- és középvállalkozások számára ahhoz, hogy lehetővé váljon számukra új ügyfelek elérése,

K.

az internet fokozódó felhasználása a kereskedelemben nagy lehetőségeket, de bizonyos kihívásokat is teremt,

L.

mivel a tartalommal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat ösztönözni kell, hogy új és innovatív vállalkozási modellekbe kezdjenek, amelyek felölelik az internet és az elektronikus kereskedelem által kínált lehetőségeket,

M.

mivel a technológia és a gazdaság fogja meghatározni a jogi megoldásokat, tekintettel arra, hogy a jelenlegi összetoldozott jogi keretek egyértelműen alkalmatlanok,

N.

mivel az elektronikus kereskedelem a szellemi tulajdon védelmére támaszkodik, és mivel a szellemi tulajdon védelmére, valamint a kivételekre és korlátozásokra vonatkozó biztonságos és kiszámítható jogi környezet szükséges a technológiai innováció és a technológia átadásának/terjesztésének előmozdításához,

O.

mivel megállapítást nyert, hogy az EU fontos kereskedelmi partnereinek nemzeti joga szerint távközlési engedélyt kell először beszerezni ahhoz, hogy elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat lehessen nyújtani, ezáltal felesleges kötelezettséget hozva létre, különös tekintettel az ezen engedélyek kiadására vonatkozó összetett eljárásokra,

P.

mivel az e-kereskedelem szerepe a WTO tagországaiban gyors ütemben fokozódott olyan területeken, mint a banki tevékenységek, a telekommunikációs ágazat, a számítógép- és a reklámipar, valamint a szállítási és expresszküldemény-szolgáltatások; mivel már most is jelentős azon országok száma, amelyek nem korlátozzák a határokon átnyúló hozzáférést e területeken; mivel tíz év telt el a WTO e-kereskedelemmel foglalkozó munkaprogramjának elindítása óta,

Q.

mivel a WTO által meghatározott alapelveket, úgymint a megkülönböztetés tilalma, átláthatóság és fokozatos liberalizáció az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni: az internet gyorsasága és interaktivitása, az elektronikus úton történő fizetés, a közvetítés megszüntetése, az üzleti funkciók egyre erősebb beágyazódása az online rendszerbe, az üzleti szervezetek növekvő rugalmassága és az üzletek fokozódó széttagolódása,

1.

hangsúlyozza, hogy az internet az elmúlt két évtizedben milyen jótékony hatást gyakorolt az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló és nemzetközi kereskedelmének különböző tényezőire és szakaszaira; kiemeli, hogy az elektronikus kereskedelem magától adódóan nemzetközi jellege következtében általános értelmezésre és együttműködésre van szükség;

2.

elismeri, hogy az online kereskedelmet jellemző innováció és kreativitás hozzájárul új kereskedelmi formák kialakulásához, például a fogyasztók között zajló kereskedelemhez; hangsúlyozza, hogy az online piacok új közvetítőként működnek a cserék előmozdítására, kis költség mellett növelik az információhoz való hozzájutást, és általában véve kibővítik az üzleti vállalkozások közötti partnerségeket;

3.

úgy gondolja, hogy az online kereskedelmi tevékenységekben részben vagy teljes mértékben részt vevő kis- és középvállalkozások vagy fiatal befektetők valóban olyan, a többihez képest igazgatási és kereskedelmi szempontból alacsony költségekkel járó platformot találtak, amely segítségével – igényre szabott online hirdetéseken keresztül – az egész világra kiterjedő ügyfélkörnek tudják hirdetni és eladni áruikat és szolgáltatásaikat, ezáltal megkerülve néhány kereskedelmi korlátot, amelyek egy része már idejétmúlt, és behatolva eddig távoli és zárt piacokra;

4.

elismeri, hogy a termékminőség és -biztonság garanciája tekintetében a terjesztési szakaszban a szokásos ellenőrzési eljárások hiánya miatt problémák merülnek fel, amelyeket olyan újszerű módokon kell kezelni, mint például az eladók fogyasztók általi osztályozása és a fogyasztók közötti szakértői értékelés;

5.

felszólít az online kereskedelem által a hagyományos kereskedelmi modellekre és tevékenységekre gyakorolt befolyás részletes elemzésére a potenciálisan káros hatások megismerése és következésképpen azok elkerülése érdekében;

6.

aggodalommal állapítja meg, hogy az információs és kommunikációs technológiákat használó fogyasztók és eladók gyakran megkülönböztető bánásmódban részesülnek az offline piacokon tevékenykedő fogyasztókhoz és eladókhoz képest;

7.

üdvözli, hogy a fogyasztók az áruk és szolgáltatások jóformán korlátlan köréhez jutnak hozzá a földrajzi, távolsági és területi korlátok hatékony megszüntetésének, illetve annak köszönhetően, hogy lehetőség nyílik átlátható és elfogulatlan tájékoztatásra, az árak összehasonlítására, igényre szabott online hirdetések állnak rendelkezésre, és bárki kényelmesen keresgélhet és vásárolhat online a nap huszonnégy órájában, ha csatlakozik az internetre otthon, a munkahelyén vagy máshol;

8.

megjegyzi, hogy az immateriális javak és szolgáltatások feltörekvő digitális piaca már most nagyobb, mint a hagyományos kereskedelem és ellátás, és számos új kereskedelmi koncepciót és gazdasági értéket teremtett, mint amilyen például a digitális ingatlankeresés (domain nevek) és az információhoz való hozzáférés (keresőprogramok);

9.

úgy véli, hogy az olyan jogellenes magatartást, mint a hamisítás, kalózkodás, csalás, az ügyletek biztonságának vagy az állampolgárok magánszférájának megsértése nem a médium természetének kell tulajdonítani, hanem a korábban a való világban már létező, és most új csatornákra találó jogellenes kereskedelmi tevékenységek részének kell tekinteni, amelyeket megkönnyített és súlyosbított a technológiai lehetőségek nagy száma és amelyek főleg akkor következnek be, ha a médium az alkalmazandó szabályozás szigorú betartása mellett kiépített felelősségvállalási rendszerből kíván részesülni; hangsúlyozza, hogy a szükséges és megfelelő végrehajtási intézkedések, illetve a hatékonyabb együttes koordinálás elfogadására és megerősítésére mechanizmusokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a meglévő jogellenes online kereskedelmi magatartás elleni harcot és annak megszüntetését – különösen az olyan esetek tekintetében, amelyek nagyobb közegészségügyi kockázatot rejtenek, mint például a hamis gyógyszerek – a nemzetközi e-kereskedelem fejlődésének befolyásolása nélkül;

10.

támogatja az államok és személyek közerkölcsének és etikai elveinek feltételektől mentes tiszteletben tartását, sajnálja azonban a cenzúrával való egyre erősebb, burkolt kereskedelmi korlátot jelentő visszaélést az online szolgáltatások és termékek tekintetében;

11.

elismeri a nyílt szabványok szükségességét, és azok fontosságát az innováció, a verseny és a fogyasztók tényleges választása tekintetében; javasolja, hogy az Európai Közösség által kötött kereskedelmi megállapodások mozdítsák elő az internet elektronikus kereskedelemre való széles körű és nyílt alkalmazását, azzal a feltétellel, hogy a fogyasztóknak hozzáférhetnek a választásuk szerinti szolgáltatásokhoz és digitális termékekhez, valamint használhatják tudni azokat, kivéve, ha a nemzeti jog ezt tiltja;

12.

úgy véli, hogy az adórendszerek területi jellegének megkérdőjelezését jelenti a határokon átnyúló ügyletek számának erőteljes emelkedése, az ügyletek jellege, eredete és célja meghatározásának nehézsége, az ellenőrzési nyomvonalak és stratégiai előnyök hiánya; megjegyzi, hogy lehetőség van az adóigazgatás egyszerűsítésére, a papírmunka elektronikus adatcserével való helyettesítésére, az adóbevallások elektronikus úton történő kitöltésére, valamint az adóbeszedési eljárások automatizálására;

13.

hangsúlyozza a fogyasztók és a vállalkozások képzésének, valamint annak a szükségességét, hogy tájékoztatási médiakampányokat szervezzenek a fejlődési lehetőségekről, a nemzetközi internetes kereskedelemben érintett valamennyi fél jogairól és kötelezettségeiről;

14.

sajnálja, hogy egyre nagyobb számban fordul elő csalás, illetve személyes adatok és pénz ellopása az interneten; úgy gondolja, hogy az e-kereskedelem jövője szempontjából a legfontosabb veszélyt a tranzakciók és a fizetések biztonságosságába vetett bizalom hiánya jelenti; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az okokat és tegyen fokozott erőfeszítéseket a vállalkozások és magánszemélyek között megvalósuló nemzetközi elektronikus fizetési rendszerekbe vetett bizalom megerősítését szolgáló mechanizmusok létrehozása és a tiltott kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos viták megoldására irányuló megfelelő eszközök létesítése érdekében;

15.

kiemeli, hogy elengedhetetlen a kulturális árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos online ügyletek biztonságossága és megbízhatósága;

16.

megjegyzi, hogy a bizalom nem csak az internet használatának egyszerű, megbízható és biztonságos módozataitól, hanem többek között az áruk és szolgáltatások minőségétől és a megfelelő jogorvoslatok meglététől is függ;

17.

hangsúlyozza, hogy az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőségek teljes mértékű megvalósításához nemzetközi szabályozói együttműködés szükséges; úgy véli, hogy új, modern megközelítést kell alkalmazni az e-kereskedelem problematikus területei tekintetében annak érdekében, hogy biztosítva legyen a fogyasztók magánéletének védelme, illetve az, hogy a fogyasztók részesülnek az internethasználatból fakadó alacsonyabb költségekben és új kereskedelmi lehetőségekben;

18.

úgy véli, hogy a globális internetes kereskedelem jelenlegi és jövőbeni kihívásairól folytatott vitát az egymástól függő szereplők között kialakított, intézményesített szabályokon alapuló, egymást kölcsönösen támogató, strukturált együttműködési kereten belül kell lefolytatni, amely korszerű és integráló, több érdekelt részvételével zajló kormányzási folyamatot tesz lehetővé, amint azt az internetigazgatási fórum tanúsította; megjegyzi, hogy az internet szabályozásának jelenlegi formái hibridek, és nem tartalmaznak hierarchikus funkcionális és szabályozói irányítási eszközöket;

19.

sajnálja, hogy nem történt semmilyen előrelépés a WTO-tárgyalások keretében az úgynevezett „digitalizált termékek” besorolásának fontos kérdésében, valamint azt, hogy a dohai fejlesztési menetrend nem ad felhatalmazást az e-kereskedelemről folytatott konkrét tárgyalásokra, továbbá azt, hogy nem történt előrelépés az elektronikus úton történő továbbításra vonatkozó állandó WTO-vámmoratórium bevezetését illetően; megjegyzi, hogy még mindig bizonytalanság uralkodik a digitális termékek vámértékének megfelelő megállapítása tekintetében, és nincs egyetértés abban, hogy milyen szabályokat és kötelezettségeket kell alkalmazni a digitális termékekre (Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény, Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről (GATS), Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásai);

20.

üdvözli a Bizottság WTO-nak tett azon javaslatát, hogy aktualizálja és bővítse ki az információtechnológiai megállapodásról (ITA) is ismert szóló fent említett miniszteri nyilatkozatot, hogy ezáltal is még inkább fellendítse e termékek kereskedelmét, több résztvevőt vonzzon, kezelje a nem tarifális akadályokat, és kezelni tudja a technológiai fejlődés és a konvergencia jelentette erősödő kihívásokat; sajnálja azonban, hogy a résztvevő felek különféle módon értelmezik az információtechnológiai megállapodást és felszólítja a Bizottságot, hogy teljes egészében hajtsa végre a hatályos ITA szövegét és szellemét, és a vámmentes műszaki cikkek iránti kereslettel összhangban támogasson modern és realisztikus megközelítést a jövőbeni megállapodások tekintetében;

21.

üdvözli az általános egyezmény a szolgáltatások kereskedelméről (GATS), a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Internetről szóló szerződései, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) modell-jogszabályai, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által végzett jelentős munka, valamint az OECD közelmúltbeli, 2008. évi szöuli miniszteri találkozóján elfogadott átfogó politikai keret és az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozó (2003. december Genf és 2005. november Tunisz) keretében eddig elért előrelépéseket;

22.

elismeri a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által kötött egyezmény mint a kulturális és kreatív árukkal és szolgáltatásokkal folytatott nemzetközi kereskedelmi ügyeletekre vonatkozó, a WTO nemzetközi keretei között fenntartott kulturális mentességek biztosításához elengedhetetlenül szükséges eszközök egyikének fontosságát; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az egyezményt az Európai Unió belső és külső politikáiban egyaránt;

23.

hangsúlyozza, hogy a kétoldalú és regionális szabadkereskedelmi megállapodások nem adhatnak tökéletes választ a kiterjedt piaci hozzáférés kérdésére; ennek ellenére felszólítja az EU-t, hogy kétoldalú és regionális kereskedelmi egyezményeibe szisztematikusan foglaljon bele az internet áruk és szolgáltatások, valamint a korlátlan információáramlás elektronikus kereskedelmére való széles körű és nyílt használatával foglalkozó cikkeket, nevezetesen, hogy tartózkodik attól, hogy a határokon átnyúló információáramlás elé felesleges akadályokat állít vagy ilyeneket tart fenn, továbbá, hogy a megkülönböztetésmentes, átlátható és a kereskedelmet legkevésbé korlátozó szabályozást alkalmaz az internetes ügyletekre; támogatja a kereskedelmi partnereket képező harmadik országokkal kötendő kétoldalú megállapodások részeként a szabályozási kérdésekre vonatkozó együttműködési párbeszédek kialakítására az EU által tett erőfeszítéseket; felkéri az uniós intézményeket és uniós tagállamokat, hogy e megállapodások elérése esetén készüljenek fel az ezen együttműködési párbeszédhez való hozzájárulásra;

24.

felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kereskedelmi eszközök alkalmazhatóságát a spektrumhasználat harmonizálása és megnyitása céljából az innovációt, növekedést és versenyt ösztönző internetes szolgáltatásokhoz való mobil hozzáférés előmozdítása érdekében;

25.

hangsúlyozza, hogy a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy az online szolgáltatások – beleértve az elektronikus kereskedelmet – nyújtása ne képezze szükségtelen belső engedélyezési eljárások tárgyát – mind az EU-ban, mint pedig kereskedelmi partnerországainkban –, ami az ilyen szolgáltatások nyújtásának tényleges akadályát eredményezné;

26.

álláspontja szerint a nemzetközi közbeszerzés keretében – amelyben az új technológiák lehetővé teszik a határokon átnyúló e-kereskedelmet – például a kis- és középvállalkozások konzorciumai kombinatorikus aukcióinak, valamint a pályázatok online közzétételének és hirdetésének új formái nemcsak az Európai Unióban, hanem globálisan is lehetővé teszik a beszerzési kereskedelem jelentős növekedését, ezáltal ösztönzik a határokon átnyúló e-kereskedelmet;

27.

emlékeztet arra, hogy a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás megkötésével egyensúlynak kell kialakulnia a szellemi tulajdonjogok hatékony végrehajtása és az internetes ügyfelek alapvető jogainak védelme között és ennek az online kereskedelmi környezetben hozzá kell járulnia a további innovációhoz, az információ áramlásához, illetve a jogszerű szolgáltatások használatához;

28.

felszólítja a Bizottságot, hogy a fogyasztók online kereskedelembe vetett bizalmának fokozása érdekében internetes és hagyományos eszközökkel folytasson tájékoztató és felvilágosító kampányokat a fogyasztók saját jogaikkal kapcsolatos tudatosságának növelése céljából;

29.

sajnálatát fejezi ki az EU online piacának széttagoltsága miatt, amelyet a földrajzi alapon való piacfelosztást engedélyező vagy előíró, az online áru- és szolgáltatásnyújtást megakadályozó szabályozások, a forgalmazókra vonatkozó szerződési megszorítások, a jogi bizonytalanság, a fogyasztók bizalmatlansága a fizetési rendszer biztonságos voltát illetően, magas internetes hozzáférési díjak, valamint a szállítási lehetőségek bármi nemű korlátozása eredményez;

30.

felszólítja a Bizottságot, hogy weboldalán tegyen közzé a fogyasztók számára az interneten folytatott nemzetközi kereskedelemről szóló útmutatót, különösen a szerződéses kérdésekre, a fogyasztók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni védelmére, a magánélet tiszteletben tartására és a szerzői jogok védelmére összpontosítva;

31.

úgy véli, hogy az EU online piaci szabályozásának hiányosságai meggátolják a szilárd és erős európai online ipari és kereskedelmi környezet kialakulását, ami azt eredményezi, hogy az európai fogyasztók nem kielégítő mértékben vesznek részt az uniós és nemzetközi kereskedelmi tranzakciókban, továbbá akadályozza a kereskedelmi tevékenységen belüli kreativitást és fejlesztést; sajnálatát fejezi ki, amiért a kizárólag online szolgáltatásokat nyújtó, uniós székhelyű társaságok száma igen alacsony;

32.

üdvözli a fogyasztói jogokról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatot (COM(2008)0614), amely remélhetőleg fokozza majd a jogbiztonság, az átláthatóság és a fogyasztóvédelem szintjét az egyre növekvő számú olyan fogyasztók számára, akik az interneten keresztül vásárolnak, különös figyelemmel a szállításra, a kockázat áthárítására, a szerződésszerű teljesítésre és a kereskedelmi garanciákra;

33.

emlékeztet arra, hogy a bizalom létfontosságú különösen a fogyasztók és a kis- és középvállalkozások számára az internetes kereskedelem által nyújtott lehetőségek teljes kihasználása érdekében, ahogyan azt fent említett, 2007. június 21-i, a digitális környezet iránti fogyasztói bizalomról szóló állásfoglalásában is hangsúlyozta;

34.

felszólítja a Bizottságot és tagállamokat, hogy a jelentős nemzetközi fórumokon, pl. a WTO-ban tett lépések által használjanak ki minden lehetőséget a bizalom megerősítéséhez való hozzájárulás érdekében, és tegyenek erőfeszítéseket olyan világstandardok és normák kialakítása érdekében, amelyek figyelembe veszik Európa legjobb gyakorlatait;

35.

felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa az internetes szolgáltatások jogi átjárhatóságát mintaengedélyek és más, a joghatóságokkal összeegyeztethető jogi megoldások kialakítása révén – amennyiben a magánjogot nem harmonizálták –, különösen a nemzetközi online előírások önkéntes szabadalmi kártalanítása tekintetében, valamint hogy terjessze a jogi átjárhatóságra vonatkozóan már meglévő európai dokumentumokat az ügyletköltségek és az online szolgáltatók jogi bizonytalansága csökkentésének eszközeként;

36.

felszólítja a Bizottságot, hogy adott esetben az OECD-vel együttműködve készítsen statisztikákat is tartalmazó részletes tanulmányt a nemzetközi e-kereskedelmi tevékenységekről;

37.

felszólítja a Bizottságot egy átfogó stratégia kialakítására, amely lehetővé teszi az elektronikus kereskedelem tekintetében a kis- és középvállalkozások előtt még meglévő akadályok (hozzáférés az információs és kommunikációs technológiákhoz, az e-business rendszerek fejlesztési és karbantartási költségei, információhiány és jogi bizonytalanság nemzetközi konfliktusok esetén, stb.) felszámolását és a kis- és középvállalkozások az árucikkek és szolgáltatások online kereskedelmében való fokozott részvételére való ösztönzők nyújtására irányuló politikai javaslatokat; e tekintetben ösztönzi az online kereskedelembeli új és tapasztalatlan résztvevők számára információs támogatás és irányítási útmutatás nyújtására tervezett adatbázis létrehozását, valamint az elektronikus kereskedelem és az online hirdetés kis- és középvállalkozásoknál megjelenő előnyeinek összehasonlító gazdasági elemzését és a sikeres online kereskedelmet folytató uniós kis- és középvállalkozások esettanulmányait;

38.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a kis- és középvállalkozások online jelenlétét, és szervezzenek platformokat az információk megosztása és a bevált gyakorlatok cseréje céljából, és ajánlja, hogy a Bizottság és a tagállamok népszerűsítsék az elektronikus közbeszerzést, különös gondot fordítva az e-hozzáférés biztosítására;

39.

üdvözli a Bizottság nyilvános párbeszéd folytatására irányuló kezdeményezését a „Lehetőségek az online termékek és szolgáltatások terén” vitaindító iratán és egy tanácsadó csoport felállításán keresztül, akik a témához kapcsolódó kérdésekről készítenek jelentést;

40.

rámutat arra, hogy az internet új megközelítést hozott a kulturális áruk és szolgáltatások előállítása, fogyasztása és terjesztése terén, ami hozzájárulhat a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletén és az új információs és kommunikációs technológiák szabad és méltányos elérhetőségén alapuló, kultúrák közötti megértéshez;

41.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és művészeti termékek és szolgáltatások egyszerre képviselnek gazdasági és kulturális értéket, és fontos, hogy ez a felismerés a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokban és megállapodásokban, valamint a globális hálózatokon keresztül az UNESCO-egyezmény jogilag kötelező módon történő végrehajtásával érvényre jusson;

42.

sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai kulturális iparágak – különösen az audiovizuális, a zenei és a kiadói ágazatok – teljes mértékben kihasználják az online kereskedelem által biztosított új lehetőségeket, egyidejűleg hatékony védelmet nyújtva az illegális kereskedelem és a kalózkodás ellen; ennek azonban nem szabad érintenie az Európai Közösségnek a tárgyalási megbízásban egyértelműen meghatározott politikáját, amelynek értelmében tartózkodnia kell az audiovizuális és kulturális ágazatban a liberalizációs kérelmek megtételétől és az ilyen igények elfogadásától;

43.

úgy véli, hogy az internet lesz a leghatékonyabb eszköz az Észak és Dél közötti kereskedelmi szakadék áthidalására; úgy gondolja, hogy az internet új kereskedelmi csatornákat nyit, amelyek összekötik a legkevésbé fejlett és fejlődő országokat a haladó és központi kereskedelmi rendszerekkel, ezáltal is növelve exportforgalmukat és elkerülve a hagyományos kereskedelmi gyakorlatokból származó hátrányokat;

44.

úgy véli, hogy fokozott befektetés útján – elsődlegesen az alapvető infrastruktúra, úgy mint a telekommunikációs hálózat és hozzáférést biztosító eszközök terén – támogatni kell a legkevésbé fejlett és fejlődő országok interneten keresztüli részvételét a nemzetközi kereskedelemben; hangsúlyozza az internetszolgáltatások terén az alacsonyabb költségeket és a megfelelőbb minőséget célzó intézkedések szükségét; elismeri, hogy a távközlés liberalizációja az infrastruktúrába való fokozott befektetéshez, jobb szolgáltatásokhoz és innovációhoz vezetett;

45.

elismeri, hogy több országban a felhasználók az internethez mobileszközökön keresztül férnek hozzá;

46.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.