15.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 169/132

—

tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés abszolút tilalmára, amely minden körülményre és valamennyi államra vonatkozó nemzetközi jogi norma,

—

tekintettel e tilalom számos nemzetközi és regionális emberi jogi eszközben és dokumentumban – többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményében (kínzás elleni egyezmény) történő gyakorlati kifejezésére,

—

tekintettel az ENSZ fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó minimumszabályaira,

—

tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre,

—

tekintettel az emberi jogok és az alapvető szabadságok előmozdításáról és védelméről szóló ASEAN Chartára, amely 2008. december 15-én lépett hatályba, valamint az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának 2009. október 23-i létrehozására,

—

tekintettel az ASEAN 2007. január 13-i nyilatkozatára a migráns munkavállalók jogainak védelméről és előmozdításáról,

—

tekintettel az EU harmadik országok felé irányuló, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló, 2001-ben elfogadott és 2008-ban felülvizsgált iránymutatásokra,

—

tekintettel az EU Malajziával kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakra szóló stratégiai dokumentumára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel a nemzetközi jog értelmében minden körülmények között tilos a testi fenyítés minden formája,

B.

mivel a malajziai törvények legalább 66 szabálysértés esetében rendelkeznek a vesszőzés (más szóval: korbácsolás) általi büntetésről, és mivel az Amnesty International becslései szerint évente mintegy tízezer malajziai állampolgárt és egyre nagyobb számú menekültet és migránst vesszőznek meg a malajziai börtönökben,

C.

mivel a malajziai hatóságok az elmúlt években az ország területére történő illegális belépésre és kábítószerrel való visszaélésre is kiterjesztették a vesszőzéssel büntetendő szabálysértések listáját,

D.

mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa – amelynek Malajzia tagja – által elfogadott 8/8 sz. határozat megállapítja, hogy „a testi fenyítés egyenértékű a kínzással”, és mivel a vesszőzés gyakorlata súlyos fájdalmat és szenvedést, illetve hosszú távú fizikai és pszichés traumát okoz,

E.

mivel ugyan a vesszőzést – a gyarmati korszak maradványaként – még mindig alkalmazzák néhány országban, ezek között Malajzia az egyetlen jelentős népességű és az emberi fejlődés magas szintjén álló ország, ahol a büntetés e formája fennmaradt,

F.

mivel a vesszőzés külföldi áldozatait gyakran nem tájékoztatják az ellenük felhozott vádakról, és megtagadják tőlük a tolmácsoláshoz és a jogi képviselethez való jogot, megsértve ezzel az objektív és pártatlan bírósági eljáráshoz való jogukat,

G.

mivel az eljárásban érintett orvosok – akiknek a szerepe pusztán arra terjed ki, hogy megállapítsák, hogy a foglyok alkalmasak a vesszőzésre, illetve eszméletvesztésük esetén magukhoz térítsék őket – megszegik az orvosi etikát,

H.

mivel a 8 000 ügyvédet képviselő Malajziai Ügyvédi Kamara felszólított a büntetés e formájának megszüntetésére, arra hivatkozva, hogy ez sérti az összes nemzetközi emberi jogi normát és számos kínzás elleni egyezményt,

1.

határozottan elítéli a vesszőzést, valamint a testi fenyítés és a foglyokkal szembeni rossz bánásmód minden formáját; szilárdan hisz abban, hogy Malajzia nem hivatkozhat belföldi jogszabályaira a kínzással felérő gyakorlatának indokolásaként, amely a nemzetközi jog alapján egyértelműen jogellenes;

2.

sürgeti Malajziát, hogy minden esetben vezessen be moratóriumot a vesszőzésre és a testi fenyítés minden formájára, annak jogszabályokban és a gyakorlatban történő megszüntetése érdekében;

3.

felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy haladéktalanul szüntessék be a börtöntisztviselőkre és orvosokra gyakorolt jelenlegi nyomást, amely arra irányul, hogy a vesszőzések végrehajtása során bűnrészesek legyenek a fogvatartottakkal szembeni visszaélésekben;

4.

felszólítja a malajziai parlamentet, hogy ratifikálja az ENSZ kínzás elleni egyezményét és annak fakultatív jegyzőkönyvét, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és annak jegyzőkönyveit, illetve úgy módosítsa a malajziai törvényeket, hogy az illegális bevándorlás közigazgatási vétségnek, s ne bebörtönzéssel vagy testi fenyítéssel járó bűncselekménynek minősüljön, valamint hogy a kábítószerrel kapcsolatos vétségeket ne büntessék vesszőzéssel;

5.

felszólítja a malajziai emberi jogi bizottságot (SUHAKAM) és a malajziai jogalkotási reformbizottságot, hogy tegyenek megfelelő ajánlásokat a kormánynak a testi fenyítés jogszabályban történő megszüntetéséről;

6.

felszólítja a malajziai hatóságokat, hogy tartsák be a migránsok, menekültek és menedékkérők védelmére vonatkozó nemzetközi normákat – többek között az ellenük folytatott büntetőeljárások során – a kínzással és bántalmazással szembeni eredményes védelmük biztosítása érdekében;

7.

felszólítja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az országgal folytatott politikai kapcsolatuk során rendszeresen vessék fel az emberi jogok malajziai helyzetét, és különösen a migránsokkal és a menedékkérőkkel szembeni visszaélésről és rossz bánásmódról szóló állításokat;

8.

sürgeti az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák az Európai Unió valamennyi nemzetközi partnere felé tett diplomáciai lépéseket, amelyek a kínzás és a megalázó bánásmód alkalmazását tiltó nemzetközi egyezmények ratifikálására és végrehajtására szólítja fel e partnereket; felszólítja az Európai Uniót, hogy tekintse a kínzás és a megalázó bánásmód elleni küzdelmet az emberi jogi politikája fő prioritásának, különösen az uniós iránymutatások és az összes többi uniós eszköz, mint pl. az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és Emberi Jogokért végrehajtása útján;

9.

az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának létrehozását egy átfogóbb megközelítés és az emberi jogi normáknak az egész régióra kiterjedő hatékonyabb alkalmazása felé tett üdvözlendő lépésnek tekinti; hiszi, hogy az ASEAN-országokból érkező migránsokat és a menedékkérőket gyakran sújtó vesszőzés kérdésével ez a szerv hivatott foglalkozni;

10.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Malajzia kormányának és parlamentjének, az ASEAN-tagállamok kormányainak, az ENSZ kínzásokat vizsgáló különmegbízottjának és az ENSZ főtitkárának.