C_2011132HU.01005501.xml

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében

2010. szeptember 15-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Mozgásban az ifjúság – Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2011. február 24-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. március 15–16-án tartott, 470. plenáris ülésén (a március 15-i ülésnapon) egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.1 Az EGSZB tudatában van annak, hogy nagy figyelmet kell fordítani a fiatalokra, akiket súlyosan érint a jelenlegi gazdasági válság. Elismeri a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés hasznosságát az „Európa 2020” stratégia intézkedéseinek szerves részeként, és üdvözli a közleményben felvázolt átfogó rendelkezéseket. Az EGSZB kész hozzájárulni ezek végrehajtásához azáltal, hogy egyesíti erőit a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel a kezdeményezés népszerűsítése érdekében, valamint azzal, hogy rámutat a kezdeményezés azon hiányosságaira, amelyekre az európai uniós ifjúsági stratégia kiterjed.

1.2 Az EGSZB kiemeli, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésben javasolt célkitűzések teljesülését figyelemmel kell kísérni, és az előrehaladást egyértelmű mutatókat alkalmazva kell mérni, hogy a tagállamok fokozhassák erőfeszítéseiket, ha a célok nem teljesülnének időben.

1.3 Most, hogy a gazdasági válság kikényszerítette a költségvetési prioritások felülvizsgálatát, az EGSZB aláhúzza annak jelentőségét, hogy lehetőség szerint megőrizzük, sőt, növeljük a nemzeti és uniós szinten a fiatalok oktatásához, képzéséhez és foglalkoztatásához rendelt erőforrások hatékony felhasználását. A gazdasági fellendülést célzó politikáknak elő kell mozdítaniuk a stabil munkahelyek teremtését, és meg kell akadályozniuk, hogy a fiatalok megszakítsák tanulmányaikat.

1.4 Az EGSZB támogatja a szakmai gyakorlatok magas színvonalú keretének kialakítását, és üdvözli a fiatalok tanulmányi, szakmai gyakorlati és tanulószerződéses gyakorlati képzési tevékenységet célzó szabad mozgása előtt álló jogi és adminisztratív akadályok felszámolására irányuló intézkedéseket.

1.5 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó kezdeményezését, hogy támogassák a nem formális tanulás hitelesítését és a formális oktatási rendszeren kívül szerzett ismeretek nagyobb fokú elismertségét (például az európai készségútlevél révén). A hitelesítés módjairól szóló vitának a nyújtott oktatás és képzés minőségével, felügyeletével és nyomon követésével is kiemelten foglalkoznia kell. Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a nem formális tanulást ösztönző intézkedéseknek mindenki javát kellene szolgálniuk, tehát nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalokra kellene irányulniuk.

1.6 Az EGSZB üdvözli az olyan nemzeti szintű eszközök kifejlesztését, mint az „ifjúsági garancia”, amely segíti a fiatalokat abban, hogy az iskolapadból a munkaerőpiacra lépjenek. Azonban úgy véli, hogy az egyéb kezdeményezések egy része további vizsgálatot igényel a végrehajtása előtt. Ez az alábbiakra igaz: a felsőoktatási eredmények összehasonlítása, a „Mozgásban az ifjúság” kártya bevezetése, a „Your first EURES job” [első EURES-állásod] kezdeményezés elindítása és a „Progress” nevű európai mikrofinanszírozási eszköz jövőjének a kidolgozása.

1.7 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meghatározzák a leghatékonyabb lépéseket a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére. Ezek között a következők találhatók: képzési programok, szociális biztonsági intézkedések és ellátások aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel kombinálva, toborzási támogatások, valamint megfelelő munkabér- és szociális biztonsági megállapodások, továbbá pályaorientáció. Az EGSZB aláhúzza, hogy e lépéseket a szociális párbeszéd és a civil társadalommal folytatott eszmecsere eszközének fokozott alkalmazásával kell megtenni.

1.8 A kezdeményezés valóban kiemeli az oktatást és a foglalkoztatást, azonban nem helyez elegendő súlyt a szociális tőke fejlesztésére és a fiataloknak az európai civil társadalomban való részvételére. Ezenkívül az inkluzív növekedést is be kell építeni prioritásként a fiatalokat célzó stratégiákba, és be kell vezetni az olyan, szükséges végrehajtási eszközöket, mint a „Cselekvő ifjúság” program megőrzése és megerősítése.

1.9 Az EGSZB sajnálja, hogy kimaradtak a kezdeményezésből az európai ifjúság szociális és polgári szerepét kialakító és megerősítő tevékenységek. A „Mozgásban az ifjúság” cím tartalmának tükröződnie kellene a közleményben, mivel nem csupán arról van szó, hogy a fiatalokra irányuló és őket célzó fellépésekre van szükség, hanem arról is, hogy azokat velük együttműködésben kell végrehajtani, kiemelve aktív részvételük szükségességét a javasolt tevékenységek megvalósításában. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szükséges tevékenységekkel bővítse ki a kezdeményezést.

1.10 Az EGSZB azt ajánlja, hogy a kezdeményezés saját honlapján található új információcsomagot illesszék be a már létező, információforrásul szolgáló fórumok (PLOTEUS, YOUTH stb.) tartalmába. Meglévő honlapok új adatokkal való kiegészítése sikeresebb lehet, és könnyebb hozzáférést biztosíthat az információhoz a fiatalok számára.

1.11 A szakmai gyakorlatoknak vonzóbbá kellene válniuk, és minden érintett érdekeit tükrözniük kellene, a tagállamoknak pedig – különféle ösztönzőkkel – arra kellene ösztönözniük a munkaadókat, hogy a fiatalok számára több lehetőséget teremtsenek szakmai gyakorlatokra, majd több és jobb munkahelyet hozzanak létre számukra.

1.12 Az EGSZB üdvözli az Európai Szociális Alap (ESZA) alkalmazásának tulajdonított jelentőséget. Amikor a tagállamokkal az új pénzügyi terven belüli költségvetési előirányzatokról tárgyal, az Európai Bizottságnak arra kellene összpontosítania, hogy elegendő forrást rendeljenek az ESZA-kezdeményezésekhez, és különösen a fiatalokkal kapcsolatosakhoz.

1.13 Az EGSZB közelről meg fogja vizsgálni, hogy milyen lehetőségek rejlenek az európai diákhitelrendszerben a már rendelkezésre álló eszközökkel összhangban.

2.1 Az „Európa 2020” stratégia ambiciózus célokat tűz ki az EU-beli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében. Ennek megvalósításában a fiatalok döntő szerepet játszanak. A mindenki számára elérhető, színvonalas oktatás és képzés, a sikeres és tartós munkaerő-piaci integráció, a tisztességes és megfelelően fizetett munka, és a fokozott mobilitási lehetőségek elengedhetetlenek a fiatalokban benne rejlő potenciál felszabadításához (1) és így az „Európa 2020” stratégia célkitűzéseinek megvalósításához. Ezáltal válik a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés a benne foglalt intézkedések révén a stratégia egyik kiemelt javaslatává.

2.2 A „Mozgásban az ifjúság” célja, hogy megerősítse az európai oktatási és képzési együttműködés stratégiai keretét („Oktatás és képzés 2020”) meghatározó célkitűzéseket és prioritásokat, és végrehajtsa az alábbi célok elérésére irányuló intézkedéseket:

2.3 A kiemelt területek mindegyikén egy sor kulcsfontosságú új tevékenység került meghatározásra. Olyan javaslatokat tartalmaznak, amelyek feladata az e prioritások teljesítéséhez való konkrét hozzájárulás.

3.1 A „Mozgásban az ifjúság” kiemelt kezdeményezés összhangban van az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiával. Hangsúlyozza az új holisztikus megközelítést, lévén, hogy a fiatalok képzésére és foglalkoztatására irányuló politikát egyéb kiemelt kezdeményezésekkel és az öt kiemelt uniós célkitűzéssel szorosan összefüggőnek tekinti. Az EGSZB aláhúzza, hogy az uniós és nemzeti szintű szakpolitikáknak összhangban kell lenniük, a nem kormányzati érdekelteknek pedig kulcsszerepet kell játszaniuk.

3.2 Az EGSZB hangsúlyozni szeretné, hogy a kezdeményezésre a legsúlyosabb gazdasági válság fényében kell tekinteni, amellyel Európának a közelmúltban szembe kellett néznie. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a kitűzött cél a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítása „az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében”. Helyénvaló feltenni a kérdést, hogy hogyan érinti a válság a munkahelyek biztonságát, a szociális jogokat, valamint a tanulmányi és munkavégzési célú mobilitásra irányuló összes tervet és projektet. Az EGSZB fontosnak tartja kiemelni az összefüggéseket a napjainkban bevezetett gazdaságorientált intézkedések, valamint az azok által a fiatalok számára igen hasznos, meglévő európai programokra és projektekre esetleg gyakorolt hatás között. El kell kerülni a támogatások megkurtítását. Épp ellenkezőleg, a rendelkezésre álló erőforrásokat célirányosabban kell felhasználni, és – lehetőség szerint – növelni kell.

3.3 Az EGSZB elismeri a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés értékét az Európa 2020 stratégia intézkedéseinek szerves részeként, és üdvözli a közleményben felvázolt átfogó rendelkezéseket. A kezdeményezés elsődleges feladata, hogy hatékonyabban kapcsolja össze a különféle, már létező, illetve jövőbeli intézkedéseket és projekteket a fent említett célok elérése lehetőségeinek javítása érdekében. Az EGSZB sajnálja, hogy kimaradtak a kezdeményezésből az európai ifjúság szociális és polgári szerepét kialakító és megerősítő tevékenységek. A „Mozgásban az ifjúság” cím tartalmának tükröződnie kellene a közleményben, mivel nem csupán arról van szó, hogy a fiatalokra irányuló és őket célzó fellépésekre van szükség, hanem arról is, hogy azokat velük együttműködésben kell végrehajtani, kiemelve aktív részvételük szükségességét a javasolt tevékenységek megvalósításában. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szükséges tevékenységekkel bővítse ki a kezdeményezést.

3.4 Mivel a kezdeményezés két rendkívül fontos területre, az oktatásra és a foglalkoztatásra irányul, az EGSZB értékeli, hogy előtérbe helyezi a mobilitást, a vonzerőt és a minőséget, így illeszkedve az európai oktatási és képzési együttműködés stratégiai keretéhez („Oktatás és képzés 2020”), és különösen az 1. és 2. stratégiai célkitűzéshez. Nagy jelentőséggel bír, hogy a kezdeményezés különös súlyt fektet a fokozott tanulmányi mobilitásra, a felsőoktatás korszerűsítésére, az informális és nem formális tanulás hitelesítésére, valamint az oktatásba és a szakképzésbe történő tartós és eredményes beruházás garantálására.

3.5 Az EGSZB azt is kedvezően fogadja, hogy a kezdeményezés hangsúlyozza a kapcsolatot a célkitűzések, továbbá az európai képesítési keretrendszer, a nyitottabb oktatási rendszerek, a jobb pályaorientáció, valamint az oktatási szervek és a munkáltatók partnerségeinek folyamatos megvalósítása között. (2) Az EGSZB azt ajánlja, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés végrehajtása során elsősorban arra összpontosítsanak, hogy az oktatási rendszereket nyitottabbá tegyék, és hozzáigazítsák a társadalom és a munkaerőpiac igényeihez azáltal, hogy eredményesen összehangolják a kezdeményezést a tanulmányi mobilitás olyan meglévő eszközeivel, mint a Europass, vagy az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS), és ösztönzik az együttműködést az oktatási intézmények és a munkaadók, valamint a szakszervezetek, a diákok és az egyéb érdekelt felek között.

3.6 A kezdeményezés valóban kiemeli az oktatást és a foglalkoztatást, azonban nem helyez elegendő súlyt a szociális tőke fejlesztésére és a fiatalok támogatására az európai civil társadalomban. E tekintetben a kezdeményezés nem felel meg kellőképpen a „Befektetés és az érvényesülés elősegítése” elnevezéssel 2009-ben elfogadott új uniós ifjúsági stratégia célkitűzéseinek és a fiatalokat célzó tevékenységeknek, illetve a Lisszaboni Szerződés azon célkitűzésének sem (165. cikk (2) bekezdés), hogy erősítsék a polgári vetületet és ösztönözzék a fiatalokat arra, hogy részt vegyenek Európa demokratikus életében. Ki kell térni az üzleti világhoz közvetlenül kapcsolódó kulcskompetenciákra (pl. az újító vagy vállalkozói szellemre), az állampolgári ismeretek oktatására, a szolidaritás és a társadalmi kohézió megerősítésére (vagyis a fiatalok teljes körű részvételére a szociális menetrend különböző elemeiben), a szükséges támogató intézkedéseket pedig ki kell dolgozni, illetve ki kell bővíteni velük a kezdeményezést.

3.7 Ezenkívül az inkluzív növekedést is be kellene prioritásként építeni a fiatalokat célzó stratégiákba, és be kellene vezetni a végrehajtásukhoz szükséges olyan eszközöket, mint a „Cselekvő ifjúság” program megőrzése és megerősítése.

3.8 A megkülönböztetés tilalmának egyes vonatkozásait egyértelműbben bele kellene foglalni a kezdeményezésbe. Az EGSZB azt javasolja, hogy a kezdeményezést egészítsék ki olyan intézkedésekkel, amelyek a fiatal nők és férfiak közötti bérszakadék problémáját igyekeznek megoldani. Foglalkozni kellene a helybeliek és a migráns háttérrel rendelkezők helyzetének eltéréseivel, valamint az azonos feltételek elérése, illetve képesítések megszerzése terén tapasztalt problémáikkal. A hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációja is megfelelő figyelmet kellene, hogy kapjon.

3.9 A kezdeményezésben javasolt célkitűzések teljesülését figyelemmel kellene kísérni, és az előrehaladást egyértelmű mutatókat alkalmazva kellene mérni, hogy a tagállamok fokozhassák erőfeszítéseiket, ha e célok nem teljesülnének időben.

3.10 A következő fejezetben az EGSZB megvizsgálja a közleményben meghatározott kiemelt területeket, továbbá megfogalmazza észrevételeit, és kiegészítő információkat nyújt a javasolt új kulcstevékenységek mindegyike kapcsán.

4. A kulcskompetenciák elsajátítását és kiváló teljesítmény nyújtását eredményező modern oktatási és képzési rendszerek kialakítása

4.1 Tervezet előterjesztése az iskolai lemorzsolódás visszaszorításával foglalkozó tanácsi ajánlásra (2010)

4.1.1 Az iskolai lemorzsolódás mérséklése különösen fontos feladat, elsősorban néhány konkrét tagállam esetében. Ez egyben az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése, amely közvetlenül az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai kerethez tartozó referenciaértékekből származik. Most, hogy a gazdasági válság költségvetési megszorításokhoz vezetett, az EGSZB aláhúzza annak jelentőségét, hogy – lehetőség szerint – megőrizzük, sőt, növeljük a nemzeti szinten az iskolai lemorzsolódás megelőzéséhez rendelt erőforrásokat.

4.2 A szövegértési készséggel foglalkozó magas szintű szakértői csoport létrehozása (2010)

4.2.1 Az EGSZB támogatja azokat a módszereket, amelyek eredményesnek bizonyultak az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő diákok képességeinek javításában, és az írástudatlanság EU-beli megszüntetésében. Ezenkívül aláhúzza azoknak a programoknak a jelentőségét, amelyek szociálisan hátrányos helyzetű, illetve migráns hátterű fiatalokra irányulnak. Fontos, hogy a magas szintű szakértői csoport lehetőséget teremtsen a párbeszédre és a konzultációra a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel.

4.3 A szakképzés vonzerejének és színvonalának növelése, és elérhetőségének fokozása

4.3.1 A Cedefoppal folytatott konzultáció alapján az EGSZB felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy felülvizsgáljuk oktatási, képzési, tanulási és szakképzési stratégiáinkat. Az alábbiakra van szükség:

4.3.2 Az EGSZB ezért üdvözli a bruges-i kommünikét, amely az európai szakképzési együttműködés fokozására irányul, és amely 11 hosszú távú stratégiai célkitűzést határoz meg az elkövetkező évtizedre (2011–2020). Az EGSZB támogatja a szakképzés minőségének uniós szintű javítását. A szakképzésnek kellene lennie az egyik első olyan új célterületnek, amelynek kedvez a nagyobb fokú mobilitás.

4.4.1 Az EGSZB kedvezően fogadja azon intézkedéseket, amelyek megszüntetik a fiatalok szakmai gyakorlati célú szabad mozgásának jogi és adminisztratív akadályait. A fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd során egy másik alapvető problémára is rámutattak: ez a szakmai gyakorlatok minősége az egyes tagállamokban. Az európai keret kapcsán tehát nemzeti szinten vitát kellene nyitni a szakmai gyakorlatokról, a tanulószerződéses gyakorlati képzésekről és a fiataloknak ajánlott munkaszerződések minőségéről. A szakmai gyakorlatnak a tanterv részét kellene képeznie, és számottevő oktatási elemet kellene tartalmaznia, amelynek révén a fiatalok stabil, magas színvonalú, megfelelően fizetett és megkülönböztetéstől mentes álláshoz juthatnak a későbbiekben.

4.4.2 A szakmai gyakorlatok minőségi keretére irányuló követelménynek minden, valódi munkakörnyezetben megvalósuló tanulási formára vonatkoznia kell, függetlenül attól, hogy formális oktatási program keretében zajlik-e, vagy mindennemű formális oktatási kereten kívül, önkéntes alapon történik. A szakmai gyakorlatnak nem szabad a szó valódi értelmében vett állást helyettesítenie, azonban lehetővé kellene tennie a gyakorlatot végzők számára a munka világába való akadálymentes belépéshez szükséges tudás elsajátítását. A szakmai gyakorlatot végző fiatalok számára anyagilag ellentételezni kellene az általuk folytatott valamennyi valódi, szakmai munkát, és társadalombiztosítási fedezetet kellene számukra nyújtani. Ahhoz, hogy e szakmai gyakorlatok hatékonyak és a munkaerő-piaci kereslethez igazítottak lehessenek, elengedhetetlen a szociális partnerek bevonása azok megtervezésébe, megszervezésébe, megvalósításába és finanszírozásába.

4.4.3 A szakmai gyakorlatoknak vonzóbbá kellene válniuk, és minden érintett érdekeit tükrözniük kellene, a tagállamoknak pedig – különféle ösztönzőkkel – arra kellene ösztönözniük a munkaadókat, hogy a fiatalok számára több lehetőséget teremtsenek szakmai gyakorlatokra, majd több és jobb munkahelyet hozzanak létre számukra, figyelembe véve az európai szociális partnerek által a társadalmi integrációnak kedvező munkaerőpiacokra vonatkozóan elfogadott keretszerződést.

4.5 Tervezet előterjesztése a nem formális és az informális tanulás támogatásáról és hitelesítéséről szóló tanácsi ajánlásra (2011)

4.5.1 Az EGSZB régóta alapvető fontosságúnak tekinti e kérdést, ezért támogatja, hogy további intézkedéseket hozzanak ezzel kapcsolatban. Különösen üdvözli, hogy nagy súlyt helyeznek a nem formális tanulás eredményeinek elismerésére. A hitelesítés lehetséges módjairól szóló vitának a nem formális oktatás minőségével, továbbá felügyeletével és nyomon követésével is kiemelten foglalkoznia kell. A nem formális tanulást ösztönző intézkedéseknek mindenki javát kellene szolgálniuk, tehát nemcsak a hátrányos helyzetű fiatalokra kellene irányulniuk (amint az a Közleményben olvasható). A nem formális tanulás – amelyre főként civil szervezetek nyújtanak lehetőséget önkéntes tevékenységen keresztül – jelentőségét az adja, hogy általa a fiatalok szert tehetnek a napjainkban szükséges ismeretekre és képességekre, így elsősorban kreativitásra, csapatszellemre, problémamegoldó képességre, nyelvtudásra, multikulturális tudatosságra, empátiára, továbbá kezdeményezőképességre és felelősségtudatra.

4.5.2 Az informális tanulás érvényre juttatásában kulcsszerepet töltenek majd be mind a munkaadók, mind pedig a szakképzési és felsőoktatási intézmények.

4.5.3 A nem formális és informális tanulás elismerése kapcsán számos bevált gyakorlat létezik már a tagországokban, így például az ún. „Profilpass” Németországban, vagy a „Kulcsok az élethez” nevű kezdeményezés a Cseh Köztársaságban. Ezeket figyelembe kell venni a tanácsi ajánlás megfogalmazásakor. Az Európai Bizottságnak részt kellene vennie a bevált gyakorlatok megsokszorozásában és elemzésében, és számításba kellene vennie a fejlődésbeli, hagyományokat és körülményeket illető nagymértékű eltéréseket szerte az EU-ban.

5. A felsőoktatás vonzerejének fokozása a tudásalapú gazdaság érdekében

5.1 A felsőoktatás reformjának és modernizációjának támogatása egy közlemény (2011) révén, amely új, továbbfejlesztett menetrendet fogalmaz meg a felsőoktatás számára

5.1.1 A felsőoktatási reformnak sokkal jelentősebb szerepet kellene betöltenie az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában, amelyek arra irányulnak, hogy az európai társadalmat az élvonalba juttassák a tudás, az innováció és a fejlődés tekintetében. A felsőoktatási rendszerek korszerűsítése – az európai felsőoktatási térségnek és a bolognai folyamat célkitűzéseinek megvalósítása, a civil társadalom és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása, a felsőoktatási minőségbiztosítási rendszerek felülvizsgálata és megerősítése, valamint a társadalmi dimenzió jelentőségének elismerése az oktatásban – elő kellene, hogy segítse a fiatal diplomások munkaerő-piacra jutásának sikerét, és fel kellene, hogy számolja a többek között a társadalmi, a nemek közti és a nemzeti hovatartozással összefüggő egyenlőtlenségekkel kapcsolatban még létező, az oktatásban való egyenlő részvételt gátló akadályokat.

5.2.1 Mivel az egyik cél referenciaértékek meghatározása a felsőoktatási eredmények mérésére, az EGSZB aláhúzza annak fontosságát, hogy a kritériumokat óvatosan válasszák ki, oktatási szakértőkkel, civil szervezetekkel és a magánszektorral szoros együttműködésben, mivel igen érzékeny kérdésről van szó. Az EGSZB egyetért azokkal az aggodalmakkal, amelyek az egyéb területeken alkalmazott értékelési és osztályozási módszerek esetleges kiterjesztésével kapcsolatosak, és kétli, hogy az EU illetékességébe tartozna egy új, többdimenziós egyetemi rangsorolási rendszer vagy skála kidolgozása.

5.3 Javaslat előterjesztése többéves stratégiai innovációs menetrendre (2011)

5.3.1 A stratégiai innovációs menetrend (2011) kapcsán az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét az elmúlt néhány évben, a tárgyban megfogalmazott számos ajánlásra és véleményre (3).

6. A határon átnyúló tanulási és munkavállalási mobilitás dinamikus fejlődésének támogatása a fiatalok körében

6.1 Az uniós tanulási és mobilitási lehetőségekről tájékoztató, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek szentelt honlap létrehozása (2010)

6.1.1 Az EGSZB azt javasolja, hogy az új információcsomagot az adatforrásként már létező fórumokba (PLOTEUS, YOUTH stb.) illesszék be, mivel meglévő honlapok új információval való kiegészítése sikeresebb lehet, és könnyebb hozzáférést biztosíthat az adatokhoz a fiatalok számára. A betölthető gyakornoki és önkéntesi posztok egységes adatbázisát is létre kellene hozni, és azt meg kellene jelentetni a fenti honlapokon.

6.2 Tervezet előterjesztése tanácsi ajánlásra a fiatalok tanulmányi mobilitásának elősegítéséről (2010)

6.2.1 Az EGSZB támogatja a fiatalok tanulmányi mobilitásának elősegítéséről szóló zöld könyv javaslataival összefüggő nyilvános konzultációk következtetéseinek végrehajtását, valamint a tanulmányi mobilitás fokozását célzó, konkrét intézkedések megerősítését. Maga tevékeny részt vállalt ebben 2009-ben, amikor is több hasznos ajánlást fogalmazott meg. (4) Támogató intézkedéseket kellene biztosítani a mobilitás keretében tett lépések előtt, alatt és után.

6.3.1 Nem eléggé egyértelmű a kezdeményezés azt illetően, hogy törekszik-e új kártya bevezetésére, vagy pedig csupán a meglévő „Youth ‹26” kártya megújítását célozza. Az új kártya bevezetése által elérhető értéktöbbletet pontosan meg kell határozni, és össze kell vetni a már létező kártyák által nyújtott lehetőségekkel.

6.4 Tájékoztató megjelentetése a mobilitásban részt vevő diákok jogaival kapcsolatos európai bírósági döntésekről (2010)

6.4.1 Az EGSZB ezt kedvező intézkedésnek tekinti, és rámutat, hogy a bírósági döntéseket rugalmas, könnyen hozzáférhető és közérthető formákban kell közzétenni. A cél az, hogy ezeket középiskolás diákok is felhasználóbarátnak érezzék.

6.5.1 Az EGSZB támogatja az európai készségútlevél bevezetését. Úgy véli, hogy a jelenlegi útleveleket (vagyis a Europasst és a fiataloknak szóló útlevelet) egy átfogó eszközben kellene ötvözni, amely egyetlen adatlapon tartalmazná a hagyományos önéletrajz elemeit, a formális oktatásban szerzett képesítéseket (amelyeket most a Europass részletez), valamint a nem formális és informális tanulmányokat. A fiatalokat elbizonytalanítja a folyamatosan átdolgozott, de végső soron továbbra is kevéssé hatékony eszközök nagy száma. Az európai készségútlevél sikere többek között attól függ majd, hogy hogyan látják azt a munkáltatók, illetve hogyan használják a fiatalok, akik továbbra is igénybe kell, hogy vehessék a szükséges tanácsadó és támogató intézkedéseket.

6.6.1 Az EGSZB üdvözli a fiatalok elhelyezkedési kilátásait javító támogatás minden formáját. Úgy látja, hogy az EURES és a hasonló portálok továbbfejlesztése és az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének javítása segíthet e tekintetben.

6.7.1 Az EGSZB üdvözli az európai álláshelyfigyelő rendszeres közzétételét, mivel hasznos és naprakész áttekintést nyújt az európai álláspiac fejleményeiről.

6.8 A munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának nyomon követése.

6.8.1 Az EGSZB elvben egyetért azzal, hogy a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtása kedvez a fiataloknak, és szorosabban nyomon kellene követni (ezt az intézkedést már egy ideje bevezették). Ugyanakkor az Európai Bizottság nem fogalmazza meg egyértelműen, hogy hogyan bonyolítják majd le a fiatalok mobilitására irányuló kezdeményezések és jogszabályok végrehajtásának nyomon követését.

7.1 A fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére irányuló leghatékonyabb intézkedések meghatározása

7.1.1 A fiatalok munkanélkülisége, amely már a válság előtt riasztó méreteket öltött, mára az európai munkaerőpiac egyik legaggasztóbb vonásává vált. Amint azt a kezdeményezés megfogalmazza: „ Elfogadhatatlanul nagy méreteket öltött a fiatalkori munkanélküliség , mára majdnem eléri a 21 %-ot. Ahhoz, hogy a 20–64 éves korú lakosság esetében kitűzött 75 %-os foglakoztatási arányt elérjük , radikálisan fokozni kell a fiatalok munkaerőpiacra jutását.” (5) Nem becsülhető alá azon intézkedések jelentősége, amelyek révén már a kezdetektől fogva biztosítható a fiatalok számára a magas színvonalú, tartós és megfelelően fizetett állás. Az EGSZB üdvözli a javasolt kezdeményezéseket, és kéri az Európai Bizottságot, hogy bírja rá a tagállamokat arra, hogy – a szociális partnerekkel és az egyéb érintett felekkel egyetértésben – vállaljanak határozottan kötelezettséget a fiatalok számára történő munkahelyteremtésre. Az EGSZB a dokumentum azon kijelentését is támogatja, amely szerint: „A pályakezdők alkalmazására ösztönző erővel hathatnak a bérekről és a nem bérjellegű költségekről kötött megállapodások. Nem szabad azonban, hogy ezek bizonytalan helyzetet teremtsenek. A kollektív tárgyalás szintén hozzájárulhat differenciált pályakezdő bérek megállapításához”, betartva az „egyenlő, illetve egyenlő értékű munkáért egyenlő bér” elvét.

7.1.2 A fiatalok helyzetének javítása a mai munkaerőpiacon kulcseleme az európai versenyképesség növelésének. A siker érdekében végül is azt kell biztosítanunk, hogy a mostani fiatalabb generációk tehetsége jobban érvényesüljön, és ne vesszen kárba.

7.1.3 Az EGSZB támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy meghatározzák a leghatékonyabb intézkedéseket a fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére, így például az alábbiakat: képzési programok, szociális biztonsági intézkedések és ellátások aktív munkaerő-piaci intézkedésekkel kombinálva, toborzási támogatások, valamint megfelelő munkabér- és szociális biztonsági intézkedések. Az Európai Bizottság jogosan emeli ki a pályaorientáció szerepét is. Amikor a fiataloknak dönteniük kell jövőbeli pályafutásukról, meg kell, hogy kapják a szükséges tájékoztatást a rendelkezésükre álló, különféle tanulmányi lehetőségekről, a megkívánt ismeretekről és képességekről, és a munkaerőpiacon várható fejleményekről, ahhoz, hogy terveiket mindehhez igazíthassák. Ez különösen igaz az első álláshely keresésekor és a megszerzésére való felkészüléskor.

7.2 Azon fiatalok szisztematikus figyelemmel kísérése, akik sem munkával nem rendelkeznek, sem tanulmányokat nem folytatnak, sem képzésben nem vesznek részt

7.2.1 A jelenlegi válság további következménye azon fiatalok számának a növekedése, akik sem munkával nem rendelkeznek, sem tanulmányokat nem folytatnak, sem képzésben nem vesznek részt. Eddig azonban nehéz volt átfogó képet alkotni arról, hogy mennyire komoly jelenségről van szó uniós szinten, és hogy hogyan hat ez a fiatalok mentális egészségére és jólétére. Az EGSZB ezért üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy ezentúl rendszeresen kísérjék figyelemmel ezt a jelenséget.

7.3 A PROGRESS program támogatásával új, az egymástól való tanulást ösztönző tanulási program indítása az európai állami foglalkoztatási szolgálatok számára (2010)

7.3.1 Az EGSZB támogatja e fellépést, és azt ajánlja, hogy az elsősorban a meglévő tevékenységek, források és tapasztalatcserét célzó kezdeményezések egységesítésére irányuljon. Döntő fontosságú, hogy legyenek a tárgykörrel megbízott, hatékony állami foglalkoztatási szolgálatok. Egyes tagállamokban azonban e szolgáltatásokat magánügynökségek nyújtják, amelyek egy részének tevékenységét nem szabályozzák és felügyelik kellőképpen. Létfontosságú a stabil, magas színvonalú munkalehetőség nyújtása és a szociális jogok biztosítása. A szociális partnerek hozzájárulása e területen is alapvető jelentőségű.

7.4 Intenzívebb kétoldalú és regionális politikai párbeszéd folytatása a fiatalok foglalkoztatásáról az Unió stratégiai partnereivel

7.4.1 Az EGSZB támogatja az olyan szervezetekkel folytatott két- és többoldalú együttműködés elmélyítését, mint az OECD, az „Unió a mediterrán térségért”, vagy a keleti partnerség, továbbá az EU által Latin-Amerikával és a karibi térséggel, valamint a Nyugat-Balkánnal és a világ azon régióival ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzését, amelyekkel esetleg együttműködés alakítható ki a jövőben. Ez különösen a migráns hátterű fiatalok tekintetében érvényes.

7.5 A fiatal vállalkozóknak a „Progress” nevű európai mikrofinanszírozási eszköz nagyobb fokú alkalmazására való buzdítása

7.5.1 Az EGSZB kedvezően fogadja a mikrofinanszírozási eszközt, mivel úgy véli, hogy új utat jelenthet a vállalkozói szellem ösztönzésére és új munkahelyek létrehozására a mikrovállalkozásoknál. (6) Ugyanakkor – bár nem tervezték az eszköz hatályának kiterjesztését az Unió 2013 utáni időszakra vonatkozó, új pénzügyi tervének részeként – az EGSZB úgy látja, hogy megfontolandó lenne annak meghosszabbítása, amennyiben arra érdemesnek bizonyul.

7.5.2 A napjainkban fiatalokkal folyó strukturált párbeszédből az a következtetés vonható le, hogy a saját vállalkozásba kezdő fiatalok különös támogatást igényelnek az alábbi két, számításba veendő területen: i) a szükséges indulótőke; ii) tanácsadás, mentorálás és gyakorlati kérdések megoldása.

7.6 Javaslat az ún. „Ifjúsági garanciára”, amelynek keretében biztosítani kellene, hogy az iskolai tanulmányok befejezését követő négy hónapon belül valamennyi fiatal munkát találjon, továbbtanuljon vagy aktív munkaerő-piaci intézkedésben vegyen részt.

7.6.1 Az EGSZB üdvözli azt az elgondolást, hogy olyan nemzeti szintű eszközt fejlesszenek ki, amely segíti a fiatalokat abban, hogy az iskolapadból a munkaerőpiacra lépjenek. A néhány tagállam által szerzett kedvező tapasztalatokat követendő példaként közzé kellene tenni. A javasolt „ifjúsági garancia” hosszú távon döntő hozzájárulást jelenthetne az európai szociális modellhez és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez.

7.7 Az ellátáshoz való jog és a kölcsönös kötelezettségvállaláson alapuló, célirányos aktív munkaerő-piaci intézkedések megfelelő egyensúlyának biztosítása

7.7.1 Az EGSZB pártolja a kölcsönös kötelezettségvállaláson alapuló intézkedéseket, amelyek többek között a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett fiatalokat célzó, aktív munkaerő-piaci politikákra és a szociális védelmi rendszer modernizálására irányulnak. Támogatja továbbá a szociális rendszerek aktivizáló és motiváló szerepének megerősítését annak megelőzése céljából, hogy a fiatalok túlzottan sokáig függjenek a szociális ellátástól.

7.8 A szegmentált munkaerőpiacokon: „egyetlen”, határozatlan idejű szerződés bevezetése megfelelően hosszú próbaidővel, valamint a munkavállaló védelmét szolgáló jogok fokozatos növelésével

7.8.1 Az „egyetlen”, határozatlan idejű szerződés koncepciója lehetne az egyik olyan intézkedés, amely elősegíthetné a munkaerő-piacra kijutók és az arról kirekesztettek közötti egyenlőtlenségek mérséklését. Az EGSZB tudatában van a tagállamok között a fiatalok munkaerőpiacra-lépése tekintetében létező, számottevő eltéréseknek. A merevebb rendszerek egy részében a fiatalok gyakran egyáltalán nem tudnak álláshoz jutni, más részében több lehetőség nyílik rövid távú szerződésekre, amelyek túl rugalmasak, és nem nyújtanak hozzáférést a szociális ellátások teljes köréhez. Az EGSZB kiemeli, hogy a meghozandó intézkedéseknek arra kell törekedniük, hogy olyan, hosszú távú szerződési ajánlatokat biztosítsanak a fiatalok számára, amelyek teljesen mentesek a kor, nem, vagy bármely egyéb szempont szerinti diszkriminációtól.

8. Az uniós finanszírozási programokban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása

8.1 Az ESZA által a fiataloknak kínált támogatások jobb ismertetése és a bennük rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása

8.1.1 Az EGSZB üdvözli az Európai Szociális Alap (ESZA) alkalmazásának a közlemény által tulajdonított jelentőséget. Amikor a tagállamokkal az új pénzügyi terven belüli költségvetési felosztásról tárgyal, az Európai Bizottságnak arra kell összpontosítania, hogy elegendő forrást rendeljenek az ESZA-kezdeményezésekhez, és különösen a fiatalokkal kapcsolatosakhoz. Fel kell tárni ezenkívül a többi program fiatalokkal kapcsolatos elemei megerősítésének a lehetőségeit.

8.2 Annak biztosítása, hogy az ESZA már a közeljövőben kedvezzen a fiataloknak, és mielőbb felhasználásra kerüljön az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében

8.2.1 Az EGSZB úgy véli, hogy erőfeszítést kellene tenni az ESZA által jelenleg kínált lehetőségek maradéktalan kihasználására, azonban egyéb alapoknak is ki kellene tűzniük a horizontális prioritásként fent említett célokat.

8.3 A tanulmányi mobilitást és az oktatást ösztönző valamennyi releváns uniós program felülvizsgálata

8.3.1 Az EGSZB támogatja az arra irányuló javaslatot, hogy szervezzenek nyilvános konzultációt a mobilitás által a tanulásban betöltött szerep figyelemmel kísérésére. Ő maga szorosan nyomon fogja követni az e téren zajló tevékenységeket, szem előtt tartva az új pénzügyi tervet.

8.3.2 A bizottsági közlemény nem utal az európai tanulmányi programok által az aktív polgári szerepvállalás elősegítésében és a fiatalok bevonásában játszott szerepre. Egyértelmű, hogy a magas színvonalú oktatás és a szilárd munkaerőpiac előmozdítja az európai növekedést, azonban azokat a fiatalok társadalomban való részvételét ösztönző eszközök kell, hogy kísérjék, hogy a fiatalok magukénak érezzék a kapcsolódó politikákat, és felelősséget vállaljanak azokért. Nagyobb szerepet kellene szánni ezen a téren az ifjúsági munkásoknak és az ifjúsági szervezeteknek. Ki kellene szélesíteni a polgári önkéntes munkával kapcsolatos lehetőségek körét.

8.3.3 Az EGSZB úgy látja, hogy a válságellenes intézkedések keretében sem szabad mellékvágányra terelni a nem formális tanulás támogatását, mivel az egyre jelentősebb szerepet tölt be, és már most meghatározó tényező a fiatalok jövőjét és fejlődését tekintve.

8.4 Annak vizsgálata, hogy megvalósítható-e az európai diákhitelrendszer a diákok határon átnyúló mobilitásának növelése érdekében

8.4.1 Az EGSZB közelről meg fogja vizsgálni a fenti eszköz potenciális értéktöbbletét a már rendelkezésre álló lehetőségekkel és eszközökkel összehasonlításban. A mobilitási programok értékelő jelentései szerint a diákok finanszírozása a fő akadály a mobilitás növelése előtt; a mobilitási célkitűzés – 20 % 2020-ig – hatékony támogatása érdekében azonban prioritásként kell kezelni a támogatásokhoz való hozzáférést és ezek mértékét. A diákhitel odaítélésének feltételeit gondosan kell kidolgozni, a fiatalokat pedig alaposan tájékoztatni kell azokról, mivel igen fontos, hogy amennyire csak lehet, elkerülhető legyen, hogy a fiatalok az adósságspirál csapdájába essenek.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(2) Ez a lehető legszélesebb értelemben veendő, kiterjesztve mindenkire, aki valaki mást alkalmaz, és valamennyi (magán-, állami és nem kormányzati) szektorra.

(3) Az EGSZB „A Közösség innovációs politikájának felülvizsgálata a változó világban” c. véleménye, HL C 354., 2010.12.28., 80. o. és „Beruházások a tudásba és az innovációba (lisszaboni stratégia)” c. véleménye, HL C 256., 2007.10.27., 17. o.

(4) Az EGSZB „Zöld könyv a fiatalok tanulási mobilitásának előmozdításáról” c. véleménye, HL C 255., 2010.9.22., 81. o.

(5) Az Eurostat 2011. januári jelentése szerint a 27-tagú EU átlagos munkanélküliségi rátája 9,6 % volt. Ezen belül a fiataloké (vagyis a 25 év alattiaké) 21 %. A fiatalokat érintő munkanélküliség aránya a legmagasabb Spanyolországban (43,6 %), Szlovákiában (36,6 %) és Litvániában (35,2 %) volt.

(6) Az EGSZB „Beruházások a tudásba és az innovációba (lisszaboni stratégia)” c. véleménye, HL C 256., 2007.10.27.