30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/49

Előadó:

Christa SCHWENG (AT/I)

Társelőadó:

Giulia BARBUCCI (IT/II)

1.1.

Az EGSZB tudomásul veszi a Cedefop, az Eurofound és az EU-OSHA ügynökségek alapító rendeleteinek felülvizsgálatára tett javaslatot. Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy a közös megközelítés javaslataival szemben megtartják az igazgatótanács egyenrangú, háromoldalú felépítését. A háromoldalú struktúra egy olyan inkluzív megközelítés kifejeződése, amely a közös megoldások keresése során tekintettel van a szociális partnerek szerepének jelentőségére.

1.2.

A három ügynökség általános céljait egységesen és átfogóbban kell meghatározni oly módon, hogy „valamennyi uniós intézmény és testület, a tagállamok és a szociális partnerek szükségleteinek megfeleljenek”.

1.3.

Az EGSZB amellett foglal állást, hogy az adott ügynökség személyzetével és belső struktúráinak módosításával kapcsolatos hatáskör maradjon az igazgatónál. Csak kivételes körülmények között, ha az igazgató nem képes ellátni a személyzeti hatáskört, akkor dönthet az igazgatótanács úgy, hogy azt egy másik vezető beosztású munkatársra kell átruházni.

1.4.

Az EGSZB ellenzi a felügyelőtestület létszámának csökkentését, mivel ez hátrányos annak az érdekcsoportnak a számára, amely jelenleg az elnöki posztot tölti be, mivel nekik nem lesz más képviselőjük a felügyelőtestületben. Ezenkívül a felügyelőtestületben való szélesebb körű képviseletnek köszönhetően megalapozottabb vitákat lehet folytatni.

1.5.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU-OSHA példáját követő egységes eljárás keretében jelölik az ügyvezető igazgatókat.

1.6.

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az igazgatóhelyettesi poszt hasznosnak bizonyult, és ahol van ilyen, ott meg kell tartani. Mivel a különböző jelenlegi gyakorlatok jól működnek, az EGSZB bizonyos fokú rugalmasságot kér a három ügynökségre vonatkozóan. Az igazgatóhelyettesi posztról hozandó végső döntést az igazgatótanácsra kellene hagyni.

1.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatfelvételt és együttműködést csak az igazgatótanács – melyben az Európai Bizottság is képviselve van – jóváhagyásához kell kötni.

2.1.

Ezek a javaslatok arra irányulnak, hogy a három ügynökség, az Eurofound, a Cedefop és az EU-OSHA alapító rendeleteit összhangba hozzák a decentralizált ügynökségek tekintetében elfogadott közös megközelítéssel. Ezt a közös megközelítést a Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament fogadta el 2012-ben, célja pedig az, hogy kiinduló alapként bizonyos fokú egységesítést vezessen be az európai ügynökségek koherenciája, hatékonysága, elszámoltathatósága és átláthatósága terén. A közös megközelítés értelmében az ügynökségek „fontos uniós szakpolitikák végrehajtásában vesznek részt, és ezzel hozzájárulnak, hogy az intézmények – és mindenekelőtt az Európai Bizottság – a szakpolitikai döntéshozatalra összpontosíthasson. Az ügynökségek az európai és nemzeti szinten elérhető technikai és szakértői ismeretek összegyűjtésével támogatják a döntéshozatali folyamatot is, és ezáltal sok fontos szakpolitikai területen segítik a tagállamok és az EU közötti együttműködés fokozását.” A többi uniós ügynökségtől eltérően ez a három ügynökség hagyományosan háromoldalú irányítási struktúrával rendelkezik, melynek keretében a kormányok, a munkavállalók és a munkaadók képviselői is részt vesznek intézményesített formában az ügynökség irányításában. Mivel az ügynökségek tevékenysége így szorosan kapcsolódik a tagállamokban tapasztalható tényleges helyzethez, ez biztosítja munkájuk aktualitását és politikai relevanciáját. A három ügynökséget megalapító rendeletek összehangolásának jelenlegi feladata alkalmat biztosít az idők során az egyes ügynökségekben kialakult speciális háromoldalú irányítási mechanizmusoknak az azonosítására és hangsúlyozására, valamint a bevált gyakorlat folytatásának biztosítására.

2.2.

E közös megközelítés közzététele előtt minden európai ügynökséget értékeltek.

3.1.

Mindhárom ügynökség jogalapja az EUSZ 235. cikke (ma az EUMSZ 352. cikke) volt, amelyet az Európai Bíróság egyik ítélete alapján aktualizálni kellett. Így az Eurofound és az EU-OSHA az EUMSZ 153. cikke (2) bekezdésének a) pontján, a Cedefop pedig az EUMSZ 166. cikkének (4) bekezdésén, 165. cikkének (4) bekezdésén és 149. cikkén alapul.

3.2.

A rendeletek módosításával a három ügynökség egyike sem kap új feladatokat, viszont mindegyiknél az aktuális körülményekhez igazítják a feladatokat, és korszerűsítik az elavult fogalmakat.

3.3.1.

Közös a három ügynökségben, hogy az igazgatótanács nem csak az összes tagállam és az Európai Bizottság képviselőiből áll, hanem a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek 28 képviselőjéből is. A háromoldalú struktúra egy olyan inkluzív megközelítés kifejeződése, amely a közös megoldások keresése során tekintettel van a szociális partnerek szerepének jelentőségére. A közös megközelítés értelmében drasztikusan csökkenteni kellett volna a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek képviselőinek számát. A szociális partnerek európai és nemzeti szövetségei aggályaiknak adtak hangot emiatt, így az eredeti struktúrát tartották meg.

3.3.2.

Az igazgatótanács tagjait a Tanács négy évre nevezi ki. Az ügynökség szakmai hatáskörébe tartozó területeken szerzett szakértelem mellett az igazgatótanács tagjainak megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségekkel is rendelkezniük kell. A munkáltatói és munkavállalói szervezetek képviselőit a Tanács az európai munkáltatói és munkavállalói csúcsszövetségek javaslata alapján nevezi ki. Az EU-OSHA esetében az eddigiekhez hasonlóan további kritérium, hogy az igazgatótanács tagjai között helyet kapjanak munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai vagy póttagjai.

3.3.3.

Az igazgatótanács feladatai közé a következők tartoznak: a programdokumentum, a költségvetés, az éves tevékenységi jelentés, a pénzügyi szabályzat, a csalásellenes stratégia, az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok, az eljárási szabályzat, a kommunikációs és terjesztési tervek, a személyzeti hatáskörök elfogadása, az ügyvezető igazgató és a számvitelért felelős tisztviselő kinevezése, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéseinek és értékeléseinek figyelemmel kísérése, az adott ügynökség belső struktúrájával kapcsolatos döntések, valamint munkamegállapodások megkötése harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

3.3.4.

A közös megközelítés összehangolja az éves és többéves programdokumentumok elfogadására és továbbítására vonatkozó határidőket.

3.3.5.

Az igazgatótanács elnökét és a három alelnököt a tagállamok kormányait, a munkaadókat, a munkavállalókat és az Európai Bizottságot képviselő tagok közül választják meg kétharmados többséggel két évre (az EU-OSHA esetében eddig egy évre). Az igazgatótanács évente egyszer ülésezik, és egyszerű többséggel határoz.

3.3.6.

A felügyelőtestület (korábban: elnökség) az igazgatótanács elnökéből, a három alelnökből, a csoportok koordinátoraiból és az Európai Bizottság egy képviselőjéből áll. Ezen összetétel miatt az Eurofound és az EU-OSHA esetében csökkent a testület létszáma, mivel eddig 11 tagja lehetett az elnökségnek.

3.3.7.

Míg eddig az volt a feladata, hogy felügyelje az igazgatótanács határozatainak végrehajtását, addig az új rendelet átfogó hatásköröket ruház a felügyelőtestületre: előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat, az igazgatótanáccsal közösen felügyeli az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedéseket, valamint segítséget nyújt és tanácsot ad az ügyvezető igazgatónak az igazgatótanács határozatainak végrehajtásában. Sürgős esetekben mindhárom ügynökség felügyelőtestülete igazgatási ügyekben ideiglenes határozatokat hozhat az igazgatótanács nevében, ideértve a személyzeti hatásköröket és a költségvetési kérdéseket is.

3.3.8.

A rendeletre irányuló javaslatok lényegesen pontosabban sorolják fel az ügyvezető igazgatók feladatait, mint az eddigi rendeletek. Újdonság az is, hogy az ügyvezető igazgató dönthet arról, hogy szükséges-e – az ügynökség feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából – egy vagy több tagállamban egy vagy több helyi irodát nyitni. Ehhez az Európai Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes jóváhagyása szükséges.

3.3.9.

Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki öt évre kétharmados többséggel az Európai Bizottság által összeállított jelöltlistából. Az ügyvezető igazgató kinevezése értékelés alapján egy ízben újítható meg. A kinevezési eljárás megfelel az EU-OSHA érvényes eljárásának. A Cedefopnál és Eurofoundnál vannak igazgatóhelyettesek is.

3.3.10.

A rendeletre irányuló javaslatok a pénzügyi rendelkezéseket, valamint a programozásra vonatkozó rendelkezéseket és a már meglévő jelentéstételi kötelezettségeket is összhangba hozzák az ügynökségekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendelettel.

3.3.11.

Mindegyik rendeletjavaslat új állandó rendelkezéseket is tartalmaz a jogi formáról, a székhely-megállapodásról, a nyelvhasználatról, az átláthatóságról, a csalás elleni küzdelemről, a minősített adatokra vonatkozó biztonsági szabályokról, a felelősségről, az értékelésről és a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésről.

4.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) amellett foglal állást, hogy mindhárom háromoldalú ügynökségre vonatkozóan közös szabványokat kell bevezetni a kialakult jelenlegi legjobb gyakorlat figyelembevételével. A szabályoknak és az irányítás sajátosságainak minél hasonlóbbnak kell lenniük, de az egyes ügynökségek speciális jellegét szem előtt kell tartani. A háromoldalú irányítási struktúra kulcselemeinek mindhárom ügynökség esetében azonosaknak, a végrehajtás módjainak pedig minél hasonlóbbaknak kell lenniük. Az olyan kérdéseket, mint a specifikus célok, feladatok, valamint támogató/tanácsadó struktúrák, külön kell meghatározni az egyes ügynökségekre vonatkozóan.

4.2.

A három ügynökség általános céljait egységesen és átfogóbban kell meghatározni oly módon, hogy „valamennyi uniós intézmény és testület, a tagállamok és a szociális partnerek szükségleteinek megfeleljenek”.

4.3.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kifejezetten üdvözli, hogy a közös megközelítés eredeti javaslataival szemben megtartották az igazgatótanács egyenrangú, háromoldalú felépítését. Mindhárom ügynökség a munka világával szorosan összefüggő területeken rendelkezik hatáskörökkel. Ezért nélkülözhetetlen a munkaadói és munkavállalói képviselők szakértelme, többek között annak biztosításához is, hogy az ügynökségek tevékenysége megfelelően tükrözze a munkaadók és a munkavállalók valós helyzetét, valamint az Unió tagállamaiban szerzett, igen különböző tapasztalatokat. E csoportoknak az igazgatótanács munkájába való közvetlen bevonásával jobb együttműködés és közös felelősségvállalás („ownership”) érhető el. Ez azt is biztosítja, hogy az éves és többéves programozás során figyelembe veszik a munkáltatók és munkavállalók igényeit, és az ügynökségek megbízatásuk teljesítése során nem siklanak el a szükségletek mellett.

4.4.

Az igazgatótanács tagjainak kinevezése során az ügynökségek feladatkörébe tartozó területeken szerzett ismeretek mellett tekintettel kell lenni a megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségekre is. Az EGSZB véleménye szerint az igazgatótanácsi tagok kinevezése során alapvető kritériumként azt kellene vizsgálni, hogy a jelöltek megfelelő ismeretekkel rendelkeznek-e az ügynökség adott szakterületén. Még ha észszerű elvárásnak is tűnhetnek bizonyos vezetői, igazgatási és költségvetési alapismeretek, akkor sem vezethet e követelmény szigorú értelmezése ahhoz, hogy kizárják az adott ügynökség területének szakértőit az igazgatótanácsban való részvételből.

4.5.

Az új rendeletek értelmében az igazgatótanács feladatai túlmutatnak a költségvetés és a programozás klasszikus felügyeleti funkcióján, ugyanis az igazgatótanács személyzeti hatásköröket is gyakorolhat, valamint módosíthatja az ügynökség belső struktúráit. Az EGSZB véleménye szerint ez egy klasszikus igazgatói feladat, amely nem egyeztethető össze a felügyeleti funkcióval. Javasolja ezért e hatáskörök megszüntetését. Azt azonban elismeri, hogy ha az igazgató kivételes körülmények miatt nem képes ellátni a kinevezési hatáskört, akkor azt egy másik vezető beosztású munkatársra kell átruházni. Erről az igazgatótanácsnak kell döntést hoznia a leadott szavazatok kétharmados többségével.

4.6.

Az igazgatótanács elnöki tisztét a bilbaói ügynökség esetében két évre kell meghosszabbítani, ahogy a másik két ügynökség esetében már megtörtént. Az EGSZB szerint a javaslatoknak utalniuk kellene az érdekcsoportok közötti rotációs elvre, amelyet minden ügynökségnél alkalmaznak. Ugyanígy azt is elő kellene írni, hogy az elnöki tisztséget ugyanaz a személy többször is betöltheti. Az EGSZB megjegyzi, hogy kétéves elnöki tisztség esetén egy megbízatási időszak alatt nem kerül sor egyformán minden érdekcsoportra, épp ezért azt javasolja, hogy az igazgatótanács elnöki tisztségének időtartama maradjon változatlan. Ez a különböző ügynökségek körében jelenleg alkalmazott gyakorlatot tükrözi.

4.7.

A javaslat szerint a felügyelőtestület méretét csökkenteni kell, azonban további feladatokat kap, amelyeket a javaslat tételesen felsorol. Gyakorlati megfontolásokból – mindenekelőtt azért, mert a felügyelőtestület az igazgatótanács ülései között végzi tevékenységeit – az EGSZB azt javasolja, hogy a feladatok felsorolása előtt illesszék be a „például” kifejezést, ezzel jelezve, hogy indikatív felsorolásról van szó. Az igazgatótanácshoz hasonlóan a felügyelőtestületre sem kellene személyzeti hatásköröket bízni. Az EGSZB némiképp szkeptikusan szemléli, hogy csökkentik az Eurofound és az EU-OSHA felügyelőtestületi tagjainak számát. Ez különösen annak az érdekcsoportnak a számára hátrányos, amely jelenleg az elnöki posztot tölti be, mivel nekik nem lesz más képviselőjük a felügyelőtestületben. Az EGSZB azt javasolja, hogy tartsák meg az érdekcsoportonként három tagból álló összetételt.

4.8.

A programdokumentum ütemezéséről szóló bekezdés megfogalmazása félrevezető. Az EGSZB annak tisztázását kéri, hogy a programdokumentumot – amely egy többéves részből, egy éves munkaprogramból és a humánerőforrásra is kiterjedő költségvetésből áll – az igazgatótanácsnak kell elfogadnia és legkésőbb január 31-ig megküldenie az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának. Az igazgatótanácsnak november 30-ig kell elfogadnia a végleges programdokumentumot.

4.9.

Az EGSZB üdvözli, hogy az EU-OSHA példáját követő egységes eljárás keretében jelölik az ügyvezető igazgatókat. Javasolja viszont, hogy az Európai Bizottság által javasolt jelöltek listájának összeállításakor az érdekcsoportok megfigyelői is jelen lehessenek.

4.10.

Mindhárom ügynökségnek vannak irodái (összekötő hivatalai) Brüsszelben. Az EGSZB szerint az ügynökségek munkamódszere nem teszi szükségessé, hogy további irodákat nyissanak a tagállamokban. A rendeleteknek ezért utalniuk kell a meglévő brüsszeli irodákra, viszont törölni kell a további helyi irodák létrehozásának lehetőségét.

4.11.

A közös megközelítéssel összhangban az Eurofoundnál megszüntetik az igazgatóhelyettesi tisztséget. Az EGSZB utal arra, hogy a Cedefopnál is van igazgatóhelyettes, bár a rendelet erről nem rendelkezik. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az igazgatóhelyettesi poszt hasznosnak bizonyult. Elsősorban azt teszi lehetővé, hogy az érintett ügynökségek vezetésébe beépüljön a munkaadói és munkavállalói érdekek közötti egyensúly, amely a háromoldalú megközelítés részeként támogatja a szociális partnerek részvételét. Mivel a különböző jelenlegi gyakorlatok jól működnek, az EGSZB bizonyos fokú rugalmasságot kér a három ügynökségre vonatkozóan. Az igazgatótanácsra kellene hagyni annak eldöntését, hogy szükség van-e az igazgatóhelyettesi posztra.

4.12.

Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy székhely-megállapodást kell kötni az ügynökségek székhelye szerinti tagállammal. Mindhárom ügynökség írt már alá ilyen székhely-megállapodást, így ez a rendelkezés a valóságot tükrözi.

4.13.

A rendelettervezetek szerint az értékeléseket, amelyekre ötévenként kell sort keríteni, az Európai Bizottságnak kell elvégeznie. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az igazgatótanács képviselőinek részvétele hozzájárul ahhoz, hogy az értékelést követően jobban kezeljék az esetleges módosításokat.

4.14.

Ahhoz, hogy az ügynökségek kapcsolatba lépjenek és együttműködést kezdeményezzenek harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel, az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges, e kapcsolatok pedig ezt követően bekerülnek a programdokumentumba. Az EGSZB szerint az igazgatótanács – melyben az Európai Bizottság is képviselve van – jóváhagyása már elegendő, nem szükséges dupla jóváhagyás.

5.1.1.

A jelenlegi rendelethez képest törölték a közép- és hosszú távú kutatásra való hivatkozást, ami úgy is értelmezhető, hogy lemondanak az európai felmérésekről. Az ilyen felmérések, bár költségesek, az Eurofound kiemelt projektjei, és nemcsak uniós intézmények, tagállamok és a szociális partnerek, hanem számos akadémiai és politikai kutató számára biztosítanak egyedülállóan széles körű, Európa-szerte összehasonlítható adatokat az élet- és munkakörülményekről. Az EGSZB méltányolja és támogatja az európai felméréseket, mivel közvetlenül hozzájárulnak az európai projekt egészének további fejlődéséhez.

5.1.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy pontosabban körülírták a tanácsadó bizottságok feladatait, amelyeket az igazgatótanács hozhat létre és oszlathat fel.

5.2.1.

Az EGSZB nem ért egyet a Cedefop esetében kitűzött céllal, amely szerint a Cedefopnak támogatnia kell az Európai Bizottságot a szakképzésre, a készségekre és a képesítésekre vonatkozó szakpolitikák kialakítása és végrehajtása terén. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a célkitűzésnek a másik két ügynökség célkitűzéseihez kellene igazodnia. A rendeletben ezért világosan meg kellene határozni, hogy a Cedefopnak más uniós intézmények és szervek mellett a tagállamokat és a szociális partnereket kell támogatnia a szakpolitikák kialakítása és végrehajtása terén azzal, hogy a szakképzésre, a készségekre és a képesítésekre vonatkozó információkat és elemzéseket bocsát a rendelkezésükre.

5.2.2.

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság javaslata tükrözi azt a tényt, hogy a Cedefop az elmúlt években új feladatokat vállalt. A Cedefop jelenlegi tevékenysége nem csupán a szakképzést érinti, hanem a képesítésekre – különösen az európai képesítési keretrendszerre –, a készségelemzésre és -előrejelzésre, valamint a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó munkát is. Az EGSZB hangsúlyozza azonban, hogy a Cedefop tevékenységeinek középpontjában továbbra is a mindenki (fiatalok és felnőttek) számára elérhető, foglalkoztathatóságot javító szakoktatásnak és -képzésnek kell állnia, ideértve a szakmai gyakorlatot és a munkahelyi tanulást is.

5.3.1.

A javaslat szerint az EU-OSHA célja többek között az is, hogy jogi információkat bocsásson rendelkezésre a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén. Az EGSZB az Európai Bizottság hatásköreibe való beavatkozásnak tekinti ezt a rendelkezést, ezért elutasítja azt.

5.3.2.

Az EGSZB kifejezetten üdvözli, hogy a tudatosító és kommunikációs tevékenységeket, valamint a munkavédelmi kampányokat kifejezetten az EU-OSHA-rendelet feladatkörébe utalták. Az ügynökség 2000 óta kétéves tájékoztató és tudatosító kampányokat szervez a munkavállalók védelmének különböző témáiban, amelyek keretében széles közönséggel ismerteti meg a jó gyakorlati megoldásokat.

5.3.3.

Ugyanígy az ügynökség információs hálózata már az EU-OSHA alapítása óta létezik és fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy az ügynökség által összegyűjtött és rendelkezésre bocsátott információk szakmailag megalapozottak, de ugyanakkor a gyakorlatban is ténylegesen alkalmazhatók legyenek. Ezenkívül ezek a hálózatok gyakorlatilag kiterjesztik az inkluzív európai háromoldalú megközelítést a nemzeti szintre, olyan módokon hozva ezzel össze a kormányok és a szociális partnerek képviselőit, amelyek igen konstruktívnak és hasznosnak bizonyultak. Ezért döntő jelentőséggel bír, hogy a nemzeti szociális partnereket bevonják ezekbe a hálózatokba, és ezt a tagállamoknak biztosítaniuk kell. Azt azonban nem tartja reálisnak az EGSZB, hogy az ügynökség változtatásokat vigyen végbe egy olyan nemzeti hálózatban, amelyet a tagállamok meghatározott kritériumok alapján választanak ki. Azt azonban lehetővé kell tenni, hogy az igazgatótanács ajánlásokat fogalmazzon meg az összetételre vonatkozóan.