EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.7.5.
COM(2016) 410 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Európa kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességének erősítése, valamint a versenyképes és innovatív kiberbiztonsági ágazat támogatása
1. Bevezető / háttér
A kiberbiztonsági incidensek nap mint nap súlyos károkat okoznak az európai vállalatok és a gazdaság számára. Az ilyen incidensek aláássák a polgárok és a vállalkozások digitális társadalomba vetett bizalmát. A kereskedelmi titkok, az üzleti információk és a személyes adatok ellopása, a szolgáltatások – az alapvető szolgáltatásokat is beleértve – és az infrastruktúrák működésének szünetelése több száz milliárd eurós gazdasági veszteséget okoz évente. Az ilyen események a polgárok alapvető jogai és a társadalom egésze szempontjából is következményekkel járhatnak.
Jelenleg az Európai Unió 2013-as kiberbiztonsági stratégiája (uniós kiberbiztonsági stratégia) és annak központi eleme, a hamarosan elfogadandó hálózat- és információbiztonsági (NIS) irányelv, valamint az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013/40/EU irányelv alkotja az Európai Unió alapvető szabályozási elhárítórendszerét e kiberbiztonsági kihívások leküzdésében. Az EU emellett különleges szervezetek segítségét is igénybe veszi: ilyenek például az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja (EC3), valamint a hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoport (CERT-EU). Nemrégiben több ágazati kezdeményezést is útjára indítottak (például az energia- és a szállítási szektorban), hogy javuljon a kritikus fontosságú területek kiberbiztonsága.
A pozitív fejlemények ellenére az EU továbbra is sérülékeny a kiberbiztonsági incidensekkel szemben. Ez alááshatja egyrészről a digitális egységes piacot, másrészről a gazdasági és társadalmi élet egészét. A hatások túlmutathatnak a gazdaságon. Az úgynevezett hibrid fenyegetések – a kibertámadásokat más tevékenységekkel koordinált módon felhasználva – akár országok vagy politikai intézmények destabilizációjához is vezethetnek.
Ennek fényében a nagyszabású, egyszerre több tagállamot érintő kiberbiztonsági incidensek nagy kihívást jelenthetnek az EU számára. A hibrid fenyegetések elleni fellépéssel kapcsolatos közleményekkel, valamint az európai biztonsági stratégia megvalósításával összhangban a Bizottság olyan módszereket keres, amelyek alkalmasak a folyamatosan változó kiberbiztonsági fenyegetések elhárítására, valamint olyan további intézkedéseket értékel ki, amelyek szükségesek lehetnek az EU kiberbiztonsági ellenálló képességének és az incidensekre való reagálóképességének javításához.
A Bizottság emellett az EU kiberbiztonsági ipari kapacitásaival is foglalkozik. Igaz ugyan, hogy a digitális technológiák teljes értékláncát nem Európában kezelik, ugyanakkor bizonyos alapvető kapacitások terén legalább a megőrzésre és a fejlesztésre szükség van. A legmagasabb szintű kiberbiztonságot kínáló termékek és szolgáltatások biztosítása lehetőséget jelent az európai kiberbiztonsági ágazatnak, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a számára. A globális kiberbiztonsági piac várhatóan az ikt-ágazat egyik leggyorsabban növekvő szegmense lesz. Az EU vezető szerepét úgy lehet biztosítani, ha az adatok – a személyes adatokat is beleértve – biztonsága terén erős tradíciókat ápolunk, továbbá hatékonyan reagálunk az incidensekre. Ez erős érvnek bizonyulhat az uniós beruházások mellett, így elősegítheti a digitális egységes piac nagyszabású céljainak teljesítését a növekedés és a munkahelyteremtés terén.
A fentiek eléréséhez szilárd elkötelezettség szükséges, nevezetesen a következők révén:
i. Fokozott együttműködés a felkészültség javítása, valamint a kiberbiztonsági incidensek kezelése érdekében
A meglévő és elfogadott együttműködési mechanizmusokat meg kell erősíteni, hogy növeljük az EU ellenálló képességét és felkészültségét, akár egy potenciálisan egész Európára kiterjedő kiberbiztonsági válság esetére is. Ezeknek az együttműködési mechanizmusoknak mindenre ki kell terjedniük, vagyis az incidensek teljes élettartamát figyelembe kell venniük a megelőzéstől kezdve a büntetőeljárásig. A tagállamok közötti hatékony együttműködés és a kritikus szolgáltatókra vonatkozó biztonsági követelmények gyakorlati végrehajtása szintén robusztus technológiai megoldásokat kíván a kiberbiztonsági ágazattól.
Ezzel egyidejűleg az Európai Unió kritikus számítógépes eszközei ellenálló képességének biztosítása folyamatos erőfeszítéseket fog igényelni az ágazatok közötti szinergiák megtalálása, valamint a kiberbiztonsági követelményeknek az összes releváns uniós szabályozásban való általános érvényesítése terén. A Bizottság a közeljövőben a 2013-as uniós kiberbiztonsági stratégia módosításának szükségességét is megvizsgálja.
ii. Az európai kiberbiztonsági egységes piac kihívásainak kezelése
A digitális egységes piac stratégiája felismerte, hogy az online hálózati biztonság technológiájának és megoldásainak gyorsan változó területén még mindig tapasztalhatók bizonyos hiányosságok. A piaci felmérések arra is rámutatnak, hogy az EU belső piaca földrajzilag még mindig széttagolt a kiberbiztonsági termékek és szolgáltatások ellátását tekintve. Ez a közlemény számos olyan piacorientált szakpolitikai intézkedést tartalmaz, amelyek az egységes piac említett hiányosságaira és kihívásaira irányulnak.
iii. Ágazati képességek fejlesztése a kiberbiztonság terén
Az EU kiberbiztonsági stratégiájában és a digitális egységes piac stratégiájában a Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy elősegítse az uniós kiberbiztonsági ágazat által nyújtott termékek és szolgáltatások mennyiségének növekedését. A Bizottság ezzel összhangban olyan határozatot fogad el, amely kikövezi az utat a köz- és magánszféra közötti partnerségre vonatkozó, kiberbiztonság terén kötött szerződéses megállapodás (cPPP) előtt, amelynek célja, hogy elősegítse az élenjáró európai kiberbiztonsági kutatási és innovációs programokat, és ezáltal javítsa az ágazat versenyképességét.
2. Új szintre emelt együttműködés, tudásbázis és kapacitások
Az EU kiberbiztonsági stratégiája – különösen a készülő kiberbiztonsági irányelvben – megnyitja az utat a tagállamok közötti uniós szintű együttműködés továbbfejlesztése előtt. Az irányelv gyors és hatékony végrehajtása kulcsfontosságú lesz, tekintve a gazdasági és társadalmi élet növekvő digitalizálódását (a felhőalapú megoldásokat, a „dolgok internetét”, valamint a gépek közötti kommunikációt is figyelembe véve), a határok közötti növekvő összekapcsoltságot, továbbá a számítógépes fenyegetések gyorsan változó világát. Ebben az összefüggésben az Európai Uniónak képesnek kell lennie felkészülni a nagyszabású számítógépes krízishelyzetekre, többek között a több tagállam kritikus információs rendszerei ellen intézett párhuzamos támadásokat is beleértve.
Az uniós szintű együttműködés ezért mind a kisebb léptékű, de elterjedési kockázattal rendelkező kiberbiztonsági incidensek, mind a több tagállamot érintő nagyszabású kibertámadások kezeléséhez elengedhetetlen. Az Európai Uniónak a kiberbiztonsági szempontokat is bele kell foglalnia a meglévő válságkezelési mechanizmusaiba. Emellett gondoskodnia kell a hatékony együttműködésről és a gyors információmegosztási mechanizmusokról az ágazatok és a tagállamok között, hogy az ilyen incidensek megfelelően kezelhetők és izolálhatók legyenek. Az ilyen mechanizmusoknak koherens módon kell működniük, ami hozzájárul a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelem hatékonyságához. Az Európai Unió így nemzetközi partnereivel is hatékonyabban működhet együtt a globális fenyegetések és incidensek megfelelő kezelése terén.
2.1. A kiberbiztonsági irányelv együttműködési mechanizmusainak maximális kihasználása és felkészülés az ENISA 2.0 bevezetésére
A kiberbiztonsági irányelv nemzeti képességek terén megkövetelt alapvető eleme a számítógépes biztonsági incidensekkel foglalkozó csoportok (CSIRT) megléte, amelyek a számítógépes fenyegetésekre és kiberincidensekre való gyors reagálásért felelősek. Ezek a csoportok alkotják a CSIRT-hálózatot, amelynek az a szerepe, hogy hatékony operatív együttműködést tegyen lehetővé az adott kiberbiztonsági incidensek kezelése során, valamint információkat osszon meg a kockázatokkal kapcsolatban. Az irányelv emellett olyan együttműködési csoport létrehozását írja elő, amely támogatja és elősegíti a tagállamok közötti stratégiai együttműködést, továbbá a tagállamok közötti bizalom kiépülését.
A számítógépes fenyegetések jellege és nagy mennyisége miatt a Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy igyekezzenek maximálisan kihasználni a kiberbiztonsági irányelv meglévő együttműködési mechanizmusait, továbbá fejlesszék a határokon átnyúló együttműködést a nagyszabású kiberbiztonsági incidensekre való felkészültség terén. Az ilyen, jelentős kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó további közös fellépésben hasznos lehet a számítógépes ökoszisztéma különféle elemei közötti válsághelyzeti együttműködés koordinált megközelítése. Ez a megközelítés „tervezetként” is meghatározható, amely egyben biztosítja a meglévő válságkezelő mechanizmusokkal való szinergiákat és koherenciát. A megközelítést ezt követően rendszeresen tesztelni kell a kiberbiztonsági és egyéb válságkezelési gyakorlatok során. Az eljárásokban az olyan uniós szintű szervezeteknek is szerepet kell vállalniuk, mint az ENISA, a CERT-EU és az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központja (EC3), továbbá alkalmazni kell a CSIRT-hálózattal összefüggően kifejlesztett eszközöket. 2017 első felében a Bizottság ilyen együttműködési tervezetet fog bemutatni az együttműködési csoport, a CSIRT-hálózat és más érdekeltek számára.
Jelenleg uniós szinten rendelkezésre áll ugyan a kiberbiztonsággal kapcsolatos tudás és szakértelem, de széttagolt és strukturálatlan. A kiberbiztonsági irányelv együttműködési mechanizmusainak támogatása érdekében az információkat olyan „információs központban” kell gyűjteni, ahol a tagállamok kérésére könnyen elérhető. Ez a „központ” olyan erőforrássá válna, amely lehetővé teszi az EU intézményei és a tagállamok számára a megfelelő információcserét. A kiberbiztonsági kockázatokkal és azok lehetséges ellenszereivel kapcsolatos jobban strukturált és könnyebben hozzáférhető információk segítségével a tagállamok növelhetnék a kapacitásaikat és egységesíthetnék a gyakorlataikat, ami a támadásokkal szembeni általános ellenálló képesség javulásához vezetne. A Bizottság – az ENISA, a CERT-EU, valamint a Közös Kutatóközpont szakértőinek támogatásával – elő fogja segíteni a központ létrehozását, és biztosítja annak fenntarthatóságát.
Emellett az EU szintjén rendszeresen összehívott, a kiberbiztonsággal foglalkozó magas szintű tanácsadó csoportot kell létrehozni, amely az ágazat, a tudományos élet, a civil társadalom és más érdekelt szervezetek szakértőiből és döntéshozóiból állna. A csoport lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy – nyitott és átlátható módon – külső szakértőket és érdekelteket vonjon be a kiberbiztonsági stratégiai szakpolitikák kidolgozásába, valamint az esetleges szabályozási vagy egyéb közrendi műveletekbe. Ez kiegészítené a kiberbiztonsággal kapcsolatos egyéb struktúrákat, és kapcsolatot teremtene velük .
A Bizottságnak ezenfelül értékelést kell adnia az ENISA működéséről 2018. június 20-ig, az ENISA mandátumának esetleges módosítását vagy megújítását pedig 2020. június 19-ig el kell fogadni. A jelenlegi kiberbiztonsági környezetet figyelembe véve a Bizottság arra törekszik, hogy haladjon az értékeléssel, és annak eredményétől függően a lehető leghamarabb javaslatot fogalmazzon meg.
Amikor az ENISA mandátuma módosításának szükségességét vizsgálja, a Bizottság figyelembe fogja venni a fent leírt kiberbiztonsági kihívásokat, valamint az együttműködés és a tudásmegosztás javításával kapcsolatos általános erőfeszítéseket. Ez a folyamat lehetőséget fog biztosítani arra, hogy megvizsgálják, hogyan fejleszthetők tovább az ügynökség képességei és kapacitásai, hogy a tagállamok fenntartható módon kapjanak támogatást a kiberbiztonsági ellenálló képesség eléréséhez. Az ENISA mandátumának vizsgálata során emellett figyelembe kell venni az ügynökségnek a kiberbiztonsági irányelvben előírt új feladatait, a kiberbiztonsági ágazat támogatásának új szakpolitikai céljait (a digitális egységes piac stratégiája, és különösen a cPPP), a kritikus ágazatok biztonságossá tételére vonatkozó változó igényeket, valamint a határokon átnyúló incidensekkel kapcsolatos új kihívásokat, többek között a kiberbiztonsági válsághelyzetekre való összehangolt reagálást is.
A Bizottság:
-2017 első felében együttműködési tervezetet nyújt be áttekintésre, amely a nagyszabású kiberbiztonsági incidensek uniós szintű kezelésével foglalkozik;
-elősegíti az „információs központ” létrehozását, hogy támogassa az EU testületei és a tagállamok közötti információcserét;
-magas szintű kiberbiztonsági tanácsadó csoportot hoz létre; továbbá
-2017 végéig véglegesíti az ENISA értékelését. Az értékelés során vizsgálják az ENISA-mandátum módosításának vagy kibővítésének szükségességét, miközben arra törekszenek, hogy a lehető leghamarabb ajánlást fogalmazzanak meg.
|
2.2. Erőfeszítések növelése a kiberbiztonsági oktatás, képzés és gyakorlatok terén
A megfelelő készségek és képzés, mind a kiberbiztonsági incidensek megelőzése, mind a hatásaik enyhítése terén, kulcsfontosságúak a kiberbiztonsági ellenálló képesség elérése szempontjából.
Jelenleg az ENISA, az európai kiberbiztonsági képzési és oktatási csoport (ECTEG), az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával és az Európai Rendőrakadémiával (CEPOL) együtt fontos szerepet játszik a kapacitásbővítés támogatásában – a számítógépes kriminalisztika területét is beleértve –, amit kézikönyvek kiadásával, valamint képzések és kiberbiztonsági gyakorlatok szervezésével végez.
A kibertér ugyanakkor olyan, gyorsan változó terület, ahol a kettős felhasználású képességek alapvető szerepet játszanak. Ezért polgári-katonai együttműködésre, továbbá képzési és gyakorlati szinergiák kidolgozására van szükség, hogy javítható legyen az EU ellenálló képessége és incidensekkel kapcsolatos reagálóképessége.
Erre az igényre, valamint a kiberbiztonsági irányelv és az EU kiberbiztonsági szakpolitikai keretrendszerének elfogadására reagálva a Bizottság szolgálatai a tagállamokkal, az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és más uniós testületekkel együttműködve meghatározzák a kiberbiztonsági oktatás, gyakorlatok és oktatási platform alapjait, így erősítve a szinergiákat a civil és a védelmi képzések között.
A Bizottság:
-a tagállamokkal, az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel (ENISA), az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és más uniós testületekkel szorosan együttműködve kiberbiztonsági képzési platformot fog létrehozni.
|
2.3. Teendők az ágazatok közötti kölcsönös függőségek és a kulcsfontosságú nyilvános hálózati infrastruktúrák ellenálló képessége terén
A nagyszabású kiberbiztonsági incidensek kockázatok és hatások szempontjából történő kiértékelésének fontos tényezője a határokon és az ágazatokon átnyúló kölcsönös függőségek mértéke. Ha egy ágazatban vagy egy tagállamban súlyos kiberbiztonsági incidens történik, az közvetlenül vagy közvetetten hatással lehet más ágazatokra vagy tagállamokra, illetve át is terjedhet rájuk.
A határokon és ágazatokon átnyúló együttműködés elősegíti az információk és szakismeretek cseréjét, így hozzájárul a felkészültség és az ellenálló képesség növeléséhez. A Bizottság különféle ágazatokban támogatta a kölcsönös függőségek jobb megértése terén kifejtett erőfeszítéseket a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program végrehajtásával.
Ezzel egyidejűleg az ágazatokon átnyúló kockázatok kezelésének elengedhetetlen előfeltétele, hogy az egyes ágazatok képesek legyenek azonosítani a kiberbiztonsági incidenseket, valamint felkészülni és megfelelően reagálni rájuk. A Bizottság felméri a kiberbiztonsági incidensek okozta kockázatokat az erős kölcsönös függőséget mutató ágazatokban a nemzeti határokon belül és azokon átívelően, különösen a kiberbiztonsági irányelvben említett ágazatok terén, figyelembe véve a nemzetközi fejleményeket is. A felmérést követően a Bizottság dönt arról, hogy szükség van-e további konkrét szabályokra és/vagy útmutatásokra a kiberbiztonsági kockázatokra való felkészülés terén az ilyen kritikus ágazatokban.
Európai szinten az ágazati információmegosztási és analitikai központok (ISAC) és a megfelelő CSIRT-ek kulcsszerepet játszhatnak a kiberbiztonsági incidensekre való felkészülésben és reagálásban. A mindig változó fenyegetésekkel kapcsolatos információk hatékony áramlásának biztosítása, valamint a kiberbiztonsági incidensekre való reagálóképesség javítása érdekében az ISAC központokat arra kell ösztönözni, hogy a kiberbiztonsági irányelv keretei között működjenek együtt a CSIRT-hálózattal, az Europol Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központjával, a CERT-EU-val és az illetékes hatóságokkal.
Az érdekeltek és a hatóságok közötti információcsere a kiberbiztonsági kockázatok életciklusa során csak akkor működik, ha a résztvevők biztosak lehetnek abban, hogy semmilyen kockázatnak nem teszik ki magukat. A Bizottság számos ilyen aggályt észlelt, amelyek megakadályozzák, hogy a vállalkozások megosszák a fenyegetésekkel kapcsolatos értékes információkat más vállalatokkal, más ágazatokkal, illetve a hatóságokkal, különösen a határokon átnyúló jelentőségű esetekben. A Bizottság az ilyen aggályok megfelelő kezelésére törekszik annak érdekében, hogy javuljon a kiberbiztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos információk cseréje.
A titkosságot garantáló megbízható bejelentési csatornák szintén létfontosságúak, ha ösztönözni kívánjuk a kereskedelmi titkok számítógépes rendszereken keresztüli ellopásának bejelentését. Így lehetővé válhat az európai ipar és a kutatóintézetek által elszenvedett – akár pénzügyi veszteséget vagy munkahelyek megszűnését okozó – károk megfigyelése és felmérése. Ez egyben a megfelelő szakpolitikai reakció kidolgozását is elősegítené. Az ENISA, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) és az EC3 (Europol) támogatásával a Bizottság – a magánszektorbeli érdekeltekkel egyeztetve – megbízható csatornákat fog létrehozni a kereskedelmi titkok számítógépes rendszereken keresztüli ellopásának önkéntes bejelentésére. Ez névtelen és összesített statisztikák létrehozására is lehetőséget adna. Az adatok megoszthatók a tagállamokkal is, így előmozdíthatók a diplomáciai erőfeszítések és a tudatosságot növelő kampányok, ezáltal pedig hatékonyabbá válhat az EU immateriális javainak védelme a kibertámadásokkal szemben.
Emellett az ágazati kiberbiztonság támogatása érdekében a Bizottság az EU kiberbiztonsági kockázatok által érintett ágazati szakpolitikái terén is a kiberbiztonsági alapelvek beépítésére fog törekedni.
Végül, de nem utolsósorban a közigazgatási szervek is szerepet kapnak a kulcsfontosságú internetes infrastruktúrák integritásának ellenőrzése terén, hogy időben észleljék az esetleges problémákat, értesítsék a kérdéses hálózatokért felelős felet, továbbá – ha szükséges – segítséget nyújtsanak az ismert sérülékenységek megszüntetésében. A nemzeti szabályozó hatóságok a CSIRT csoportok kapacitásainak felhasználásával rendszeres vizsgálatokat végezhetnének a nyilvános hálózati infrastruktúrákon. Ennek alapján arra ösztönözhetnék a szolgáltatókat, hogy javítsák ki a hiányosságokat, illetve orvosolják a vizsgálatok során észlelt sérülékenységeket.
A Bizottság ezért meg fogja vizsgálni az ahhoz szükséges jogi és szervezeti feltételeket, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé tegyék – a nemzeti kiberbiztonsági hatóságokkal együttműködve –, hogy a CSIRT csoportoktól rendszeres sérülékenységi vizsgálatok elvégzését kérjék a nyilvános hálózati infrastruktúrákon. A nemzeti CSIRT csoportokat arra kell ösztönözni, hogy a CSIRT-hálózat keretében működjenek együtt a hálózatfigyelés legjobb gyakorlatai tekintetében, így elősegítve a nagyszabású incidensek megelőzését.
A Bizottság:
-elősegíti az ágazati információmegosztási és analitikai központok európai együttműködését, támogatja együttműködésüket a CSIRT csoportokkal, továbbá arra törekszik, hogy megszüntesse a piaci résztvevők általi információmegosztás akadályait;
-tanulmányozza azt a stratégiai/rendszerszintű kockázatot, amely a nagy mértékű kölcsönös függőségben lévő ágazatokban – a nemzeti határokon belül és azokon átívelően – előforduló kiberbiztonsági incidensekből ered;
-felméri a helyzetet és dönt arról, hogy szükség van-e további szabályokra és/vagy útmutatásokra a kiberbiztonsági kockázatokra való felkészülés terén a kritikus ágazatokban;
-az ENISA, az EUIPO és az EC3 segítségével megbízható bejelentési csatornákat hoz létre a kereskedelmi titkok számítógépes rendszereken keresztüli ellopásának bejelentéséhez;
-támogatja a kiberbiztonsági intézkedések beépítését az európai ágazati szakpolitikákba; és
-megvizsgálja az ahhoz szükséges feltételeket, hogy a nemzeti hatóságok a CSIRT csoportokon keresztül rendszeres vizsgálatokat kérhessenek a nyilvános hálózati infrastruktúrákon.
|
3. Az európai kiberbiztonsági egységes piac kihívásainak kezelése
Európának jó minőségű, elérhető árú és interoperábilis kiberbiztonsági termékekre és megoldásokra van szüksége. Az egységes piacon azonban földrajzilag nagyon széttagolt az ikt-biztonsági termékek és szolgáltatások ellátása. Ez egyrészt megnehezíti, hogy az európai vállalatok nemzeti, európai és nemzetközi szinten versenybe szálljanak; másrészt pedig csökkenti a polgárok és a vállalatok számára hozzáférhető erőteljes és hatékony kiberbiztonsági technológiák választékát.
Európa kiberbiztonsági ágazata tulajdonképpen nagyrészt a nemzetközi kormányzati keresletnek – a védelmi szektort is beleértve – köszönhetően fejlődött. A védelem terén működő legtöbb európai szervezetnél kiberbiztonsági részleget hoztak létre. Ezzel párhuzamosan több ezer innovatív kis- és középvállalkozás is megjelent a különleges igényekkel rendelkező és rétegpiacokon (például titkosítási rendszerek), valamint – új üzleti modellekkel – a hagyományos piacokon is (például víruskeresők).
A vállalatok azonban csak nehezen képesek túlnőni saját nemzeti piacaik határait. Ennek legjelentősebb tényezőjeként a Bizottság a konzultációk során a határokon átnyúló módon kínált megoldásokkal kapcsolatos bizalomhiányt azonosította. Ennek következménye, hogy a legtöbb beszerzés még mindig az adott tagállam határain belül történik, mivel számos vállalat nem képes elérni azt a méretgazdaságosságot, amellyel versenyképesebb termékeket kínálhatnának mind a belső, mind a nemzetközi piacokon.
Az interoperábilis megoldások (műszaki szabványok), a gyakorlatok (eljárási szabványok) és az egész Unióra kiterjedő tanúsítási mechanizmusok hiánya szintén komoly problémát jelent a kiberbiztonság egységes piacán. Ebben az összefüggésben a kiberbiztonságot a digitális egységes piac ikt-szabványosítási prioritásainak egyikeként határozták meg.
Az egységes piac kiberbiztonsági vállalatainak korlátozott növekedési kilátásai miatt számos fúzióra és akvizícióra kerül sor nem európai vállalatok részéről. Míg ez a tendencia az európai kiberbiztonsági vállalatok innovációs képességeit bizonyítja, rámutat az európai szakértelem elvesztésének és az „agyelszívásnak” a kockázatára is.
Sürgős beavatkozásra van szükség a kiberbiztonsági termékek és szolgáltatások egységes piacán az integráció növelése érdekében, hogy gyakorlatiasabb és megfizethetőbb megoldások születhessenek.
Az Európa ágazati és intézményi szereplői között tornyosuló bizalmi akadályok leküzdhetők az innovációs életciklus korai szakaszában történő együttműködés előmozdításával: magán a kiberbiztonsági ágazaton belül, a szállítók és a vásárlók között; valamint az ágazatok közötti dimenzióban is, olyan iparágak bevonásával, amelyek a kiberbiztonsági megoldások felhasználói vagy potenciális felhasználói.
Ezzel egyidejűleg a kettős felhasználású termékek, szolgáltatások és technológiák fejlesztése egyre fontosabbá válik Európában. A védelmi piac egyre több megoldást vesz át a civil piacról. A közeljövőben várható európai védelmi cselekvési terv részeként a Bizottság szándéka, hogy európai szintű intézkedéseket határozzon meg a polgári-katonai szinergiák további ösztönzésére.
3.1. Tanúsítás és címkézés
A tanúsítás fontos szerepet játszik a termékekbe és szolgáltatásokba vetett bizalom, valamint a termékek és szolgáltatások biztonságának növelése terén. Ez igaz az olyan új rendszerekre is, amelyek nagymértékben alkalmazzák a digitális technológiákat és magas szintű biztonságot igényelnek: ilyenek például az összekapcsolt és automatizált járművek, az elektronikus egészségügyi megoldások, az ipari automatikus vezérlőrendszerek (IACS) vagy az intelligens energiahálózatok.
Folyamatosan jelennek meg az olyan nemzeti kezdeményezések, amelyek magas szintű kiberbiztonsági követelményeket támasztanak a hagyományos infrastruktúra ikt-összetevőivel szemben, a tanúsítási követelményeket is ideértve. Ezek fontosak ugyan, de fennáll a kockázata, hogy az egységes piac széttöredezéséhez és interoperabilitási problémákhoz vezetnek. Csak néhány tagállamban működnek hatékony biztonsági tanúsítási programok az ikt-termékekhez. Ezért előfordulhat, hogy az ikt-forgalmazónak számos tanúsítási folyamaton kell átesnie, hogy több tagállamban értékesíthesse a termékeit. A legrosszabb esetben az is előfordulhat, hogy egy adott tagállamban létező kiberbiztonsági követelmények teljesítésére tervezett ikt-terméket vagy -szolgáltatást egyáltalán nem lehet forgalmazni egy másik tagállamban.
A működő kiberbiztonsági egységes piac kialakítása érdekében az ikt-termékek és szolgáltatások lehetséges biztonsági tanúsítási keretének a következő célok elérésére kell törekednie: i. az ikt-rendszerek, -termékek és -szolgáltatások széles körének lefedése; ii. a végrehajtás biztosítása mind a 28 tagállamban; továbbá iii. a kiberbiztonsági elemek kezelése a nemzetközi fejlemények figyelembevételével.
Ebből a célból a Bizottság az ikt-termékek és -szolgáltatások biztonsági tanúsításával foglalkozó munkacsoportot hoz létre, amelyben a tagállamok és az ágazat szakértői vesznek részt. A munkacsoport célja, hogy az ENISA és a Közös Kutatóközpont támogatásával 2016 végéig ütemtervet dolgozzon ki, amely megvizsgálja az európai IKT biztonsági tanúsítási keretrendszerre vonatkozó javaslat létrehozásának lehetőségét 2017 végéig. Ebben az összefüggésben a Bizottság figyelembe veszi a 2008/765/EK rendeletet, valamint az 2016/679/EU általános adatvédelmi rendeletet is.
A folyamat széles körű konzultációt és hatásvizsgálatot is tartalmaz. A Bizottság így megvizsgálhatja az ikt-termékekre és -szolgáltatásokra vonatkozó tanúsítási keret létrehozásának különféle lehetőségeit. A Bizottság emellett megvizsgálja az ikt-biztonsági tanúsítás lehetőségeit az infrastrukturális ágazatokban is (például légi közlekedés, vasút, autóipar), valamint a bevezetésre kész technológiák (például az ipari automatikus vezérlőrendszerek kiberbiztonsága, a dolgok internete, felhőalapú technológiák) konkrét tanúsítási és érvényesítési mechanizmusain belül is. Foglalkozni fog továbbá az európai ikt-biztonsági tanúsítási program fent említett hiányosságaival is.
A tanúsítási eljárások a lehető legnagyobb mértékben támaszkodni fognak a nemzetközileg elfogadott szabványokra, a kidolgozásukra pedig nemzetközi partnerek bevonásával fog sor kerülni.
A Bizottság emellett megvizsgálja, hogyan lehetne leghatékonyabban beépíteni az ikt-biztonsági tanúsítást a jövőbeli ágazatspecifikus jogszabályokba, amelyek szintén biztonsági kérdésekkel kapcsolatosak.
A szabályozási lehetőségek mellett a Bizottság megvizsgálja az európai, kereskedelemközpontú, önkéntes és kis ráfordítást igénylő címkézési program lehetőségét is az ikt-termékek terén. A tanúsítást kiegészítő program célja az lesz, hogy javítsa a kiberbiztonság láthatóságát a kereskedelmi termékeken, továbbá növelje a termékek versenyképességét az egységes piacon és nemzetközi szinten. Kellően mérlegelni fogják az ágazat által indított, folyamatban lévő ágazati és horizontális kezdeményezéseket, mind a kínálati, mind a keresleti oldalon.
A közigazgatási intézmények aktívan részt fognak venni a folyamatban, hogy lehetőség legyen a közös specifikációk, illetve a közbeszerzési tanúsításokra való hivatkozások használatára. A Bizottság emellett meg fogja figyelni a releváns hitelesítési követelmények használatát a közbeszerzésekben, nemzeti szinten és különösen az ágazati rendszerekben (energia, szállítás, egészségügy, közigazgatás stb.), és erről jelentést is készít.
A Bizottság:
-2016 végéig ütemtervet hoz létre egy 2017 végéig bemutatandó lehetséges európai ikt-biztonsági hitelesítési keretjavaslathoz, továbbá felméri az európai, kis ráfordítást igénylő kiberbiztonsági címkézési keret kivitelezhetőségét és hatásait;
-megvizsgálja, szükségesek-e lépések a meglévő ágazatspecifikus tanúsítási/érvényesítési rendszerek ikt-biztonsági tanúsításában mutatkozó hiányosságok terén, és szükség esetén kezeli a kérdéses hiányosságokat;
-megfelelő esetben az ikt-termékek biztonsági tanúsításának beépítését befoglalja a jövőbeli ágazatspecifikus törvényalkotási javaslatokba;
-ösztönzi a közigazgatási intézmények bevonását, hogy elősegítse a tanúsítás és a közös specifikációk használatát a közbeszerzésekben; és
-megfigyeli a releváns hitelesítési követelmények használatát a közbeszerzési és üzleti beszerzési eljárásokban, és három éven belül jelentést készít a piac állapotáról.
|
3.2. Az európai kiberbiztonsági beruházások növelése és a kkv-k támogatása
Habár az európai kiberbiztonsági ágazatban virágkorát éli az innováció, az Európai Unióban még mindig nincs megfelelő kultúrája a kiberbiztonsági beruházásoknak. A területen számos kis- és középvállalkozás működik ugyan, de gyakran nem képesek a növekedésre. Ennek oka többek között a könnyen hozzáférhető, a fejlesztés korai szakaszában igénybe vehető finanszírozás hiánya. Az európai vállalatok csak korlátozott mértékben férnek hozzá a kockázati tőkéhez, és nincs elegendő pénzeszközük arra, hogy marketingtevékenységek révén javítsák a láthatóságukat, illetve teljesítsék a különféle szabványosítási és megfelelőségi követelményeket.
A kiberbiztonsági szereplők közötti együttműködés sem optimális, és további erőfeszítésekre van szükség a gazdasági koncentráció növelése és az új értékláncok megteremtése érdekében.
Az európai kiberbiztonsági beruházások növelése és a kkv-k támogatása érdekében meg kell könnyíteni a finanszírozásokhoz való hozzáférést. Emellett támogatni kell a nemzetközi szinten is versenyképes kiberbiztonsági klasztereket és kiválósági központokat a digitális növekedéshez kedvező regionális ökoszisztémákban. Ezt a támogatást össze kell kapcsolni az intelligens szakosodási stratégiák és más uniós eszközök végrehajtásával, hogy az európai kiberbiztonsági ágazat jobban kihasználhassa ezek előnyeit.
A Bizottság stratégiája, hogy a kiberbiztonsági közösségben maximálisra növelje az európai, nemzeti és regionális szinten elérhető finanszírozási lehetőségek ismertségét (mind a horizontális eszközök, mind a specifikus felhívások terén) azáltal, hogy a meglévő eszközöket és csatornákat (például Enterprise Europe Network) használja.
A Bizottság azzal is kiegészíti ezeket az erőfeszítéseket, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) együttműködésével megvizsgálja a finanszírozás megkönnyítésének lehetőségeit. Ez történhet sajáttőkés vagy kvázi-sajáttőkés beruházások, kölcsönök, illetve projekteknek nyújtott garanciák vagy közvetítőknek nyújtott viszontgaranciák formájában, például egy kiberbiztonsági beruházási platform létrehozásával az Európai Stratégiai Beruházási Alap égisze alatt.
A Bizottság emellett megvizsgálja annak a lehetőségét is, hogy az érdeklődő tagállamokkal és régiókkal együtt létrehozzon egy kiberbiztonsági intelligens szakosodási platformot. Ez segítene a kiberbiztonsági stratégiák koordinálásában és megtervezésében, továbbá lehetővé tenné az érdekelt felek stratégiai együttműködését a regionális ökoszisztémákban. Ez a megközelítés egyben abban is segítene, hogy felszabadítsuk a meglévő európai strukturális és beruházási alapokban rejlő potenciált a kiberbiztonsági ágazat számára.
Nagyobb általánosságban a Bizottság a „tervezett biztonság” típusú megoldásokat fogja támogatni. Arra fog törekedni, hogy a kiberbiztonsági követelményeket következetesen teljesítsék minden nagy, digitális összetevővel rendelkező és az európai alapokból társfinanszírozott infrastrukturális beruházásban. Erre úgy kerül majd sor, hogy fokozatosan bevezetik a vonatkozó követelményeket a közbeszerzésekbe és a programszabályokba.
A Bizottság:
-a kkv-k meglévő támogatási eszközeinek használatával hívja fel a kiberbiztonsági közösség figyelmét a létező finanszírozási mechanizmusokra;
-tovább növeli az uniós eszközök és instrumentumok használatának mértékét, hogy támogassa az innovatív kis- és középvállalkozásokat a civil és katonai kiberbiztonsági piacok közötti lehetséges szinergiák felderítésében;
-az EBB és az EBA segítségével megvizsgálja a beruházásokhoz való hozzáférés megkönnyítésének lehetőségeit, például dedikált kiberbiztonsági beruházási platform vagy más eszközök létrehozása révén;
-kiberbiztonsági intelligens szakosodási platformot hoz létre, hogy segítse a kiberbiztonsági ágazatba való beruházás iránt érdeklődő tagállamokat és régiókat (RIS3); és
-a nagy, digitális összetevővel rendelkező és az európai alapokból társfinanszírozott infrastrukturális beruházásokban a „tervezett biztonság” megközelítést alkalmazza.
|
4. Az európai kiberbiztonsági ágazat ösztönzése és támogatása – kiberbiztonsági cPPP létrehozása
Az európai kiberbiztonsági ágazat versenyképességének és innovációs potenciáljának javítása érdekében szerződéses köz-magán társulás (cPPP) jön létre a kiberbiztonság terén. A cPPP ágazati és állami források bevonásával támogatja a kutatási és innovációs kiválóságot.
A cPPP célja, hogy növelje a tagállamok és az ágazati szereplők közötti bizalmat azáltal, hogy a kutatási és innovációs folyamat korai szakaszában támogatja az együttműködést. További célja, hogy segítse a keresleti és kínálati ágazatok egymásra találását. Az ágazat így könnyebben hozzáfér a jövőbeli követelményekhez az olyan végfelhasználóktól és ágazatoktól, amelyek fontos felhasználói a kiberbiztonsági megoldásoknak (például energiaipar, egészségügy, szállítás, pénzügy). Az együttműködés elősegíti a szereplők bevonását a közös digitális biztonsági, adatvédelmi és titkosítási követelmények egyes ágazatokhoz történő meghatározásában.
A kiberbiztonsági cPPP emellett segít maximálisan kihasználni az elérhető finanszírozásokat. Ezt elsősorban a tagállamokkal való szorosabb koordináció révén éri el. Másodsorban fókuszba helyezi a lényeges műszaki prioritásokat, hogy a kiberbiztonsági ágazatban sor kerülhessen a technológiai áttörésekre, és a szereplők mindig a jövőbeli kiberbiztonsági technológiák élvonalában legyenek. Ebben a tekintetben a nyílt forrású szoftverek és nyílt szabványok kifejlesztése segíthet a bizalom, az átláthatóság és a bomlasztó innováció támogatásában, ezért ezt is a cPPP részeként végzett beruházások részévé kell tenni.
A kiberbiztonsági cPPP részeként végzett munka szempontjából hasznosnak bizonyulhatnak a más, különösen a biztonsági szempontokra irányuló európai projektekkel való szinergiák is. Ilyenek például „A jövő üzemei”, az „Energiahatékony épületek”, az 5G és a nagy adathalmazok terén létrehozott PPP-k, valamint más ágazati PPP-k, illetve a „Tárgyak internete” kezdeményezés. Emellett szorosabbra kell fűzni az együttműködés szálait az európai nyílt tudományosadat-felhővel és az európai kvantum-kibertechnológiai szuperszámítógépes kezdeményezéssel (például innováció a kvantumkulcs-terjesztésben, kvantumszámítógépes kutatások).
A kiberbiztonsági cPPP a Horizont 2020 részeként jön létre, amely az EU kutatási és innovációs keretprogramja a 2014–2020-as időszakra. A finanszírozás a program két pilléréből történik: Vezető szerep a támogatás és az ipari technológiák terén (LEIT-ICT) és Társadalmi kihívás – Biztonságos társadalmak (SC7). A cPPP teljes költségvetése akár 450 millió EUR is lehet, az ágazat részéről háromszoros tőkeáttétellel. A kiberbiztonságot a Horizont 2020 program egyéb releváns részeivel is koordinálni kell (például energiaipar, szállítási és egészségügyi társadalmi kihívások, valamint a Horizont 2020 kiválósággal foglalkozó része). Ez a kiberbiztonsági cPPP célkitűzéseihez is hozzájárul. A koordinációra már az ágazati stratégiák tervezésekor, korai szakaszban sort kell keríteni.
A cPPP végrehajtása átláthatóan történik, nyílt és rugalmas irányítással, amely képes alkalmazkodni a kiberbiztonsági környezet gyorsan változó kihívásaihoz. Figyelembe veszi továbbá azt az igényt, hogy a tagállamok megvitassák, milyen hatással vannak a technológiai változások a nemzeti és határokon átnyúló infrastruktúrák biztonságos működésére. A partnerség eredményének hosszú évekig fenntarthatónak kell maradnia, hogy biztosítható legyen a célkitűzések teljesülése.
A cPPP-t az Európai Kiberbiztonsági Szervezet (ECSO) támogatja, melynek tagösszetétele az európai kiberbiztonsági piac sokféleségét tükrözi. Emellett nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek, kutatóközpontok, egyetemek és egyéb érdekelt felek is részt vesznek benne.
A Bizottság:
-szerződéses kiberbiztonsági köz-magán társulást ír alá az ágazattal, amely 2016 harmadik negyedében lép működésbe;
-2017 első negyedévében a Horizont 2020 program keretében ajánlattételi felhívásokat tesz közzé a kiberbiztonsági cPPP-vel kapcsolatosan; és
-biztosítja a kiberbiztonsági cPPP koordinációját más releváns ágazati stratégiákkal, a Horizont 2020 eszközeivel, valamint az ágazati PPP-kkel.
|
5. Következtetés
Ez a közlemény olyan intézkedéseket mutat be, amelyek célja, hogy az EU kiberbiztonsági stratégiájának és a digitális egységes piaci stratégiának megfelelően ellenállóbbá tegyék Európa rendszereit a kibertámadásokkal szemben, továbbá növeljék az európai kiberbiztonsági ágazat versenyképességét és innovációs potenciálját. A Bizottság arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy támogassák ebben.