A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről

(2019/C 86/19)

Előadó: Oldřich VLASÁK (CZ/ECR), Hradec Králové városának önkormányzati képviselője Referenciadokumentum: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről COM(2018) 337 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(1)   A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a vízvisszanyerő telepet elhagyva (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:	(1)   A vízvisszanyerő telep üzemeltetője biztosítja, hogy az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz a végfelhasználó rendszerébe belépve (megfelelési pont) megfelel az alábbiaknak:

Indokolás

Ez az utolsó olyan hely, ahol a vízvisszanyerő telep üzemeltetője felelősséget vállalhat a termékéért. A visszanyert víz minőségének biztosítása a továbbiakban, például tározás vagy tárolás során a végfelhasználó kötelessége.

2. módosítás

6. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
6. cikk	6. cikk
A visszanyert víz szolgáltatására vonatkozó engedélykérelem	A visszanyert víz szolgáltatására vonatkozó engedélykérelem
(1)   Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz szolgáltatása engedélyhez kötött.	(1)   Az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználásra szánt visszanyert víz szolgáltatása engedélyhez kötött.
(2)   Egy üzemeltető az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.	(2)   Egy üzemeltető az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.
(3)   A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:	(3)   A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:
a) az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;	a) az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően kidolgozott, a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési terv;
b) annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;	b) annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz minősége és ellenőrzése tekintetében az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott minimumkövetelményeknek;
c) annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.	c) annak ismertetése, hogy a vízvisszanyerő telep üzemeltetője hogyan fog megfelelni a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményeknek.
	(4)     A tagállam előírja, hogy a végfelhasználó a visszanyert víznek az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott felhasználása esetén engedélyt kérjen vagy bejelentést tegyen.
	(5)     A nemzeti jogszabálynak megfelelően a végfelhasználó az (1) bekezdésben említett engedély kiállítása vagy egy meglévő engedély módosítása érdekében annak a tagállamnak az illetékes hatóságához nyújt be engedélykérelmet, amelyben a vízvisszanyerő telep üzemel vagy a tervek szerint üzemelni fog.

Indokolás

Amint az a rendelet lényegéből is kitűnik, az EU nem tekinti a visszanyert vizet ugyanolyan (biztonságos) terméknek, mint az ivóvizet, ezért a végfelhasználónak is felelősséget kell vállalnia annak használatáért, és tudatában kell lennie e felelősségének. Ezért a tagállamok előírják, hogy visszanyert víz felhasználása esetén a végfelhasználó engedélyt kérjen vagy bejelentést tegyen. A végfelhasználók számára kompenzációként szolgál e kárért az a tény, hogy az aszályos időszakokban, amikor más jogszabályok korlátozzák a felszíni vagy felszín alatti vizek kivételét, ennek az új terméknek köszönhetően egyáltalán fenntarthatják a mezőgazdasági növénytermesztési tevékenységüket (és gyakran az arra épülő állattenyésztést).

Ugyanakkor az illetékes hatóságoknak tudniuk kell arról, hogy a visszanyert vizet milyen célra hasznosítják, azonban nincs szükség engedélyezési kötelezettségre.

3. módosítás

7. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
7. cikk Engedélyezés	7. cikk Engedélyezés
(1)   A kérelem elbírálása céljából az illetékes hatóság adott esetben konzultál és információt cserél az alábbiakkal:	(1)   A kérelem elbírálása céljából az illetékes hatóság adott esetben konzultál és információt cserél az alábbiakkal:
a) ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;	a) ugyanazon tagállam egyéb érdekelt hatóságai, különösen a vízügyi hatóság, amennyiben nem az az illetékes hatóság;
a) az esetlegesen érintett tagállam(ok)ban a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.	a) az esetlegesen érintett tagállam(ok)ban a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.
(2)   Az illetékes hatóság a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély. Ha az illetékes hatóságnak több időre van szüksége a kérelem összetett jellege miatt, tájékoztatja erről a kérelmezőt, feltünteti az engedély megadásának várható dátumát, és megindokolja a határidő meghosszabbítását.	(2)   Az illetékes hatóság a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett hiánytalan kérelem kézhezvételét követő 3 hónapon belül határozatot hoz arról, hogy megadható-e az engedély. Ha az illetékes hatóságnak több időre van szüksége a kérelem összetett jellege miatt, tájékoztatja erről a kérelmezőt, feltünteti az engedély megadásának várható dátumát, és megindokolja a határidő meghosszabbítását.
(3)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy határoz, hogy megadja az engedélyt, meghatározza a vonatkozó feltételeket, amelyek között adott esetben szerepelnek az alábbiak:	(3)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy határoz, hogy megadja az engedélyt, meghatározza a vonatkozó feltételeket, amelyek között adott esetben szerepelnek az alábbiak:
a) az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;	a) az I. melléklet 2. szakaszában meghatározott vízminőségi és ellenőrzési minimumkövetelményekkel kapcsolatos feltételek;
b) a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményekkel kapcsolatos feltételek;	b) a víz újrafelhasználásra vonatkozó kockázatkezelési tervben javasolt további követelményekkel kapcsolatos feltételek;
c) az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további csökkentéséhez szükséges egyéb feltételek.	c) az emberi és az állati egészséget vagy a környezetet fenyegető elfogadhatatlan kockázatok további csökkentéséhez szükséges egyéb feltételek.
(4)   Az engedély rendszeres, legalább ötévente elvégzendő felülvizsgálat tárgyát képezi, és szükség esetén módosítandó.	(4)   Az engedély rendszeres, legalább ötévente elvégzendő felülvizsgálat tárgyát képezi, és szükség esetén módosítandó.
	(5)     A tagállamnak az az illetékes hatósága, amelynél a felhasználó a bejelentést tette vagy az engedélyt benyújtotta, arra kötelezi a végfelhasználót, hogy a visszanyert vizet kizárólag az e rendelet I. melléklete 2. szakaszának 1. táblázatában meghatározottaknak megfelelően használja fel.

Indokolás

Amint az a rendelet lényegéből is kitűnik, az EU nem tekinti a visszanyert vizet ugyanolyan (biztonságos) terméknek, mint az ivóvizet, ezért a végfelhasználónak is felelősséget kell vállalnia annak használatáért, és tudatában kell lennie e felelősségének. Ezért a tagállamok előírják, hogy visszanyert víz felhasználása esetén a végfelhasználó engedélyt kérjen vagy bejelentést tegyen. A végfelhasználók számára kompenzációként szolgál e kárért az a tény, hogy az aszályos időszakokban, amikor más jogszabályok korlátozzák a felszíni vagy felszín alatti vizek kivételét, ennek az új terméknek köszönhetően egyáltalán fenntarthatják a mezőgazdasági növénytermesztési tevékenységüket (és gyakran az arra épülő állattenyésztést).

4. módosítás

8. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
8. cikk A megfelelőség ellenőrzése	8. cikk A megfelelőség ellenőrzése
(1)   Az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:	(1)   Az illetékes hatóság a megfelelési ponton ellenőrzi a visszanyert víz megfelelését az engedélyben szereplő feltételeknek. A megfelelőség ellenőrzésére az alábbi módszerekkel kerül sor:
a) helyszíni ellenőrzések;	a) a szolgáltatónál vagy a végfelhasználónál a vonatkozó engedélyben előírt módon végzett helyszíni megfelelőségi ellenőrzések. Ezeket az ellenőrzéseket az érintett állam mintavételezési és elemzési szabványainak és előírásainak megfelelően kell elvégezni. Az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokban az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványokra is hivatkozni kell. Minden tagállam maga határozza meg az ellenőrzések gyakoriságát egy kockázatelemzés alapján, amely értelmében a magasabb kockázat gyakoribb ellenőrzéseket von maga után;
b) az e rendelet, valamint a 91/271/EGK és a 2000/60/EK irányelv értelmében nyert nyomonkövetési adatok használata;	b) egyéb megfelelő módok úgy, hogy a visszanyert víz minőségét ne csak a szolgáltató, hanem a végfelhasználó is biztosítsa.
c) egyéb megfelelő módok.
(2)   Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára.	(2)   Meg nem felelés esetén az illetékes hatóság kötelezi a vízvisszanyerő telep üzemeltetőjét a megfelelés helyreállításához szükséges intézkedések haladéktalan meghozatalára.
(3)   Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.	(3)   Amennyiben a meg nem felelés jelentős kockázatot jelent a környezetre vagy az emberi egészségre nézve, a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul felfüggeszti a visszanyert víz szolgáltatását addig, amíg az illetékes hatóság meg nem állapítja, hogy a megfelelés helyreállt.
(4)   Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.	(4)   Az engedélyezési feltételeknek való megfelelést befolyásoló esemény bekövetkezte esetén a vízvisszanyerő telep üzemeltetője haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és az esetlegesen érintett végfelhasználó(ka)t, és megadja az illetékes hatóságnak az ilyen esemény hatásainak értékeléséhez szükséges információkat.
	(5)     A végfelhasználó biztosítja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszertermelésért felelős nemzeti hatóságok rendszeresen ellenőrizzék a termékeit.

Indokolás

Ez a cikk kulcsfontosságú a rendelet egészének sikere szempontjából, de az (1) bekezdés megfogalmazása teljesen homályos és a rendelet gyakorlati végrehajtása szempontjából használhatatlan.

Az a) ponttal kapcsolatban:

Nincs világos útmutatás arra vonatkozóan, hogy hol és mit fognak konkrétan ellenőrizni. Legalább a vonatkozó mintavételezési és elemzési előírásokra, illetve az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványra is hivatkozni kellene, az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokkal. Az ellenőrzések gyakoriságának az adott kockázati helyzethez kell igazodnia. A víz újrafelhasználásának ösztönzése érdekében az alacsonyabb kockázatú kis létesítményekre egy egyszerűsített eljárásnak kellene vonatkoznia.

A b) ponttal kapcsolatban:

Itt nem látjuk az összefüggést a hivatkozott EU-irányelvekkel (91/271/EGK és 2000/60/EK). Az ezen irányelvek alapján kapott adatok a kezelt szennyvíz minőségére vonatkozó adatok, amelyek semmilyen módon nem függenek össze a visszanyert szennyvíz minőségével, mivel az (ritka kivételektől eltekintve) a vízvisszanyerő telepeken még további tisztítási műveleteken megy keresztül.

Az (5) bekezdéssel kapcsolatban:

a teljes 8. cikk semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a mezőgazdasági termékek és adott esetben a visszanyert vízzel öntözött területek biztonságának ellenőrzéséről. Ezt a kötelezettséget a végfelhasználó számára kell előírni oly módon, hogy az ellenőrzést a mezőgazdasági (élelmiszeripari) felügyelet vagy az egészségügyi szolgálat illetékes szervének kell kérvényeznie.

5. módosítás

10. cikk – módosítandó

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A nyilvánosság tájékoztatása	A nyilvánosság tájékoztatása
(1)   A 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos megfelelő és naprakész információk. Ezen információk között szerepelnek az alábbiak:	(1)   A 2003/4/EK és a 2007/2/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság számára elérhetők legyenek a víz újrafelhasználásával kapcsolatos megfelelő és naprakész információk. Ezen információk között szerepelnek az alábbiak:
a) az e rendelet értelmében szolgáltatott visszanyert víz mennyisége és minősége;	a) az e rendelet értelmében szolgáltatott visszanyert víz mennyisége és minősége;
b) a tagállamban e rendelet alapján szolgáltatott visszanyert víz százalékos aránya a kezelt települési szennyvíz teljes mennyiségéhez képest;	b) a tagállamban e rendelet alapján szolgáltatott visszanyert víz százalékos aránya a kezelt települési szennyvíz teljes mennyiségéhez képest;
c) az e rendelet alapján megadott vagy módosított engedélyek, beleértve az illetékes hatóságok által a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított feltételeket;	c) az e rendelet alapján megadott vagy módosított engedélyek, beleértve az illetékes hatóságok által a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított feltételeket;
d) a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredménye;	d) a 8. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségi ellenőrzés eredménye;
e) a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.	e) a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt kapcsolattartó pontok.
(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat legalább évente frissíteni kell.	(2)   Az (1) bekezdésben említett információkat legalább évente frissíteni kell.
(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktussal meghatározhatja az (1) bekezdés értelmében nyújtandó információk formátumára és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.	(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktussal meghatározza az (1) bekezdés értelmében nyújtandó információk formátumára és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat. E végrehajtási jogi aktusok elfogadására a 15. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kerül sor.

Indokolás

A „meghatározhatja” kifejezés „meghatározza” megfogalmazással való helyettesítését javasoljuk, egyértelműsítve a rendeletből fakadó kötelezettségeket.

6. módosítás

12. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
(3)   Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg azzal a célkitűzéssel összhangban, hogy biztosítani kell az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát.	(3)   Azt, hogy mi minősül kellő mértékű érdekeltségnek és jogsérelemnek, a tagállamok határozzák meg azzal a célkitűzéssel összhangban, hogy biztosítani kell az érintett nyilvánosságnak az igazságszolgáltatáshoz való széles körű jogát.
Ebből a célból a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.	Ebből a célból a kifejezetten a környezetvédelmet ösztönző és a nemzeti jog szerinti követelményeknek megfelelő nem kormányzati szervezetek érdekeltségét az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában kellő mértékűnek kell tekinteni.
E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.	E szervezetek jogait az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában olyan jogoknak kell tekinteni, amelyek sérülhetnek.

Indokolás

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló rendeletben nem kellene konkrétan kitérni a nem kormányzati szervezetek kérdéskörére. Másfelől a Régiók Bizottsága nem érdekelt abban, hogy korlátozzák a környezetvédelem terén tevékenykedő nem kormányzati szervezetek jogait. A javasolt módosító indítvány pontosítja, hogy mely nem kormányzati szervezetek élhetnek ezzel a joggal.

7. módosítás

17. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Hatálybalépés és alkalmazás	Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.	Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után egy évvel] alkalmazandó.	Ez a rendelet …-tól/től [hatálybalépése után három évvel] alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.	Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Indokolás

Az egyéves időszak nem elegendő ahhoz, hogy javulást lehessen elvárni a vízkezelés, a felszerelés, az üzemeltetés, az ellenőrzés, a kockázatértékelés és a szabályozási rendszerek összehangolása területén.

8. módosítás

I. MELLÉKLET

1. szakasz

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
I. MELLÉKLET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 1. szakasz 1. szakasz A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai	I. MELLÉKLET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÉS MINIMUMKÖVETELMÉNYEK 1. szakasz 1. szakasz A 2. cikk szerinti visszanyert víz felhasználási módjai
a) Mezőgazdasági öntözés A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:	a) Mezőgazdasági öntözés A mezőgazdasági öntözés az alábbi terményfajták öntözését jelenti:
— nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények; — feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények; — nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).	— nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, vagyis nyersen vagy feldolgozatlanul emberi fogyasztásra szánt termények; — feldolgozandó élelmezési célú termények, vagyis nem nyersen, hanem kezelést (például főzést, ipari feldolgozást) követően emberi fogyasztásra szánt termények; — nem élelmezési célú termények, vagyis nem emberi fogyasztásra szánt termények (például legelők, takarmánynövények, rostnövények, dísznövények, vetőmagkultúrák, energianövények és gyepnövények).
	b) A nyilvános használatú (például szabadidős célból és sportolásra használt) városi zöldterületek, parkok, kertek öntözése

Indokolás

Ismételten javasoljuk, hogy a rendelet alkalmazási körét csak az öntözési célú felhasználással egészítsék ki oly módon, hogy az ne korlátozódjon csak a mezőgazdasági termelésre, hanem például a nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok és kertek öntözésére is kiterjedjen, mivel ezeknél ugyanolyan megközelítések és minimumkövetelmények érvényesíthetők a visszanyert víz minőségének tekintetében, mint a mezőgazdasági öntözés esetében. A visszanyert víz ilyen célú használata a városi vízgazdálkodásban a száraz időszakokban is nagyban elősegítené a városközpontok jelentős felmelegedésével összefüggő problémák megoldását.

9. módosítás

I. MELLÉKLET

2. szakasz

1. táblázat

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
1. táblázat: A visszanyert víz minőségi osztályai és az engedélyezett mezőgazdasági felhasználási és öntözési módok	1. táblázat: A visszanyert víz minőségi osztályai és az engedélyezett módszerek mezőgazdasági felhasználáshoz, nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözéséhez és öntözéshez
A visszanyert víz minimális minőségi osztálya Terménykategória Öntözési módszer A Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel Vala-mennyi öntözési módszer B Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket Vala-mennyi öntözési módszer C Csak csepeg-tető öntözés (*1) D Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák Vala-mennyi öntözési módszer	A visszanyert víz minimális minőségi osztálya Terménykategória Öntözési módszer A Valamennyi élelmezési célú termény, beleértve a nyersen fogyasztandó gyökérnövényeket, továbbá azokat az élelmezési célú növényeket, amelyek ehető része közvetlen kapcsolatba kerül a visszanyert vízzel ; nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözése Vala-mennyi öntözési módszer B Nyersen fogyasztandó élelmezési célú termények, amelyek ehető része a föld felett terem, és nem kerül közvetlen kapcsolatba a visszanyert vízzel, feldolgozandó élelmezési célú termények és nem élelmezési célú termények, beleértve a tej- vagy hústermelő állatok takarmányozására használt növényeket Vala-mennyi öntözési módszer C Csak csepeg-tető öntözés (*2) D Ipari növények, energianövények, vetőmagkultúrák Vala-mennyi öntözési módszer

Indokolás

A vélemény kiterjeszti a javasolt rendelet 2. cikkében ismertetett és az I. melléklet 1. szakaszában meghatározott hatályt, amikor azt javasolja, hogy ez a szakasz egészüljön ki egy a nyilvános használatú városi zöldterületek, parkok, kertek öntözésére vonatkozó b) ponttal.

10. módosítás

I. MELLÉKLET

2. szakasz

4. táblázat

A mezőgazdasági öntözésre szánt visszanyert víz hitelesítő ellenőrzése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A visszanyert víz minőségi osztálya Indikátor mikro-organizmusok (*3) Teljesít-ménycélok a kezelési láncban (tíz nagyság-rendű csökkenés) A E. coli ≥ 5,0 Összes coliform baktérium/F-specifikus coliform baktériumok/szomatikus coliform baktériumok/coliform jelzők (*4) ≥ 6,0 Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok (*5) ≥ 5,0	A visszanyert víz minőségi osztálya Indikátor mikro-organizmusok (*6) Teljesít-ménycélok a kezelési láncban (tíz nagyság-rendű csökkenés) A E. coli ≥ 5,0 Összes coliform baktérium/F-specifikus coliform baktériumok/szomatikus coliform baktériumok/coliform jelzők (*7) ≥ 6,0 Clostridium perfringens spórák vagy spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok (*8) ≥ 5,0

Indokolás

Ezek a követelmények a gyakorlatban nem lesznek teljesíthetőek, ha a szennyvíztisztító telepről a vízvisszanyerő telepre belépő víz mennyisége valamilyen oknál fogva (pl. a városi szennyvíztisztító telepre belépő ipari szennyvizek aránya miatt) alacsonyabb a hagyományos szennyvízénél.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A jelenlegi helyzet

1.

megjegyzi, hogy a víz újrafelhasználását különböző szakpolitikai eszközökkel lehet támogatni. Az egyik ilyen eszközt azok az előírások vagy kötelező erejű utasítások jelentik, amelyek meghatározzák a minimumkövetelményeket, amelyeket a visszanyert víznek teljesítenie kell ahhoz, hogy újra fel lehessen használni, például öntözés céljára a mezőgazdaságban. Jelenleg csak hat tagállamban léteznek ilyen eszközök;

2.

úgy véli, hogy a visszanyert víz használatának legfőbb akadályát még korlátozott használat esetén is az jelenti, hogy a tisztított városi szennyvízzel öntözött talajon termesztett mezőgazdasági termékek felhasználása élelmiszer-biztonsági aggályokat vet fel;

3.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a víz újrafelhasználása az EU-ban még mindig korlátozott, és a visszanyert víz arányáról és felhasználásáról csak kevés mennyiségi információ áll rendelkezésre a különböző tagállamokban. Ez részben annak a következménye, hogy eltérő értelmezések léteznek az „újrafelhasznált víz” jelentésével kapcsolatban, illetve különböző megközelítések szerint határozzák meg és közlik az adatokat;

A jogi szabályozás szükségessége

4.

megállapítja, hogy a vizsgált rendelet szükséges, tekintettel arra, hogy az EU-tagállamokban egyre nagyobb a vízhiány, amely különösen a mezőgazdasági felhasználás tekintetében jelentkezik, továbbá a vízmegtakarítás érdekében is. Adatokkal alátámasztva meg kell határozni azt is, hogy mekkora vízmennyiséget lehetne ily módon megtakarítani az EU-ban. A vizsgált rendeletet továbbá az is indokolja, hogy minden tagállamban azonos feltételeket kell teremteni a mezőgazdasági termelők számára. Végső soron ez a rendelet az EU arra irányuló erőfeszítéseinek kézzelfogható megnyilvánulása, hogy a vízágazatban is körforgásos gazdaságot hozzon létre;

5.

úgy véli, hogy a szennyvízgazdálkodás e módszerének támogatása előnyös lehet a tagállamok számára abban az értelemben, hogy ez a támogatási forma még aszályos időszakokban is fenntartja a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységét. Az említett aszályos időszakokban, amikor más jogszabályok korlátozzák a felszíni vagy felszín alatti vizek kivételét, a mezőgazdasági vállalkozások ennek az új terméknek köszönhetően egészében véve képesek fenntartani a mezőgazdasági növénytermesztési tevékenységüket (és gyakran az arra épülő állattenyésztést);

6.

egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság által a rendeletjavaslat bemutatásában kifejtett indokok valóban megalapozottak, mivel azonban az egész rendelet valójában a vízvisszanyerő telepek üzemeltetői számára előírt kötelezettségeken alapul, hiányzik annak az elemzése (különösen gazdasági szempontból), hogy mi ösztönözne egy szennyvíztisztítótelep-üzemeltetőt arra, hogy vízvisszanyerőtelep-üzemeltetővé váljon;

7.

felhívja a figyelmet arra, hogy a visszanyert vízzel történő öntözést már alkalmazó országok konkrét tapasztalatai alapján az ahhoz szükséges beruházások költségei, hogy a visszanyerő telepek A minőségű visszanyert vizet szolgáltassanak, magasabbak lesznek, mint amelyek a rendeletjavaslat szövegének a hatásvizsgálattal foglalkozó szakaszában szerepelnek;

8.

megállapítja, hogy a vizsgált rendelet végül a szennyvíztisztításhoz kapcsolódó költségek emelkedését fogja előidézni, mert a mezőgazdasági ágazat nem lesz köteles egész évben megvenni a kezelt vizet. Biztosítani kell, hogy ezek a többletköltségek ne háruljanak át aránytalanul nagy mértékben a polgárokra, a településekre és az üzemeltetőkre;

9.

véleménye szerint gondoskodni kell arról, hogy a jelen rendelet összhangban álljon a többi vonatkozó jogszabállyal, különös tekintettel az ellenőrzési rendeletre és a többi élelmiszertermelésre vonatkozó rendeletre;

A rendelet hatályának kiterjesztése

10.

megjegyzi, hogy a szennyvízkezelésre vonatkozó alapvető uniós jogszabályok a 91/271/EGK irányelv és a 2000/60/EK irányelv, ugyanakkor azonban csak nagyon laza kapcsolat van ezen irányelvek és a rendeletjavaslat között. Mindkét irányelvben csupán deklaratív szinten kerül említésre a szennyvíz újrafelhasználása, és főként a környezetvédelemre fektetik a hangsúlyt;

11.

úgy véli, hogy egy általános uniós jogalkotási aktusnak nem kellene kizárólag a mezőgazdasági alkalmazásra korlátoznia a szennyvíz újrafelhasználásának fogalmát; elismeri azonban, hogy abban az esetben, ha azt olyan területekre is kiterjesztenék, mint az ipar vagy az energia, a szöveg egész szerkezetét teljesen meg kellene változtatni;

12.

ezért azt javasolja, hogy a rendelet alkalmazási körét oly módon bővítsék, hogy az a víz mezőgazdasági termelésre való, öntözési célú használata mellett kiterjedjen például a városi zöldterületek, parkok, kertek és nyilvános használatú füves területek (szabadidős tevékenység, sport) öntözésére is, mivel ezeknél ugyanolyan megközelítések és minimumkövetelmények érvényesíthetők a visszanyert víz minőségének tekintetében, mint a mezőgazdasági öntözés esetében. A visszanyert víz ilyen célú használata a városi vízgazdálkodásban nagyban elősegítené azoknak a problémáknak a megoldását is, amelyek azzal állnak összefüggésben, hogy a száraz időszakokban a városközpontok jelentős mértékben felmelegszenek;

A végfelhasználó felelőssége

13.

úgy véli, hogy az egész szöveg legnagyobb hibája az, hogy az egyszerű fogyasztó szerepét osztja a „végfelhasználóra”, amely csak passzívan felhasználja a visszanyert vizet, de semmiért nem felel, még azokért a lehetséges változásokért sem, amelyek a visszanyerő telep üzemeltetője általi leszállítás után az ilyen víz minőségében bekövetkezhetnek vagy azért sem, hogy azt milyen módon használja fel, vagyis például hogy milyen módon öntözi a talajt;

14.

kéri, hogy az öntözésre szánt visszanyert víz minőségére vonatkozó ISO szabványok figyelembevételével megfelelő mintavételezési és elemzési előírásokat vezessenek be az öntözött terménykategóriák szerint meghatározott különböző osztályokra vonatkozóan. Amint az a rendelet lényegéből is kitűnik, az EU nem tekinti a visszanyert vizet ugyanolyan (biztonságos) terméknek, mint az ivóvizet, ezért a végfelhasználónak is felelősséget kell vállalnia annak használatáért, és tudatában kell lennie e felelősségének. Az ellenőrzést a mezőgazdasági (élelmiszeripari) felügyelet vagy az egészségügyi szolgálat illetékes szervének kell kérvényeznie. Az elvégzendő ellenőrzés céljára kijelölt területet úgy kell kiválasztani, hogy az az érintett visszanyerő telepről származó visszanyert vízzel öntözött egész területre nézve reprezentatív legyen;

A vízvisszanyerő telep kilépési pontja

15.

kéri, hogy az Európai Bizottság határozza meg a „telep kilépési pontjának” fogalmát. Jelenlegi állapotában hiányzik a javaslatból a „kilépési pont” fogalommeghatározása, ami bizonytalan értelmezésekhez vezet. A „telep kilépési pontjának” fogalma értelmezhető a vízvisszanyerő telep kifolyócsöveként vagy azon gyűjtőtartályként, amelyben a végfelhasználó rendszertelen fogyasztásának fedezéséhez szükséges tartalék képződik, vagy adott esetben magát az öntözőrendszert is jelentheti, amely a terméket eljuttatja a telepről a végső felhasználásig;

A szubszidiaritás elve

16.

úgy véli, hogy a javasolt rendelet összhangban van a szubszidiaritás elvével (EUSZ 5. cikk). A szubszidiaritás szempontjából helyes, hogy a visszanyert víz konkrét felhasználását az egyes tagállamok megfelelő vízgazdálkodási testületei határozzák meg, de a mezőgazdasági termékek egységes uniós piacának jellegére tekintettel az uniós szintű jogi eszköz megléte elengedhetetlen.

---

(*1)  A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

(*2)  A csepegtető öntözés olyan mikroöntözési módszer, amelyben egy csepegtetőkkel ellátott, kis átmérőjű műanyag csövekből álló rendszer vízcseppeket vagy apró vízfolyásokat juttat a növényekhez nagyon lassan (2–20 liter/óra) a talajra vagy közvetlenül a talajfelszín alá.

(*3)  A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0).

(*4)  Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell.

(*5)  Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok.

Az elemzés módszereit az üzemeltető hitelesíti és dokumentálja az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, egyenértékű minőséget biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványnak megfelelően.

(*6)  A javasolt indikátor mikroorganizmusok helyett a hitelesítési ellenőrzés keretében használható referenciapatogénként a Campylobacter, a Rotavírus és a Cryptosporidium is. Ez esetben az alábbi tíz nagyságrendű csökkentési teljesítménycélok alkalmazandók: Campylobacter (≥ 5,0), Rotavírus (≥ 6,0) és Cryptosporidium (≥ 5,0).

(*7)  Legmegfelelőbb virológiai indikátorként az összes coliform baktérium került kiválasztásra. Ugyanakkor ha az összes coliform baktérium elemzése nem végezhető el, legalább az egyik coliform baktériumot (F-specifikus vagy szomatikus coliform baktériumot) elemezni kell.

(*8)  Legmegfelelőbb protozoon indikátorként a Clostridium perfringens spórák kerültek kiválasztásra. Ugyanakkor ha a Clostridium perfringens spórák koncentrációja nem teszi lehetővé a kért tíz nagyságrendű csökkenés hitelesítését, használhatók alternatív indikátorként a spóraképző szulfátcsökkentő baktériumok.

Az elemzés módszereit az üzemeltető hitelesíti és dokumentálja az EN ISO/IEC-17025 szabványnak vagy más, egyenértékű minőséget biztosító nemzeti vagy nemzetközi szabványnak megfelelően.

Ha a log10 redukciós értékeket nem lehet teljesíteni a vízvisszanyerő telepre belépő tisztított szennyvízben található indikátor organizmusok alacsony koncentrációja miatt, akkor a hitelesítés abban az esetben adható meg, ha az adott indikátor organizmus nincsen jelen a visszanyert vízben.