Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Blokklánc- és megosztott könyvelési technológia (Distributed Ledger Technology – DLT): a szociális gazdaság ideális infrastruktúrái

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2019/C 353/01)

Előadó: Giuseppe GUERINI

Közgyűlési határozat:	2018.12.13.
Jogalap:	az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése
Illetékes szekció:	„Egységes piac, termelés és fogyasztás”
Elfogadás a szekcióülésen:	2019.7.4.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2019.7.17.
Plenáris ülés száma:	545.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	179/1/2

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által javasolt, a blokkláncra vonatkozó európai szintű partnerség kialakítására irányuló tevékenységeket, az Uniós Blokklánc Megfigyelőközponttal és Fórummal az élen.

1.2

Az EGSZB arra ösztönzi az intézményeket, hogy segítsék elő a civil társadalom szervezeteinek bevonását a blokklánc európai partnersége és a Blokklánc Megfigyelőközpont létrehozásába, hiszen a blokklánc és az új digitális infrastruktúrák sikeres kialakítása nemcsak az információs technológia kérdéskörét érinti, hanem minden kétséget kizáróan áttörő társadalmi megújulási folyamatot is jelent.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális gazdaság szervezetei, amelyek nyitott és részvételalapú irányítási formáikból adódóan kulturális és módszertani értelemben a blokklánchoz közel állnak, hozzájárulhatnak az ez utóbbiban rejlő potenciál magasabb fokú és tudatosabb megismertetéséhez, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a magas szintű átláthatóság, valamint a szóban forgó technológiák nyújtotta fejlődésből valamennyi állampolgár azonos módon részesülhessen.

1.4

A blokklánc-technológiák operatív alkalmazásai jelentős mértékben javíthatják a szociális gazdaság szervezeteinek teljesítményét, ami pozitív hatással van az említett szervezetekre, azok tagjaira, legfőképpen pedig a végső felhasználókra.

1.5

A megosztott könyvelési technológiákon alapuló vállalkozói projektek olyan szilárd irányítási szerkezeteket igényelnek, amelyek egyértelmű útmutatást nyújtanak a szerepeket és a felelősséget illetően, valamint támogatják a különböző résztvevők közötti együttműködést.

1.6

Az EGSZB annak biztosítására kéri a közigazgatási szerveket, hogy a blokklánc-technológia fejlesztése a személyes adatok kezelésére és a kiberbiztonságra vonatkozó szabályok betartása mellett történjen, ügyelve arra, hogy a polgárok és vállalkozások adatait ne szerezhessék meg vagy használhassák fel illetéktelenek.

1.7

Az új technológiákkal járó mélyreható változások tekintetében az EGSZB – többek között a szociális partnerek megfelelő bevonása révén – az állampolgárok és a munkavállalók megfelelő védelmére szólít fel elsősorban munkaköri feladataik ellátásának körülményeit illetően, valamint a megfelelő képzési és továbbképzési lehetőségek biztosítása terén.

1.8

Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális gazdaság és a civil társadalom szervezeteinek tényleges bevonása elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiák nyújtotta kiemelkedő lehetőségek ne csak a „digitális gazdasági elit”, hanem mindenki számára egyet jelentsenek a kedvező hatások, a hozzáférhetőség, az átláthatóság és a részvételi lehetőségek biztosítására való törekvéssel.

2.   A kezdeményezés háttere és tárgya

2.1

E saját kezdeményezésű vélemény alapját a luxemburgi elnökség következtetései adják, amelyek az új digitális technológiák szociális gazdaságot érintő innovatív potenciáljának feltárására szólítanak fel.

2.2

Az említett új technológiák közül a „megosztott könyvelési technológiák” (Distributed Ledger Technology – DLT), ismertebb nevükön a blokkláncok különböző formáinak áttörő innovatív potenciálja emelkedik ki: e technológiák a jövőben igen figyelemre méltó alkalmazások fejlesztését teszik majd lehetővé a gazdasági és társadalmi tevékenységek különböző ágazataiban.

2.3

E technológiák néhány jellegzetességéből adódóan a blokklánc-technológiára digitális infrastruktúraként is tekinthetünk, amelyet a szociális gazdasági szervezetek saját céljaik elérése érdekében hasznosíthatnának, miközben javíthatják a pozitív társadalmi hatásokat előidéző és a társadalmi innováció elősegítését érintő képességeiket.

2.4

Az EGSZB arra ösztönzi az intézményeket, hogy segítsék elő a civil társadalmi szervezetek bevonását a Blokklánc Megfigyelőközpont létrehozásába, hiszen a blokklánc és az új digitális infrastruktúrák sikeres kialakítása nem lehet pusztán az informatikai megoldások vagy a digitális mérnöki tudomány függvénye: csak akkor tudjuk tökéletesre fejleszteni, ha ezeket az eszközöket az áttörő társadalmi innováció hajtóerejévé tesszük.

2.5

Fontos tudni, hogy a megosztott könyvelési technológiák az együttműködni kívánó partnerek bizalmáért felelnek, és elsősorban nem a blokklánc tartalmát vagy minőségét igazolják, hanem a tranzakciókat. Ezért, bár néhány optimista értékelés a szóban forgó technológiára a bizalom új letéteményeseként tekint, határozottan ki kell jelenteni, hogy a technológia nem helyettesítheti a felek közötti lojalitást és bizalmat.

3.   A blokklánc és a megosztott könyvelési technológiák összefoglaló áttekintése

3.1

A blokklánc-technológia egy, az 1990-es években kialakított számítástechnikai protokoll. Mindazonáltal nagy léptékű felhasználása és sikere a kriptovaluták elterjedéséhez köthető, amelyek közül a legismertebb a bitcoin. Hiba lenne azonban a blokkláncot kizárólag a kriptovalutákkal azonosítani. Az informatikai rendszerek növekvő adatelemzési és -számítási képességének, az európai összekapcsolhatóság növelésének és a mesterséges intelligencia rendszerek folyamatos fejlesztésének köszönhetően exponenciális módon nő a megosztott könyvelési technológiák számtalan területet érintő felhasználási potenciálja.

3.2

A blokklánc ugyanakkor egy kód, azaz kommunikációs protokoll is, valamint egy nyilvános könyvelési rendszer, amelyben magas fokú átláthatóság mellett, módosítási lehetőség nélkül és egymás utáni sorrendben „feljegyzésre” kerül valamennyi, a háló felhasználói között létrejött tranzakció.

3.3

A könyvelés sorrendjét úgynevezett „blokkok” (kódrészletek) sora alkotja, amelyek egy olyan kriptográfiai funkció révén kapcsolódnak egymáshoz, amely a láncot alkotó valamennyi blokkot nyomon követi és módosíthatatlanná teszi. Ezek az „egymáshoz kapcsolódó blokkok” ugyanabban a pillanatban azokon a készülékeken is rögzítésre kerülnek, amelyeken keresztül a blokkláncban részt vevők egymáshoz kapcsolódnak. Valamennyi résztvevő e lánc egy „szemét” alkotja, és hozzájárul a kicserélt adatok érvényesítéséhez és archiválásához.

3.4

Ily módon a tranzakciók horizontális formában, több résztvevő együttes validálása mellett jönnek létre, amely lehetetlenné teszi, hogy egyetlen felhasználó megváltoztassa vagy megsemmisítse a könyvelést. Mindez elméletben biztonságossá teszi az adatkezelést, és elősegíti a megosztott és decentralizált validálási folyamatban részt vevő blokkláncfelhasználók egymásba vetett bizalmának megszilárdulását. A blokklánc tehát a digitális tranzakcióval járó műveleteket érintő biztonság fogalmának újfajta megközelítéséhez is említésre méltó eszközként szolgál.

3.5

Éppen ezért a blokklánc-technológia elsősorban a virtuális fizetőeszközök infrastruktúrájaként működött, azonban ugyanezen okokból kifolyólag társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági értéket is képviselhet. Mindazonáltal bármely egyéb, valós és nem virtuális gazdasági környezetben történő felhasználáskor szükséges annak tudatában lenni, hogy a megosztott könyvelési technológia nem biztosítja a hozzá kapcsolódó tartalom minőségét. Ez azt jelenti, hogy bár tanúsítani lehet, hogy egy adott termék egy megosztott könyvelési technológia segítségével biztonságos és nyomon követhető módon haladt végig az ellátási láncon, azt azonban nem lehet tudni, hogy a termék valóban jó minőségű-e.

3.6

A blokklánc különböző résztvevői közvetlenül ellenőrizhetik a teljes lánc egy részét, ily módon a blokklánc egy decentralizált rendszert alkot, amelyet egy résztvevő csak nehézségek árán „uralhat” egymaga. Mindez növeli a támadásokkal és szabotázsokkal szembeni biztonságot, hiszen amennyiben a lánc egy csomópontját támadás éri vagy kárt szenved, a „megosztott könyvelés” többi láncszeme tovább folytathatja működését.

3.7

A blokkláncnak köszönhetően a megosztott könyvelésben létrejött tranzakciók nyomon követhetőek és valamennyi résztvevő által megtekinthetőek, ami azt jelenti, hogy a műveletek átláthatóak, és nincs szükség egy „központi hatóság” vagy a közvetítő, illetve a kijelölt kapcsolattartó szerepét betöltő „harmadik fél” beavatkozására. Mindazonáltal a kvantumszámítógépek fejlődése, valamint az az elméleti lehetőség, hogy a hálózati csomópontok jelentős részét „ellenőrizni” lehet, nem zárja ki teljesen a megosztott könyvelési technológiák koncentrációjának vagy ellenőrzésének veszélyét, sem az adatok megszerzésének és koncentrációjának kockázatát.

3.8

A blokklánc-technológia e jellegzetességei lehetővé teszik valódi önvégrehajtó, intelligens szerződések (smart-contract) létrehozását, amelyek a tranzakciót gyorsan és horizontális módon képesek személyre szabni és részletekbe menően megalkotni. Ily módon az alapvető, igazolt információk megkövetelhetővé válnak, amely számos társadalmi, gazdasági és politikai szokást érinthet.

3.9

Elég például a választásokkal és a szavazati rendszerekkel, a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal vagy a közbeszerzésekkel kapcsolatos digitális közigazgatás lehetséges evolúciójára gondolnunk.

3.10

A blokklánc-technológia kulcsszavai – decentralizáció, átláthatóság, egyenrangú részvétel, megbízhatóság és bizalom – sok esetben megegyeznek azon fő szerveződési formák jelzőivel, amelyeken keresztül a szociális gazdaság vállalkozásai és szervezetei működnek. Mindez még inkább igaz lesz akkor, amikor a megosztott könyvelési technológiák hálózatait oly módon fejlesztik tovább, hogy magas szintű interoperabilitásra legyenek képesek, ami lehetővé teszi majd a felhasználók számára, hogy e technológiákat különböző készülékeken és eszközökön keresztül egymással együttműködve legyenek képesek kiaknázni.

4.   Az Európai Unió és a blokklánc

4.1

Az EGSZB üdvözli és támogatja azokat a tevékenységeket, amelyeket az Európai Bizottság és számos tagállam kezdeményezett a blokklánc európai partnerségének létrehozása érdekében. Stratégiai szempontból fontos, hogy Európa ne veszítsen tért a digitális technológiák fejlesztését illető, jelenleg zajló nemzetközi versenyben, ezért ösztönözni és támogatni kell a különböző magán- és közszereplők közötti együttműködést a blokklánc európai infrastruktúrájának létrehozása érdekében.

4.2

Az Európai Parlament is kifejtette a témával kapcsolatos véleményét a 2017/2772 (RSP) és a 2018/2085 (INI) állásfoglalásaiban, továbbá felszólította az Európai Bizottságot arra, hogy mozdítsa elő a megosztott könyvelési technológiák társadalmi hatásvizsgálatának elvégzését.

4.3

Hasonlóan fontos lépés volt, amikor 2018. február 1-jén az Európai Bizottság megalapította az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontot és Fórumot (EU Blockchain Observatory and Forum), amely már közzé is tett néhány tematikus jelentést (1).

4.4

Az EGSZB meggyőződése, hogy ahhoz, hogy a blokklánc-technológiák nyújtotta előnyök optimális módon megvalósulhassanak, elő kell mozdítani a magán- és a közszféra, valamint a szervezett civil társadalom közötti együttműködés ösztönzésére és támogatására szolgáló, megfelelő szabályozási keretet is, annak érdekében, hogy létrejöjjön egy pozitív társadalmi, kulturális és jogszabálybeli konvergencia, amely ahhoz szükséges, hogy mind a magánszektorban, mind a közszférában lehetőség nyíljon a szolgáltatások és folyamatok javítására.

5.   Jelenthet-e a blokklánc-technológia és a decentralizált, megosztott könyvelés megfelelő infrastruktúrát a szociális gazdaság számára?

5.1

A blokklánc-technológia hasznos eszköz a bizalom fogalmának a globális digitális gazdaság terén történő újraértelmezéséhez, ezért a szociális gazdaság szervezetei e technológia segítségével hozzájárulhatnak a gazdaság demokratikusabbá tételéhez azáltal, hogy elősegítik a digitális szociális gazdaság elterjedését.

5.2

A pénzügyi válságokat követően meggyengült az európai polgárok pénzügyi intézményekbe vetett bizalma. A bizalom gyér társadalmi erőforrássá vált, amit a nagyobb gazdasági szereplők által összegyűjtött és tárolt adatok védelmét illető egyre növekvő aggodalmak tovább gyengítenek.

5.3

A szociális gazdaság vállalkozásai, amelyek igen elterjedtek és erős szálakkal kötődnek egy-egy területhez és a helyi közösségekhez, fontos támogató szerepet tölthetnek be abban, hogy a lehetőségek minél szélesebb körben eljussanak az európai állampolgárokhoz. Ebből kifolyólag építő módon járulhatnak hozzá a szociális gazdaság és a technológiai innováció közötti etikai és értékbeli konvergenciához, egy olyan fejlődési modell felé közelítve, amely a közös érdekeket tükrözi vissza.

5.4

A blokklánc-technológiának számos olyan gyakorlati alkalmazása van, amely elképzelhető a szociális gazdaság szervezetei számára.

5.5

Először is egy, az átláthatóság és a bizalom szintjét növelni képes technológiát könnyedén lehet alkalmazni arra, hogy az adományozások és a pénzgyűjtés biztonságossá és nyomon követhetővé váljon, lehetővé téve például, hogy egy nem kormányzati szervezetet adományozás formájában támogató szereplő végigkísérhesse az általa felajánlott pénzforrás útját és végső felhasználási módját. Másrészről maga a nem kormányzati szervezet is alkalmazhat olyan eszközöket, amelyek segítségével részletekbe menően elszámolhat valamennyi kiadást, ezáltal igazolva, hogy a beruházott pénzforrást valóban az előzetesen meghatározott célokra használta fel.

5.6

A blokklánc-technológia alkalmazásával a szociális gazdaság számos szervezete jelentős mértékben javíthatja és biztonságossá, valamint nyomon követhetővé teheti az egyesület irányításával kapcsolatos tevékenységeket (tanácskozás a tagokkal, szavazás) azáltal, hogy megkönnyíti a tagok részvételét és bevonását abban az esetben, ha azok területileg elszórtan helyezkednek el, vagy a szervezet annyira sok tagból áll, hogy nehézkessé válna a valódi, hagyományos tanácskozások megszervezése.

5.7

A kulturális ágazatban számos tevékenység – legyen szó képzésről vagy művészetről – a szociális gazdaság szervezetein keresztül valósul meg. Oktatással és képzéssel, előadásokkal és művészeti vagy szellemi produkciókkal foglalkozó egyesületek és szövetkezetek a blokklánc-technológia segítségével igazolhatóvá tehetik a távolban zajló tevékenységeket, továbbá a felhasználók igényei alapján személyre szabhatják azokat. Leginkább azonban arra használhatják, hogy a tartalommal kapcsolatos szolgáltatások esetében intelligens szerződéseket alkalmaznak, amelyek által egyértelműbbé és kétséget kizáróvá tehetik a szellemi tulajdonjogot és a szerzői jogot.

5.8

A blokklánc-technológia az oktatás és képzés területén a kompetenciák igazolása céljából biztosíthatja a legmagasabb iskolai végzettség és az oklevelek digitális formátumban történő elmentését, vagy a munkavállalók, illetve tanulók önéletrajzáról szóló, automatikusan frissülő digitális igazolások kiadását.

5.9

Igen fontosnak ígérkeznek az egészségügy, a segítségre szoruló személyek gondozása és a szociális ellátás terén kialakított alkalmazások, mind az adatok és információk biztonságos tárolása, mind az ellátott személyek elérhetősége és azonosítása szempontjából. Ezeken a területeken rendkívül sok szociális gazdasági szervezet tevékenykedik, amelyek a leginkább rászoruló polgároknak nyújtanak segítséget, ideértve a központoktól távol eső területeket is, ahol a telemedicina és a távgondozás biztonságos rendszereinek kialakítása erőteljesen befolyásolhatja az emberek életminőségét.

5.10

Ezek a technológiák gyakran olyan kompetenciákat vagy erőforrásokat igényelnek, amelyek nem mindenki számára állnak rendelkezésre. Ez még inkább igaz a legsérülékenyebbekre, amilyenek például az idősek, a szegénységben élők, a fogyatékossággal élő személyek, a kiskorúak és a társadalom peremére szorult családok. Nem szabad megfeledkeznünk erről a csoportról, és számukra a szociális gazdaság szervezetei hidat képezhetnek az említett technológiákhoz való hozzáférés tekintetében.

5.11

Számos mezőgazdasági szövetkezet kívánja alkalmazni az új technológiákat termékei valódi nyomon követéséhez és azonosításához, kivédve ezzel a termelőket és a fogyasztókat egyaránt károsító csalást és a hamisítást. Ezenkívül a blokklánc-technológia egyértelműbbé és átláthatóbbá teheti egy mezőgazdasági szövetkezet és annak tagjai közötti kapcsolatot, egyúttal hozzájárulhat a szolgáltatások költségének csökkentéséhez is, gondolva itt például a természeti katasztrófához kapcsolódó kockázatbiztosítás költségére.

5.12

Mint ismeretes, a blokklánc-technológia első alkalmazásait a kriptovaluták és a személyközi fizetési rendszerek fejlesztéséhez dolgozták ki. Mindez hasznos lehet a szociális gazdaság ágazataiban mind a közösségi finanszírozás műveleteinek, mind a nem bankképes személyek mikrohitelhez jutását segítő, kiegészítő jellegű fizetési rendszerek kezeléséhez, továbbá a közösségi gazdaság előmozdításának érdekében az etikus mikroberuházások hálózatainak kezeléséhez.

5.13

A környezetvédő egyesületek és szociális vállalkozások meghatározó szerepet töltenek be a pazarlás csökkentésében, valamint a szelektív hulladékgyűjtésben és -kezelésben. A decentralizált, megosztott könyvelési technológiák potenciáljával ezeken a területeken is lehetne élni, nevezetesen az állampolgárokat érintő szolgáltatások minőségének javítására használva azokat.

5.14

A megújuló energiát termelő szövetkezetek, amelyek száma Európában már 1 500 felett van, és amelyek több mint 1 000 000, az energiarendszer átalakításában részt vevő polgárral számolnak, a blokklánc-technológia alkalmazásával optimalizálhatják elosztóhálózatukat és az energetikai átállást.

5.15

Az energetikai kérdéskör igen fontos aspektusa a blokkláncnak, hiszen az adatok és blokkláncok több, egymástól távol lévő szerverre és eszközre történő egyidejű könyvelése jelenleg nagymértékű energiaveszteséggel jár, ezért szükség van az energiafelhasználás optimalizálására annak érdekében, hogy a blokklánc-technológia felhasználása fenntarthatóbbá váljon.

5.16

Miután megállapítottuk, hogy a blokklánc-technológia milyen jelentős pozitív fejleményeket képes előidézni, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a blokklánc által könyvelt adatokat később módosítani nem lehet, ezért fontos, hogy az állami szabályozás biztosítani tudja, hogy e technológiák fejlesztése a személyes adatok kezeléséről szóló rendeletnek (általános adatvédelmi rendelet) megfelelően történjen, különös tekintettel „a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog”-ra.

5.17

Fontos, hogy a kérdéskört érintő hatályos jogszabályok – akár közvetlenül, akár az értelmezés szintjén – folyamatosan alkalmazkodjanak a rendkívül gyorsan zajló technológiai változásokhoz. Csak ily módon kerülhető el, hogy a blokklánc-technológia által várt pozitív fejleményekhez ugyanannyi negatív hatás és egyéb problémákat okozó következmény társuljon.

5.18

A blokklánc-technológia jelentős hatást gyakorol majd a munkaerőpiacra: számos szakma megszűnik, más munkák pedig gyökerestül megváltoznak majd, másrészről viszont egyéb szakmák jöhetnek létre vagy fejlődhetnek tovább jelenlegi állapotukhoz képest. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a munkavállalók megfelelő védelemben részesüljenek, elsősorban a szociális partnerek részvételével kialakított képzési tervek és aktív munkaerőpiaci eszközök biztosításán keresztül.

5.19

Az új digitális technológiák óriási potenciálja és a szükséges beruházások magas költségei következtében a blokklánc-technológia is ki van téve azoknak a kockázatoknak, amelyeket az említett technológiákat működtetni képes eszközök koncentrációja hordoz magában. Ebből kifolyólag a hálózat demokratizálódásának potenciálja mellett számolni kell annak kockázatával is, hogy néhány nagy beruházásokra képes szereplő vagy ország spekulációs céllal szerezhet meg és halmozhat fel adatokat és technológiai hálózatokat. Ezért fontosak azok az állami beavatkozások, amelyek e technológiák részvételalapú és hozzáférhetőséget biztosító fejlődését támogatják.

---

(1)  „Blockchain Innovation in Europe” (2018. július), „Blockchain and General Data Protection Regulation (GDPR)” (2018. október), „Blockchain for Government and Public Services” (2018. december), „Scalability, interoperability and sustainability of blockchains” (2019. március), „Blockchain and Digital Identity” (2019. május).