|
30.8.2008 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 223/11 |
A Bíróság (első tanács) 2008. július 10-i ítélete (a Tribunalul Dâmbovița [Románia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Ministerul Administrației și Internelor – Direcția Generală de Pașapoarte București kontra Gheorghe Jipa
(C-33/07. sz. ügy) (1)
(Uniós polgárság - EK 18. cikk - 2004/38/EK irányelv - Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga)
(2008/C 223/16)
Az eljárás nyelve: román
A kérdést előterjesztő bíróság
Tribunalul Dâmbovița
Az alapeljárás felei
Felperes: Ministerul Administrației și Internelor – Direcția Generală de Pașapoarte București
Alperes: Gheorghe Jipa
Tárgy
Az EK-Szerződés 18. cikkének és az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet 5. kötet 46. o.) 27. cikkének értelmezése.
Rendelkező rész
Az EK 18. cikkel valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkével nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi valamely tagállam állampolgára azon jogának korlátozását, hogy egy másik tagállam területére léphessen, különösen azért, mert korábban ebből a tagállamból „jogellenes tartózkodás” miatt kitoloncolták, azonban egyrészt azzal a feltétellel, hogy ezen állampolgár személyes magatartása a jelenben, valóságosan és kellően súlyosan veszélyeztesse a társadalom valamely alapvető érdekét, másrészt pedig azzal a feltétellel, hogy a tervezett korlátozó intézkedésnek alkalmas legyen arra, hogy biztosítsa célkitűzésének megvalósulását, és nem lépheti túl az ennek eléréséhez szükséges mértéket. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy e feltételek fennállnak-e az előtte folyó eljárásban.