27.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/4

1)

Úgy kell-e értelmezni a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) (a továbbiakban: hatodik irányelv) 4. cikkének (1) bekezdését, hogy valamely politikai párt jogilag önálló tartományi szervezete által folytatott „külső hirdetés”, amely közönségkapcsolati tevékenység, tájékoztatási tevékenység, pártrendezvények lebonyolítása, a körzeti szervezetek részére reklámanyagok szállítása, és évente megrendezésre kerülő bál (SPÖ-bál) szervezése és megrendezése formájában nyilvánul meg, gazdasági tevékenységnek tekintendő, ha ezzel összefüggésben a szervezet a „külső hirdetés” kiadásainak a párt jogilag szintén önálló tagszervezetei (körzeti szervezetek stb.) részére (részben történő) továbbszámlázásából és a bál lebonyolításából származó belépődíjakból bevételre tesz szert?

2)

A hatodik irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének értelmében vett „gazdasági tevékenység” megítélése keretében hátrányosnak minősül-e, ha az 1.) kérdésben megjelölt tevékenységek „visszatükröződnek” a tartományi szervezetre és így ennek érdekét is szolgálják? A dolog természetéből következik, hogy e tevékenységek keretében a pártot mint olyat, valamint annak politikai céljait és nézeteit is mindig hirdetik, még ha nem is elődlegesen, de szükségszerű mellékhatásként.

3)

Lehet-e még a fenti értelemben „gazdasági tevékenységről” beszélni, ha a „külső hirdetés” kiadásai tartósan többszörösen meghaladják az e tevékenységből származó, a kiadások továbbszámlázásával és a bál megrendezésével elért bevételeket?

4)

Fennáll-e „gazdasági tevékenység” akkor is, ha a kiadások továbbszámlázására nem közvetlenül felismerhető gazdasági szempontok alapján (például a költségek hozzárendelése azok okozása vagy a haszon alapján) kerül sor, és lényegében az alárendelt szervezetek mérlegelésére van bízva, hogy hozzájárulnak-e, és ha igen, milyen mértékben a tartományi szervezet kiadásaihoz?

5)

Fennáll-e „gazdasági tevékenység” akkor is, ha a hirdetési szolgáltatások továbbszámlázása az alárendelt szervezetek felé olyan hozzájárulás formájában történik, amelynek mértéke függ egyrészt az érintett alárendelt szervezet tagjainak számától, másrészt az alárendelt szervezet által delegált képviselők számától?

6)

Nem kell-e az adóköteles ellenértékhez tartozó állami támogatásokat (mint például a Kärntner Parteiförderungsgesetz [a pártok támogatásáról szóló karintiai törvény] alapján nyújtott párttámogatást) ugyanígy gazdasági előnyként figyelembe venni azon kérdés eldöntésénél, hogy gazdasági tevékenységről van-e szó?

7)

Ha az úgynevezett „külső hirdetés” elkülönítetten szemlélve a hatodik irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében gazdasági tevékenységnek minősülne: kizárja-e e tevékenység „gazdasági tevékenységnek” minősítését az a körülmény, hogy a közönségkapcsolati tevékenység és a választási hirdetések a politikai pártok tevékenységének lényegi területéhez tartoznak, és nélkülözhetetlen feltételt jelentenek a politikai célok és tartalmak megvalósításához?

8)

A fellebbező által nyújtott, „külső hirdetésként” megjelölt tevékenységek olyan jellegűek-e, amelyek összehasonlíthatók a hatodik irányelv D. mellékletében (a 10. pontban) szereplő, reklámügynökségek által folytatott tevékenységgel, illetve tartalmukat tekintve megfelelnek ennek? Ha e kérdésre igenlő válasz adandó, tekinthető-e a folytatott tevékenységek terjedelme „nem elhanyagolhatónak” a fellebbezéssel érintett időszakban fennálló bevétel/kiadás szerkezet mellett?