10.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 269/37

1.

A munkavállaló szakszervezeti szabadság miatti munkából való távolléte idejére juttatott vagy nem juttatott bér munkafeltételnek vagy foglalkoztatási feltételnek minősül e az uniós jog értelmében; nevezetesen, azok a törvényi rendelkezések, amelyek a közjogi személyeknél határozott időben foglalkoztatott, tisztséget nem viselő és szakszervezeti bizottságban tagként résztvevő munkavállalók fizetés nélküli szakszervezeti szabadságáról rendelkeznek, az EK 137. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében „munkafeltételnek” minősülnek, vagy a keretmegállapodás (az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv) 4. szakaszának 1. pontja értelmében „foglalkoztatási feltételnek”, vagy pedig e kérdés a bérezés és az egyesülési jog területére tartozik, amelyek nem tartoznak az uniós jog körébe?

2.

Az előző kérdésre adandó igenlő válasz esetén, egy közjogi személynél határozatlan idejű magánjogi munkaszerződés alapján dolgozó, meghatározott tisztséget betöltő alkalmazott, aki ugyanazt a munkát végzi, mint egy határozott idejű magánjogi munkaszerződés alapján dolgozó, tisztséget nem viselő alkalmazott, esetleg „összehasonlítható” helyzetben van-e a szóban forgó alkalmazottal a keretmegállapodás 3. szakasza 2. pontjának és 4. szakasza 1. pontjának értelmében, vagy az a tény, hogy a tagállam Alkotmánya (103. cikk) és a vonatkozó végrehajtási törvények különleges szolgálati rendet írnak elő számára (az Alkotmány 103. cikkének (3) bekezdése értelmében a felvétel és különleges biztosítékok tekintetében), elegendő ahhoz, hogy nem kellően „összehasonlíthatónak” és így nem összevethetőnek minősüljön egy határozott idejű magánjogi munkaszerződés alapján dolgozó, tisztséget nem viselő alkalmazottal?

3.

A fenti kérdésekre adandó igenlő válasz esetén: a) ha a nemzeti rendelkezésekből az következik, hogy a közjogi személyeknél határozatlan idejű munkaszerződés alapján dolgozó, meghatározott tisztséget betöltő és egy másodszintű szakszervezeti bizottságban tagként résztvevő alkalmazottak (legfeljebb havonta 9 napra) fizetett szakszervezeti szabadságban részesülnek, míg az ugyanolyan szakszervezeti szintű, ugyanazon közjogi személynél határozott idejű magánjogi munkaszerződés alapján dolgozó, tisztséget nem viselő alkalmazottak ugyanolyan hosszúságú, de fizetés nélküli szakszervezeti szabadságban részesülnek, e különbségtétel hátrányos bánásmódnak minősül-e a második kategóriába tartozó munkavállalókkal szemben a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjának értelmében; és b) a második kategóriába tartozó alkalmazottak munkaviszonyának időbeli korlátja, valamint a szolgálati rendszer általános megkülönböztetése (a felvétel, az előrelépés, a munkaviszony megszűnésének szintjén) objektív oka lehet-e ezen egyenlőtlenségnek?

4.

A közjogi személyeknél határozatlan időben alkalmazott, meghatározott tisztséget betöltő szakszervezeti tagok és az azonos szakszervezeti szintű, ugyanazon közjogi személynél határozott időben alkalmazott, tisztséget nem viselő szakszervezeti tagok közötti szóban forgó különbségtétel sérti-e a szakszervezeti jog megkülönböztetéstől mentes gyakorlásának elvét az Európai Unió Alapjogi Chartája 12., 20., 21. és 28. cikkének értelmében, vagy igazolható-e e különbségtétel a két kategória munkavállalóira vonatkozó szolgálati rendszer eltérő mivoltával?