1)

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól[, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról] szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(„Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”)] (1) úgy értelmezendő-e, hogy azzal ellentétes a dán Markedsføringsloven 3. § -ában meghatározott nemzeti szabályozás, amely tiltja a megtévesztő forgalmazási gyakorlatot a vásárlásra való felhívással kapcsolatban is, azonban sem a 3. § -ában, sem a jogszabály más részében nem utal az irányelv 7. cikkének (1) bekezdéséből eredő korlátozásokra, amelyek szerint figyelembe kell venni, hogy valamely forgalmazási gyakorlat a körülményektől függően az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat hallgat-e el, valamint a 7. cikk (3) bekezdéséből eredő korlátozásokra, amely szerint figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az alkalmazott kommunikációs eszköz időben és térben akadályokat támaszt?

2)

A tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló irányelv 6. cikke úgy értelmezendő-e, hogy – ha a kereskedő egy folyamatos előfizetés teljes árát úgy tünteti fel, hogy a fogyasztónak folyamatos havidíjat és folyamatos hathónapos díjat is kell fizetnie – megtévesztő gyakorlatnak minősül-e, ha a havidíjat különösen kiemelik a forgalmazási gyakorlatban, míg a hathónapos díjat teljesen kihagyják, vagy csak kevésbé észrevehető módon tüntetik fel?

3)

Az irányelv 6. cikke úgy értelmezendő-e, hogy – ha a kereskedő egy folyamatos előfizetés teljes árát úgy tünteti fel, hogy a fogyasztónak folyamatos havidíjat és folyamatos hathónapos díjat is kell fizetnie – az irányelv 7. cikke szerinti megtévesztő mulasztásnak minősül-e, ha a havidíjat különösen kiemelik a forgalmazási gyakorlatban, míg a hathónapos díjat teljesen kihagyják, vagy csak kevésbé észrevehető módon tüntetik fel?

4)

Annak eldöntésekor, hogy valamely forgalmazási gyakorlat a 2. és 3. kérdésben leírt helyzetben félrevezetőnek minősül-e, figyelembe kell-e venni, hogy a fent említett forgalmazási gyakorlat:

5)

Van-e jelentősége a 2. és 3. kérdésre adandó válasz szempontjából annak, ha a marketingtevékenység televíziós hirdetés formájában valósul meg?

6)

Az irányelv 7. cikkének (4) bekezdése a vásárlásra való felhívásban lényeges információk kimerítő felsorolását tartalmazza-e?

7)

Amennyiben a 6. kérdésre igenlő válasz adandó, az irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti megtévesztő forgalmazási gyakorlatnak tekintendő-e, ha például a termék árának bizonyos – de nem valamennyi – összetevőjére vonatkozóan további információt adnak?