|
14.4.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 112/40 |
A Közszolgálati Törvényszék F-39/12. sz., BQ kontra Számvevőszék ügyben 2013. október 23-án hozott ítélete ellen a BQ által 2014. január 2-án benyújtott fellebbezés
(T-7/14. P. sz. ügy)
2014/C 112/53
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: BQ (Bereldange, Luxemburg) (képviselők: D. de Abreu Caldas és J.-N. Louis ügyvédek)
A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Számvevőszéke
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
|
— |
helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék (harmadik tanács) F-39/12., BQ kontra Számvevőszék ügyben 2013. október 23-án hozott ítéletét; |
|
— |
a Számvevőszéket kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező négy jogalapra hivatkozik.
|
1. |
Az első jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 24. cikke alkalmazása során elkövetett téves jogalkalmazáson alapul az Európai Unió felelősségének megállapításához előírt feltételeket illetően, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék szerint a szolgálat rendjével és nyugalmával összeegyeztethetetlen eseménynek ki kell hatnia a szolgálat működésére és a résztvevők egészségére, jóllehet ez utóbbi feltételt sem a személyzeti szabályzat sem az ítélkezési gyakorlat nem írja elő. A fellebbező ezenkívül úgy érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék elferdítette a tényeket annak megállapításával egyrészt, hogy a Számvevőszék megtett minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a szolgálat megfelelő működése helyreálljon, másrészt hogy a szolgálat működési zavara nem hatott ki a résztvevők egészségére, jóllehet a Számvevőszék nem járt el megfelelő gyorsasággal és energiával azon konfliktushelyzet megszüntetése érdekében, amely a fellebbező teljes állandó rokkantságát okozta (a megtámadott ítélet 67. és 68. pontja). |
|
2. |
A második jogalap a Közszolgálati Törvényszék által elvégzett jogszerűségi felülvizsgálat során elkövetett téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék azt mondta ki, hogy a fellebbező által a munkája keretében elszenvedett lelki zaklatásból eredő pszichés zavarok fennállását kimutató orvosi értékelések alapján nem állapítható meg, hogy a fellebbező valóban zaklatás áldozata lett volna. A fellebbező úgy érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszéknek nincs hatásköre arra, hogy megkérdőjelezze az orvosi értékeléseket, és azokból ellentétes következtetéseket vonjon le (a megtámadott ítélet 69. és 70. pontja). |
|
3. |
A harmadik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, amennyiben a Közszolgálati Törvényszék a vizsgálati jelentés fellebbezőnek történő átadásának több, mint kétéves késedelméből eredő kárt 2 000 euróra értékelte, anélkül hogy azt ellátta volna olyan indokolással, amely a fellebbező számára lehetővé tenné azon értékelés megértését, amely ezt az összeget eredményezte. A fellebbező úgy érvel, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem vette figyelembe azt az összefüggést, amelybe ez a károkozás illeszkedik. |
|
4. |
A negyedik jogalap a költségek megtérítése során elkövetett téves jogalkalmazáson alapul. |