1)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikkének (1) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 325. cikkének (1) bekezdését és az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. és 4. cikkét, hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv, a Curtea Constituțională a României (alkotmánybíróság, Románia) határozatában minden további nélkül elrendeli, hogy újból el kell bírálni a legfelsőbb bíróság büntetőtanácsa által egy adott időszakban (2003 és 2019. január között) első fokon elbírált, fellebbezési szakaszban lévő összes vesztegetési ügyet?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkét és 19. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [második bekezdését], hogy azzal ellentétes, ha a bíróságok rendszerének részét nem képező valamely szerv – a legfelsőbb bíróság állandó és egyhangú szervezeti és ítélkezési gyakorlatából következő értelmezéssel szembe helyezkedve – jogellenesnek minősíti a legfelsőbb bíróság tanácsa ítélkező testületének összetételét?

3)

Úgy kell-e értelmezni az uniós jog elsőbbségét, hogy az lehetővé teszi, hogy a nemzeti bíróság mellőzze az alkotmánybíróság olyan határozatának az alkalmazását, amely határozatot az alkotmánybíróság alkotmányossági jogvitával kapcsolatos ügyben hozott, és amely a nemzeti jog értelmében kötelező erejű?

4)

Lehet-e úgy értelmezni az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [második bekezdésében] szereplő, „törvény által megelőzően létrehozott” kifejezést, hogy az valamely, az azt alkotó bírák szakosodásától független szakosodott ítélkező testület hivatalos kijelölését is magában foglalja?