A Landgericht Ravensburg (Németország) által 2021. április 12-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – CR, AY, ML, BQ kontra Volkswagen Bank GmbH, Audi Bank
(C-232/21. sz. ügy)
(2021/C 297/20)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Landgericht Ravensburg
Az alapeljárás felei
Felperesek: CR, AY, ML, BQ
Alperesek: Volkswagen Bank GmbH, Audi Bank
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
1.
|
Az Einführungsgesetz zum Bürgerlichen Gesetzbuche (a polgári törvénykönyv bevezetéséről szóló törvény, a továbbiakban: EGBGB) 247. cikke 6. § -a (2) bekezdésének harmadik mondata és 12. § -a (1) bekezdésének harmadik mondata szerinti törvényességi fikciót illetően:
|
a)
|
Összeegyeztethetetlen-e a 2008/48/EK irányelv (1) 10. cikke (2) bekezdésének p) pontjával és 14. cikkének (1) bekezdésével az EGBGB 247. cikke 6. § -a (2) bekezdésének harmadik mondata és 247. cikke 12. § -a (1) bekezdésének harmadik mondata annyiban, amennyiben e rendelkezések az EGBGB 247. cikke 6. § -a (2) bekezdésének első és második mondata szerinti követelményeknek és az EGBGB 247. cikke 12. § -a (1) bekezdése második mondata 2. pontjának b) alpontjában támasztott követelményeknek megfelelőnek nyilvánítják a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének p) pontja szerinti követelményekkel ellentétes szerződési feltételeket?
Amennyiben igen:
|
|
b)
|
Az következik-e az uniós jogból, különösen a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének p) pontjából és 14. cikkének (1) bekezdéséből, hogy az EGBGB 247. cikke 6. § -a (2) bekezdésének harmadik mondata és 247. cikke 12. § -a (1) bekezdésének harmadik mondata nem alkalmazható annyiban, amennyiben e rendelkezések az EGBGB 247. cikke 6. § -a (2) bekezdésének első és második mondata szerinti követelményeknek és az EGBGB 247. cikke 12. § -a (1) bekezdése második mondata 2. pontjának b) alpontjában támasztott követelményeknek megfelelőnek nyilvánítják a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének p) pontja szerinti követelményekkel ellentétes szerződési feltételeket?
|
Az 1) a) és b) kérdésre adott választól függetlenül:
|
|
2.
|
A 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti, kötelezően feltüntetendő információkat illetően:
|
a)
|
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének p) pontját, hogy a hitelmegállapodásban feltüntetendő napi kamatösszeget a hitelmegállapodásban feltüntetett szerződéses hitelkamatláb alapján kell kiszámítani?
|
|
b)
|
A 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontját illetően:
|
aa)
|
Úgy kell-e értelmezni ezt a rendelkezést, hogy a kölcsön határidő előtti visszafizetése esetén fizetendő ellentételezésre vonatkozóan a kölcsönszerződésben szereplő információknak kellően pontosnak kell lenniük ahhoz, hogy a fogyasztó legalább megközelítőleg kiszámíthassa a fizetendő ellentételezés összegét?
(A fenti aa) kérdésre adott igenlő válasz esetén):
|
|
bb)
|
Ellentétes-e a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontjával és 14. cikke (1) bekezdésének második mondatával az olyan nemzeti rendelkezés, amely szerint a 2008/48/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének r) pontja értelmében vett hiányos információk esetén az elállásra nyitva álló időszak mindazonáltal a szerződéskötéssel kezdődik, és csupán a hitelezőnek a hitel határidő előtti visszafizetése esetén fizetendő ellentételezéshez való joga szűnik meg?
|
Ha a fenti 2) a) vagy b) kérdés közül legalább az egyikre igenlő választ kell adni:
|
|
c)
|
Úgy kell-e értelmezni a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdése második mondatának b) pontját, hogy az elállásra nyitva álló időszak csak akkor kezdődik meg, ha a 2008/48/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra teljeskörűen és pontosan sor került?
Amennyiben nem:
|
|
d)
|
Melyek azok az irányadó szempontok, amelyek alapján az elállásra nyitva álló időszak a hiányos vagy pontatlan információk ellenére megkezdődik?
|
A fenti 1) a) és/vagy a 2) a) vagy b) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:
|
|
3.
|
A 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási joggal kapcsolatos jogvesztést illetően:
|
a)
|
Megszűnhet-e a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási jog?
Amennyiben igen:
|
|
b)
|
Az elállási jognak a parlament által elfogadott törvényben szabályozandó időbeli korlátozásáról van-e szó a jogvesztés esetében?
Amennyiben nem:
|
|
c)
|
Szubjektív szempontból azt feltételezi-e a jogvesztés, hogy a fogyasztónak tudomása volt elállási jogának fennmaradásáról, vagy legalábbis hogy tudomásának hiánya súlyos gondatlanság értelmében véve betudható neki? Ugyanez vonatkozik-e a megszűnt szerződésekre is?
Amennyiben nem:
|
|
d)
|
Ellentétes-e a jogvesztésre vonatkozó szabályok jóhiszemű alkalmazásával a hitelező azon lehetősége, hogy a hitelfelvevőt utólag tájékoztathatja a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdése második mondatának b) pontja alapján, és ezáltal megindíthatja az elállásra nyitva álló időszakot? Ugyanez vonatkozik-e a megszűnt szerződésekre is?
Amennyiben nem:
|
|
e)
|
Összeegyeztethető-e ez a nemzetközi jog azon állandó elveivel, amelyekhez a német bíróság kötve van a Grundgesetz (a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye) alapján?
Amennyiben igen:
|
|
f)
|
Hogyan kell feloldania a német jogalkalmazónak a kötelező nemzetközi jogi rendelkezések és a Bíróság által megfogalmazott követelmények közötti összeütközést?
|
|
|
4.
|
A fogyasztónak a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási joga visszaélésszerű gyakorlásának feltételezését illetően:
|
a)
|
Lehet-e a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdésének első mondata szerinti elállási jog gyakorlása visszaélésszerű?
Amennyiben igen:
|
|
b)
|
Az elállási jog visszaélésszerű gyakorlásának feltételezése az elállási jog olyan korlátozásának minősül-e, amelyet parlament által elfogadott törvényben kell szabályozni?
Amennyiben nem:
|
|
c)
|
Szubjektív szempontból azt feltételezi-e az elállási jog visszaélésszerű gyakorlásának feltételezése, hogy a fogyasztónak tudomása volt elállási jogának fennmaradásáról, vagy legalábbis hogy tudomásának hiánya súlyos gondatlanság értelmében véve betudható neki? Ugyanez vonatkozik-e a megszűnt szerződésekre is?
Amennyiben nem:
|
|
d)
|
Ellentétes-e az elállási jog visszaélésszerű gyakorlásának jóhiszemű feltételezésével a hitelező azon lehetősége, hogy a hitelfelvevőt utólag tájékoztathatja a 2008/48/EK irányelv 14. cikke (1) bekezdése második mondatának b) pontja alapján, és ezáltal megindíthatja az elállásra nyitva álló időszakot? Ugyanez vonatkozik-e a megszűnt szerződésekre is?
Amennyiben nem:
|
|
e)
|
Összeegyeztethető-e ez a nemzetközi jog azon állandó elveivel, amelyekhez a német bíróság kötve van az alaptörvény alapján?
Amennyiben igen:
|
|
f)
|
Hogyan kell feloldania a német jogalkalmazónak a kötelező nemzetközi jogi rendelkezések és a Bíróság által megfogalmazott követelmények közötti összeütközést?
|
A fenti 1–4. kérdésre adandó választól függetlenül:
|
|
5.
|
|
a)
|
Összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha a nemzeti jog értelmében az adásvételi szerződéshez kapcsolódó hitelmegállapodás esetében a fogyasztónak a 2008/48 irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerinti elállási jogának érvényes gyakorlását követően
|
aa)
|
a fogyasztónak a hitelezővel szemben fennálló, a teljesített kölcsön-törlesztőrészletek visszafizetésére vonatkozó követelése csak akkor válik esedékessé, ha a fogyasztó a megvásárolt dolgot átadta a hitelező részére, vagy bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a dolgot a hitelező részére elküldte?
|
|
bb)
|
a fogyasztónak az általa teljesített kölcsön-törlesztőrészleteknek az adásvétel tárgyának átadását követően történő visszafizetése iránti keresetét mint jelenleg megalapozatlant el kell utasítani, ha a hitelező az adásvétel tárgyának átvételével nem esett jogosulti késedelembe?
|
Amennyiben nem:
|
|
b)
|
Az következik-e az uniós jogból, hogy az a) aa) és/vagy az a) bb) kérdésben ismertetett nemzeti rendelkezések nem alkalmazhatók?
|
A fenti 1–5. kérdésre adandó választól függetlenül:
|
|
6.
|
Összeegyeztethetetlen-e a nemzeti bíróságoknak az EUMSZ 267. cikk második bekezdése szerinti, előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztésére való jogosultságával, és alkalmazhatatlan-e előzetes döntéshozatalra utaló végzések meghozatalára a Zivilprozessordnung (polgári perrendtartás) 348a. § -a (2) bekezdésének 1. pontja annyiban, amennyiben e rendelkezés előzetes döntéshozatalra utaló végzéseknek az EUMSZ 267. cikk második bekezdése alapján történő meghozatalára is vonatkozik?
|
(1) A fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 133., 66. o.).