—

semmisítse meg a 2022. május 5-i azon határozatot, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—

semmisítse meg a 2022. július 15-i határozatot, amellyel elutasították az azon határozat felülvizsgálata iránti kérelmet, amellyel a felperest nem vették fel az EPSO AD/380/19-AD9 versenyvizsga tartaléklistájára;

—

semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2023. február 14-i, az EPSO több mint négy hónapos hallgatását követően fiktíven született határozatait, amelyekkel az elutasította a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. október 14-én benyújtott jogorvoslati kérelmet; és

—

a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

—

Első, az európai intézmények nyelvhasználati szabályaira irányadó jogszabályi rendelkezések megsértésére alapított jogalap. Az írásbeli és szóbeli vizsgának anyanyelvétől eltérő nyelven (angolul és franciául) történő lefolytatása akadályozta kompetenciáinak helyes értékelését, mert a vizsgák eredménye a nyelvismeret szintjétől is függött. Ezzel a személyzeti szabályzat 27. cikkét is megsértették.

—

Második, a pályázók közötti egyenlő bánásmód elvének megsértésére, a pályázók objektív értékelésének hiányára (Glantenay ítélkezési gyakorlat) és a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első és harmadik bekezdésének és megsértésére alapított jogalap. Néhányan ugyanis megismételték az írásbeli vizsgákat, amelyek nehézségi szintje jelentős csökkenést mutatott. A pályázók közötti, a vizsgák folyamán az assessment centerben végzett összehasonlítást megváltoztatták, mert a felvételi bizottság előzetesen nem vizsgálta meg a Talent Screenerben foglalt nyilatkozatok helytállóságát.

—

Harmadik, az indokolási kötelezettségnek és az eljárás felei egyenlősége ehhez kapcsolódó elvének (az Alapjogi Charta 47. cikke) a megsértésére alapított jogalap, mert a felpereseknek nem állt módjukban megismerni a versenyvizsgáról való kizárásuk teljes indokolását a kereset benyújtását megelőzően. Ez a fegyveregyenlőség elvének a megsértését is maga után vonta.

—

Negyedik, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke ötödik és hatodik bekezdésének megsértésére alapított jogalap, amennyiben a felvételi bizottság által összeállított tartaléklista nem tartalmazott legalább kétszer annyi nevet, mint a betöltendő beosztások száma.

—

Ötödik, a versenyvizsga-felhívásnak, a személyzeti szabályzat III. melléklete 5. cikke első bekezdésének megsértésére és ebből következő nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, mivel az AD7-es versenyvizsgán értékelték a pályázók vezetői képességeit, jóllehet ez a szempont csak az AD9-es versenyvizsgának van fenntartva.

—

Hatodik, a Di Prospero kontra Bizottság ítélkezési gyakorlatban foglalt elvek megsértésére, valamint a személyzeti szabályzat 27. cikkének és az egyenlőség elvénének a megsértésére alapított jogalap, amennyiben a versenyfelhívás nem tette lehetővé az AD7 és AD9 versenyvizsgán egyaránt való részvételt, és néhány olyan pályázót, akik az AD9-re jelentkeztek, hivatalból az AD7-es listára helyeztek át.

—

Hetedik, a pályázók közötti egyenlőség elvének megsértésére és az értékelések objektivitásának hiányára alapított jogalap, a felvételi bizottság állandóságának hiánya, a felvételi bizottság összetételében történt gyakori változások és az elnök részéről történő „shadowing” hiánya miatt.