|
28.5.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 132/36 |
Pablo Muñiz által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. április 12-én benyújtott kereset
(T-144/05. sz. ügy)
(2005/C 132/65)
Az eljárás nyelve: angol
Pablo Muñiz (lakóhelye: Brüsszel [Belgium], képviseli: B. Dehandschutter ügyvéd, kézbesítési cím: Luxembourg) 2005. április 12-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.
A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:
|
1) |
semmisítse meg a 2005. február 3-i bizottsági határozatot a felperes által kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést megtagadó részében; |
|
2) |
semmisítse meg a 2005. február 3-i bizottsági határozatot a felperes által kért dokumentumokhoz való részleges hozzáférést megtagadó részében; |
|
3) |
kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek:
A felperes vámügyi tanácsadásra szakosodott ügyvéd. Annak érdekében, hogy a legjobb tanácsokat adhassa ügyfelei részére, a felperes 2004. október 13-án kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a Vámkódex Bizottság vám- és statisztikai nómenklatúrával foglalkozó részlegének szeptemberi üléséről készült jegyzőkönyvekhez, illetve egyes TAXUD dokumentumokhoz való hozzáférés iránt. Ezt a kérelmet a Bizottság 2004. december 1-jén az 1049/01 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján elutasította. A felperes 2004. december 15-én az eredeti határozat felülvizsgálatát kérte. E kérelem nyomán került sor a megtámadott határozat kibocsátására, amely megerősítette az előző, hozzáférést megtagadó határozatot.
A felperes álláspontja szerint a megtámadott határozat sérti az 1049/01 rendelet 4. cikkének (3) bekezdését. Szerinte a hozzáférés megtagadásának indoka, vagyis, hogy a kért dokumentumok közzététele súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását, e rendelkezés értelmében nem elfogadható indok. A felperes ezzel kapcsolatban azt is állítja továbbá, hogy a megtámadott határozat indokolása amiatt is hibás, mert egy bizonyos fajtájú dokumentumokra hivatkozik ahelyett, hogy inkább a kért dokumentumok tartalmát értékelte volna külön-külön.
A felperes úgy véli továbbá, hogy ugyanezen rendelet 4. cikkének (6) bekezdése sérelmet szenvedett, mivel a Bizottság a kért dokumentumokhoz való részleges hozzáférést is megtagadta. Arra is hivatkozik, hogy a megtámadott határozat kijátssza a rendelet 2. cikkének (1) bekezdését, mivel a belső dokumentumok közzétételének módszeres elutasításához vezet, azzal az egyetlen indokkal, hogy az érintett akta még nincs lezárva.
A felperes végül úgy véli, hogy a kért dokumentumok közzétételét nyomós közérdek indokolja, amely abban jelentkezik, hogy az érdekelt felek számára szükséges a vámtarifa-besorolásokkal kapcsolatos ügyekben hozott határozatok jobb megértése.