25.3.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 74/21 |
2005. november 25-én benyújtott kereset – Olympiaki Aeroporia Ypiresies A.E. kontra Bizottság
(T-423/05. sz. ügy)
(2006/C 74/42)
Az eljárás nyelve: görög
Felek
Felperes: Olympiaki Aeroporia Ypiresies A.E. (Athén, Görögország) (képviselők: P. Anestis, T. Soames, D. Geradin, S. Mavroghenis és S. Jordan ügyvédek)
Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága
Kereseti kérelmek
— |
Az Elsőfokú Bíróság az EK 230. és EK 231. cikknek megfelelően semmisítse meg egészben vagy részben a Görögország által az Olympiaki Aeroporia Ypiresies A.E.-nek állítólag nyújtott állami támogatásról szóló, C 11/2004. sz., megtámadott határozatot; |
— |
az Elsőfokú Bíróság kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Az „Olympiaki Aeroporia” görög állami légitársaság magánosítása során létrejött egy új társaság (a NOA), amely a légiforgalmi feladatokat vette át, miközben a felperes (az OA) megtartotta a többi tevékenységet, különösen a repülőgépek földi kiszolgálását, karbantartását és javítását. A megtámadott határozatban a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Görögország a NOA-nak és a felperesnek a Szerződéssel összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtott; e megállapítás okai a következők:
— |
a NOA eszközállományát a társaság alapításakor túlértékelték; |
— |
a görög állam az OA adósságaiért helytállva kifizetéseket eszközölt; |
— |
a görög állam folyamatosan eltűrte, hogy az OA nem fizette meg az őt terhelő adókat és társadalombiztosítási járulékokat. |
Keresetével a felperes mindenekelőtt megkérdőjelezi a határozatnak azt a részét, miszerint a NOA eszközállományát a társaság alapításakor állítólag túlértékelték. E tekintetben az EK 87. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint az EK 253. cikk (indokolási kötelezettség) megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a magánbefektetői szempontot hibásan alkalmazták, ugyanis a Görög Köztársaság úgy járt el, mint bármely ésszerűen cselekvő piaci szereplő. A felperes ezen kívül előadja, hogy az állítólag elért nyereség összegének kiszámításakor hibás módszert alkalmaztak, és hibás eredményre jutottak. A felperes ezen kívül arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem indokolta az EK 87. cikk (1) bekezdésében foglalt előfeltételek fennállását.
A görög állam által a felperes adósságaiért való helytállásként kifizetett összegeket illetően a felperes nem vitatja, hogy ilyen kifizetésekre sor került, de álláspontja szerint azok nem minősíthetők állami támogatásnak, ezért ezzel kapcsolatban az EK 87. cikk (1) bekezdésének megsértését hozza fel. A felperes előadja különösképpen, hogy az állami támogatások tartós folyósítását, amelyekre a görög állam szóban forgó kifizetései visszavezethetők, a Bizottság korábban elfogadta, és csupán hibás jogi értékelés alapján állította a Bizottság ennek ellenkezőjét a megtámadott határozatban. Ugyanebben az összefüggésben a bizonyos kötelezettségvállalások módosítása előtt történt kifizetések, valamint bizonyos állami kifizetések állami támogatásnak való minősítése vonatkozásában a felperes a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibájára hivatkozik. A felperes a megtámadott határozat e részével kapcsolatban is felhozza a lényeges alaki előírások – különösen az indokolási kötelezettség – megsértését.
A megtámadott határozat azon megállapításából, miszerint Görögország „folyamatos türelmet” gyakorolt az OA-t terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok tekintetében, a felperes a közösségi jog államitámogatás-fogalmával kapcsolatos rendelkezéseinek megsértését vezeti le arra hivatkozva, hogy a Bizottság nem vizsgálta Görögország eljárását magánhitelezői szempontból, továbbá nem teljesítette bizonyítási kötelezettségét. A felperes ezen kívül a feltételezett nyereség mértékének kiszámításával és mértékével kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hibára, valamint az indokolás hiányára hivatkozik.
Végül, a felperes felhozza a közösségi jog általános elveinek – mindenekelőtt a meghallgatáshoz való jog – megsértését, amely a felperes szerint azáltal sérült, hogy a Bizottság megtagadta a Görög Köztársaságtól és – kiterjesztés révén – magától a felperestől mint közvetlenül érdekelt féltől, a betekintést azokba a következtetésekben, amelyekre a Bizottság által kijelölt ellenőrző társaság jutott. A felperes ezen kívül hivatkozik a ne bis in idem elvére azzal kapcsolatban, hogy a megtámadott határozattal a visszatérítendő támogatási összegekre vonatkozólag a Bizottság közösségi mértékű kamatot számít fel, jóllehet ezek az összegek már tartalmaznak a nemzeti rendelkezések alapján kirótt bírságot, kamatot és késedelmi pótlékot.