A jövő közös agrárpolitikája (KAP)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

MI A KÖZLEMÉNY, ILLETVE AZ EUMSZ 39. ÉS 40. CIKKÉNEK CÉLJA?

A közlemény:

széles körű vitát indított meg a közös agrárpolitika (KAP) modernizálásáról és egyszerűsítéséről a 2020 utáni időszakban;
hangsúlyozta az egyszerűbb szabályok, a nagyobb rugalmasság és a markánsabb hozzájárulás szükségességét más uniós szakpolitikák mellett az éghajlatváltozásból, a környezetvédelemből és a fenntartható mezőgazdaságból fakadó társadalmi-gazdasági kihívások kezeléséhez.

Az EUMSZ 39. cikke rögzíti a KAP célkitűzéseit, amelyek a következők:

a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés racionális fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;
a mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása;
a piacok stabilizálása;
az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;
annak biztosítása, hogy az áruk a fogyasztókat észszerű árakon érjék el.

Az EUMSZ 40. cikke a KAP célkitűzéseinek elérése érdekében bevezeti a mezőgazdasági piacok közös szervezését. Az érintett terméktől függően ez a piacszervezés különféle formákat ölthet:

közös versenyszabályok;
a különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása;
egy európai piaci rendtartás.

FŐBB PONTOK

A közlemény az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjére vonatkozó elképzeléseket vázol fel, például:

Az EU eltávolodik a jelenlegi „mindenki által egységesen alkalmazható” megközelítéstől. Ehelyett általános uniós célkitűzéseket határoz meg, miközben a tagállamok döntik el, hogy melyek legyenek a konkrét célok, és hogy miként kellene azokat elérni.
A megfelelőség helyett az eredményközpontú finanszírozás biztosítására fognak figyelmet szentelni.
Minden ország létrehoz egy KAP-stratégiai tervet, amelyet az Európai Bizottság jóváhagy, hogy ezzel biztosítsa a szakpolitikai egységességet EU-szerte.
Egyszerűsíteni kell a meglévő szabályokat, és csökkenteni kell a bürokráciát.
A mezőgazdasági termelők támogatása továbbra is a közvetlen kifizetéseken keresztül folytatódik, amelyek méltányosabban elosztottá és célirányosabbakká fognak válni.

A jövő közös agrárpolitikájának:

ösztönöznie kell az intelligens* és rugalmas* gazdálkodást, a modern technológiák nagyobb fokú alkalmazásával biztosítva az élelmiszer-biztonságot;
hozzá kell járulnia az EU szélesebb körű környezetvédelmi, erőforrás-hatékonysági és éghajlati céljaihoz;
támogatnia kell a vidéki területek társadalmi és gazdasági életét munkalehetőségek biztosításával, új mezőgazdasági termelők megnyerésével, valamint a helyi hatóságok és ügynökségek ösztönzésével a területben rejlő potenciál kiteljesítésére;
biztosítania kell, hogy az európai polgárok továbbra is hozzáférjenek a biztonságos, jó minőségű, elérhető árú és tápláló élelmiszerekhez.

A további elképzelések közé tartozik még:

az okosfalvak támogatása a széles sávú internetkapcsolat, valamint fenntartható és jó minőségű munkahelyek elérhetősége érdekében;
EU-szerte rendelkezésre álló pénzügyi támogatás új mezőgazdasági termelők segítésére az indulótőkével és a bizonytalan bevételekkel kapcsolatosan;
a tanácsadói szolgáltatások fejlesztése, valamint a tudás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban és a vidéki területeken;
vállalások annak biztosítására, hogy a korszerűsített KAP hozzájáruljon az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljaihoz, előmozdítsa a kereskedelmi liberalizációt, valamint a migrációt kiváltó okok kezelését, különös tekintettel az Afrikából érkezőkre.

HÁTTÉR

A KAP az EU legrégebb közös szakpolitikája. 1962 óta számos alkalommal újították meg annak érdekében, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és a változó európai és globális környezetnek.

A Bizottság 2017 februárjában nyilvános konzultációt indított a KAP jövőjéről. A három hónapos konzultációs időszak alatt több mint 320 ezer válasz érkezett. A válaszadók kifejezésre juttatták a szakpolitika melletti határozott támogatásukat, ugyanakkor azon kívánságukat is, hogy a KAP legyen egyszerűbb, rugalmasabb és jobban összpontosítson arra, hogy méltányos bevételt biztosítson a mezőgazdasági termelők részére, valamint hogy válaszoljon a környezeti és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokra.

A Bizottság egy jogalkotási aktus tervezetének kidolgozásába kezdett 2018 első felében azt követően, hogy benyújtotta többéves költségvetésre vonatkozó javaslatait az EU számára a 2020-at követő időszakra.

További információk lásd:

Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője – a rugalmas, igazságos és fenntartható közös agrárpolitika megteremtése – sajtóközlemény (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Intelligens gazdálkodás: annak biztosítása, hogy az EU mezőgazdasági ágazata az oktatás, kutatás és innováció révén felkészült legyen arra, hogy szembenézzen a kihívásokkal.

Rugalmas gazdálkodás: annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági ágazat képes legyen alkalmazkodni a változó körülményekhez és kihívásokhoz, miközben fenntartja alapvető funkcióját, ideértve az alapvető fontosságú áruk és szolgáltatások nyújtását.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője (COM(2017) 713 final, 2017.11.29.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – III. cím – Mezőgazdaság és halászat – 39. cikk (az EKSz. korábbi 33. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 62–63. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Harmadik rész – Az Unió belső politikái és tevékenységei – III. cím – Mezőgazdaság és halászat – 40. cikk (az EKSz. korábbi 34. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 63–64. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Fehér könyv Európa jövőjéről – A 27 tagú EU útja 2025-ig: gondolatok és forgatókönyvek (COM(2017) 2025 final, 2017.3.1.)

Vitaanyag az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről (COM(2017) 358 final, 2017.6.28.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487–548. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549–607. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608–670. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671–854. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 14.03.2018

翻译：