Az Európai Unió C 90/2009

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/2

A Bíróság (első tanács) 2009. február 19-i ítélete (az Oberverwaltungsgericht Berlin-Brandenburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Mehmet Soysal, Ibrahim Savatli kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-228/06. sz. ügy) (1)

(Az EGK–Törökország társulási megállapodás - Szolgáltatásnyújtás szabadsága - Valamely tagállam területére történő belépés esetén fennálló vízmukötelezettség)

2009/C 90/02

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberverwaltungsgericht Berlin-Brandenburg

Az alapeljárás felei

Felperesek: Mehmet Soysal, Ibrahim Savatli

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

A következő részvételével: Bundesagentur für Arbeit

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oberverwaltungsgericht Berlin-Brandenburg – Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország között társulást létrehozó megállapodáshoz fűzött, 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikke (1) bekezdésének értelmezése (HL L 293., 4. o.) – A külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 81., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 65. o.) 1. cikkének érvényessége – A szolgáltatásnyújtás szabadságának újabb korlátai – Tehergépkocsi vezetőként török szállító vállalkozás alkalmazásában álló török állampolgárt terhelő vízumkötelezettség valamely tagállam területére lépés esetén, annak ellenére, hogy a kiegészítő jegyzőkönyv hatályba lépése óta ilyen kötelezettség nem áll fenn

Rendelkező rész

A Brüsszelben 1970. november 23-án aláírt és a Közösség nevében az 1972. december 19-i 2760/72/EGK tanácsi rendelettel megkötött, jóváhagyott és megerősített kiegészítő jegyzőkönyv 41. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a hatályba lépésétől kezdődően olyan vízumkötelezettség bevezetése, amelynek célja, hogy az alapeljárás felpereseihez hasonló helyzetben lévő török állampolgárok számára lehetővé tegye a valamely tagállam területére abból a célból történő belépést, hogy ott a Törökországban letelepedett valamely vállalkozás nevében szolgáltatásokat nyújtsanak, mivel a jegyzőkönyv hatályba lépésének időpontjában ilyen vízumkötelezettség nem állt fenn.

(1) HL C 190., 2006.8.12.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/2

A Bíróság (első tanács) 2009. február 19-i ítélete – Koldo Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament

(C-308/07. P. sz. ügy) (1)

(Fellebbezés - Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat - Jogalap nélkül kifizetett összegek beszámítás útján való behajtása - Az Elsőfokú Bíróság ítéletének végrehajtása - Pártatlan bírósághoz való jog - Jogerő - A gondos ügyintézés elve)

2009/C 90/03

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Koldo Gorostiaga Atxalandabaso (képviselő: D. Rouget ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Parlament (képviselők: H. Krück, C. Karamarcos és D. Moore meghatalmazottak)

Tárgy

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) által a T-132/06. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament ügyben 2007. április 24-én hozott végzése ellen, amely végzésben az Elsőfokú Bíróság a fellebbezőnek az Európai Parlament főtitkárának az Elsőfokú Bíróság által a T-132/06. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament ügyben 2005. december 22-én hozott ítéletet végrehajtó 2006. március 22-i határozata ellen indított keresetét részben annak nyilvánvalóan elfogadhatatlansága, részben nyilvánvaló alaptalansága miatt elutasította, benyújtott fellebbezés – Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 111. cikkének és a pártatlanság elvének értelmezése – Az európai parlamenti képviselők költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat 27. cikkének értelmezése.

Rendelkező rész

1)	A Bíróság a fellebbezést elutasítja.

2)	K. Gorostiaga Atxalandabasót kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 211., 2007.9.8.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/3

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Landgericht Mannheim – Németország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Karl Schwarz elleni büntetőeljárás

(C-321/07. sz. ügy) (1)

(91/439/EGK irányelv - Különböző tagállamok által kiállított vezetői engedélyek birtoklása - Valamely tagállam csatlakozása előtt kiállított vezetői engedély érvényessége - A tartózkodási hely szerinti tagállam által kiállított második vezetői engedély visszavonása - A második, jogosultjának alkalmatlansága miatt később visszavont vezetői engedélyt megelőzően kiállított vezetői engedély elismerése - A vezetői engedély visszavonását kísérő, új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó átmeneti tilalmi idő letelte)

2009/C 90/04

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Landgericht Mannheim

Az alap-büntetőeljárás résztvevője

Karl Schwarz.

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Landgericht Mannheim – A vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv (HL L 237., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 317. o.) 7. cikke (5) bekezdésének, valamint 8. cikke (2) és (4) bekezdésének értelmezése – Több vezetői engedély jogosultja – Az érintett állampolgársága szerinti tagállamban annak csatlakozása előtt kiállított vezetői engedély érvényessége – Az engedély újbóli megadására vonatkozó tilalmi idő leteltét megelőzően egy másik tagállam területén, annak csatlakozása előtt megszerzett vezetői engedély elismerésének megtagadása e tilalmi idő letelte után a lakóhely szerinti tagállam által annak területén.

Rendelkező rész

A 2003. szeptember 29-i 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, a vezetői engedélyekről szóló, 1991. július 29-i 91/439/EGK tanácsi irányelv 7. cikkének (5) bekezdése úgy értelmezendő, hogy azzal nem ellentétes, ha valamely tagállam állampolgára egyidejűleg két érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, amelyek közül az egyik közösségi engedély, a másik pedig egy másik tagállam által kiállított vezetői engedély, amennyiben mindkettőt ez utóbbi államnak az Európai Unióhoz való csatlakozása előtt szerezte meg.

Nem ellentétes az 1882/2003 rendelettel módosított 91/439 irányelv 1. cikkével, és 8. cikkének (2) és (4) bekezdésével, ha egy tagállam megtagadja egy másik tagállam által, annak az Unióhoz való csatlakozása előtt kiállított vezetői engedélyből fakadó vezetési jog elismerését, ha ezt az engedélyt korábban állították ki, mint az azon első tagállam által kiállított vezetői engedélyt, ahol ezt a második engedélyt jogosultjának járművezetésre való alkalmatlansága miatt visszavonták. Az a körülmény, hogy az elismerés megtagadása az új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó, a visszavonást kísérő tilalmi idő letelte után történt, e tekintetben nem releváns.

(1) HL C 283., 2007.11.24.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/3

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Staatssecretaris van Financiën kontra Kamino International Logistics BV

(C-376/07. sz. ügy) (1)

(Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - SUB-D-, DVI-D-, USB-, S-Video- és kompozit videocsatlakozásokkal ellátott, folyadékkristályos kijelzésű (LCD) monitorok - 8471 vámtarifaszám - 8528 vámtarifaszám - 754/2004/EK rendelet)

2009/C 90/05

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Hoge Raad der Nederlanden

Az alapeljárás felei

Felperes: Staatssecretaris van Financiën

Alperes: Kamino International Logistics BV

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Hoge Raad der Nederlanden – A vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletet (HL L 281., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 14. kötet, 3. o.) módosító 2003. szeptember 11-i 1789/2003/EK bizottsági rendelet I. mellékletének értelmezése – Színes monitor, amely mind az automatikus adatfeldolgozó gépekből származó, mind a más forrásokból származó jelek megjelenítésére képes – Besorolás a KN 8471 vámtarifaszáma alá – Egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2004. április 21-i 754/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 118., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 16. kötet, 93. o.) alkalmazhatósága és érvényessége

Rendelkező rész

Nem lehet kizárni az alapügyben érintettekhez hasonló monitorok 8471 60 90 vámtarifaalszám alá történő besorolását a 2003. szeptember 11-i 1789/2003 bizottsági rendelettel módosított, a vám és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletét képező Kombinált Nómenklatúra 84. árucsoportja 5. megjegyzése B. pontjának a) alpontja szerinti „kizárólag” automatikus adatfeldolgozó rendszerben használt egységként pusztán azon tény okán, hogy mind automatikus adatfeldolgozó gépből, mind pedig más forrásokból származó jelek megjelenítésére alkalmasak.

Annak meghatározása céljából, hogy az alapügyben érintettekhez hasonló monitorok elsősorban automatikus adatfeldolgozó rendszerben használt egységeknek minősülnek-e, a nemzeti hatóságoknak, a bíróságokat is beleértve, a Brüsszelben 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezmény és annak a Brüsszelben, 1986. június-24-én kelt módosító jegyzőkönyve által létrehozott harmonizált áruleíró és kódrendszer 8471 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzéseket kell figyelembe venniük, különösen az I. fejezet D. pontjának 1–5. alpontját, amelyek az automatikus adatfeldolgozó gépek display egységeire vonatkoznak.

3)	Az egyes árucikkeknek a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról szóló, 2004. április 21-i 754/2004/EK bizottsági rendelet az alapügyben szereplő monitorok tarifális besorolása tekintetében nem alkalmazható.

(1) HL C 269., 2007.11.10.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/4

A Bíróság (nagytanács) 2009. február 17-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Meki Elgafaji, Noor Elgafaji kontra Staatssecretaris van Justitie

(C-465/07. sz. ügy) (1)

(2004/83/EK irányelv - A menekült jogállás vagy a kiegészítő védelmi jogállás nyújtásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok - Kiegészítő védelemre jogosult személy - A 2. cikk e) pontja - Súlyos sérelem elszenvedésének tényleges veszélye - A 15. cikk c) pontja - Polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő, megkülönböztetés nélküli erőszak következtében - Bizonyítás)

2009/C 90/06

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad van State

Az alapeljárás felei

Felperesek: Meki Elgafaji, Noor Elgafaji

Alperes: Staatssecretaris van Justitie

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Nederlandse Raad van State – A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK irányelv (HL L 304., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 7. kötet, 96. o.) 2. cikke e) pontjának és 15. cikke c) pontjának értelmezése – A menekült jogállás nyújtásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok – Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megfelelő védelmi szint vagy, nemleges válasz esetén, a megkülönböztetés nélküli erőszak miatti súlyos és egyedi fenyegetettség megállapítására alkalmazandó kritériumok

Rendelkező rész

A harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 15. cikkének c) pontját – összefüggésben ugyanezen irányelv 2. cikkének e) pontjával – a következőképpen kell értelmezni:

—	a kiegészítő védelmet kérő élete vagy sértetlensége elleni súlyos és egyedi fenyegetettség fennállása nem függ azon feltételtől, hogy e személy bizonyítsa a konkrétan a személyes helyzetére jellemző tényezők miatti érintettségét;

—

az ilyen fenyegetettség fennállása kivételesen bizonyítottnak tekinthető, amikor a fennálló fegyveres konfliktust jellemző megkülönböztetés nélküli erőszak – a kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló illetékes nemzeti hatóságok vagy az ilyen kérelmet elutasító határozatot elbíráló tagállami bíróságok értékelése szerint – olyan nagyfokú, hogy megalapozott okokból azt kell feltételezni, hogy az érintett országba vagy adott esetben az érintett régióba visszaküldött polgári személy pusztán az annak területén való tartózkodása miatt az említett fenyegetettség tényleges veszélyének lenne kitéve.

(1) HL C 8.., 2008.1.12.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/5

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. február 17-i ítélete (a Conseil d'État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Commune de Sausheim kontra Pierre Azelvandre

(C-552/07. sz. ügy) (1)

(2001/18/EK irányelv - Géntechnológiával módosított szervezetek szándékos kibocsátása - A kibocsátás helye - Bizalmasság)

2009/C 90/07

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Conseil d'État

Az alapeljárás felei

Felperes: Commune de Sausheim

Alperes: Pierre Azelvandre

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Conseil d'État (Franciaország) – A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló, 1990. április 23-i 90/220/EGK tanácsi irányelv (HL L 117., 15. o.) [19. cikkének], valamint a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 41., 26. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 375. o.) [4. cikkének] értelmezése – A géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) „felhasználási helyének” fogalma – Az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott, meghatározott földrészlethez, vagy pedig ennél nagyobb földrajzi egységhez (községhez, járáshoz, megyéhez) kapcsolódó felhasználás – Az első esetben, a kérdéses földrészlet helyrajzi száma hozzáférhetővé tételének a közrenddel vagy a személyi- és vagyonbiztonsággal összefüggő okokból való elutasítására vonatkozó lehetőség

Rendelkező rész

A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25. cikke (4) bekezdésének első francia bekezdése értelmében vett „kibocsátás helyét” a bejelentő által az említett kibocsátás helyének meghatározására vonatkozóan az irányelv 6., 7., 8., 13., 17., 20. és 23. cikkében előírt eljárások keretében az azon tagállam illetékes hatóságainak benyújtott információk összessége alapján kell meghatározni, amelynek területén a kibocsátást tervezik.

2)	A közrend védelmére vagy a törvény által biztosított egyéb titokvédelemre vonatkozó fenntartásra nem lehet hivatkozni a 2001/18 irányelv 25. cikkének (4) bekezdésében felsorolt információk hozzáférhetővé tételével szemben.

(1) HL C 37., 2008.2.9.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/5

A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Athesia Druck Srl kontra Ministero delle Finanze, Agenzia delle Entrate

(C-1/08. sz. ügy) (1)

(Hatodik HÉA-irányelv - A 9. cikk (2) bekezdésének e) pontja - A 9. cikk (3) bekezdésének b) pontja - Tizenharmadik HÉA-irányelv - 2. cikk - Teljesítési hely - Reklámszolgáltatások - A HÉA visszatérítése - Adóképviselő)

2009/C 90/08

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Corte suprema di cassazione

Az alapeljárás felei

Felperes: Athesia Druck Srl

Alperesek: Ministero delle Finanze, Agenzia delle Entrate

Tárgy

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.) 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának értelmezése – Reklámszolgáltatás – A szolgáltatás helyének meghatározása – A Közösség területén székhellyel rendelkező vállalkozás által harmadik államban székhellyel rendelkező, de valamely tagállamban adóképviselővel rendelkező vállalkozás részére nyújtott szolgáltatás

Rendelkező rész

Reklámszolgáltatások esetében, ha a szolgáltatás címzettje az Európai Közösségen kívül telepedett le, a szolgáltatásnyújtás helye főszabály szerint az 1984. július 31-i 84/386/EGK tizedik tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 9. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében a címzett székhelye. A tagállamok azonban a módosított 77/388 hatodik irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontjában biztosított lehetőséghez is folyamodhatnak, és az említett főszabálytól eltérve úgy tekinthetik, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat az érintett tagállamon belül teljesítették.

Ha az érintett tagállam élt a módosított 77/388 hatodik irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontjában említett lehetőséggel, az Európai Közösségen belül letelepedett szolgáltatásnyújtó által harmadik államban honos – akár végső, akár köztes – címzett részére teljesített reklámszolgáltatást az Európai Közösségen belül teljesítettnek kell tekinteni azzal a feltétellel, hogy a módosított 77/388 hatodik irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében vett tényleges használatra és igénybevételre az érintett tagállam területén kerül sor. Ez a helyzet áll elő a reklámszolgáltatások esetében, ha a szolgáltatásnyújtás tárgyát képező reklámüzeneteket az érintett tagállam területéről terjesztik.

A módosított 77/388 hatodik irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja nem eredményezheti az Európai Közösségen kívül letelepedett szolgáltatásnyújtó által saját megbízóinak nyújtott reklámszolgáltatások adóztatását, még ha e szolgáltatásnyújtó korábbi szolgáltatásnyújtások köztes címzettjének is minősült, mivel az ilyen szolgáltatásnyújtás nem tartozik az említett irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának hatálya alá, sem általánosabban az említett irányelv 9. cikkének hatálya alá, amely rendelkezésekre ugyanazon irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja kifejezetten hivatkozik.

A szolgáltatásnak a módosított 77/388 hatodik irányelv 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti adóköteles jellege nem akadálya az adóalany hozáadottértékadó-visszatérítésre való jogosultságának, amennyiben megfelel a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország [helyesen: a Közösség] területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló, 1986. november 17-i 86/560/EGK tizenharmadik tanácsi irányelv 2. cikkében előírt feltételeknek.

Az adóképviselő kinevezése önmagában nincs befolyással arra, hogy a képviselt személy által igénybe vett vagy teljesített szolgáltatások adókötelesek-e.

(1) HL C 64., 2008.3.8.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/6

A Bíróság (harmadik tanács) 2008. november 27-i végzése (Tribunal Superior de Justicia de Cataluña [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – N.N. Renta SA kontra Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEARC), Generalidad de Cataluña

(C-151/08. sz. ügy) (1)

(Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a - Hatodik HÉA-irányelv - 33. cikk (1) bekezdés - A „forgalmi adó” fogalma - A vagyonátruházást és az okiratba foglalt jogcselekményeket terhelő adó)

2009/C 90/09

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de Cataluña

Az alapeljárás felei

Felperes: N.N. Renta SA

Alperesek: Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEARC), Generalidad de Cataluña

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Tribunal Superior de Justicia de Cataluña – A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet 1. kötet 23. o.) 33. cikkének értelmezése – A „forgalmi adó” fogalma – A vagyonátruházást és az okiratba foglalt jogcselekményeket terhelő nemzeti adó

Rendelkező rész

A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a vagyonátruházást és az okiratba foglalt jogcselekményeket terhelő fokozatos vagy arányos mértékű adó kivetése, amikor ezen adót adásvételi szerződés olyan vállalkozás általi megkötésére alkalmazzák, amelynek tevékenysége ingatlanok adásvétele, illetve vásárlása későbbi átalakítás vagy bérbeadás céljából.

(1) HL C 158., 2008.6.21.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/7

A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2008. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Friederich G. Barth kontra Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung

(C-542/08. sz. ügy)

2009/C 90/10

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Friederich G. Barth

Alperes: Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megvalósítja-e a migráns munkavállalók EK 39. cikk és az 1612/68/EGK rendelet (1) 7. cikkének (1) bekezdése szerinti közvetett hátrányos megkülönböztetését, vagy pedig a munkavállalók ezen rendelkezésekben biztosított szabad mozgásának korlátozását egy olyan elévülési szabály alkalmazása, amely hároméves elévülési időt ír elő a szolgálati idő alapján járó azon különleges pótlékok érvényesítésére, amelyekből az alapeljárás tényállásához hasonló esetben a migráns munkavállalókat a közösségi joggal össze nem egyeztethető nemzeti jogi helyzet alapján az Európai Közösségek Bíróságának C-224/01. sz. Köbler-ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítéletét megelőzően kizárták?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: az EK 39. cikkbe és az 1612/68/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésébe ütközik-e az alapeljáráséhoz hasonló esetben egy ilyen elévülési szabálynak a szolgálati idő alapján járó különleges pótlékokra történő alkalmazása, amelyekből a migráns munkavállalókat a közösségi joggal össze nem egyeztethető nemzeti jogi helyzet alapján az Európai Közösségek Bíróságának C-224/01. sz. Köbler-ügyben 2003. szeptember 30-án hozott ítéletét megelőzően kizárták?

Tiltja-e a tényleges érvényesülés elve az alapeljárás körülményeihez hasonló körülmények között, hogy egy hároméves elévülési határidőt előíró elévülési szabályt alkalmazzanak azon szolgálati idő alapján járó különleges pótlékokra irányuló múltbeli jogok érvényesítésére, amely pótlékok a közösségi jogot sértő, egyértelműen megfogalmazott belső tagállami jogszabályok alapján nem jártak?

(1) HL L 257., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 15. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/7

A Bundesfinanzhof (Németország) által 2009. január 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gudrun Schwemmer kontra Agentur für Arbeit Villingen-Schwenningen – Familienkasse

(C-16/09. sz. ügy)

2009/C 90/11

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesfinanzhof (Németország)

Az alapeljárás felei

Felperes: Gudrun Schwemmer

Alperes: Agentur für Arbeit Villingen-Schwenningen – Familienkasse

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Megfelelően alkalmazni kell-e a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71 rendelet (1) 76. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72 rendelet (2) 10. cikkének a) pontjára azokban az esetekben, amelyekben a kedvezményezett szülő a foglalkoztatási országban általa megszerzett családi ellátásokat nem igényli?

Ha az 1408/71 rendelet 76. cikkének (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó: a lakóhely szerinti tagállamnak a családi ellátások tekintetében illetékes intézménye mely mérlegelési szempontok alapján alkalmazhatja az 574/72 rendelet 10. cikkének a) pontját ugyanúgy, mintha az ellátásokat a foglalkoztatási országban nyújtották volna? Korlátozható-e a családi ellátások foglalkoztatási országban történő nyújtásának vélelmezésére irányuló mérlegelési jog, ha a kedvezményezett a foglalkoztatási országban az általa megszerzett családi ellátásokat tudatosan nem igényli annak érdekében, hogy a családi támogatásokra jogosultnak a lakóhely szerinti tagállamban kárt okozzon?

(1) HL L 149., 2. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 35. o.

(2) HL L 74., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 1. kötet, 83. o.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/8

Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-281/07. sz., ecoblue AG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2008. november 12-én hozott ítélete ellen az ecoblue AG által 2009. január 19-én benyújtott fellebbezés

(C-23/09. P. sz. ügy)

2009/C 90/12

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: ecoblue AG (képviselők: C. Osterrieth, T. Schmitz ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM), Banco Bilbao Vizcaya Argentaria, SA

A fellebbező kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága T-281/07. sz. ügyben 2008. november 12-én hozott ítéletét;

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának a 002871598. sz. „Ecoblue” közösségi védjegybejelentésre vonatkozó, 2007. április 25-i határozatát (R 0844/2006-1. sz. ügy);

—	a Bíróság kötelezze az OHIM-ot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a közösségi védjegyről szóló rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontját, mivel az ütköző védjegyek nem rendelkeznek az összetéveszthetőség megállapításához szükséges minimális fokú hasonlósággal.

A fellebbező kifejti, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen állapította meg azt, hogy a felszólalás alapjául szolgáló korábbi védjegy megkülönböztető képessége az összetéveszthetőség fennállásának lényeges követelménye. Az Elsőfokú Bíróság nem vette figyelembe ezt a szempontot a jogvitában, és csak a két ütköző védjegy vizuális, hangzásbeli és fogalmi szempontból történő összehasonlítására hagyatkozott, mintha a korábbi védjegy csupán átlagos megkülönböztető képességgel rendelkezne.

A fellebbező azt is előadja, hogy az Elsőfokú Bíróság nem alkalmazta megfelelően azt a szabályt, miszerint a fogyasztók rendszerint nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szavak első részének. Mivel mindkét szóelem, az „Eco” és a „blue” is egyformán leíró jellegű, a fogyasztók automatikusan nagyobb hangsúlyt helyeznek az első szóra, az „Eco”-ra, és ezzel elismerik mindkét védjegy megkülönböztető képességét.

A fellebbező előadja továbbá, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor az ütköző védjegyek közötti fogalmi különbséget nem tekintette döntő jelentőségűnek.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/8

A Court of Appeal (Egyesült Királyság) által 2009. január 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – The Motor Insurers' Bureau kontra Helphire (UK) Limited, Angel Assistance Limited

(C-26/09. sz. ügy)

2009/C 90/13

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

Court of appeal

Az alapeljárás felei

Felperes: The Motor Insurers' Bureau

Alperes: Helphire (UK) Limited, Angel Assistance Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

kérdés

Amennyiben a tagállam nemzeti joga úgy rendelkezik, hogy a gépjármű-baleset áldozata által viselt költségek kiterjednek a cseregépjármű bérleti díjára, és ezt a felelős személynek meg kell térítenie, lehetővé teszi-e az irányelv (1) 1. cikkének (4) bekezdése a MIB számára, hogy bármilyen mértékben kizárja az ilyen költségek megfizetésének kötelezettségét, ha a kártérítést végül annak a biztosítónak fizetik, amely a balesetet követően bocsátott ki olyan kötvényt, amely fedezi a bérleti díjat abban az esetben, ha a felelős személy azt nem téríti meg?

b)	Amennyiben az 1. a) kérdésre nemleges a válasz, akkor korlátozható-e a MIB által fizetendő kártérítés a bérleti díjat kiegyenlítő biztosítónak fizetendő díjra, amennyiben van ilyen?

kérdés

Amennyiben az 1. a) kérdésre adott válasz nemleges:

Úgy kell-e értelmeznie a nemzeti bíróságnak a biztosítással nem rendelkező vezetőkkel kapcsolatos megállapodást, hogy az a Bíróság C-106/89. sz., Marleasing kontra La Comercial Internacional de Alimentacion ügyben 1990. november 13-án hozott ítéletében (EBHT 1990., I-4135. o.) kialakított alapelveknek megfelelő hatályt biztosítson az irányelvnek? Másként megfogalmazva, a nemzeti jogrend valamennyi szabálya – amelyre a C-397/01–C-403/01. sz., Pfeiffer kontra Deutsches Rotes Kreuz egyesített ügyekben 2004. október 5-én hozott ítélet (EBHT 2004., I-8835. o.) 120. pontjának harmadik franciabekezdése utal – kiterjed-e az olyan megállapodásokra, mint a biztosítással nem rendelkező vezetőkkel kapcsolatos megállapodás?

3)	kérdés Amennyiben az 1. a) kérdésre adott válasz nemleges: Közvetlen hatállyal rendelkezik-e az irányelv 1. cikkének (4) bekezdése?

kérdés

Amennyiben a 3. kérdésre adott válasz igenlő:

Annak megállapítása érdekében, hogy lehetséges-e az olyan szervek, mint a MIB ellen valamely irányelv potenciálisan közvetlen hatállyal bíró rendelkezéseire hivatkozni:

i)	A C-188/89. sz., Foster kontra British Gas ügyben 1990. július 12-én hozott ítéletben (EBHT 1990., I-3312. o.) azonosított kritériumok-e azok, amelyek alapján az ilyen megállapítás megtehető?

ii)	Amennyiben a megállapítást néhány (de nem valamennyi) ilyen kritérium, és/vagy kiegészítő kritériumok alapján kell megtenni, mely kritériumok alapján tehető ez meg?

b)	Kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, hogy a szerv megfelel-e ezen kritériumoknak?

c)	Megfelel a MIB jellemzőivel rendelkező szerv azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a közvetlen hatállyal rendelkező irányelv rendelkezéseire hivatkozni lehet vele szemben?

(1) A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1983. december 30-i 84/5/EGK második tanácsi irányelv (HL 1984., L 8., 17. o., magyar nyelvű különkiadás 6 fejezet, 7. kötet, 3. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/9

A Gerechtshof Amsterdam (Hollandia) által 2009. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oracle Nederland BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst Utrecht-Gooi/Kantoor Utrecht

(C-33/09. sz. ügy)

2009/C 90/14

Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Gerechtshof Amsterdam

Az alapeljárás felei

Felperes: Oracle Nederland BV

Alperes: Inspecteur van de Belastingdienst Utrecht-Gooi/Kantoor Utrecht

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a második irányelv (1) 11. cikkének (4) bekezdését és a hatodik irányelv (2) 17. cikkének (6) bekezdését, hogy egy tagállam, amely élni kívánt az előzetesen felszámított adó levonása kizárásának (kizárása fenntartásának) e rendelkezésekben

—	az „étel- és italszolgáltatás a vállalkozó alkalmazottainak javára”;

—	a „reklámajándékok vagy más ajándékok adása olyan alkalmazottak számára, akik e juttatások vonatkozásában, ha velük szemben a forgalmi adót e juttatások ellenében előzetesen felszámítják vagy felszámítanák, az adó nem teljes vagy nem jelentős mértékű levonására jogosultak vagy lennének jogosultak”;

—	a „lakáscélú helyiség megszerzése a vállalkozó alkalmazottainak javára”;

—	a „sport és szórakozási lehetőségek biztosítása a vállalkozó alkalmazottainak javára”

költségtípusok tekintetében biztosított lehetőségével, teljesítette a kellően pontosan meghatározott termékek és szolgáltatások megjelölésének feltételét?

Ha az első kérdésre az említett költségtípusok egyike tekintetében igenlő válasz adandó: megengedhető-e a hatodik irányelv 6. cikkének (2) bekezdése és 17. cikkének (2) és (6) bekezdése alapján egy olyan nemzeti rendelkezés, mint amilyen a szóban forgó is, amelyet az irányelv hatálybalépését megelőzően hoztak, és amelynek értelmében az adóalany a bizonyos termékek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele esetén megfizetett forgalmi adó teljes összegét nem vonhatja le, csak az e juttatást terhelő adó összegének erejéig, azért, mert e termékek és szolgáltatások ellenében ellenértéket – ideértve a forgalmi adót is – számítottak fel?

Ha az „étel- és italszolgáltatás” tekintetében teljesül a kellően pontosan meghatározott termékek és szolgáltatások megjelölésének feltétele: ellentétes-e a hatodik irányelv 17. cikkének (6) bekezdésével az adólevonás fennálló kizárásának módosítása, ha e módosítás tekintetében abból lehet kiindulni, hogy főszabály szerint a kizárás hatályát korlátozzák, nem zárható azonban ki, hogy egyes években egyes egyedi esetekben különösen a hatályra vonatkozó módosított szabályozás átalányjellege révén a levonás korlátozásának hatálya szélesedik?

(1) A Tanács 1967. április 11-i 67/228/EGK második irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a közös hozzáadottértékadó-rendszer struktúrája és alkalmazási módjai (HL L 71., 1303. o.)

(2) A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/10

Tribunal du travail de Bruxelles (Belgium) által 2009. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gerardo Ruiz Zambrano kontra Office national de l'emploi (ONEM)

(C-34/09. sz. ügy)

2009/C 90/15

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal du travail de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperes: Gerardo Ruiz Zambrano

Alperes: Office national de l'emploi (ONEM)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Biztosítja-e az Európai Közösséget létrehozó szerződés 12., 17. és 18. cikke, azokat külön vagy együtt olvasva, egy uniós polgár számára a tartózkodáshoz való jogot annak a tagállamnak a területén, amelynek állampolgárságával rendelkezik, függetlenül attól, hogy előzőleg élt-e a tagállamok területén való szabad mozgáshoz való jogával?

Úgy értelmezendők-e az Európai Közösséget létrehozó szerződés 12., 17. és 18. cikkének (az Európai Tanács által Nizzában 2000. december 7-én elfogadott) Alapjogi Charta (hatályos változatának közzététele: HL 2007., C 303. o.) 21., 24. és 34. cikkének rendelkezéseivel együtt olvasott rendelkezései, hogy az általuk állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül, valamennyi uniós polgár számára biztosított azon jog, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjanak és tartózkodjanak, abban az esetben, ha [az érintett] polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező felmenője által eltartott kiskorú gyermek, maga után vonja-e, hogy az említett gyermek számára biztosítani kell a lakóhelye szerinti állam területén való tartózkodás jogát attól függetlenül, hogy saját maga, vagy törvényes képviselője által élt-e előzőleg e tartózkodási joghoz kapcsolódó szabad mozgás jogával, amely jog hatékony érvényesülésének szükségességét a közösségi ítélkezési gyakorlat (a C-200/02. sz., Chen kontra Egyesült Királyság ügyben 2004. október 19-én hozott ítélet) elismerte azáltal, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, az említett kiskorú eltartásáról gondoskodó és megfelelő forrásokkal, valamint betegbiztosítással rendelkező felmenő számára biztosította azt a származékos tartózkodási jogot, amely a harmadik ország ugyanezen állampolgárát megilletné akkor, ha az általa eltartott kiskorú nem a lakóhelye szerinti tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgár lenne?

Úgy értelmezendők-e az Európai Közösséget létrehozó szerződés 12., 17. és 18. cikkének az Alapjogi Charta 21., 24. és 34. cikkének rendelkezéseivel együtt olvasott rendelkezései, hogy valamely tagállam állampolgárságával rendelkező kiskorú gyermek tartózkodási joga azon tagállam területén, amelyben lakik, maga után kell, hogy vonja, hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, az említett kiskorú eltartásáról gondoskodó felmenője mentesül a munkavállalási engedély beszerzésének kötelezettsége alól – ha e felmenő, a lakóhelye szerinti tagállam nemzeti joga által előírt e kötelezettséget leszámítva, az említett tagállam szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozó munkaviszonnyal rendelkezik, és ezáltal teljesíti a megfelelő forrásokkal és betegbiztosítással rendelkezésre vonatkozó feltételt – annak érdekében, hogy e gyermek tartózkodási jogának hatékony érvényesülése ugyanolyan legyen, mint amilyet a közösségi ítélkezési gyakorlat (a C-200/02. sz., Chen kontra Egyesült Királyság ügyben 2004. október 19-én hozott ítélet) elismert egy olyan, harmadik állam állampolgárságával rendelkező felmenője által eltartott kiskorú gyermek esetében, aki nem a lakóhelye szerinti tagállam állampolgárságával rendelkező uniós polgár?

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/11

A T-128/05. sz., Société des plantations de Mbanga SA (SPM) kontra Tanács és Bizottság ügyben 2008. november 13-án hozott ítélet ellen az SPM által 2009. január 30-án benyújtott fellebbezés

(C-39/09. P. sz. ügy)

2009/C 90/16

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Société des plantations de Mbanga SA (SPM) (képviselő: A. Farache ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbező kérelmei

—

Elsődlegesen a Bíróság

—	részben helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság ítéletét;

—	kötelezze a Bizottságot a kártérítés megfizetésére és az eljárás mindkét fokán felmerült költségek – beleértve a fellebbező költségeit is –viselésére;

—

Másodlagosan a Bíróság

—	utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé, hogy az hozzon új határozatot és döntsön a fizetendő kártérítés összegéről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbező lényegében két jogalapra hivatkozik fellebbezésének alátámasztására.

Az első jogalapja keretében azzal érvel, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a közösségi banánbehozatali szabályozás nem sérti nyilvánvalóan és súlyosan a hatékony verseny fenntartásának elvét, azaz olyan jogszabályt, amelynek a fellebbező szerint az a célja, hogy jogokat biztosítson a magánszemélyeknek.

E tekintetben a fellebbező egyrészről arra hivatkozik, hogy az Elsőfokú Bíróság nem vette figyelembe a verseny célkitűzéseit, amennyiben ítéletét kizárólag a banánágazatra vonatkozó közös piacszervezés keretében követett általános célkitűzésekre alapozta. A fellebbező másrészről azzal érvel, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen értelmezte a közösségi szabályozás és a banánpiacon tanúsított versenyellenes magatartások közötti kapcsolatot, amennyiben nem állapította meg, hogy a közösségi rendelkezések a behozatali engedélyek által lehetővé teszik gazdasági előnyök juttatását meghatározott kiváltságos helyzetben lévő piaci szereplőknek, amelyek piaci helyzetét a meglévő szabályok erősítik.

A felperes második jogalapjával az általános jogelveknek, különösen a gondos ügyintézés elvének az Elsőfokú Bíróság által való megsértésére hivatkozik, amennyiben utóbbi úgy ítélte meg, hogy ezen elv önmagában nem képez olyan jogszabályt, amelynek az a célja, hogy magánszemélyeknek jogokat biztosítson. Az ítélkezési gyakorlat ugyanakkor több ízben is elismerte ezt a jogelvet, amely a jelen esetben arra kötelezi a Bizottságot, hogy a közösségi szabályozás elfogadásakor vegye figyelembe a piac különleges helyzetét, és azon termelőkét, amelyek nem rendelkezhetnek piaci szereplői jogállással.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/11

VAT and Duties Tribunal, Manchester (Egyesült Királyság) által 2009. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Astra Zeneca UK Limited kontra Commissioners for her Majesty's Revenue and Customs

(C-40/09. sz. ügy)

2009/C 90/17

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

VAT and Duties Tribunal, Manchester (Egyesült Királyság)

Az alapeljárás felei

Felperes: Astra Zeneca UK Limited

Alperes: Commissioners for her Majesty's Revenue and Customs

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Jelen ügy körülményei között, amikor a munkavállaló munkaszerződése alapján jogosult munkabérének egy részét vásárlási utalvány formájában igényelni, úgy értelmezendő-e a 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (1) 2. cikkének (1) bekezdése (jelenleg a HÉA-irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja), hogy ezen utalványnak a munkáltató általi rendelkezésre bocsátása a munkavállaló részére ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtást képez?

Ha az 1. kérdésre nemleges válasz adandó, úgy értelmezendő-e a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja (jelenleg a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja), hogy az előírja, hogy az utalványnak a munkaszerződés szerinti, a munkáltató által a munkavállaló rendelkezésére bocsátása szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, amennyiben az utalványt a munkavállaló magáncélra használhatja fel?

Amennyiben az utalvány rendelkezésre bocsátása sem a 2. cikk (1) bekezdése értelmében vett ellenérték fejében történő szolgáltatásnyújtásnak, sem a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett szolgáltatásnyújtásnak nem tekintendő, úgy értelmezendő-e a 17. cikk (2) bekezdése (jelenleg 168. cikk), hogy az lehetővé teszi a munkáltató számára az utalvány beszerzése és a munkaszerződésnek megfelelően a munkavállaló rendelkezésére bocsátása kapcsán felmerült HÉA visszaigénylését, amennyiben az utalványt a munkavállaló magáncélra használhatja fel?

(1) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17 i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/12

2009. január 30-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Észt Köztársaság

(C-46/09. sz. ügy)

2009/C 90/18

Az eljárás nyelve: észt

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: E. Randvere és K. Simonsson)

Alperes: Észt Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy az Észt Köztársaság – mivel nem ültette át megfelelően a nemzeti jogba a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről szóló, 2000. november 27-i 2000/59/EK európai parlament és tanácsi irányelv (1) rendelkezéseit – nem teljesítette a 2000/59/EK irányelv 11. cikkéből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság kötelezze az Észt Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2000/59 irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következően az Észt Köztársaság köteles megállapítani a halászhajók, valamint a legfeljebb 12 utas befogadására alkalmas, kedvtelési célú kishajók kivételével azon hajók kiválasztásának szempontjait, amelyek esetében ellenőrzést kell végezni.

A 2000/59 irányelv 11. cikke (2) bekezdésének c) pontja előírja, hogy ha az illetékes hatóság nincs megelégedve ezen ellenőrzés eredményével, biztosítja, hogy a hajó addig ne hagyja el a kikötőt, amíg a hajón keletkezett hulladékot és rakománymaradványokat a 7. és 10. cikknek megfelelően kikötői befogadólétesítménybe nem üríti.

Az Észt Köztársaság kinyilvánította az észt szabályozás kiegészítésére irányuló szándékát az irányelv e rendelkezéseinek megfelelő átültetése érdekében. A Bizottságnak nincs tudomása ilyen módosítások elfogadásáról.

(1) HL L 332., 81. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 5. kötet, 358. o.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/12

A Stockholms tingsrätt (Svédország) által 2009. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Konkurrensverket kontra TeliaSonera Sverige AB

(C-52/09. sz. ügy)

2009/C 90/19

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Stockholms tingsrätt

Az alapeljárás felei

Felperes: Konkurrensverket

Beavatkozó: Tele2 Sverige Aktiebolag

Alperes: TeliaSonera Sverige AB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Milyen feltételek mellett jelenti az EK 82. cikk sérelmét egy vertikálisan integrált, erőfölényben lévő vállalkozás által a nagykereskedelmi piacon versenytársai részére értékesített ADSL input-termékek ára és az ugyanezen vállalkozás által a végfelhasználói piacon alkalmazott ár közötti különbözet?

2)	Az első kérdés megválaszolásához csak az erőfölényben lévő vállalkozás által a végfelhasználókkal szemben alkalmazott árak bírnak jelentőséggel, vagy a versenytársak végfelhasználói piacon alkalmazott árait is figyelembe kell venni?

3)	Befolyásolja-e az első kérdésre adandó választ az a tény, hogy az erőfölényben lévő vállalkozásnak nincs jogszabályban előírt szolgáltatási kötelezettsége a nagykereskedelmi piacon, hanem saját elhatározásából döntött e szolgáltatások nyújtása mellett?

4)	Szükséges-e versenykorlátozó hatás fennállása ahhoz, hogy az első kérdésben leírthoz hasonló gyakorlat visszaélésnek minősüljön, és ha igen, hogyan kell ezt a hatást meghatározni?

5)	Befolyásolja-e az első kérdésre adandó választ az erőfölényben lévő vállalkozás piaci erejének mértéke?

6)	Ahhoz, hogy az első kérdésben leírthoz hasonló gyakorlat visszaélésnek minősüljön, szükséges-e, hogy az ilyen gyakorlatot folytató vállalkozás mind a nagykereskedelmi piacon, mind a végfelhasználói piacon erőfölénnyel rendelkezzen?

7)	Ahhoz, hogy az első kérdésben leírthoz hasonló gyakorlat visszaélésnek minősüljön, az erőfölényben lévő vállalkozás által a nagykereskedelmi piacon értékesített terméknek vagy szolgáltatásnak nélkülözhetetlennek kell-e lennie a versenytársak számára?

8)	Befolyásolja-e az első kérdésre adandó választ az a körülmény, hogy a szolgáltatást új ügyfél részére nyújtják-e?

9)	Ahhoz, hogy az első kérdésben leírthoz hasonló gyakorlat visszaélésnek minősüljön, szükséges-e az a várakozás, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás képes lesz elérni veszteségeinek megtérülését?

10)	Befolyásolja-e az első kérdésre adandó választ az a körülmény, hogy a technológiaváltás magas beruházási igényű piacot érint, tekintettel például az indokolt indulási költségekre és az indulási időszakban történő veszteséges értékesítés esetleges elkerülhetetlen voltára?

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/13

A House of Lords (Egyesült Királyság) által 2009. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs kontra Loyalty Management UK Limited

(C-53/09. sz. ügy)

2009/C 90/20

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

House of Lords (Egyesült Királyság)

Az alapeljárás felei

Felperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Alperes: Loyalty Management UK Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

„Amennyiben valamely adóalany (a továbbiakban: Szervező) gazdasági tevékenységét olyan, több vásárló részvételével zajló törzsvásárlói jutalomprogram (a továbbiakban: Rendszer) működtetése képezi, amelynek keretében a Szervező az alábbi különböző megállapodásokat köti:

i)	»Szponzor« megjelöléssel hivatkozott különböző társaságokkal kötött olyan megállapodások, amelyek értelmében a Szponzorok a tőlük történő áru- vagy szolgáltatásvásárlás esetén »Pontokat« adnak a Szponzorok vásárlóinak (továbbiakban: Gyűjtők), a Szponzorok pedig díjat fizetnek a Szervezőnek;

ii)	Gyűjtőkkel kötött megállapodások, amelyek értelmében a Szponzoroktól történő áru- vagy szolgáltatásvásárlás esetén a Gyűjtők árukra és/vagy szolgáltatásokra beváltható Pontokat kapnak;

iii)

»Beváltó« megjelöléssel hivatkozott különböző társaságokkal kötött olyan megállapodások, amelyek értelmében a Beváltók többek között vállalják, hogy a Pontok beváltásakor az egyébként fizetendő árnál olcsóbban vagy ingyenesen kínálnak árukat és/vagy szolgáltatásokat a Gyűjtőknek, a Szervező pedig cserébe az adott Beváltónál az adott időszakban beváltott Pontok száma alapján kiszámított »Szolgáltatási Díjat« fizet.

Hogyan kell értelmezni a 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (1) 14., 24. és 73. cikkét (korábban az 1977. május 17-i 77/388/EGK tanácsi irányelv (2) 5. és 6. cikkét, valamint 11. cikke A. része (1) bekezdésének a) pontját) a Szervező által a Beváltók felé teljesített kifizetések tekintetében?

Különösen, úgy kell-e értelmezni e rendelkezéseket, hogy a Szervező által a Beváltók felé teljesített kifizetések

a)	kizárólag a Beváltók által a Szervező részére nyújtott szolgáltatások ellenértékének; vagy

b)	kizárólag a Beváltók által a Gyűjtők részére értékesített áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének; vagy

c)	részben a Beváltók által a Szervező részére nyújtott szolgáltatások, részben pedig a Beváltók által a Gyűjtők részére értékesített áruk vagy nyújtott szolgáltatások ellenértékének minősülnek?

Amennyiben a 2. kérdésre a c) válasz a megfelelő, vagyis a Szolgáltatási Díj a Beváltók által nyújtott két szolgáltatás (egyrészt a Szervező felé, másrészt a Gyűjtők felé nyújtott szolgáltatás) ellenértéke, úgy a közösségi jog értelmében mely feltételek alapján kell meghatározni azt, hogy a Szolgáltatási Díjhoz hasonló díjat hogyan kell megosztani e két szolgáltatás között?”

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

(2) A tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (HL L 145., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 23. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/14

A House of Lords (Egyesült Királyság) által 2009. február 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs kontra Baxi Group Limited

(C-55/09. sz. ügy)

2009/C 90/21

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

House of Lords (Egyesült Királyság)

Az alapeljárás felei

Felperes: Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

Alperes: Baxi Group Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

„Amennyiben

A	valamely adóalany reklám- és marketingcég útján olyan vásárlásösztönző rendszert működtet, amelynek keretében az adóalanytól történő vásárlások után az adóalany vásárlói „pontokat” kapnak;

B	a vásárlók a reklám- és marketingcégtől ingyen kapott jutalmakra válthatják be a pontokat;

a két cég megállapodása értelmében az adóalany e másik cégnek megfizeti a jutalmak ajánlott kiskereskedelmi árát

1)	Hogyan kell értelmezni a HÉA-irányelv (1) 14., 24., 73. és 168. cikkét (korábban hatodik irányelv (2) 5. és 6. cikkét, 11. cikke A. része (1) bekezdésének a) pontját, valamint 17. cikkének (2) bekezdését) az adóalany által a másik cég felé teljesített kifizetések tekintetében?

Különösen, úgy kell e értelmezni e rendelkezéseket, hogy az adóalany által a másik cég felé teljesített kifizetések

a)	kizárólag a másik cég által az adóalany részére nyújtott szolgáltatások ellenértékének;

b)	kizárólag a másik cég által a vásárlók részére értékesített termékek harmadik személy által megfizetett ellenértékének;

c)	részben a másik cég által az adóalany részére nyújtott szolgáltatások, részben pedig a másik cég által a vásárlók részére értékesített termékek ellenértékének; vagy

d)	a másik cég által az adóalany részére nyújtott reklám- és marketingszolgáltatások, valamint az értékesített jutalmak ellenértékének is minősülnek?

Amennyiben a 2. kérdésre az a válasz, hogy e kifizetések részben a másik cég által az adóalany részére nyújtott szolgáltatások, részben pedig a másik cég által a vásárlók részére értékesített termékek után a másik cég által az adóalanytól, vagyis harmadik személytől kapott ellenértéknek minősülnek, úgy a közösségi jog értelmében mely feltételek alapján kell meghatározni azt, hogy a szóban forgó kifizetést hogyan kell megosztani e két szolgáltatás között?”

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/15

A Tribunale Amministrativo Regionale della Campania (Olaszország) által 2009. február 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lucio Rubano kontra Regione Campania, Comune di Cusano Mutri

(C-60/09. sz. ügy)

2009/C 90/23

Az eljárás nyelve: olasz

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunale Amministrativo Regionale della Campania

Az alapeljárás felei

Felperes: Lucio Rubano

Alperes: Regione Campania, Comune di Cusano Mutri

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Összeegyeztethető-e az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 152. és 153. cikkével az, hogy a négyezer lakosúnál kisebb települések egyetlen gyógyszertárral rendelkeznek?

Összeegyeztethető-e az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 152. és 153. cikkével az, hogy a négyezer lakosúnál nagyobb települések esetében második gyógyszertár létrehozása ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a népesség száma legalább ötven százalékkal haladja meg az egy gyógyszertár tekintetében meghatározott értéket, az új gyógyszertár a meglévőtől legalább háromezer méterre helyezkedjék el, és a gyógyszerészeti ellátás iránt olyan, a topográfiai vagy megközelíthetőségi feltételekből következő különleges igények álljanak fenn, amelyeket az egészségügyi hatóságoknak (helyi közegészségügyi intézmények) vagy a területileg illetékes helyi szakmai kamaráknak, illetve a gyógyszerészeti ellátás nyújtásának szervezésért és felügyeletéért felelős közigazgatási szervnek kell értékelnie?

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/15

A High Court of Justice (England & Wales), Queen's Bench Division (Administrative Court) (Egyesült Királyság) által 2009. február 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Association of the British Pharmaceutical Industry kontra Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency

(C-62/09. sz. ügy)

2009/C 90/24

Az eljárás nyelve: angol

A kérdést előterjesztő bíróság

High Court of Justice (England & Wales), Queen's Bench Division (Administrative Court) (Egyesült Királyság)

Az alapeljárás felei

Felperes: Association of the British Pharmaceutical Industry

Alperes: Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Ellentétes-e a 2001/83/EK irányelv (1) 94. cikkének (1) bekezdésével az, ha valamely országos egészségügyi szolgálat részét képező közintézmény a gyógyszerekkel kapcsolatos kiadásainak csökkentése érdekében olyan szabályozást alkalmaz, amely pénzügyi ösztönzőt kínál fel az orvosi rendelők számára (amelyek pedig a gyógyszert felíró orvosnak nyújthatnak pénzbeli juttatást) az ösztönző rendszer által támogatott, konkrétan megnevezett gyógyszer rendeléséért, vagyis:

a)	másik, vény ellenében kapható gyógyszerkészítmény rendeléséért az orvos által a betegnek korábban felírt gyógyszer helyett; vagy

b)	másik, vény ellenében kapható gyógyszerkészítmény rendeléséért azon gyógyszer helyett, amelyet az ösztönző rendszer hiányában egyébként felírhattak volna a betegnek,

feltéve hogy e másik, vény ellenében kapható gyógyszerkészítmény a beteg konkrét betegségének kezelésére használt gyógyszerrel azonos terápiás osztályba tartozik.

(1) Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 311., 67. o., helyesbítve: HL 2005. L 235., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 69. o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/16

2009. február 13-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság

(C-64/09. sz. ügy)

2009/C 90/25

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: P. Oliver és J-B. Laignelot meghatalmazottak)

Alperes: Francia Köztársaság

Kereseti kérelmek

—

A Bíróság állapítsa meg, hogy a Francia Köztársaság – mivel nem fogadott el minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést, amely az elhasználódott járművekről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikke 13. pontjának, 4. cikke (2) bekezdése a) pontjának, 5. cikke (3) és (4) bekezdésének, 6. cikke (3) bekezdésének, 7. cikke (1) bekezdésének és 8. cikke (3) bekezdésének helyes és teljes átültetéséhez szükséges – nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit;

—	a Bíróság kötelezze a Francia Köztársaságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a Bizottság a 2000/53/EK irányelv bizonyos rendelkezéseinek a francia jogba történő helytelen átültetésére alapított hét kifogásra hivatkozik.

A felperes először is azt hozza fel, hogy az elhasználódott járművekre vonatkozó „bontási információknak” a 2. cikk 13. pontjában szereplő fogalmát nem kellően világosan és pontosan ültették át, mivel az erre vonatkozó nemzeti rendelkezés hatálya egyértelműen szűkebb az irányelvénél; mindenekelőtt nincs összefüggésben a közösségi jogalkotónak a megfelelő és környezetbarát kezelésre vonatkozó céljával.

A felperes szerint a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának késedelmes átültetése azzal a következménnyel járt, hogy a piacon a mentesített eseteken kívül tizennyolc hónapig ólmot, higanyt, kadmiumot és hatvegyértékű krómot tartalmazó járművek, anyagok és alkatrészek voltak jelen, mivel a megfelelő nemzeti rendelkezéseket csak 2004. december 31-től kellett alkalmazni a típusjóváhagyásra került járművekre, holott az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában 2003. július 1-jei időpont szerepel.

A felperes arra is hivatkozik, hogy az 5. cikk (3) bekezdésével létrehozott, az elhasználódott járműre vonatkozó szétszerelési igazolás kiállítására szolgáló eljárást a francia jogba helytelenül vették át, ami zavart okozhat például a más tagállamokból származó járművek tulajdonosai számára. A Bizottság e tekintetben különösen azt kifogásolja, hogy a szétszerelési igazolást nem a jármű átadásakor állítják ki, hanem csak a tényleges szétszerelést követően, és hogy azt nem az elhasználódott jármű üzembentartója, hanem a jármű nyilvántartásba vételi helye szerinti megye prefektusa kapja.

A Bizottság negyedszer arra mutat rá, hogy az 5. cikk (4) bekezdése átültetésének módja ellentétes e rendelkezés hatékony érvényesülésével, mivel lehetővé teszi bizonyos engedélyezett létesítmények – az engedélyezett bontók – számára, hogy megtagadják az elhasználódott jármű átvételét, illetve az átvétel során elmulasztották létrehozni az említett létesítmények kompenzációs mechanizmusát.

A 6. cikk (3) bekezdése átültetésének módja pedig figyelmen kívül hagyja az elhasználódott jármű kezelésének első lépését jelentő „szétszerelés” fogalmát, amely a könnyen eltávolítható daraboknak a szennyezőanyag-ártalmatlanítást megelőző leszerelését jelenti.

A felperes a 7. cikk (1) bekezdésének átültetését is kifogásolja, mivel a francia hatóságok a járműalkatrészek visszanyerését ösztönözik „minden olyan esetben, amikor ezt a műszaki és gazdasági feltételek lehetővé teszik”, holott az irányelv szigorúbb, a „környezetvédelmi szempontból indokolt” esetben fennálló visszanyerési kötelezettségről rendelkezik.

Végül a Bizottság azt hangsúlyozza, hogy a 8. cikk (3) bekezdése az ahhoz szükséges konkrét intézkedések meghozatalára kötelezi a tagállamokat, hogy a jármű- vagy az alkatrészgyártók minden forgalomba hozott új járműtípusnál kézikönyvek vagy elektronikus média útján megadják a bontási információkat.

(1) HL L 269., 34. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 5. kötet, 224. o.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/17

A Bundesgerichtshof (Németország) által 2009. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gebr. Weber GmbH kontra Jürgen Wittmer

(C-65/09. sz. ügy)

2009/C 90/26

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Bundesgerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: Gebr. Weber GmbH

Alperes: Jürgen Wittmer

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikke (3) bekezdésének első és második albekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti törvényi szabályozás, amely szerint, ha az átadott fogyasztási cikk nem felel meg a szerződésnek, akkor az eladó akkor is megtagadhatja a fogyasztó által követelt orvoslási módszert, ha az neki a fogyasztási cikk hibátlan állapotbani értékével és a hiba jelentőségével összehasonlítva ésszerűtlen (abszolút aránytalan) költségeket okoz?

Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén: Úgy kell-e értelmezni a fenti irányelv 3. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy az eladó a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kicserélés formájában történő helyreállítása során viselni köteles a fogyasztó által a fogyasztási cikk természetének és céljának megfelelően beépített, nem szerződésszerű fogyasztási cikknek az eltávolítása során felmerült költségeket?

(1) HL L 171., 1999.7.7., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 223. o.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/17

A Lietuvos Aukšciausiasis Teismas (Litvánia) által 2009. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kirin Amgen kontra Lietuvos Respublikos valstybinis patentų biuras

(C-66/09. sz. ügy)

2009/C 90/27

Az eljárás nyelve: litván

A kérdést előterjesztő bíróság

Lietuvos Aukšciausiasis Teismas

Az alapeljárás felei

Felperes: Kirin Amgen, Inc.

Alperes: Lietuvos Respublikos valstybinis patentų biuras

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	Litvánia esetében az Európai Unióhoz történt csatlakozásának napját kell-e az 1768/92 rendelet (1) – 19. cikkének (2) bekezdésében hivatkozott – hatálybalépése napjának tekinteni?

2)	Az első kérdésre adott igenlő válasz esetén a hat hónapos határidő számítása tekintetében milyen kapcsolat áll fenn az 1768/92 rendelet 19. és 7. cikke között, és e rendelkezések közül melyiket kell alkalmazni egy konkrét ügyben?

3)	Valamely termék Európai Közösségben történő forgalomba hozatalára vonatkozó engedély feltétel nélkül hatályba lépett-e a Litván Köztársaságban az Európai Unióhoz történő csatlakozásának napjától?

4)	A harmadik kérdésre adott igenlő válasz esetén a termék forgalomba hozatalára vonatkozó engedély hatálybalépése az 1768/92 rendelet 3. cikkének b) pontja szempontjából azonosítható-e a forgalomba hozatal engedélyezésével?

(1) A gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről szóló, 1992. június 18-i 1768/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 182., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 11. kötet, 200. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/17

Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-362/05. és T-363/05. sz., Nuova Agricast Srl és Cofra srl kontra Bizottság ügyben 2008. december 2-án hozott ítélete ellen a Nuova Agricast Srl és Cofra srl által 2009. február 17-én benyújtott fellebbezés

(C-67/09. P. sz. ügy)

2009/C 90/28

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbezők: Nuova Agricast Srl és Cofra srl (képviselő: M. A. Calabrese ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság

Elsődleges kérelem

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet abban a részében is, amelyben megállapítja, hogy a 2000. május 29-i levélben nem volt semmiféle valótlanság, és ezért érdemben is utasítsa el a Bizottság ellenkérelmét;

—	a 2006. március 2-i szervezési intézkedésekben szereplő kérdésekről határozva állapítsa meg, és mondja ki, hogy mivel az első fokú keresetekben leírt magatartásokat tanúsította, a Bizottság súlyosan és nyilvánvalóan megsértette a közösségi jogot, és vagyoni kárt okozott a fellebbezőknek;

—	utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé, hogy döntsön a 2006. március 2-i szervezési intézkedésekben nem szereplő kérdésekről;

—

a költségek vonatkozásában:

i)	kötelezze a Bizottságot mindkét fok költségeinek viselésére, vagy

ii)	egyelőre ne határozzon a költségekről;

illetve, és abban az esetben ha az ügyet nem tartja érdemben eldönthetőnek:

Másodlagos kérelem

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet abban a részében is, amelyben megállapítja, hogy a 2000. május 29-i levélben nem volt semmiféle valótlanság, és ezért érdemben is utasítsa el a Bizottság ellenkérelmét;

—	utalja vissza az ügyet az Elsőfokú Bíróság elé;

—	egyelőre ne határozzon a költségekről.

Jogalapok és fontosabb érvek

ELSŐ JOGELLENESSÉGI KIFOGÁS: téves jogalkalmazás, mivel a Bizottság engedélyezhetőnek minősített egy olyan rendszert, amely ellentétes a jogbiztonság, a bizalomvédelem elveivel és az ugyanazon támogatási rendszerben részt vevő vállalkozások közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmával, aminek következtében megsértésre került az EK 87. cikk és az a közösségi ítélkezési gyakorlat, amely megállapítja, hogy az EK 88. cikkben előírt eljárás soha nem lehet a közösségi jogi szabályok és elvek megkerülésének vagy megsértésének eszköze, és amely rögzíti, hogy a Bizottság nem engedélyezhet olyan rendszereket, amelyek sértik a közösségi jog egyéb szabályait és elveit.

A fellebbezők azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság az 1997. évi határozatnak a megtámadott ítélet 81. pontjában történő értelmezése során az e határozattal engedélyezett egész támogatási rendszer tekintetében olyan értelmezést adott, amely e rendszert összeegyeztethetetlenné tette a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével és a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, mindezt azért, mert az így értelmezett rendszer, míg pontos biztosítékokat nyújtott az 1999. évi második felhívás során első ízben kérelmet benyújtó vállalkozásoknak azon tény tekintetében, hogy szükség esetén e vállalkozások is módosíthatják kérelmüket egy következő felhívás során, ugyanakkor e módosítást logikusan lehetetlenné tette, mivel 1999. december 31-ét követően e felhívásra soha nem kerülhetett sor, még akkor sem, ha csak a módosításokra irányult volna. A fellebbezők ebből arra következtetnek, hogy a rendszer – ha így értelmezték – a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvein túl a hátrányos megkülönböztetés tilalmát is sértette, mivel kizárólag az 1999. évi második felhívásban első ízben részt vevő vállalkozások számára nem tették lehetővé azt, amit ellenben lehetővé tettek az előző felhívásokban részt vevő vállalkozások számára.

MÁSODIK JOGELLENESSÉGI KIFOGÁS: téves jogalkalmazás, mivel nem került ellenőrzésre, hogy az 1997. évi engedélyező határozatnak az Elsőfokú Bíróság által adott értelmezése helyettesíthető-e más, a fent hivatkozott jogelveket tiszteletben tartó értelmezéssel. Ebből következően megsértésre került az az ítélkezési gyakorlat, amelynek értelmében a bíróság köteles ezt megvizsgálni és köteles a helyettesítést végrehajtani.

A fellebbezők azt állítják, hogy az Elsőfokú Bíróság az 1997. évi határozatban engedélyezett rendszer általánosságban és elvontan történő értelmezése során nem vizsgálta meg, hogy az 1997. évi engedélyező határozat általa adott értelmezése helyettesíthető-e más, a fent hivatkozott jogelveket tiszteletben tartó értelmezéssel, így tévesen alkalmazta a jogot, mivel megsértette azt az ítélkezési gyakorlatot, miszerint amennyiben valamely másodlagos közösségi jogi rendelkezés többféleképpen is értelmezhető, azt kell előnyben részesíteni, amely magát a rendelkezést az EK-Szerződéssel összeegyezethetővé teszi, azzal az értelmezéssel szemben, amely a rendelkezésnek a Szerződéssel való összeegyeztethetetlensége megállapításához vezet.

HARMADIK JOGELLENESSÉGI KIFOGÁS: a fellebbezők azt állítják, hogy a megtámadott ítélet, abban a részében (50. és 51. pont), amelyben kizárja a valótlanság meglétét a 2000. május 29-i levélben, érvénytelen e levél értelmezésének hibája, valamint a tények eltorzítása okán, tehát hatályon kívül kell helyezni, és e tekintetben is érdemben el kell utasítani a Bizottság ellenkérelmét, amely arra irányul, hogy törlésre kerüljön a benyújtott fellebbezések szövegéből a fellebbezők által előterjesztett azon kifogás, hogy a Bizottság tévedett, amikor oly módon fogalmazta meg a 2000. május 29-i levelet, hogy annak alapján úgy lehetett érteni, hogy az olasz hatóságok voltak azok, amelyek a 2000. május 16-i találkozón sem említették a harmadik felhívás kategóriájába tartozó vállalkozások létezését.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/19

Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-335/07. sz., Volker Mergel és társai kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2008. december 16-án hozott ítélete ellen Volker Mergel, Klaus Kampfenkel, Burkart Bill és Andreas Herden szabadalmi ügyvivők által 2009. február 23-án benyújtott fellebbezés

(C-80/09 P. sz. ügy)

2009/C 90/29

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Volker Mergel, Klaus Kampfenkel, Burkart Bill, Andreas Herden (képviselő: G. P. Friderichs ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül az Elsőfokú Bíróság második tanácsának 2008. december 16-án hozott, a fellebbezőknek telefaxon keresztül 2008. december 18-án kézbesített határozatát (T-335/07-33. sz. ügy);

—	a Bíróság helyezze hatályon kívül a fellebbezési eljárásban ellenérdekű fél negyedik fellebbezési tanácsának 2007. június 25-én hozott határozatát (R 0299/2007-4. sz. ügy);

—	a Bíróság a fellebbezési eljárásban ellenérdekű felet kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jogvita tárgya az a kérdés, hogy a 35., 41. és 42. osztályba tartozó szolgáltatásokra vonatkozó „Patentconsult” kifejezés védjegyként oltalomban részesíthető-e. Az Elsőfokú Bíróság azon az állásponton volt, hogy a „Patentconsult” az említett szolgáltatásokat közvetlenül és konkrétan leíró megjelölés.

A fellebbezők fellebbezésüket a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának téves értelmezésére és alkalmazására alapítják.

Első jogalapjukkal a fellebbezők azt kifogásolják, hogy az Elsőfokú Bíróság a szóban forgó védjegyet tévesen minősítette olyan új szóalkotásnak, amely nem mutat észrevehető különbséget a leíró elemek egyszerű összetételéhez képest. Az Elsőfokú Bíróság a szóban forgó védjegy megkülönböztető képességének hiányát azzal indokolta, hogy a „Patentconsult” védjegy a „patent consulting”-hoz vagy „patent consultancy”-hoz hasonló megjelölések szokásos felépítését követi. Ez a minősítés azonban téves, mivel a „Patentconsult” kifejezés egyáltalán nem a szokásos, vagyis a nyelvtanilag helyes felépítést követi, hanem – éppen azért, hogy egy feltűnő, új szóalkotást hozzon létre – attól eltér, és megkülönböztethető a „patent” és „consult” elemek puszta összetételétől.

A második jogalapjukkal a fellebbezők azzal érvelnek, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen minősítette a „Patentconsult” védjegyet úgy, hogy az kizárólag leíró jellegű. Az Elsőfokú Bíróság abból indult ki, hogy a leíró jelleg szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az érintett szolgáltatásokra más kifejezések is használhatók. A fellebbezők azonban abból indulnak ki, hogy éppen a „Patentconsult-”től eltérő másik kifejezést kell használni, hogy a rendelkezésre állás követelményét érvényesíteni lehessen. A nyelvtanilag hibás „Patentconsult” kifejezés semmiképp sem alkalmas erre.

A harmadik jogalapjukkal a fellebbezők végül azt kifogásolják, hogy az Elsőfokú Bíróság tévesen tekintette az OHIM-nak a „Netmeeting” védjeggyel kapcsolatban hozott korábbi határozatát és a Bíróság által a C-383/99 P. sz. ügyben a „Baby-dry” védjeggyel kapcsolatban hozott határozatát irrelevánsnak. Ezen utóbb említett határozat szerint az érintett közönség által a mindennapi nyelvben használt kifejezésmódtól való észlehető eltérés elegendő a megkívánt megkülönböztető képesség megállapításához. Ezen ítélkezési gyakorlatot figyelembe kell venni a közösségi bíróságok határozatai folytonosságának és megbízhatóságának a biztosítása érdekében.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/19

A Regeringsrätten (Svédország) által 2009. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra Skatteverket

(C-84/09. sz. ügy)

2009/C 90/30

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Regeringsrätten

Az alapeljárás felei

Felperes: X

Alperes: Skatteverket

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy értelmezendő-e a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló [2006/112/EK] tanácsi irányelv (1) 138. és 20. cikke, hogy a származási ország területéről történő elszállításnak bizonyos időtartamon belül meg kell kezdődnie annak érdekében, hogy az értékesítés mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, és hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősüljön?

Hasonlóképpen, úgy kell-e értelmezni ezeket a cikkeket, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállamba történő szállításnak bizonyos időtartamon belül be kell fejeződnie ahhoz, hogy az értékesítés mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól, és hogy az Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősüljön?

3)	Az 1. és 2. kérdésre adott választ befolyásolja-e, ha a megszerzett termék új közlekedési eszköz, és a termék magánszemély vevője a közlekedési eszközt végső soron egy bizonyos tagállamban kívánja használni?

4)	Valamely Közösségen belüli termékbeszerzéssel kapcsolatosan, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló [2006/112/EK] tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében mely időpontban kell megállapítani, hogy egy közlekedési eszköz újnak minősül-e?

(1) A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (HL L 347., 1. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/20

Az Amtsgericht Schorndorf (Németország) által 2009. március 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ingrid Putz kontra Medianess Electronics GmbH

(C-87/09. sz. ügy)

2009/C 90/31

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Schorndorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Ingrid Putz

Alperes: Medianess Electronics GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti törvényi szabályozás, amely szerint, ha a beépítés eredetileg nem volt szerződéses kötelezettség, akkor az eladó a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kicserélés formájában történő helyreállítása során nem köteles viselni az utólagos teljesítés során átadott fogyasztási cikk fogyasztó által a fogyasztási cikk természetének és céljának megfelelően beépített nem szerződésszerű fogyasztási cikk helyére történő beépítésének a költségeit?

Úgy kell-e értelmezni a fenti irányelv 3. cikkének (2) bekezdését és (3) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy az eladó a fogyasztási cikk szerződésszerű állapotának kicserélés formájában történő helyreállítása során viselni köteles a fogyasztó által a fogyasztási cikk természetének és céljainak megfelelően beépített, nem szerződésszerű fogyasztási cikknek az eltávolításával járó költségeket?

(1) A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. március 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 171., 12. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 4. kötet, 223. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/20

Az Elsőfokú Bíróság (hatodik tanács) T-85/06. sz., General Química és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2008. december 18-án hozott ítélete ellen a General Química, S.A., a Repsol Química, S.A. és a Repsol YPF, S.A. által 2009. március 3-án benyújtott fellebbezés

(C-90/09. P. sz. ügy)

2009/C 90/32

Az eljárás nyelve: spanyol

Felek

Fellebbezők: General Química, S.A., Repsol Química, S.A., Repsol YPF, S.A. (képviselők: J.M. Jiménez-Laiglesia Oñate és J. Jiménez-Laiglesia Oñate ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Az Európai Közösségek Bizottsága

A fellebbezők kérelmei

—	A Bíróság helyezze hatályon kívül a T-85/06. sz. ügyben 2008. december 8-án hozott ítéletet abban a részében, amelyben az elutasítja a megsemmisítés iránti keresetnek a fellebbezők egyetemleges felelősségét illetően nyilvánvaló értékelési hibára és indokolás hiányára alapított jogalapját;

—

A Bíróság semmisítse meg a határozat 1. cikkének g) és h) pontját, valamint 2. cikkének d) pontját, a Repsol YPF és a Repsol Química, mint a General Químicá-val az EK 81. cikk (1) bekezdésének megsértéséért egyetemlegesen felelős társaságok ellen irányuló részeiben, illetőleg másodlagosan a határozatnak a Repsol YPF ellen irányuló részét, mindkét esetben megfelelő módon csökkentve a bírságot.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés a határozat megsemmisítésére irányuló kereset azon jogalapjának elutasítása ellen irányul, amely a Repsol Químicá-t és a Repsol YPF-et teszi felelőssé a General Química, S.A. által kifejtett magatartás miatt. Az ítélet tévesen olyan felelősségi szempontot alkalmaz, amely nincs összefüggésben a tényekkel és az ügy körülményeivel, illetve a General Química által elkövetett jogsértéssel. Az ítélet tévesen a leányvállalatra telepíti az anyavállalat felelősségét annak megállapításával, hogy gazdasági egységről van szó, pusztán annak a lehetősége miatt, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat a leányvállalat felett. Az ítélet – azon kívül, hogy nem veszi figyelembe, illetve eltorzítja az ügyiratokhoz mellékelt bizonyítékokat – azt sem indokolja meg, hogy az általa kiválasztott bizonyítékok miképpen bizonyítják a meghatározó befolyást. Ezen felül tévesen alkalmazza az ítélkezési gyakorlat által azokban az esetekben felállított vélelmet, amelyekben az anyavállalat a társasági tőke teljes összegének tulajdonosa, és megfordítja a bizonyítási terhet, amellett, hogy nem határozza meg pontosan, hogy milyen bizonyítási szabálynak kell teljesülnie a vélelem megdöntéséhez. Az ítélet korlátlan mérlegelési mozgásteret ad a Bizottságnak a vélelem megdöntésére előterjesztett bizonyítékok értékelését illetően. Ennek következtében a vélelem valójában megdönthetetlen. Ezzel azonos módon, azon kívül, hogy a Repsol YPF felelősségét nem nevesíti és az nem is egyértelmű, az ítélet tévesen terjeszti ki a vélelmet automatikusan a csoportban utolsóként szereplő anyavállalatra a meghatározó befolyás gyakorlásának puszta lehetősége alapján. A felelősséget, amely egyébként kimentést nem ismerő felelősség, a társaságok csoportja (vállalatcsoport) tekintetében állapítja meg, és nem a társaság (vállalat) mint gazdasági egység tekintetében.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/22

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Tirrenia di Navigazione és társai kontra Bizottság

(T-265/04., T-292/04. és T-504/04. sz. egyesített ügyek) (1)

(„Állami támogatások - Tengeri fuvarozás - Az olasz hatóságok által regionális társaságoknak kifizetett támogatások - A támogatásokat a közös piaccal részben összeegyeztethetőnek és részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - Megsemmisítés iránti kereset - Elfogadhatóság - Az eljáráshoz fűződő érdek - Új támogatások vagy létező támogatások - Indokolási kötelezettség - A 3577/92/EGK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése”)

2009/C 90/33

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes a T-265/04. sz. ügyben: Tirrenia di Navigazione SpA (korábban Tirrenia di Navigazione SpA és Adriatica di Navigazione SpA) (Nápoly, Olaszország) (képviselők: kezdetben G. Roberti, A. Franchi és G. Belletti ügyvédek, később G. Roberti és G. Belletti ügyvédek)

Felperesek a T-292/04. sz. ügyben: Caremar SpA (Nápoly); Toremar SpA (Livorno, Olaszország); Siremar SpA (Palermo, Olaszország) és Saremar SpA (Cagliari, Olaszország) (képviselők: kezdetben G. Roberti, A. Franchi és G. Bellitti ügyvédek, később G. Roberti és G. Bellitti ügyvédek)

Felperes a T-504/04. sz. ügyben: Navigazione Libera del Golfo SpA (Nápoly) (képviselők: S. Ravenna és A. Abate ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: V. Di Bucci és E. Righini meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: Caremar SpA (képviselők: kezdetben G. Roberti, A. Franchi és G. Bellitti ügyvédek, később G. Roberti és G. Bellitti ügyvédek) és az Olasz Köztársaság (képviselő: M. Fiorilli meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az Olaszország által az Adriatica, Caremar, Siremar, Saremar és Toremar tengerhajózási társaságok (Tirrenia-csoport) számára nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. március 16-i 2005/163/EK bizottsági határozat (HL 2005. L 53., 29. o.) részleges megsemmisítése.

Az ítélet rendelkező része

1)	A T-265/04. és a T-292/04. sz. ügyekben az Elsőfokú Bíróság az Olaszország által az Adriatica, Caremar, Siremar, Saremar és Toremar tengerhajózási társaságok (Tirrenia-csoport) számára nyújtott állami támogatásokról szóló, 2004. március 16-i 2005/163/EK bizottsági határozatot megsemmisíti.

2)	A T-504/04. sz. ügyben a kereset okafogyottá vált.

3)	A T-265/04. sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a saját költségein túl a Tirrenia di Navigazione SpA részéről felmerült költségek viselésére.

4)	A T-292/04. sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a saját költségein túl a Caremar SpA, Siremar SpA, Saremar SpA és a Toremar SpA részéről felmerült költségek viselésére.

5)	A T-504/04. sz. ügyben az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezi a saját költségein túl a Navigazione Libera del Golfo SpA részéről felmerült költségek viselésére.

6)	A T-504/04. sz. ügyben az Olasz Köztársaság és a Caremar viselik saját költségeiket.

(1) HL C 239., 2004.9.25.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/22

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Aker Warnow Werft és Kvaerner kontra Bizottság

(T-68/05. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - Hajógyártás - Az egykori Német Demokratikus Köztársaság - Hajógyártási szerződésekhez kapcsolódó veszteségek fedezése címén kifizetett támogatások - Versenyképességi támogatások - Többletkifizetés hiánya”)

2009/C 90/34

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Aker Warnow Werft GmbH (Rostock, Németország) és Kvaerner ASA (Oslo, Norvégia) (képviselők kezdetben: M. Schütte ügyvéd és B. Immenkamp solicitor, később: M. Schütte)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselik: L. Flynn és V. Kreuschitz, meghatalmazotti minőségben)

Az ügy tárgya

A Németország által a Kvaerner Warnow Werft javára végrehajtott állami támogatásról szóló, 2004. október 20-i 2005/374/EK bizottsági határozat (HL 2005. L 120., 21. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Németország által a Kvaerner Warnow Werft javára végrehajtott állami támogatásról szóló, 2004. október 20-i 2005/374/EK bizottsági határozatot.

2)	A Bizottság viseli saját költségeit, valamint köteles viselni az Aker Warnow Werft GmbH és a Kvaerner ASA részéről felmerült költségeket.

(1) HL C 106., 2005.4.30.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/23

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 11-i ítélete – Borax Europe kontra Bizottság

(T-121/05. sz. ügy) (1)

(„Dokumentumokhoz való hozzáférés - 1049/2001/EK rendelet - Dokumentumok és hangfelvételek - A hozzáférés megtagadása - Az egyén magánéletének és integritásának védelmére vonatkozó kivétel - A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel”)

2009/C 90/35

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Borax Europe Ltd (Guildford, Egyesült Királyság) (képviselők: D. Vandermeersch és K. Nordlander ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: P. Costa de Oliveira és I. Chatzigiannis meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság főtitkára 2005. január 17-i határozatának megsemmisítése iránti kérelem, amellyel megtagadta a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvnek (HL 1967. 196., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.) a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazításának keretében bizonyos dokumentumokhoz és hangfelvételekhez való hozzáférést.

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság főtitkárának a 2005. január 17-i határozatát, amellyel megtagadta a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazításának keretében bizonyos dokumentumokhoz és hangfelvételekhez való hozzáférést.

2)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot a költségek viselésére.

(1) HL C 143., 2005.6.11.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/23

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 11-i ítélete – Borax Europe kontra Bizottság

(T-166/05. sz. ügy) (1)

2009/C 90/36

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Borax Europe Ltd (Guildford, Egyesült Királyság) (képviselők: D. Vandermeersch és K. Nordlander ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: P. Costa de Oliveira és I. Chatzigiannis meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság főtitkára 2005. február 21-i határozatának megsemmisítése iránti kérelem, amellyel megtagadta a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvnek (HL 1967. 196., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 1. kötet, 27. o.) a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazításának keretében bizonyos dokumentumokhoz és hangfelvételekhez való hozzáférést.

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a Bizottság főtitkárának a 2005. február 21-i határozatát, amennyiben az megtagadta a Borax Europe Ltd hozzáférését a 2004. október 5-i és 6-i ülés felvételeihez, az ezen ülés összefoglaló jegyzőkönyvének két tervezetéhez, tizenhárom szakértői hozzászóláshoz, az ipar képviselőinek két hozzászólásához és a dán előadó által benyújtott dokumentumhoz.

2)	Az Elsőfokú Bíróság kötelezi a Bizottságot a költségek viselésére.

(1) HL C 155., 2005.6.25.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/24

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Olaszország kontra Bizottság

(T-424/05. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - A gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, az olasz hatóságok által kialakított támogatási program - A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - Indokolási kötelezettség - Az intézkedés szelektív jellege - A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége és a verseny torzítása - Az EK 87. cikk (3) bekezdésének e) pontja”)

2009/C 90/37

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselő: P. Gentili, avvocato dello Stato)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: V. Di Bucci és E. Righini meghatalmazottak)

Tárgy

A szabályozott értékpapírpiacokon jegyzett gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, Olaszország által végrehajtani szándékozott támogatási programról szóló, 2005. szeptember 6-i 2006/638/EK bizottsági határozat (HL 2006., L 268., 1. o.) megsemmisítése

Rendelkező rész

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság az Olasz Köztársaságot kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 22., 2006.1.28.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/24

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Associazione italiana del risparmio gestito és Fineco Asset Management SpA. kontra Bizottság

(T-445/05. sz. ügy) (1)

(„Állami támogatások - A gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, az olasz hatóságok által kialakított támogatási program - A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat - Megsemmisítés iránti kereset - Közvetlen és személyes érintettség - Elfogadhatóság - Indokolási kötelezettség - Az intézkedés szelektív jellege - Visszatéríttetési kötelezettség”)

2009/C 90/38

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperesek: Associazione italiana del risparmio gestito (Róma, Olaszország) és Fineco Asset Management SpA (Róma) (képviselők: G. Escalar, G. Cipolla és V. Giordano ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: V. Di Bucci és E. Righini meghatalmazottak)

Tárgy

A szabályozott értékpapírpiacokon jegyzett gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, Olaszország által végrehajtani szándékozott támogatási programról szóló, 2005. szeptember 6-i bizottsági határozat (HL 2006., L 268., 1. o.) megsemmisítése

Rendelkező rész

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a felpereseket kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 48., 2006.2.25.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/25

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Interpipe Niko Tube és Interpipe NTRP kontra Tanács

(T-249/06. sz. ügy) (1)

(„Dömping - Egyes, Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatala - A rendes érték számítása - A közösségi gazdasági ágazat együttműködése - Kiigazítás - A jutalékalapon dolgozó ügynök feladataihoz hasonló feladatok - Gazdasági egység - Nyilvánvaló mérlegelési hiba - Kötelezettségvállalás felajánlása - Védelemhez való jog - Indokolási kötelezettség”)

2009/C 90/39

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT), korábban Nikopolsky Seamless Tubes Plant „Niko Tube” ZAT (Nikopol, Ukrajna) és Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT), korábban Nizhnedneprovsky Tube-Rolling Plant VAT (Dnipropetrovsk, Ukrajna) (képviselők kezdetben: H.-G. Kamann és P. Vander Schueren, később P. Vander Schueren ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa (képviselő: J.-P. Hix meghatalmazott, segítője: G. Berrisch ügyvéd)

A alperest támogató beavatkozó: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők kezdetben: H. van Vliet és T. Scharf, később: M. van Vliet és K. Talabér-Ricz, meghatalmazotti minőségben)

Az ügy tárgya

A Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről szóló, 2006. június 27-i 954/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 175., 4. o.) megsemmisítése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

Az Elsőfokú Bíróság a Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről, a többek között Oroszországból és Romániából származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és intézkedés megszűnésére irányuló felülvizsgálatának megszüntetéséről, és a többek között Oroszországból és Romániából, valamint Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatának megszüntetéséről szóló, 2006. június 27-i 954/2006/EK tanácsi rendelet 1. cikkét megsemmisíti annyiban, amennyiben az Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube ZAT (Interpipe Niko Tube ZAT) és az Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant VAT (Interpipe NTRP VAT) által gyártott termékek Európai Közösségbe irányuló exportjai esetében megállapított dömpingellenes vám meghaladja azt a vámot, amely akkor lenne alkalmazandó, ha az exportárat nem igazították volna ki jutalékkal azokban az esetekben, amikor az értékesítések a Sepco, SA kapcsolt kereskedelmi társaság közvetítésével történtek.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Tanács viseli a saját költségeit, valamint a felperesek költségeinek egynegyedét, és a felperesek viselik saját költségeik háromnegyedét. A Bizottság viseli saját költségeit.

(1) HL C 261., 2006.10.28.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/25

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Professional Tennis Registry kontra OHIM – Registro Profesional de Tenis (PTR PROFESSIONAL TENNIS REGISTRY)

(T-168/07. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Felszólalási eljárás - A PTR PROFESSIONAL TENNIS REGISTRY közösségi ábrás védjegy bejelentése - Az RPT Registro Profesional de Tenis, S.L. korábbi nemzeti és közösségi ábrás védjegy és az RPT European Registry of Professional Tennis korábbi nemzeti ábrás védjegy - Viszonylagos kizáró ok - Összetéveszthetőség hiánya - A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”)

2009/C 90/40

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Professional Tennis Registry, Inc. (Hilton Head Island, Dél-Karolina, Egyesült Államok) (képviselők: M. Vanhegan és B. Brandreth barristerek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: D. Botis meghatalmazott)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban, beavatkozó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásban: Registro Profesional de Tenis, SL (Madrid, Spanyolország) (képviselő: M. Zarobe ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsa által 2007. február 28-án a Registro Profesional de Tenis, SL és a Professional Tennis Registry, Inc. közötti felszólalási eljárás ügyében hozott, helyesbített határozat (R 1050/2005-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság hatályon kívül helyezi a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának (az R 1050/2005-1. sz. ügyben hozott) 2007. február 28-i helyesbített határozatát.

2)	Az OHIM viseli saját költségeit, valamint a Professional Tennis Registry, Inc. részéről felmerült költségeket.

3)	A Registro Profesional de Tenis, SL viseli saját költségeit.

(1) HL C 170., 2007.7.21.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/26

Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Piccoli kontra OHIM (Egy kagyló formája)

(T-8/08. sz. ügy) (1)

(„Közösségi védjegy - Közösségi térbeli védjegy bejelentése - Egy kagyló formája - Feltétlen kizáró ok - Megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja - A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya - A 40/94 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése”)

2009/C 90/41

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: G. M. Piccoli Srl (Alzano Lombardo, Olaszország) (képviselők: S. Giudici és S. Caselli ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) (képviselő: L. Rampini meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Az OHIM első fellebbezési tanácsának 2007. szeptember 28-i, egy kagyló formájú térbeli megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozása tárgyában hozott határozata (R 530/2007-1. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

Az ítélet rendelkező része

1)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet elutasítja.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a G. M. Piccoli Srl-t kötelezi a költségek viselésére.

(1) HL C 64., 2008.3.8.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/26

Az Elsőfokú Bíróság 2009. február 18-i végzése – IMS kontra Bizottság

(T-346/06. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset és kártérítési kereset - 98/37/EK irányelv - »CE« jelöléssel ellátott gépek - A személyek biztonságát érintő kockázatok - Nemzeti tiltó intézkedés - Az intézkedést igazoltnak nyilvánító bizottsági vélemény - Megsemmisítés iránti kereset - A megtámadott aktus visszavonása - Okafogyottság - Kártérítési kereset - Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1.§-ának c) pontja - Elfogadhatatlanság”)

2009/C 90/42

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Industria Masetto Schio Srl (IMS) (Schio, Olaszország) (képviselők: F. Colonna és T. Romolotti ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága (képviselők: C. Zadra és D. Lawunmi meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Francia Köztársaság (képviselő: G. de Bergues meghatalmazott)

Az ügy tárgya

Egyrészt az IMS márkájú egyes mechanikus prések tilalmára vonatkozóan a francia hatóságok által elfogadott intézkedések tárgyában hozott, 2006. szeptember 6-i C (2006) 3914 bizottsági vélemény megsemmisítése iránti kérelem, másrészt az ezen vélemény elfogadásából következően a felperest állítólagosan ért kár megtérítése iránti kártérítési kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A megsemmisítés iránti kérelemről már nem szükséges határozni.

2)	Az Elsőfokú Bíróság a keresetet – mint elfogadhatatlant – ezt meghaladó részében elutasítja.

3)	A Bizottság viseli az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit. A fennmaradó költségeket a Bizottság és az Industria Masetto Schio Srl (IMS) fele-fele arányban viseli.

4)	A Francia Köztársaság maga viseli saját költségeit.

(1) HL C 20., 2007.1.27.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/27

2008. február 6-án benyújtott kereset – Görög Köztársaság kontra Bizottság

(T-46/09. sz. ügy)

2009/C 90/44

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperes: Görög Köztársaság (képviselők: B. Kontolaimos, I. Chalkias és S. Charitaki állami jogtanácsosok, S. Papaioannou az állam jogi szolgálatának eljárási képviselője)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg vagy módosítsa a megtámadott határozatot az alábbiak szerint, és kötelezze a Bizottságot az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2008. december 8-i C(2008) 7820 végleges bizottsági határozat (amelyet a felperessel az SG-Greffe (2008) D 207864/09-12-2008. sz. dokumentummal közöltek) megsemmisítésére irányul.

A felperes kérelme alátámasztására tizenkét megsemmisítési jogalapra hivatkozik.

Konkrétan, a citrusfélék ágazatában és az első megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értelmezte és alkalmazta a javasolt korrekció összege tekintetében az AGRI VI 5330/97, AGRI 61495/2002/REV I és AGRI/60637/2006 (a pénzügyi következmények számítása az EMOGA-elszámolás keretében – Iránymutatások – Ismétlődő hiányosságok – Ismételt jogsértés) bizottsági aktusokat, mivel nem áll fenn az alapellenőrzések hiánya, és nincsenek ismétlődő hiányosságok sem a citrusfélék támogatási rendszerében, míg a második megsemmisítési jogalapban azt állítja, hogy a Bizottság tévesen értékelte a ténybeli körülményeket, és aránytalan pénzügyi korrekciót alkalmazott, tekintve, hogy a közigazgatási és könyvviteli ellenőrzéseket végrehajtották, és készpénzfizetés csak egy esetben történt.

A gyapot támogatásának területén és a harmadik megsemmisítési jogalap alapján a felperes öt külön érvet hoz fel: a) a korrekció szerinte önkényes és aránytalan volt, mivel nem került figyelembevételre a rendszer javítása és a gyapot támogatási rendszerének 2001-ben történt késedelmes módosítása; b) a korrekciónak eltérőnek kellett volna lennie az egyes évek vonatkozásában, tekintve, hogy az ellenőrzési rendszer helyzete nem volt azonos a két időszakban; c) a gyapot támogatási rendszerének az IIER-rel (integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer) való összeegyeztethetősége biztosított volt; d) a környezetvédelmi intézkedések megfelelő időn belül ellenőrzésre kerültek és e) a területek helyszíni ellenőrzése (5 %) azonnali és hatékony volt.

A marhahúságazatban a támogatást illetően és a negyedik megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat érvénytelen, mivel az elszámolási eljárás lezárása ésszerű határidejének lejártát követően bocsátották ki, és azt meg kell semmisíteni, mivel az időmúlás okán hatáskörrel nem rendelkező szerv bocsátotta ki, és/vagy a Bizottság e tekintetben visszaélt hatáskörével és/vagy mivel a tagállamok tekintetében megsértette a jogbiztonságot.

Ötödik megsemmisítési jogalapjában a felperes másodlagosan arra hivatkozik, hogy a Bizottság határozatát meg kell semmisíteni, mivel az a korrekciók előírása tekintetében jogellenesen egy olyan időszakra visszaható hatállyal bír, amely megelőzte az egyeztető levelet, illetve az észrevételeket tartalmazó utolsó levelet.

Hatodik megsemmisítési jogalapjában, különösen pedig a korrekciók előírása indokainak tekintetében a felperes az 1258/99/EK rendelet (1) 7. cikkének és az iránymutatások téves értelmezésére és alkalmazására, a ténybeli körülmények és a bizonyítékok téves értékelésére, vagy egyébként a tényekben való tévedésre, valamint az indokolás hiányára hivatkozik.

Az olívaolaj támogatásának ágazatában és a hetedik megsemmisítési jogalap alapján a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat érvénytelen, mivel az elszámolási eljárás lezárása ésszerű határidejének lejártát követően bocsátották ki, és meg kell semmisíteni, mivel az időmúlás okán hatáskörrel nem rendelkező szerv bocsátotta ki, és/vagy a Bizottság e tekintetben visszaélt hatáskörével és/vagy mivel a tagállamok tekintetében megsértette a jogbiztonságot.

Nyolcadik megsemmisítési jogalapjában a felperes másodlagosan arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat a korrekciók előírása tekintetében jogellenesen egy olyan időszakra visszaható hatállyal bír, amely megelőzte az egyeztető levelet, illetve az észrevételeket tartalmazó utolsó levelet.

Kilencedik megsemmisítési jogalapjában, különösen pedig a korrekciók előírása indokainak tekintetében a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, mivel tévesen értelmezi az 1258/99 rendeletet és az 1663/95 rendeletet (2), a VI/5330/97 és az AGRI/61495/2002 iránymutatásokat, valamint a szóban forgó rendszerre vonatkozó egyedi rendelkezéseket (a 2261/84/EGK rendelet (3) 16. cikke, a 2366/98/EK rendelet (4) 27. és 28. cikke és az 1638/98 (5) rendelet 2. és 2a. cikke), téved a tényekben, nem megfelelően értékeli a ténybeli körülményeket, hiányos az indokolás és sérti az arányosság elvét.

Végül, a korrekciók pénzügyi felső határának túllépése/késedelmes kifizetések tekintetében tizedik megsemmisítési jogalapjában a felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozatot az FA/2005/70 vizsgálatra vonatkozó részében meg kell semmisíteni az elszámolási eljárásra vonatkozó szabályok és a 817/2004/EK rendelet (6) megsértése, indokolási hiányosságok és az arányosság elvének megsértése okán.

Tizenegyedik megsemmisítési jogalapjában a felperes azt állítja, hogy a Bizottság határozatát az FA/2006/108 közigazgatási vizsgálatra vonatkozó fejezet tekintetében is meg kell semmisíteni az elszámolási eljárásra vonatkozó szabályok megsértése, a 296/96/EK rendelet (7) téves alkalmazása, a tények nem megfelelő értékelése, indokolási hiányosságok és az arányosság elvének megsértése okán; végezetül pedig a tizenkettedik megsemmisítési jogalap a megtámadott határozatnak az FA/2006/137 vizsgálatra vonatkozó fejezetét vitatja elégtelen indokolás okán.

(1) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 103. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 414. o.)

(2) A 729/70/EGK tanácsi rendeletnek az EMOGA Garanciarészlege számlaelszámolási eljárása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1995. július 7-i 1663/95/EK bizottsági rendelet (HL L 159., 6. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 18. kötet, 31. o.)

(3) Az olívaolaj termelésére nyújtott támogatásra és az olívaolaj termelői szervezeteinek támogatására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1984. július 17-i 2261/84/EGK tanácsi rendelet (HL L 208., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 6. kötet, 94. o.)

(4) Az 1998/1999., 1999/2000. és 2000/2001. gazdasági évben az olívaolaj termelési támogatási rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. október 30-i 2366/98/EK bizottsági rendelet (HL L 293., 50. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 24. kötet, 113. o.)

(5) Az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló 136/66/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 1998. július 20-i 1638/98/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 23. kötet, 308. o.)

(6) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 817/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 153., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 46. kötet, 87. o.)

(7) A tagállamok által továbbítandó adatokról és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott kiadások havi könyveléséről, valamint a 2776/88/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 1996. február 16-i 296/96/EK bizottsági rendelet (HL L 39., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 18. kötet, 453. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/29

2009. január 30-án benyújtott kereset – Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság

(T-49/09. sz. ügy)

2009/C 90/45

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Evropaïki Dynamiki – Proigmena Systimata Tilepikoinonion Pliroforikis kai Tilematikis AE (Athén, Görögország) (képviselők: N. Korogiannakis és P. Katsimani ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a Bizottságnak a felperes által a REGIO-A4-2008-01 számú, „A Regionális Politikai Főigazgatóság informatikai rendszerének karbantartása és fejlesztése” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásban (1) benyújtott ajánlatot elutasító, és a felperessel a 2008. november 21-i levéllel közölt határozatát, valamint valamennyi ezzel kapcsolatos határozatát, ideértve a szerződést a nyertes ajánlattevőnek odaítélő határozatot;

—	kötelezze a Bizottságot a felperes által a szóban forgó közbeszerzési eljárás következtében elszenvedett károk megtérítésére 4 520 845,05 euró összegben;

—	a Bizottságot kötelezze a felperesnek a jelen keresettel kapcsolatban felmerült jogi és egyéb költségei és kiadásai viselésére a jelen kereset elutasítása esetén is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügyben a felperes az alperes azon határozatának megsemmisítését kéri, amelyben elutasította a REGIO-A4-2008-01 számú, „A Regionális Politikai Főigazgatóság informatikai rendszerének karbantartása és fejlesztése” tárgyú nyílt közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatát, és a szerződést a nyertes ajánlattevőnek ítélte oda. A felperes a közbeszerzési eljárás következtében elszenvedett károk megtérítését is kéri.

Kérelmei alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság megsértette az egyenlő bánásmód elvét, mivel az odaítélés szempontjait utólagosan ismertette, az ajánlattevők tehát nem ismerték azokat, és mivel hátrányosan megkülönböztető értékelési módszert alkalmazott.

Másodszor a felperes álláspontja szerint a bírálóbizottság nem indokolta kellően határozatát.

Harmadszor a felperes azzal érvel, hogy a Bizottság alapvető eljárási szabályokat sértett meg azzal, hogy kiegészítő bírálóbizottságot alkalmazott az eljárásban.

Negyedszer a felperes álláspontja szerint az alperes a felperes ajánlatának értékelését megalapozatlan megfontolásokra és feltevésekre alapította, ezzel súlyos és nyilvánvaló értékelési hibákat követett el, és visszaélt hatáskörével.

(1) HL 2008/S 117-155067

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/29

2009. február 3-án benyújtott kereset – Ifemy’s kontra OHIM – Dada & Co Kids (Dada & Co. kids)

(T-50/09. sz. ügy)

2009/C 90/46

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Ifemy’s Holding GmbH (München, Németország) (képviselő: H.G. Augustinowski ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Dada & Co Kids Srl (Prato, Olaszország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) negyedik fellebbezési tanácsának 2008. november 27-i, az R 911/2008-4. sz. ügyben hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az érintett közösségi védjegy: a „Dada & Co. kids” ábrás védjegy a 25. osztályba tartozó áruk tekintetében.

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a 30 114 449. számon a 25. osztályba tartozó áruk tekintetében lajstromozott „DADA” német szóvédjegy.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: Az EK 2. és EK 3. cikkben foglalt egyenlő bánásmód és tisztességes verseny elvének és a jogállamiság elvének, valamint a 40/94 tanácsi rendelet 43. cikkének és 80. cikke (1) bekezdésének és a 2868/95 bizottsági rendelet (1) 50. szabálya (2) bekezdésének és 80. szabálya (2) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta a felszólalási osztály azon határozatának hatályon kívül helyezését, amely helytelenül nevezte meg a felperest, továbbá mivel a fellebbezési tanács helytelenül állapította meg, hogy a felszólalási osztály előtt a felperes számára minden lehetőséget biztosítottak a releváns bizonyíték benyújtására.

(1) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. December 13-I 2868/95/Ek rendelet (HL 1995., L 303., 1. o.; Magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/30

2009. február 11-én benyújtott kereset – Cafea kontra OHIM – Christian (BEST FARM)

(T-53/09. sz. ügy)

2009/C 90/47

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Cafea GmbH (Hamburg, Németország) (képviselők: C. Schumann és M. Hartmann ügyvédek)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Dieter Christian (Frankfurt, Németország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az első fellebbezési tanács R 420/2008-1. sz. ügyben 2008. november 27-én hozott határozatát;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze a költségek viselésére;

—	az Elsőfokú Bíróság a védjegybejelentőt kötelezze az OHIM előtti felszólalási és fellebbezési eljárás költségeire.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: Dieter Christian.

Az érintett közösségi védjegy: a „BEST FARM” szóvédjegy a 29., 30., 31. és 32. osztályba tartozó áruk tekintetében (3 089 281. sz. bejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: a felperes, a KORD Beteiligungsgesellschaft mbH & Co. KG korábbi cégnév alatt.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: a „BESTFORM” német szóvédjegy az 1., 29., 30., 32. 33. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében (30 056 334. sz.).

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalást elutasította.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: a 40/94 rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának a megsértése, mivel az ütköző védjegyek között fennáll az összetévesztés, vagy legalábbis a képzetbeli társítás veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994., L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/30

2009. február 11-én benyújtott kereset – XXXLutz Marken kontra OHIM – Natura Selection (Linea Natura Natur hat immer Stil)

(T-54/09. sz. ügy)

2009/C 90/48

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: XXXLutz Marken (Wels, Ausztria) (képviselő: H. Pannen ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Natura Selection SL (Barcelona, Spanyolország)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül az OHIM második fellebbezési tanácsának 2008. november 28-i határozatát (R 1787/2007-2. sz. ügy);

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A közösségi védjegy bejelentője: A felperes.

Az érintett közösségi védjegy: A „LineaNatura Natur hat immer Stil” ábrás védjegy a 8., 14., 16., 20., 21., 24., 25. és 27. osztályba tartozó áruk vonatkozásában (4 626 693. sz. védjegybejelentés).

A felszólalási eljárásban hivatkozott védjegy vagy megjelölés jogosultja: Natura Selection S. L.

A hivatkozott védjegy vagy megjelölés: A 3., 14., 16., 20., 25., 35., 38., 39. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott „natura selection” ábrás védjegy (2 016 384. sz. közösségi védjegy), valamint a 3., 14., 16., 20., 21., 24., 25., 27., 28., 35., 39. és 42. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott, a „natura” szót tartalmazó más közösségi és spanyol védjegyek.

A felszólalási osztály határozata: a felszólalási osztály a felszólalásnak helyt adott.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 40/94/EK rendelet (1) 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése, mivel az ütköző védjegyek között nem áll fenn az összetévesztés veszélye.

(1) A közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/31

2009. február 13-án benyújtott kereset – Saint-Gobain Glass France és társai kontra Bizottság

(T-56/09. sz. ügy)

2009/C 90/49

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Saint-Gobain Glass France SA (Courbevoie, Franciaország), Saint-Gobain Sekurit Deutschland GmbH & Co. KG (Aachen, Németország), Saint-Gobain Sekurit France SAS (Thourotte, Franciaország) (képviselők: B. van de Walle de Ghelcke, B. Meyring, M. Guillaumond és E. Venot ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek (1)

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az Európai Közösségek Bizottsága által az EK 81. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (COMP/39.125 járműipariüveg-ügy) 2008. november 12-én hozott C(2008)6815 végleges határozatnak a 2009. február 11-én hozott C(2009)863 végleges határozattal módosított, a felperesekkel 2009. február 13-án és 16-án közölt változatát, valamint e határozat rendelkező részét alátámasztó indokolást, amennyiben e határozat módosított változatának címzettjei a felperesek, vagy másodlagosan semmisítse meg e határozat 2.cikkét;

—	másodlagosan az Elsőfokú Bíróság csökkentse megfelelő összegűre a határozat 2009. február 11-én hozott C(2009)863 végleges határozattal módosított, a felperesekkel 2009. február 13-án és 16-án közölt változatának 2. cikkében a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegét;

—	az Elsőfokú Bíróság az alperest kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Jelen keresettel a felperesek COMP/39.125 járműipari üveg-ügyben 2008. november 12-én hozott C(2008)6815 végleges határozat részleges megsemmisítését kérik, amely határozatban a Bizottság megállapította, hogy bizonyos vállalkozások, köztük a felperesek, megsértették az EK 81. cikk (1) bekezdését és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 53. cikkét, mivel a járműipari üveg európai piacán felosztották a jármű-üveg szállítására vonatkozó szerződéseket, és összehangolták az árpolitikájukat és beszerzési stratégiájukat.

Keresetük alátámasztására a felperesek nyolc jogalapot hoznak fel, amelyek a következőkön alapulnak:

—

a független és pártatlan bírósághoz való jognak, valamint az ártatlanság vélelmének megsértése, amennyiben a bírságot olyan közigazgatási hatóság szabta ki, amely a vizsgálati és szankcionálási hatásköröket halmozza, valamint az 1/2003 rendelet (2) jogellenessége, amennyiben az nem írja elő a független és pártatlan bírósághoz való jogot;

—	a felperesek meghallgatáshoz való jogának megsértése, amennyiben a Bizottság nem ismertette a kontradiktórius eljárás során a 2006. évi bírság kiszámítására vonatkozó iránymutatás (3) alapján történő bírságkiszámítás módját;

—	az EK 253. cikkének megsértése, mivel a megtámadott határozat jogilag nem megfelelően indokolt, amennyiben a Bizottság nem fejti ki pontosan, hogy milyen eladások alapján számította ki a jogsértéssel kapcsolatos forgalmat;

—	az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének, valamint a büntetés egyéniesítése elvének megsértése, és hatáskörrel való visszaélés, mivel a 10 %-os felső határt – a Compagnie de Saint-Gobain forgalmát kizárva – csak a felperesek forgalmára kellett volna alkalmazni;

—

a büntetés visszaható hatálya tilalmának megsértése, amennyiben a Bizottság visszaható hatállyal alkalmazta a 2006. évi bírság kiszámítására vonatkozó iránymutatást, ami a bírságok szintjének előre nem látható, jelentős emelkedéséhez vezetett, mivel a Bizottság annak ellenére ezen iránymutatásra alapította a megtámadott határozatot, hogy ezen iránymutatást a jogsértés végét követően fogadta el;

—	az arányosság elvének megsértése, mivel a kiszabott bírság túl magas összegű, aránytalan, és az elrettentési céllal nem igazolható;

—	az 1/2003 rendelet 23. cikkének, valamint az indokolási kötelezettségnek a megsértése, amennyiben a Bizottság nem támaszkodhat a megtámadott határozat vonatkozásában relevánsnak tekintett két visszaesésre, mivel a felperesek azon két határozatnak nem voltak címzettjei;

—	téves jogalkalmazás és mérlegelési hiba az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdése a) pontjának és (3) bekezdésének alkalmazását illetően, mivel a Bizottság nem vette figyelembe a bírság kiszámításánál azon tényt, hogy a felperesek nem vitatták a tényeket.

(1) A megtámadott bizottsági határozat helyesbítése miatt benyújtott keresetet követően módosított kérelmek.

(2) A Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.)

(3) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/32

2009. február 18-án benyújtott kereset – Soliver kontra Bizottság

(T-68/09. sz. ügy)

2009/C 90/50

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Soliver NV (Roeselare, Belgium) (képviselők: H. Gilliams és J. Bocken, ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a COMP/39.125 járműipari üveg-ügyben 2008. november 12-én hozott bizottsági határozat 1. cikkét, amennyiben e cikk megállapítja, hogy a felperes 2001. november 19. és 2003. március 11. között részt vett a határozatban megállapított jogsértésben;

—	az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a COMP/39.125 járműipari üveg-ügyben 2008. november 12-én hozott bizottsági határozat 2. cikkét, amennyiben e cikk 4 396 000 euró bírságot szab ki a felperessel szemben;

—	másodlagosan az Elsőfokú Bíróság csökkentse lényegesen felperessel szemben kiszabott bírságot;

—	minden esetben kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztására a felperes az EK 81. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke, valamint az indokolási kötelezettség megsértésére, valamint a tényállás tekintetében elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára hivatkozik. A felperes úgy érvel, hogy a megtámadott határozat tévesen állítja, hogy a felperes 2001. november 19. és 2003. március 11. között részt vett a megtámadott határozat 1. cikkében megállapított jogsértésben.

Másodszor a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság nem indokolta az általa elfogadott értékesítési adatokat, ezen adatok nincsenek összhangban a bírságkiszabási iránymutatással, nem teszik lehetővé a felperes számára a védekezést, ellentétesek az ártatlanság vélelmével, és megsértik az egyenlő bánásmód elvét.

Harmadszor a felperes az egyenlő bánásmód elvének, az arányosság elvének, a bírságkiszabási iránymutatásnak, és az indokolási kötelezettségnek a megsértésére hivatkozik. A felperessel szemben kiszabandó bírság alapösszegének kiszámításakor a Bizottság a felperes eladásai értékének túlzottan magas százalékarányát alkalmazta.

Negyedszer a felperes az egyenlő bánásmód elvének, az arányosság elvének megsértésére, valamint a tényállás tekintetében elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára hivatkozik, annak következtében, hogy a Bizottság a felperes eladási értékét megszorozta azon évek számával, amelyek során a felperes állítólag részt vett a megtámadott határozat 1. cikkében megállapított jogsértésben

Ötödször a felperes a visszaható hatály tilalmának megsértésére hivatkozik. A felperes szerint a Bizottság a 2006. évi iránymutatást (1) alkalmazta egy olyan állítólagos jogsértés esetében, amelyet ezen iránymutatás kihirdetését megelőzően követtek el.

Hatodszor a felperes az egyenlő bánásmód elvének, az arányosság elvének megsértésére, valamint a tényállás tekintetében elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára hivatkozik, annak alapján, hogy a Bizottság a felperessel szemben kiszabandó bírság alapösszegét a felperes eladási értékének további 16 %-ával megemelte.

Hetedszer a felperes az EK 81. cikk és a bírságkiszabási iránymutatás megsértésére hivatkozik, mivel a felperessel szemben kiszabandó bírság kiszámításakor a Bizottság megtagadta a felperesre nézve enyhítő körülmények figyelembevételét.

(1) Az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/33

2009. február 20-án benyújtott kereset – Provincie Groningen és Provincie Drenthe kontra Bizottság

(T-69/09. sz. ügy)

2009/C 90/51

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperesek: Provincie Groningen (Groningen, Hollandia) és Provincie Drenthe (Assen, Hollandia) (képviselők: C. Dekker és E. Belhadj ügyvédek)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság részben semmisítse meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott azon támogatás csökkentéséről szóló, 2008. december 11-i C (2008) 8355 bizottsági határozat 2. cikkét, amelyet a 2. célhoz tartozó Groningen-Drenthe régióra vonatkozó 97. 07. 13. 003. sz. egységes programozási dokumentum keretében az 1997. május 26-i C (1997) 1362 bizottsági határozat hagyott jóvá, az említett előbbi határozatnak 1 139 346,24 euró tervezett átalánykorrekcióra vonatkozó, illetve a nem támogatható kiadásokat összesen 8 441 804 NLG-ben meghatározó, illetve azon részében, amely az 5, 76 %-os extrapolált korrekcióra és a közbeszerzési irányelvekben előírt küszöbérték alatti értékű szerződések tekintetében az elmaradt nyilvános ajánlati felhívás tekintetében 1 160 465 NLG mértékű korrekcióra vonatkozik;

—	az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a jelen jogvita költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A felperesek a keresetük alátámasztása érdekében először is a 4253/88 rendelet (1) 24. cikkének a megsértését kifogásolják, mivel a Bizottság a megállapított szabálytalanságok miatt 5,76 %-os extrapolált korrekciót, a különleges projekt- és programelőírások megszegése miatt pedig 2 %-os átalánykorrekciót írt elő annak ellenére, hogy ezek a korrekciók nem alapíthatók az említett cikkre.

Másodszor a felperesek az EK 28. cikk és az EK 49. cikk megsértését kifogásolják, mivel a Bizottság nem ismerte fel, hogy azok a szerződések, amelyeknek az értéke a 93/37/EGK (2), 93/38/EGK (3) és 92/50/EGK (4) irányelvekben a közbeszerzési eljárásra vonatkozóan előírt küszöbértéket meghaladják, az áruk szabad mozgására, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések alapján csak akkor ítélendők oda, ha a szerződésnek határokon átnyúló aspektusa van.

Harmadszor a felperesek a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének a megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság megállapította, hogy azok a szerződések, amelyeknek az értéke az irányelvekben a közbeszerzési eljárásra vonatkozóan előírt küszöbértéket nem éri el, csak az áruk szabad mozgására, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések alapján ítélhetők oda annak ellenére, hogy ez az egységes programozási dokumentumok végrehajtásának idején a 2. célhoz tartozó Groningen-Drenthe régió vonatkozásában nem volt egyértelmű.

Negyedszer a felperesek az EK-Szerződésnek, és különösen az EK 211. cikknek a megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság a projektekre vonatkozó nemzeti előírások állítólagos megszegése miatt 2 %-os átalánycsökkentést alkalmazott annak ellenére, hogy erre nem volt hatásköre.

Ötödször a felperesek a 4253/88 rendelet és a 2064/97 rendelet (5) megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság álláspontjával ellentétben az igazgatási és ellenőrzési rendszer vonatkozásában a kötelezettségeiket teljesítették.

Hatodszor a felperesek a bizalomvédelem elvének a megsértését kifogásolják, mivel a Bizottság magatartása alapján megalapozottan bíztak abban, hogy a meglevő igazgatási és ellenőrzési rendszer és az egyéb felügyeleti módszerek a kötelezettségeik teljesítéséhez megfelelőek.

Hetedszer a felperesek a 4253/88 rendelet megsértését kifogásolják, mivel a Bizottság tévesen képviselte azt az álláspontot, hogy a „Noord-Zuidroute” projektet nem fejezték be időben, és hogy az igazgatási és ellenőrzési rendszer vonatkozásában hibákat követtek el, amely miatt 2 %-os átalánycsökkentést alkalmazott.

Nyolcadszor a felperesek a 93/36/EGK irányelv (6) megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság tévesen képviselte azt az álláspontot, hogy a „Waterfabriek Noorder Dierenpark Emmen” projekt keretében a membránok és folyamatirányító rendszer szállítására vonatkozó szerződéseket kötöttek, amelyeket a 93/36/EGK irányelvvel ellentétes módon mindenfajta verseny biztosítása nélkül ítéltek oda, hiszen a 93/36/EGK irányelv ezt az adott esetben teljes mértékig lehetővé teszi.

Kilencedszer a felperesek a 92/50/EGK irányelv és a 93/36/EGK irányelv megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság tévesen képviselte azt az álláspontot, hogy a „Waterfabriek Noorder Dierenpark Emmen” projekt keretében olyan szerződést kötöttek a projektnek és annak kereteinek az irányítására, amelyet a 92/50/EGK irányelv rendelkezései ellenére mindenfajta verseny biztosítása nélkül ítéltek oda, annak ellenére, hogy ez a szerződés a 93/37/EGK irányelv értelmében az építési munkálatok kivitelezésének a részét képezte, és ezért nem kellett rá külön ajánlati felhívást kiírni.

Tizedszer a felperesek a 93/38/EGK irányelv megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság tévesen képviselte azt az álláspontot, hogy a „Centraal Station Groningen” projekt keretében egy ideiglenes szállásegységek bérletére vonatkozó szerződést a 93/38/EGK irányelv rendelkezéseivel ellentétesen ítéltek oda annak ellenére, hogy az ideiglenes szállás létrehozása a 93/98/EGK irányelv értelmében építési munka.

Tizenegyedszer a felperesek a 4253/88 rendelet megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság tévesen képviselte azt az álláspontot, hogy a „Noord-Niederland” technológiai központ támogatása az egységes programozási dokumentumnak nem felel meg.

Végezetül a felperesek az EK-Szerződés és a 4253/88 rendelet megsértésére hivatkoznak, mivel a Bizottság a teljes hibaszázalék kiszámításakor jogellenesen vette figyelembe a „Verbouwplan Martinihal Groningen”-re vonatkozó megállapításokat.

(1) A 2052/88 rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o.).

(2) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/37/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 54. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 163. o.).

(3) A vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 84. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 2. kötet, 194. o.).

(4) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18-i 92/50/EGK tanácsi irányelv (HL L 209., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 322. o.).

(5) A 4253/88/EGK tanácsi rendeletnek a strukturális alapok által társfinanszírozott műveletek tagállamok általi pénzügyi ellenőrzése tekintetében történő végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1997. október 15-i 2064/97/EK bizottsági rendeletet (HL L 290., 1. o.).

(6) Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/36/EGK tanácsi irányelv (HL L 199., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 6. kötet, 2. fejezet, 110. o.)

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/34

2009. február 19-én benyújtott kereset – Hollandia kontra Bizottság

(T-70/09. sz. ügy)

2009/C 90/52

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Holland Királyság (képviselők: C. Wissels és M. Noort meghatalmazottak)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

—	az Elsőfokú Bíróság a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Hollandia a keresetének alátámasztása érdekében először is a jogbiztonság elvének a megsértésére hivatkozik, mivel a tagállamra az Elsőfokú Bíróság olyan ítélkezési gyakorlatára való hivatkozás mellett írtak elő kötelezettségeket, amely csak a kötelezettségek előírását követően keletkezett, és az említett időpontban az érintett kötelezettségek a tagállam számára nem lehettek világosak, meghatározottak és előreláthatóak.

Másodlagosan Hollandia az indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik, mivel a Bizottság nem indokolta meg pontosabban, hogy miben áll határokon átnyúló érdek a kérdéses projekthez kapcsolódóan, amelyet kölcsönös megegyezéssel ítéltek oda, és amelynek az értéke az irányelvben a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóan előírt küszöbértéknél kisebb.

Végezetül Hollandia az EK 211. cikk megsértését kifogásolja, mivel a Bizottság a projektekre vonatkozó nemzeti előírások állítólagos megszegése miatt 2 %-os átalánycsökkentést alkalmazott annak ellenére, hogy erre csak a közösségi jogi előírások tekintetében lett volna hatásköre.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/34

2009. február 17-én benyújtott kereset – hofherr communikation kontra OHIM (NATURE WATCH)

(T-77/09. sz. ügy)

2009/C 90/53

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: hofherr communikation GmbH (Innsbruck, Ausztria) (képviselő: S. Warbek ügyvéd)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) első fellebbezési tanácsának 2008. december 4-i, az R 1410/2008-1. sz. ügyben hozott határozatát, és engedélyezze a bejelentett védjegy lajstromozását;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az érintett közösségi védjegy: a „NATURE WATCH” szóvédjegy a 9., 39., 41. és 43. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében – nemzetközi lajstromszám: WOO 957 541.

Az elbíráló határozata: az elbíráló a bejelentett védjegy közösségi védjegyként történő lajstromozását megtagadta.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok: A 40/94 tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 7. cikke (1) bekezdése c) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen jutott arra a következésre, hogy a bejelentett védjegy leíró jellegű, valamint nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/35

2009. február 20-án benyújtott kereset – Chalk kontra OHIM – Reformed Spirits Company Holdings (CRAIC)

(T-83/09. sz. ügy)

2009/C 90/54

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: David Chalk (Canterbury, Egyesült Királyság) (képviselők: C. Balme, W. James és M. Gilbert, Solicitors és S. Malynicz, Barrister)

Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Reformed Spirits Company Holdings Ltd (St Helier, Jersey)

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság helyezze hatályon kívül a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) második fellebbezési tanácsának 2008. november 13-i határozatát (R 1888/2007-2. sz. ügy),

—

az Elsőfokú Bíróság törölje a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet az OHIM lajstromából, és engedélyezze a felperesnek – az Arthur Crack Limited és a felperes között 2006. január 21-én megvalósult átruházás következtében – a 2 245 306 lajstromszámú közösségi védjegy jogosultjaként történő bejegyzését;

Másodlagosan az Elsőfokú Bíróság utalja vissza az ügyet az OHIM fellebbezési tanácsa elé az ügynek a Bíróság megállapításaira figyelemmel történő újbóli elbírálása végett;

—	az Elsőfokú Bíróság az OHIM-ot, és a jelen eljárásban való részvétele mértékéig a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet kötelezze a költségek viselésére, a jelen eljárás és a fellebbezési tanács előtti eljárás költségeit is beleértve.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az átruházás bejegyzésének törlése iránti kérelemmel érintett lajstromozott közösségi védjegy: a „CRAIC” szóvédjegy a 25., 32. és 33. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

A közösségi védjegy jogosultja: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél.

Az átruházás bejegyzésének törlését kérelmező fél: a felperes.

Az elbíráló határozata: az elbíráló elutasította az átruházás bejegyzésére vonatkozó határozat visszavonását.

A fellebbezési tanács határozata: a fellebbezési tanács a fellebbezést elutasította.

Jogalapok:

Először a 40/94 tanácsi rendelet 16. cikke (1) bekezdésének megsértése, mivel a fellebbezési tanács a közösségi védjegy átruházására vonatkozó határozathozatal során elmulasztotta a tagállamok (jelen esetben az Egyesült Királyság) nemzeti jogszabályainak figyelembevételét és alkalmazását.

Másodszor a 2868/95 bizottsági rendelet (1) 31. szabályának megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta az elé terjesztett okiratok érvényességének és hatályosságának vizsgálatát arra az esetre, ha ezen okiratok jogi hatását később vitatnák.

Harmadszor a 40/94 tanácsi rendelet 77. cikke a) pontjának megsértése, mivel a fellebbezési tanács elmulasztotta az elé terjesztett további tényekre és bizonyítékokra tekintettel az OHIM korábbi határozatainak figyelembevételét.

Negyedszer a 40/94 tanácsi rendelet 23. cikkének megsértése, mivel a fellebbezési tanács tévesen utasította el a felperes által a 2 245 306 lajstromszámú közösségi védjegy átruházásának bejegyzése iránt benyújtott kérelmet.

Végül a fellebbezési tanács helytelenül utasította el azon határozat hatályon kívül helyezését, amellyel az OHIM a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik felet jegyezte be a 2 245 306 lajstromszámú közösségi védjegy jogosultjaként, valamint amikor azt állapította meg, hogy a 40/94 tanácsi rendelet és 2868/95 bizottsági rendelet nem teszi lehetővé az OHIM számára a felperesnek a 2 245 306 lajstromszámú közösségi védjegy jogosultjaként történő bejegyzését.

(1) A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL 1995 L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 17. fejezet, 1. kötet, 189 o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/36

2009. február 19-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság

(T-84/09. sz. ügy)

2009/C 90/55

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Olasz Köztársaság (képviselő: L. Ventrella, avvocato dello Stato)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege a tagállamok által kifizetett egyes kiadásoknak a közösségi finanszírozásból való kizárásáról szóló, 2008. december 8-i, 2008. december 19-én közölt C(2008) 7820 bizottsági határozatot abban a részében, amelyben bizonyos korrekciókat ír elő Olaszország tekintetében.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az olasz kormány megtámadta az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága előtt a 2008. december 8-i C(2008) 7820 bizottsági határozatot, amely az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege terhére a tagállamok által kifizetett egyes kiadásokat kizár a közösségi finanszírozásból.

A Bizottság az EMOGA Garanciarészlege terhére történő finanszírozásból az olasz állam által a 2003-2007. gazdasági években kifizetett kiadások több kategóriáját zárta ki.

A kereset elsősorban a határozat azon három pontja ellen irányul:

1)	ahol pontos és átalányjellegű pénzügyi korrekciókat ír elő a mezőgazdasági termékek belső piacon (94/2002/EK) és harmadik országokban (2879/2000/EK) történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos cselekvések vonatkozásában a 2004-2007. közötti gazdasági években 4 678 229,78 euró összegben;

2)	ahol pénzügyi átalánykorrekciókat ír elő az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelése vonatkozásában a 2003-2006. közötti gazdasági években 105 536 076,42 euró összegben;

3)	ahol pénzügyi korrekciókat ír elő a késedelmes kifizetések és a finanszírozás felső határának túllépése vonatkozásában, 12 020 178 euró összegben a 2005. gazdasági évben, és 44 567 569,37 euró összegben a 2006. gazdasági évben.

Az első pontot illetően a felperes azt állítja, hogy a Bizottság álláspontja a kontradiktórius eljárás és a bizonyítás hibái, valamint az indokolási kötelezettség megsértése, továbbá az arányosság elvének megsértése és a tények elferdítése okán lényeges eljárási szabályokat sért (EK 253. cikk).

A jelen ügyben, többek között, mivel az ellenőrzések teljes hiányát és abszolút hatástalanságát nem vitatták, a Bizottság teljességgel aránytalan és indokolatlan 10 %-os átalánykorrekciót alkalmazott, e tekintetben is jogellenessé téve a megtámadott határozatot.

A második pontot illetően a Bizottság pénzügyi átalánykorrekciókat (10 % és 5 %) alkalmazott összességében 105 536 076,42 euró értékben a 2001-2002. és a 2002-2003. gazdasági évek tekintetében.

E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a határozat lényeges eljárási szabályokat (EK 253. cikk) sért az indokolási kötelezettség, valamint az arányosság elvének, továbbá a 2366/98 rendelet 26. és 28. cikkének (az 1780/03 rendelet eredeti és módosított szövege) megsértése okán. Az olasz kormány – többek között – azt állítja, hogy a Bizottság – megfelelő indokolás nélkül – nem vette kellőképpen figyelembe az olasz hatóságok által alkalmanként szolgáltatott magyarázatokat, különösen az olaszországi szankciórendszer általános rendjének és az olajbogyó-termesztési GIS teljes megvalósításának vonatkozásában. A Bizottság által alkalmazott szankció átalányösszege semmiképpen nem indokolt és aránytalan, mivel az olasz kormány szerint, még akkor is, ha a közösségi jogot egyáltalán nem tartották volna tiszteletben, a kockázat nem haladná meg a 22 504 075,39 eurót.

A harmadik pontot illetően a Bizottság nem megfelelő, elégtelen apodiktikus indokolással azt állította, hogy nem lehet elfogadni az olasz állam által az eljárás során és az egyeztető testület előtt tett igazoló megállapításokat, „mivel a 296/96/EK bizottsági rendelet 4. cikkének (2) bekezdése által (a 883/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikke) rendelkezésre bocsátott 4 %-os tartaléknak elegendőnek kellett lennie a jogorvoslati eljárások, a vitatott esetek és a kiegészítő ellenőrzések vonatkozásában”. E tekintetben az olasz kormány hangsúlyozza, hogy a 4 %-os határ nem feltétlennek értelmezendő: mivel – tekintettel arra, hogy ennek célja a közösségi költségvetésnek a csalásokkal szembeni biztosítása – ez minden olyan esetben átléphető, ha – akárcsak a jelen ügyben – indokolt okai vannak a 4 %-nál magasabb mennyiséggel kapcsolatos csalás kockázatának. Ez tűnik a rendelkezés szellemével egyedül összeegyeztethető értelmezésnek.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/37

2009. február 26-án benyújtott kereset – Kadi kontra Bizottság

(T-85/09. sz. ügy)

2009/C 90/56

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Yassin Abdullah Kadi (képviselők: D. Anderson QC, M. Lester Barrister, G. Martin Solicitor

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

—	Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg az 1190/2008 rendeletet a felperest érintő részében;

—	kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen ügyben a felperes az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 101. alkalommal történő módosításáról szóló, 2008. november 28-i 1190/2008/EK bizottsági rendelet (1) részleges megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben a felperes szerepel azon természetes és jogi személyek, csoportok és szervezetek listáján, akiknek a pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait e rendelkezésnek megfelelően be kell fagyasztani. A Bíróság a C-402/05. és C-415/05. sz., Kadi és al Barakaat kontra Tanács és Bizottság egyesített ügyekben (2) megsemmisítette a 881/2002 rendeletet.

A felperes négy jogalapra hivatkozik keresete alátámasztására.

Először is a felperes azt állítja, hogy a vitatott rendeletnek nincs megfelelő jogalapja, mivel az Egyesült Nemzetek releváns megállapítása nélkül módosítja a 881/2002 rendeletet, ami a felperes véleménye szerint a rendelet módosításának előfeltétele.

Másodszor a felperes azt állítja, hogy a vitatott rendelet sérti a védelemhez való jogát, a meghallgatáshoz való jogát, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, és nem orvosolja azon jogsértéseket, amelyeket a Bíróság a C-402/05. és C-415/05. sz. egyesített ügyekben megállapított. Azt állítja továbbá, hogy a vitatott rendelet nem biztosít olyan eljárást, amely tájékoztatná a felperest azon bizonyítékokról, amelyeken a pénzeszközei befagyasztására vonatkozó határozat alapult, illetve ami lehetővé tenné számára, hogy hasznos észrevételeket tegyen e bizonyítékokra.

Harmadszor a felperes úgy véli, hogy a Bizottság nem szolgált kényszerítő indokokkal a felperessel szembeni pénzeszköz-befagyasztás fenntartása érdekében, megsértve ezáltal az EK 253. cikkből eredő indokolási kötelezettségét.

Negyedszer a felperes azt állítja, hogy a Bizottság a vitatott rendelet elfogadására vonatkozó határozathozatal során nem értékelt minden releváns tényt és körülményt, és hogy ennélfogva nyilvánvaló értékelési hibát követett el.

Ötödször a felperes azt állítja, hogy a vitatott rendelet a tulajdonhoz való joga indokolatlan és aránytalan korlátozását jelenti, amelyet nem igazol meggyőző bizonyíték.

(1) HL 2008. L 322., 25. o.

(2) Az EBHT-ban még nem tették közzé.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/37

2009. március 10-én benyújtott kereset – UCAPT kontra Tanács

(T-96/09. sz. ügy)

2009/C 90/57

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Union de Coopératives Agricoles des Producteurs de Tabac de France (UCAPT) (Párizs, Franciaország) (képviselők: B. Peignot és D. Garreau ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kereseti kérelmek

—

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletet;

—	az Elsőfokú Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezze a költségek viselésére, 10 000 EUR összegben.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen keresettel a felperes a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló, 73/2009/EK tanácsi rendelet (1) megsemmisítését kéri, amelynek 135. cikke a 2011. pénzügyi évtől kezdődően a dohánytermelés közvetlen támogatási szintjét a 2000., 2001. és 2002. folyamán nyújtott átlagos támogatási szint 50 %-ára csökkenti. A 1782/2003 rendelet (2) 143e. cikke már írt elő ilyen csökkentést.

A felperes keresete alátámasztására négy jogalapra hivatkozik:

—	eljárási szabálytalanságra, amennyiben a megtámadott rendelet elfogadását megelőzően nem készült hatástanulmány a dohányágazatra vonatkozó támogatási rendszer reformjáról;

—	ennek megfelelően hatáskörrel való visszaélésre;

—

az arányosság elvének a megsértésére, mivel a közvetlen támogatások 50 %-ra történt csökkentése nem alkalmas a dohányra vonatkozó támogatási rendszer reformjával kitűzött két cél elérésére, nevezetesen az árak világpiaci árakhoz való igazítására, és a dohánytermelő régiókat érintő, vidékfejlesztési programokban előírt szerkezetváltás előmozdítására;

—	az EK 33. cikk megsértésére, amennyiben a megtámadott rendelet figyelmen kívül hagyja a közös agrárpolitika egyes céljait, nevezetesen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítását és a piacok stabilizálását.

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 30., 16. o.).

(2) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 270., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 40. kötet, 269. o.).

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/40

2009. február 8-án benyújtott kereset – Marcuccio kontra Bizottság

(F-11/09. sz. ügy)

2009/C 90/64

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Luigi Marcuccio (Tricase, Olaszország) (képviselő: G. Cipressa ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

A jogvita tárgya és leírása

Az alperes azon határozatának megsemmisítése, amelyben elutasította a felperes orvosi költségeinek 100 %-os arányban történő megtérítése iránti kérelmét.

Kereseti kérelmek

—	A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a felperes orvosi költségeinek megtérítése iránti, 2007. december 27-i kérelmét elutasító határozatot;

—	amennyiben szükséges, semmisítse meg a 2008. október 16-i feljegyzést;

—

a Közszolgálati Törvényszék kötelezze a Bizottságot arra, hogy az orvosi költségek 100 %-os megtérítése címén fizessen meg a felperesnek 356,18 eurót vagy olyan ennél kisebb összeget, amelyet igazságosnak és méltányosnak ítél, valamint ezen összeg kamatait mindkét kérelemnek a címzetthez történő megérkezését követő ötödik hónap első napjától számítva, mégpedig évi 10 %-os, évente tőkésített kamatot, illetve olyan mértékű és olyan tőkésítésű kamatot, olyan időponttól kezdve, amelyet a Közszolgálati Törvényszék méltányosnak ítél;

—	a Közszolgálati Törvényszék a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

18.4.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 90/40

2009. február 20-án benyújtott kereset – Almeida Campos és társai kontra Tanács

(F-14/09. sz. ügy)

2009/C 90/66

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Ana Maria Almeida Campos (Brüsszel, Belgium) és társai (képviselők: S. Orlandi, A. Coolen, J.-N. Louis és E. Marchal ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

A jogvita tárgya és leírása

A kinevezésre jogosult hatóság azon határozatainak megsemmisítése, amelyek a 2008. évi előléptetési időszakban a felpereseket nem léptetik elő AD 12 besorolási fokozatba, valamint, amennyiben szükséges, azon határozatok megsemmisítése, amelyek ugyanezen előléptetési időszakban azokat a tisztviselőket léptetik elő az említett besorolási fokozatba, akiknek neve az előléptetetteknek a 2008. április 21-i 72/08. sz. személyzeti közleményben közzétett listáján szerepel.

Kereseti kérelmek

—

A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság azon határozatait, amelyek a 2008. évi előléptetési időszakban (2008. évi ülés) a felpereseket nem léptetik elő AD 12 besorolási fokozatba, valamint, amennyiben szükséges, azokat a határozatokat, amelyek ugyanezen előléptetési időszakban azokat a tisztviselőket léptetik elő az említett besorolási fokozatba, akiknek neve az előléptetetteknek a 2008. április 21-i 72/08. sz. személyzeti közleményben közzétett listáján szerepel;

—	a Közszolgálati Törvényszék kötelezze az Európai Unió Tanácsát a költségek viselésére.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2009.090.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 90

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	52. évfolyam 2009. április 18.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Bíróság
2009/C 090/01	A Bíróság utolsó kiadványa az Európai Unió Hivatalos LapjábanHL C 82., 2009.4.4.	1

	V Vélemények
	BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK
	Bíróság
2009/C 090/02	C-228/06. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2009. február 19-i ítélete (az Oberverwaltungsgericht Berlin-Brandenburg [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Mehmet Soysal, Ibrahim Savatli kontra Bundesrepublik Deutschland (Az EGK–Törökország társulási megállapodás — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — Valamely tagállam területére történő belépés esetén fennálló vízmukötelezettség)	2

2009/C 090/03	C-308/07. P. sz. ügy: A Bíróság (első tanács) 2009. február 19-i ítélete – Koldo Gorostiaga Atxalandabaso kontra Európai Parlament (Fellebbezés — Az Európai Parlament képviselőinek költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat — Jogalap nélkül kifizetett összegek beszámítás útján való behajtása — Az Elsőfokú Bíróság ítéletének végrehajtása — Pártatlan bírósághoz való jog — Jogerő — A gondos ügyintézés elve)	2

2009/C 090/04	C-321/07. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Landgericht Mannheim – Németország előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Karl Schwarz elleni büntetőeljárás (91/439/EGK irányelv — Különböző tagállamok által kiállított vezetői engedélyek birtoklása — Valamely tagállam csatlakozása előtt kiállított vezetői engedély érvényessége — A tartózkodási hely szerinti tagállam által kiállított második vezetői engedély visszavonása — A második, jogosultjának alkalmatlansága miatt később visszavont vezetői engedélyt megelőzően kiállított vezetői engedély elismerése — A vezetői engedély visszavonását kísérő, új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó átmeneti tilalmi idő letelte)	3

2009/C 090/05	C-376/07. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Staatssecretaris van Financiën kontra Kamino International Logistics BV (Közös Vámtarifa — Kombinált Nómenklatúra — Tarifális besorolás — SUB-D-, DVI-D-, USB-, S-Video- és kompozit videocsatlakozásokkal ellátott, folyadékkristályos kijelzésű (LCD) monitorok — 8471 vámtarifaszám — 8528 vámtarifaszám — 754/2004/EK rendelet)	3

2009/C 090/06	C-465/07. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2009. február 17-i ítélete (a Raad van State [Hollandia] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Meki Elgafaji, Noor Elgafaji kontra Staatssecretaris van Justitie (2004/83/EK irányelv — A menekült jogállás vagy a kiegészítő védelmi jogállás nyújtásának feltételeire vonatkozó minimumszabályok — Kiegészítő védelemre jogosult személy — A 2. cikk e) pontja — Súlyos sérelem elszenvedésének tényleges veszélye — A 15. cikk c) pontja — Polgári személy életének vagy sértetlenségének súlyos és egyedi fenyegetettsége fegyveres konfliktushelyzetekben felmerülő, megkülönböztetés nélküli erőszak következtében — Bizonyítás)	4

2009/C 090/07	C-552/07. sz. ügy: A Bíróság (negyedik tanács) 2009. február 17-i ítélete (a Conseil d'État [Franciaország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Commune de Sausheim kontra Pierre Azelvandre (2001/18/EK irányelv — Géntechnológiával módosított szervezetek szándékos kibocsátása — A kibocsátás helye — Bizalmasság)	5

2009/C 090/08	C-1/08. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2009. február 19-i ítélete (a Corte suprema di cassazione [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Athesia Druck Srl kontra Ministero delle Finanze, Agenzia delle Entrate (Hatodik HÉA-irányelv — A 9. cikk (2) bekezdésének e) pontja — A 9. cikk (3) bekezdésének b) pontja — Tizenharmadik HÉA-irányelv — 2. cikk — Teljesítési hely — Reklámszolgáltatások — A HÉA visszatérítése — Adóképviselő)	5

2009/C 090/09	C-151/08. sz. ügy: A Bíróság (harmadik tanács) 2008. november 27-i végzése (Tribunal Superior de Justicia de Cataluña [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – N.N. Renta SA kontra Tribunal Económico-Administrativo Regional de Cataluña (TEARC), Generalidad de Cataluña (Az eljárási szabályzat 104. cikkének 3. §-a — Hatodik HÉA-irányelv — 33. cikk (1) bekezdés — A forgalmi adó fogalma — A vagyonátruházást és az okiratba foglalt jogcselekményeket terhelő adó)	6

2009/C 090/10	C-542/08. sz. ügy: A Verwaltungsgerichtshof (Ausztria) által 2008. december 4-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Friederich G. Barth kontra Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung	7

2009/C 090/11	C-16/09. sz. ügy: A Bundesfinanzhof (Németország) által 2009. január 15-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gudrun Schwemmer kontra Agentur für Arbeit Villingen-Schwenningen – Familienkasse	7

2009/C 090/12	C-23/09. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (első tanács) T-281/07. sz., ecoblue AG kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) ügyben 2008. november 12-én hozott ítélete ellen az ecoblue AG által 2009. január 19-én benyújtott fellebbezés	8

2009/C 090/13	C-26/09. sz. ügy: A Court of Appeal (Egyesült Királyság) által 2009. január 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – The Motor Insurers' Bureau kontra Helphire (UK) Limited, Angel Assistance Limited	8

2009/C 090/14	C-33/09. sz. ügy: A Gerechtshof Amsterdam (Hollandia) által 2009. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Oracle Nederland BV kontra Inspecteur van de Belastingdienst Utrecht-Gooi/Kantoor Utrecht	9

2009/C 090/15	C-34/09. sz. ügy: Tribunal du travail de Bruxelles (Belgium) által 2009. január 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gerardo Ruiz Zambrano kontra Office national de l'emploi (ONEM)	10

2009/C 090/16	C-39/09. P. sz. ügy: A T-128/05. sz., Société des plantations de Mbanga SA (SPM) kontra Tanács és Bizottság ügyben 2008. november 13-án hozott ítélet ellen az SPM által 2009. január 30-án benyújtott fellebbezés	11

2009/C 090/17	C-40/09. sz. ügy: VAT and Duties Tribunal, Manchester (Egyesült Királyság) által 2009. január 29-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Astra Zeneca UK Limited kontra Commissioners for her Majesty's Revenue and Customs	11

2009/C 090/18	C-46/09. sz. ügy: 2009. január 30-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Észt Köztársaság	12

2009/C 090/19	C-52/09. sz. ügy: A Stockholms tingsrätt (Svédország) által 2009. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Konkurrensverket kontra TeliaSonera Sverige AB	12

2009/C 090/20	C-53/09. sz. ügy: A House of Lords (Egyesült Királyság) által 2009. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs kontra Loyalty Management UK Limited	13

2009/C 090/21	C-55/09. sz. ügy: A House of Lords (Egyesült Királyság) által 2009. február 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs kontra Baxi Group Limited	14

2009/C 090/22	C-56/09. sz. ügy: A Commissione tributaria provinciale di Roma (Olaszország) által 2009. február 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Emiliano Zanotti kontra Agenzia delle Entrate	15

2009/C 090/23	C-60/09. sz. ügy: A Tribunale Amministrativo Regionale della Campania (Olaszország) által 2009. február 11-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Lucio Rubano kontra Regione Campania, Comune di Cusano Mutri	15

2009/C 090/24	C-62/09. sz. ügy: A High Court of Justice (England & Wales), Queen's Bench Division (Administrative Court) (Egyesült Királyság) által 2009. február 13-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Association of the British Pharmaceutical Industry kontra Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency	15

2009/C 090/25	C-64/09. sz. ügy: 2009. február 13-án benyújtott kereset – Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Francia Köztársaság	16

2009/C 090/26	C-65/09. sz. ügy: A Bundesgerichtshof (Németország) által 2009. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Gebr. Weber GmbH kontra Jürgen Wittmer	17

2009/C 090/27	C-66/09. sz. ügy: A Lietuvos Aukšciausiasis Teismas (Litvánia) által 2009. február 16-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Kirin Amgen kontra Lietuvos Respublikos valstybinis patentų biuras	17

2009/C 090/28	C-67/09. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróságnak (első tanács) a T-362/05. és T-363/05. sz., Nuova Agricast Srl és Cofra srl kontra Bizottság ügyben 2008. december 2-án hozott ítélete ellen a Nuova Agricast Srl és Cofra srl által 2009. február 17-én benyújtott fellebbezés	17

2009/C 090/29	C-80/09 P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (második tanács) T-335/07. sz., Volker Mergel és társai kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) ügyben 2008. december 16-án hozott ítélete ellen Volker Mergel, Klaus Kampfenkel, Burkart Bill és Andreas Herden szabadalmi ügyvivők által 2009. február 23-án benyújtott fellebbezés	19

2009/C 090/30	C-84/09. sz. ügy: A Regeringsrätten (Svédország) által 2009. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X kontra Skatteverket	19

2009/C 090/31	C-87/09. sz. ügy: Az Amtsgericht Schorndorf (Németország) által 2009. március 2-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Ingrid Putz kontra Medianess Electronics GmbH	20

2009/C 090/32	C-90/09. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság (hatodik tanács) T-85/06. sz., General Química és társai kontra az Európai Közösségek Bizottsága ügyben 2008. december 18-án hozott ítélete ellen a General Química, S.A., a Repsol Química, S.A. és a Repsol YPF, S.A. által 2009. március 3-án benyújtott fellebbezés	20

	Elsőfokú Bíróság
2009/C 090/33	T-265/04., T-292/04. és T-504/04. sz. egyesített ügyek: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Tirrenia di Navigazione és társai kontra Bizottság (Állami támogatások — Tengeri fuvarozás — Az olasz hatóságok által regionális társaságoknak kifizetett támogatások — A támogatásokat a közös piaccal részben összeegyeztethetőnek és részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — Megsemmisítés iránti kereset — Elfogadhatóság — Az eljáráshoz fűződő érdek — Új támogatások vagy létező támogatások — Indokolási kötelezettség — A 3577/92/EGK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése)	22

2009/C 090/34	T-68/05. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Aker Warnow Werft és Kvaerner kontra Bizottság (Állami támogatások — Hajógyártás — Az egykori Német Demokratikus Köztársaság — Hajógyártási szerződésekhez kapcsolódó veszteségek fedezése címén kifizetett támogatások — Versenyképességi támogatások — Többletkifizetés hiánya)	22

2009/C 090/35	T-121/05. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 11-i ítélete – Borax Europe kontra Bizottság (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Dokumentumok és hangfelvételek — A hozzáférés megtagadása — Az egyén magánéletének és integritásának védelmére vonatkozó kivétel — A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel)	23

2009/C 090/36	T-166/05. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 11-i ítélete – Borax Europe kontra Bizottság (Dokumentumokhoz való hozzáférés — 1049/2001/EK rendelet — Dokumentumok és hangfelvételek — A hozzáférés megtagadása — Az egyén magánéletének és integritásának védelmére vonatkozó kivétel — A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel)	23

2009/C 090/37	T-424/05. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Olaszország kontra Bizottság (Állami támogatások — A gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, az olasz hatóságok által kialakított támogatási program — A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — Indokolási kötelezettség — Az intézkedés szelektív jellege — A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége és a verseny torzítása — Az EK 87. cikk (3) bekezdésének e) pontja)	24

2009/C 090/38	T-445/05. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Associazione italiana del risparmio gestito és Fineco Asset Management SpA. kontra Bizottság (Állami támogatások — A gyengén vagy átlagosan tőkésített társaságok részvényeire specializálódott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó egyes kollektív befektetési szervezetek javára szóló, az olasz hatóságok által kialakított támogatási program — A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — Megsemmisítés iránti kereset — Közvetlen és személyes érintettség — Elfogadhatóság — Indokolási kötelezettség — Az intézkedés szelektív jellege — Visszatéríttetési kötelezettség)	24

2009/C 090/39	T-249/06. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Interpipe Niko Tube és Interpipe NTRP kontra Tanács (Dömping — Egyes, Horvátországból, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatala — A rendes érték számítása — A közösségi gazdasági ágazat együttműködése — Kiigazítás — A jutalékalapon dolgozó ügynök feladataihoz hasonló feladatok — Gazdasági egység — Nyilvánvaló mérlegelési hiba — Kötelezettségvállalás felajánlása — Védelemhez való jog — Indokolási kötelezettség)	25

2009/C 090/40	T-168/07. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i ítélete – Professional Tennis Registry kontra OHIM – Registro Profesional de Tenis (PTR PROFESSIONAL TENNIS REGISTRY) (Közösségi védjegy — Felszólalási eljárás — A PTR PROFESSIONAL TENNIS REGISTRY közösségi ábrás védjegy bejelentése — Az RPT Registro Profesional de Tenis, S.L. korábbi nemzeti és közösségi ábrás védjegy és az RPT European Registry of Professional Tennis korábbi nemzeti ábrás védjegy — Viszonylagos kizáró ok — Összetéveszthetőség hiánya — A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja)	25

2009/C 090/41	T-8/08. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 10-i ítélete – Piccoli kontra OHIM (Egy kagyló formája) (Közösségi védjegy — Közösségi térbeli védjegy bejelentése — Egy kagyló formája — Feltétlen kizáró ok — Megkülönböztető képesség hiánya — A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) pontja — A használat révén megszerzett megkülönböztető képesség hiánya — A 40/94 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése)	26

2009/C 090/42	T-346/06. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. február 18-i végzése – IMS kontra Bizottság (Megsemmisítés iránti kereset és kártérítési kereset — 98/37/EK irányelv — CE jelöléssel ellátott gépek — A személyek biztonságát érintő kockázatok — Nemzeti tiltó intézkedés — Az intézkedést igazoltnak nyilvánító bizottsági vélemény — Megsemmisítés iránti kereset — A megtámadott aktus visszavonása — Okafogyottság — Kártérítési kereset — Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1.§-ának c) pontja — Elfogadhatatlanság)	26

2009/C 090/43	T-306/08. P. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. január 15-i végzése – Braun-Neumann kontra Parlament (Fellebbezés — Közszolgálat — Nyugdíjak — Túlélő hozzátartozói nyugdíj — 50 %-os kifizetés másik túlélő házastárs létére tekintettel — Sérelmet okozó aktus — Elkésett panasz)	27

2009/C 090/44	T-46/09. sz. ügy: 2008. február 6-án benyújtott kereset – Görög Köztársaság kontra Bizottság	27

2009/C 090/45	T-49/09. sz. ügy: 2009. január 30-án benyújtott kereset – Evropaïki Dynamiki kontra Bizottság	29

2009/C 090/46	T-50/09. sz. ügy: 2009. február 3-án benyújtott kereset – Ifemy’s kontra OHIM – Dada & Co Kids (Dada & Co. kids)	29

2009/C 090/47	T-53/09. sz. ügy: 2009. február 11-én benyújtott kereset – Cafea kontra OHIM – Christian (BEST FARM)	30

2009/C 090/48	T-54/09. sz. ügy: 2009. február 11-én benyújtott kereset – XXXLutz Marken kontra OHIM – Natura Selection (Linea Natura Natur hat immer Stil)	30

2009/C 090/49	T-56/09. sz. ügy: 2009. február 13-án benyújtott kereset – Saint-Gobain Glass France és társai kontra Bizottság	31

2009/C 090/50	T-68/09. sz. ügy: 2009. február 18-án benyújtott kereset – Soliver kontra Bizottság	32

2009/C 090/51	T-69/09. sz. ügy: 2009. február 20-án benyújtott kereset – Provincie Groningen és Provincie Drenthe kontra Bizottság	33

2009/C 090/52	T-70/09. sz. ügy: 2009. február 19-én benyújtott kereset – Hollandia kontra Bizottság	34

2009/C 090/53	T-77/09. sz. ügy: 2009. február 17-én benyújtott kereset – hofherr communikation kontra OHIM (NATURE WATCH)	34

2009/C 090/54	T-83/09. sz. ügy: 2009. február 20-án benyújtott kereset – Chalk kontra OHIM – Reformed Spirits Company Holdings (CRAIC)	35

2009/C 090/55	T-84/09. sz. ügy: 2009. február 19-én benyújtott kereset – Olaszország kontra Bizottság	36

2009/C 090/56	T-85/09. sz. ügy: 2009. február 26-án benyújtott kereset – Kadi kontra Bizottság	37

2009/C 090/57	T-96/09. sz. ügy: 2009. március 10-én benyújtott kereset – UCAPT kontra Tanács	37

2009/C 090/58	T-533/93. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 3-i végzése – Bouma és társai kontra Tanács és Bizottság	38

2009/C 090/59	T-157/07. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 3-i végzése – People's Mojahedin Organization of Iran kontra Tanács	38

2009/C 090/60	T-165/07. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 6-i végzése – Red Bull kontra OHIM – Grupo Osborne (TORO)	38

2009/C 090/61	T-320/07. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 5-i végzése – Jones és társai kontra Bizottság	38

2009/C 090/62	T-36/08. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. március 4-i végzése – Furukawa Electric North America kontra OHIM (SLIM LINE)	39

2009/C 090/63	T-236/08. sz. ügy: Az Elsőfokú Bíróság 2009. február 24-i végzése – HPA kontra Bizottság	39

	Közszolgálati Törvényszék
2009/C 090/64	F-11/09. sz. ügy: 2009. február 8-án benyújtott kereset – Marcuccio kontra Bizottság	40

2009/C 090/65	F-13/09. sz. ügy: 2009. február 19-én benyújtott kereset – Peláez Jimeno kontra Parlament	40

2009/C 090/66	F-14/09. sz. ügy: 2009. február 20-án benyújtott kereset – Almeida Campos és társai kontra Tanács	40

2009/C 090/67	F-16/09. sz. ügy: 2009. február 24-én benyújtott kereset – De Britto Patricio-Dias kontra Bizottság	41