29.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/1

I.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

H.1.

H.2.

II.

A.

B.

C.

D.

E.

F.

G.

H.

I.

J.

K.

L.

III.

A.

A.1.

A.2.

A.3.

A.4.

A.5.

B.

B.1.

B.2.

B.3.

B.4.

C.

C.1.

C.2.

D.

D.1.

D.2.

D.3.

D.4.

D.5.

D.6.

D.7.

E.

E.1.

E.2.

E.3.

E.4.

F.

I. MELLÉKLET —

II. MELLÉKLET —

III. MELLÉKLET —

1.

Ez a jelentés az Európai Parlament által a 2012-es pénzügyi év során folytatott költségvetési és pénzgazdálkodást elemzi. Körvonalakban ismerteti a pénzügyi erőforrások felhasználását és azokat az eseményeket, amelyek jelentősen befolyásolták az adott év tevékenységeit (I. és II. rész), továbbá áttekintést nyújt a 2012-re meghatározott célkitűzések megvalósulásáról (III. rész).

2.

Ezt a jelentést az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban „költségvetési rendelet”) 142. cikkének megfelelően, illetve a 966/2012/EU, Euratom rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) 227. cikkének megfelelően állították össze. Az elemzés a számvitelért felelős tisztviselő által megállapított korábbi beszámolókon alapul.

3.

A Parlament végleges előirányzatai 1 717 868 121 EUR-t tettek ki, amely a pénzügyi keret V. fejezete felső határának 19,62 %-át jelenti (3). Az 1. táblázat áttekintést nyújt a Parlament 2012-es pénzügyi évre szóló költségvetéséről.

1.   táblázat:

Előirányzatok felhasználása

4.

A kimutatásokban 2012. december 31-én szereplő bevételek összesen 175 541 860 EUR-t tettek ki (2011-ben ez az összeg 173 293 432 EUR volt), amelyből 22 274 843 EUR címzett bevétel volt (2010-en ez az összeg 23 815 077 EUR volt).

5.

A Parlament 2012-es eredeti költségvetésében szereplő engedélyezett előirányzatok összesen 1 717 868 121 EUR-t tettek ki, ami 1,9 %-os növekedést jelent a 2011-es költségvetéshez képest (1 685 829 393 EUR).

6.

A kötelezettségvállalások összesen 1 693 038 015 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 99 %-ának felel meg (2011-ben: 93 %). A kifizetések összege összesen 1 387 580 140 EUR volt, ami a kötelezettségvállalások 82 %-ának felel meg (2011-ben: 86 %).

7.

Az automatikus átvitelek a 2013. pénzügyi évre összesen 305 457 875 EUR-t tettek ki, ami a lekötött előirányzatok 18 %-a (2011-ben: 14 %). A 2013-as költségvetési évre nem vittek át nem automatikusan előirányzatokat.

8.

A 2012-es évre történő automatikus átvitelek összesen 222 900 384 EUR-t tettek ki (2010-ben: 231 028 630 EUR). Az ezekre vonatkozó kifizetések összege 197 991 076 EUR volt, ami 89 %-nak felel meg (2011-ben: 90 %). A törölt összeg így 24 909 308 EUR volt, amely 2011-hez képest 6 %-kal nőtt (23 590 299 EUR). A törlések alapvetően az alábbi jogcímcsoportokat érintették: a 200. jogcímcsoportot (Épületek), a 202. jogcímcsoportot (Épületekkel kapcsolatos költségek), a 140. jogcímcsoportot (Egyéb személyzet és külső személyek) és a 324. jogcímcsoportot (Előállítás és terjesztés); az említett négy jogcímcsoportra vonatkozó törlések az összes törölt összeg 79 %-át teszik ki.

9.

A törölt összegeket és a törlések főbb okait a 2. táblázat tartalmazza.

2.   táblázat

A 2011-ről 2012-re történő automatikus átvitelek törlésének főbb okai

10.

A költségvetési rendelet (6) 9. cikkének (2a) bekezdése szerinti, 2012-re történt nem automatikus átvitelek összege 21 700 000 EUR volt, és a 2003. jogcímcsoportot (Ingatlanvásárlás) (15 000 000 EUR), a 2001. jogcímcsoportot (Éves lízingdíjak) (6 200 000 EUR), valamint a 2005. jogcímcsoportot (Építkezések) (500 000 EUR) érintették.

11.

A 2012-re nem automatikusan átvitt előirányzatok összesen 15 649 030 EUR (72 %) értékben képezték kifizetések tárgyát. E kifizetések elsősorban ingatlanvásárlásokra vonatkoztak (a TREBEL épület elővételi szerződésének aláírása utáni első, 15 000 000 EUR-s részlet kifizetése). Az építkezés cím alá tartozóan 456 180 EUR, az éves lízingdíjak cím alá tartozóan pedig 192 850 EUR került kifizetésre.

12.

A szófiai Európa Ház megvásárlására és kivitelezésére vonatkozó nem automatikus átvitelek (9 240 000 EUR a 2003. jogcím alatt) kifizetése nem valósulhatott meg 2011-ben a szakszerűtlen kivitelezési munkák és a berendezési munkák nem megfelelősége miatt. A szófiai bíróságon bizonyítékmegőrzési eljárást indítottak. Az épület különleges berendezésével kapcsolatos munkálatoknak 2013 első feléig véget kellene érniük. Az érvényes szerződés csak a felújítási munkák elvégzése és átvétele után írja elő a teljes összeg kifizetését.

13.

A 2012-ben rendelkezésre bocsátott célhoz kötött bevételek összesen 22 274 843 EUR-t tettek ki (2011-ben: 23 815 077 EUR). A kötelezettségvállalások 18 028 503 EUR-ra rúgtak, ami a korábbi évekhez viszonyítva (2011-ben: 52 %, 2010-ben: 13 %) határozottan növekvő, 81 %-os teljesítési arányt jelent. A kifizetések összesen 11 216 674 EUR-t tettek ki, ami a teljesített kötelezettségvállalások 62 %-ának felel meg (2011-ben: 82 %).

14.

A 2012-ben célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok forrásait az alábbi ábra mutatja:

1.   ábra

Címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló előirányzatok 2012-ben alcímenként

15.

A címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló, 2012-re átvitt előirányzatok összege 107 592 247 EUR-t tett ki (2011-ben: 110 017 852 EUR). E címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló, 2012-re átvitt előirányzatok jelentős része (90 %) a 20. alcímből származik. Elsősorban a belga állam által 2010. január 27-én átutalt 85 897 000 EUR eredménye, amelynek jogcíme a D4 és D5 épület helyszínét képező telkek költségeinek és a Brüsszel-Luxembourg vasútállomás tetőszerkezetével kapcsolatos kivitelezési költségek megtérítése volt.

16.

A címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló, átvitt, teljesített kötelezettségvállalások összege 105 482 187 EUR volt (2011-ben: 20 580 678 EUR). A 2012-ben végrehajtott kifizetések a teljesített kötelezettségvállalások 10 %-át teszik ki, az előző évhez képest jelentős csökkenéssel (2011-ben 74 %). A 2012-ben teljesített kötelezettségvállalások jelentős része lényegében a TREBEL épület megvásárlására vonatkozik, az Elnökség 2011. november 30-i határozatának megfelelően, e kifizetések pedig 2013-tól kezdődnek (lásd az alábbi 19. bekezdést)

17.

A 2013-as költségvetési évre 106 795 839 EUR-t vittek át, amelyből 10 051 047 EUR címzett bevételekből származó előirányzatból származik (a törölt előirányzatok elérik az 1 007 122 EUR-t), 96 744 792 EUR pedig címzett bevételekből származó, átvitt előirányzatokból származik (a törölt előirányzatok 111 496 EUR-t tesznek ki). A belga állam által 2010 januárjában átutalt 85 897 000 EUR-s összeg (lásd a 15. bekezdést) külső címzett bevételt jelent a költségvetési rendelet 21. cikkének (2) albekezdése értelmében. A belső címzett bevételekből származó, átvitt előirányzatok összege eléri a 20 898 839 EUR-t.

18.

A végleges előirányzatok 1,4 %-át (2011-ben 5,6 %-át) kitevő 24 830 106 EUR-s összeg került törlésre. E törlés fő okait az alábbi táblázat tartalmazza:

3.   táblázat

Az aktuális előirányzatokból történő törlések főbb okai 2012-ben

19.

A pénzügyi év során 10 C-típusú átcsoportosítást (köztük az ún. maradványösszeg-átcsoportosításokat, azaz „gyűjtőátcsoportosításokat” is) hagytak jóvá a költségvetési rendelet 24. és 43. cikke (7) értelmében. Az átcsoportosítások összesen 80 462 015 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 4,7 %-ának felel meg (2011-ben: 9 átcsoportosítás, ami a végleges előirányzatok 3,7 %-ának felelt meg). Az elnök engedélyezett továbbá 8 P-típusú átcsoportosítást a költségvetési rendelet 22. cikkének (1) bekezdése (8) alapján, amelyek összesen 10 379 775 EUR-t tettek ki, ami a végleges előirányzatok 0,6 %-át jelentette (2011-ben: 9 átcsoportosítás, ami a végleges előirányzatok 0,7 %-ának felelt meg). Egyébként a címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló, 2012-re átvitt előirányzatok viszonylatában az Elnök is jóváhagyott egy, a TREBEL projektre vonatkozó, 88 924 943 EUR-s összegű átcsoportosítást. Ez a kivételes átcsoportosítás (9) inkább a felhasználás természetének megváltoztatásával nem járó technikai módosítás, minthogy a TREBEL épületet teljes mértékben megvásároljuk, nem pedig örökbérleti szerződésbe vesszük.

20.

Összegezve tehát 2012-ben a folyó előirányzatokból 18 C- és P-típusú átcsoportosítást hajtottak végre, amelyek összesen 90 841 790 EUR-nak, azaz a végleges előirányzatok 5,3 %-ának feleltek meg (2011-ben: 18 átcsoportosítás, amelyek összesen 73 903 546 EUR-t tettek ki; ez a végleges előirányzatok 4,4 %-ának felelt meg), amelyhez még egy technikai jellegű, a címzett bevételekből származó, rendelkezésre álló, átvitt előirányzatok viszonylatában lezajlott P típusú, 88 924 943 EUR összeget érintő átcsoportosítás is tartozik.

4.   táblázat

Átcsoportosítások jogalap szerint

5.   táblázat

A C-típusú átcsoportosítások elemzése fogadó költségvetési tétel alapján

6.   táblázat

C-típusú átcsoportosítások elemzése kiadási kategóriák és célok szerint

21.

Ez a rész a 10 0. alcím (Előzetes előirányzatok) és a 10 1. alcím (Rendkívüli tartalékalap) előirányzatainak felhasználását vizsgálja. Ezekre a 10. cím (Egyéb költségek) alatt szereplő alcímekre a továbbiakban mint „előzetes előirányzatokra” hivatkozunk. A 10. cím (Egyéb kiadások) továbbra is a gyűjtőátcsoportosításokon kívüli fő átcsoportosítási forrás volt, minthogy a nem gyűjtőátcsoportosítások 73 %-a ebben a rovatban fordul elő (a teljes 35 462 015 EUR-ból 25 902 015 EUR).

22.

Ezen összegből 10 192 015 EUR a képviselőkre vonatkozott, 9 985 000 EUR az informatikára, 3 200 000 a többnyelvűségre és 2 000 000 EUR az ingatlanpolitikára. Az előzetes előirányzatokból történt átcsoportosítások célja az alábbi volt.

7.   táblázat

Az előzetes előirányzatokból származó átcsoportosítások célja

23.

Ez a szakasz azokat az átcsoportosításokat vizsgálja, amelyek forrása nem a 10. cím (Egyéb költségek) volt. Más címekről összesen 54 560 000 EUR került átcsoportosításra, amelyből 45 000 000 EUR gyűjtőátcsoportosítás során. Az átcsoportosítások nagy részét az ingatlanpolitikai kiadások tették ki (86 %), amelyeket az informatikai kiadások (11 %) és a képviselőkre vonatkozó kiadások (3 %) követtek. Ezen átcsoportosítások áttekintését a 8a. és 8b. táblázat tartalmazza.

8a   táblázat

Az előzetes előirányzatokon kívüli forrásokból származó, maradványösszeg-átcsoportosításokon kívüli C-típusú átcsoportosítások forrása

8b   táblázat

A C10. átcsoportosítás („maradványösszegek átcsoportosítása”) részletei

24.

Az átcsoportosítást a Parlament költségvetésével foglalkozó, az Elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti munkacsoport javasolta, és ez lehetővé tette a TREBEL épület megvásárlásával és az új KAD épület megépítésével kapcsolatos előlegek átutalásához szükséges források mobilizálását, ami a becslések szerint 10,4 millió EUR-s megtakarítást jelent a pénzügyi költségek terén az építkezés és a hiteltörlesztés ideje alatt.

25.

A P-típusú átcsoportosítások áttekintését a 9. táblázat tartalmazza.

9.   táblázat

A P-típusú átcsoportosítások rendeltetési helye

26.

Ez a szakasz az előirányzatok költségvetési alcímenkénti felhasználását, a teljes költségvetéshez viszonyított arányukat és az előirányzatok felhasználásának az előző pénzügyi évhez képest történt változásait vizsgálja. Az összes kötelezettségvállalás 70 %-a négy alcím között oszlik meg. Ezek a 10. alcím (Az Európai Parlament képviselői), a 12. alcím (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. alcím (Épületek és járulékos költségek) és a 42. alcím (A parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos költségek).

27.

A 10. táblázat alcímekre lebontva bemutatja a 2012-ben lekötött előirányzatok alakulását a 2011-es pénzügyi évhez képest. A 2. és a 3. ábra az előirányzatok megoszlását, illetve a 2011 és 2012 között bekövetkezett változásokat szemlélteti.

10.   táblázat

A lekötött előirányzatok alakulása 2012-ben és 2011-ben

28.

A képviselőkkel kapcsolatos kiadások 2012-ben 204 267 112 EUR-t tettek ki, ami a pénzügyi év összes kötelezettségvállalásának 12 %-a. 8,9 millió EUR-val emelkedtek, ami 2011-hez képest 5 %-os növekedést jelent. A kötelezettségvállalások mértékének ezen emelkedésével egyidejűleg a végleges előirányzatok összege az előző évhez képest 5 %-kal csökkent. Ebből adódóan az előirányzatok törlésének aránya a nullához közelített, míg 2011-ben 9 % volt.

29.

Az 1000. (Tiszteletdíjak) és az 1006. (Általános költségtérítés) jogcím (amely a képviselők parlamenti tevékenységéből adódóan felmerülő költségeket hivatott fedezni) 108 108 469 EUR-t tesz ki, és az alcím alá tartozó kötelezettségvállalási előirányzatok 53 %-ának felel meg. Ezek az előirányzatok a 2011. éviekhez képest 3 %-kal emelkedtek. A havi juttatás (bruttó fizetés) összege képviselőnként 7 957 EUR, az általános költségtérítésé pedig 4 299 EUR.

30.

Az 1004. (Szokásos utazási költségek) és az 1005. (Egyéb utazási költségek) jogcím kötelezettségvállalási előirányzatai 78 882 170 EUR-t tesznek ki, ami a 10. alcím összes kötelezettségvállalásának 39 %-a. Az alcím alá tartozó kötelezettségvállalások összegének növekedése felerészben e két jogcím előirányzatainak emelkedéséből adódik (4 541 265 EUR-s növekedés). Az 1005. jogcím, amely a munkahelyekre való utazáshoz és visszaúthoz, valamint egyéb küldetésekhez kapcsolódó utazások kapcsán felmerülő útiköltségek és napidíjak költségeit fedezi, 2011-hez képest 48 %-os emelkedést mutatott. A képviselők 2011. évre vonatkozó költségtérítési igényeinek jelentős részét valójában 2012-ben nyújtották be, összhangban azzal a szabályozással, mely szerint az adott évben felmerülő költségtérítési igényeket a következő év október 31-ig lehet benyújtani.

31.

2012-ben (10) a képviselők (11)18 314 alkalommal utaztak a strasbourgi és brüsszeli plenáris üléseken való részvétel céljából, 35 314-szer a brüsszeli bizottsági ülésekre, és 2 653-szor a képviselőcsoportok brüsszeli üléseire (12). A Parlament három szokásos munkahelyén kívülre tett utazások közül 1 290 utazás bizottságok, 1 946 utazás pedig képviselőcsoportok üléseihez kötődött, amihez hozzáadódott még parlamenti küldöttségek megbeszéléseivel kapcsolatos további 1 706 utazás.

32.

Az 1010. jogcím (Betegség- és baleset-biztosítási, illetve egyéb társadalombiztosítási költségek) kötelezettségvállalási előirányzatai 2 399 615 EUR-t tesznek ki, azaz az alcím összes kötelezettségvállalásának 1 %-át adják. 2011-hez képest 92 %-kal emelkedtek abból adódóan, hogy több képviselő vette igénybe az orvosi költségek megtérítésének rendszerét. Ez a növekedés a rendszer 2009. évi bevezetése óta folyamatos, és várhatóan folytatódni is fog, mivel a rendszer még nem működik teljes kapacitással.

33.

A tisztviselőkkel és egyéb alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások 2012-ben 560 700 762 EUR-t tettek ki, ami a 2012. pénzügyi év összes előirányzatának 33 %-át elérve a legnagyobb kiadási kategóriát jelenti. A kiadások 20,25 millió EUR-val emelkedtek, ami az előző évhez képest 4 %-os növekedést jelent. Az alcím dinamikáját alapvetően az 1200. (Javadalmazás és juttatások) jogcím határozza meg, amely az előirányzatok 99 %-át teszi ki.

34.

Az 1200. (Javadalmazás és juttatások) jogcím alatt teljesített kötelezettségvállalások összege 555 375 070 EUR. Az 1200. jogcím előirányzatai 2012-ben többletet mutattak, és ez a jogcím a maradványösszeg-átcsoportosítások legnagyobb átadó költségvetési tétele volt, tekintettel arra, hogy 13 millió EUR-t, azaz az eredeti előirányzatok 3 %-át és az átcsoportosított összeg 29 %-át innen csoportosították át (lásd a 8b. táblázatot). Az említett többlet alapvetően azzal magyarázható, hogy a 2012-es költségvetés számításakor figyelembe vették a fizetések 2011. és 2012. évre vonatkozó kiigazítását, amelyre mostanáig nem került sor.

35.

2012-ben 324 tisztviselőt és ideiglenes alkalmazottat vettek fel a Főtitkársághoz, 58 ideiglenes alkalmazottat a képviselőcsoportokhoz, továbbá 399 főt vettek fel akkreditált parlamenti asszisztensnek. 2012. december 31-én összesen 5 941 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott az Európai Parlamentnél (ebből 5 187 fő a Főtitkárságnál, 754 pedig a képviselőcsoportoknál), továbbá 1 705 akkreditált parlamenti asszisztens állt alkalmazásban.

36.

A személyzet nemek szerinti megoszlását illetőn a nők az osztályvezetők 26 %-át, az igazgatók 33 %-át és a főigazgatók 33 %-át tették ki 2012. december 31-én. A személyzet egyes beosztásokon belüli, nemek szerinti megoszlását az alábbi ábra ismerteti.

4.   ábra

A Főtitkárság személyzetének nemek szerinti összetétele

37.

Az egyéb alkalmazottakkal és külső szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások 2012-ben 102 483 098 EUR-t tettek ki, azaz a kötelezettségvállalások 6 %-át. Az alcím alá három fő kiadási tétel tartozik: az 1402. (Konferenciatolmácsok) jogcím a kötelezettségvállalások 45 %-át teszi ki, az 1400. (Egyéb személyzet) jogcím (13) a 34 %-át, az 1420. (Külső szolgáltatások) jogcím (14) pedig 6 %-át.

38.

Az alcím kötelezettségvállalási előirányzatai 2011-hez képest mintegy 16,3 millió EUR-val mérséklődtek, ami 14 %-os csökkenést jelent. Ez a fejlemény elsősorban arra vezethető vissza, hogy az intézmény által 2012-ben megtett strukturális takarékossági intézkedések nyomán csökkentek az 1420. (Külső szolgáltatások) jogcím kötelezettségvállalásai (42 %-kal) és az 1402. (Konferenciatolmácsok) jogcím kötelezettségvállalásai (19 %-kal). Másrészről az alcím előirányzatai a pénzügyi év folyamán mintegy 8 millió EUR-val csökkentek (az eredeti összeg 7 %-a), ami az átcsoportosított összeg 18 %-a körüli mértékben járult hozzá a maradványösszeg-átcsoportosításhoz (lásd a 8b. táblázatot).

39.

Az 1402. (Konferenciatolmácsok) jogcím alatti kötelezettségvállalások 46 000 000 EUR-t tettek ki, és az intézményközi együttműködés részeként (többek között) azon kisegítő konferenciatolmácsok díjának, társadalombiztosítási járulékainak, utazási költségeinek és napidíjainak fedezésére szolgáltak, akiket a Parlament alkalmaz a Parlament által szervezett üléseken történő tolmácsolás biztosítására. A kötelezettségvállalási előirányzatok 2011-hez képest mintegy 10 964 283 EUR-val mérséklődtek, ami 19 %-os csökkenést jelent. Ezek a megtakarítások az Elnökség által a többnyelvűséggel kapcsolatban 2011 decemberében elhatározott strukturális takarékossági intézkedések teljes körű végrehajtásának köszönhetőek.

40.

A parlamenti tolmácsok és kisegítő konferenciatolmácsok 2012-ben 97 791 tolmácsnapot (2011-ben 109 707 napot (15)) dolgoztak a Parlamentben és más olyan intézményekben (16), ahol a tolmácsolást a Parlament biztosítja (ez 11 %-os csökkenést jelent 2011-hez képest). A Parlament tolmácsai 51 109 napot (2011-hez képest 3 %-kal kevesebbet), míg a kisegítő konferenciatolmácsok 46 682 napot tolmácsoltak (2011-hez képest 18 %-os csökkenés).

41.

Az 1420. (Külső szolgáltatások) jogcím alatti kötelezettségvállalások 14 587 633 EUR-t tettek ki, ami 10 399 823 EUR-s, azaz 42 %-os csökkenést jelent 2011-hez képest. A különbség nagyrészt a szó szerinti jegyzőkönyv fordításával kapcsolatos költségek drasztikus csökkenéséből fakad, amely költségek 2012-ben a 2011. évinek kevesebb mint egytizedét tették ki. Ez az Elnökség 2011. szeptemberi határozatának következménye, amelynek értelmében a szó szerinti jegyzőkönyvet és az írásbeli választ igénylő kérdéseket többé nem fordítják le szisztematikusan 11 hivatalos nyelvre, ugyanakkor minden képviselő kérheti bizonyos részletek és/vagy kérdések általa választott nyelvre történő lefordítását.

42.

Az 1400. (Egyéb alkalmazottak) jogcím esetében a kötelezettségvállalások elérték a 34 790 888 EUR-t, ami 14 %-os növekedést jelent 2011-hez képest. Ez a jogcím elsősorban egyéb alkalmazottak, köztük a szerződéses alkalmazottak és helyi alkalmazottak, valamint szaktanácsadók javadalmazása és juttatásai, a különböző szociális biztonsági rendszerekbe fizetett munkáltatói járulékok és az ezen alkalmazottak javadalmazása esetében alkalmazandó bérkorrekciók hatásai, valamint a helyettesítő személyzet alkalmazásának fedezésére szolgál. A szerződéses alkalmazottak száma 2012. december 31-én 675 volt. A szerződéses állomány besorolási fokozatok (17) és nemek szerinti megoszlását az 5. ábra szemlélteti.

5.   ábra

Szerződéses állomány 2012-ben besorolási fokozatok és nemek szerint

43.

Az 1 6. alcím kiadásai 16 699 823 EUR-t tettek ki, ami a 2012-es pénzügyi év összes kötelezettségvállalásának 1 %-a. 2 210 199 EUR-val emelkedtek, ami 2011-hez képest 15 %-os növekedést jelent.

44.

Az alcímen belüli kötelezettségvállalások 35 %-a az 1654. jogcímhez (Gyermekfelügyeleti központ és a Parlamenttel szerződésben álló bölcsődék), 25 %-a az 1612. jogcímhez (Továbbképzés), 24 %-a pedig az 1652. jogcímhez (Az éttermek és munkahelyi étkezdék folyó üzemeltetési költsége) kapcsolódik.

45.

Az intézmény brüsszeli bölcsődéjének és napközijének külső üzemeltetése és a járulékos költségek teszik ki az 1654. jogcím legnagyobb részét. A jogcímen belüli lekötött előirányzatok összesen 5 840 796 EUR-t tettek ki (ami 2011-hez képest 9 %-os növekedést jelent), és a gyermekfelügyeleti központ és azon külső bölcsődék költségeihez való parlamenti hozzájárulást fedezték, amelyekkel a Parlament megállapodást kötött (18).

46.

Az 1612. jogcím (Továbbképzés) esetében a lekötött előirányzatok 4 177 428 EUR-t tettek ki (2011-hez képest 7 %-os emelkedés), és a személyzet szakmai továbbképzésével és az intézmény teljesítményének és hatékonyságának fokozásával kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáltak. 2012-ben 5 089 személy járt nyelvtanfolyamra, 1 538-an vettek részt számítástechnikai képzéseken, és 1 126-an végeztek képzést a pénzügyek területén. 6 963-an vettek részt a Parlamenten belül biztosított általános képzéseken, 320-an pedig külső képzéseken (19).

47.

Az 1652. jogcím (Az éttermek és munkahelyi étkezdék folyó üzemeltetési költsége) kötelezettségvállalásai 3 960 000 EUR-t tettek ki, ami 2011-hez képest 52 %-os emelkedést jelent. Ez a helyzet azzal magyarázható, hogy a korábbiaknál gyorsabban használták fel a címzett bevételekből származó előirányzatokat, mivel nőtt a különbség az alkalmazott árak és a költségek (bérek és alapanyagok) alakulása között, amiből adódóan a költségvetés terhére nőttek az üzemeltetési veszteségek. Az árakat 2013. január 1-jei hatállyal kiigazították. 2012-ben 3 103 000 vásárlás történt a büfékben, az éttermekben és az étkezdékben, valamint 153 000 a személyzeti boltban.

48.

A 20. alcím alatti kötelezettségvállalások 248 864 928 EUR-t tesznek ki, ami a 2012-es kötelezettségvállalások 15 %-a. A kötelezettségvállalások összege 53 335 037 EUR-val, azaz a 2011-es szinthez képest 27 %-kal nőtt. Az alcím előirányzatai a pénzügyi év folyamán közel 42 millió EUR-val (az eredeti előirányzatok 20 %-ával) nőttek, elsősorban a maradványösszegek átcsoportosítása révén (lásd a 8b. táblázatot).

49.

A kötelezettségvállalások szintjének alakulását alapvetően a 2001. (Éves lízingdíjak) jogcím határozza meg (a kötelezettségvállalások mintegy 30 millió EUR-s növekedése, ami a változás összegének 56 %-át teszi ki), de kihat rá a 2007. (Épületek berendezése) jogcím (48 %-os növekedés, a változás 21 %-a) és a 2003. (Ingatlanvásárlás) jogcím is (23 %-os növekedés, a változás 14 %-a).

50.

Az alábbi ábra sematikusan szemlélteti a 20. alcím előirányzatainak költségtípus szerinti megoszlását.

6.   ábra

A 20. alcímben szereplő kötelezettségvállalások jogcímenkénti megoszlása

51.

A 2022. jogcím (Az épületek karbantartása, fenntartása, kezelése és tisztítása) kötelezettségvállalási előirányzatai 48 638 644 EUR-t tettek ki (az alcím 20 %-a), és az épületek, liftek, fűtési és légkondicionáló rendszerek, tűzvédelmi ajtók, valamint festési és javítási munkák stb. költségeinek fedezésére szolgáltak. A kötelezettségvállalások 2011-hez képest 11 %-kal nőttek (+ 4 823 612 EUR). Ez a változás az épületek öregedésével összefüggésben az új, megerősített karbantartási politika bevezetéséből adódik. A jogcím előirányzatait a pénzügyi év folyamán 2 millió EUR-val növelték (az eredeti előirányzatok 4 %-os növekedése).

52.

A 2003. (Ingatlanvásárlás) jogcímet, mely eredetileg p.m. megjegyzéssel szerepelt, a P8. és a C10. átcsoportosítás révén 38 753 000 EUR-val megerősítették (lásd a 8b. és a 9. táblázatot); a 2000. (Bérleti díjak) jogcímből származó P8. átcsoportosítás nyomán a jogcím eredeti előirányzatai 11 %-kal csökkentek. Az összeget teljes egészében lekötötték (TREBEL épület és a szófiai Európa Ház), és azok az alcím kötelezettségvállalásainak 16 %-át teszik ki.

53.

A 2001. (Éves lízingdíjak) jogcím kötelezettségvállalásai (az alcím 14 %-a) 33 910 000 EUR-t tesznek ki, ami közel nyolcszorosa a 2011-es szintnek. A jogcím előirányzatait a pénzügyi év folyamán – elsősorban a maradványösszegek átcsoportosítása során – 8 000 000 EUR-val növelték, ami az eredeti előirányzatokhoz képest 31 %-os emelkedést jelent (lásd a 8a. és 8b. táblázatot). Az összeget – alapvetően a luxembourgi KAD épület bővítési projektjére – teljes egészében lekötötték.

54.

Az alcím 14 %-át kitevő 2007. (Épületek berendezése) jogcím esetében a kötelezettségvállalások 34 811 824 EUR-t tettek ki, ami 48 %-os emelkedést jelent 2011-hez képest (az eredeti előirányzatok 51 %-kal nőttek). A jogcím legnagyobb részét (a kötelezettségvállalások 65 %-át) a brüsszeli épületek berendezése teszi ki, és főként ez magyarázza az előirányzatok és a kötelezettségvállalások növekedését. 2012-ben jelentős számú munkálatot irányoztak elő és hajtottak végre a brüsszeli épületek és projektek vonatkozásában. A legjelentősebbek az Eastman épület/az Európai Történelem Háza felújítási projektjéhez kapcsolódnak, amelyre 2012-ben közel 12,8 millió EUR-t kötöttek le. (A Költségvetési Bizottság 2012. november 15-i ülésén jóváhagyta 2 000 000 EUR tartalékból való felszabadítását az Európai Történelem Háza számára – lásd a 7. táblázatot.) Különféle munkálatokra és projektekre került sor továbbá a használatban lévő épületek tekintetében is.

55.

A 2026. (Épületek biztonsága és őrzése) jogcím kötelezettségvállalásai (az alcím 14 %-a) összességében 35 023 714 EUR-t tettek ki, ami 2011-hez képest 3 %-os csökkenést jelent. Ezek a kötelezettségvállalási előirányzatok alapvetően a Parlament által a három szokásos munkahelyen, valamint a tájékoztatási irodák által használt épületek fenntartási és őrzési költségeinek fedezésére szolgál.

56.

Az alcím alatti kötelezettségvállalásokból 142 804 433 EUR-t, azaz a 2012-es kötelezettségvállalások 8 %-át használták fel. 2011-hez képest 25 513 660 EUR-val többet használtak fel, ami 22 %-os növekedést jelent. Az alcím alatti előirányzatokat a pénzügyi év során 14 915 000 EUR-val, az eredeti előirányzatok 11 %-ával növelték, elsősorban két átcsoportosítás, a 2012. október 12-én jóváhagyott C5. számú, és a 2012. december 5-én jóváhagyott C9. számú tartalék-felszabadítás révén (lásd a 7. és a 8a. táblázatot), amelyek a Parlament helyiségeinek WiFi-lefedettségét voltak hivatottak bővíteni, illetve a hálózati infrastruktúra egy részének és a berendezések kicserélésére használták fel őket.

57.

A 2100-es jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek) és a 2102-es jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek igénybevétele külső szolgáltatóktól) az alcím alatti kiadások 81 %-át tették ki, és magyarázatot adnak a kötelezettségvállalások 88 %-os növekedésére 2011 és 2012 között.

58.

A 21. alcímben szereplő kiadások eloszlását az alábbi ábra mutatja be:

7.   ábra

A 21. alcímben szereplő kiadások eloszlása

59.

A 2100. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek) kötelezettségvállalásai összesen 44 585 309 EUR-val a 2 1. fejezet 31 %-át tették ki, ami 2011-hez képest 38 %-os növekedés. Az előirányzatokat a pénzügyi év során 7 528 700 EUR-val, az eredeti előirányzatok 20 %-ával növelték. Ez a jogcím fedezte a termékeknek és szoftvereknek az intézmény számára történő beszerzésével, bérlésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadásokat, valamint a kapcsolódó munkálatokat. Ezek a berendezések és szoftverek főleg a számítógépes és távközlési központ, illetve az osztályok és a képviselőcsoportok számítástechnikai rendszereit, valamint az elektronikus szavazórendszert jelentik.

60.

A 2102. jogcím (Információs és innovációs technológiai berendezések és szoftverek igénybevétele külső szolgáltatóktól) kötelezettségvállalásai összesen 70 511 060 EUR-val a 21. alcím 50 %-át tették ki, ami 2011-hez képest 17 %-os növekedés (ez összhangban van a jóváhagyott előirányzatok összegének alakulásával). Az előirányzatokat a pénzügyi év során 8 286 300 EUR-val, az eredeti előirányzatok 13 %-ával növelték. Az előirányzatok elsősorban az adatfeldolgozó központ és a hálózat működésével, az alkalmazások fejlesztésével és karbantartásával, a felhasználói támogatással – beleértve a képviselőket és a képviselőcsoportokat –, tanulmányok készítésével, valamint műszaki dokumentáció kidolgozásával és átadásával kapcsolatban igénybe vett informatikai tanácsadó cégek költségeinek fedezésére szolgáltak.

61.

Ez az alcím 9 476 760 EUR-val a 2012-es kötelezettségvállalások 1 %-át tette ki. A kötelezettségvállalások szintje 2011-hez képest némileg, 2 %-kal csökkent.

62.

Az alcím alatti kötelezettségvállalások eloszlása a következő: 235. jogcímcsoport (Telekommunikáció): 47 %, 230. jogcímcsoport (Irodaszerek, irodai eszközök és különböző fogyasztási javak): 21 %, és 232. jogcímcsoport (Jogi költségek és kártérítés): 15 %. A fennmaradó 17 % a 231. jogcímcsoport (Pénzügyi költségek), a 236. jogcímcsoport (Levelek postaköltsége és szállítási díjak), a 237. jogcímcsoport (Költöztetés), a 238. jogcímcsoport (Egyéb igazgatási költségek), és a 239. jogcímcsoport (Az Európai Parlament szén-dioxid-kibocsátásának ellentételezése) között oszlik meg.

63.

A 2320. jogcím (Jogi költségek és kártérítés) kivételével, amely tartalékátcsoportosításban részesült (C3. számú átcsoportosítás, lásd a 7. táblázatot), az alcím alatti összes jogcímből csoportosítottak át összegeket (C9. és C10. számú átcsoportosítás, lásd a 8a. és a 8b. táblázatot). Az átcsoportosítások eredményeképpen a kezdeti előirányzatok összege 29 %-kal csökkent, ami a rendszeres igazgatási költségek visszafogására tett erőfeszítést példázza.

64.

A 239. jogcímcsoport (Az Európai Parlament szén-dioxid-kibocsátásának ellentételezése) alatti előirányzatok, melyek eredeti összege 950 000 EUR volt, az ajánlattételi felhívás lezárásának késlekedése, valamint a CO2 tonnánkénti árának jelentős csökkenése miatti gyűjtőátcsoportosítás eredményeképpen 91 %-kal csökkentek.

65.

Ez az alcím a 2011-es összeggel megegyező 32 624 325 EUR-s összeggel a 2012-es kötelezettségvállalások 2 %-át teszi ki. Az alcím alatti kötelezettségvállalások eloszlása a következő: 300. jogcímcsoport (Személyzeti kiküldetési költségek): 79 %, 304. jogcímcsoport (Az ülésekhez kapcsolódó egyéb költségek): 18 %, és a 302. jogcímcsoport (Fogadási és reprezentációs költségek): 3 %.

66.

A 2012-es eredeti előirányzatok 2011-hez képest 4 %-kal voltak kevesebbek, és a 3 666 387 EUR összegű gyűjtőátcsoportosítás eredményeképpen 10 %-kal csökkentek. A 300. jogcímcsoport alatti 3 000 000 EUR-nyi megtakarítás a főigazgatóságok együttes, az utazási költségek hatékonyabb felhasználására irányuló erőfeszítéseinek köszönhető.

67.

2012-ben 33 616 kiküldetésre (2011-ben 34 827 kiküldetésre) került sor, és ezek 99 377 küldetési napnak feleltek meg (2011-ben ez a szám 104 436 volt). A kiküldetések zöme a Parlament három munkahelye közötti utazást jelentette (Brüsszel: 5 652, Strasbourg: 19 846 és Luxembourg: 2 433 kiküldetés).

68.

Az ezen alcím alatti kötelezettségvállalások 105 967 314 EUR-val a 2012-es kiadások 6 %-át tették ki, ami a 2011-es összeghez képest 15 %-os növekedés. A végleges előirányzatok az előző pénzügyi évhez képest 5 %-kal növekedtek, az alcím felhasználási aránya javult, és 97 %-ot ért el. Az alcím kötelezettségvállalásainak mintegy 26 %-a a 3244. jogcím (Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások), 21 %-a a 3242. jogcím (Közzétételi, tájékoztatási és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek), 13 %-a pedig a 3248. jogcím (Audiovizuális tájékoztatási költségek) céljaira került felhasználásra.

69.

A kötelezettségvállalások eloszlását az alábbi ábra mutatja be:

8.   ábra

A 32. alcímben szereplő kötelezettségvállalások eloszlása

70.

Ami a 3244. jogcímet (Látogatócsoportok szervezése és fogadása, Euroscola program és harmadik országbeli véleményformálóknak szóló meghívások) illeti, a kötelezettségvállalások 27 985 491 EUR-t tettek ki, ami csekély (3 %-os) növekedés 2011-hez képest. Az előirányzatok a csoportlátogatásokra és ehhez kapcsolódó felügyeleti és infrastrukturális költségekre biztosított támogatásoknak, az Euroscola program működési költségeinek, valamint a harmadik országbeli véleményformálók számára szervezett gyakornoki időszakok finanszírozásának fedezésére szolgáltak.

71.

A 3242. jogcím (Közzétételi, tájékoztatási és nyilvános rendezvényeken való részvétellel kapcsolatos költségek) esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok összege 22 124 435 EUR volt, és különösen a tájékoztató kiadványokkal kapcsolatos költségek fedezésére szolgált, beleértve az elektronikus kiadványokat, az információs tevékenységeket, a PR-t, a tagállamokban és a csatlakozó országokban sorra kerülő állami rendezvényeken, kereskedelmi vásárokon és kiállításokon való részvételt, valamint a jogalkotási figyelő (OEIL) frissítését is. A kötelezettségvállalások 2011-hez képest 25 %-kal nőttek. A növekedés a szorosabb nyomon követés és a költségvetés optimalizálására irányuló stratégia bevezetésének köszönhető, amelyek a végrehajtási arány emelkedését eredményezték (2012: 98 %, 2011: 90 %).

72.

A 3248. jogcím (Audiovizuális tájékoztatási költségek) kötelezettségvállalásai 13 369 011 EUR-t tettek ki, és a következő tételekhez kapcsolódó költségeket fedezték:

A kötelezettségvállalások 2011-hez képest 20 %-kal nőttek.

73.

Ami az audiovizuális információs műsorokat illeti, 1 293 eseményt, köztük 890 félnapos bizottsági ülést közvetítettek az interneten. Ami az „Európa műholdról” szolgáltatást illeti, 905 parlamenti hír került adásba, melyekből 879-et 148 csatorna átvett, 57 rövidhír készült jogalkotási témákban, 69 napnyi plenáris ülést közvetítettek, 269 élő tudósítás készült, 295 napi híradás készült a Eurovision számára (amelyeket a képviselőknek sugároztak) és 19 rendezvényről készült a Eurovision által is sugárzott tudósítás a Parlament brüsszeli és strasbourgi székhelyén.

74.

Érdemes megjegyezni, hogy a 3243. jogcím (Parlamentárium – az Európai Parlament Látogatóközpontja) 3 462 168 EUR-s kötelezettségvállalásai 40 %-kal nőttek az előző pénzügyi évhez képest (ez összhangban van a jóváhagyott előirányzatok összegének alakulásával). A Parlamentáriumnak 2012-ben 250 000 látogatója volt, 4,5-ször több mint 2011-ben, és ezzel az öt leglátogatottabb brüsszeli turistalátványosság közé került.

75.

Ez az alcím a 2011-es összeghez képest 6 %-os emelkedést mutató 87 917 639 EUR-s összeggel a 2012-es kötelezettségvállalások 5 %-át teszi ki A 400. jogcímcsoport (Folyó igazgatási költségek és a képviselőcsoportok, illetve a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos költségek) a 40. alcím alatt szereplő előirányzatok 65 %-át tette ki (2011-ben 66 %). Az e jogcímhez tartozó kötelezettségvállalások 57 062 367 EUR-t tettek ki, és a képviselőcsoportok és a független képviselők tekintetében az alábbiak fedezésére szolgáltak:

76.

A 402. jogcímcsoport (Európai politikai pártoknak nyújtott támogatások) a 40. alcím alatt szereplő kötelezettségvállalások 21 %-át (2011-ben 21 %) tette ki. A 403. jogcímcsoport (Európai politikai pártoknak nyújtott támogatások) a 40. alcím alatt szereplő kötelezettségvállalások 14 %-át (2011-ben 13 %) tette ki.

9.   ábra

A 40. alcímben szereplő kötelezettségvállalások eloszlása

77.

2012-ben ez az alcím 180 871 822 EUR-s összeggel a kötelezettségvállalások 11 %-át tette ki, ami 2011-hez képest 6 %-os emelkedést jelent. Az alcím alatti végleges előirányzatok az előző pénzügyi évhez képest 2 %-kal csökkentek, ami a felhasználási arány javulásáról tanúskodik.

78.

A jóváhagyott előirányzatok a pénzügyi év során 6 millió EUR-val csökkentek (az eredeti előirányzatok 3 %-a) (lásd a 8b. táblázatot). A parlamenti asszisztenciára jóváhagyott előirányzatok 6,8 millió EUR-val csökkentek, míg az árfolyamváltozások kompenzálására jóváhagyott előirányzatok 0,8 millió EUR-val növekedtek.

79.

Az alábbi ábra az alcím alatti kötelezettségvállalások eloszlását szemlélteti:

10.   ábra

A 42. alcímben szereplő kötelezettségvállalások eloszlása

80.

A helyi asszisztensekre jóváhagyott kötelezettségvállalások 80 720 519 EUR-t tettek ki, ami 2011-hez képest 2 %-os emelkedés.

81.

Az akkreditált asszisztensekre jóváhagyott kötelezettségvállalások 99 033 150 EUR-t tettek ki, ami 2011-hez képest 8 %-os emelkedés. Ez az asszisztensek fizetését és kiküldetési költségeit, valamint a külső tanfolyamok költségeit fedezte. A havonta átlagosan kifizetett juttatások összege 7,5 millió EUR volt (2011-ben átlagban 6,9 millió).

82.

2012. december 31-én1 705 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott a Parlamentnél, és a képviselők 2 498 helyi asszisztenst foglalkoztattak (közülük 146-ot csoportos formában). Átlagban minden képviselő 2,26 akkreditált asszisztenst és 3,31 helyi asszisztenst foglalkoztatott (20). Az alkalmazott helyi asszisztensek száma képviselőnként jelentősen eltér, 2012 folyamán ez a szám 0 és 47 között mozgott. Míg 14 képviselő nem rendelkezik helyi alkalmazottakkal, 2012-ben 63 olyan képviselő volt, aki tagállamában több mint 10 alkalmazottat vett fel. 2012-ben 29 képviselő csak helyi asszisztenst foglalkoztatott.

83.

A parlamenti asszisztenciával összefüggő kifizetéseket 2012-ben egész évben az euró és a többi pénznem közötti fix, 2011. decemberi árfolyamon kalkulálták. A helyi asszisztensek fizetését és díjazását illetően az eurónak a többi pénznemhez viszonyított jelentős leértékelődése 2012-ben a tervezettnél számottevőbb árfolyamkülönbségeket eredményezett.

84.

Az ehhez a címhez tartozó alcímek csak olyan ideiglenes előirányzatokat tartalmaznak, amelyeket kizárólag valamely működési jogcímhez történő átcsoportosítást követően lehet felhasználni. Ezekkel az átcsoportosításokkal (25 902 015 EUR) a jelentés I. része foglalkozik. Az ebben a címben szereplő eredeti előirányzatok 29 542 652 EUR-t tettek ki (2011-ben 40 749 026 EUR-t), vagyis a 2012. évi teljes költségvetés mintegy 1,7 %-át.

85.

Az év végén e cím felhasználatlan egyenlege 3 640 638 EUR volt (1 926 466 EUR a 10 0. alcímen (Ideiglenes előirányzatok), 1 664 172 EUR a 10 1. alcímen (Rendkívüli tartalékalap), és 50 000 EUR a 10 8. alcímen (EMAS-tartalék).

86.

A 2012-es pénzügyi évet elsősorban az új strukturális javítások keresése jellemezte, amelynek célja az volt, hogy a jogalkotási folyamatban játszott szerepének maradéktalan betöltése érdekében az intézménynek az összes lehetséges eszköz a birtokában legyen, és hogy a Lisszaboni Szerződésben rá ruházott kibővült hatáskörének teljes mértékben eleget tudjon tenni.

87.

Az intézmény továbbá teljes mértékben integrálta a Lisszaboni Szerződésben foglaltak szerint a Parlamenthez csatlakozó további 18 képviselőt, megkezdte az előkészületeket Horvátország csatlakozására, jelentős fejlődést ért el az információs és kommunikációs politika területén, és folytatta a parlamenti igazgatás központi elemeinek racionalizálását és korszerűsítését célul kitűző többéves programok végrehajtását.

88.

A felsorolt célkitűzések és a 2012-ben elért eredmények az Elnökség által 2012-ben meghatározott prioritásokon és határozatokon, illetve a Parlament költségvetési állásfoglalásaiban elfogadott iránymutatásokon, valamint a 2012–2014-es időszakra vonatkozó adminisztratív munkaprogram céljain és eredményein alapulnak.

89.

Az Elnökség 2012. január 16-án jóváhagyta a könyvtárra vonatkozó új koncepció megvalósítási tervét (21), és 2012. november 7-én szemügyre vette a terv előrehaladását. Az új koncepció az alábbi három, egymással összefüggő alapelemre építve a képviselők munkájához nyújtott hozzáadott értéket helyezi a középpontba:

90.

Ezt a tételt illetően 2012-ben lépéseket tettek annak érdekében, hogy a könyvtár információs és elemző szolgálatai testre szabott hírszelekciók/összefoglalók révén rövid híreket szolgáltassanak a képviselők részére a Parlamenttel kapcsolatos szinte bármilyen témában. A könyvtár honlapján és a katalógusban megjelenő anyagokkal kapcsolatosan új elektronikus értesítési rendszer került bevezetésre, amelyen témakörönként fel lehet iratkozni szabványértesítésekre, illetve személyre szabott értesítést lehet kérni, többek között a hírügynökségek anyagaiból is. A képviselők kéréseinek gyorsabb és személyre szabottabb megválaszolása érdekében egy „forródrót” megoldás is kifejlesztésre került. Ezen túlmenően összefoglalók készülnek minden egyes plenáris ülés előtt, a lehetőségek függvényében ES/DE/EN/FR/IT/PL nyelveken.

91.

Ezen túlmenően annak érdekében, hogy a képviselők szava jobban elérjen a polgárokhoz, a könyvtári szolgálatok immár az alábbi eszközöket is nyújtják:

92.

2012 folyamán a képviselői asszisztensek támogatását is bővítették, és az ma már kiterjed a következőkre:

93.

A saját kezdeményezésű jogalkotási jelentések hasznos eszközök a Parlament számára ahhoz, hogy véleményének hangot adjon. Az EUMSZ a Parlament jogalkotási kezdeményezési jogáról rendelkező 225. cikkének értelmében a Parlament felkérheti a Bizottságot jogalkotási javaslat előterjesztésére minden olyan témában, amelynek esetében uniós fellépést talál szükségesnek.

94.

2012 óta az újonnan létrehozott Hatásvizsgálati Igazgatóság segíti a saját kezdeményezésű jogalkotási jelentéseken dolgozó bizottságok munkáját azáltal, hogy részletes értékeléseket és jelentéseket készít az uniós hozzáadott értékről és az uniós szintű fellépés elmaradásának költségeiről.

95.

A hatásvizsgálatot illetően az Igazgatóság rendszeresen áttekinti a bizottsági munkaprogramot kísérő menetrendeket, és ellenőrzi, hogy a Bizottság várhatóan mely jogalkotási javaslatok esetében végez majd hatásvizsgálatot. A Parlamenthez való beérkezéskor előzetes felmérést készít, és ellenőrzi, hogy bizonyos feltételek teljesülnek-e, valamint azonosítja a szövegek esetleges erős és gyenge pontjait.

96.

A hozzáadott értéket illetően az Igazgatóság elemzi a tervezett uniós fellépés hasznát oly módon, hogy a szakbizottságok részére az alábbi szolgáltatások valamelyikét, vagy összességét nyújtja, szükség esetén külső szakértők bevonásával:

97.

A Lisszaboni Szerződés miatt szükségessé váló egy másik változtatás a külső politikákat érinti. Immár az összes kereskedelmi megállapodás aláírásához az EP hozzájárulása szükséges, míg a közös kereskedelempolitika végrehajtásával kapcsolatos intézkedések a rendes jogalkotási eljárás kereti közé tartoznak. Ebben az összefüggésben a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 40 jogalkotási jelentést fogadott el, köztük a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (ACTA), az általános preferenciális rendszert (GSP), több kétoldalú beruházási megállapodást, valamint az Omnibus I-et és II-t (amelyek az uniós kereskedelmi jogszabályokat a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseihez igazítják).

98.

A plenáris üléssel kapcsolatos szolgáltatásokat illetően a parlamenti kérdéseket és az írásbeli nyilatkozatokat kezelő alkalmazásokat átalakították, a parlamenti kérdések és írásbeli nyilatkozatok benyújtásának elfogadhatóságára vonatkozó belső szabályokat felülvizsgálták, valamint átalakították a CRE kezelésére szolgáló alkalmazást.

99.

A jogszabályok szövegezésével foglalkozó szolgálat munkája egy szerkesztési eszköz kifejlesztésének, valamint az első olvasati megállapodások korai elfogadására irányuló, a rendes jogalkotási eljárással összhangban lévő eljárások kidolgozásának köszönhetően javult.

100.

2012. november 19-én az Elnökség döntött a meghallgatásokkal kapcsolatos európai parlamenti szabályok módosításáról, amelyekre azért volt szükség, hogy a Parlament sikeresen elláthassa az európai polgári kezdeményezések kapcsán rá háruló feladatokat (22).

101.

2012. július 2-i ülésén az Elnökség elfogadta a 2014-es választásokra tervezett intézményi tájékoztató és kommunikációs kampány politikai témaköreit, amelyek három kérdéskör körül csoportosulnak: az Európai Parlament politikája, fellépései és értékrendje. A kampány célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét:

102.

2012-ben a Parlament erőfeszítései a 2014-es választások intézményi tájékoztató kampányának előkészítésére irányultak. A tájékoztató tevékenységek intenzitásának növelésén túlmenően, amely magában foglalta a Brüsszelben és a tagállamokban az újságírók számára rendezett szemináriumokat, valamint a regionális vitafórumok számának növelését a tagállamokban, számos nagyobb projektet fejezett be és vizsgált felül a Parlament, valamint újakat is indított (lásd alább).

103.

A Parlament lépéseket tett a médiafigyelői tevékenység intenzívebbé tételére is: 2012 utolsó négy hónapjában kísérleti projektet indított a plenáris ülésekről szóló közvetítések mennyiségi, és első ízben minőségi aspektusainak értékelése céljából.

104.

Előrehaladás történt a látogatókra vonatkozó integrált stratégia fejlesztése terén is, nevezetesen bevezetésre került az új webalapú foglalási rendszer (a VISEP), valamint a látogatók számára készült új tájékoztatási eszközcsomag (Visitor Kit). A látogatói csoportokat illetően a munkamódszereket az Elnökség által 2011 végén elfogadott, helyben alkalmazandó felülvizsgált szabályokhoz igazították. A Parlamentárium 2012 októberében zárta első évét, melynek során összesen 253 000 látogatót fogadott. Így az öt leglátogatottabb brüsszeli turistalátványosság közé került.

105.

A 2014-es választásokra való felkészülés során a Parlament ismertségének fokozására irányuló erőfeszítések részeként a meglévő támogatási programot átalakították, és elindították a keretmegállapodás partnereinek szánt többéves támogatási programot, amelynek célja az Európai Parlament ismertségének fokozása elsősorban szerepét és politikai jellegét illetően, valamint az általa folytatott tevékenységekről való tájékoztatás. A megfelelő pénzügyi és operációs kapacitással rendelkező szervezetek körében támogatásokat ítéltek oda a televíziózás, a rádiózás, a webalapú projektek és egyes rendezvények számára.

106.

Ezen túlmenően 2012-ben befejezték az Europarl honlap átalakítását. Több új szolgáltatás vált elérhetővé, köztük a Newshub, amely új platformként a képviselők által fenntartott közösségi hálózatok bevonásával mutatja be az intézményen belül folyó eszmecseréket.

107.

Az év folyamán a Parlament a képviselők, a polgárok és az érdekelt felek közötti politikai párbeszéd kommunikációs platformjának létrehozására összpontosított, melynek célja azon régiók bevonása volt, ahol az Európai Parlamentben tárgyalt jogalkotási témák igen relevánsak voltak az ott élők szempontjából. E célból 2012-ben 30 regionális és két határokon átnyúló fórum került megrendezésre.

108.

2012-ben az EP tájékoztatási irodái folytatták a tagállami érdekeltek jól kiépített hálózatának, valamint a fiatalok célcsoportjának bővítését. Ennek eredményeképpen jól működő hálózat jött létre, elsősorban az egyes országokban található iskolákkal.

109.

A Parlament a mai napig több mint 21 000 000 diák képviseletében több mint 55 000 iskolával vette fel a kapcsolatot. Az érdekelt felek, és különösen a jogalkotás iránt érdeklődők száma is folyamatosan növekszik. Ezek a hálózatok („Friends of Europe”) folyamatosan bővülnek, és a jövőben építeni lehet rájuk mint a Parlament és a képviselők privilegizált és egyéni kommunikációs csatornáira.

110.

2012 óta az összes tájékoztatási iroda rendelkezik Facebook-oldallal. Néhány iroda más közösségi médiákat is használ (Flickr és YouTube), és külön tevékenységeket szervez a bloggerek számára. A közösségi médiák remek eszköznek bizonyultak az eszmecserék kiterjesztésére, a hálózatépítésre, valamint arra, hogy az állampolgárokat közvetlenül összekössük az európai parlamenti képviselőkkel és megismertessük velük a Parlament munkáját. Az egyik tájékoztatási iroda által 2012 nyarán szervezett egyetlen esemény például 140 000 twitter-felhasználóhoz jutott el és 928 000 reakciót váltott ki. Az összes tájékoztatási irodára kiterjedően létrejött a közösségi médiafelelősök hálózata.

111.

Az EP és a Bizottság jelenleg indítják be a közösségi médiával kapcsolatos „Share Europe Online” elnevezésű kísérleti projektet azon 17 tagállamban, amelyekben már működik az úgynevezett európai közéleti találkozóhely (EPS). A projektet, amely a 27 tagállam közösségi médiáinak részletes feltérképezését is magában foglalja, az úgynevezett közösségi szerkesztő-menedzserek segítségével vezetik be, akik a közösségi médiás tevékenységekkel kapcsolatosan képzést, segítséget és tanácsadást nyújtanak az Európai Bizottság képviseletein és az EP tájékoztatási irodáiban dolgozó személyzet számára. Több témakörben is nyomon követik továbbá a tagállamok közösségi médiáinak aktualitásait, és észrevételeikről jelentést tesznek.

112.

2012. december 12-i ülésén az Elnökség a következő javaslatokat hagyta jóvá az Europarl TV jövőjével kapcsolatban:

113.

Továbbá a nagyobb európai televíziótársaságokkal folytatott együttműködés jelentősen fokozódott az év folyamán, ami biztosítja az intézmény láthatóságának növekedését. Ez várhatóan különösen hasznos kommunikációs csatorna lesz a 2014-es választásokra való felkészülés részeként folytatott tájékoztatási és kommunikációs kampány során.

114.

2012-ben előrelépés történt a jövőbeli állandó kiállítással kapcsolatos különböző területeken, nevezetesen a kiállítás szövegének kidolgozásában, a gyűjtési politika meghatározásában és végrehajtásában, a kiállítási tervezési tenderében és a látogatóbarát kialakítás elveinek kidolgozásában. Ezzel összefüggésben az Elnökség 2012. október 22-i ülésén elfogadta az állandó kiállítás vázlatának tervét.

115.

A Nobel-békedíjnak az Európai Unió számára való odaítéléséről szóló 2012. októberi döntés önmagában történelmi pillanat volt, és emlékezteti az Európai Uniót szellemi gyökereire és alapításának céljaira. Ezért az Európai Történelem Házában külön termet kell szentelni ennek a díjnak, az érme és a kitüntetésről szóló oklevél kiállításával.

116.

Ami a projektnek helyet adó Eastman épület átépítését illeti, a környezetvédelmi engedélyt 2012 májusában kapta meg a Parlament, míg a városrendezési engedélyt 2012. november 16-án. Továbbá az épület felújítására vonatkozó szerződés 2012. szeptemberi aláírását követően a felújítási munkálatok elkezdődtek és 2014. április végéig kell befejeződniük.

117.

Az Európai Tanács 2008. decemberi és 2009. júniusi ülésén úgy határozott, hogy abban az esetben, ha a Lisszaboni Szerződés a 2009. júniusi európai választásokat követően lép hatályba, mihamarabb átmeneti intézkedéseket fogadnak el annak érdekében, hogy a képviselők számát 736-ról 754-re növeljék a 2009–2014-es jogalkotási ciklus végéig. Mivel ez az átmeneti intézkedés csak 2011. december 1-jén lépett hatályba, teljes költségvetési hatása a 2012-es évben érződött. Így sor került a 18 új képviselő fogadására, akik azonnal rendelkeztek minden őket megillető előjoggal.

118.

2011. december 9-én az Európai Tanács aláírta a Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződést, amelyre 2013. július 1-jén fog sor kerülni. E bővítésre való tekintettel a Parlament megtette az e célból szükséges előkészületeket, nevezetesen a horvát szerződéses alkalmazottak felvételével és képzésével (23). Elsőbbséget élvezett a nyelvi szolgálatok létrehozása, amelyek esetében a korábbi csatlakozások során szerzett tapasztalatok szerint a munkaerő-felvétel során a legnagyobb volt a versengés. Az új Horvát Fordító Osztály létszáma 2012 végére 38 felvett szerződéses alkalmazottal, azaz 27 fordítóval és 11 asszisztenssel teljes mértékben betöltésre került, míg a horvát kabin 10 tolmáccsal működik (4 további tolmács 2013-ban csatlakozik a kabinhoz) és 9 további horvát asszisztens került felvételre a tolmácsoláshoz kapcsolódó általános szervezeti egységeknél.

119.

2012. április 1-je óta a Parlament 12 horvát megfigyelőt fogadott, akiket a nemzeti parlament jelölt ki, hogy megismerjék az intézmény eljárásait és működésének módját. 2013. július 1-jével teljes jogú képviselőkké válnak. Ami a horvátországi tájékoztatási iroda megnyitását illeti, lásd az ingatlanpolitikával kapcsolatos szakaszt az alábbiakban.

120.

Az Elnökség által 2010. március 24-én elfogadott középtávú ingatlanstratégia végrehajtása keretében több projektről született döntés, illetve kerültek végrehajtásra az alábbiakban bemutatottaknak megfelelően.

121.

A Trèves I épületben zajló munkálatok 2012 áprilisában fejeződtek be, és az átköltözések lehetővé tették helyiségek felszabadítását a Paul-Henri Spaak (PHS) és az Atrium épületekben. A felszabaduló helyiségek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy helyükre át lehessen helyezni a PHS épület A zónájának az ülésterem födémszerkezeténél észlelt rendellenességek miatt ideiglenesen használhatatlanná vált munkahelyeit.

122.

A második bölcsőde keresésére irányuló ingatlanpiaci felmérést követően az ingatlanokkal foglalkozó bizottság 2012. október 2-án úgy döntött, hogy az eljárás lezárását javasolja, mivel megállapította, hogy nem került benyújtásra elfogadható ajánlat, mert a bennük szereplő ár túl magas volt. A második bölcsődével kapcsolatos megoldás keresése folytatódik, és 3 lehetőség került előterjesztésre a szóban forgó bizottság elé.

123.

A Montoyer 70. szám alatti épület tulajdonosával a vételi opcióval összekötött hosszú távú bérletről elért megállapodást és az Elnökség 2011. november 14-i, valamint a Költségvetési Bizottság 2011. december 12-i jóváhagyását követően a Montoyer 70. szám alatti épület bérleti szerződése és a vételi opció érvényesítésére irányuló kérelem 2011. december 15-én aláírásra került. A Parlament a közokirat aláírásakor, amelyre 2012. augusztus 1-jén került sor, tulajdonossá vált.

124.

A többéves pénzügyi keret és a helyiségek igénybevételével kapcsolatos szabályok (igénybevételi arány/jog: 93,6 %) alapján kidolgozásra került az épületek középtávú kihasználásának meghatározására irányuló terv. Ez az arány Brüsszelre vonatkozik és 6,4 %-os hiányt mutat, amelyen mindenki osztozik, a főtitkárság és a képviselőcsoportok.

125.

Ami a Konrad Adenauer épülettel kapcsolatos projektet illeti, a munkák elvégzésére irányuló 2011. évi pályázati kiírás egésze eredménytelennek bizonyult. E helyzet kezelésére és a projekt folytatásának megkönnyítésére megerősített partnerségi megállapodás került aláírásra 2012 elején, amely kiegészíti a luxemburgi hatóságok és az Európai Parlament közötti megállapodást. A partnerség keretében végzett munka során megállapodás született a fővállalkozóval a projektnél megvalósítható műszaki megtakarításokról és magasépítészeti munkálatokra (keleti helyszín) vonatkozó ajánlati felhívás újbóli közzétételéről e műszaki megtakarítások figyelembevételével. Ez az ajánlati felhívás 2012. szeptember 26-án újból megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az odaítélésre várhatóan 2013 tavaszán kerül sor, a munkálatok nyári megkezdésével.

126.

Ezenkívül részletes elemzésre került a projektigazgatás tanulmányi szakaszban és azt követően a földmunkák során nyújtott összteljesítményének átfogó mérlege, ami ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy ajánlatosabb lenne a munkakapcsolat beszüntetése. Így az a határozat született, hogy új pályázati kiírást kell közzétenni az építési munkálatok folytatására, amely lehetővé teszi más szereplők kiválasztását megerősített szervezési és megvalósítási megállapodások alapján.

127.

Horvátország előreláthatóan 2013. július 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Az Elnökség 2012. március 12-i határozatának megfelelően az Európai Bizottsággal közösen ingatlanpiaci felmérés indult Zágrábban abból a célból, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az Európa Ház igényeinek megfelelő épület megtalálására. A felmérés keretében javasolták a „Ban Centar” épületet, és az Elnökség 2012. november 19-i ülésén jóváhagyta bérleti szerződés aláírását tízéves (5 + 5) időtartamra. Hasznosítható összterülete 1 721,42 m2, amelyből 671 m2 a Parlamenté. A munkálatoknak 2013. május közepére kell befejeződniük, ami lehetővé tenné az épület Horvátország július 1-jén várható csatlakozása előtti megnyitását.

128.

Ami a szófiai tájékoztatási irodát illeti, az új épület előzetes adásvételi szerződését 2011. július 7-én írták alá, az épület árát a szerződés 9 millió EUR-ban állapítja meg. Az épület stabilitásával és részben a tűzbiztonsággal kapcsolatos kivitelezési hibák miatt az épület átvételére 2011-ben nem kerülhetett sor. 2012 májusában a kivitelezési hibákkal és az építőmérnöki számítások ismételt elvégzésének eredményével kapcsolatos eljárással szembesülve az eladó elfogadta, hogy saját költségére elvégezteti a szükséges megerősítési munkálatokat. E kiegészítő szerkezeti munkálatokra 2012. december elején került sor. Az épület különleges berendezésével kapcsolatos munkálatoknak 2013. március végéig véget kellene érniük.

129.

Ami az új karbantartási politika fokozatos bevezetését illeti, külső ellenőrzést követően megtörtént a jövőbeli karbantartási szerződésekre vonatkozó eljárások és műszaki feltételek összehangolása. A karbantartási ellenőrzés többek között az alábbi eljárások megindítását is lehetővé tette:

130.

Az épületek kora miatti felújítási munkálatok elsősorban a műszaki berendezések és az üvegezés nagy részének cseréjével, valamint a burkolatok cseréjével vagy felújításával kapcsolatosak. Az épületekkel, a közlekedéssel és a zöld Parlamenttel foglalkozó munkacsoport 2012 márciusában megbízást kapott a helyzet elemzésére és arra, hogy ajánlásait 2013 elejéig terjessze az Elnökség elé.

131.

Az ülésterem födémszerkezetének három gerendájánál 2012 szeptemberében felfedezett repedések észlelése után az infrastruktúra ellenőrzésére és a megelőző karbantartásra irányuló új politika keretében döntés született arról, hogy ideiglenesen lezárásra kerül a Paul-Henri Spaak (PHS) épület A zónája. E helyzetre való tekintettel azonnali állagóvási és minőségi nyomon követési intézkedésekre került sor a javak biztonságának garantálására. Ezzel párhuzamosan tervezőirodák kaptak megbízást arra, hogy tanulmányokat készítsenek a födémszerkezetnél bekövetkezett esemény körülményeinek megállapításáról, valamint a megfelelő javítási munkálatok elvégzéséről. Az elfogadott megoldási lehetőség azzal jár, hogy az ülésterem a 2013. novemberi ülésig nem áll rendelkezésre, illetve az A zóna irodái addig üresen maradnak.

132.

2012. március 28-án az Elnökség megállapodott egy „ambiciózus környezetvédelmi menetrend” előmozdításának szükségességéről, amelynek célja „új lendületet (…) adni az EMAS (24) politikájának, tudatában annak, hogy a legjelentősebb csökkentéseket az épületek energiafogyasztása, az állóeszközök és a személyszállítás területén lehet elérni”. Az ambiciózus környezetvédelmi menetrend végrehajtása érdekében számos intézkedésre került sor, míg más intézkedések a közeljövőben kerülnek kidolgozásra.

133.

Nagyra törő környezeti politikájának köszönhetően a Parlament példát mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén azzal, hogy szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére és semlegesítésére irányuló teljes körű stratégiát alkalmaz. Az Európai Parlament azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra 30 %-os csökkenést ér el (amelyből 23 %-os csökkenést már 2012-ben sikerült elérni), vezető szerepet tölt be a szén-dioxid-kibocsátás kezelése terén kibocsátásának a legszigorúbb normák (ISO 14064:2006 és Bilan Carbone®) betartásával való kezelése révén, és a legmagasabb minőségű kibocsátási egységekkel (Gold Standard) semlegesíti az épületek maradványkibocsátását, személyzete utazásait és a hivatali gépjárművek által megtett utakat, ami lehetővé teszi a fenntartható fejlődés teljes körű nyomon követhetőségét és az ahhoz való nettó hozzájárulást.

134.

Másfelől az Európai Parlament az egyik élenjáró intézmény a környezetvédelmi szabályozás tiszteletben tartása és nyomon követése tekintetében. Ezzel összefüggésben 2012. július 9-én, illetve augusztus 3-án aláírásra kerültek a „Környezeti tanácsadás a szén-dioxid-kibocsátás terén” és „A szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzése” elnevezésű ajánlati felhívások. Ezek az ajánlati felhívások lehetővé teszik az Európai Parlament szén-dioxid-kibocsátásának az ISO 14064:2006 és a Bilan Carbone® normák szerinti ellenőrzését.

135.

Másrészt a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezése terén egy ajánlati felhívás eredményeként 2012. december 4-én szerződés került aláírásra a Parlament szén-dioxid-kibocsátása egy részének semlegesítése céljából a legmagasabb minőségű ellentételezési egységekkel (Gold Standard) és nagyon kedvező áron.

136.

Végül a környezeti politika állandó irányítási és javítási eszközzé vált az infrastruktúra és a logisztika irányításával kapcsolatos mindennapi tevékenység során. Részletesebben kifejtve, a környezeti szempont rendszeresen beillesztésre kerül az új projektekbe tanulmányok és energetikai auditok révén. Például:

137.

A teljesen digitális rendszer felé való átmenet lankadatlanul zajlik: egyre több dokumentum került átalakításra XML formátumba, különösen a jogalkotási módosítások készítésére szolgáló alkalmazás számára, az E-committee alkalmazás bevezetésre került minden parlamenti bizottságnál, metaadatok (Eurovoc leírók) kerültek meghatározásra számos tartalom vonatkozásában a Knowledge Management program számára. Továbbá nem hanyagolták el a hagyományos támogatott nyomtatási eszközöket, melyek felújítottak, illetve diverzifikáltak.

138.

Az infrastruktúrák kezelése tekintetében a kritikus incidensek (teljesítmény, biztonság) jobb ellenőrzés alá vonása a hálózatüzemeltetés és kiszolgáló üzemeltetés összehangoltabb integrációjának eredménye. Előrelépésre került sor a biztonság (első szintű Firewall védelem és ellenőrzési állomások kialakítása), az architektúrák hitelesítése és a projekt-technológiák terén. A képviselők és a képviselőcsoportok számára a telefonokat internet protokoll feletti hangátvitel (VoIP) váltotta fel, amit a továbbiakban az intézmény egészére kiterjesztenek. A kábelek modernizálását célzó, nagylélegzetű program vette kezdetét, valamint elindult a mobil- és a WiFi-lefedettség kiterjesztése.

139.

Az eMeeting alkalmazás a papírmentes program egyik összetevője, amely felhasználóbarát, elektronikus formátumban teszi elérhetővé a bizottsági ülések dokumentumait, ezáltal lehetővé téve a dokumentumokba való betekintést, azok kommentálását és megosztását bármikor, bárhol és bármely eszközön. Az eMeeting alkalmazás kísérleti változatát 2012-ben indították három bizottságban (JURI, DEVE, BUDG), és a tervek szerint 2013-ban lesz elérhető valamennyi bizottság számára és valamennyi eszközön.

140.

Ami az eCommittee alkalmazást illeti, 2012 februárja óta valamennyi bizottság használja ezt a képviselőknek, bizottsági titkároknak, képviselőcsoporti alkalmazottaknak és a bizottságok munkáját követni kívánó személyeknek szánt munkafelületet. Minden bizottság saját honlappal rendelkezik, ami hozzájárul az átláthatóság és a munka hatékonyságának növekedéséhez.

141.

A videokonferencia kísérleti projekt 2012-ben indult, és igazolta, hogy az európai parlamenti környezetben lehetséges a videokonferencia alkalmazása, amely az audio, a video és ezek összehangolása tekintetében alkalmas a tolmácsolás melletti igénybevételre. A kifejlesztett és három ülésteremben elhelyezett infrastruktúra nincs levédve, és maximális interoperabilitást tesz lehetővé. 2013-ban már lehetőség lesz nagyobb léptékű, pont-multipont rendszerű videokonferenciák megtartására, az egyes távoli helyszíneken használható nyelvek korlátozása nélkül, noha a biztosított tolmácsolt nyelvek száma továbbra is legfeljebb három lehet majd.

142.

Mindazonáltal fontos megemlíteni, hogy számos korlátozás továbbra is fennáll. A fő akadály az, hogy a tolmácsolással kísért üléseknek megfelelő videokonferenciák megbízható megtartásához szükséges minőség csak abban az esetben biztosítható, ha a videokonferencián részt vevő partnerek azonos szintű technikai szabványoknak megfelelő eszközökkel rendelkeznek, valamint ha a felek közti kapcsolat megfelelő sávszélességű. Jelenleg meglehetősen kevés nemzeti parlament rendelkezik ilyen berendezéssel, bár ilyen berendezés a szükséges sávszélességgel együtt eseti alapon bérelhető.

143.

Az EP jelenleg fejleszti tudásmenedzsment-rendszerét. A Tudásmenedzsment (Knowledge Management) célja az EP tevékenységével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés, illetve felhasználásuk ésszerűsítése és egyszerűsítése: a program fő elemei a több forrást kezelő egységes portál, a kontextualizált keresés és a közös munkatér. Az elképzelést 2012-ben határozták meg teljes mértékben, és végrehajtása tekintetében sor került az első lépések megtételére, különösen a Tudásmenedzsment portál felállítására.

144.

Az Elnökség által 2011. július 6-i ülésén elfogadott „A biztonság globális koncepciója” keretében 2012-ben az alábbiakra került sor:

145.

Megjegyzendő továbbá, hogy az Elnökség 2012. június 11-i ülésén jóváhagyta a biztonsági szolgálatok internalizálásának negyedik szakaszát, összhangban a 2010-ben és 2011-ben hozott, a biztonsági szolgálatok különböző, alapvető funkciói, így a biztonságirányítás, az akkreditáció és az ellenőrzési stratégia internalizálásáról szóló döntésekkel. Az említett negyedik szakasz 2013 elején, Brüsszelben veszi kezdetét, és körülbelül két év múlva ér véget. Strasbourgban az internalizálási folyamat 2014 júniusa körül veszi kezdetét, és előreláthatólag mintegy egy évig tart (2015. június), amikor is a Brüsszel és Strasbourg közti szinergiák megvalósulhatnak, nevezetesen a plenáris ülések időszakában a strasbourgi székhelyű alkalmazottak brüsszeli székhelyű alkalmazottakkal való megerősítése révén. A külső biztonsági alkalmazottak fokozatos felváltására szerződéses alkalmazottak felvétele révén kerül sor (2013-ban 80, 2014-ben 180 fő), ami a költségvetés szempontjából semleges folyamat, mivel azt az érintett szolgáltatások nyújtására vonatkozó költségvetési sor alatti összegek megfelelő csökkentése kíséri.

146.

A 2012–2014-es időszakra vonatkozó új adminisztratív munkaprogram elfogadására került sor, amely magában foglalja az elnök által megállapított, adott tevékenységekre és megvalósítandó projektekre lebontott, fő politikai iránymutatásokat. E program második része az egyes főigazgatóságok szerinti lebontásban mutatja a megvalósítandó egyedi tevékenységeket és projekteket. Minden főigazgatóság rendszeresen jelentést tesz a kulcsfontosságú projektjei terén elért előrehaladásról.

147.

Az Elnökség és a Költségvetési Bizottság képviselőiből álló, a Parlament költségvetésével foglalkozó munkacsoportot hoztak létre olyan ajánlások kidolgozása érdekében, amelyek a költségvetési források felhasználási hatékonyságának a rendes parlamenti tevékenységek hátráltatása nélküli növelését célozzák. A munkacsoport a képviselők és tisztviselők utazási költségeinek 5 %-kal való csökkentésére irányuló javaslatokat tett, amelyeket az Elnökség 2012. szeptember 10-i ülésén elfogadott. A munkacsoport továbbá javasolta a maradványösszegek átcsoportosításának bevezetését (lásd a 8b. táblázatot), és megkezdte az Európai Parlamentet, az öt tagállam nemzeti parlamentjét és az amerikai Kongresszust összehasonlító tanulmányok eredményeinek elemzését. Az ajánlásokat 2013 folyamán terjesztik az Elnökség elé.

148.

Az Erőforrások Igazgatóságának a 11 Főigazgatóságból 9-ben való létrehozása hozzájárult a különböző szintű emberi erőforrás-gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez, és elősegítette a Személyzeti Főigazgatóság és a többi Főigazgatóságok közti kommunikációt.

149.

Egyébiránt 2012 februárjában egy új, e-CV-nek hívott alkalmazás (online önéletrajz) vált elérhetővé, mely segíteni kívánja a Parlament emberi erőforrásokért felelős vezetőit az egyedi álláshelyeknek vagy küldetéseknek megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyek felkutatásában.

150.

Folytatódott az egyes stratégiai ágazatok internalizálását célzó politika végrehajtása, melynek célja a hatékonyabb igazgatás lehetővé tétele, valamint a Parlament külső szolgáltatóktól való függésének csökkentése a kulcsfontosságú funkciók ellátásában. E tekintetben az Elnökség 2012. június 11-én szerződéses alkalmazotti álláshelyek létrehozásáról döntött (2013-ban 80, 2014-ben 180 fő) biztonsági szolgálatai internalizálásának folytatása céljából, valamint július 2-án arról határozott, hogy két év alatt 60 állandó álláshelyet hoz létre (2013 és 2014) az IKT-vel kapcsolatos bizonyos szolgáltatások internalizálása érdekében. A tevékenységek házon belül való elvégzését célzó változtatások költségvetési szempontból semleges módon mennek végre, mivel ezeket az érintett szolgáltatások nyújtására vonatkozó költségvetési sorok alatti összegek megfelelő csökkentése kíséri.

151.

Az Elnökség 2012. július 2-i ülésén elfogadta a dokumentumok és levéltárak kezelésének új modelljét. E modell a dokumentumok életciklusa különböző szakaszainak azonosításán és a teljes ciklus megfelelő kezelésén alapul – amely alapvető jelentőségű aspektus az archiválási rendszer hatékonyságának növelése vonatkozásában –, és hozzájárul a nyomon követhetőség megerősítéséhez, valamint lehetővé teszi a parlamenti dokumentáció gyors kereshetőségét. Ezenfelül lehetővé teszi, hogy a Parlament könnyebben megfeleljen a dokumentumok nyilvános hozzáférhetőségével kapcsolatos szabályoknak.

152.

2012-ben összesen 147 új álláshelyet hoztak létre az alább összefoglalt öt fő feladat végrehajtása érdekében:

153.

A Parlament szervezeti felépítésében és igazgatásában történt főbb változásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

11.   táblázat

A Főtitkárságon 2012-ben történt átszervezések összefoglalása