23.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 209/1

1.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alapján az Európai Bizottság a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintheti az Európai Unión belül bizonyos hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott állami támogatást (1). Az állami támogatás e formája a regionális támogatás.

2.

A Bizottság ebben az iránymutatásban meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a regionális támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, és meghatározza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő térségek azonosítására vonatkozó kritériumokat.

3.

A regionális állami támogatások ellenőrzésének elsődleges célja, hogy lehetővé tegye a regionális fejlesztési célú támogatásokat, miközben biztosítja, hogy a tagállamokban egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek, különösen a támogatási versenyek megelőzése révén, amelyek akkor fordulhatnak elő, amikor a tagállamok az Unió hátrányos helyzetű térségeibe próbálnak meg üzleti tevékenységeket bevonzani vagy ott tartani, valamint hogy a szükséges minimumra korlátozza a regionális támogatás kereskedelemre és versenyre gyakorolt hatásait.

4.

A földrajzi fejlesztés célja, hogy megkülönböztesse a regionális támogatást más olyan támogatási formáktól, mint pl. a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, foglalkoztatásra, képzésre, energetikai célokra vagy környezetvédelemre nyújtott támogatás, melyek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének megfelelően más közös érdekű célkitűzéseket szolgálnak. Bizonyos körülmények között az egyéb típusú támogatások nagyobb intenzitással adhatók a hátrányos helyzetű térségben letelepedett vállalkozásoknak azon sajátos nehézségek elismeréseképpen, amelyeket az ilyen térségekben tapasztalnak (2).

5.

A regionális támogatás csak akkor játszhat hatékony szerepet, ha azt takarékosan és arányosan alkalmazzák, az Európai Unió leghátrányosabb helyzetű régióira összpontosítva (3). Különösen a támogatás megengedhető felső határának kell tükröznie az érintett régiók fejlődésére kiható problémák viszonylagos komolyságát. Továbbá a kedvezőtlen helyzetű régió fejlődésének szempontjából a támogatás előnyeinek meg kell haladniuk a támogatásból adódó versenytorzulást (4). A kedvező hatások mértéke valószínűleg változik az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésétől alkalmazott eltérés szerint, tehát a 107. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső leghátrányosabb helyzetű régiók esetében a versenyhelyzet nagyobb mértékű torzulása fogadható el, mint a 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső régiók esetében (5).

6.

A regionális támogatás továbbá csak akkor lehet hatékony a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fejlődésének előmozdításában, ha ezekben a térségekben többletberuházások vagy gazdasági többlettevékenységek ösztönzésére ítélték oda. Bizonyos kis számú, jól meghatározott esetben azok az akadályok, amelyekkel e térségek a gazdasági tevékenységek vonzása vagy megtartása tekintetében szembesülnek, olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás önmagában nem feltétlenül elégséges a térség fejlődésének előmozdítására. A regionális beruházási támogatás csakis ilyen esetekben egészíthető ki beruházáshoz nem kapcsolódó regionális működési támogatással.

7.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közleményében (6) a Bizottság három, az állami támogatás ellenőrzésének korszerűsítésével megvalósítandó célkitűzést jelentett be:

8.

A közleményben a Bizottság közös megközelítés követésére szólított fel a különböző iránymutatások és keretszabályok következők érdekében történő felülvizsgálata terén: a belső piac erősítése, a közpénzekkel való hatékonyabb gazdálkodás előmozdítása az állami támogatások közös érdekű célkitűzésekhez igazításával, az ösztönző hatás és a támogatás szükséges minimumra korlátozásának fokozottabb ellenőrzése, valamint a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt lehetséges negatív támogatási hatások elkerülése. Az ebben az iránymutatásban meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek az említett közös értékelési elveken alapulnak, és azokat bejelentett támogatási programok és egyedi támogatások esetében kell alkalmazni.

9.

Az acél (7) - és a szintetikusszál-iparnak (8) nyújtott regionális támogatás nem tekintendő a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

10.

A Bizottság az ebben az iránymutatásban rögzített elveket valamennyi gazdasági ágazatban nyújtott regionális támogatásra (9) alkalmazza, kivéve a halászati és akvakultúra ágazatot (10), a mezőgazdasági ágazatot (11) és a közlekedési ágazatot (12), melyekre vonatkozóan külön jogszabályok állapítanak meg rendelkezéseket, melyek részben vagy teljesen eltérhetnek ezen iránymutatástól. A Bizottság jelen iránymutatást a mezőgazdasági termékek nem mezőgazdasági terméket eredményező feldolgozására és forgalmazására alkalmazza. Eltérő ágazati szabályok hiányában jelen iránymutatást azokra a támogatási intézkedésekre kell alkalmazni, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá nem tartozó, de a vidékfejlesztési rendelet által szabályozott tevékenységeket támogatnak, amely tevékenységek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában valósulnak meg, vagy amelyekhez a támogatást ilyen társfinanszírozott intézkedés kiegészítő nemzeti finanszírozása keretében nyújtják.

11.

Ez az iránymutatás nem vonatkozik a repülőtereknek (13) vagy az energiaágazatban (14) nyújtott állami támogatásra.

12.

A széles sávú hálózatokhoz nyújtott regionális beruházási támogatás akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a jelen iránymutatásban rögzített általános feltételeken túl a következő különös feltételeknek is megfelel: i. a támogatást csak olyan területeknek nyújtják, amelyeken nincs azonos kategóriájú hálózat (széles sávú alaphálózat vagy NGA) és annak kiépítése a közeljövőben nem valószínű; ii. a támogatott hálózatüzemeltető méltányos és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, a hatékony és teljes körű szétválasztás lehetőségével biztosít aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést; iii. a támogatást versenyeztetéses kiválasztási eljárás keretében ítélik oda a széles sávú hálózatokról szóló iránymutatás 78. pontja c) és d) alpontjának megfelelően (15).

13.

A kutatási infrastruktúráknak (16) nyújtott regionális beruházási támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, ha a jelen iránymutatásban rögzített általános feltételeken túl a támogatás feltétele az infrastruktúrához való átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása.

14.

A nagyvállalkozásokat a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) általában kevésbé érintik azok a regionális hátrányok, amelyek egy kevésbé fejlett térségben a beruházások vagy a gazdasági tevékenységek fenntartása vonatkozásában jelentkeznek. Először is, a nagyvállalkozások a globális piacokon könnyebben juthatnak tőkéhez és kölcsönhöz, és kevésbé vannak ráutalva egy adott hátrányos helyzetű régió szűkebb pénzügyi szolgáltatásaira. Másodszor, a nagyvállalkozások beruházásai olyan méretgazdaságossági előnyökkel járhatnak, melyek csökkenthetik a helyspecifikus indulási költségeket, emellett a nagyvállalkozások több tekintetben sem kötődnek ahhoz a régióhoz, amelyben a beruházásra sor kerül. Harmadszor, azok a nagyvállalkozások, amelyek beruháznak, a hatóságokkal szemben rendszerint erős alkupozícióval rendelkeznek, ami a támogatások szükségtelen vagy megfelelő indokolás nélküli odaítélését eredményezheti. Végezetül valószínűbb, hogy a nagyvállalkozások jelentős szereplők az érintett piacon, és ebből következően a beruházás, amelyre a támogatást odaítélik, torzíthatja a versenyt és a kereskedelmet a belső piacon.

15.

Mivel nem valószínű, hogy a nagyvállalkozásoknak a beruházásokhoz nyújtott regionális támogatás ösztönző hatással járna, az ilyen támogatás az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, kivéve akkor, ha azt olyan induló beruházáshoz nyújtják, amely az adott térségben új tevékenységeket eredményez (17), vagy amelynek célja a meglévő létesítmények új termékekkel vagy új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja.

16.

Egy vállalkozás folyó kiadásainak csökkentését célzó regionális támogatás működési támogatásnak minősül, így nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, kivéve, ha azt a vállalkozások által a hátrányos helyzetű térségekben tapasztalt sajátos vagy állandó hátrányok leküzdése érdekében ítélik oda. A működési támogatás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha célja a kkv-k által a különösen hátrányos helyzetű, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá eső térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentése, vagy a legkülső régiókban egy adott gazdasági tevékenység folytatása érdekében felmerülő kiegészítő költségek ellentételezése, vagy a rendkívül ritkán lakott térségekben az elnéptelenedés megelőzése vagy csökkentése.

17.

Az olyan vállalkozásoknak odaítélt működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenysége a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozási rendszere (NACE Rev. 2) (18) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartozik, vagy az olyan vállalkozásoknak, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak és amelyek fő tevékenysége a 70.10 szakágazatba (Üzletvezetés) vagy a 70.22 szakágazatba (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik (NACE Rev. 2), nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

18.

Nem ítélhető oda regionális támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban (19) és annak módosításaiban meghatározott nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

19.

Az olyan vállalkozásnak odaítélt regionális támogatás értékelésekor, amellyel szemben még nem teljesített, valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító korábbi bizottsági határozaton alapuló visszafizetési felszólítás van érvényben, a Bizottság figyelembe veszi a még visszafizetendő támogatási összeget (20).

20.

Ezen iránymutatás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „ »a« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában kijelölt térségek; „ »c« térségek”: a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában kijelölt térségek;

b)   „ad hoc támogatás”: nem támogatási program alapján odaítélt támogatás;

c)   „kiigazított támogatási összeg”: nagyberuházási projekt esetében a következő képlet alapján kiszámított megengedhető maximális támogatási összeg:

maximális támogatási összeg = R × (50 + 0,50 × B + 0,34 × C),

ahol R az érintett térségben megengedett maximális támogatási intenzitás a kkv-kra vonatkozó megnövelt támogatási intenzitás nélkül, B az elszámolható költség 50 millió EUR és 100 millió EUR közötti része, C az elszámolható költség 100 millió EUR feletti része;

d)   „a támogatás odaítélésének napja”: az a nap, amelyen a tagállam jogilag kötelező erejű kötelezettséget vállalt a támogatás odaítélésére, és amelyre a nemzeti bíróságok előtt hivatkozni lehet;

e)   „elszámolható költségek”: a beruházási támogatás tekintetében az induló beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök vagy immateriális javak vagy bérköltségek;

f)   „bruttó támogatási egyenérték (BTE)”: a támogatásnak az odaítélés pillanatában érvényes leszámítolási kamatlábbal számított diszkontált értéke az elszámolható költségek diszkontált értékének százalékában kifejezve;

g)   „egyedi támogatás”: program alapján vagy eseti jelleggel odaítélt egyedi támogatás;

h)   „induló beruházás”:

i)   „új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás”:

j)   „immateriális javak”: technológiatranszfer útján megszerzett eszközök, például szabadalmi jog, licencia, know-how vagy nem szabadalmaztatott műszaki ismeretek;

k)   „munkahelyteremtés”: az adott létesítményben alkalmazottak számának nettó növekedése az előző 12 hónap átlagával összehasonlítva, a létrehozott munkahelyek számából levonva az időszak során megszűnt munkahelyek számát;

l)   „nagyberuházási projekt”: a támogatás odaítélésének napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás;

m)   „maximális támogatási intenzitások”: a jelen iránymutatás 5.4. szakaszában a nagyvállalkozásokra vonatkozóan BTE-ben meghatározott támogatási intenzitások, amelyeket a vonatkozó regionális támogatási térkép tartalmaz;

n)   „bejelentési határérték”: az alábbi táblázatban rögzített határértékeket meghaladó támogatási összeg:

o)   „foglalkoztatottak száma”: az éves munkaerőegységek (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek száma, a részmunkaidősöket és az idénymunkásokat az éves munkaerőegység törtrészével számítva;

p)   „legkülső régiók”: az EUMSZ 349. cikkében említett régiók (21);

q)   „működési támogatás”: valamely vállalkozás induló beruházástól független folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. E kiadások közé tartoznak az olyan költségkategóriák, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások költségei, a távközlési, energia-, karbantartási, bérleti, igazgatási költségek stb. E kiadásokba nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat regionális beruházási támogatás nyújtásakor az elszámolható költségek között szerepeltették;

r)   „regionális támogatási térkép”: a tagállamok által az ebben az iránymutatásban meghatározott feltételeknek megfelelően minősített térségek listája, melyet a Bizottság hagy jóvá;

s)   „azonos vagy hasonló tevékenység”: a NACE Rev. 2. egységes ágazati osztályozási rendszernek ugyanabba a (négyjegyű numerikus kódú) szakágazatába sorolt tevékenység;

t)   „egyetlen beruházási projekt”: bármilyen induló beruházás, amelyet (csoportszinten) ugyanaz a kedvezményezett indított el egy másik támogatott beruházás munkáinak megkezdésétől számított hároméves időszakban ugyanabban a NUTS 3 régióban;

u)   „kkv-k”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003. május 6-i bizottsági ajánlásban (22) meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozások;

v)   „munkák megkezdése”: vagy a beruházás építési munkáinak kezdete, vagy az első határozott kötelezettségvállalás berendezések megrendelésére, vagy más olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a munkák megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok készítése. Felvásárlás esetén a munkák megkezdése a megszerzett létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök megszerzésének időpontja;

w)   „ritkán lakott térségek”: a jelen iránymutatás 161. pontjával összhangban az adott tagállam által kijelölt térségek;

x)   „tárgyi eszközök”: olyan eszközök, mint a földterület, az épületek, üzemek, gépek és berendezések;

y)   „rendkívül ritkán lakott térségek”: az Eurostat 2010. évre vonatkozó népsűrűségi adatai alapján a négyzetkilométerenként 8 lakosnál kevesebbet számláló NUTS 2 régiók vagy az ilyen NUTS 2 régiók részei, amelyeket az adott tagállam a jelen iránymutatás 162. pontjával összhangban jelöl ki;

z)   „bérköltség”: az érintett munkahely vonatkozásában a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely magában foglalja az adózás előtti bruttó bért és a kötelező járulékokat, mint például a társadalombiztosítási járulékot, valamint a gyermekgondozás és a szülőgondozás költségét.

21.

Alapelvként a tagállamoknak az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése (23) szerint be kell jelenteniük a regionális támogatásokat, kivéve azokat az intézkedéseket, amelyek teljesítik a Bizottság által az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet (24) (felhatalmazó rendelet) 1. cikke alapján elfogadott csoportmentességi rendeletben meghatározott feltételeket.

22.

A Bizottság jelen iránymutatást a bejelentett regionális támogatási programokra és egyedi támogatásokra alkalmazza.

23.

A bejelentett program keretében nyújtott egyedi támogatás továbbra is az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik akkor, ha a támogatás az összes forrás figyelembevételével meghaladja a bejelentési határértéket (25), vagy azt olyan kedvezményezettnek nyújtják, aki a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az EGT területén, vagy aki a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy a támogatandó beruházás befejezését követő két éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.

24.

A nagyvállalkozásnak egy „c” térségben meglévő létesítmény új termékekre való diverzifikálása céljából nyújtott beruházási támogatás továbbra is az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik.

25.

Annak értékelésekor, hogy egy bejelentett támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető-e, a Bizottság általában azt elemzi, hogy a támogatási intézkedés kialakítása biztosítja-e azt, hogy a támogatás közös érdekű célkitűzés eléréséhez való pozitív hozzájárulása meghaladja a kereskedelemre és a versenyre gyakorolt potenciálisan negatív hatásait.

26.

Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló 2012. május 8-i közlemény a Bizottság által végrehajtott valamennyi támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelésében alkalmazható közös elvek azonosítására és meghatározására szólít fel. E célból a Bizottság csak azokat a támogatási intézkedéseket tekinti az EUMSZ-ben foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek, amelyek az alábbi feltételek mindegyikének megfelelnek:

27.

Egyes programkategóriák általános egyenlege jelen iránymutatás 4. szakaszában leírt utólagos értékelési követelmény hatálya alá eshet. Ilyen esetekben a Bizottság az érintett programok időtartamát korlátozhatja (négy évre vagy annál rövidebb időtartamra), későbbi hosszabbításuk ismételt bejelentésének lehetősége mellett.

28.

Ha az állami támogatási intézkedés vagy az ahhoz kapcsolt feltételek (beleértve a finanszírozási módszert is, amennyiben a finanszírozási módszer az állami támogatási intézkedés szerves részét alkotja) szükségképpen az uniós jog megsértésével járnak, a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek (26).

29.

Bármely egyedi támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése során a Bizottság figyelembe veszi az EUMSZ 101. vagy 102. cikkének megsértésével kapcsolatos olyan eljárásokat, amelyek a támogatás kedvezményezettjét érinthetik, és amelyek lényegesek lehetnek a támogatásnak az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése szempontjából (27).

30.

A regionális támogatás elsődleges célja, hogy csökkentse az Európai Unióban az eltérő fejlettségű régiók közötti különbségeket. A regionális támogatás – a kiegyenlítési vagy kohéziós célkitűzése révén – hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy előmozdítja az inkluzív és fenntartható növekedést.

31.

A regionális támogatási programoknak világosan meghatározott célkitűzésekkel rendelkező regionális fejlesztési stratégia szerves részét kell képezniük, ezen célkitűzésekkel konzisztenseknek kell lenniük és azok eléréséhez hozzá kell járulniuk.

32.

Ez különösen érvényes az olyan regionális fejlesztési stratégiákkal összhangban végrehajtott intézkedésekre, amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap keretében határoztak meg az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulás céljából.

33.

A kohéziós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli támogatási program esetében a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy az intézkedés illeszkedik az érintett térség fejlesztési stratégiájához, és hozzájárul ahhoz. E célra a tagállamok múltbeli állami támogatási programok értékeléseit, a támogató hatóságok által végzett hatásvizsgálatokat, illetve szakértői véleményeket vehetnek figyelembe. A támogatási programnak – azt biztosítandó, hogy hozzájárul az említett fejlesztési stratégiához – tartalmaznia kell egy olyan rendszert, mely a támogatást nyújtó hatóságok számára lehetővé teszi a beruházási projekteknek a program célkitűzései szerinti (például pontozásos módszer alapján történő) rangsorolását és kiválasztását (28).

34.

Az „a” térségekben regionális támogatási programok indíthatók a kkv-k vagy nagyvállalkozások induló beruházásainak támogatására. A „c” térségekben programok indíthatók a kkv-k induló beruházásainak, valamint a nagyvállalkozások új tevékenység végzésére irányuló induló beruházásainak támogatására.

35.

Az egyedi beruházási projektekre irányuló támogatás program keretében történő odaítélésekor a támogatást nyújtó hatóságnak meg kell erősítenie, hogy a kiválasztott projekt hozzájárul a program célkitűzéséhez, és ezáltal az érintett térség fejlesztési stratégiájához. E célból a tagállam figyelembe veheti a támogatást igénylő által a jelen iránymutatás mellékletét képező formanyomtatványon közölt információkat, amelyeknek ismertetniük kell a beruházásnak az érintett térségre gyakorolt pozitív hatásait (29).

36.

Annak biztosítása érdekében, hogy a beruházás valódi és tartós hozzájárulást jelentsen az érintett térség fejlődéséhez, a beruházást a befejezését követően legalább öt évig, vagy kkv-k esetében legalább három évig fenn kell tartani az érintett térségben (30).

37.

Amennyiben a támogatást bérköltségek alapján számítják ki, az álláshelyeket a munkálatok befejezésétől számított három éven belül be kell tölteni. A beruházással teremtett munkahelyek mindegyikét az első alkalommal történő betöltésük időpontjától számított öt évig fenn kell tartani az érintett térségben. A kkv-k beruházásai esetében a tagállamok ezt az ötéves időtartamot, mely a beruházás, illetve a munkahelyek fenntartására vonatkozik, hároméves minimumra csökkenthetik.

38.

A beruházás életképességének fenntartása érdekében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a kedvezményezett saját forrás vagy külső finanszírozás bevonásával – közpénzek felhasználása nélkül (31) – maga gondoskodjon az elszámolható költségek legalább 25 %-áról (32).

39.

Az állami támogatási intézkedések következtében keletkező környezeti károk megelőzése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell továbbá az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről, különösen pedig arról, hogy a jogszabály által előírt esetekben környezeti hatásvizsgálat készüljön és rendelkezésre álljanak a szükséges engedélyek.

40.

A Bizottságnak bejelentett egyedi beruházási támogatás regionális hozzájárulásának bizonyítása érdekében a tagállamok a különböző, például az alábbiakban említett mutatókat használhatnak, amelyek egyaránt lehetnek közvetlenek (például a létrehozott közvetlen munkahelyek száma) és közvetettek (például helyi innováció):

41.

A tagállamok emellett hivatkozhatnak a kedvezményezett üzleti tervére is, amely információt szolgáltathat a létrehozott munkahelyek számáról, a fizetendő bérekről (ennek tovagyűrűző hatásaként nő a háztartások jóléte), a helyi termelőknél bonyolított beszerzések volumenéről, valamint a beruházás által generált forgalomról, amely az esetleges további adóbevételek révén hasznot hozhat a régiónak.

42.

Ad hoc támogatások (33) esetén a tagállamnak bizonyítania kell, hogy a jelen iránymutatás 35–39. pontjában rögzített követelményeken túl a projekt koherens az érintett térség fejlesztési stratégiájával, és hozzájárul ahhoz.

43.

A működési támogatási programok csak akkor segítik elő a hátrányos helyzetű térségek fejlődését, ha az érintett térségekben tapasztalt hátrányokat előre pontosan meghatározzák. A gazdasági tevékenységek vonzásával vagy megtartásával szembeni akadályok olyan súlyosak vagy állandóak lehetnek, hogy a beruházási támogatás önmagában nem teszi lehetővé az érintett térségek fejlődését.

44.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére irányuló támogatást illetően az érintett tagállamoknak bizonyítaniuk kell e sajátos nehézségek fennállását és jelentőségét, továbbá bizonyítaniuk kell azt is, hogy működési támogatási programra van szükség, mert az adott sajátos nehézségek beruházási támogatás útján nem küzdhetők le.

45.

A legkülső régiókban felmerülő kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott működési támogatások vonatkozásában a legkülső régiók fejlődését súlyosan akadályozó állandó hátrányokat az EUMSZ 349. cikke rögzíti. Ezek közé tartozik a távoli fekvés, a szigetjelleg, a kis méret, a kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok és a néhány terméktől való gazdasági függés. Az érintett tagállamnak azonban meg kell határoznia azokat az állandó hátrányokhoz kapcsolódó konkrét kiegészítő költségeket, amelyek ellentételezése a működési támogatási program feladata.

46.

A rendkívül ritkán lakott térségekben az elnéptelenedés megelőzése vagy csökkentése érdekében nyújtott működési támogatást illetően az érintett tagállamnak bizonyítania kell, hogy a működési támogatás nélkül az adott térségben fennáll az elnéptelenedés kockázata.

47.

Annak értékeléséhez, hogy az állami támogatás szükséges-e a közös érdekű célkitűzés megvalósításához, először is azonosítani kell a támogatás által kezelendő problémát. Az állami támogatásnak olyan esetekre kell irányulnia, amikor a támogatás olyan lényegi fejlődést eredményez, amelyet a piac önmagában nem tud megvalósítani. Ez különösen a szűkös állami források kontextusában igaz.

48.

Az állami támogatási intézkedések – bizonyos feltételek mellett – korrigálhatják a piaci hiányosságokat, ezáltal hozzájárulnak a piacok hatékony működéséhez és fokozzák a gazdaság versenyképességét. Továbbá ott, ahol a piacok hatékony eredményt tudnak felmutatni, ezeket azonban kiegyenlítési és kohéziós szempontból nem tartják megfelelőnek, állami támogatást lehet alkalmazni a kívánatosabb, méltányosabb piaci eredmény elérése érdekében.

49.

A jelen iránymutatás 5. szakaszával összhangban a regionális támogatási térképen szereplő térségek fejlesztése céljából nyújtott támogatásokat illetően a Bizottság úgy véli, hogy a piac állami beavatkozás nélkül nem tudja megvalósítani az EUMSZ-ben rögzített kohéziós célkitűzést. Ezért az ezekben a térségekben nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni.

50.

A bejelentett támogatási intézkedésnek megfelelő szakpolitikai eszköznek kell lennie az adott politikai célkitűzés kezeléséhez. Egy támogatási intézkedés nem tekinthető összeegyeztethetőnek, ha ugyanaz a regionális fejlődéshez való pozitív hozzájárulás elérhető más, kevésbé torzító szakpolitikai eszközökkel vagy a támogatási eszközök más, kevésbé torzító típusaival.

51.

A regionális beruházási támogatás mellett a tagállamok más szakpolitikai eszközökkel is támogathatják a beruházásokat és a munkahelyteremtést a hátrányos helyzetű régiókban. A tagállamok alkalmazhatnak olyan intézkedéseket is, mint az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatás és képzés minőségének vagy az üzleti környezetnek a javítása.

52.

A kohéziós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli program meghirdetésekor a tagállamoknak indokolniuk kell, hogy miért a regionális támogatás a megfelelő eszköz a kiegyenlítés vagy a kohézió közös célkitűzésének eléréséhez.

53.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy a fenti 32. pontban említett uniós alapokból finanszírozott operatív programon kívüli szektorális támogatási programot alkalmaz, bizonyítania kell, hogy ezen eszköznek milyen előnyei vannak egy multiszektorális támogatási programhoz vagy más szakpolitikai opciókhoz képest.

54.

A Bizottság különös figyelmet fordít a tervezett támogatási programmal kapcsolatos hatásvizsgálatokra, amelyeket a tagállam rendelkezésre bocsáthat. A 4. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei hasonlóképpen figyelembe vehetők a tervezett program megfelelőségének értékelésében.

55.

Ad hoc támogatás esetén a tagállamnak bizonyítania kell, az érintett térség fejlődése hogyan biztosítható jobban ilyen támogatás révén, mint valamely program alapján nyújtott támogatás vagy más intézkedéstípusok segítségével.

56.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás a támogatással orvosolni kívánt problémák viszonylatában megfelelő a program célkitűzéseinek megvalósításához. A támogatás megfelelőségét bizonyítandó a tagállam előzetesen kiszámíthatja a támogatás összegét az adott időszakban várható kiegészítő költségek fedezetére szolgáló fix összegként, hogy a vállalkozásokat a költségek korlátozására és idővel tevékenységük hatékonyabb fejlesztésére ösztönözze (34).

57.

A regionális támogatás különböző formákban ítélhető oda. A tagállamnak mindazonáltal biztosítania kell, hogy a támogatást abban a formában ítéljék oda, amely várhatóan a legkisebb torzulásokkal jár a versenyben és a kereskedelemben. E tekintetben, ha a támogatást közvetlen anyagi előnyökkel járó támogatási formák valamelyikében ítélik oda (például közvetlen, vissza nem térítendő támogatások; az adók, a társadalombiztosítási járulékok vagy más kötelező díjak kapcsán biztosított mentességek vagy kedvezmények; vagy kedvezményes árakon kínált földterület, áruk vagy szolgáltatások, stb.), a tagállamoknak bizonyítaniuk kell, miért nem megfelelőek más, potenciálisan kevésbé torzító hatással járó olyan támogatási formák, mint a visszafizetendő előlegek, illetve az adósság- vagy tőkeinstrumentumokra épülő támogatási formák (például alacsony kamatozású kölcsönök vagy kamatkedvezmények, állami garanciák, részesedés vásárlása vagy kedvező feltételek melletti alternatív tőkejuttatás).

58.

Az operatív programok célkitűzéseit és prioritásait megvalósító támogatási program esetében a program keretében választott finanszírozási eszköz megfelelő eszköznek minősül.

59.

A 4. szakaszban leírt utólagos értékelések eredményei figyelembe vehetők a tervezett támogatási eszköz megfelelőségének értékelésében.

60.

A regionális támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatása van. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az valamely térség fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végezne. A támogatás nem támogathatja valamely tevékenység azon költségeit, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

61.

Az ösztönző hatás megléte két lehetséges forgatókönyvvel bizonyítható:

62.

Amennyiben a támogatás nem eredményezi a kedvezményezett magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) beruházásokat az érintett térségben, feltételezhető, hogy az adott beruházásra a támogatás nélkül is sor kerülne a régióban. Az ilyen támogatásnak nincs ösztönző hatása a regionális célkitűzés megvalósítására és nem hagyható jóvá a belső piaccal összeegyeztethető támogatásként.

63.

Az uniós jog által rögzített normák teljesítéséhez szükséges beruházások céljára „a” térségekben kohéziós alapokon keresztül odaítélt regionális támogatás esetében azonban úgy tekinthető, hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, ha a támogatás nélkül a kedvezményezett számára nem lenne elégségesen jövedelmező, hogy a beruházást az érintett térségben valósítsa meg, ami az adott térségben egy meglévő létesítmény bezárásához vezetne.

64.

Egy egyedi beruházás munkálatai csak a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtását követően kezdhetők meg.

65.

Ha a munkálatok a támogatásigénylő formanyomtatvány benyújtása előtt megkezdődnek, akkor az adott egyedi beruházással kapcsolatban odaítélt támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

66.

A tagállamoknak be kell vezetniük a jelen iránymutatás mellékletét képező standard támogatásigénylő formanyomtatványt (36). A formanyomtatványon a kkv-knak és nagyvállalkozásoknak ismertetniük kell azt a helyzetet, amely a támogatás igénybevétele nélkül következett volna be, és meg kell jelölniük, hogy a 61. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes.

67.

Ezenkívül a nagyvállalkozásoknak dokumentumokkal kell bizonyítaniuk a formanyomtatványon ismertetett, támogatás nélkül bekövetkező helyzetet. Ez a kötelezettség a kkv-kra nem vonatkozik.

68.

A támogatást nyújtó hatóság ellenőrzi a támogatás nélkül bekövetkező helyzet hitelességét és igazolja, hogy a regionális támogatás rendelkezik a szükséges, a 61. pontban ismertetett forgatókönyvek egyikének megfelelő ösztönző hatással. A támogatás nélkül bekövetkező helyzet akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését a beruházásról.

69.

A bejelentett egyedi támogatás (37) tekintetében a tagállamnak a 64–67. pontban foglalt követelményeken túl egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára vagy a helyszínválasztásra (38). A tagállamnak meg kell határoznia, hogy a 61. pontban leírt forgatókönyvek közül melyik érvényes. Az átfogó értékelés érdekében a tagállamnak nemcsak a támogatott projekttel kapcsolatban kell tájékoztatást nyújtania, hanem átfogóan ismertetnie kell az ellenkező esetet is, vagyis azt, amikor egyetlen EGT-beli hatóság sem ítél oda támogatást a kedvezményezettnek.

70.

Az 1. forgatókönyv esetében a tagállam a támogatás ösztönző hatásának meglétét a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatja, amelyek igazolják, hogy a beruházás a támogatás nélkül nem volna elégségesen jövedelmező.

71.

A 2. forgatókönyv esetében a tagállam a támogatás ösztönző hatásának meglétét a vállalkozás olyan dokumentumaival bizonyíthatja, amelyek igazolják, hogy az érintett térségben történő beruházás költségeit és hasznait összehasonlították egy vagy több alternatív térségben történő beruházás azonos adataival. A Bizottság megvizsgálja, hogy az összehasonlításoknak van-e reális alapjuk.

72.

A tagállamoknak a vizsgált beruházási projekthez kapcsolódó hivatalos vállalati dokumentumokra, kockázatértékelésekre (ideértve a helyszín-specifikus kockázat értékelését), pénzügyi jelentésekre, belső üzleti tervekre, szakértői véleményekre és egyéb tanulmányokra kell támaszkodniuk. A tagállamokat segíthetik az ösztönző hatás fennállásának bizonyításában a keresleti, költség- és pénzügyi előrejelzéseket tartalmazó dokumentumok, a beruházási bizottsághoz benyújtott, a különböző beruházási forgatókönyveket ismertető dokumentumok, valamint a pénzügyi intézmények számára készült dokumentumok.

73.

Ebben az összefüggésben, különösen az 1. forgatókönyv esetén a jövedelmezőségi szintet értékelhetik az adott ágazatra jellemző módszertani gyakorlatok alkalmazásával, amelyeknek részét képezhetik a projekt nettó jelenértékének (NPV) (39), a belső megtérülési rátának (IRR) (40) és a befektetett tőke átlagos megtérülésének (ROCE) megállapítására szolgáló módszerek. A projekt jövedelmezőségét a vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákhoz kell hasonlítani. Ha ezek az értékek nem állnak rendelkezésre, a projekt jövedelmezőségét a teljes vállalkozás tőkeköltségéhez, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérülésekhez kell hasonlítani.

74.

Ha a támogatás nem eredményezi a kedvezményezett magatartásának változását, tehát nem ösztönöz (további) beruházásokat az érintett térségben, akkor a régió számára nem áll fenn pozitív hatás. Ezért a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek az olyan esetekben, ahol úgy tűnik, hogy az adott beruházásra a támogatás nyújtása nélkül is sor kerülne a régióban.

75.

A működési támogatási programokat illetően akkor kell úgy tekinteni, hogy a támogatásnak ösztönző hatása van, ha valószínűsíthető, hogy támogatás nélkül az érintett térségben vagy régióban folytatott gazdasági tevékenység szintje jelentősen csökkenne a támogatás által orvosolni kívánt problémák miatt.

76.

A Bizottság ezért akkor tekinti úgy, hogy a támogatás az érintett térségekben vagy régiókban további gazdasági tevékenységet indít el, ha a tagállam bizonyította az érintett térségben a problémák fennállását és azok számottevő jellegét (lásd a 44–46. pontot).

77.

Elvben a regionális támogatás összegének az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia.

78.

Általános szabályként a bejelentett egyedi támogatás akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatás összege megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. Hasonlóképpen a nagyvállalkozásoknak bejelentett program keretében nyújtott beruházási támogatás esetében a tagállamoknak a „nettó többletköltség” megközelítés alkalmazásával gondoskodniuk kell arról, hogy a támogatás összege a szükséges minimumra korlátozódjon.

79.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben (beruházási döntések) a támogatási összeg ennek megfelelően nem lépheti túl azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi, így például a belső megtérülési ráta nem növelhető olyan mértékben, hogy meghaladja az érintett vállalkozás által más, hasonló típusú beruházási projektekben alkalmazott normál megtérülési rátákat, illetve a teljes vállalkozás tőkeköltségét, vagy az érintett ágazatra általában jellemző megtérüléseket, ha ezek az értékek rendelkezésre állnak.

80.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszíni ösztönzők) a támogatási összeg nem haladhatja meg a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékének és az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékének különbözetét. Az összes releváns költséget és hasznot számításba kell venni, ideértve például az igazgatási és a szállítási költségeket, a képzési támogatásban nem részesülő képzési költségeket, valamint a bérdifferenciákat is. Ha azonban az alternatív helyszín az EGT területén található, akkor a másik helyszínen nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

81.

A Bizottság a kiszámíthatóság és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében a beruházási támogatásra maximális támogatási intenzitásokat (41) alkalmaz. A maximális támogatási intenzitások kettős célt szolgálnak.

82.

Először is, a bejelentett programok esetében a maximális támogatási intenzitás a kkv-k számára biztonsági garanciát jelent: mindaddig, amíg a támogatási intenzitás a megengedett maximum alatt marad, a minimumra korlátozott támogatás feltétele teljesítettnek minősül.

83.

Másodszor, minden egyéb esetben a maximális támogatási intenzitások felső határértéket jelentenek a jelen iránymutatás 79. és 80. pontjában leírt nettó többletköltség megközelítés alkalmazásában.

84.

A maximális támogatási intenzitások három szempont függvényében határozhatók meg:

85.

Ennek megfelelően minél fejletlenebb a megcélzott régió, annál magasabb támogatási intenzitás (és potenciálisan a verseny és a kereskedelem ezzel járó nagyobb torzulása) engedélyezhető; emellett magasabb támogatási intenzitás engedélyezhető akkor is, ha a támogatás kedvezményezettje kkv.

86.

A verseny és a kereskedelem nagyobb mértékű várható torzulására tekintettel a nagyberuházási projektek esetében a maximális támogatási intenzitást a 20. pont c) alpontjában meghatározott mechanizmus alkalmazásával csökkenteni kell.

87.

A kkv-knak nyújtott támogatások esetében az 5.4. szakaszban leírt magasabb maximális támogatási intenzitások alkalmazhatók. Ha azonban a beruházás nagyberuházási projekthez kapcsolódik, a kkv nem részesülhet a magasabb támogatási intenzitásokból.

88.

Nagyvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében a tagállamnak biztosítania kell, hogy a támogatás összege megfeleljen a beruházás érintett térségben történő megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. A felső határértékeket a jelen iránymutatás 79. és 80. pontjában ismertetett módszer és a maximális támogatási intenzitások együttes alkalmazásával kell meghatározni.

89.

A nagyberuházási projektekhez nyújtott támogatásoknál biztosítani kell azt, hogy a támogatás mértéke ne haladja meg a csökkentett intenzitást. Azokban az esetekben, amikor egy kedvezményezett számára olyan beruházáshoz ítélnek oda támogatást, amely egyetlen beruházás részének tekintendő, a támogatást csökkenteni kell az elszámolható költségek 50 millió EUR feletti részére vonatkozóan (42).

90.

A projektenkénti maximális támogatási intenzitást és támogatási összeget a támogatást nyújtó hatóság számítja ki a támogatás odaítélésekor. A támogatási intenzitást a bruttó támogatási egyenérték alapján kell kiszámítani vagy az összes elszámolható beruházási költség, vagy az elszámolható bérköltség viszonylatában, amelyeket a támogatás kedvezményezettje adott meg a támogatás kérelmezésekor.

91.

Amennyiben a beruházási költségek alapján számított beruházási támogatást bérköltségek alapján számított regionális beruházási támogatással kombinálják, a támogatás teljes összege nem lépheti túl az érintett térség esetében megengedhető maximális támogatási intenzitás alapján elvégzett számítások alapján megállapított legmagasabb támogatási összeget sem.

92.

Egyidejűleg több regionális támogatási program keretében is nyújtható beruházási támogatás, vagy az ad hoc támogatással halmozható, ha a támogatás teljes összege az összes forrást figyelembe véve nem lépi túl a projektenként megengedhető maximális támogatási intenzitást, amelyet előzetesen az első támogatást nyújtó hatóság számít ki.

93.

Az európai területi együttműködés olyan projektjeihez kapcsolódó induló beruházások esetében, amelyek megfelelnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló rendeletben (43) rögzített szempontoknak, a projektben részt vevő valamennyi kedvezményezettre az induló beruházás helye szerinti térségben érvényes támogatási intenzitás alkalmazandó. Amennyiben az induló beruházás két vagy több támogatott területen helyezkedik el, az induló beruházásra vonatkozó maximális támogatási intenzitást azon támogatott terület szerint kell számítani, ahol az elszámolható költségek legnagyobb része felmerül. A nagyvállalkozás által „c” térségben megvalósított induló beruházás az európai területi együttműködés projektjével összefüggésben csak akkor részesülhet regionális támogatásban, ha az induló beruházás új tevékenység végzésére vagy új termék előállítására irányul.

94.

A beszerzett eszközöknek újnak kell lenniük, kivéve kkv-k esetében vagy létesítmény felvásárlásánál (44).

95.

A kkv-k esetében elszámolható költségnek tekinthető továbbá a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányok és tanácsadás költségeinek legfeljebb 50 %-a.

96.

A termelési folyamat alapvető megváltoztatására odaítélt támogatásnál az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a modernizálandó tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.

97.

A meglévő létesítmény diverzifikálására odaítélt támogatás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200 %-kal kell meghaladniuk az újrahasznált eszközöknek a munkák megkezdése előtti pénzügyi évben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

98.

A lízingelt tárgyi eszközökhöz kapcsolódó költségek a következő feltételekkel vehetők figyelembe:

99.

Létesítmény beszerzése esetében csak azoknak az eszközöknek a költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha az eszközök beszerzésére irányuló támogatást azelőtt nyújtották, hogy azokat megvásárolták volna, akkor az ilyen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásával kapcsolatos elszámolható költségekből. Ha egy létesítmény felvásárlása egyéb támogatható beruházással jár együtt, akkor ez utóbbi beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költségekhez.

100.

Nagyvállalkozások esetében az immateriális javak költségei csupán a projekt teljes elszámolható beruházási költségeinek legfeljebb 50 %-áig számolhatók el. Kkv-k esetében az immateriális javakhoz kapcsolódó összes költség figyelembe vehető.

101.

A beruházási költségek kiszámítása során elszámolható immateriális javaknak az érintett támogatott területhez kell kapcsolódniuk, és nem vihetők át más régiókba. Az immateriális javaknak ennek érdekében a következő feltételeket kell teljesíteniük:

102.

Az immateriális javaknak a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább öt évig (kkv-k esetében három évig) ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

103.

A regionális támogatás kiszámítható azon várható bérköltségek alapján is, amelyek valamely induló beruházás eredményeként teremtett munkahelyekhez köthetők. A támogatás csak az alkalmazott személy kétéves időszakra számított bérköltségét fedezheti, az intenzitás nem lépheti túl az érintett térségben alkalmazandó támogatási intenzitást.

104.

Az 1. forgatókönyv szerinti helyzetekben (beruházási döntés) a Bizottság a jelen iránymutatás 79. pontjában rögzített módszerrel azt vizsgálja, hogy a támogatási összeg túllépi-e azt a szükséges minimális összeget, mely a projektet elégségesen jövedelmezővé teszi.

105.

A 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben (helyszínválasztás) a helyszíni ösztönző tekintetében a Bizottság a 80. pontban rögzített módszerrel összehasonlítja a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékét az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékével.

106.

Az ösztönző hatás elemzésénél alkalmazott számítások felhasználhatók annak megállapításánál is, hogy a támogatás arányos-e. A tagállamnak – például a 72. pontban említett – dokumentumok alapján kell bizonyítania az arányosságot.

107.

A támogatási intenzitás nem lépheti túl a megengedhető kiigazított támogatási intenzitást.

108.

A tagállamnak bizonyítania kell, hogy a támogatás mértéke arányban áll a támogatással orvosolni kívánt problémákkal.

109.

Különösen a következő feltételeknek kell teljesülniük:

110.

A legkülső régiókban felmerülő kiegészítő költségek ellentételezésére nyújtott támogatások vonatkozásában az elszámolható költségeknek teljes mértékben az EUMSZ 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátránynak tulajdoníthatóan kell felmerülniük. E kiegészítő költségekbe nem tartoznak bele a szállítási költségek és a bármilyen más tényezőknek tulajdonítható többletköltségek. Ezeket a kiegészítő költségeket az érintett tagállam más régióiban letelepedett hasonló vállalkozásoknál felmerült költségek szintjéhez viszonyítva kell számszerűsíteni.

111.

A kkv-k által az „a” térségekben tapasztalt bizonyos sajátos nehézségek csökkentésére nyújtott támogatás esetében a támogatást a program időtartama alatt fokozatosan csökkenteni kell (45).

112.

A támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatási intézkedésnek a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. Bizonyos helyzetekben a negatív hatások nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, ami azt jelenti, hogy a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

113.

A verseny és a kereskedelem a regionális támogatás miatt potenciálisan kétféleképpen torzulhat. Ezek egyrészt a termékpiacot érintő torzulások, másrészt helyspecifikus hatások. Mindkét típus vezethet a belső piac gazdasági teljesítményét rontó allokációs problémákhoz, valamint a gazdasági tevékenység régión belüli eloszlásával kapcsolatos problémákhoz.

114.

Az állami támogatás egyik potenciálisan káros hatása, hogy akadályozza a piaci mechanizmust abban, hogy hatékony eredményeket érjen el leghatékonyabb termelők jutalmazása révén, illetve azáltal, hogy növeli a legkevésbé hatékony termelőre nehezedő nyomást, melynek hatására az javítja eredményeit, szerkezetátalakításba kezd, vagy kilép a piacról. Az alulteljesítő piacon az állami támogatás kiváltotta jelentős kapacitásbővülés azonban indokolatlanul torzíthatja a versenyt, mivel a kapacitásfelesleg létrehozásának vagy fenntartásának eredményeként csökkenhetnek a haszonkulcsok és a versenytársak beruházásai, vagy akár ahhoz is vezethet, hogy a versenytársak elhagyják a piacot. Így olyan helyzet alakulhat ki, amelyben az egyébként a piacon maradni képes versenytársak kiszorulnak a piacról. Ez megakadályozhatja azt is, hogy a vállalkozások belépjenek a piacra vagy növeljék piaci részesedésüket, és gyengítheti azokat a tényezőket, amelyek a versenytársakat innovációra ösztönzik. Így nem hatékony piaci struktúra alakul ki, ami hosszú távon káros a fogyasztókra nézve. Ezenkívül a támogatás elérhetősége indokolatlan derűlátásra vagy indokolatlan kockázatvállalásra késztetheti a potenciális kedvezményezetteket. Az ágazat összteljesítményére hosszú távon gyakorolt hatás várhatóan negatív lesz.

115.

A támogatásnak a kedvezményezett részéről a piaci erő növelése vagy a jelentős piaci erő megőrzése tekintetében is lehetnek torzító hatásai. Ha a támogatás közvetlenül nem is növeli a jelentős piaci erőt, erre közvetetten alkalmas lehet azáltal, hogy gátolja a meglévő versenytársak bővülését, a versenytársak kilépését idézi elő, vagy elbátortalanítja az új versenytársakat a piacra lépéstől.

116.

A regionális támogatás – a termékpiacokon okozott torzulások mellett – jellegénél fogva érinti a gazdasági tevékenység helyszínének megválasztását is. Amikor egy térség a támogatásnak betudhatóan beruházásokat vonz, egy másik térség elveszti ezt a lehetőséget. A támogatással hátrányosan érintett térségekben jelentkező negatív hatások a gazdasági tevékenységek megszűnésében, valamint a munkahelyek elvesztésében (az alvállalkozók szintjén is) lehetnek érzékelhetők. Ezenkívül elvesztett pozitív externáliák (pl. klaszterképző hatás, tudásgyűrűzés, oktatás és képzés stb.) formájában is érzékelhetők lehetnek.

117.

A regionális támogatást a földrajzi vonatkozása különbözteti meg a horizontális támogatások egyéb formáitól. A regionális támogatás különleges jellemzője, hogy a beruházóknak a beruházási projekt helyszínével kapcsolatos döntését kívánja befolyásolni. Ha a regionális támogatás ellensúlyozza a regionális hátrányokból adódó pótlólagos költségeket, és többletberuházásokat segít elő a támogatott területeken anélkül, hogy azokat más támogatott területektől szívná el, akkor a régió fejlődésén túl a kohéziót is előmozdítja, és így végső soron az egész Unió számára előnyökkel jár. A regionális támogatásra jogosult térségeket kimerítően meghatározó regionális támogatási térképek bizonyos mértékig már korlátozzák a regionális támogatás lehetséges negatív helyspecifikus hatásait, figyelembe véve a kiegyenlítő és kohéziós politikai célkitűzéseket, valamint a megengedhető maximális támogatási intenzitásokat. Ugyanakkor annak ismerete, hogy a támogatás hiányában milyen helyzet alakult volna ki, továbbra is fontos a támogatás által a kohéziós célkitűzés tekintetében gyakorolt tényleges hatás felmérése szempontjából.

118.

Először is, a Bizottság számos olyan helyzetet határoz meg, amelyben a támogatás negatív hatásai nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, így a támogatás nem nyilvánítható a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

119.

Másodszor, a Bizottság maximális támogatási intenzitásokat állapít meg. Ezek alapvető összeegyeztethetőségi követelményt alkotnak, amelynek célja, hogy megelőzzék az állami támogatás felhasználását olyan projektekben, amelyeknél a támogatási összeg és az elszámolható költségek aránya túlzottan magasnak tekinthető, és különösen nagy valószínűséggel járhat torzító hatással. Általában minél erősebbek a támogatott projekt által valószínűleg előidézett pozitív hatások, és minél nagyobb a támogatás iránti valószínű igény, annál magasabb a támogatási intenzitás felső határa.

120.

Az 1. forgatókönyv (beruházási döntés) szerinti olyan esetekben, amelyeknél a projekt által létrehozott kapacitás strukturálisan abszolút mértékben hanyatló piacon keletkezik, a Bizottság a mérlegelés során ezt olyan negatív hatásként veszi számításba, amelyet a pozitív hatások valószínűleg nem ellensúlyoznak.

121.

A 2. forgatókönyv (helyszínválasztás) szerinti olyan esetekben, amelyeknél a támogatás nélkül a beruházás egy olyan régióban valósulna meg, ahol a megcélzott régióhoz képest magasabb, vagy ugyanakkora a regionális támogatási intenzitás, az a regionális támogatás lényegének ellentmondó negatív hatást jelent, amelyet a pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak (46).

122.

Amennyiben a kedvezményezett az EGT más térségében azonos vagy hasonló gazdasági tevékenységet szüntet meg, és ezt a tevékenységet a megcélzott térségbe helyezi át, és amennyiben ok-okozati kapcsolat áll fenn a támogatás és az áthelyezés között, az negatív hatásnak tekintendő, amelyet a pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak.

123.

Bejelentett intézkedések értékelésekor a Bizottságnak be kell kérnie minden szükséges információt annak megítéléséhez, hogy az állami támogatás jelentős munkahelyvesztéshez vezet-e az EGT-n belüli meglevő helyszíneken.

124.

A beruházási támogatási programok nem vezethetnek a verseny vagy a kereskedelem jelentős torzulásaihoz. Még az olyan esetekben is, amikor a torzulások egyedi szinten korlátozottnak tekinthetők (feltéve, hogy a beruházási támogatásra vonatkozó valamennyi feltétel teljesül), kumulatív alapon a programok még mindig nagymértékű torzulásokhoz vezethetnek. Az ilyen torzulások érinthetik a kínálati piacokat azáltal, hogy kapacitásfelesleget hoznak létre, vagy növelik azt, illetve oly módon hozzák létre, növelik vagy tartják fenn néhány kedvezményezett jelentős piaci erejét, hogy az negatívan érinti a dinamikus ösztönzőket. A programok alapján nyújtott támogatások is eredményezhetik a gazdasági tevékenységek megszűnését az EGT más térségeiben. Bizonyos ágazatokra összpontosító program esetében az ilyen torzulások kockázata még hangsúlyosabban jelentkezik.

125.

A tagállamnak ezért bizonyítania kell, hogy ezek a negatív hatások a minimumra korlátozódnak, figyelembe véve például az érintett projektek méretét, az egyedi és a halmozott támogatási összegeket, a várható kedvezményezetteket, és a megcélzott ágazatok jellemzőit. Annak érdekében, hogy a Bizottság értékelni tudja a várható negatív hatásokat, a tagállam benyújthatja a rendelkezésére álló hatásvizsgálatokat, valamint a hasonló korábbi programok esetében elvégzett utólagos értékeléseket.

126.

Amikor a támogatást nyújtó hatóság egyedi projektek számára egy program keretében ítél oda támogatást, ellenőriznie kell és meg kell erősítenie, hogy a támogatás nem jár a 121. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatással. Az ellenőrzés a kedvezményezett által a támogatás iránti kérelem benyújtásakor közölt információkon, valamint az egységes támogatásigénylő formanyomtatványon tett nyilatkozaton alapulhat, amelyben fel kell tüntetni a támogatásban nem részesülő alternatív helyszínt is.

127.

A bejelentett támogatás negatív hatásainak értékelésekor a Bizottság különbséget tesz a fenti 104. és 105. pontban ismertetett, a támogatás nélküli helyzetre vonatkozó két forgatókönyv között.

128.

Az 1. forgatókönyv szerinti esetekben a Bizottság külön hangsúlyt fektet a hanyatló iparágakban történő kapacitásfelesleg-kiépítéshez kapcsolódó negatív hatásokra, a piacról való kilépés megelőzésére, és a jelentős piaci erő fogalmának meghatározására. E negatív hatásokat (amelyeket a támogatás pozitív hatásainak ellensúlyozniuk kell) az alábbi 129–138. pont ismerteti. Akkor azonban, ha megállapítható, hogy a támogatás a 120. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokkal járna, a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, mert nem valószínű, hogy pozitív tényezők ellensúlyozzák.

129.

A verseny és a kereskedelem potenciális torzulásainak azonosítása és értékelése érdekében a tagállamoknak bizonyítékokat kell benyújtaniuk, amelyek alapján a Bizottság azonosítja az érintett termékpiacokat (a támogatás kedvezményezettjének magatartásában bekövetkező változás által érintett termékeket), és meghatározza az érintett versenytársakat és ügyfeleket/fogyasztókat.

130.

A Bizottság különböző szempontok alapján értékeli ezeket potenciális torzulásokat, ilyen lehet az érintett termék piacának struktúrája, a piac teljesítménye (hanyatló vagy növekvő piac), a támogatás kedvezményezettjeinek kiválasztási folyamata, a piacra lépés és a piacról való kilépés korlátai, a termékdifferenciálás.

131.

Amennyiben egy vállalkozás szisztematikusan állami támogatásra támaszkodik, az annak a jele lehet, hogy a vállalkozás egyedül nem tud helytállni a versenyben, vagy hogy versenytársaihoz képest indokolatlan előnyöket élvez.

132.

A Bizottság a termékpiacokat érintő potenciális negatív hatások két fő forrását különbözteti meg:

133.

Annak értékelése érdekében, hogy a támogatás eredményeképpen létrejöhetnek vagy fennmaradhatnak-e alacsony hatékonyságú piaci struktúrák, a Bizottság figyelembe veszi a projekt által létrehozott pótlólagos termelési kapacitást, valamint azt, hogy a piac alulteljesítő-e.

134.

Amennyiben a szóban forgó piac növekvő, az rendes esetben kevésbé vet fel aggályokat azzal kapcsolatban, hogy a támogatás negatívan fogja érinteni a dinamikus ösztönzőket, vagy hogy indokolatlanul bennmaradásra ösztönöz vagy gátolja a belépést.

135.

A hanyatló piacok esetében jóval több aggály vetődik fel. E tekintetben a Bizottság megkülönbözteti azokat az eseteket, amelyeknél – hosszú távon nézve – az érintett piac strukturálisan hanyatlik (vagyis negatív növekedési ütemet mutat), és azokat az eseteket, amelyeknél az érintett piac relatív mértékben hanyatlik (vagyis pozitív növekedési ütemet mutat, de nem lépi túl a növekedési ütem referenciaértékét).

136.

A piaci alulteljesítés mértékét általában az EGT projektkezdést megelőző három évi GDP-jéhez (viszonyítási érték) hasonlítva vizsgálják, illetve megállapítható még a következő 3–5 évre előre jelzett növekedési ütemek alapján is. A lehetséges mutatók közé tartozik az érintett piacon várható jövőbeli növekedés és az ebből következően várható kapacitáskihasználási arány, valamint a kapacitásnövekedésnek az árakon és a haszonkulcson keresztül a versenytársakra gyakorolt valószínű hatása.

137.

Bizonyos esetekben a termékpiac EGT-n belüli növekedésének értékelése lehet, hogy nem megfelelő a támogatás hatásainak teljes körű értékeléséhez, különösen akkor, ha a földrajzi piac világméretű. Ilyen esetekben a Bizottság figyelembe fogja venni a támogatásnak az érintett piaci struktúrákra gyakorolt hatását, különösen pedig azt, hogy mennyire képes EGT-beli termelőket kiszorítani.

138.

A jelentős piaci erő fennállásának értékeléséhez a Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett helyzetét a támogatás igénybevételét megelőző időszakban, valamint a beruházás véglegesítését követően várható piaci pozícióját. A Bizottság figyelembe veszi a kedvezményezett és versenytársai piaci részesedését, valamint egyéb lényeges tényezőket is, például – a piaci koncentrációt vizsgálva – a piaci struktúrát, a piacra lépés esetleges korlátait (47), a vevői erőt (48), továbbá a bővülés és a piacról való kilépés korlátait.

139.

Amennyiben a támogatás nélküli helyzet elemzése alapján megállapítható, hogy a támogatás nélkül a beruházás egy másik helyszínen valósult volna meg (2. forgatókönyv), mely az érintett termék tekintetében ugyanahhoz a földrajzi piachoz tartozik, és amennyiben a támogatás arányos, a kapacitásfelesleg vagy a jelentős piaci erő tekintetében jelentkező lehetséges eredmények elvileg a támogatás nélkül is ugyanazok lennének. Ilyen esetekben a támogatás pozitív hatásai valószínűleg túlsúlyban lesznek a versenyre gyakorolt korlátozott negatív hatásokkal szemben. Akkor azonban, ha az alternatív helyszín az EGT területén található, a Bizottság különösen aggályosnak tartja az alternatív helyszínnel kapcsolatos negatív hatásokat, ezért ha a támogatás a 121. és 122. pontban leírt nyilvánvaló negatív hatásokkal jár, akkor nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, mert nem valószínű, hogy pozitív tényezők ellensúlyozzák.

140.

Amennyiben a támogatás szükséges és arányos a 3.2.3. szakaszban ismertetett közös célkitűzés eléréséhez, a támogatás negatív hatásait valószínűleg ellensúlyozzák a pozitív hatások. Néhány esetben azonban a támogatás a piaci struktúra, illetve az ágazat vagy az iparág jellemzőinek változását eredményezheti, ami jelentősen torzíthatja a versenyt a piacra lépés vagy a piacról kilépés korlátai, a helyettesítő hatások, vagy a kereskedelmi forgalom eltolódása révén. Az ilyen esetekben az azonosított negatív hatásokat valószínűleg nem ellensúlyozzák a pozitív hatások.

141.

A tagállamoknak központi weboldalon vagy több (például regionális) weboldal információit összegyűjtő honlapon legalább a következő információkat kell közzétenniük a bejelentett állami támogatási intézkedésekről: a bejelentett támogatási program szövegét és végrehajtási rendelkezéseit, a támogatást nyújtó hatóság megnevezését, az egyedi kedvezményezetteket, a kedvezményezettenkénti támogatási összegét, valamint a támogatási intenzitást. Ezek a követelmények a bejelentett programok keretében nyújtott egyedi támogatásokra és az ad hoc támogatásokra egyaránt vonatkoznak. Ezeket az információkat a támogatást nyújtó hatóság határozatának meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább 10 évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára (49).

142.

A verseny és a kereskedelem torzulásának további mérséklése érdekében a Bizottság egyes programok esetében előírhatja, hogy azok időtartamát korlátozzák (általában 4 évre vagy annál rövidebb időre), és azokra vonatkozóan végezzék el a 27. pontban említett értékelést.

143.

Az értékelést olyan programok esetében kell elvégezni, amelyeknél a lehetséges torzulás mértéke különösen nagy, vagyis amelyeknél a megvalósítás időben történő felülvizsgálata nélkül a verseny jelentős mértékben korlátozódhat.

144.

Az értékelés céljaira tekintettel, továbbá annak érdekében, hogy ne terheljék aránytalanul a tagállamokat a kisebb támogatási összegek tekintetében, az említett kötelezettség kizárólag a nagy támogatási költségvetéssel rendelkező, új jellemzőket tartalmazó támogatási programok esetében, illetve jelentős piaci, technológiai vagy szabályozási változás esetén írható elő. Az értékelést az állami támogatást nyújtó hatóságtól független szakértőnek kell végeznie közös módszertan (50) alapján, és nyilvánosságra kell azt hozni. Ahhoz, hogy a Bizottság megvizsgálhassa a támogatási program meghosszabbításának lehetőségét, az értékelést megfelelő időben – és a program lejártakor minden esetben – be kell nyújtani a Bizottság számára. Az értékelés pontos terjedelmét és végrehajtásának módját a támogatási programot jóváhagyó határozatban kell meghatározni. Az összes hasonló célra irányuló, későbbi támogatási intézkedés során célszerű figyelembe venni az értékelés eredményeit.

145.

A Bizottság ebben a szakaszban meghatározza az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő térségek azonosításának kritériumait. Azokat a térségeket, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, és amelyeket egy tagállam „a” vagy „c” térségként kíván minősíteni, regionális támogatási térképen kell megjelölni, a térképet a Bizottságnak be kell jelenteni és azt a Bizottságnak jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a minősített térségekben található vállalkozásoknak regionális támogatást lehessen odaítélni. A térképeknek az ezekben a térségekben alkalmazandó maximális támogatási intenzitásokat is meg kell határozniuk.

146.

Tekintettel arra, hogy a regionális állami támogatás odaítélése eltér az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében az állami támogatás nyújtására meghatározott általános tilalomtól, a Bizottság úgy véli, hogy az Unióban az „a” és a „c” térségnek minősített térségek összesített népességének kisebbnek kell lennie a nem minősített térségekénél. E minősített térségek teljes népességi arányának ezért az Unió népességének 50 %-a alatt kell lennie.

147.

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatásban (51) az „a” és a „c” térségek teljes népességi arányát az EU-25 népességének 42 %-ában határozták meg (az EU-27 népességének 45,5 %-a). A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt az előzetes népességi arányt kell úgy kell módosítani, hogy tükrözze számos tagállam jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét.

148.

Ennek megfelelően az „a” és a „c” térségek népességiarány-korlátját a 2014–2020 közötti időszakra az EU-27 népességének 46,53 %-ában kell meghatározni (52).

149.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, valamint a 349. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel”. A Bíróság szerint „a »rendkívül« és a »jelentős« szavak használata a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában azt jelzi, hogy a kivétel csak azokra a térségekre vonatkozik, ahol a gazdasági helyzet különösen kedvezőtlen összevetve az [Unió] egészével” (53).

150.

A Bizottság úgy véli, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek azon NUTS 2 régiók (54) esetében, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 75 %-ával egyenlő vagy az alatti (55).

151.

Ennek megfelelően a tagállam a következő térségeket minősítheti „a” térségnek:

152.

A támogatásra jogosult „a” térségeket tagállamonként az I. melléklet tartalmazza.

153.

Az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető „az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.” A Bíróság szerint „A 107. cikk (3) bekezdésének c) pontjában foglalt eltérés […] megengedi egyes térségek fejlesztését a 107. cikk (3) bekezdésének a) pontjában megállapított gazdasági feltételek általi korlátozás nélkül, feltéve, hogy az ilyen támogatás »nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben«. Ez a rendelkezés felhatalmazást ad a Bizottságnak valamely tagállam nemzeti átlagához képest hátrányos helyzetben lévő térségek gazdasági fejlődését előmozdító támogatás engedélyezésére” (58).

154.

Az uniós „c” térségre vonatkozó teljes népességi arány felső határát (a továbbiakban: „c” térségekre vonatkozó népességi arány) az Unióban támogatásra jogosult „a” térség népességének a 148. pontban meghatározott teljes népességi arány felső határából való levonásával kapjuk meg.

155.

A „c” térségnek két kategóriája van:

156.

A Bizottság úgy véli, hogy minden egyes érintett tagállamnak elégséges, a „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy „c” térségnek tudjon minősíteni olyan térségeket, amelyek a 2011–2013 közötti időszakban a regionális támogatási térképen „a” térségnek minősültek (59).

157.

A Bizottság úgy véli továbbá, hogy minden egyes érintett tagállamnak elégséges, „c” térségekre vonatkozó népességi aránnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy „c” térségnek tudjon minősíteni alacsony népsűrűségű térségeket.

158.

Ennek megfelelően a következő térségek tekintendők automatikusan „c” térségnek minősíthető térségnek:

159.

Az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségekre allokált népességi arányokat tagállamonként az I. melléklet tartalmazza. Az így allokált népességi arány kizárólag az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek kijelöléséhez használható fel.

160.

A tagállam „c” térségként jelölhet ki a 158. pontban említett, automatikusan „c” térségnek minősíthető térségeket.

161.

Ritkán lakott térségek esetében a tagállam általában olyan NUTS 2 régiókat jelölhet ki, ahol a népsűrűség alacsonyabb 8 fő/km2-nél, vagy olyan NUTS 3 régiókat, ahol a népsűrűség alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél. A tagállam azonban kijelölheti a 12,5 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű NUTS 3 régiók részeit vagy az ilyen NUTS 3 régiókkal szomszédos más térségeket is, feltéve, hogy a minősített térségek népsűrűsége alacsonyabb 12,5 fő/km2-nél és hogy a minősítésük nem lépi túl a 160. pontban említett, „c” térségekre vonatkozó népességi arányt.

162.

Az Unióban az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességiarány-korlátot a támogatásra jogosult „a” térségek és az automatikusan „c” térségnek minősíthető térségek népességének a 148. pontban meghatározott népességiarány-korlátból történő levonásával kapjuk. Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányok tagállamok közötti felosztása a II. mellékletben rögzített módszerrel történik.

163.

A gazdasági válság által különösen sújtott tagállamok nehézségeinek kezelése érdekében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2007–2013 közötti időszakhoz képest nem célszerű csökkenteni a teljes népességi arányt azon tagállamok esetében, amelyek pénzügyi támogatásban részesülnek a 332/2002/EK tanácsi rendelettel (61) létrehozott, a nem euróövezeti tagállamoknak középtávú pénzügyi támogatást nyújtó eszköz, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) (62), az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) (63), vagy az európai stabilizációs mechanizmus (ESM) (64) keretében.

164.

A regionális támogatási térképek közötti folytonosság és a minimális mértékű tagállami cselekvési szabadság biztosítása érdekében a Bizottság úgy véli, hogy az adott tagállam a 2007–2013 közötti időszakhoz képest nem veszítheti el teljes népességi arányának több mint a felét, és az adott tagállamnak legalább a minimális népességi aránnyal rendelkeznie kell.

165.

Ennek megfelelően, eltérve a 148. pontban meghatározott népességiarány-korláttól, minden egyes érintett tagállam esetében a „c” térségekre meghatározott népességi arány szükség szerint úgy emelkedik, hogy

166.

Az indoklással „c” térségnek minősíthető térségekre vonatkozó népességi arányt, a biztonsági hálót és a minimális népességi arányt tagállamonként az I. melléklet tartalmazza.

167.

A Bizottság úgy véli, hogy a tagállamok által a „c” térségek minősítésére alkalmazott feltételeknek tükrözniük kell azokat a különböző helyzeteket, amelyekben a regionális támogatás odaítélése indokolható lehet. A feltételeknek ezért figyelembe kell venniük bizonyos, a „c” térségekben valószínűleg felmerülő társadalmi-gazdasági, földrajzi vagy strukturális problémákat, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk arra vonatkozóan, hogy a regionális állami támogatás odaítélése ne befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

168.

Ennek megfelelően a tagállam „c” térségként jelölheti ki az indoklással „c” térségnek minősíthető térségeket a következő feltételek alapján:

169.

A 168. pontban rögzített feltételek alkalmazásában a „szomszédos térségek” fogalma teljes LAU 2 térségekre (73) (2. szintű helyi közigazgatási egységekre), vagy teljes LAU 2 térségek egy csoportjára (74) vonatkozik. LAU 2 térségek egy csoportja akkor képez szomszédos térséget, ha a csoportot alkotó térségek mindegyikét közigazgatási határ választja el a csoport másik térségétől (75).

170.

A tagállamok számára megengedett népességi aránynak való megfelelést az érintett térség összlakosságára vonatkozó, a nemzeti statisztikai hivatal által közzétett legfrissebb adatok alapján kell megállapítani.

171.

A Bizottság úgy véli, hogy a regionális beruházási támogatásra alkalmazandó maximális támogatási intenzitásoknak figyelembe kell venniük az Unión belüli régiók fejlettségi szintjei közötti különbségek jellegét és mértékét. A támogatási intenzitásoknak ezért az „a” térségekben magasabbaknak kell lenniük, mint a „c” térségekben.

172.

A támogatási intenzitás az „a” térségekben nem lehet magasabb:

173.

A 172. pontban meghatározott maximális támogatási intenzitások legfeljebb 20 százalékponttal megnövelhetők az olyan legkülső régiókban, ahol a GDP/fő az EU-27 átlagának 75 %-ával egyenlő vagy az alatti, vagy legfeljebb 10 százalékponttal az egyéb legkülső régiókban.

174.

A támogatási intenzitás nem lehet magasabb:

175.

A korábbi „a” térségekben a 10 % BTE mértékű támogatási intenzitás legfeljebb 5 százalékponttal növelhető 2014. július 1-je és 2017. december 31-e között.

176.

Amennyiben valamely „c” térség szomszédos valamelyik „a” térséggel, az ilyen „c” térségen belüli, az „a” térséggel szomszédos NUTS 3 régiókban vagy NUTS 3 régiók részeiben a megengedett maximális támogatási intenzitás szükség esetén úgy növelhető, hogy a két térség támogatási intenzitása közötti különbség ne haladja meg a 15 százalékpontot.

177.

Az 5.4.1. és 5.4.2. szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitások megnövelhetők legfeljebb 20 százalékponttal kisvállalkozások, vagy legfeljebb 10 százalékponttal középvállalkozások esetében (76).

178.

Ezen iránymutatásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követően minden egyes tagállam bejelenti a Bizottságnak a 2014. július 1-je és 2020. december 31-e között alkalmazandó egységes regionális támogatási térképet. Minden egyes bejelentésnek tartalmaznia kell a III. mellékletben található formanyomtatványon meghatározott információkat.

179.

A Bizottság az egyes bejelentett regionális támogatási térképeket a jelen iránymutatás alapján vizsgálja meg, és döntést hoz az érintett tagállamra vonatkozó regionális támogatási térkép jóváhagyásáról. Minden regionális támogatási térkép megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a jelen iránymutatás elválaszthatatlan részét képezi.

180.

Valamely tagállam saját kezdeményezésére úgy dönthet, hogy az országra meghatározott népességi arány alatti mozgásteret hoz létre, mely a Bizottság által a tagállamra vonatkozóan allokált népességi arány (77) és a tagállam regionális támogatási térképén „a” és „c” térségnek minősített térségekre használt arány közötti különbség.

181.

Ha egy tagállam ilyen mozgásteret hoz létre, a mozgásteret bármikor arra használhatja fel, hogy a regionális támogatási térképéhez új „c” térségeket adjon hozzá, egészen addig, amíg el nem éri az országra meghatározott népességi arányt. E célból a tagállam az Eurostat, saját nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által rendelkezésére bocsátott legfrissebb társadalmi-gazdasági adatokra támaszkodhat. Az érintett „c” térségek népességét az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

182.

A tagállamnak minden alkalommal, amikor a népességi arány alatti mozgástér terhére új „c” térség kijelölését tervezi, bejelentést kell tennie a Bizottságnak, mielőtt hatályba léptetné az ilyen módosításokat.

183.

A Bizottság 2016 júniusában (78) megállapítja, hogy a jelen iránymutatás I. mellékletében „a” térségként nem szereplő NUTS 2 régiók (79) között van-e olyan, amelynél az egy főre jutó GDP nem éri el az EU-28 átlagának 75 %-át, és vizsgálatának eredményeit közleményben teszi közzé. A Bizottság ekkor megállapítja, hogy az így azonosított térségek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján jogosultak lehetnek-e regionális támogatásra, valamint az egy főre jutó GDP-jüknek megfelelő támogatási intenzitást. Ha az azonosított térségeket a Bizottság által a jelen iránymutatás alapján jóváhagyott regionális támogatási térképen automatikusan vagy indoklással „c” térségnek minősíthető térségnek minősítik, akkor az I. mellékletben a „c” térségekre allokált népességi arányok ennek megfelelően kiigazításra kerülnek. A Bizottság közzéteszi az I. melléklet módosításait. A tagállam a rá vonatkozó, „c” térségekre allokált korláton belül (80) módosíthatja a 2017. január 1-jétől2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó regionális támogatási térképén szereplő „c” térségek listáját. Ezek a módosítások nem léphetik túl a tagállam „c” térségre vonatkozó kiigazított népességi arányának 50 %-át.

184.

A „c” térségek listájának módosítása céljából a tagállam az egy főre jutó GDP-re és a munkanélküliségi rátára vonatkozóan az Eurostat, saját nemzeti statisztikai hivatala vagy más elismert források által szolgáltatott adatokra támaszkodhat, azon utolsó három év átlagát használva, amelyekre rendelkezésre állnak ilyen adatok (a módosított térkép bejelentése időpontjában). Az érintett „c” térségek népességét az eredeti térkép összeállításához felhasznált népességi adatok alapján kell kiszámítani.

185.

A tagállamnak az új „a” térségek felvételéből és a „c” térségek cseréjéből eredő térképmódosításokat azok hatályba léptetése előtt, legkésőbb 2016. szeptember 1-ig kell a Bizottságnak bejelentenie.

186.

A Bizottság a 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (81), valamint a nagyberuházási projektekhez nyújtott regionális támogatások részletes vizsgálatának kritériumairól szóló közlemény (82) hatályát 2014. június 30-ig meghosszabbítja.

187.

A 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján jóváhagyott regionális támogatási térképek 2013. december 31-ig érvényesek. Az általános csoportmentességi rendelet (83) 44. cikkének (3) bekezdésében rögzített hathónapos átmeneti időszak ezért a rendelet alapján megvalósított regionális támogatási programokra nem vonatkozik. A regionális támogatások meglévő, csoportmentesség alá tartozó program alapján 2013. december 31-ét követően történő nyújtásához a tagállamoknak kellő időben be kell jelenteniük a regionális támogatási térképek meghosszabbítását ahhoz, hogy a Bizottság a térképek meghosszabbítását 2013. december 31. előtt jóváhagyhassa. Általában a 2007–2013 között nyújtott regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján jóváhagyott programok 2013 végén, a vonatkozó bizottsági határozatban foglaltaknak szerint járnak le. Az ilyen programok meghosszabbítását időben be kell jelenteni a Bizottságnak.

188.

A Bizottság a jelen iránymutatásban rögzített elveket alkalmazza a 2014. június 30. után odaítélendő valamennyi regionális támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére. A jogszerűtlenül odaítélt regionális támogatások, valamint a 2013. december 31. és 2014. július 1. között odaítélendő regionális támogatások értékelése a 2007–2013 között nyújtható nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás alapján történik.

189.

Mivel a regionális támogatási programokra vagy a támogatási intézkedések keretében 2014. június 30. után odaítélendő támogatásokra vonatkozó bejelentéseknek meg kell felelniük a regionális támogatási térképeknek, a bejelentések nem tekinthetők teljesnek mindaddig, amíg a Bizottság nem hozott döntést az érintett tagállam regionális támogatási térképének az 5.5. szakaszban leírt szabályokkal összhangban történő elfogadásáról. Ennek megfelelően a Bizottság elvben nem vizsgálja meg a 2014. június 30. után alkalmazandó regionális támogatási programokra vagy az e dátum után odaítélendő egyedi támogatásokra vonatkozó bejelentéseket az érintett tagállam regionális támogatási térképének elfogadásáról szóló döntés meghozatala előtt.

190.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezen iránymutatás végrehajtása az Unióban a regionális támogatásra vonatkozó szabályok lényegi változásához vezet. Emellett az Európai Unió megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyainak fényében szükségesnek tűnik a regionális támogatási programok – beleértve mind a beruházási támogatási, mind a működési támogatási programokat – további indokoltságának és hatékonyságának felülvizsgálata.

191.

Ezen okok miatt a Bizottság a tagállamoknak a következő megfelelő intézkedéseket javasolja az EUMSZ 108. cikkének (1) bekezdése alapján:

192.

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendeletnek, valamint a 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendeletnek megfelelően a tagállamoknak éves jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottsághoz.

193.

A tagállamoknak a támogatás odaítélését követő 20 munkanapon belül információkat kell benyújtaniuk a Bizottsághoz minden egyes, program keretében nyújtott, 3 millió EUR-t meghaladó egyedi támogatásra vonatkozóan, a VI. mellékletben feltüntetett szabványos formában.

194.

A tagállamoknak részletes nyilvántartást kell vezetniük valamennyi támogatási intézkedésről. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell valamennyi olyan információt, amely az elszámolható költségekre és a maximális támogatási intenzitásokra vonatkozó feltételek teljesítésének megállapításához szükséges. A nyilvántartást a támogatás odaítélésének napjától számított 10 évig meg kell őrizni, és kérésre a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

195.

A Bizottság ezen iránymutatást bármikor felülvizsgálhatja vagy módosíthatja, amennyiben ez a versenypolitikával összefüggő okok, vagy más uniós politikák és nemzetközi kötelezettségek figyelembevétele miatt, vagy más indokolt esetben szükségessé válik.