Az Európai Unió L 348/2005

30.12.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/1

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. december 8.)

az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről

(2005/937/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, a 300. cikk (2) bekezdésével összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A hatályban lévő jegyzőkönyv alkalmazási idejének végén a Közösség és a Seychelle-szigetek tárgyalásokat folytatott az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodáshoz (1) csatolt jegyzőkönyv módosításainak, illetve kiegészítéseinek meghatározásáról.

(2)	E tárgyalások eredményeképpen a felek 2004. szeptember 23-án egy új jegyzőkönyvet parafáltak.

(3)	E jegyzőkönyvvel összhangban, a közösségi halászok a 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időszakban halászati lehetőségekhez jutnak a Seychelle Köztársaság felségterületéhez, illetve joghatósága alá tartozó vizeken.

(4)

A közösségi halászhajók halászati tevékenységének folytatása érdekében alapvető érdek fűződik e jegyzőkönyv mielőbbi jóváhagyásához; e célból a szerződő felek parafáltak egy levélváltás formájában létrejött megállapodást, amely előírja a parafált jegyzőkönyv 2005. január 18-tól való ideiglenes alkalmazását. A levélváltás formájában létrejött megállapodást alá kell írni, a Tanács általi végleges megkötésére is figyelemmel.

(5)	A halászati megállapodás keretében a halászati lehetőségek tagállamok közötti felosztásának módszerét a halászati lehetőségek hagyományos felosztása alapján kell meghatározni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A levélváltás formájában létrejött megállapodás és a jegyzőkönyv szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A jegyzőkönyvben megállapított halászati lehetőségek a következőképpen kerülnek felosztásra a tagállamok között:

—	kerítőhálós tonhalhalászó hajók:

Spanyolország:

Franciaország:

Olaszország:

22 hajó,

17 hajó,

1 hajó,

—	felszíni horogsoros hajók:

Spanyolország:

Franciaország:

Portugália:

2 hajó,

5 hajó,

5 hajó.

Amennyiben a felsorolt tagállamok által benyújtott engedélykérelmek nem merítik ki a jegyzőkönyvben meghatározott halászati lehetőségeket, a Bizottság más tagállamok által benyújtott engedélykérelmeket is figyelembe vehet.

3. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a levélváltás formájában létrejött megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személyeket.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. HUTTON

(1) HL L 119., 1987.5.7., 26. o.

MEGÁLLAPODÁS LEVÉLVÁLTÁS FORMÁJÁBAN

Tisztelt Uram!

Hivatkozással a 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2004. szeptember 23-án parafált jegyzőkönyvre, megtiszteltetés számomra tájékoztatni arról, hogy a Seychelle Köztársaság kormánya kész 2005. január 18-i hatállyal ideiglenesen alkalmazni a jegyzőkönyvet, annak 13. cikkével összhangban való hatálybalépéséig, feltéve hogy az Európai Közösség is kész hasonlóképpen cselekedni.

E megállapodás azon az egyetértésen alapul, hogy a jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulás első részletének kifizetésére 2005. szeptember 30-ig sor kerül.

Lekötelezne, ha megerősítené azt, hogy az Európai Közösség egyetért a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásával.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

A Seychelle Köztársaság kormánya nevében

Tisztelt Uram!

Megtiszteltetés számomra, hogy igazolhatom mai levelének kézhezvételét, amely a következőképpen szól:

„Hivatkozással a 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, 2004. szeptember 23-án parafált jegyzőkönyvre, megtiszteltetés számomra tájékoztatni arról, hogy a Seychelle Köztársaság kormánya kész 2005. január 18-i hatállyal ideiglenesen alkalmazni a jegyzőkönyvet, annak 13. cikkével összhangban való hatálybalépéséig, feltéve hogy az Európai Közösség is kész hasonlóképpen cselekedni.

E megállapodás azon az egyetértésen alapul, hogy a jegyzőkönyv 2. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulás első részletének kifizetésére 2005. szeptember 30-ig sor kerül.

Lekötelezne, ha megerősítené azt, hogy az Európai Közösség egyetért a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásával.”

Megtiszteltetés számomra, hogy megerősíthetem az Európai Közösség egyetértését a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásával.

Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.

Az Európai Unió Tanácsa nevében

JEGYZŐKÖNYV

1. cikk

Alkalmazási időszak és halászati lehetőségek

(1) A 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő hatéves időszakra vonatkozóan a megállapodás 2. cikke alapján nyújtott halászati lehetőségek a következők:

a)	40 óceánjáró kerítőhálós tonhalhalászó hajó; és

b)	12 felszíni horogsoros hajó.

(2) Az (1) bekezdést a 4. és 5. cikkre is figyelemmel kell alkalmazni.

(3) A megállapodás 4. cikkének értelmében az Európai Közösség valamely tagállamának lobogója alatt hajózó hajók csak akkor végezhetnek halászati tevékenységet a Seychelle-szigeteki vizeken, ha rendelkeznek az e jegyzőkönyv alapján és a melléklettel összhangban kiállított halászati engedéllyel.

2. cikk

Pénzügyi hozzájárulás – fizetési módok

(1) A megállapodás 6. cikkében említett pénzügyi hozzájárulás az 1. cikkben említett időszakra vonatkozóan 24 750 000 euro.

(2) Az (1) bekezdést a 4., 6. és 8. cikkre is figyelemmel kell alkalmazni.

(3) A Közösség az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásként évente 4 125 000 eurót fizet e jegyzőkönyv alkalmazási ideje alatt.

(4) Ha a közösségi hajók által a Seychelle-szigeteki vizeken kifogott tonhal összmennyisége meghaladja az évi 55 000 tonnát, az éves pénzügyi hozzájárulás teljes összegét minden további kifogott tonnánként 75 euróval növelni kell. A Közösség által fizetendő teljes éves összeg azonban nem haladhatja meg a 8 250 000 eurót.

(5) A kifizetést az első évben legkésőbb 2005. szeptember 30-án, a következő években pedig legkésőbb a jegyzőkönyv évfordulójának napján kell teljesíteni.

(6) A 6. cikk rendelkezéseire is figyelemmel e pénzügyi hozzájárulás felhasználási módja a Seychelle-szigeteki hatóságok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7) A pénzügyi hozzájárulást legfeljebb két, a Seychelle-szigeteki Központi Banknál nyitott államkincstári számlára kell utalni.

3. cikk

A felelősségteljes halászat terén folytatott együttműködés

(1) A két fél vállalja, hogy a Seychelle-szigeteknél halászó flották közötti megkülönböztetésmentesség elve alapján a Seychelle-szigeteki vizekben előmozdítja a felelősségteljes halászatot.

(2) Az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) keretében elfogadott ajánlások és állásfoglalások és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények fényében, valamint adott esetben egy közös tudományos ülést követően a felek konzultálhatnak egymással a megállapodás 7. cikkében előírt vegyes bizottság keretében, és – amennyiben szükséges – megállapodhatnak a halászati erőforrások fenntartható kezelésére irányuló intézkedésekben.

4. cikk

A halászati lehetőségek felülvizsgálata

(1) Az 1. cikkben említett halászati lehetőségek közös megállapodással növelhetők, ha a 3. cikk (2) bekezdésében említett közös tudományos ülés következtetései megerősítik, hogy a halászati lehetőségek növelése nem veszélyezteti a Seychelle-szigeteki halászati erőforrások fenntartható kezelését. Ebben az esetben a 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás összegét arányosan és időarányosan emelni kell. Ugyanakkor az Európai Közösség által kifizetett pénzügyi hozzájárulás teljes éves összege nem haladhatja meg a 2. cikk (1) bekezdésében feltüntetett összeg kétszeresét. Amennyiben a közösségi hajók által fogott mennyiség meghaladja a pénzügyi hozzájárulás teljes összegének megfelelő mennyiséget, a felek – amint lehetséges – konzultálnak egymással annak érdekében, hogy megállapítsák az e határértéken felül kifogott mennyiség után fizetendő összeget.

(2) Ellenben, ha a felek az 1. cikkben előírt halászati lehetőségek csökkentésében állapodnak meg, a pénzügyi hozzájárulás összegét arányosan és időarányosan csökkenteni kell.

(3) A halászati lehetőségek különböző hajókategóriák közötti elosztása a felek közös megállapodásával szintén felülvizsgálható, feltéve hogy a változtatások összhangban állnak azokkal az IOTC által a halállományok kezelésével kapcsolatban elfogadott ajánlásokkal és állásfoglalásokkal, amelyekre ez az újraelosztás hatással lehet. A felek megállapodnak a pénzügyi hozzájárulás megfelelő kiigazításáról, ha a halászati erőforrások újraelosztása azt indokolja.

5. cikk

Új halászati lehetőségek

(1) Abban az esetben, ha a közösségi hajók olyan halászati tevékenységeket kívánnak végezni, amelyekről az 1. cikk nem rendelkezik, a felek konzultálnak egymással bármely ilyen halászat engedélyezése előtt, és adott esetben megállapodnak az ilyen halászati tevékenységek feltételeiben, illetve ennek megfelelően módosítják e jegyzőkönyvet és annak mellékletét.

(2) A felek ösztönözik a kísérleti halászatot, különösen a Seychelle-szigetek vizeiben élő mélytengeri fajok tekintetében. E célból és az egyik fél kérésére a felek konzultációt tartanak a vonatkozó fajok, feltételek és egyéb tényezők eseti alapon való meghatározása érdekében.

A felek kísérleti halászatot folytatnak, összhangban – adott esetben – a mindkét fél által igazgatási megállapodás keretében jóváhagyott paraméterekkel. A kísérleti halászatra vonatkozó engedélyeket legfeljebb hat hónapos időszakra kell megadni.

Amennyiben a felek úgy ítélik meg, hogy a kísérleti halászati utak jó eredménnyel végződtek, a Seychelle-szigetek kormánya e jegyzőkönyv lejáratáig halászati lehetőségeket biztosíthat a közösségi halászflotta számára az új fajokra vonatkozóan. Az e jegyzőkönyv 2. cikkének (1) bekezdésében megállapított pénzügyi hozzájárulást ilyen esetben növelni kell.

6. cikk

A pénzügyi hozzájárulás kifizetésének felfüggesztése és felülvizsgálata

(1) Abban az esetben, ha a Seychelle-szigeteki vizeken kizárólag a Seychelle-szigetek hibájának vagy gondatlanságának tulajdonítható okokból nem végezhető halászati tevékenység, az Európai Közösség a Seychelle-szigetekkel folytatott előzetes konzultációt követően felfüggesztheti a pénzügyi hozzájárulás kifizetését, feltéve hogy a Közösség a felfüggesztés időpontjáig esedékes összegeket teljes mértékben megfizette.

(2) Amint a helyzet rendeződik, ismét megkezdik a pénzügyi hozzájárulás fizetését azt követően, hogy a két fél konzultált egymással és megállapodott abban, hogy az adott helyzet lehetővé teszi a halászati tevékenység rendes folytatását.

7. cikk

A felelősségteljes halászat és a fenntartható halászatok előmozdítása a Seychelle-szigeteki vizekben

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás 36 %-át a Seychelle-szigetek halászati ágazati politikájának meghatározására és végrehajtására fordítják a célból, hogy a Seychelle-szigeteki vizeken előmozdítsák a felelősségteljes halászatot és a fenntartható halászatokat. E hozzájárulást a felek által közös megállapodással meghatározott célok és az azok megvalósítására vonatkozó éves és többéves programozás alapján kezelik.

(2) A fenti (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtása céljából a Közösség és a Seychelle-szigetek a megállapodás 7. cikkében előírt vegyes bizottság keretében a jegyzőkönyv hatálybalépésekor, de legkésőbb három hónappal a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontját követően megállapodnak egy többéves ágazati programban és annak alkalmazási szabályaiban, ideértve különösen a következőket:

a)	éves és többéves iránymutatások, amelyek alapján a pénzügyi hozzájárulás (1) bekezdésben megállapított százaléka felhasználásra kerül;

éves és többéves célok, amelyek arra irányulnak, hogy idővel bevezetésre kerüljön a fenntartható és felelősségteljes halászat, figyelembe véve a nemzeti halászati politika vagy egyéb szakpolitika keretében a Seychelle-szigetek által kifejezett prioritásokat, amelyek kapcsolódnak a felelősségteljes és fenntartható halászat előmozdításához, vagy hatással vannak arra;

c)	az évente elért eredmények értékelésére szolgáló kritériumok és eljárások.

(3) A többéves ágazati program bármely javasolt módosítását a vegyes bizottság keretében mindkét félnek jóvá kell hagynia.

(4) A Seychelle-szigetek évente dönt a pénzügyi hozzájárulás (1) bekezdésben említett százalékának a többéves ágazati program végrehajtása érdekében történő felhasználásáról. A jegyzőkönyv érvényességének első évében a többéves ágazati program vegyes bizottság keretében történő elfogadásakor a Közösséget tájékoztatni kell a felhasználás módjáról. Valamennyi elkövetkező év vonatkozásában a Seychelle-szigetek az előző év december 1-jéig tájékoztatja a Közösséget a felhasználás módjáról.

(5) Ha a többéves ágazati program végrehajtása eredményeinek éves értékelése azt indokolja, az Európai Közösség a vegyes bizottság jóváhagyásával kérheti a 2. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás módosítását annak érdekében, hogy a program végrehajtásához rendelt pénzügyi források tényleges összegét hozzáigazítsák a program eredményeihez.

8. cikk

Viták – a jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztése

(1) A felek között az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek értelmezésével és annak alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákról a felek a megállapodás 7. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak, amelyet – ha szükséges – rendkívüli ülésként kell összehívni.

(2) A 9. cikk sérelme nélkül e jegyzőkönyv alkalmazása a felek kezdeményezésére felfüggeszthető, ha a felek közötti vita súlyosnak ítélhető, illetve ha a vegyes bizottság keretében az (1) bekezdésnek megfelelően folytatott konzultációk nem vezettek a vita békés rendezéséhez.

(3) A jegyzőkönyv alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó szándékát az érdekelt fél írásban, legalább három hónappal a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt jelenti be.

(4) Felfüggesztés esetén a felek folytatják a konzultációt a vita békés rendezése érdekében. Megegyezés esetén folytatódik a jegyzőkönyv alkalmazása, a pénzügyi hozzájárulás összegét pedig a jegyzőkönyv alkalmazása felfüggesztésének időtartama függvényében arányosan és időarányosan csökkenteni kell.

9. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazásának a fizetés elmaradása miatt történő felfüggesztése

A 3. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Seychelle-szigetek felfüggesztheti e jegyzőkönyv alkalmazását, ha a Közösség nem teljesíti a 2. cikkben előírt kifizetéseket.

10. cikk

Nemzeti jog

A közösségi hajók Seychelle-szigeteknél végzett tevékenységei a Seychelle-szigetek nemzeti törvényeinek és rendeleteinek hatálya alá tartoznak, kivéve ha e jegyzőkönyv és annak melléklete erről másképpen nem rendelkezik.

11. cikk

Felülvizsgálati záradék

E jegyzőkönyv és annak melléklete alkalmazásának harmadik évfordulóját követően a felek felülvizsgálják e jegyzőkönyv és mellékletének alkalmazását, és szükség esetén konzultációt folytatnak ezek rendelkezéseinek módosításáról. E módosítások kiterjedhetnek a referencia-tonnatartalomra, az engedélyekért kifizetett összegekre, a 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott tonnánkénti összeg arányára és a melléklet 2. szakaszának 2. pontjában feltüntetett összegre.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság kormánya között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló, 1987. október 28-án hatályba lépett megállapodás 2002. január 17-i keltezésű jegyzőkönyve és I. melléklete hatályát veszti, és helyébe e jegyzőkönyv és annak melléklete lép.

13. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a jegyzőkönyv és melléklete azon a napon lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejezéséről.

(2) Ezt a rendeletet 2005. január 18-tól kell alkalmazni.

MELLÉKLET

A SEYCHELLE-SZIGETEKI VIZEKEN A KÖZÖSSÉGI HAJÓK ÁLTAL FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI

I. FEJEZET

ENGEDÉLYEK KÉRELME ÉS AZOK KIADÁSA

I. SZAKASZ

Az engedélyek kiadása

Az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv értelmében a Seychelle-szigeteki vizekben való halászatra csak jogosult közösségi hajók kaphatnak engedélyt.

Ahhoz, hogy egy közösségi hajó jogosult legyen, a hajó tulajdonosa, a kapitány és maga a hajó sem lehet eltiltva a Seychelle-szigeteknél folytatott halászattól. Helyzetük rendezett a Seychelle-szigeteki hatóságokkal abban az értelemben, hogy minden korábbi, a Közösséggel kötött megállapodás keretében a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek eleget tettek.

3.	Minden halászati engedélyt kérő közösségi hajót egy Seychelle-szigeteken lakóhellyel rendelkező ügynök képvisel. Az ügynök nevét és címét fel kell tüntetni az engedélykérelemben.

A Közösség illetékes hatóságai legalább 20 nappal az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt a seychelle-szigeteki halászati hatóság elé terjesztik minden olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni óhajt. Azon hajótulajdonosok, akik az érvényességi idő előtt nem nyújtottak be engedélykérelmet, az érvényességi idő alatt, legkésőbb 20 nappal a halászati tevékenységek megkezdése előtt is benyújthatják a kérelmet. Ilyen esetekben a hajótulajdonosok az egész évre megfizetik a teljes díjakat.

5.	A kérelmeket a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságokhoz az 1. függelékben szereplő mintának megfelelő nyomtatványon kell benyújtani.

Minden engedélykérelemhez a következő iratokat kell csatolni:

—	az érvényességi időszakra esedékes díj befizetéséről szóló igazolást,

—	minden olyan egyéb iratot vagy igazolást, amelyet e jegyzőkönyv értelmében a hajó típusa szerint alkalmazandó egyedi rendelkezések alapján megkövetelnek.

7.	A díj befizetését a Seychelle-szigeteki hatóságok által megjelölt számlára kell teljesíteni.

8.	A díjak a kikötői illeték és a szolgáltatás költségei kivételével magukban foglalnak minden nemzeti és helyi adót.

Az engedélyeket valamennyi hajóra vonatkozóan a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságok adják ki a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei részére a fenti 6. pontban említett iratok átvételét követő 15 napon belül.

Erről másolatot kell küldeni a Seychelle-szigetekért felelős európai bizottsági küldöttségnek.

10.	Az engedélyt egy meghatározott hajó nevére állítják ki, és az nem ruházható át.

11.

Azonban az Európai Közösség kérésére és igazolt vis maior esetén a hajó engedélye az érvényességi idő hátralévő részére újabb díj fizetése nélkül pótolható egy másik, a pótolandó hajóéval hasonló tulajdonságokkal rendelkező hajó részére kiállított új engedéllyel. Amennyiben azonban a cserehajó bruttó űrtartalma meghaladja a pótolandó hajó űrtartalmát, a különbséget időarányosan meg kell fizetni.

12.	A pótolt hajó tulajdonosának vagy ügynökének az Európai Bizottság Seychelle-szigetekért felelős képviseletén keresztül vissza kell adnia az érvénytelenített engedélyt a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságoknak.

13.	Az új engedély azon a napon lép hatályba, amikor a hajótulajdonos az érvénytelenített engedélyt visszaszolgáltatja a Seychelle-szigeteki hatóságoknak. Az engedély átadásáról tájékoztatni kell az Európai Bizottság Seychelle-szigetekért felelős képviseletét.

14.	Az engedélyt a fedélzeten kell tartani az e melléklet IX. fejezetének 2. pontjában előírtak sérelme nélkül.

2. SZAKASZ

Az engedély feltételei – díjak és előlegek

1.	Az engedélyek egy évig érvényesek és megújíthatók.

2.	A díj a Seychelle-szigeteki partoknál kifogott tonnánként 25 euro.

Az engedélyeket a következő átalányösszegek illetékes nemzeti hatóságoknál történő befizetését követően állítják ki:

—	kerítőhálós tonhalhalászó hajók esetében évente 15 000 euro, amely egyenértékű a Seychelle-szigeteknél évente kifogott 600 tonna tonhalért és tonhalszerű fajért járó díjjal,

—	a 150 BRT-t meghaladó felszíni horogsoros hajók esetében évente 3 000 euro, amely egyenértékű a Seychelle-szigeteknél évente kifogott 120 tonna tonhalért és tonhalszerű fajért járó díjjal,

—	a 150 bruttó regisztertonnás vagy azt meghaladó űrtartalmú felszíni horogsoros hajók esetében évente 2 250 euro, amely egyenértékű a Seychelle-szigeteknél évente kifogott 90 tonna tonhalért és tonhalszerű fajért járó díjjal.

4.	A Seychelle-szigetek halászati hatósága (SFA) a közösségi hajók fogási nyilatkozatai és az SFA birtokában lévő egyéb információk alapján összeállítja az előző naptári évre szóló díjkimutatást.

5.	A kimutatást a tárgyév március 31. előtt megküldik a Bizottságnak. A Bizottság azt április 15. előtt egyidejűleg továbbítja a hajótulajdonosoknak és az érintett tagállamok nemzeti hatóságainak.

Ha a hajótulajdonosok nem értenek egyet az SFA által benyújtott kimutatással, konzultálhatnak a fogási statisztikák ellenőrzésében illetékes tudományos intézetekkel, pl. az IRD-vel (Institut de Recherche pour le Développement), az IEO-val (Instituto Español de Oceanografía) vagy az Ipimarral (Instituto Portuguęs de Investigaçăo das Pescas e do Mar), és ezután egyeztetnek a Seychelle-szigetek hatóságaival, hogy az adott év május 31. előtt megállapítsák a végleges kimutatást. A tulajdonosok által a fenti időpontig tett észrevételek hiányában az SFA által benyújtott kimutatás véglegesnek tekintendő.

7.	A tagállamok értesítik a Bizottságot a saját flottájukra vonatkozó végleges kimutatásról.

8.	A hajótulajdonosok az előlegen felüli pótbefizetést legkésőbb ugyanazon év június 30-ig teljesítik a Seychelle-szigetek illetékes hatóságai részére a Seychelle-szigeteki hatóságok által a jegyzőkönyv 2. cikke (6) bekezdésével összhangban meghatározott bankszámlára.

9.	Abban az esetben, ha a végleges kimutatás a 3. pontban említett előlegnél kisebb összeget állapított meg, a hajótulajdonosok nem kaphatják vissza a különbözetet.

II. FEJEZET

HALÁSZATI ÖVEZETEK

A Seychelle-szigeteken folyó kisüzemi halászatra gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése érdekében a közösségi hajók által folytatott halászati tevékenység nem engedélyezett a Seychelle-szigetek jogszabályaiban meghatározott övezetekben, illetve a Seychelle-szigetek hatóságai által elhelyezett, halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek körül három mérföldön belül, amelyek földrajzi helyzetét közölték a hajótulajdonosok képviselőivel és ügynökeivel.

III. FEJEZET

A FOGÁSI NYILATKOZATOK RENDSZERE

E melléklet alkalmazásában valamely közösségi hajó által végzett halászat időtartama a következők szerint kerül megállapításra:

—	vagy a Seychelle-szigeteki vizekre való belépés és az onnan való kilépés közötti időszak,

—	vagy a Seychelle-szigeteki vizekre való belépés és az átrakodás közötti időszak,

—	vagy a Seychelle-szigeteki vizekre való belépés és a Seychelle-szigetek partján történő kirakodás közötti időszak.

Minden olyan hajó, amelynek e megállapodás keretében engedélyezték a Seychelle-szigetek vizein való halászatot, az alábbi szabályok szerint köteles a fogásait közölni a Seychelle-szigetek illetékes hatóságával:

2.1.	A Seychelle-szigetek vizein halászati engedéllyel rendelkező közösségi hajók minden, a Seychelle-szigetek vizein végzett útra vonatkozóan kitöltik a 2. és 3. függelékben található halászati formanyomtatványokat. A halászati formanyomtatványokat akkor is ki kell tölteni, ha nem volt fogás.

2.2.

Ami a 2.1. és 2.3. pontban említett halászati formanyomtatványok benyújtását illeti, a közösségi hajók az alábbiak szerint járnak el:

—	abban az esetben, ha Port Victoria kikötőjébe futnak be, a kitöltött formanyomtatványokat a megérkezéstől számított öt napon belül, de mindenképpen a kikötő elhagyása előtt – attól függően, melyik esemény következik be előbb – benyújtják a Seychelle-szigeteki hatóságoknak,

—	minden egyéb esetben a kitöltött formanyomtatványokat bármelyik, Port Victorián kívüli kikötőbe történő megérkezésüktől számított 14 napon belül elküldik a Seychelle-szigetek hatóságainak.

A fenti halászati formanyomtatványok másolatait az I. fejezet 2. szakaszának 6. pontjában említett tudományos intézeteknek is elküldik.

2.3.	Azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a hajó nem a Seychelle-szigeteki vizeken tartózkodik, a hajónaplóba a „Seychelle-szigeteki vizeken kívül” bejegyzést kell beírni.

2.4.	A nyomtatványokat olvashatóan kell kitölteni, és a hajó kapitányának vagy képviselőjének alá kell írnia azokat.

E fejezet rendelkezéseinek be nem tartása esetére a Seychelle-szigetek kormánya fenntartja magának annak jogát, hogy az alakiságok teljesítéséig felfüggessze az adott hajó engedélyét, illetve hogy a Seychelle-szigeteken hatályos jogszabályokban előírt büntetést alkalmazza. Erről tájékoztatni kell a lobogó szerinti tagállamot és Európai Bizottságot.

IV. FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

1.	A Seychelle-szigeteki vizeken tett hajóút során valamennyi kerítőhálós tonhalhalászó hajó a hajótulajdonos belegyezésével legalább kettő, a hajó ügynöke által kijelölt tengerészt vesz fel a Seychelle-szigetek illetékes hatóságai által átadott jegyzéken szereplő tengerészek közül.

2.	A hajótulajdonosok törekszenek további Seychelle-szigeteki tengerészek felvételére.

3.	A hajótulajdonos vagy képviselője közli a Seychelle-szigeteki illetékes hatósággal azon tengerészek nevét és egyéb adatait, akiket felvett az adott hajó fedélzetére, annak megjelölésével, hogy a legénységben milyen szerepet töltenek be.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló nyilatkozatát teljes egészében alkalmazni kell az EU-hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen az egyesülési szabadságra, a munkavállalók kollektív tárgyalásokhoz való jogának hathatós elismerésére, valamint a foglalkoztatás és a szakma terén történő megkülönböztetés felszámolására vonatkozik.

A helyi tengerészek munkaszerződését – amelynek egy-egy példányát az aláírók megkapják – a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságokkal konzultálva a hajótulajdonosok ügynöke(i) és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik között kell megkötni. E szerződések biztosítják a tengerészek számára a rájuk vonatkozó társadalombiztosítási járulékot, amely magában foglalja a halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítást, valamint a rájuk vonatkozó nyugdíjjárulékokat.

A helyi tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy ügynökeik és az illetékes Seychelle-szigeteki hatóságok közötti közös megállapodással kell megállapítani az engedélyek kiadása előtt. Ugyanakkor a helyi tengerészek javadalmazási feltételei nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló feladatokat ellátó Seychelle-szigeteki legénységekre alkalmazandó feltételeknél, és semmi esetre sem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO szabályainál.

7.	A foglalkoztatásról szóló törvény végrehajtása és alkalmazása céljából a hajótulajdonos ügynöke a hajótulajdonos helyi képviselőjének minősül. Az ügynök és a tengerészek között megkötött szerződés a hazatelepülés feltételeit és a tengerészekre vonatkozó nyugdíjjárulékot is magában foglalja.

Valamennyi közösségi hajón alkalmazott tengerésznek meg kell jelennie a kijelölt hajó kapitányánál a felvételére javasolt időpontot megelőző napon. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól.

Amennyiben egy hajó a 8. pontban foglaltaktól eltérő okokból nem vesz fel a fedélzetére Seychelle-szigeteki tengerészt, a hajótulajdonos átalányösszeget fizet, amely a Seychelle-szigeteki vizeken halászattal eltöltött napok számának a 20 dollárban meghatározott napidíjjal történő megszorzásával kapott összeggel egyenlő. Az átalányösszeget legkésőbb az I. fejezet 2. szakaszának 8. pontjában előírt időpontig kell kifizetni a Seychelle-szigeteki hatóságok részére.

10.	Ezt az összeget a Seychelle-szigeteki tengerészek/halászok képzésére fordítják, és azt a Seychelle-szigeteki hatóságok által megjelölt számlára kell befizetni.

V. FEJEZET

MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK

A közösségi halászhajók betartják az Indiai-óceáni Tonhalbizottság által elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint a halászeszközökre, azok műszaki jellemzőire vonatkozó nemzeti intézkedéseket, illetve minden egyéb, a halászati tevékenységükre alkalmazandó műszaki intézkedést.

VI. FEJEZET

MEGFIGYELŐK

A megállapodás keretében a Seychelle-szigeteki vizeken folytatott halászatra feljogosított hajók a Seychelle-szigeteki hatóságok által kijelölt megfigyelőket vesznek fel a fedélzetre az alábbiakban meghatározott feltételek szerint.

1.1.	A Seychelle-szigetek hatóságainak kérésére a közösségi halászhajók az említett hatóságok által kijelölt egy vagy – amennyiben a Seychelle-szigetek hatóságai helyénvalónak és szükségesnek ítélik – két megfigyelőt vesznek fel a hajóra.

1.2.

A Seychelle-szigeteki illetékes hatóság elkészíti azon hajók jegyzékét, amelyeknek megfigyelőt kell felvenniük, illetve a kijelölt megfigyelők listáját. Ezeket a jegyzékeket naprakészen kell tartani. Azokat elkészítésükkor azonnal, naprakésszé tételüket követően pedig három hónapon belül továbbítani kell az Európai Bizottságnak.

1.3.	A Seychelle-szigeteki illetékes hatóság legkésőbb 15 nappal a megfigyelő felvételének tervezett időpontja előtt közli a hajótulajdonossal vagy annak ügynökével a hajó fedélzetére történő felvételre kijelölt megfigyelő nevét.

A megfigyelők fedélzeten eltöltött idejét a Seychelle-szigeteki hatóság határozza meg, ez azonban általában nem haladhatja meg a feladataik ellátásához szükséges időt. Az illetékes hatóság erről tájékoztatja a hajótulajdonosokat vagy ügynökeiket, amikor értesíti őket az érintett hajóra való felvételre kijelölt megfigyelő(k) nevéről.

3.	A megfigyelők felvételének feltételeit a hajótulajdonosok vagy azok ügynökei és a Seychelle-szigeteki hatóságok közötti közös megállapodással határozzák meg.

4.	A kijelölt hajók jegyzékéről szóló értesítés elküldését követően a megfigyelőket a hajótulajdonos által kiválasztott módon veszik fel a fedélzetre.

5.	Az érintett hajótulajdonosok két héten belül, tíznapos felmondási idővel közlik, hogy a megfigyelőket mikor és melyik Seychelle-szigeteki kikötőben kívánják felvenni.

Abban az esetben, ha a megfigyelőket külföldön veszik fel, az utazási költségeiket a hajó tulajdonosa viseli. Ha egy olyan hajó, amelynek a fedélzetén Seychelle-szigeteki megfigyelő tartózkodik, elhagyja a Seychelle-szigeteki vizeket, a hajótulajdonos költségére minden intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a megfigyelőt a lehető leghamarabb hazaszállítsák.

7.	Ha a megfigyelő nincs a megbeszélt helyen és időben, és az azt követő tizenkét órán belül sem jelenik meg, a hajótulajdonos automatikusan mentesül azon kötelezettség alól, hogy a megfigyelőt fedélzetére felvegye.

A megfigyelőket tisztként kell kezelni. A következő feladatokat látják el:

8.1.	a hajó halászati tevékenységének megfigyelése;

8.2.	a halászati műveleteket végző hajó földrajzi helyzetének ellenőrzése;

8.3.	tudományos programok keretében biológiai mintavételek végzése;

8.4.	kimutatás készítése a használt halászfelszerelésről;

8.5.	a hajónaplóban szereplő, Seychelle-szigeteki vizekben zsákmányolt fogások adatainak ellenőrzése;

8.6.	a járulékos fogások százalékának ellenőrzése és a visszaengedett halak mennyiségének becslése;

8.7.	a halászati adatok hetente egy alkalommal történő jelentése telefaxon, e-mailen vagy más kommunikációs eszközzel, amely magában foglalja a Seychelle-szigeteknél fogott halzsákmány és járulékos halfogás mennyiségét.

9.	A hajó kapitánya mindent megtesz annak érdekében, hogy feladataik végzése közben biztosítsa a megfigyelők fizikai biztonságát és kényelmét.

10.

Hasonlóképpen, a megfigyelők részére rendelkezésre bocsátanak minden feladataik ellátásához szükséges eszközt. A kapitány hozzáférést biztosít számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, beleértve különösen a hajónaplót és a navigációs könyvet, valamint a hajó azon részeihez, amelyek megkönnyítik megfigyelői feladataik teljesítését.

11.

A megfigyelők a hajón való tartózkodásuk alatt:

11.1.

minden megfelelő lépést megtesznek annak érdekében, hogy a hajóra való felvételük körülményei, valamint a hajó fedélzetén való tartózkodásuk ne szakítsa meg és ne zavarja a halászati műveleteket;

11.2.

tiszteletben tartják a hajó fedélzetén található javakat és felszereléseket, továbbá az említett hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmasságát.

12.

A megfigyelési időszak végén, de még a hajó elhagyása előtt a megfigyelők aláírással ellátott tevékenységi jelentést készítenek, és azt továbbítják a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságoknak, egy másolatot pedig az Európai Bizottságnak. A jelentés egy másolatát a megfigyelő kiszállásakor át kell adni a hajó kapitányának.

13.	A hajótulajdonosok saját költségükre biztosítják a megfigyelőknek a tisztek részére járó feltételek szerinti elszállásolást és étkeztetést.

14.	A megfigyelők fizetését és társadalombiztosítási járulékait a Seychelle-szigetek illetékes hatóságai fedezik.

VII. FEJEZET

PARTRA RAKODÁS

A Victoria kikötőjében kirakodó kerítőhálós tonhalhalászó hajók törekednek arra, hogy járulékos halfogásaikat helyi piaci áron átadják a Seychelle-szigeteki hatóságoknak. Ezenkívül a közösségi kerítőhálós tonhalhalászó hajók – nemzetközi piaci áron – részt vesznek a Seychelle-szigetek konzervgyárainak tonhalellátásában.

VIII. FEJEZET

KIKÖTŐI BERENDEZÉSEK, VALAMINT ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE

A közösségi hajók törekednek arra, hogy a tevékenységeikhez szükséges összes árut és szolgáltatást a Seychelle-szigeteken vegyék igénybe. A Seychelle-szigetek hatóságai a hajótulajdonosokkal egyetértésben meghatározzák a kikötői berendezések és – ha szükséges – az áruk és szolgáltatások igénybevételére vonatkozó feltételeket.

IX. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

A hajók jegyzéke

Az Európai Közösség naprakészen tartja azon hajók jegyzékét, amelyek részére e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően halászati engedélyt állítottak ki. Ezt a jegyzéket az elkészítésekor, majd minden egyes naprakésszé tételekor közlik a halászati ellenőrzésért felelős Seychelle-szigeteki hatóságokkal.

2.	Hajómegfigyelési rendszer A megállapodás alapján halászó közösségi hajókat megkülönböztetés nélkül, a 4. függelékben előírt feltételekkel összhangban, többek között hajómegfigyelési rendszerek segítségével ellenőrzik.

A Seychelle-szigetek vizeire történő belépés és az onnan való kilépés

3.1.

A közösségi hajók a Seychelle-szigeteki vizekre történő be- vagy onnan való kilépési szándékukról a be- vagy kilépés előtt legalább 3 órával értesítik a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságokat, valamint a Seychelle-szigeteki vizeken folytatott halászati tevékenységük ideje alatt háromnaponta értesítést küldenek az ezen időszakban fogott halzsákmányról.

3.2.

A be/kilépés bejelentésekor valamennyi hajó közli a jelentés időpontjában elfoglalt földrajzi helyzetét, valamint a fedélzeten tartott fogások mennyiségét és azok fajok szerinti megoszlását. Ezeket a jelentéseket az 5. függelékben meghatározott formanyomtatványon kell elküldeni telefaxszal vagy e-maillel az ott megadott címekre. A Seychelle-szigeteki hatóságok azonban a rádió útján történő bejelentés engedélyezésével e kötelezettség alól felmenthetik azokat a felszíni horogsoros hajókat, amelyek nem rendelkeznek az ehhez szükséges távközlési berendezésekkel.

3.3.	Ha egy közösségi halászhajót az illetékes Seychelle-szigeteki hatóságok értesítése nélküli halászati tevékenységen érnek tetten, e hajót engedéllyel nem rendelkező hajónak kell tekinteni. Ilyen esetekben a X. fejezet 1. pontjában említett szankciók alkalmazandók.

Ellenőrzési eljárások

4.1.	A Seychelle-szigetek vizeiben halászati tevékenységet folytató közösségi halászhajók kapitányai együttműködnek bármely Seychelle-szigeteki tisztviselővel a halászati tevékenységek vizsgálatában és ellenőrzésében.

4.2.	Ezek a tisztviselők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges ideig maradhatnak a fedélzeten.

4.3.	Az ellenőrzés befejezését követően a vizsgálati jelentés egy példányát át kell adni a hajó kapitányának.

Átrakodás

5.1.	Minden közösségi hajónak, amely a Seychelle-szigeteki vizekről származó fogásait át kívánja rakodni, Seychelle-szigeteki kikötőben kell elvégeznie ezt a műveletet.

5.2.

A hajók tulajdonosai legalább 24 órával ezt megelőzően jelentik a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságoknak a következő információkat:

—	az átrakodó halászhajók nevét,

—	a teherhajók nevét,

—	az átrakodni kívánt mennyiséget, fajonkénti bontásban,

—	az átrakodás napját.

5.3.	Az átrakodást a Seychelle-szigeteki vizek elhagyásának kell tekinteni. A hajók ezért fogási nyilatkozataikat kötelesek benyújtani a Seychelle-szigeteki illetékes hatóságokhoz.

5.4.	A fogások bármely, a fenti pontokban nem említett átrakodási művelete tilos a Seychelle-szigeteki vizeken. Minden személy, aki megsérti az e rendelkezésben előírtakat, a Seychelle-szigeteki jogszabályokban előírt szankciókkal sújtható.

5.5.

A Seychelle-szigetek valamely kikötőjében ki- vagy átrakodási műveletet végző közösségi hajók kapitányai a Seychelle-szigeteki ellenőrök részére lehetővé teszik és megkönnyítik e műveletek ellenőrzését. A kikötőben végzett valamennyi vizsgálat és ellenőrzés végén igazolást kell kiállítani a hajó kapitánya részére.

X. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS

Szankciók

A fenti szabályok bármelyikének, az élő erőforrások kezelésére és védelmére vonatkozó intézkedéseknek vagy a Seychelle-szigetek jogszabályainak be nem tartása a hajó halászati engedélyének felfüggesztésével, visszavonásával vagy megújításának elutasításával büntethető.

A lobogó szerinti tagállamot és az Európai Bizottságot haladéktalanul teljeskörűen tájékoztatni kell bármilyen felfüggesztésről vagy visszavonásról és minden azzal kapcsolatos tényről. Egy engedély felfüggesztésének időtartama alatt, vagy a visszavont engedély érvényességi idejének hátralévő időszakára az Európai Bizottság az I. fejezet 1. szakaszának 11. pontjában előírt eljárással összhangban kérhet egy újabb engedélyt – amely egyébként használható lett volna – egy másik hajótulajdonos valamely hajója részére.

Halászhajók feltartóztatása

A Seychelle-szigetek hatóságai a megállapodás alapján a Seychelle-szigetek halászati övezetében a Közösség egyik tagállamának lobogója alatt halászó bármely halászhajó feltartóztatásáról 48 órán belül tájékoztatja az Európai Bizottság Seychelle-szigetekért felelős küldöttségét és a lobogó szerinti államot, valamint rövid jelentést küld azokról a körülményekről és okokról, amelyek a feltartóztatáshoz vezettek. A küldöttség és a lobogó szerinti állam folyamatos tájékoztatást kap a kezdeményezett eljárásokról és a kivetett szankciókról.

1. függelék

ENGEDÉLYKÉRELEM KÜLFÖLDI HALÁSZHAJÓ RÉSZÉRE

A kérelmező neve: …

A kérelmező címe: …

A hajó bérlőjének neve és címe, ha eltér a kérelmezőtől:

…

A Seychelle-szigeteki jogi képviselő neve és címe:

…

A hajó kapitányának neve és címe:

…

A hajó neve: …

A hajó típusa: …

A hajó hossza és nettó űrtartalma: …

A motor típusa, lóereje és a bruttó űrtartalom: …

Lajstromozási kikötő és ország: …

Lajstromozási szám: …

A halászhajó külső azonosító jele: …

Rádióhívójel(ek): …

Frekvencia: …

A felszerelés adatai: …

Legénység létszáma és nemzetisége: …

Javasolt halászterület-övezet és halfajok: …

…

A halászati műveletek, közös vállalatok és egyéb szerződéses megállapodások leírása:…

…

Igazolom, hogy a fenti adatok megfelelnek a valóságnak.

Kelt:…

Aláírás: …

2. függelék

KERÍTŐHÁLÓS TONHALHALÁSZÓ HAJÓK FOGÁSI NYILATKOZATA

3. függelék

FELSZINI HOROGSOROS HALASZHAJOK FOGASI NYILATKOZATA

4. függelék

Rendelkezések az EK–Seychelle-szigetek halászati megállapodás keretében halászó EK-hajók helyzetének műholdas nyomkövetésével kapcsolatos adatok továbbítására alkalmazandó módszer létrehozásáról

Mivel a Seychelle Köztársaság megkülönböztetésmentes alapon valamennyi, a Seychelle-szigeteki vizeken halászó külföldi hajóra vonatkozóan bevezette a hajómegfigyelési rendszert (VMS), és a VMS-alapú megfigyelést kiterjesztette a saját, azonos kategóriába tartozó nemzeti flottájára, és

figyelembe véve, hogy a közösségi jogszabályok értelmében a közösségi halászhajók mozgását 2000 januárja óta műholdak segítségével nyomon követik,

ajánlott, hogy a lobogó szerinti államok és a Seychelle Köztársaság létrehozzanak egy műholdas megfigyelőrendszert az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás alapján halászó közösségi hajók nyomon követésére, összhangban a következő feltételekkel:

A műholdas megfigyelés céljából a Seychelle-szigeteki hatóságok a lobogó szerinti államok halászati felügyelő központjaival (FMC-k) közlik a Seychelle-szigeteki vizek koordinátáit (földrajzi szélesség és hosszúság).

A Seychelle-szigeteki hatóságok ezeket az adatokat elektronikus formátumban továbbítják, a WGS-84 rendszerben tizedfokokban kifejezve.

A Seychelle-szigeteki hatóságok és a nemzeti FMC-k X.25 formátumban – vagy adott esetben egyéb titkos kommunikációs protokoll segítségével – a 4. és 6. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően információt cserélnek elektronikus címükről, illetve a saját nemzeti halászati felügyelő központjukban alkalmazandó előírásokról. Ezek az adatok – amennyire csak lehetséges – tartalmazzák az FMC-k közötti általános kommunikációhoz használatos neveket, telefon-, telex- és telefaxszámokat, valamint elektronikus címeket (internet).

3.	A hajók földrajzi helyzetét 500 méternél kisebb hibahatárral és 99 %-os megbízhatósági intervallummal kell meghatározni.

Ha egy, az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás keretében halászó és a közösségi jogszabályok értelmében műholdak segítségével nyomon követett hajó belép a Seychelle-szigetek vizeire, a lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja a későbbi helyzetjelentéseket valós időben, legalább óránként (gyakoriság) közli a Seychelle-szigeteki felügyelő központtal. Ezek az üzenetek helyzetjelentésként azonosíthatók.

A 4. pontban említett üzeneteket elektronikusan kell továbbítani X.25-ös formátumban, vagy egyéb titkos kommunikációs protokoll segítségével, feltéve hogy a vonatkozó FMC-k arról korábban megállapodtak. Minden üzenet automatikusan, valós időben továbbítódik, az 1. csatolmányban megadott definíciókkal összhangban.

A hajóknak tilos kikapcsolniuk a műholdas nyomkövető berendezést, amikor a Seychelle-szigeteki vizeken halásznak.

Műszaki probléma vagy a halászhajó fedélzetére telepített műholdas nyomkövető rendszer meghibásodása esetén az adott hajó kapitánya telefaxon vagy e-mailben kellő időben közli az érintett, lobogó szerinti állam halászati felügyelő központjával a 4. pontban meghatározott információkat. Ilyen körülmények között globális helymeghatározási jelentést elegendő négyóránként küldeni, amíg a hajó a Seychelle-szigetek vizein tartózkodik. Ez a műholdas helymeghatározási jelentés magában foglalja a hajónak az adott négyórás időszakban a kapitány által óránként rögzített földrajzi helyzetét. A lobogó szerinti állam halászati felügyelő központja vagy a halászhajó azonnal megküldi ezeket az üzeneteket a Seychelle-szigeteki felügyelő központnak. Szükség vagy kétely esetén a Seychelle-szigeteki halászati hatóság (SFA) egy meghatározott hajótól kérheti a helyzetjelentés óránként történő küldését. A meghibásodott berendezést a hajó halászati útjának befejezésekor, de legfeljebb egy hónapos határidőn belül meg kell javítani vagy ki kell cserélni. Ezen időszak elteltével a hajó nem indulhat újabb halászati útra, amíg a berendezés javítása vagy cseréje meg nem történt.

A hajómegfigyelési rendszert alkotó hardver- és szoftverösszetevőknek védettnek kell lenniük a manipulációtól, azaz nem tehetik lehetővé hamis földrajzi helyzet bevitelét vagy küldését, valamint azok nem állíthatók át manuálisan. A rendszernek teljes mértékben automatikusnak és a környezeti feltételektől függetlenül mindenkor működőképesnek kell lennie. Tilos a műholdas nyomkövető rendszer megsemmisítése, megrongálása, üzemképtelenné tétele vagy működésének bármilyen egyéb módon történő befolyásolása.

A közösségi halászhajó kapitánya gondoskodik különösen arról, hogy:

—	az adatokat semmilyen módon se módosítsák,

—	a műholdas nyomkövető berendezésekhez csatlakoztatott antennát vagy antennákat semmi se zavarja, valamint

—	a műholdas nyomkövető eszközök áramellátását semmi se szakítsa meg.

A fenti kötelezettségek bármilyen megsértése esetén a hajó kapitánya ellen eljárás indulhat a Seychelle-szigeteki törvények és rendeletek szerint, feltéve hogy a hajó a Seychelle-szigeteki vizekben folytat tevékenységet.

A lobogó szerinti államok halászati felügyelő központjai egyórás időközönként ellenőrzik hajóik földrajzi helyzetét, amikor azok a Seychelle-szigetek vizein tartózkodnak. Ha a hajók nyomkövetése nem a tervezett feltételeknek megfelelően zajlik, a Seychelle-szigeteki felügyelő központot haladéktalanul értesíteni kell, és a 6. pontban előírt eljárás válik alkalmazandóvá.

A vonatkozó FMC-k és a Seychelle-szigeteki felügyelő központ együttműködnek e rendelkezések végrehajtása érdekében. Ha a Seychelle-szigeteki halászati felügyelő központ megállapítja, hogy a lobogó szerinti állam a 4. pontban előírtaktól eltérően nem közli az adatokat, erről haladéktalanul értesíti a másik felet. Az értesítés kézhezvételét követően az utóbbi fél huszonnégy (24) órán belül válaszol, tájékoztatva a Seychelle-szigeteki felügyelő központot az adatküldés elmaradásának okairól, és ésszerű határidőt tűz ki az e rendelkezéseknek való megfelelésre. Amennyiben az adott fél e határidőn belül nem tesz eleget a rendelkezések betartásának, a két fél írásban vagy az e rendelkezések 13. pontjában előírtak szerint rendezi az ilyen gondokat.

10.

Az e rendelkezésekkel összhangban továbbított ellenőrzési adatokat a Seychelle-szigeteki hatóságok az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás alapján halászó közösségi flotta tekintetében kizárólag ellenőrzési, irányítási, nyomonkövetési és végrehajtási célokból használhatják. Ezek az adatok semmilyen körülmények között sem közölhetők más felekkel, kivéve ha a lobogó szerinti állam ehhez eseti alapon írásban hozzájárul vagy a Seychelle-szigeteki Bíróság azt elrendeli.

11.	A felek megállapodnak abban, hogy bármely fél kérésre kicserélik a műholdas nyomkövetéshez használt berendezésre vonatkozó valamennyi információt annak igazolására, hogy e rendelkezések alkalmazásában minden berendezés teljesen megfelel a másik fél követelményeinek.

12.

A felek megegyeznek abban, hogy e rendelkezéseket szükség esetén felülvizsgálják, ideértve minden olyan esetet, amikor az egyes hajóknál bármilyen meghibásodás vagy rendellenesség merült fel. Az SFA minden ilyen esetben a felülvizsgálati ülés előtt legalább 15 nappal értesíti a lobogó szerinti államokat.

13.

A felek között az e rendelkezések értelmezésével és azok végrehajtásával kapcsolatban felmerült jogviták esetén a felek az Európai Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodás 7. cikkében előírt vegyes bizottság keretében konzultálnak.

14.	Ezek a rendelkezések 2005. január 18-án lépnek hatályba.

1. csatolmány

VMS-üzenetek küldése a Seychelle-szigetek részére

a földrajzi helyzetről szóló jelentés

Adat	Kód	Kötelező/ nem kötelező	Megjegyzések
A jelentés kezdete	SR	K	Rendszeradat; a jelentés kezdetét jelzi
Cím	AD	K	Az üzenetre vonatkozó adat; a fogadó fél Alpha-3 ISO-országkódja
Feladó	FR	K	Az üzenetre vonatkozó adat; a küldő fél Alpha-3 ISO-országkódja
Üzenet típusa	TM	K	Az üzenetre vonatkozó adat; üzenettípus, „POS”
Rádióhívójel	RC	K	Hajólajstromozási adat, a hajó nemzetközi rádióhívójele
Belső flotta-nyilvántartási szám	IR	NK	Hajólajstromozási adat; a hajóra vonatkozó egyedi szám: a lobogó szerinti állam Alpha-3 ISO országkódja, amelyet egy szám követ
Külső lajstromszám	XR	NK	Hajólajstromozási adat; a hajó oldalán feltüntetett szám
Földrajzi szélesség	LA	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a hajó helyzete fokban és percben megadva É/D FFPP (WGS-84)
Földrajzi hosszúság	LO	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a hajó helyzete fokban és percben megadva K/NY FFFPP (WGS-84)
Sebesség	SP	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a hajó sebessége tizedcsomóban megadva
Irány	CO	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a hajó iránya 360o-os skálán
Dátum	DA	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a helyzet UTC-dátuma (ÉÉÉÉHHNN)
Időpont	TI	K	A földrajzi helyzetre vonatkozó adat; a helyzet UTC-időpontja (ÓÓPP)
A jelentés vége	ER	K	Rendszeradat; a jelentés végét jelzi

Karakterkészlet: ISO 8 859,1

Az adattovábbítás a következőképpen épül fel:

—	kettős dőlt vonal (//) és a kódjel jelzik az üzenet kezdetét,

—	egy dőlt vonal (/) választja el a kódjelet és az adatot.

A nem kötelező adatokat a jelentés eleje és vége közé kell beilleszteni.

5. függelék

A JELENTÉSEK KÖZLÉSÉNEK FORMÁJA

1. A belépési jelentés formája (3 órával a belépés előtt küldendő)

(Tartalom)	(Küldött üzenet)
Címzett	SFA
Tevékenység kódja	IN
Hajó neve
Nemzetközi rádióhívójel
Földrajzi helyzet a belépéskor
Dátum és idő (UTC) a belépéskor
Fedélzeten lévő halak mennyisége (t)
Sárgaúszójú tonhal	(t)
Nagyszemű tonhal	(t)
Germon	(t)
Egyéb (határozza meg)	(t)

2. A kilépési jelentés formája (3 órával a kilépés előtt küldendő)

(Tartalom)	(Küldött üzenet)
Címzett	SFA
Tevékenység kódja	OUT
Hajó neve
Nemzetközi rádióhívójel
Földrajzi helyzet a kilépéskor
Dátum és idő (UTC) a kilépéskor
Fedélzeten lévő halak mennyisége (t)
Sárgaúszójú tonhal	(t)
Nagyszemű tonhal	(t)
Germon	(t)
Egyéb (határozza meg)	(t)

3. A heti fogási jelentés formája (háromnaponta küldendő, amikor a hajó a Seychelle-szigeteki vizekben halászik)

(Tartalom)	(Küldött üzenet)
Címzett	SFA
Tevékenység kódja	WCRT
Hajó neve
Nemzetközi rádióhívójel
Fedélzeten lévő halak mennyisége (t)
Sárgaúszójú tonhal	(t)
Nagyszemű tonhal	(t)
Germon	(t)
Egyéb (határozza meg)	(t)
Az utolsó jelentés óta végzett hálókivetések száma

Valamennyi jelentést el kell küldeni az illetékes hatóság részére a következő telefaxszámra vagy e-mail címre: fax: (248) 22 59 57, e-mail: fmcsc@sfa.sc.

Seychelles Fishing Authority, P.O. Box 449, Fishing Port, Mahé, Seychelles

30.12.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/26

A TANÁCS HATÁROZATA

(2005. december 8.)

a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról

(2005/938/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával és a 300. cikk (3) bekezdése első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A Közösség az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének szerződéses fele, amely a nemzetközi közösség valamennyi tagjától megkívánja, hogy együttműködjön a tengerek élő erőforrásainak megóvásában és gazdálkodásában.

(2)	A Közösség az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodás részes fele.

(3)

1998 februárjában a tonhalfélék és delfinek Csendes-óceán keleti részén történő védelméről szóló 35. kormányközi ülés elfogadta a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás). A megállapodást Washingtonban, 1998. május 21-én írták alá, és 1999. február 15-én lépett hatályba.

(4)	A megállapodásnak jelenleg 15 részes fele van: Bolívia, Costa Rica, Ecuador, az Egyesült Államok, Salvador, Guatemala, Honduras, Kolumbia, Mexikó, Nicaragua, Panama, Peru, Spanyolország, Vanuatu és Venezuela.

(5)

A megállapodás egyik célja a Csendes-óceán keleti részén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászati térségben a delfinek véletlen halálozásnak évenkénti korlátok meghatározásával fokozatosan a nullát közelítő szintre való csökkentése és a megállapodással érintett területen a tonhalállományok hosszú távú fenntarthatósága.

(6)	A Közösség elismeri a megállapodás fontosságát a fenntartható halászat védelmében, más fajok, különösen a delfinek ökológiai megőrzése biztosításának eszközeként.

(7)	A megállapodással érintett területen közösségi halászok tonhalállományokra halásznak, és a Közösség érdeke, hogy hatékony szerepet játsszon a megállapodás végrehajtásában.

(8)	A Közösség aláírta (2) a megállapodást, és annak az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottsághoz (IATTC) történő hivatalos csatlakozásához szükséges eljárások befejezéséig történő ideiglenes alkalmazásáról (3) határozott.

(9)	A megállapodás XIV. cikke értelmében az IATTC alapvető szerepe lesz a megállapodás végrehajtásának összehangolásában, és számos végrehajtási intézkedést fogadnak majd el az IATTC keretében.

(10)	Ezzel párhuzamosan a Spanyol Királyság ideiglenes jelleggel felhatalmazást kapott az IATTC létrehozásáról szóló egyezményhez való csatlakozásra (4).

(11)	A Spanyol Királyság 2003 júniusában csatlakozott az IATTC-hez.

(12)

A Közösség hivatalos csatlakozása az IATTC-hez az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica-i Köztársaság közötti 1949-es egyezménnyel létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezmény (az Antigua Egyezmény) hatálybalépésekor történik meg, amelynek a Közösség aláíró fele (5).

(13)	Az Antigua Egyezmény hatálybalépéséig a Közösség tényleges részvétele az IATTC munkájában és következésképp a megállapodás keretében elhatározott valamennyi tevékenységben és intézkedésben a Spanyol Királyság Közösséget képviselő IATTC tagságán keresztül biztosított.

(14)	Következésképpen a Közösség abban a helyzetben van, hogy jóváhagyja a megállapodást, és teljes mértékben vállalja mind a megállapodásból, mind az IATTC-t létrehozó egyezményből eredő feladatait és kötelezettségeit,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás a Közösség nevében jóváhagyásra kerül.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a jóváhagyási okiratnak az Amerikai Egyesült Államok kormányánál történő letétbe helyezésére jogosult személy(eke)t, amely annak XXXII. cikke szerint a megállapodás letéteményese.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. HUTTON

(1) Az Európai Parlament 2005. június 9-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 132., 1999.5.27., 1. o.

(3) HL L 147., 1999.6.12., 23. o.

(4) HL L 155., 1999.6.22., 37. o.

(5) HL L 15., 2005.1.19., 9. o.

FORDÍTÁS

MEGÁLLAPODÁS

a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról

PREAMBULUM

A MEGÁLLAPODÁST ALÁÍRÓ FELEK,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a nemzetközi jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, ahogy az Egyesült Nemzetek 1982. évi Tenger Törvényéről szóló Egyezményéből (UNCLOS) az kiderül, valamennyi állam kötelessége önállóan vagy más államokkal együttműködve megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek az élő tengeri erőforrások védelméhez és gazdálkodásához;

INDÍTTATVA a környezetről és a fejlődésről szóló 1992. évi riói nyilatkozatban foglalt elvek által, valamint a FAO 1995. évi konferenciáján elfogadott felelősségteljes halgazdálkodás magatartási kódexe elveinek és normáinak végrehajtási szándékával;

HANGSÚLYOZVA a nemzetközi közösségnek a halászati védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságának erősítéséhez való hozzájárulásra vonatkozó politikai akaratát, a nyílt tengeri halászhajóknak a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek való megfelelése ösztönzéséről szóló megállapodáson keresztül, amelyet a FAO 1993. évi konferenciáján fogadtak el;

MEGJEGYEZVE, hogy az Egyesült Nemzetek 50. közgyűlése az A/RES/50/24. sz. határozatot követően elfogadta a Kizárólagos Gazdasági Övezeteken Túlnyúló Halállományok és a Hosszú Távon Vándorló Halállományok Védelméről és Gazdálkodásáról szóló, 1982. december 10-i Tenger Törvényére vonatkozó Egyesült Nemzetek Egyezménye rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodást („a Kizárólagos Gazdasági Övezeteken Túlnyúló Halállományokról és a Hosszú Távon Vándorló Halállományokról szóló Egyesült Nemzetek megállapodás”);

MEGERŐSÍTVE az 1992. évi La Jolla-i megállapodásban és az 1995. évi panamai nyilatkozatban meghatározott kötelezettségeket;

HANGSÚLYOZVA a Csendes-óceán keleti részén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászati térségben a delfinhalálozás felszámolásának és a delfinekkel nem társult nagy sárgaúszójú tonhalak befogása ökológiailag elfogadható módszere keresésének célját;

FIGYELEMBE VÉVE a tonhalhalászat jelentőségét a felek lakossága számára élelmiszerforrásként és jövedelemként, valamint azt, hogy a védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek e szükségletekre kell irányulni és számításba kell venniük az intézkedések gazdasági és társadalmi hatását;

ELISMERVE a járulékos delfinhalálozásnak a La Jolla-i megállapodáson keresztül elért drasztikus csökkenését;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy a tudományos bizonyítékok tanúsítják, hogy a delfinekkel társult tonhalakra való halászat módszere, megfelelve a La Jolla-i megállapodás keretében létrehozott és a Panamai Nyilatkozatban visszaköszönő szabályozásnak és eljárásoknak, hatékony módszert biztosított a delfinek védelmére és a tonhal állomány ésszerű hasznosítására a Csendes-óceán keleti részén;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy a többoldalú együttműködés képezi a leghatékonyabb eszközt az élő tengeri erőforrások védelmét és fenntartható kihasználását szolgáló célok elérésére;

ELKÖTELEZVE a tonhalállományoknak a Csendes-óceán keleti részén való fenntarthatósága és a Csendes-óceán keleti részének tonhalhalászati térségében a járulékos delfinhalálozás fokozatosan a nulla szintre való csökkentése mellett; a növendék tonhalak járulékos kifogásának és visszaengedett állománnyá válásának, valamint a nem célzott fajok járulékos kifogásának elkerülése, mérséklése és csökkentése mellett, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ököszisztémában,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

I. cikk

Meghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1.	„Tonhal”: a Scombroidei alrendbe (Klawe, 1980) tartozó fajok, a Scomber nem kivételével.

2.	„Delfinek”: a Delphinidae család olyan fajai, amelyek a megállapodás területén zajló sárgaúszójú tonhal halászatához kapcsolódnak.

3.	„Hajó”: olyan hajó, amely erszényes kerítőhálóval tonhalat halászik.

4.	„Felek”: azok az államok vagy regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek vállalták az e megállapodásból fakadó kötelezettségeket és amelyekre nézve ez a megállapodás hatályos.

5.	„Regionális gazdasági integrációs szervezet”: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az e megállapodás alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben az adott tagállamra nézve kötelező döntések meghozatalára való feljogosítást.

6.	„IATTC”: az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság.

7.	„La Jolla-i megállapodás”: az 1992 júniusában tartott kormányközi ülésen elfogadott okmány.

8.	„Nemzetközi Delfinvédelmi Program”: az a La Jolla-i Megállapodáson alapuló, e megállapodás szerint létrehozott nemzetközi program, amelyet a Panamai Nyilatkozatnak megfelelően hoztak létre, módosítottak és erősítettek meg.

9.	„Fedélzeti megfigyelő program”: a II. mellékletben meghatározott program.

10.	„Panamai nyilatkozat”: a Panamai Köztársaságban, Panama városban 1995. október 4-én aláírt nyilatkozat.

11.	„Igazgató”: az IATTC kutatási igazgatója.

II. cikk

Célkitűzések

E megállapodás céljai az alábbiak:

1.	a megállapodás területén fokozatosan, a nullát megközelítő szintre csökkenteni az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során véletlenszerűen előforduló delfinhalálozást, éves határértékek meghatározásával;

2.	e halászterületeken a delfinhalálozás megszüntetése céljából ökológiailag megfelelő eszközöket keresni arra, hogy a nagytestű sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki; és

a tonhalállományok, valamint az e halászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása a megállapodás területén, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül és különös fontosságot tulajdonítva, többek között, a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogásának és visszaengedésének elkerülésére, csökkentésére és minimalizálására.

III. cikk

A megállapodás alkalmazási területe

E megállapodás alkalmazási területét („a megállapodási terület”) az I. melléklet határozza meg.

IV. cikk

Általános intézkedések

A felek az IATTC keretein belül:

intézkedéseket hoznak az ökoszisztéma védelmének biztosítására, valamint védelmi és kezelési intézkedéseket hoznak a tonhalállományok, illetve az erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságának biztosítására a megállapodás területén a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények alapján, és elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak a FAO felelősségteljes halgazdálkodási magatartási kódexe, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok, valamint a hosszú távon vándorló halállományokról szóló megállapodása megfelelő rendelkezéseivel összhangban. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a halászott állományok biomasszáját is legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani, továbbá hogy a kapcsolódó állományok biomasszáját legalább azon a szinten tartsák, vagy arra a szintre állítsák helyre, amelyen képes a legnagyobb fenntartható hozamot biztosítani; és

lehetőségeiknek megfelelően intézkedéseket hoznak, hogy felbecsüljék a sárgaúszójú tonhalivadékok és a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat által érintett élő tengeri erőforrások egyéb állományainak fogását és járulékos fogását, és hogy a VI. cikkel összhangban intézkedéseket hozzanak, többek között, hogy elkerüljék, csökkentsék és minimalizálják a tonhalivadékok, valamint a nem célfajok járulékos fogását e fajok hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül.

V. cikk

Nemzetközi Delfinvédelmi Program

A Nemzetközi Delfinvédelmi Program értelmében és e megállapodás célkitűzéseit figyelembe véve a felek, többek között:

a megállapodás területén erszényes kerítőhálóval végzett tonhalhalászat során a járulékos delfinhalálozás mértékét legfeljebb évi 5 000 delfinre korlátozzák a vonatkozó intézkedések elfogadása és végrehajtása révén, amelyek a következőket tartalmazzák:

a)	egy olyan rendszer kialakítását, amely a hajók kapitányait arra ösztönzi, hogy tovább csökkentsék a delfinhalálozást, és amelynek célja a delfinhalálozás e halászterületen történő teljes megszüntetése;

b)	az IATTC keretében technikai képzési és tanúsítványrendszer kialakítását a halászhajók kapitánya és legénysége részére a halászfelszerelésekről és azok használatáról, valamint a delfinek kiszabadítását és biztonságát szolgáló technikákról;

c)	az IATTC keretében a kutatás elősegítését és támogatását, hogy javuljanak a halászfelszerelések, berendezések és a halászati technikák, beleértve azokat, amelyeket a delfineket érintő tonhalhalászat során alkalmaznak;

d)	egy méltányos rendszer kialakítását a delfinhalálozás határértékének (DHH) meghatározására, amely megfelel a delfinhalálozás éves felső határának a III. és IV. melléklettel összhangban;

e)	azt a követelményt, hogy hajóik, amelyekre DHH-t jelöltek meg, vagy amelyek egyébként a megállapodás területén működnek, feleljenek meg a VIII. mellékletben előírt működési követelményeknek;

f)	a delfinek halálozásával vagy súlyos sérülésével és anélkül zsákmányolt tonhalak nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó rendszer kialakítását a IX. mellékletben foglalt elemek alapján;

g)	a felek által összegyűjtött tudományos kutatási adatok e megállapodás szerinti teljes és rendszeres cseréjét; és

h)	kutatás végzését ökológiailag megfelelő eszközök keresésére, hogy a nagy sárgaúszójú tonhalat ne delfinekkel együtt fogják ki;

2.	állományonként éves delfinhalálozási határértéket határoznak meg, valamint felülvizsgálják és felmérik e határértékek hatását a III. melléklettel összhangban; és

3.	a felek ülésein áttekintik az intézkedéseket.

VI. cikk

Az élő tengeri erőforrások fenntarthatósága

A IV. cikk értelmében a felek kötelezik magukat arra, hogy az IATTC keretén belül olyan intézkedéseket fejlesztenek ki és hajtanak végre, amelyek biztosítják a megállapodás területén az erszényes kerítőhálós tonhalhalászathoz kapcsolódó élő tengeri erőforrások hosszú távú fenntarthatóságát, figyelembe véve a fajok közötti kölcsönhatásokat az ökoszisztémán belül. E célból a felek, többek között:

1.	kialakítanak és végrehajtanak egy programot, amely felméri, ellenőrzi és minimalizálja a tonhalivadékok és a nem célfajok járulékos fogását a megállapodás területén;

2.	a lehetőségek szerinti legnagyobb mértékben kialakítják és megkövetelik a szelektív, környezetbarát és költséghatékony halászfelszerelések és technikák alkalmazását;

3.	megkövetelik, hogy a megállapodás területén tevékenykedő hajóik a lehető legnagyobb mértékben élve engedjék szabadon a járulékosan kifogott tengeri teknősöket és más fenyegetett vagy veszélyeztetett fajokat; és

felkérik az IATTC-t, hogy kezdeményezzen vizsgálatot annak felmérésére, hogy a megállapodás területén halászó hajók halászati kapacitása veszélyt jelent-e a tonhalállományok és más, a halászattal kapcsolatos tengeri erőforrások fenntarthatóságára, és amennyiben igen, akkor vizsgálja meg a lehetséges intézkedéseket, és adott esetben ajánlja azok elfogadását.

VII. cikk

Nemzeti szintű végrehajtás

A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban elfogadják a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák e megállapodás végrehajtását és betartását, beleértve, adott esetben, megfelelő törvények és rendeletek elfogadását.

VIII. cikk

A felek ülése

1. A felek időszakonként üléseznek, hogy áttekintsék a megállapodás végrehajtására vonatkozó kérdéseket, és hogy meghozzák az azokra vonatkozó döntéseket.

2. A felek rendes ülésére évente legalább egyszer sor kerül, lehetőleg egy IATTC üléshez kapcsolódóan.

3. A felek rendkívüli ülést is tarthatnak, amennyiben szükségesnek találják. Ezeket az üléseket valamelyik fél kérésére hívják össze, feltéve hogy a kérést a felek többsége támogatja.

4. A felek ülését akkor tartják meg, ha a határozatképességhez szükséges létszám jelen van; ez akkor áll fenn, ha a felek többsége megjelenik. Ez a szabály az e megállapodás szerint létrehozott kiegészítő szervek ülésére is vonatkozik.

5. Az ülést spanyol és angol nyelven tartják, és a felek ülésének dokumentumait mindkét nyelven elkészítik.

IX. cikk

Határozathozatal

A felek VIII. cikk alapján összehívott valamennyi ülésén az összes határozatot konszenzussal hozzák meg.

X. cikk

Tudományos tanácsadó testület

A La Jolla-i megállapodás alapján létrehozott tudományos tanácsadó testület feladatait az V. melléklet tartalmazza. A tudományos tanácsadó testület összetételét és működését az V. melléklet rendelkezései határozzák meg.

XI. cikk

Nemzeti tudományos tanácsadó bizottságok

1. A felek saját törvényeikkel és eljárásaikkal összhangban nemzeti tudományos tanácsadó bizottságot (NATSAC) hoznak létre olyan független képzett szakemberekből, akik az állami vagy magánszektorban vagy nem kormányzati szervezetekben tevékenykednek, beleértve többek között elismert tudósokat is.

2. A NATSAC-ok feladatait, többek között, a VI. melléklet tartalmazza.

3. A felek biztosítják, hogy a NATSAC-ok rendszeres és időben összehívott üléseiken együttműködnek az állományok adatainak és helyzetének felülvizsgálatában, illetve ajánlások kialakításában e megállapodás célkitűzéseinek elérésére. Ezekre az ülésekre legalább évente egyszer a felek rendes üléséhez kapcsolódóan kerül sor.

XII. cikk

Nemzetközi Vizsgálóbizottság

A Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IRP) La Jolla-i megállapodás szerint kialakított feladatait a VII. melléklet tartalmazza. Az IRP-t a VII. melléklet rendelkezéseivel összhangban állítják össze és működtetik.

XIII. cikk

Fedélzeti megfigyelő programok

A La Jolla-i megállapodás alapján kialakított fedélzeti megfigyelő program a II. melléklettel összhangban működik.

XIV. cikk

Az IATTC szerepe

Figyelembe véve azt a fontos szerepet, amelyet az IATTC e megállapodás végrehajtása során játszik, a felek, többek között, felkérik az IATTC-t arra, hogy titkársági támogatást nyújtson, és lásson el olyan feladatokat, amelyeket a megállapodás előír, vagy amelyekben e megállapodás alapján megállapodnak.

XV. cikk

Finanszírozás

A felek hajónkénti díjak kiszabásával és beszedésével hozzájárulnak azokhoz a költségekhez, amelyek e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükségesek; ezek szintjét a felek az egyéb önkéntes pénzügyi hozzájárulások sérelme nélkül határozzák meg.

XVI. cikk

A megállapodás betartása

1. A felek a joghatóságuk alá tartozó hajók tekintetében biztosítják az e megállapodásban előírt vagy e megállapodás alapján elfogadott intézkedések hatékony betartását. A felek, többek között, éves minősítési és vizsgálati programmal biztosítják, hogy a joghatóságuk alá tartozó hajók betartják:

a)	a VIII. mellékletben megállapított működési előírásokat; és

b)	a II. mellékletben a fedélzeti megfigyelőkre vonatkozóan meghatározott előírásokat.

2. A megállapodás megsértése esetén a felek az IRP ajánlásait figyelembe véve és nemzeti jogukkal összhangban megfelelő súlyosságú szankciókat alkalmaznak, hogy hatékonyan biztosítsák a megállapodás rendelkezéseinek és a megállapodás alapján elfogadott intézkedéseknek a betartását, és hogy a jogsértőket megfosszák jogellenes tevékenységük hasznától. E szankciók súlyos jogsértések esetén magukban foglalják a halászati engedély megtagadását, felfüggesztését vagy visszavonását.

3. A felek ösztönzőket alakítanak ki a hajók kapitányai és legénysége számára a megállapodás és célkitűzései betartásának elősegítése érdekében.

4. A felek a La Jolla-i megállapodás szerint hozott határozatok alapján együttműködési intézkedéseket fogadnak el, hogy biztosítsák e megállapodás betartását.

5. A felek azonnal tájékozatják az IRP-t azokról a végrehajtási intézkedésekről, amelyeket e megállapodás alapján hoztak, és azok eredményeiről.

XVII. cikk

Átláthatóság

1. A felek támogatják a megállapodás végrehajtásának átláthatóságát, beleértve adott esetben a nyilvánosság részvételét.

2. Az e megállapodás végrehajtására vonatkozó ügyekben érintett kormányközi és nem kormányzati szervezetek képviselőinek lehetősége nyílik arra, hogy megfigyelőként vagy, adott esetben, más módon részt vegyenek a felek VIII. cikk szerint összehívott ülésén a X. mellékletben előírt iránymutatásokkal és kritériumokkal összhangban. E kormányközi és nem kormányzati szervezetek időben hozzáférnek a vonatkozó információkhoz a felek által az információkhoz történő hozzáférésre vonatkozóan elfogadott eljárási szabályokra is figyelemmel.

XVIII. cikk

Titoktartás

1. A felek ülésén meghatározzák a titoktartás szabályait minden testületre, amely e megállapodás alapján hozzáférhet az információkhoz.

2. Az 1. bekezdéssel összhangban elfogadható titoktartási szabályoktól eltérően azok a személyek, akik hozzáférhetnek ezekhez a bizalmas információkhoz, jogi vagy közigazgatási eljárások során felfedhetik ezeket az információkat, amennyiben az érintett fél illetékes hatósága ezt kéri.

XIX. cikk

Együttműködés más szervezetekkel vagy megállapodásokkal

A felek együttműködnek szubregionális, regionális és globális halászati védelemmel és kezeléssel foglalkozó szervezetekkel és megállapodásokkal e megállapodás célkitűzései elérésének támogatása érdekében.

XX. cikk

A viták rendezése

1. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy elkerüljék a jogvitákat. A felek konzultálhatnak egy másik féllel vagy felekkel minden olyan kérdésről, amely e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban minden fél számára kielégítő megoldást találjanak.

2. Amennyiben a jogvitát ésszerű határidőn belül konzultációval nem rendezik, a kérdéses felek a lehető leghamarabb konzultálnak egymással, hogy a jogvitát olyan békés eszközzel rendezzék, amelyről a nemzetközi joggal összhangban döntenek.

XXI. cikk

Az államok jogai

E megállapodás rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy megsértsék, vagy aláássák az államok szuverenitását, szuverén jogait vagy a nemzetközi joggal összhangban gyakorolt joghatóságukat, valamint az államok álláspontját vagy nézeteit a tengerjogra vonatkozó kérdésekben.

XXII. cikk

Nem szerződő felek

1. A felek minden államot és az e megállapodás XXIV. cikkében említett regionális gazdasági integrációs szervezetet arra ösztönöznek, hogy csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz, vagy törvényeket és rendeleteket fogadjanak el vele összhangban.

2. E megállapodással és a nemzetközi joggal összhangban a felek együttműködnek, hogy a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajókat megakadályozzák olyan tevékenységek végzésében, amelyek aláássák e megállapodás hatékonyságát. E célból a felek, többek között, felhívják a megállapodáshoz nem csatlakozó államok figyelmét hajóik ilyen tevékenységére.

3. A felek egymás között információcserét folytatnak közvetlenül vagy az igazgatón keresztül a megállapodáshoz nem csatlakozó államok lobogói alatt hajózó hajók olyan tevékenysége tekintetében, amely aláássa e megállapodás hatékonyságát.

XXIII. cikk

Mellékletek

A mellékletek e megállapodás szerves részét képezik, és egyéb rendelkezés hiányában, az e megállapodásra való hivatkozás magában foglalja a vonatkozó mellékletre való hivatkozást.

XXIV. cikk

Aláírás

Ez a megállapodás Washingtonban 1998. május 21. és 1999. május 14. között nyitva áll az aláírásra minden olyan állam számára, amelynek tengerpartja határos a megállapodás területével, vagy olyan állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely az IATTC tagja, vagy amelynek hajói tonhalat halásznak a megállapodás területén, amíg a megállapodás aláírásra nyitva áll.

XXV. cikk

Ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás

E megállapodást az aláíró feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

XXVI. cikk

Csatlakozás

Ehhez a megállapodáshoz minden állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet csatlakozhat, amely megfelel a XXIV. cikk követelményeinek, vagy amelyet a felek határozata alapján meghívtak a megállapodáshoz való csatlakozásra.

XXVII. cikk

Hatálybalépés

1. Ez a megállapodás akkor lép hatályba, ha a letéteményesnél letétbe helyezik a negyedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot.

2. Az 1. bekezdésben említett időpontot követően, tekintettel a XXIV. cikk követelményeit teljesítő államra vagy regionális gazdasági integrációs szervezetre, a megállapodás az említett államra nézve akkor lép hatályba, ha annak megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezték.

XXVIII. cikk

Fenntartások

E megállapodással kapcsolatban fenntartásnak nincs helye.

XXIX. cikk

Ideiglenes alkalmazás

1. E megállapodást az az állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet alkalmazza ideiglenesen, amely a megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó hozzájárulásáról írásban értesíti a letéteményest. Az ideiglenes alkalmazás az értesítés kézhezvételének napjától lép hatályba.

2. Egy állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet általi ideiglenes alkalmazás akkor szűnik meg, amikor e megállapodás hatályba lép az érintett állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet tekintetében, vagy amikor az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet írásban értesíti a letéteményest arról, hogy az ideiglenes alkalmazást meg kívánja szüntetni.

XXX. cikk

Módosítások

1. A felek javaslatot tehetnek e megállapodás módosítására, ha a felek ülését megelőzően legalább 60 nappal eljuttatják a javasolt módosítás szövegét a letéteményeshez. A letéteményes eljuttatja e szöveg másolatát a többi félhez.

2. E megállapodásnak a felek ülésén konszenzussal elfogadott módosításai akkor lépnek hatályba, amikor már minden fél letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát a letéteményesnél.

3. A felek eltérő határozata hiányában e megállapodás mellékleteit a felek ülésén lehet konszenzussal módosítani. Egyéb megállapodás hiányában a mellékletek módosításai elfogadáskor lépnek hatályba minden fél tekintetében.

XXXI. cikk

Felmondás

A felmondásról szóló írásbeli értesítés letéteményesnek történő megküldésével bármelyik fél bármikor felmondhatja a megállapodást 12 hónappal azt a dátumot követően, amikor rá nézve a megállapodás hatályba lépett. A letéteményes az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a többi felet a felmondásról. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

XXXII. cikk

Letéteményes

E megállapodás eredeti szövegeit letétbe helyezik az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, amely ennek hitelesített másolatait megküldi az aláíróknak és a megállapodás feleinek, valamint az Egyesült Nemzetek Főtitkárának bejegyzés és közzététel céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kormányaik által kellően felhatalmazott teljhatalmú meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.

KELT Washington D.C.-ben, 1998. május huszonegyedik napján, angol és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

I. MELLÉKLET

A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETE

A megállapodás területe a Csendes-óceán területét foglalja magába, amelyet Észak-, Közép- és Dél-Amerika partvonala és az alábbi vonalak határolnak:

a)	a 40. északi szélességi kör Észak-Amerika partjától a 150. nyugati hosszúsági körrel való metszéspontjáig;

b)	a 150. nyugati hosszúsági kör a 40. déli szélességi körrel való metszéspontjáig;

c)	a 40. déli szélességi kör Dél-Amerika partjával való metszéspontjáig.

II. MELLÉKLET

FEDÉLZETI MEGFIGYELŐ PROGRAM

1.	A felek fedélzeti megfigyelési programot tartanak fenn e melléklet rendelkezéseivel összhangban. E program alkotórészeként a felek fenntarthatják nemzeti megfigyelési programjukat is e melléklet rendelkezéseivel összhangban.

A felek a megállapodás területén működő, 363 metrikus tonnánál (400 tonna) nagyobb hasznos teherbírású hajóik esetében megkövetelik, hogy a megállapodás területén végzett minden halászati útra egy megfigyelőt kell vinni. A felek hajóin dolgozó megfigyelőknek legalább 50 %-a IATTC-megfigyelő legyen; a többi megfigyelőt a felek nemzeti megfigyelési programjai adják az e mellékletben előírt és a felek ülésén kialakított egyéb kritériumok alapján.

Minden megfigyelő:

a)	számára kötelező egy olyan technikai képzés elvégzése, amelyet a felek által megállapított iránymutatások megkövetelnek;

b)	a felek egyikének állampolgára vagy az IATTC tudományos személyzetének tagja;

c)	alkalmas az e melléklet 4. bekezdésében előírt feladatok elvégzésére;

d)	szerepel az IATTC által, vagy amennyiben a nemzeti megfigyelési program része, a programot fenntartó fél által nyilvántartott megfigyelői jegyzéken.

A megfigyelő feladata többek között, hogy:

a)	minden, a megállapodás végrehajtása tekintetében szükséges, vonatkozó információt összegyűjtsön annak a hajónak a halászati tevékenységéről, amelyre kijelölték;

b)	a számára kijelölt hajó kapitánya részére hozzáférhetővé tegyen minden, az e megállapodás szerint a felek által hozott intézkedést;

c)	a számára kijelölt hajó kapitánya részére hozzáférhetővé tegye a hajó delfinhalálozási nyilvántartását;

d)	jelentéseket készítsen az e pont értelmében összegyűjtött információk alapján, és tegye lehetővé a hajó kapitányának, hogy minden általa lényegesnek tartott információt beírjon e jelentésbe;

e)	e jelentéseket eljuttassa a megfelelő nemzeti program igazgatójának, hogy azokat e megállapodás VII. mellékletének 1. bekezdésével összhangban felhasználják; és

f)	a felek által megszabott egyéb feladatokat ellásson.

A megfigyelők:

a)	az e melléklet 4. bekezdésének d) és e) pontja szerint megkövetelt mérték kivételével bizalmasan kezelnek minden információt a hajók és a hajótulajdonosok halászati tevékenységével kapcsolatban, és ezt a követelményt írásban fogadják el megfigyelői kinevezésük feltételeként;

b)	betartják annak a félnek a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben megállapított követelményeket, amelynek joghatósága van a felett a hajó felett, amelyre a megfigyelőt kinevezték, amennyiben ezek a követelmények nem összeegyeztethetetlenek e melléklet rendelkezéseivel;

c)	tartózkodnak attól, hogy tanúsítványt vagy egyéb, a hajó halászati tevékenységére vonatkozó dokumentációt adjanak ki vagy hitelesítsenek, kivéve ha azt a felek jóváhagyják; és

d)	tiszteletben tartják a hierarchiát és azokat az általános viselkedési szabályokat, amelyek a hajó teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e mellékletben előírt feladataival és a hajó személyzetének e melléklet 6. bekezdésében leírt kötelezettségeivel.

A felek és a hajók kapitányainak megfigyelőkkel szembeni kötelezettségei, többek között, a következőkre terjednek ki:

a)	a megfigyelők kapcsolatba léphetnek a hajó személyzetével, és hozzáférhetnek a VIII. mellékletben meghatározott halászfelszerelésekhez és berendezésekhez;

kérésre a megfigyelők a következő berendezésekhez is hozzáférhetnek, amennyiben ilyenek találhatók azon a hajón, amelyre kinevezték őket annak érdekében, hogy végrehajthassák a 4. bekezdésben előírt feladataikat:

i.	műholdas navigációs berendezés;

ii.	használatban lévő radarképernyő;

iii.	nagy teljesítményű binokuláris távcsövek delfinek üldözése és bekerítése esetén meghatározásuk elősegítésére, kivéve amikor ezeket a hajó személyzete használja; és

iv.	elektronikus kommunikációs eszközök;

a megfigyelők megjelenhetnek a hajó munkafedélzetén a háló és a halak kiemelésekor, és hozzáférhetnek minden élő vagy elpusztult példányhoz, amelyet egy fogást követően a hajó fedélzetére emeltek, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek a fedélzeti megfigyelési programmal összhangban, vagy ahogyan azt a nemzeti megfigyelési program részeként az illetékes nemzeti hatóságok megkövetelik;

d)	a megfigyelőknek szállást biztosítanak, beleértve a legénységével azonos elhelyezést, élelmezést és megfelelő higiéniai berendezéseket;

e)	a megfigyelőknek megfelelő helyet biztosítanak a parancsnoki hídon vagy a kormányos fülkében irodai munkára, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; és

f)	a felek biztosítják, hogy a kapitányok, a legénység és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy próbálják meg megvesztegetni a megfigyelőt kötelessége teljesítése során.

A felek:

a)	biztosítják, hogy a vonatkozó nemzeti programjukhoz tartozó megfigyelők az IATTC megfigyelőktől megkövetelt módon gyűjtik be az információkat; és

a vonatkozó nemzeti programjukhoz tartozó megfigyelők által összegyűjtött összes nyers adatról időben küldenek egy másolatot az igazgatónak az adatok begyűjtésének színhelyéül szolgáló halászati utat követően azokkal az összefoglalókkal és jelentésekkel együtt, amelyek összevethetők az IATTC megfigyelői által készítettekkel.

8.	Minden IATTC-megfigyelő által vizsgált utat követően az igazgató az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban köteles eljuttatni az útra vonatkozó minden nyers adat, összefoglaló és jelentés másolatát annak a félnek, amelynek joghatósága alatt a hajó halászott.

E melléklet egyéb rendelkezéseitől eltérően, amennyiben az igazgató úgy dönt, hogy nem célszerű megfigyelőt küldeni egy hajóra a fedélzeti megfigyelési program keretében, az a hajó, amely az egyik fél joghatósága alá tartozik, és úgy halászik a megállapodás területén, hogy az a delfineket nem érinti, egy másik nemzetközi program képzett megfigyelőjét alkalmazhatja – feltéve, hogy azt a programot a felek jóváhagyják –, hogy összegyűjtse a vonatkozó információkat a fedélzeti megfigyelési program számára, és hogy megerősítse az igazgató számára, hogy a hajó valóban nem veszélyezteti a delfineket.

10.	Nem kell megfigyelőt kijelölni a DHH-kel rendelkező hajókra, kivéve akkor, ha a hajó halászkapitánya szerepel a képesített kapitányok VII. melléklet 1. bekezdésének e) pontja szerint nyilvántartott jegyzékében.

11.

A fedélzeti megfigyelő program megfigyelőit az igazgató döntésétől függően kijelölhetik nem szerződő felek hajóira, amennyiben a hajó és a hajóskapitány megfelelnek e melléklet valamennyi előírásának és e megállapodás minden egyéb vonatkozó előírásának. Az igazgatónak bármely ilyen megbízatásról megfelelő időben tájékoztatni kell a feleket.

12.

Díjak

a)	A fedélzeti megfigyelő program költségeinek fedezésére a felek megállapítják a hajónkénti éves díj összegét. A díjakat az egyes hajók szállítókapacitása vagy a felek által meghatározott egyéb norma alapján számítják.

b)	Akkor, amikor egyik fél e megállapodás IV. melléklete keretében beterjeszti az igazgatónak a hajók jegyzékét, egyúttal be kell fizetni az e melléklet 11. bekezdésének a) pontjában megállapított díjakat, USA-dollárban, megjelölve, mely hajókra vonatkozik a befizetés.

c)	Nem lehet megfigyelőt kijelölni olyan hajóra, amelyre az e melléklet 11. bekezdésének b) pontjában előírt díjakat nem fizették meg.

13.

Megfigyelői adatok

A megfigyelői adatok képezik az alapját annak meghatározásának, hogy:

i.	egy hajó betartotta vagy túllépte DHH-jét;

ii.	egy fél betartotta vagy túllépte nemzeti DHH-jét; vagy

iii.	a flotta betartotta vagy túllépte az állományonkénti delfinhalálozási éves értéket;

b)	a megfigyelői adatokkal szemben ellentmondással élni kívánó bármely félnek az IRP rendelkezésére kell bocsátani az ellentmondás okait, valamint az ellentmondást alátámasztó bizonyítékot;

c)	az IRP áttekinti a felek által átadott bizonyítékokat és megfontolás végett javaslatot tesz a felek ülésének;

d)	a felek áttekintik a bizonyítékokat és az IRP javaslatait, majd döntést hoznak az ellenvetés megalapozottságát illetően, valamint arról, hogy vajon módosítani kell-e a megfigyelői adatokat.

III. MELLÉKLET

AZ ÁLLOMÁNYONKÉNTI DELFINHALÁLOZÁS ÉVES FELSŐ HATÁRA

Az e megállapodás VIII. cikkének megfelelően összehívott ülésen a felek megállapítják a rendelkezésre álló legjobb tudományos bizonyítékon alapuló állományonkénti delfinhalálozás éves felső határát minden, a felek ülésén meghatározott delfinállományra, amely a U.S. National Marine Fisheries Service által vagy a Tudományos Tanácsadó Bizottság által kialakított vagy javasolt egyenértékű számítási szabvány szerint kiszámított legkisebb becsült állománynagyság (Nmin) 0,2 %-a és 0,1 %-a közé esik, de a teljes járulékos delfinhalálozás a megállapodás rendelkezéseivel összhangban semmi esetre sem haladhatja meg az 5 000 példányt évente. 2001-ben és azt követően az állományonkénti, éves felső határ a legkisebb becsült állománynagyság (Nmin) 0,1 %-a.

A felek 1998-ban vagy azt követően a lehető leghamarabb tudományos vizsgálatot és a 2001-es célkitűzések irányába történő előrehaladásról szóló értékelést végeznek, és adott esetben mérlegelik ajánlások megtételét. 2001-ig abban az esetben, ha a delfinek bármelyik állományának éves halálozása meghaladja az Nmin0,2 %-át, az állomány vagy az állomány tagjait magában foglaló, vegyes raj halászatát abban az évben fel kell függeszteni. 2001-től kezdődően abban az esetben, ha a delfinek bármelyik állománya esetében az éves halálozás meghaladja az Nmin0,1 %-át, az állomány vagy az állomány tagjait magában foglaló, vegyes raj halászatát abban az évben fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha a delfinhalálozás a keleti hosszúcsőrű vagy az északkeleti foltos delfinek állományai esetén meghaladja az Nmin0,1 %-át, a felek tudományos vizsgálatot és értékelést végeznek, és mérlegelik a további ajánlások megtételét.

E megállapodás alkalmazásában a felek a Csendes-óceán keleti részének delfinállományára vonatkozóan Wade és Gerrodette által a Nemzetközi Bálnavadász Bizottság számára 1992-ben, az USA Nemzeti Tengerhalászati Szolgálata kutatóhajóinak 1986–1990 időszakra vonatkozó adatai alapján bemutatott abszolút gyakoriságának jelenlegi becslését alkalmazzák, amíg a felek megegyeznek egy frissített számsorban. Ilyen frissítés eredhet jövőbeni kutatási hajóutakból származó adatok, valamint a felektől, az IATTC-től és egyéb tudományos szervezetektől származó gyakorisági mutatók és vonatkozó tudományos adatok elemzéséből.

4.	A felek a valós idejű megfigyelői jelentések alapján létrehoznak egy rendszert az állományonkénti delfinhalálozás éves felső értékének hatékony alkalmazása és betartása érdekében.

E megállapodás hatálybalépésétől számított hat hónapon belül a felek kialakítanak egy rendszert az állományonkénti delfinhalálozás éves felsőértékének állományok szerinti felosztásáról a következő és az azt követő évekre. E rendszer osztja fel az e melléklet 1. bekezdésében szereplő halálozási felsőértéket a felek olyan hajói között, amelyekre a IV. melléklettel összhangban delfinhalálozási felső értéket határoztak meg. E rendszer megállapításakor a felek mérlegelik a kérdéses állományok felosztására és nagyságára vonatkozó, rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményeket és az egyéb változókat, amelyeket a felek későbbi ülésein határoznak meg.

IV. MELLÉKLET

DELFINHALALOZASI HATARERTEKEK (DHH-k)

I. A DHH-K FELOSZTÁSA

Az igazgatón keresztül valamennyi félnek a többi fél rendelkezésére kell bocsátani minden év október 1. előtt a fennhatósága alá tartozó, 363 metrikus tonnánál (400 kis angol tonnánál) nagyobb szállítókapacitású hajóinak jegyzékét, amelyek egész éves DHH-t kértek a következő évre, megjelölve azokat a hajókat, amelyek valószínűleg a megállapodási területen tevékenykednek majd a következő évben.

b)	Az igazgatón keresztül valamennyi félnek a többi fél rendelkezésére kell bocsátani minden év április 1. előtt a fennhatósága alá tartozó, 363 metrikus tonnánál (400 kis angol tonnánál) nagyobb szállítókapacitású hajóinak jegyzékét, amelyek második félévre szóló DHH-t kértek ugyanazon évre.

Az IRP minden év november 1-jéig, vagy ha az IRP ebben megállapodik, akkor későbbi időpontig a felek rendelkezésére bocsátja a jogosult pályázó hajók jegyzékét, amelyek a következő évben egész éves DHH-re jogosultak. A második féléves DHH esetében az IRP minden év május 1-jéig, vagy ha az IRP ebben megállapodik, akkor későbbi időpontig, a felek rendelkezésére bocsátja a jogosult pályázó hajók jegyzékét, amelyek abban az évben második félévre szóló DHH-re jogosultak.

E megállapodás alkalmazásában egy hajó akkor tekinthető jogosultnak, ha:

a)	az illetékes nemzeti hatóságok tanúsították, hogy rendelkezik a VIII. mellékletben előírt valamennyi delfinbiztonsági felszereléssel és eszközzel;

b)	kapitánya és legénysége jóváhagyott képzést kapott a felek ülése által létrehozott normának megfelelő a delfinek szabadon engedésére és mentésére szolgáló módszerekről;

c)	szállítókapacitásának mérete 363 metrikus tonna (400 kis angol tonna) felett van;

d)	olyan kapitánya van, aki korábbi teljesítménye alapján jogosultnak minősül; és

e)	a hajót nem diszkvalifikálták e melléklet II. szakasza alapján.

Egy hajó nem tekinthető jogosultnak a 2. bekezdés alapján, ha az e melléklet 1. bekezdése szerinti kérelem napján a hajó olyan fél fennhatósága alatt működik, amelynek vonatkozó törvényei és rendeletei tiltják a fennhatósága alatt levő hajók számára a delfinekkel társult tonhalak halászatát; nem lehet továbbá DHH-t megítélni egyik félnek sem ahhoz, hogy olyan hajók számára adjon halászati engedélyt a megállapodási területen, amelyek egy másik állam zászlaja alatt hajóznak, mely állam vonatkozó törvényei és rendeletei tiltják a fennhatósága alatt levő hajók számára a delfinekkel társult tonhalak halászatát.

Az egész halászati területre vonatkozó összes delfinhalálozási határérték (ötezer vagy a felek által meghatározható más alacsonyabb határérték) 98 százaléka, vagy a felek által meghatározható egyéb szabad hányad alkalmazandó az átlagos egyedi hajó DHH (ADHH) kiszámítására és osztandó fel a felek között a következő évre, e szakasz 5. bekezdésében meghatározottak szerint.

Az ADHH az 4. bekezdésben megállapított összes DHH szabad hányadának az egész éves DHH-t igénylő jogosult hajók számával történő elosztásával számítandó. A DHH-k felosztása a felek között az ADHH és az egyes felek fennhatósága alatt működő, egész éves DHH-t igénylő jogosult hajók számának szorzata alapján határozandó meg.

Az egész halászati területre vonatkozó összes DHH fennmaradó két százaléka, vagy a felek által meghatározható egyéb hányada, egy külön tartalék DHH allokációban (TDA) marad, amely felett az igazgató rendelkezik. Bármely fél kérelmezheti, hogy az igazgató utaljon ki DHH-t ebből a TDA-ból a fennhatósága alatt halászó hajóknak, amelyek szokványosan nem halásznak tonhalra a megállapodási területen, azonban időről időre korlátozott alapon részt kívánhatnak venni a megállapodási területen folyó halászatban, feltéve hogy e hajók, kapitányaik és legénységük megfelelnek e megállapodás VIII. mellékletében meghatározott működési és képzési követelményeknek, valamint hogy az e szakasz 2. és 3. bekezdésében meghatározott előírások teljesülnek. Bármelyik, a flottája számára DHH-t nem igényelt fél fennhatósága alatt, a megállapodási területen működő hajók által okozott akármilyen járulékos halálozást szintén le kell vonni ebből a TDA-ból.

Csak akkor lehet DHH-t kiosztani egy hajóra, ha azt az évet megelőző utolsó évben, melyben DHH-ra pályázik, a hajó által végzett halászatok összes számának legalább 5 százaléka delfinekre irányult és a sárgaúszójú tonhal átlagos fogása a delfinekre irányuló halászatok során halászatonként legalább három metrikus tonna volt. Máskülönben a hajó nem kaphat DHH-t a következő évben, hacsak nem állnak fenn e megállapodás IV. melléklete alapján egyeztetett vis maior indokok, amelyek meggátolták e követelmények teljesítésében. Az első alkalommal DHH-t igénylő hajókra nem vonatkozik ez a rendelkezés.

9.	Nem osztható DHH olyan hajóra, amelyről a felek megállapították, hogy olyan szabálysértésekbe keveredett, amelyek csökkentik a Nemzetközi Delfinvédelmi Program hatékonyságát, amit alátámasztottak az ilyen hajó ellen azon fél által tett végrehajtási intézkedések, amelynek fennhatósága alatt működik.

10.

A delfinekkel társult tonhalakra halászó jogosult hajókkal rendelkező egyes felek felelős módon kezelik DHH-jukat, feltéve hogy az egyedi hajók egyike sem kap a az IRP által 1997-re megállapított és a La Jolla-i Megállapodás szerint 1997. február 19–20-án tartott 14. IRP ülés jegyzőkönyvében szereplő DHH-t meghaladó egész éves DHH-t. A felek egyike sem oszthat fel a jogosult hajói összességére az e melléklet I. és III. szakasza alapján az adott félre kiosztott DHH-k számánál nagyobb mennyiséget. A DHH-k kezdeti felosztása egyik hajó esetében sem eredményezheti azt, hogy az ADHH-t meghaladó DHH-hoz jusson, hacsak a delfinhalálozás csökkentésében elért teljesítménye, az IRP által a megelőző két év adatai alapján mérve, nem jobb a nemzetközi flotta egészének átlagos teljesítményénél. A DHH-k kezdeti felosztása egyik hajó esetében sem eredményezheti azt, hogy az ADHH-t meghaladó DHH-hoz jusson, ha a megelőző két év során e melléklet III. szakaszának 4. bekezdésében meghatározott vétségek bármelyikét elkövette, figyelemmel azon bekezdés szerint megállapított feltételekre.

11.	Amennyiben bármely fél flottájánál az összes halálozás eléri vagy meghaladja az e melléklet alapján rá kiosztott DHH teljes összegét, az adott fél fennhatósága alatt működő összes hajóra vonatkozóan felfüggesztésre kerül a delfinekkel társult tonhalak halászata.

12.	Valamennyi félnek minden év február 1. előtt tájékoztatni kell az igazgatót a rá kiosztott DHH-nak a flottája közötti kezdeti felosztásáról. Egy hajó sem kezdhet delfinekkel társult tonhalakra halászni, amíg az igazgató nem kapja meg ezt a tájékoztatást.

II. A DHH-K FELHASZNÁLÁSA

Bármely hajó, amelyre egész éves DHH-t osztottak és az adott év április 1. előtt nem halászott delfinekre, vagy amelyre egy második féléves DHH-t osztottak és az adott év október 1-jéig nem halászott delfinekre, vagy amelyre utankénti DHH-t osztottak a TDA-ból és az út során nem halászik delfinekre, elveszíti DHH-ját és nem halászhat delfinre az adott év hátralevő részében, kivéve, ha ez az IRP által elfogadott vis maior vagy rendkívüli körülmények eredménye volt. Eltérve a VII. melléklet 9. bekezdésének az IRP döntéshozatalára vonatkozó rendelkezéseitől, egyik fél által bármely hajója nevében vis maior vagy rendkívüli körülmények miatti kivételre benyújtott kérelmét az IRP által elfogadottnak tekintenek, kivéve ha egy bármely másik fél által ilyen kérelemre vonatkozóan, hivatalosan és indokoltan benyújtott ellenvetést az IRP kormánytagjainak többsége támogatja. A kivételre vonatkozó összes kérelmet meg kell küldeni a titkárságra április 1-jéig és bármely hivatalos ellentmondást meg kell küldeni a titkárságra április 20-ig. Bármely hajó, amely két egymást követő alkalommal elveszíti DHH-jét, nem lesz jogosult DHH-re a rákövetkező évben.

Az IRP, az IATTC tudományos személyzetével való együttműködésben e megállapodás hatályba lépését követő hat hónapon belül kifejleszt és ajánlást tesz egy rendszerre, amellyel mérhető a DHH felhasználása a DHH-ra vonatkozó komolytalan kérelmek elhárítása érdekében. Ezt az ajánlott rendszert a felek ülése elé terjesztik megfontolásra.

III. A VISSZAVONT VAGY FELHASZNÁLATLAN DHH-K HASZNÁLATA

1.	Minden év április 1-jét követően bármely DHH-t, amelyről az igazgató megállapítja, hogy a II. szakasz alapján nem lesz felhasználva vagy, amelyet egyéb módon visszavontak, újra szét kell osztani a felek között e szakasznak megfelelően.

Legkésőbb minden év május 1-jén, azon hajókra felosztott egész éves DHH-kat, melyek a II. szakasz alapján nem használták fel őket vagy, amelyet egyéb módon visszavontak, az igazgatónak újra szét kell osztani a felek között az I. szakasz 5. bekezdése alapján kidolgozott képletnek megfelelően, előbb azonban módosítva a képletet az alábbi a), b) és c) albekezdések szerint. Az egyes felek újra feloszthatják az ilyen további DHH-kat az adott fél fennhatósága alatt levő jogosult hajók között, e szakasz 3., 4., 5., 6. és 7. bekezdéseiben meghatározott korlátozások és feltételek mellett.

a)	Az újra felosztás végzése során nem veszik figyelembe sem azokat a hajókat, amelyek e bekezdés alapján esetleg DHH-kat veszítettek vagy azt visszavontak tőlük, sem a második félévre szóló DHH-t az I. szakasz 1. bekezdésében meghatározott határidő után igénylő hajókat.

b)	Az e szakasz alapján újra felosztásra rendelkezésre álló DHH-k számának meghatározása előtt kiigazítást kell végezni a II. szakasz 1. bekezdése alapján DHH-jukat elveszített hajók által okozott megfigyelt delfinhalálozás abból a számból történő levonásával.

Az e szakasz alapján újra felosztásra rendelkezésre álló DHH-k számának meghatározása előtt az igazgató levonja az I. szakasz 5. bekezdése alapján számított ADHH egy harmadát az I. szakasz 1. bekezdése alapján megállapított határidő előtt második félévre szóló DHH-t igénylő összes hajó számára történő újrafelosztáshoz. E második félévre szóló DHH-kat az igazgató arányosan osztja el a felek között, az érintett felek ezen albekezdés alá tartozó hajók feletti fennhatósága alapján. A felettük fennhatósággal rendelkező felek által ilyen hajókra felosztott második félévre szóló DHH-k nem haladhatják meg az I. szakasz 5. bekezdése alapján számított ADHH egy harmadát. E hajók nem kezdhetnek delfinre halászni az adott év július 1. előtt.

Bármely fél akár felfelé, akár lefelé módosíthatja az e melléklet I. szakaszának 2. bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő jogosult hajói DHH-it, feltéve hogy egyik hajó sem kap az eredeti DHH-ja 50 százalékát meghaladó módosított DHH-t, kivéve ha az előző éves adatok alapján a delfinhalálozás sikeres csökkentésében elért teljesítménye, az IRP által mérve, a nemzetközi flotta egészének az IRP által meghatározott teljesítménye felső 60 százalékában van. Az ilyen módosítást végző fél legkésőbb május 20-ig értesíti az igazgatót és ilyen módosítás nem léphet hatályba az igazgató értesítéséig.

Egyik hajó kezdeti DHH-ja sem módosítható felfelé a felek által, ha az IRP megállapította és a hajó felett fennhatósággal rendelkező fél azzal egyetért, hogy a megelőző két év során:

a)	a hajó megfigyelő nélkül halászott;

b)	a hajó DHH nélkül halászott delfinekre;

c)	a hajó DHH-ja elérése után halászott delfinekre;

d)	a hajó tudatosan halászott egy tiltott delfinállományra;

e)	a kapitány, a legénység vagy a hajó tulajdonosa elkövette e megállapodás II. melléklete 6. bekezdésének f) pontjában leírt cselekmények bármelyikét;

f)	a hajó szankcionálandó éjszakai halászatot folytatott; vagy

g)	a hajó robbanószert használt a delfineket érintő halászati műveletek bármely szakasza során.

Az a), b), c), d), f) és g) pontokban ismertetett vétségek vonatkozásában egy fél egyetértésének tekintik, ha az IRP által egy lehetséges szabálysértésre tett utalástól számított hat hónapon belül nem tesz ellenvetést az IRP-nél. Az e) pontban ismertetett vétségek vonatkozásában egy fél egyetértésének tekintik, ha ilyen utalástól számított 12 hónapon belül nem tesz ellenvetést az IRP-nél.

A fél általi tájékoztatás, hogy a lehetséges vétség ügyében vizsgálat folyik, ellenvetésnek minősül e bekezdés alkalmazásában, amennyiben az értesítést a vonatkozó 6 vagy 12 hónapos időszak letelte előtt megkapja a titkárság.

Ilyen esetekben, a következő bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével, a vétség fél általi elismerésének fogják tekinteni, ha az adott fél nem fejezi be vizsgálatát és nem jelenti annak eredményét az IRP felé azt a napot követő két éven belül, amikor a lehetséges vétséget eredetileg a fél tudomására hozták.

Amennyiben a kérdéses fél számára nem lehetséges a vizsgálat befejezése e kétéves időszakon belül, akkor a félnek be kell számolni az IRP felé a vizsgálat helyzetéről és befejezésének várható idejéről. A félnek az IRP azt követő minden ülésén ilyen jelentést kell tenni, amíg az eset meg nem oldódik. A jelentés elmulasztása esetén úgy tekintik, hogy a fél elismeri a lehetséges vétséget. A titkárság tájékoztatja az érintett feleket azokról az esetekről, ahol a határidő lejárata közeledik, és amelyekre vonatkozóan frissíteni kell az információkat.

Egy hajó nem lehet jogosult részesülni a DHH felek általi további felosztásában csak akkor, ha az egész év során fedélzetén van az összes delfinbiztonsági felszerelés és berendezés; és nem lehet felfelé módosítani egy olyan hajó esetében, ami április 1. előtt túllépte az eredeti DHH-t, kivéve vis maior és rendkívüli körülmények miatt, amiről az IRP-vel konzultálva megállapodott a felek ülése.

A DHH-ját, mely e melléklet alapján esetleg módosítva volt, egy adott év során túllépő bármely hajó esetében e túllépés összegét, valamint ezen összeg egy további 50 százalékát, amennyiben az IRP másként nem rendelkezik, az IRP által szabályozott módon a következő években le kell vonni az arra a hajóra azon fél által, amelynek fennhatósága alatt a hajó működik, felosztott DHH-ból.

7.	Ha egy hajó bármikor eléri vagy túllépi DHH-ját, mely e melléklet alapján esetleg módosítva volt, akkor annak a hajónak azonnal be kell fejezni a delfinekkel társult tonhalak halászatát.

IV. VÉGREHAJTÁS

1.	A felek biztosítják, hogy az e melléklet által létrehozott DHH rendszer végrehajtása során a III. mellékletében meghatározott állományonkénti delfinhalálozási éves értéket nem lépik túl.

2.	Az e mellékletben előre nem látott szokatlan vagy rendkívüli körülményeket érintő esetekben a felek, az IRP által ajánlott módon, a DHH rendszer megvalósítása érdekében megtehetik az e melléklet rendelkezéseivel összhangban levő, szükséges intézkedéseket.

3.	Amennyiben bármely adott évben az IRP által jelentősnek tekintett szint fölé növekszik a halálozás, az IRP javasolhatja, hogy a felek tartsanak egy ülést a halálozás okainak áttekintésére és azonosítására, és alternatívákat dolgozzanak ki ezen okok kiküszöbölésére.

V. MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ TESTÜLET

A felek fenntartják a La Jolla-i megállapodás alapján felállított, technikai szakértőkből álló tudományos tanácsadó testületet, hogy támogassák az igazgatót az alábbi kutatásokkal kapcsolatos ügyekben:

a)	a jelenlegi erszényes kerítőhálós módszer módosítása, hogy az kisebb valószínűséggel okozzon delfinhalálozást; és

b)	a nagy sárgaúszójú tonhalak befogására szolgáló alternatív módszerek keresése.

A testület funkciói és feladatai, hogy:

a)	évente legalább egyszer találkozzon;

b)	áttekintse az IATTC terveit, javaslatait és kutatási programjait a fenti 1. bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében;

c)	tanácsot adjon az igazgató számára a kutatások tervezését, elősegítését és irányítását illetően a fenti 1. bekezdésben meghatározott célkitűzések elérése érdekében; és

d)	segítse az igazgatót az ilyen kutatások végzése finanszírozási forrásainak előteremtésében.

A bizottság legfeljebb tíz tagból áll, akik közül legfeljebb kettő lehet ugyanabból az országból, és akiket a tudósok, a halászfelszerelés-szakértők, a halászati ipar és a környezetvédők nemzetközi közösségéből választanak ki. A tagokat szakmai gyakorlatuk alapján az igazgató javasolja, és csak a felek jóváhagyása után kerülhetnek a bizottságba.

VI. MELLÉKLET

NEMZETI TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ BIZOTTSÁGOK

A nemzeti tudományos tanácsadó bizottságok (NATSAC-ok) e megállapodás XI. cikkével összhangban megállapított feladatai, többek között, az alábbiak:

—	fogadják és áttekintik a vonatkozó adatokat, beleértve az igazgató által a nemzeti hatóságoknak szolgáltatott adatokat;

—	tanácsot adnak és javaslatot tesznek kormányaiknak olyan intézkedésekkel és lépésekkel kapcsolatban, amelyek a megállapodás területén az élő tengeri erőforrások védelme és kezelése szempontjából szükségesek;

—

ajánlásokat tesznek kormányaiknak a kutatási igényekkel kapcsolatban, beleértve az ökoszisztémákra, az éghajlati, környezeti és társadalmi, illetve gazdasági tényezőkre és a halászat hatására vonatkozó kutatást, valamint ajánlásokat tesznek az e megállapodásban szereplő intézkedésekről, a halászati technikákról és gyakorlatokról, a fogástechnikai kutatásokról, beleértve a szelektív, környezetbarát és költséghatékony halászfelszerelések kifejlesztését és használatát; valamint a kutatás összehangolásáról és elősegítéséről;

—

tudományos felméréseket és értékeléseket végeznek 1998-ig vagy azt követően a lehető leghamarabb a 0,1 % Nmin állományonkénti éves felső határ 2001-re történő elérése érdekében tett előrehaladásról, és megfelelő ajánlásokat tesznek kormányaiknak e felmérések és értékelések alapján, valamint e megállapodással összhangban, 2001-ben kiegészítő értékelést végeznek;

—

biztosítják a rendszeres és időben elvégzett, teljes adatcserét a felek és a NATSAC-ok között a tonhalak és a kapcsolódó fajok fogásáról, valamint a járulékos fogásokról, beleértve a delfinpusztulási adatokat, abból a célból, hogy kormányaik számára védelmi és kezelési, valamint végrehajtási és tudományos kutatással kapcsolatos ajánlásokat dolgozzanak ki a bizalmas üzleti adatok titkosságának sérelme nélkül;

—	az e megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges, lehető legtöbb információ összegyűjtése érdekében más szakértőkkel konzultálnak; és

—	ellátnak minden más olyan feladatot, amelyet kormányuk megjelöl.

2.	A NATSAC-ok jelentései, beleértve az együttműködési tárgyalásokról szóló jelentéseket, hozzáférhetőek a felek és a nyilvánosság számára az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban.

3.	Az igazgató a XI. cikk 3. bekezdése szerinti üléseken kívül további üléseket hívhat össze a NATSAC-ok közötti konzultáció elősegítésére.

A NATSAC üléseinek célja, hogy:

—	információt cseréljenek;

—	áttekintsék az e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében végzett IATTC-kutatást; és

—	ajánlásokat tegyenek az igazgatónak az e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges, jövőbeli kutatási programokról.

5.	Az ülésen bármely fél részéről részt vevő NATSAC-tagokat az adott fél jelöli ki.

VII. MELLÉKLET

NEMZETKÖZI VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG

E megállapodás XII. cikkével összhangban a Nemzetközi Vizsgálóbizottság (IRP) feladatai a következők:

a)	minden évben összeállít egy jegyzéket azokról a hajókról, amelyek a IV. melléklet szerint DHH-re jogosultak;

b)	elemzi az IRP-hez benyújtott jelentéseket az e megállapodás hatálya alá tartozó hajók által végzett összes tonhalhalászati út tekintetében;

c)	megállapítja a lehetséges jogsértéseket a felek ülése által jóváhagyott, lehetséges jogsértési jegyzék alapján;

d)	tájékoztatja a feleket az igazgatón keresztül a lobogójuk alatt hajózó, vagy joghatóságuk alatt működő hajók által elkövetett lehetséges jogsértésekről, és fogadja a felektől az általuk hozott intézkedésekkel kapcsolatos információkat;

folyamatosan frissített nyilvántartást vezet a felek által a halászkapitányok megfelelő képzésének biztosítására hozott intézkedésekről, és a felek által rendelkezésre bocsátott információk alapján jegyzéket vezet azokról a halászkapitányokról, akik megfelelnek a megállapított képesítési követelményeknek;

megfelelő intézkedéseket javasol a felek ülésének e megállapodás célkitűzéseinek elérésére, különösen a felszerelések, berendezések és halászati technikák használatára vonatkozóan, figyelembe véve a technológiai fejlődést, valamint e megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében, megfelelő ösztönzők elfogadását javasolja a kapitányok és a legénység számára;

g)	a felek ülésére éves beszámolót készít elő és nyújt be a flotta működésének e megállapodás végrehajtására vonatkozó szempontjairól, beleértve a megállapított esetleges jogsértések összefoglalását és a felek ezzel kapcsolatban hozott intézkedéseit;

h)	javaslatokat tesz a feleknek arra, hogy miként csökkentsék fokozatosan a megállapodás területén végzett halászat során a járulékos delfinpusztulást; és

i)	elvégzi a felek ülése által meghatározott egyéb feladatokat.

Az IRP a felek képviselőiből („kormányzati tagok”), az e megállapodással kapcsolatos ügyekben elismert szakértelemmel és valamelyik fél területén irodával rendelkező, nem kormányzati környezetvédelmi szervezetek három képviselőjéből, továbbá a megállapodás területén a felek joghatósága alatt működő tonhalipar három képviselőjéből („nem kormányzati tagok”) áll.

3.	A nem kormányzati tagok tagsága két évre szól, és az IRP első ülésén, közvetlenül megválasztásuk után kezdődik meg.

A nem kormányzati tagokat a következő eljárásnak megfelelően választják meg:

a)	egy nem kormányzati tag mandátumának lejárta előtt a megfelelő nem kormányzati szervezetek 60 nappal a mandátum lejárta előtt benyújthatják jelöltjeik nevezését az igazgatónak. A jelöléshez életrajzot kell mellékelni. A hivatalban lévő nem kormányzati tagokat további időszakokra lehet jelölni;

a jelölések kézhezvételét követően az igazgató tíz napon belül írásban továbbítja azokat a feleknek. A felek az igazgató által továbbított jelölések kézhezvétele után húsz napon belül megküldik az igazgatónak a szavazataikat. E választás során minden nem kormányzati ágazatból azt a három jelöltet választják meg, akik a legtöbb szavazatot kapták; azt a jelöltet, aki a negyedik legtöbb szavazatot kapja, póttagnak nevezik ki. Holtverseny esetén az igazgató új szavazásra szólítja fel a feleket, hogy eldöntsék, ki legyen a tag és a póttag;

ha egy nem kormányzati pozíció az IRP három egymás utáni ülésén folyamatosan betöltetlen marad haláleset, lemondás vagy távolmaradás miatt, a póttag tölti be a pozíciót a fennmaradó hivatali időben. Azt a jelöltet nevezik ki póttagnak, aki az ötödik legtöbb szavazatot kapta az a) és b) pontban említett szavazáson. Amennyiben további üresedések keletkeznek, az igazgató tájékoztatja az érintett nem kormányzati szervezeteket, hogy új jelölteket állítsanak az a) és b) pontban leírtakkal összhangban lefolytatott választási eljáráshoz;

d)	a póttag részt vehet az IRP ülésén, de nem rendelkezik felszólalási joggal, ha az ágazatát képviselő minden tag jelen van.

5.	Az IRP évente legalább háromszor ülést tart, amelyek közül egyet lehetőleg a felek rendes ülése alkalmából rendeznek meg.

6.	Legalább két fél kérésére az IRP összehívhat további üléseket, feltéve hogy a felek többsége támogatja a kérést.

7.	Az IRP üléseket a kormányzati tagok közül az ülés kezdetén megválasztott elnök vezeti, aki dönt a napirendi kérdésekben. A tagoknak joguk van kérni, hogy az elnök e melléklet 9. bekezdése szerint hozza meg döntéseit.

8.	Az ülések spanyol és angol nyelven zajlanak, és az IRP dokumentumokat is e két nyelven készítik el.

9.	Az IRP ülésein a határozatokat a kormányzati tagok közötti konszenzussal fogadják el.

10.

Az IRP üléseken való részvételre a következő kritériumok vonatkoznak:

a)	semmiféle korlátozás nem vonatkozik arra, hogy a felek hány fős küldöttséget küldhetnek az IRP ülésre;

b)	megfigyelő képviselheti bármely IATTC tagállamot vagy e megállapodás bármely aláíróját;

bármely államot, amely nem tagja az IATTC-nek, vagy bármely államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet, amely nem írta alá ezt a megállapodást, képviselhet megfigyelő az IRP kormányzati tagjainak előzetes értesítése után, hacsak az IRP valamely kormányzati tagja írásos ellentmondást nem nyújt be;

d)	az igazgató megfigyelőnek meghívhatja a kormányközi szervezetek képviselőit az IRP tagok előzetes értesítése után, hacsak az IRP valamely kormányzati tagja írásos ellentmondást nem nyújt be;

e)	a c) és d) pontban említett esetekben az igazgató nem fedi fel az ellentmondó fél kilétét;

f)	minden megfigyelőnek legfeljebb két küldöttje lehet, de számukat növelheti, ha ehhez az IRP kormányzati tagjainak legalább kétharmada hozzájárul.

11.

Sürgős esetekben és e melléklet 9. bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül az IRP a következő eljárások szerint, levélváltással is hozhat határozatot a kormányzati tagok írásos szavazása útján:

a)	a javaslatot megküldik az IRP minden tagjának írásban minden vonatkozó dokumentációval együtt legalább 14 nappal az állásfoglalás, fellépés vagy intézkedés javasolt hatálybalépésének időpontja előtt; a szavazatokat továbbítják az igazgatóhoz legkésőbb hét nappal a javasolt hatálybalépés előtt;

b)	a javaslat sürgősnek minősül, ha a kormányzati tagok egyszerű többsége nem nyújt be írásos ellentmondást; a javaslatot elfogadják, ha egy kormányzati tag sem nyújt be írásos ellentmondást; és

c)	az igazgató a javaslatot és a kísérő dokumentumokat körözteti, fogadja, és a szavazatokat megszámolja, továbbá tájékoztatja az IRP tagokat a szavazás eredményéről, amint az véget ér.

12.

Az igazgató látja el a titkári feladatokat, amelyek a következőket foglalják magukban:

a)	segíti az IRP-ülések összehívását és szervezését;

bemutatja azokat az információkat, amelyekre az IRP-nek szüksége van funkciói és feladatai ellátásához, beleértve a megfigyelői IRP nyomtatványokat és a helyszíni adatlapokat, amelyek információt tartalmaznak a hajók tevékenységéről, a delfinpusztulásról, és a delfinbiztonsági berendezés és felszerelés meglétéről, állapotáról és használatáról;

c)	jegyzőkönyvet készít minden ülésről, valamint az IRP tevékenységeiről külön jelentéstervezeteket és dokumentumokat állít össze;

d)	ajánlásokat készít és információt nyújt a felek számára megfontolás céljából az IRP által megállapított esetleges jogsértésekről, amelyet az illető fél joghatósága alá tartozó hajó követett el;

e)	terjeszti a felektől kapott IRP információkat az IRP által megállapított esetleges jogsértéssel kapcsolatban hozott intézkedésekről;

f)	kiadja az IRP éves beszámolóját, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a felek ülése által adott utasítások alapján;

g)	ellátja az IRP-tagokat a felektől az e melléklet 1. bekezdésének e) pontjában említett információkkal; és

h)	a felek által ráruházott egyéb feladatokat lát el, amelyek szükségesek az IRP funkcióinak végrehajtásához.

13.	Az IRP eljárási szabályzatát a felek ülése módosíthatja. A módosításokra az IRP tehet ajánlást.

14.	Az IRP tagjai és az IRP-ülésekre megfigyelőként meghívott egyéb résztvevők az üléseken bemutatott minden információt az e megállapodás XVIII. cikkében előírt titoktartási rendelkezésekkel összhangban kezelik.

VIII. MELLÉKLET

A HAJÓK MŰKÖDÉSI ELŐÍRÁSAI

E melléklet alkalmazásában:

a)	„sáv”: a háló egy szakaszát jelenti, ami megközelítően 6 csomó mély;

b)	„visszamerítés”: az elfogott delfinek szabadon engedésének eljárása, amelynek során a hajók motorja(i) a háló visszahúzása során hátramenetbe kapcsol, így a háló a vízben maradva csatornát alkot, és a csatorna csúcsánál a felín alámerül;

c)	„köteg”: több méter összerakott felín;

d)	„zsákolás”: a halászati folyamatnak az a része, amikor a fogást összesűrítik a felszín közelében, hogy a fedélzetre emeljék.

A delfinbiztonsági felszerelésekre és berendezésekre vonatkozó követelményekA megállapodás területén működő, 363 metrikus tonnát (400 tonnát) meghaladó hasznos teherbírású hajók:

rendelkeznek delfinbiztonsági panellel (DSP) felszerelt kerítőhálóval, a következő jellemzőkkel:

legalább 180 öl hosszú (felszerelés előtt mérve); eltekintve attól, hogy a DSP minimális hosszúságát a 18 sávnál mélyebb hálók esetében úgy kell meghatározni, hogy a hálómélység minden sávjára 10 öles hosszúság jusson. A DSP-t úgy kell felszerelni, hogy beborítsa a visszamerítés során a felín mentén keletkező csatornát, amely a legutoljára behúzott íves sáv külső fedélzeti végétől kezdődik és a visszamerítési csatorna közepétől számított távolság legalább kétharmadán át addig a pontig tart, ahol a hálót a tathoz rögzítik. A DSP kis szembőségű anyagból készül, amely legfeljebb 1 hüvelyk (3,2 cm) feszített szembőségű, és a felín alatt legalább kétsávnyi mélységig tart;

ii.	mindkét végét jól meghatározható, jól látható jellel kell ellátni;

iii.	a parák vagy a felín, és a sűrű szembőségű anyag közötti rések átmérője nem haladja meg az 1 3/8 hüvelyket (3,5 cm-t);

b)	legalább három üzemképes motorcsónakkal rendelkeznek. Minden üzemképes motorcsónakot felszerelnek vontatókengyellel vagy -rúddal és vontatókötéllel;

c)	rendelkeznek egy üzemképes tutajjal a delfinek megfigyelésére és mentésére;

d)	rendelkeznek legalább két használható búvármaszkkal, amelyek alkalmasak a víz alatti megfigyelésre; és

e)	rendelkeznek egy üzemképes, legalább 140 000 lumen teljesítményű, nagy hatótávolságú fényszóróval.

Delfinvédelmi és szabadon engedései előírások és tilalmakA megállapodás területén működő, 363 metrikus tonnát (400 tonnát) meghaladó hasznos teherbírású hajók:

a)	minden hálóhúzás esetén, amelynek során delfinek is a hálóba kerültek, visszamerítést hajtanak végre mindaddig, amíg ezzel a módszerrel már nem lehet eltávolítani élő delfineket a hálóból. A visszamerítés alatt a legénység legalább egy tagját vízre bocsátják, hogy segítse a delfinek kiszabadulását;

b)	további erőfeszítéseket tesznek a visszamerítés után a hálóban maradt élő delfinek kiszabadítására úgy, hogy az élő delfinek kiszabaduljanak a zsákolási eljárás előtt;

c)	nem zsákolnak be vagy húznak be élő delfineket;

d)	kerülik a halászati műveletek során elfogott delfinek megsebesítését vagy megölését;

e)	befejezik a visszamerítést legkésőbb naplemente után 30 perccel, ahogyan azt a felek pontos és megbízható forrás segítségével meghatározzák. Ha a hálókivetés nem felel meg ennek a követelménynek, „éjszakai kivetésnek” számít;

f)	nem alkalmaznak robbanószert a delfineket is érintő halászati tevékenység egyetlen szakasza során sem (a víz alatti világítórakéták nem tekintendők robbanószernek);

g)	abbahagyják a hálóeresztést delfinre, ha elérték a DHH-t;

h)	nem vetnek ki hálót szándékosan delfinre, ha a hajó nem rendelkezik DHH-val; és

i)	az IRP által megállapított kritériumok alapján rendszeres hálóellenőrzést hajtanak végre annak biztosítására, hogy a delfinbiztonsági panel a megfelelő helyen legyen a visszamerítési eljárás alatt.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fenti követelmények nem eredményezhetik azt, hogy a legénység személyes biztonságát szükségtelenül veszélyeztető helyzetbe kerüljön.

Kivételek

a)	A DHH-val nem rendelkező hajó mentesül e melléklet 2. bekezdésének követelményei alól és az e melléklet 3. bekezdésében említett visszamerítési manőver elvégzésének kötelezettsége alól, ha a felette joghatóságot gyakorló fél másként nem határoz;

b)	amennyiben egy ilyen hajó véletlenül delfint fog ki, minden rendelkezésére álló eszköz felhasználásával, beleértve a hálóhúzás megszakítását, és az e melléklet 3. bekezdésének előírt követelmények figyelembevételével megkísérli a delfin szabadon engedését.

5.	A megfigyelőkkel szembeni bánásmód A kapitányok, a legénység és az egyéb személyzet betartják a hajóik fedélzetén lévő megfigyelőkkel kapcsolatban a II. melléklet 6. bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

6.	A 363 metrikus tonnánál (400 tonnánál) kisebb hajók A 363 metrikus tonna (400 tonna) vagy annál kisebb hasznos teherbírású hajók szándékosan nem vethetnek ki hálót delfinre.

IX. MELLÉKLET

A TONHAL-NYOMONKÖVETŐ ÉS -ELLENŐRZŐ PROGRAM ELEMEI

Az V. cikk 1. bekezdésének f) pontja értelmében a felek kialakítanak egy programot a megállapodás területén hajóik által kifogott tonhalak nyomon követésére és ellenőrzésére, amely a következő elemekből áll:

a)	tömegkalkuláció alkalmazása a kifogott, partra rakott, feldolgozott és exportált tonhal nyomon követésére;

b)	kiegészítő intézkedések a jelenlegi megfigyelés fokozására, beleértve a képzési kritériumok kialakítását, valamint az ellenőrzési és jelentési képességek és eljárások javítására;

c)	a haltároló tartály helyének kijelölése, eljárások a zsákmány bélyegzéssel történő megjelölésére, a fedélzeti és fedélzet alatti nyomon követési és igazolási eljárások, vagy egyéb hasonlóan hatékony módszerek;

d)	a hajók azon rádióadásainak és faxüzeneteinek jelentése, fogadása és adatbankban való tárolása, amelyek az ilyen tonhalak nyomon követésével és ellenőrzésével kapcsolatos információt tartalmaznak;

e)	az ilyen tonhalak ellenőrzése és nyomon követése a parton a halászati, átrakodási és tartósítási folyamat során a fedélzeti megfigyelési program során készített feljegyzések segítségével;

f)	rendszeres és véletlenszerű ellenőrzések végzése a kifogott, partra rakott és feldolgozott tonhaltermékekkel kapcsolatban; és

g)	a vonatkozó adatokhoz időben történő hozzáférés biztosítása.

2.	A felek saját területükön alkalmazzák ezt a programot a joghatóságuk alá tartozó hajókon és olyan tengeri területeken, amelyen szuverenitást vagy szuverén jogokat és joghatóságot gyakorolnak.

X. MELLÉKLET

A MEGFIGYELŐKNEK A FELEK ÜLÉSÉN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁSOK ÉS KRITÉRIUMOK

1.	Az igazgató a VIII. cikk alapján összehívott felek ülésére meghív olyan kormányközi szervezeteket, amelyeknek munkája kapcsolódik e megállapodás végrehajtásához, valamint olyan nem szerződő feleket, amelyek részvétele elősegítheti e megállapodás végrehajtását.

2.	Az e megállapodásra vonatkozó ügyekben elismert szakértelemmel rendelkező nem kormányzati szervezetek megfigyelőként részt vehetnek a felek VIII. cikk szerint összehívott ülésein, kivéve az ügyvezetői üléseket és a küldöttségvezetők üléseit.

3.	A felek ülésén megfigyelőként részt venni szándékozó nem kormányzati szervezet részvételi szándékáról az ülést megelőzően legalább 50 nappal értesíti az igazgatót. Az igazgató legalább 45 nappal az ülés kezdete előtt értesíti a feleket az ilyen nem kormányzati szervezetek nevéről.

4.	Amennyiben a felek ülése és az értesítés között 50 napnál rövidebb idő telik el, az igazgató nagyobb rugalmassággal rendelkezik a meghívók kiküldésének időzítésére.

5.	Egy nem kormányzati szervezet csak akkor vehet részt megfigyelőként az ülésen, ha a kérdéses ülés kezdete előtt legalább 30 nappal a felek többsége hivatalosan nem nyújt be írásos ellentmondást.

A részt vevő megfigyelő:

a)	az e melléklet 2. bekezdése szerinti ülésen jelen lehet, de nem szavazhat;

b)	az elnök felkérésére az ülésen szóbeli nyilatkozatot tehet;

c)	az elnök engedélyével az ülésen dokumentumokat oszthat szét; és

d)	adott esetben és az elnök jóváhagyásával egyéb tevékenységeket végezhet.

7.	Az igazgató felkérheti a nem kormányzati szervezet megfigyelőit, hogy ésszerű díjakat fizessenek, és hogy viseljék részvételük költségeit (pl. másolási költségek).

8.	A felek ülésére bebocsátott megfigyelőknek megküldik, vagy egyéb módon eljuttatják azokat a dokumentumokat, amelyek a felek számára általában rendelkezésre állnak, a bizalmas üzleti adatokat tartalmazók kivételével.

9.	A felek ülésére bebocsátott megfigyelőknek be kell tartaniuk az ülés többi résztvevőjére vonatkozó szabályokat és eljárásokat.

30.12.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 348/54

AZ AKCS–EK NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGÁNAK 9/2005 HATÁROZATA

(2005. július 27.)

a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) személyzeti szabályzatáról

(2005/939/EK)

AZ AKCS–EK NAGYKÖVETEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel a Cotonou-ban 2000. június 23-án, egyrészről az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt partnerségi megállapodásra (1)(a továbbiakban: a Cotonou-i Megállapodás) és különösen annak III. melléklete 2. cikkének (6) bekezdésére,

tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti, a megállapodás pénzügyi jegyzőkönyve alapján nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és adminisztrációjáról szóló 2000. szeptember 12-i belső megállapodásra,

tekintettel a Bizottságnak a Vállalkozásfejlesztési Központtal egyetértésben kidolgozott javaslatára,

mivel a Nagykövetek Tanácsának a Cotonou-i Megállapodás aláírását követően meg kell állapítania a Vállalkozásfejlesztési Központ személyzeti szabályzatát,

ELFOGADTA A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONT ALÁBBI SZEMÉLYZETI SZABÁLYZATÁT:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1) Az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága ezt a személyzeti szabályzatot (a továbbiakban: a szabályzat) a Vállalkozásfejlesztési Központ (a továbbiakban: a Központ) tevékenységének nemzetközi és nyilvános jellegére figyelemmel határozza meg. A személyzeti szabályzat különösen az alkalmazottak jogait és kötelességeit, a foglalkoztatás feltételeit, a besorolást, továbbá a szolgálati jogviszony megszűnését, a munkafeltételeket, a díjazást és a szociális juttatásokat, valamint a fegyelmi és a fellebbezési eljárásokat szabályozza.

(2) A Központ igazgatótanácsa (a továbbiakban: az igazgatótanács) a Központ igazgatója (a továbbiakban: az igazgató) által a Központnak benyújtott belső szabályokra vonatkozóan e szabályzat keretein belül javaslatokat vagy módosításokat fogadhat el az e szabályzatban megtestesülő elvek részletesebb meghatározása céljából; ez a lehetőség különösen az említett szabályokban kifejezetten meghatározott szempontokra vonatkozik.

(3) Az igazgatótanács a belső szabályokra irányuló, általa elfogadott javaslatokról vagy módosításokról a lehető legkorábban – az elfogadásukat követő 30 munkanapon belül – értesíti az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságát (a továbbiakban: Nagykövetek Bizottsága) és a Bizottságot.

Az igazgatótanács, amennyiben szükségesnek ítéli, átmenetileg és feltételesen alkalmazhatja a belső szabályokra irányuló, általa elfogadott javaslatokat és módosításokat. Az alkalmazás érvényességének kezdeti időpontja nem lehet korábbi, mint az igazgatótanács általi elfogadás időpontja.

A Nagykövetek Bizottsága az értesítés időpontjától számított három hónapon belül vagy jóváhagyja a számára elküldött belső szabályokat, vagy módosítja azokat.

(4) A Cotonou-i Megállapodás, a Belgium és a Központ közötti, székhelyről szóló megállapodás, a Központ alapokmánya és eljárási szabályzata, a szabályzat és az annak szerves részét képező mellékletek, a Központ pénzügyi szabályzata, a szabályzat hatálybalépését követően e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban jóváhagyott belső szabályok, az igazgató által meghatározott belső végrehajtási szabályok, valamint bármely egyéni, a felvételkor vagy azt követően, de mindkét esetben az igazgatótanács jóváhagyásával írásban megállapított feltétel együttesen alkotja az igazgatóra, az igazgatóhelyettesre és a Központ a 2. cikk szerinti alkalmazottaira alkalmazandó jogi kereteket.

(5) A korábbi egyezmények személyzeti szabályzata alapján juttatásokra és adócsökkentésekre jogosult alkalmazottak ezekre továbbra is jogosultak.

2. cikk

(1) A szabályzat meghatározza az alábbiakra vonatkozó feltételeket:

—	a Központ igazgatója és az igazgatóhelyettese,

—	a Központ alkalmazottai,

—	a Központ helyi alkalmazottai.

(2) A szabályzat szerint a Központ alkalmazottja minden személy, aki az igazgató által aláírt, a 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti meghatározott időszakra szóló szerződés alapján, valamint a szabályzatban meghatározott módon és korlátozásokkal áll alkalmazásban.

(3) A szabályzat alkalmazásában a Központ helyi alkalmazottja minden személy, aki az igazgató által aláírt, határozott időre szóló szerződés alapján áll alkalmazásban fizikai vagy karbantartási feladatok ellátására a 7. cikkben meg nem határozott beosztásban, a helyi szokásoknak megfelelően.

(4) Az e személyzeti szabályzatban található, férfiakra vonatkozó utalások egyúttal a nőkre vonatkozó utalásnak is tekintendők, illetve fordítva, kivéve ha a szöveg egyértelműen mást jelez.

3. cikk

(1) Az igazgatótanács felelős a 2A és a 2B besorolási fokozatú alkalmazottak felvételének – az igazgató javaslata alapján történő – jóváhagyásáért, az alkalmazottak szerződéseinek meghosszabbításáért vagy megszüntetéséért, továbbá valamennyi, egy vagy több alkalmazottra vonatkozó különleges feltételért.

A helyi alkalmazottak felvételéről és szerződésük megújításáról, meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályoknak megfelelő szokásos eljárásokat követően az igazgató dönt.

(2) Az igazgató az alkalmazottak felvételére és a szerződéseik megújítására, meghosszabbítására és megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérdésben kéri az igazgatótanács jóváhagyását. Ezek a kérdések kiterjednek többek között a megüresedett álláshelyekre, a megüresedett álláshelyek meghirdetésének módjára, a beküldött pályázatokra és a jelöltek kiválasztásának módszerére és alapjára.

4. cikk

(1) Létre kell hozni az alábbi bizottságokat:

—	egy személyzeti bizottságot,

—	egy felvételi/előléptetési bizottságot,

amelyek a szabályzat által rájuk ruházott feladatokat látják el.

A testületek összetételét és eljárásait az V. melléklet rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni.

(2) A személyzeti bizottság az alkalmazottak érdekeit képviseli a Központtal szemben, és kapcsolatot tart a Központ és az alkalmazottak között. A bizottság hozzájárul a szolgálat zökkenőmentes működéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a személyzeti ügyekkel kapcsolatos vélemények kifejtésére.

A személyzeti bizottság javaslatokat nyújthat be az igazgatónak az alkalmazottak munkakörülményei vagy általános életkörülményei javítására vonatkozóan.

(3) Az igazgatót tájékoztatni kell a személyzeti bizottság megválasztásáról, a jelöltekről és a szavazás eredményéről.

Az igazgatónak a személyzeti bizottság tagjainak nevéről írásban tájékoztatnia kell az igazgatótanácsot.

Az igazgató a személyzeti bizottság számára kötelezettségei teljesítéséhez biztosítja az ésszerűen elvárható feltételeket.

(4) Az igazgató valamennyi, a költségvetésben előírt (és a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, határozatlan időre szóló szerződéssel kapcsolatos) állományban lévő megüresedett álláshely vagy előléptetés tekintetében felvételi/előléptetési bizottságot nevez ki.

5. cikk

A Központ igénybe veheti kirendelt szakértők vagy harmadik felek által finanszírozott szakértők szolgálatait. Ezen szakértők tekintetében az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok irányadók.

Bármely, a Központ valamely alkalmazottjától megkövetelt képesítésekkel és tapasztalattal egyenértékű képesítésekkel és tapasztalattal rendelkező nemzeti vagy nemzetközi köztisztviselő vagy magánszektorbeli tisztviselő, akit ideiglenesen a Központba áthelyeztek vagy más alkalmazottal kicseréltek, kirendelt szakértőnek tekintendő.

II. CÍM

AZ ALKALMAZOTTAK

I. FEJEZET

Kinevezés – Besorolás – Letelepedési terv

6. cikk

(1) Az alkalmazott kinevezésének kizárólagos célja valamely, az álláshelyeknek a 10. cikkel összhangban a költségvetéshez mellékelt listáján szereplő megüresedett álláshelynek – a szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelő – betöltése.

(2) Az állományban lévő alkalmazottakat az alábbi szerződések valamelyike alapján foglalkoztatják:

Határozatlan időre szóló szerződés

Az igazgatótanács által jóváhagyott szerződésre az alábbi feltételek vonatkoznak:

—	finanszírozás rendelkezésre állása,

—	folyamatosan kielégítő teljesítmény, a 30. cikkel összhangban,

—	az alkalmazott által betöltött feladatkör fennállása,

—	a feladatkör szerződés szerinti ellátásának képessége.

A „határozatlan időre szóló szerződés” nem jelent folyamatos foglalkoztatást.

Bármely szerződés megszüntethető fegyelmi eljárás eredményeként.

Határozott időre szóló szerződés

—

Az igazgató által jóváhagyott szerződés olyan alkalmazottra vonatkozóan, akit a Központ költségvetéshez csatolt, álláshelyeket tartalmazó listán szereplő, a költségvetési hatóságok által ideiglenesnek minősített álláshelyre vettek fel. E szerződések időtartama legfeljebb két év, kétszer megújítható, legfeljebb öt évre.

—	Az igazgató által jóváhagyott szerződés olyan alkalmazottra vonatkozóan, akit a Központ által igazgatott programok vagy alapok alapján létrehozott álláshelyre vettek fel.

Rövid távú szerződések

Az igazgató által jóváhagyott szerződés olyan alkalmazottra vonatkozóan, aki teljes- vagy részmunkaidőben, de nem a Központ költségvetéséhez csatolt, az álláshelyeket tartalmazó listán szereplő álláshelyen végzi feladatát. A rövid távú szerződések időtartama legfeljebb egy év, kétszer megújítható, legfeljebb két évre.

A valamely alkalmazott felvételére vonatkozó, az I. mellékletben szereplő mintának megfelelően elkészített szerződés tartalmazza a határozatlan idejű szerződés érvénybelépésének időpontját, az alkalmazott besorolási osztályát, besorolási fokozatát és fizetési fokozatát, valamint az alkalmazottnak a szabályzat betartására vonatkozó kötelezettségét. A szerződésben figyelembe kell venni a Központ alkalmazottjaként korábban bármilyen szolgálati jogviszonyban töltött éveket.

7. cikk

(1) A személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó álláshelyeket az azoknak megfelelő feladatok természetének és fontosságának megfelelően négy besorolási osztályba kell sorolni, csökkenő hierarchikus sorrendben: „igazgatók”, „szakmai alkalmazottak”, „irodai alkalmazottak” és „kisegítő alkalmazottak”.

(2) Minden egyes besorolási osztály besorolási fokozatokra, és minden egyes besorolási fokozat fizetési fokozatokra oszlik.

A besorolási osztályokat, besorolási fokozatokat (az azoknak megfelelő, rájuk jellemző feladatkörrel) és a fizetési fokozatokat, egyéb információkkal együtt, a II. mellékletben szereplő táblázat tartalmazza. E táblázat alapján az igazgató meghatározza a Központban az egyes álláshelyekhez kapcsolódó feladatokat és hatásköröket.

(3) A „szakmai” besorolási osztályba irányítási és tanácsadói feladatkört ellátó, egyetemi végzettséggel rendelkező alkalmazottak tartoznak. E besorolási osztály négy besorolási fokozatra oszlik:

a 2A és a 2B besorolási fokozatba „vezető szakértői” feladatkört ellátó alkalmazottak tartoznak, amely feladatkörhöz egyetemi vagy azzal egyenértékű, posztgraduális képzésben való részvételt lehetővé tevő végzettség, valamint a megfelelő szakterületen legalább 20, illetve 15 éves, a diploma megszerzését követően szerzett szakmai tapasztalat szükséges;

a 2C és a 2D besorolási fokozatba „szakértői” feladatkört ellátó alkalmazottak tartoznak, amely feladatkörhöz egyetemi vagy azzal egyenértékű, posztgraduális képzésben való részvételt lehetővé tevő végzettség, valamint a megfelelő szakterületen legalább 10, illetve 5 éves, a diploma megszerzését követően szerzett szakmai tapasztalat szükséges.

Az igazgatótanács, az igazgató javaslatára, meghatározza a 2A besorolási fokozatba tartozó beosztások számát.

(4) Az „irodai” besorolási osztály három besorolási fokozatra oszlik:

két olyan besorolási fokozatra, amelybe „vezető asszisztensi”, illetve „irodai asszisztensi” feladatköröket ellátó alkalmazottak tartoznak:

—	a 3A besorolási fokozat, amelyhez a feladatkörhöz kapcsolódó szakterületen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettség, valamint ennek megfelelő, a diploma megszerzését követően szerzett, legalább 5 éves szakmai tapasztalat szükséges;

—	a 3B besorolási fokozat, amelyhez középfokú vagy azzal egyenértékű végzettség, elismert titkárképző intézményben szerzett diploma, valamint ennek megfelelő, a diploma megszerzését követően szerzett, legalább 5 éves szakmai tapasztalat szükséges;

b)	valamint a 3C besorolási fokozatra, amelybe „titkári” vagy „irodai” feladatkört ellátó alkalmazottak tartoznak, amelyhez középfokú vagy azzal egyenértékű végzettség, és a végzettség megszerzését követően szerzett, legalább 3 éves szakmai tapasztalat szükséges.

(5) A „támogató személyzet” besorolási osztálya a 4A besorolási fokozatot tartalmazza, amelybe a „technikai személyzet” feladatkörét ellátó alkalmazottak tartoznak, amely feladatkörhöz alapfokú végzettség szükséges, lehetőleg műszaki ismeretekkel kiegészítve, valamint legalább kétéves szakmai tapasztalat.

8. cikk

(1) Az alkalmazottnak a felvételekor érvényes besorolását – a besorolási osztály, besorolási fokozat és fizetési fokozat pontos meghatározásával – a költségvetéssel, valamint az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban az igazgató határozza meg.

(2) Az alkalmazottakat a szintjük első fizetési fokozatába kell felvenni.

Az adott személy képzését és speciális szakmai tapasztalatának figyelembevétele érdekében azonban az igazgató engedélyezheti, hogy a 2. fokozatba vegyék fel, és így az első fokozatot átugorja.

(3) Ha egy alkalmazottat olyan beosztásba neveznek ki, amely magasabb besorolási fokozatnak felel meg, mint amelyre őt kinevezték, ez a szerződésének a módosítását teszi szükségessé.

9. cikk

(1) Az igazgató valamennyi alkalmazottat a besorolási osztályának és besorolási fokozatának megfelelő feladatkörrel járó álláshelyre nevezi ki, kizárólag a Központ érdekében és az állampolgárság figyelembevétele nélkül.

(2) Valamely alkalmazottnak egységvezetővé vagy egységvezető-helyettessé való kinevezésére bármely besorolási fokozatban kizárólag működési okokból kerül sor.

(3) A tagok kinevezése, amennyire lehetséges, tükrözi a Központ közös AKCS–EK jellegét.

(4) A Brüsszelen kívüli állomáshelyre való kinevezés tekintetében az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok irányadók.

10. cikk

A Központ éves költségvetéséhez csatolt táblázat meghatározza a beosztások számát valamennyi besorolási osztályban és besorolási fokozatban, és jelzi a megüresedett álláshelyeket.

II. FEJEZET

Jogok és Kötelezettségek

11. cikk

(1) Az alkalmazottaknak kizárólag a Központ érdekeit szem előtt tartva kell feladataikat ellátni, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást kell tanúsítaniuk; semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy a Központon kívüli személytől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat.

(2) Az alkalmazottak az igazgató engedélye nélkül egyetlen kormánytól vagy a Központon kívüli más helyről sem fogadhatnak el semmiféle kedvezményt, ajándékot vagy fizetséget, kivéve ha azzal a kinevezésüket megelőzően, illetve különleges szabadsága során nyújtott szolgálataikat ismerik el.

12. cikk

(1) Az alkalmazottak tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a Központnál betöltött tisztségükre rossz fényt vethet vagy a Központ hírnevét ronthatja.

(2) Az alkalmazottak nem folytathatnak olyan – sem jövedelemszerző, sem ingyenesen végzett – tevékenységet, amely függetlenségüket valószínűleg csorbítja vagy a Központ érdekeit sérti.

13. cikk

Amennyiben egy alkalmazott törvényes házastársa vagy vele élettársi viszonyban élő személy jövedelemszerző foglalkozással rendelkezik, az alkalmazott erről tájékoztatja az igazgatót.

Ha a foglalkozás jellege összeférhetetlennek bizonyul az alkalmazott feladataival vagy a Központ érdekeivel, és az alkalmazott nem tud kötelezettséget vállalni arra, hogy az határozott és ésszerű időn belül megszűnik, az igazgató javasolja, hogy az igazgatótanács határozzon arról, az alkalmazott továbbra is a beosztásában maradjon, megszüntessék a szerződését vagy felfüggesszék.

14. cikk

Amennyiben feladatainak ellátása során az alkalmazottnak olyan ügyben kell állást foglalnia, amelynek kezeléséhez vagy kimeneteléhez olyan személyes érdeke fűződik, amely sértené függetlenségét, erről az igazgatót tájékoztatja.

15. cikk

Az alkalmazott a szolgálati jogviszonyának megszűnését követően is köteles tisztességes és körültekintő magatartást tanúsítani bizonyos, a Központhoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó megbízatások vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban.

16. cikk

(1) Az alkalmazottak a lehető legnagyobb körültekintéssel járnak el a feladataik végzése során vagy azzal kapcsolatban tudomásukra jutott valamennyi tény és információ tekintetében; nyilvánosságra még nem hozott dokumentumot vagy információt semmilyen módon nem fednek fel arra jogosulatlan természetes vagy jogi személy előtt. Az alkalmazottakra e kötelezettség a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően még 10 éven át vonatkozik.

(2) Az alkalmazottak az igazgató engedélye nélkül sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhatnak vagy hozathatnak nyilvánosságra semmilyen szöveget, amelynek tárgya a Központ tevékenységével kapcsolatos. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett közzététel alkalmas arra, hogy a Központ érdekeit sértse.

17. cikk

Minden, az alkalmazottak írásaiból eredő vagy feladatainak ellátása során keletkező jog, beleértve a szerzői és szabadalmi jogokat, a Központot illeti.

18. cikk

Az alkalmazottaknak az alkalmazás helyén vagy olyan helyen kell lakniuk, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazás helyétől, mint ami feladataik megfelelő ellátásával összeegyeztethető.

19. cikk

(1) Az alkalmazott, a hierarchiában elfoglalt helyétől függetlenül, segíti és tanácsaival támogatja feletteseit; az alkalmazott felelős a rábízott feladatok teljesítéséért.

(2) A szolgálat bármely részlegét irányító alkalmazott felelősséggel tartozik feletteseinek a ráruházott hatáskörök ellátásáért és az általa adott utasítások teljesítéséért. Beosztottainak felelőssége semmiképpen sem mentesíti az alkalmazottat saját felelőssége alól.

(3) Amennyiben az alkalmazott olyan utasításokat kap, amelyet szabálytalannak tart vagy amelynek teljesítése súlyos következményekkel járhat, arról – szükség esetén írásban – tájékoztatnia kell közvetlen felettesét. Ha felettese az utasításokat írásban megerősíti, az alkalmazott köteles azt teljesíteni, kivéve ha ez a büntetőjog szabályaiba ütközik vagy a személyi biztonságra túlságosan nagy kockázatot jelentene. Amennyiben az utasítások jogszabályba ütköznek, az alkalmazott jelenti az ügyet az igazgatónak.

20. cikk

(1) Az alkalmazottat kötelezni kell arra, hogy azt a kárt, amelyet kötelezettségeinek a feladatai ellátása során vagy azzal kapcsolatban való súlyos megszegésével a Központnak okoz, egészben vagy részben megtérítse.

(2) Az igazgatóság az igazgató javaslata alapján indokolással ellátott határozatot hoz a fegyelmi ügyek vonatkozásában megállapított eljárásnak megfelelően.

21. cikk

(1) A Központ alkalmazottait megillető kiváltságok és mentességek biztosítása kizárólag a Központ érdekében történik. A Cotonou-i Megállapodás – és adott esetben a székhelyről szóló megállapodás – kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvének a Központra és személyzetére is alkalmazandó, megfelelő rendelkezéseire is figyelemmel az alkalmazottak nem mentesülnek magánjellegű kötelezettségeik teljesítése vagy a hatályos jogszabályoknak és rendőrségi rendelkezéseknek való megfelelés alól.

(2) Az érintett alkalmazott haladéktalanul tájékoztatja az igazgatót, ha e kiváltságok és mentességek vita tárgyát képezik.

22. cikk

(1) A Központ segítséget nyújt minden alkalmazottnak olyan személy elleni eljárásban, aki az alkalmazott vagy családtagjai sérelmére, az alkalmazott beosztása vagy feladatainak ellátása miatt fenyegetést, becsületsértést, rágalmazást, illetve bármilyen személy vagy vagyon elleni támadást követett el. A Központ egyetemlegesen megtéríti az alkalmazottnak az ilyen esetben elszenvedett kárt, amennyiben azt nem az alkalmazott szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, és nem volt lehetséges az elkövetővel megtéríttetni a kárt.

(2) A Központ lehetővé teszi az alkalmazottak képzését, amennyiben ez összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésének követelményeivel, és a Központ érdekeit szolgálja.

23. cikk

Az alkalmazott jogosult az egyesülési jog gyakorlására, tagja lehet különösen szakszervezeteknek vagy személyzeti szervezeteknek. A szakszervezeti vagy személyzeti szervezeti feladatok ellátásának ténye nem jelenthet hátrányt az érintett személynek.

24. cikk

(1) Az alkalmazottak a feladataikkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó petíciót nyújthatnak be az igazgatónak.

(2) Az e szabályzat alapján egy meghatározott személyre vonatkozóan hozott minden határozatot írásban haladéktalanul közölni kell az alkalmazottal.

(3) Az alkalmazottat hátrányosan érintő minden határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat.

25. cikk

(1) Minden alkalmazottnak csak egyetlen személyi aktája lehet. Az akta az alábbiakat tartalmazza:

—	a hivatali státusára vonatkozó valamennyi dokumentum, valamint az alkalmasságára, teljesítményére és magatartására vonatkozó valamennyi jelentés,

—	az alkalmazott ezen iratokkal kapcsolatban tett valamennyi észrevétele.

Az alkalmazott jogosult betekinteni a személyi aktájában lévő valamennyi dokumentumba. Szolgálati jogviszonyának megszűnését követően ez a jog még legfeljebb két évig megilleti.

A személyi aktát bizalmasan kell kezelni, és abba csak a hivatal helyiségeiben lehet betekinteni. A vonatkozó dokumentumok másolatait meg kell küldeni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságának, amennyiben az alkalmazott ellen a Bíróságon keresetet indítottak, és a Bíróság a dokumentumokat kéri.

(2) Az alkalmazott személyi aktájában található, az 55. cikk (2) bekezdésének megfelelően első fokú fegyelmi intézkedésre vonatkozó dokumentumokat három év elteltével el kell távolítani az aktából, amennyiben az időszak alatt az alkalmazottal szemben nem került sor újabb fegyelmi intézkedésre.

III. FEJEZET

Felvétel – időközi értékelés – szakmai előléptetés – a szolgálati jogviszony/szerződés megszűnése – a beosztásból való eltávolítás

1. szakasz

Felvétel

26. cikk

(1) Az alkalmazottak felvétele során arra kell törekedni, hogy a Központ részére olyan személyek munkáját biztosítsák, akik megfelelnek az alkalmasság, a teljesítmény és a tisztesség legmagasabb szintű követelményeinek.

(2) A alkalmazottakat versenyvizsga alapján, az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban kell kiválasztani.

(3) A (2) bekezdésben említett szabályokban meghatározott felvételi eljárás nyílt, átlátható, és a Cotonou-i Megállapodást aláíró államok valamennyi állampolgára számára azonos részvételi és alkalmazási lehetőséget kínál.

Az alkalmazottakat fajra, vallásra és nemre való tekintet nélkül kell kiválasztani.

Semmilyen beosztás sem tartható fenn valamely tagállam állampolgárai számára.

A valamely beosztáshoz szükséges, azonos szakképesítéssel és tapasztalattal rendelkezők esetében a Cotonou-i Megállapodást aláíró államok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi területről kell kiválasztani az alkalmazottakat.

Az alkalmazottak felvételekor a lehetőségekhez mérten figyelembe kell venni a Központ közös AKCS–EK jellegét.

27. cikk

(1) Az alkalmazott kizárólag az alábbi feltételekkel alkalmazható:

a)	a Cotonou-i Megállapodást aláíró valamelyik állam állampolgára;

b)	a katonai szolgálatról szóló, rá vonatkozó jogszabályok által előírt valamennyi kötelezettségének eleget tett;

c)	megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;

d)	a 26. cikk (2) bekezdésében említett versenyvizsgán alapuló eljárással vették föl;

e)	a Központ által kijelölt orvos által elvégzett orvosi vizsgálat szerint fizikailag alkalmas feladatainak elvégzésére;

f)	igazolja a Központ két hivatalos munkanyelve (francia vagy angol) közül az egyik alapos ismeretét, valamint a másik munkanyelvnek a feladatkör ellátásához szükséges, kielégítő szintű ismeretét.

(2) Valamennyi alkalmazott hivatalba lépését megelőzően az alábbi dokumentumokat nyújtja be a Központnak:

a)	orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy alkalmas leendő feladatainak ellátására;

b)	katonai szolgálatának letöltését igazoló dokumentum;

c)	dokumentum, amely igazolja, hogy a Cotonou-i Megállapodást aláíró valamelyik állam teljes jogú állampolgára;

d)	családi állapotára, valamint házastársának és eltartott gyermekeinek családi állapotára vonatkozó dokumentumok.

(3) Az alkalmazott a Központ kérésére vállalja, hogy a próbaidőszak vége előtt részt vesz a Központ orvosa által végzett orvosi vizsgálaton.

28. cikk

(1) A megüresedett álláshelyek betöltése érdekében az igazgató – miután megvizsgálta annak lehetőségét, hogy áthelyezéssel vagy a 32. és 33. cikkben foglaltak alapján besorolási fokozat vagy osztály szerinti előléptetéssel a Központ alkalmazottait nevezze ki – megindítja a 4. cikk (1) bekezdésében, a 26. cikk (2) bekezdésében és az V. mellékletben említett szabályokkal összhangban versenyvizsgán alapuló külső felvételi eljárást.

(2) A felvételi eljárás a jövőbeli felvétel számára készülő tartaléklista összeállítása céljából is kezdeményezhető.

29. cikk

(1) Az alkalmazott felvételét követően hat hónapos próbaidőt tölt le.

(2) Azt az alkalmazottat, akinek a munkája nem bizonyult megfelelőnek ahhoz, hogy beosztásában véglegesítsék, el kell bocsátani. Az igazgató azonban kivételes esetben további időszakokkal – amelyek összesen legfeljebb hat hónapot tehetnek ki – meghosszabbíthatja a próbaidőt.

(3) Ha a próbaidő és a hosszabbítások során az alkalmazott betegség, szülési szabadság vagy baleset miatt folyamatosan legalább egy hónapig nem tudja ellátni a feladatait, az igazgató a megfelelő időtartammal meghosszabbíthatja a próbaidőt.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül a próbaidő teljes időtartama legfeljebb tizenkét hónap lehet.

(5) A próbaidejét töltő alkalmazott – ellenkező megállapodás hiányában – a próbaidő alatt bármikor, egy hónapos felmondási idővel felmondhat.

2. szakasz

Időközi értékelés – Szakmai előléptetés

30. cikk

(1) Tizenkét havonta, a naptári év végén és az igazgató által meghatározott belső végrehajtási szabályokra is figyelemmel az alkalmazott felettesei értékelő jelentést készítenek az alkalmazott alkalmasságáról, teljesítményéről és magatartásáról.

(2) Az értékelő jelentést át kell adni az alkalmazottnak. Az alkalmazottnak jogában áll az értékeléssel kapcsolatban bármilyen, általa fontosnak tartott észrevételt tenni.

31. cikk

(1) Az az alkalmazott, aki ugyanazon besorolási fokozatban és fizetési fokozatban legalább kétéves folyamatos szolgálati jogviszonyt töltött el, és jó teljesítményt nyújtott, valamint szerződése ezen időszakot követően még legalább egy hónapig tart, besorolási fokozatának következő fizetési fokozatába léphet.

(2) A fent említett fizetési fokozatbeli előrelépés nem automatikus, hanem az alkalmazottnak a felettesek által készített értékelés szerinti alkalmassága, teljesítménye és magatartása, valamint feladatai összetettségének változása alapján az igazgató határoz arról.

32. cikk

(1) Az alkalmazott besorolási fokozata szerinti előléptetésre kizárólag a következő fokozatba, megüresedett álláshely betöltése érdekében igazgatói kinevezéssel kerülhet sor, az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban.

(2) A közvetlenül az alkalmazott besorolási osztálya fölötti besorolási fokozatba történő előléptetés céljából – érdemeik összehasonlítását és a feletteseik által készített jelentések figyelembevételét követően – azon alkalmazottak közül kell választani, akik saját besorolási fokozatukban letöltötték a minimális szolgálati időt.

(3) A következő besorolási osztályba történő előléptetés céljából – összehasonlító értékelést követően – azon pályázó alkalmazottak közül kell választani, akik rendelkeznek a szükséges képzéssel és tapasztalattal, és saját besorolási fokozatukban letöltötték a minimális szolgálati időt. Az alkalmazottat az új besorolási osztály legalacsonyabb besorolási fokozatába kell kinevezni.

(4) A besorolási fokozat vagy osztály szerinti előléptetésre való jogosultság feltétele az adott besorolási fokozatban eltöltött legalább két év.

33. cikk

(1) Az alkalmazottat abba a fizetési fokozatba kell besorolni, amelyért járó fizetés összege legközelebb áll a korábbi besorolási fokozatában kapott fizetéséhez.

(2) Új besorolási fokozatában az alkalmazott nem kaphat alacsonyabb alapfizetést, mint amelyet korábbi besorolási fokozatában kapott.

(3) Az alkalmazott nem kerülhet anyagilag kedvezőtlenebb helyzetbe olyan esetben, amikor előléptetése nélkül a korábbi besorolási fokozatában érdemei alapján magasabb fizetési fokozatba léphetett volna. Ebben az esetben az alkalmazott egy fizetési fokozattal magasabbra kerül abban az időpontban, amikor korábbi besorolási fokozatában érdemei alapján a magasabb fizetési fokozat megillette volna.

3. szakasz

A szolgálati jogviszony megszűnése – A szerződés megszűnése

34. cikk

A munkaviszony (az elhalálozás okán történt megszűnést leszámítva) megszűnik a következő esetekben:

1.	Az alkalmazott részéről történő felmondás esetén a felmondási idő végén. A felmondási idő – amennyiben a felek közös megegyezéssel rövidebb időtartamban nem állapodnak meg – legalább három hónap, legfeljebb hat hónap.

A Központ részéről történő felmondás esetén a felmondási idő végén.

A felmondási idő letöltött szolgálati évenként egy hónap, de legalább három, legfeljebb kilenc hónap. A felmondási idő azonban nem kezdődhet el szülési szabadság vagy betegszabadság idején, feltéve hogy a betegszabadság időtartama nem haladja meg a három hónapot. A szülési szabadság vagy betegszabadság idejére a felmondási időt – az említett korlátozásokra is figyelemmel – fel kell függeszteni.

3.	Annak a hónapnak a végén, amikor az alkalmazott betölti a 65. életévét.

4.	A Központ hatékony működése érdekében alkalmatlanság vagy nem megfelelő munkavégzés esetén az alkalmazott szerződését az 55. cikkel összhangban a foglalkoztatás ideje alatt is meg lehet szüntetni.

A Központ – különösen finanszírozás hiányában történő – bezárása esetén az alkalmazott letöltött szolgálati évenként egy havi – összesen legfeljebb tizenkét havi – bruttó alapfizetésének megfelelő végkielégítésben részesül. Az összeget az alkalmazott legutolsó havi bruttó fizetése alapján kell kiszámítani.

6.	Létszámcsökkentés miatti elbocsátás esetén az érintett alkalmazott a (2) bekezdésben foglaltak szerint kapja meg a felmondását, és az (5) bekezdésben foglaltak szerint részesül végkielégítésben.

35. cikk

Az alkalmazott szerződését az igazgató kezdeményezésére az alábbi esetekben felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni:

a)	a próbaidő alatt vagy végén, a 29. cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelően;

b)	amennyiben az alkalmazott már nem felel meg a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek;

c)	a 36. cikkben meghatározott esetben;

d)	a 37. cikkben meghatározott esetben.

36. cikk

(1) Az e cím VI. fejezetében megállapított fegyelmi eljárás lezárását követően az alkalmazott szerződését – az alkalmazott szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett, súlyos kötelezettségszegése esetén – felmondási idő nélkül meg lehet szüntetni. A szerződés megszüntetéséről az igazgató határoz azt követően, hogy az érintett személy lehetőséget kapott a védekezése előadására.

(2) Az alkalmazottat szerződésének megszüntetése előtt az 57. cikkben megállapított feltételek esetén fel lehet függeszteni.

(3) Amennyiben az alkalmazottat e cikk (1) bekezdése alapján felmentik a munkavégzés alól, az igazgató javasolhatja az igazgatótanácsnak, hogy az érintett személytől részben vagy egészben vonja meg a végkielégítésre, valamint a 46. és 52. cikkben foglalt szabályokban megállapított költségtérítésre szóló jogosultságot.

37. cikk

(1) A Központ köteles felmondási idő nélkül megszüntetni az alkalmazott szerződését, ha az igazgató megállapítja, hogy az érintett személy a felvételekor szándékosan hamis információt nyújtott be szaktudására vagy a 27. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételekre vonatkozóan.

(2) Ebben az esetben a szerződés megszüntetéséről az igazgató javaslata alapján az igazgatótanács határoz azt követően, hogy meghallgatta az érintett személyt, és lefolytatta az e cím VI. fejezetében megállapított fegyelmi eljárást.

(3) Az alkalmazottat szerződésének megszüntetése előtt az 57. cikkben megállapított feltételek esetén fel lehet függeszteni.

Alkalmazni kell a 36. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

IV. FEJEZET

Munkafeltételek

1. szakasz

Munkaidő

38. cikk

(1) Az aktív foglalkoztatásban álló alkalmazottaknak mindenkor a Központ rendelkezésére kell állniuk.

A rendes munkaidő azonban nem haladhatja meg a heti harminchét és fél órát, amelyet az igazgató által megállapított belső végrehajtási szabályokkal összhangban meghatározott munkaidőrendben kell teljesíteni.

(2) Az igazgató indokolt esetben részmunkaidős munkavégzést engedélyezhet az alkalmazottaknak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a Központ érdekeit szolgálná.

Az engedély megadásának feltételeit az igazgató által megállapított belső végrehajtási szabályok tartalmazzák.

39. cikk

(1) Az alkalmazott csak kivételesen, sürgős vagy nagy mennyiségű munka esetén kötelezhető túlórára. Éjszakai munkavégzés és a vasárnapokon vagy munkaszüneti napokon történő bármilyen munkavégzés kizárólag az igazgató által megállapított belső végrehajtási szabályokkal összhangban engedélyezhető.

(2) Az alkalmazott által teljesített túlórák száma félévenként nem haladhatja meg a 150 órát.

(3) A szakmai vagy irodai alkalmazottak által ledolgozott túlóra nem jogosít fel ellentételezésre vagy díjazásra.

Az (1) bekezdésben említett belső végrehajtási szabályokban megállapított feltételeknek megfelelően a kisegítő személyzeti besorolási osztályba tartozó alkalmazottak az általuk teljesített túlórákért ellentételező pihenőidőre jogosultak, illetve ha a szolgálat szükségletei a túlórák teljesítését követő hat hónapon belül nem teszik lehetővé a pihenőidő kiadását, akkor automatikusan az említett szabályokban meghatározott túlóradíjra válnak jogosulttá.

2. szakasz

Szabadság

40. cikk

(1) Az alkalmazottak az igazgató által megállapított belső végrehajtási szabályokkal összhangban naptári évenként legalább 24 munkanap és legfeljebb 30 munkanap éves szabadságra jogosultak. Az említett szabályok tartalmazzák a szabadság következő naptári évre történő átvitelének feltételeit.

(2) Az éves szabadság mellett az igazgató kivételesen, az alkalmazott kérésére rendkívüli szabadságot is engedélyezhet. A rendkívüli szabadság engedélyezésének feltételeit az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok tartalmazzák.

41. cikk

A női alkalmazottak – a 40. cikkben meghatározott szabadságon kívül, orvosi igazolás bemutatása ellenében – teljes fizetéssel járó szülési szabadságra jogosultak, amely szokásosan az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt hat héttel kezdődik, és szokásosan a szülést követően 10 hétig tart; a szülési szabadság időtartama legalább 16 hét.

Orvosi engedéllyel azonban az érintett alkalmazott a szülés várható időpontja előtt kevesebb mint 6 héttel is megkezdheti a szülési szabadságot, ebben az esetben a szabadság időtartama a szülést követő 10 hét, valamint az az időtartam, amelyet az érintett alkalmazott a szülés tényleges időpontját megelőző hatodik hetet követően még ledolgozott.

A férfi alkalmazottak a gyermek születését követő tíz héten belül öt munkanap apasági szabadságra jogosultak.

42. cikk

Az alkalmazott, ha igazolja, hogy betegség vagy baleset folytán nem tudja ellátni feladatait, az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban automatikusan betegszabadságra jogosult. A Központ saját döntése alapján orvosi szakvéleményt kérhet.

43. cikk

A részmunkaidőben dolgozó alkalmazott éves szabadsága a részmunkaidős munkavégzés időtartamára vonatkozóan megfelelő mértékben csökken. A levonható napok törtrészeit az igazgató által megállapított belső végrehajtási szabályokkal összhangban, arányosan kell kiszámítani.

44. cikk

(1) Az alkalmazott – a betegség vagy baleset kivételével – kizárólag a közvetlen felettesének előzetes engedélyével maradhat távol. Bármely vonatkozó fegyelmi intézkedés sérelme nélkül, minden szabályosan megállapított, jogosulatlan távolmaradást le kell vonni az érintett alkalmazott éves szabadságából. Ha az alkalmazott már igénybe vette az éves szabadságát, akkor automatikusan le kell vonni az adott időtartamra járó díjazását.

(2) Ha az alkalmazott a betegszabadságát az alkalmazási helyétől eltérő helyen kívánja tölteni, akkor előzetes engedélyt kell kérnie az igazgatótól.

(3) Az igazgató kivételes esetben, saját döntése alapján, az alkalmazott kérésére, személyes okokkal indokolt fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet az alkalmazottnak. A fizetés nélküli szabadság időtartama tizenöt éves időszakonként nem haladhatja meg az egy évet.

Ez alatt az idő alatt az alkalmazott nem kerülhet magasabb fizetési fokozatba, és a fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele a 31. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított minimális időtartamba.

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályokat az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok határozzák meg.

(4) Minden 18 havi folyamatos szolgálatot követően az alkalmazott, törvényes házastársa és eltartott gyermekei az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban egy hazautazás menettérti költségtérítésére jogosult.

3. szakasz

Munkaszüneti napok

45. cikk

A munkaszüneti napok listáját az igazgató állítja össze.

V. FEJEZET

Juttatások és költségtérítés

46. cikk

(1) Az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokban megállapított feltételek értelmében és ellenkező rendelkezés hiányában az alkalmazott alkalmazásából eredően besorolási osztályának, besorolási fokozatának és fizetési fokozatának megfelelő díjazásra jogosult.

Az alkalmazott erről a jogosultságáról nem mondhat le.

(2) A díjazás alapfizetésből, valamint családi és egyéb juttatásokból áll.

47. cikk

A díjazás összegét euróban kell megállapítani és kifizetni.

48. cikk

Az igazgatótanács az igazgató javaslata alapján, az Európai Unió Tanácsa által a közösségi alkalmazottak számára megállapított módszer alapján hagyja jóvá a fizetések éves kiigazítását.

49. cikk

A havi alapfizetéseket besorolási osztályonként, besorolási fokozatonként és fizetési fokozatonként a II. mellékletben szereplő táblázattal összhangban kell megállapítani.

50. cikk

(1) A 46. cikkben említett belső szabályokban megállapított, alkalmazottnak járó családi juttatások az alábbiakat foglalják magukban:

a)	háztartási támogatás;

b)	eltartott gyermek után járó támogatás;

c)	iskoláztatási támogatás.

(2) Az ebben a cikkben említett családi juttatásokban részesülő alkalmazott köteles bejelenteni a máshonnan származó hasonló juttatásokat, amelyek összegét le kell vonni az e szabályzat értelmében kifizetett juttatásokból.

(3) Az eltartott gyermek után járó támogatást az igazgató különleges és kellően indokolt döntése alapján kétszeresére lehet emelni, amennyiben a Központ által kijelölt orvos hivatalos orvosi igazolást állít ki arról, hogy a gyermek olyan szellemi vagy testi fogyatékosságban szenved, amely az alkalmazottra súlyos anyagi terhet ró.

51. cikk

Az alkalmazott alkalmazási idő alatt bekövetkező halála esetén a túlélő házastársat vagy az eltartott gyermekeket az elhunyt személy teljes díjazása megilleti az elhalálozás hónapját követő hatodik hónap végéig.

52. cikk

A 46. cikkben említett belső szabályokban megállapított feltételek értelmében az alkalmazott jogosult azon költségek megtérítésére, amelyek a hivatalba lépésekor, áthelyezésekor, hazautazási szabadsága alatt vagy szerződésének lejártakor, valamint – a 36. cikk (3) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül – feladatainak teljesítésekor vagy azzal kapcsolatban merültek föl.

53. cikk

(1) Az alkalmazott, annak törvényes házastársa vagy eltartott gyermeke elhalálozása esetén a Központ megtéríti a holttestnek az alkalmazott alkalmazási helyéről a származási helyére történő szállításával összefüggésben felmerült költségeket. A Központ ebből a célból előleget nyújthat.

A Központ szintén megtéríti az elhalálozott alkalmazott származási helyére visszatérő, az előző albekezdésben említett túlélők útiköltségét, valamint személyes használati tárgyaik és poggyászuk szállítási költségeit.

(2) Az alkalmazott kiküldetés alatt bekövetkező halála esetén a Központ megtéríti a holttestnek a haláleset helyéről az alkalmazott származási helyére történő szállításával összefüggésben felmerült költségeket.

54. cikk

Minden túlfizetett összeget vissza kell fizetni, ha a kedvezményezett tudott a kifizetés szabálytalanságáról, illetve a szabálytalanság olyan nyilvánvaló volt, hogy a kedvezményezettnek tudnia kellett róla. A behajtás szabályait az igazgató állapítja meg.

VI. FEJEZET

Fegyelmi intézkedések

55. cikk

(1) Az az alkalmazott, aki az e szabályzatban foglalt kötelezettségeit szándékosan vagy gondatlanságból nem teljesíti, fegyelmi intézkedéssel sújtható.

(2) A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:

—

első fokú intézkedések:

a)	írásbeli figyelmeztetés

megrovás

—

másodfokú intézkedések:

a)	alacsonyabb fizetési fokozatba sorolás

b)	alacsonyabb besorolási fokozatba vagy osztályba sorolás

c)	a beosztásból való eltávolítás.

(3) Egyetlen kötelezettségszegés kizárólag egy fegyelmi intézkedést vonhat maga után.

56. cikk

(1) A figyelmeztetést és a megrovást az igazgató az alkalmazott közvetlen felettesének javaslatára vagy saját kezdeményezésére, az igazgatótanáccsal folytatott konzultáció nélkül adhatja. Az érintett személyt előzetesen meg kell hallgatni. Az alkalmazottnak – amennyiben kíván – jogában áll a figyelmeztetésre vagy megrovásra válaszolni. A választ az alkalmazott személyi aktájában kell megőrizni.

(2) A többi intézkedést az 58. cikkben megállapított fegyelmi eljárás lefolytatását követően az igazgatótanács hozhatja. Az eljárást az érintett személy meghallgatását követően az igazgató vagy az igazgatótanács kezdeményezheti.

57. cikk

(1) Amennyiben az alkalmazottat súlyos kötelességszegéssel – akár szolgálati feladatainak elmulasztásával, akár törvénysértéssel – vádolják, az igazgató elrendelheti az alkalmazott felfüggesztését. Az alkalmazott felfüggesztését elrendelő határozatot a vádak felmerülését követő négy munkanapon belül, óvintézkedésként kell meghozni.

(2) Az alkalmazott felfüggesztését elrendelő határozatban meg kell határozni, hogy a felfüggesztés időtartama alatt az alkalmazott megkaphatja-e teljes díjazását, illetve annak mely részét kell visszatartani; a visszatartott rész legfeljebb az alkalmazott alapfizetésének fele lehet.

(3) Amennyiben az alkalmazott felfüggesztését elrendelő határozat hatálybalépésétől számított két hónapon belül nem születik döntés az alkalmazottról, a további felfüggesztést az igazgatótanácsnak kell megerősítenie.

(4) Amennyiben az alkalmazott felfüggesztését elrendelő határozat hatálybalépésétől számított négy hónapon belül nem születik döntés az alkalmazottról, az alkalmazott ismételten megkapja teljes díjazását.

(5) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatását követően az alkalmazottal szemben nem hoznak fegyelmi intézkedést, vagy kizárólag írásbeli figyelmeztetésben vagy megrovásban részesítik, az érintett alkalmazottat megilleti a díjazásából visszatartott összeg.

(6) Amennyiben azonban ugyanezen cselekmények miatt az alkalmazott ellen büntetőeljárást indítottak, végleges határozat csak az ügyben eljáró bíróság jogerős ítéletét követően hozható.

58. cikk

(1) A fegyelmi eljárást az igazgató kezdeményezi, és az eljárásban részt vesz egy ad hoc vizsgálóbizottság, amely jelentést készít az igazgató számára, amelyben világosan kifejti a tisztviselő terhére írt cselekményeket és adott esetben az elkövetés körülményeit.

A jelentést továbbítani kell az igazgatótanács elnökének, aki írásban tájékoztatja az érintett alkalmazottat.

Ha a tájékoztatás az alkalmazottnak felróható okból nem lehetséges, vagy ha az alkalmazott megtagadja az átvételi elismervény aláírását, a tájékoztatást megtörténtnek kell tekinteni.

(2) Az ad hoc bizottság összetételét és az általa alkalmazott eljárásokat az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok állapítják meg.

III. CÍM

AZ IGAZGATÓ ÉS AZ IGAZGATÓHELYETTES

59. cikk

(1) Az alkalmazottak jogait és kötelességeit megállapító, e szabályzatban foglalt rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre.

(2) Amennyiben e szabályzat arról rendelkezik, hogy az igazgatónak az alkalmazottakra és helyi alkalmazottakra vonatkozó határozatot kell hoznia, az igazgatóra és az igazgatóhelyettesre vonatkozó hasonló határozatot az igazgatótanácsnak kell meghoznia.

Hasonlóképpen, amennyiben e szabályzat úgy rendelkezik, hogy az alkalmazottaknak és helyi alkalmazottaknak tájékoztatniuk kell az igazgatót, az igazgató és az igazgatóhelyettes az igazgatótanácsot tájékoztatja.

IV. CÍM

A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRA, AZ ADÓZÁSRA ÉS A FELLEBBEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

Szociális rendelkezések

1. szakasz

Szociális biztonság

60. cikk

(1) A szociális biztonsági rendszerek közül az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes, az igazgató, valamint a szükséges mértékben a Központ által elismert, törvényes családtagjaik választhatják azon állam rendszerét, amelynek területén a Központ székhelye található, azon állam rendszerét, amelyben utolsó lakóhelyük volt, azon államét, amelynek állampolgárai, vagy olyan magánrendszert, amellyel a Központ megállapodást írt alá.

A választás joga azonban kizárólag egyszer gyakorolható, és a döntést a felvételtől számított három hónapon belül meg kell hozni; a döntés a hivatalba lépés napján lép hatályba.

(2) Az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes, az igazgató, valamint törvényes házastársuk – amennyiben ez utóbbi bármely más jogszabály vagy előírás értelmében hasonló jellegű és mértékű ellátásra nem jogosult – és eltartott gyermekeik a belső szabályoknak megfelelően betegségbiztosításban részesülnek. A biztosítás mértékét az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok határozzák meg.

(3) A betegségbiztosítási járulékot az alkalmazottak és a Központ a (2) bekezdésben említett belső szabályokkal összhangban fizetik.

61. cikk

(1) Az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes és az igazgató hivatalba lépésüktől kezdve – a 60. cikkben említett belső szabályokra is figyelemmel – foglalkozási megbetegedési és baleseti kockázat elleni biztosításban részesülnek. Az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes és az igazgató hozzájárulnak az említett kockázatok elleni biztosítás költségeihez.

(2) Az (1) bekezdésben említett belső szabályok meghatározzák, hogy a biztosítás mely kockázatokra nem terjed ki, illetve milyen ellátást folyósít és milyen költségeket fedez.

62. cikk

(1) Ha az alkalmazottnak, az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak gyermeke születik, a gyermek gondozását ténylegesen ellátó személyt a 60. cikkben említett belső szabályokkal összhangban egyszeri átalányjuttatás illeti meg.

(2) A gyermekszülési juttatás jogosultja köteles az ugyanazon gyermek után más forrásokból kapott bármilyen hasonló juttatást bejelenteni; e juttatások összegét az (1) bekezdésben említett juttatásból le kell vonni. A juttatás abban az esetben is csak egyszer fizethető ki, ha a Központ alkalmazottjaként mindkét szülő jogosult lenne rá.

2. szakasz

Nyugdíjalap

63. cikk

(1) A Központ az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban nyugdíjalapot hoz létre az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes és az igazgató számára. Az alkalmazottak és a Központ által az alapba befizetendő kötelező és önkéntes hozzájárulások módját, valamint a Központ alkalmazásából kilépő alkalmazottak részére történő kifizetések módját ezek a szabályok állapítják meg.

(2) A nyugdíjalap létrehozásához szükséges hozzájárulásokat az alkalmazottak és a Központ a (1) bekezdésben említett belső szabályokkal összhangban fizetik.

3. szakasz

Végleges és önkéntes távozási díj

64. cikk

(1) Az az alkalmazott, akinek a szerződése az alkalmazott és a Központ közötti megállapodás eredményeként szűnik meg, és aki legalább öt évet töltött el a Központnál – igazgatói jelentés alapján hozott igazgatótanácsi határozattal, valamint az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokkal összhangban – végleges és önkéntes távozási díjban részesülhet.

(2) A távozási díj nem automatikus, és odaítélésekor figyelembe kell venni a Központ érdekeit és célkitűzéseit. A kifizetésre az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályokban megállapított feltételek, valamint az (1) bekezdésben említett belső szabályok vonatkoznak.

(3) Nem fizethető távozási díj, ha a szerződés a 36. és 37. cikkben foglaltak szerint szűnik meg.

(4) Az igazgató és az igazgatóhelyettes nem részesülhet távozási díjban.

(5) A távozási díj összeegyeztethetetlen a 34. cikk (5) bekezdésében említett végkielégítéssel.

II. FEJEZET

Adórendelkezések

65. cikk

(1) A Központ igazgatója, igazgatóhelyettese és alkalmazottai a Központ által fizetett díjazásukból a Központot illető adót fizetnek.

Az adó alkalmazásának feltételeit és eljárását a III. melléklet tartalmazza. A bizottság szükség esetén jogosult az említett melléklet módosítására.

(2) A Központ az adót a forrásnál történő levonással hajtja be. Az adóból származó összeget a Központ költségvetésében bevételként fel kell tüntetni.

III. FEJEZET

Fellebbezési rendelkezések

66. cikk

(1) Az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes és az igazgató kérelmezhetik, hogy az illetékes hatóság határozatot hozzon személyükkel kapcsolatban. Az illetékes hatóság a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Amennyiben ezen időszak végéig a kérelemre nem érkezik válasz, ezt úgy kell tekinteni, mint a kérelemre adott elutasító választ, amely ellen a következő bekezdésnek megfelelően panaszt lehet benyújtani.

(2) Az alkalmazottak, az igazgatóhelyettes és az igazgató panaszt nyújthatnak be az illetékes hatósághoz az őket hátrányosan érintő intézkedés ellen abban az esetben is, amikor az illetékes hatóság határozatot hozott, és abban az esetben is, amikor az elmulasztotta az ezen szabályzatban előírt intézkedés elfogadását. A panasz írásbeli dokumentum, amelynek benyújtója a kérdéses vitás ügyben békés megoldást kér. A panaszt két hónapon belül kell benyújtani, ennek elmulasztása esetén a panasz semmisnek minősül. Az említett időszak kezdete:

—

amennyiben az intézkedés egy bizonyos személyt érint, az érintett személy határozatról szóló értesítésének napja, de legkésőbb azon időpont, amikor az említett személy kézhez kapta az értesítést; amennyiben azonban egy bizonyos személyt érintő intézkedés másik személyt is érint, a másik személy tekintetében az időszak kezdete az az időpont, amikor ez utóbbi kézhez kapja az értesítést,

—	a válaszadásra megállapított időszak lejártának napja, amennyiben a panasz az (1) bekezdésben foglaltak szerint a kérelmet elutasító vélelmezett határozatra vonatkozik.

Az illetékes hatóság a panasz benyújtásától számított két hónapon belül közli az érintett személlyel indokolással ellátott határozatát. Amennyiben ezen időszak végéig a panaszra nem érkezik válasz, ezt úgy kell tekinteni, mint egy vélelmezett elutasító határozatot, amely ellen a 67. cikknek megfelelően fellebbezni lehet.

Az illetékes hatóság által az indokolással ellátott határozat meghozatala céljából alkalmazott eljárást az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok állapítják meg.

E cikk alkalmazásában az illetékes hatóság a következő:

—	az alkalmazottak tekintetében az igazgató,

—	az igazgató és az igazgatóhelyettes, valamint az igazgató által hozott fegyelmi intézkedések elleni fellebbezések tekintetében az igazgatótanács,

—	az igazgató és az igazgatóhelyettes ellen, az igazgatótanács által hozott fegyelmi intézkedések elleni fellebbezések tekintetében a bizottság.

67. cikk

(1) Az alkalmazottak és a Központ, valamint az igazgató vagy az igazgatóhelyettes és a Központ közötti jogvitákat békéltetés útján, az ezen szabályzat IV. mellékletében megállapított eljárásokkal összhangban lehet rendezni. Megegyezés hiányában azonban az alkalmazott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságához fordulhat.

(2) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bírósága (a továbbiakban: a Közigazgatási Bíróság) joghatósággal rendelkezik a Központ és a Központ alkalmazottja között felmerülő minden jogvita tekintetében, amely az adott személyt a 66. cikk (2) bekezdésének értelmében hátrányosan érintő intézkedés jogszerűségére vonatkozik.

(3) A Közigazgatási Bírósághoz kizárólag az alábbi feltételekkel lehet fellebbezni:

—	a 66. cikk (2) bekezdése értelmében, az abban előírt határidőn belül az illetékes hatósághoz már nyújtottak be panaszt,

—	a panaszt kifejezett vagy vélelmezett határozattal elutasították,

—	a békéltetés eredménytelen volt, vagy a békéltető kijelölésétől számított négy hónapon belül nem jött létre megegyezés.

(4) A (2) bekezdés szerinti fellebbezéseket három hónapon belül kell benyújtani. Ezen időszak kezdete az a nap, amelyen a két fél értesítést kapott a békéltetés eredménytelenségéről, illetve, amennyiben nem jött létre megegyezés, a békéltető kijelölésétől számított négy hónapos határidő lejártának napja.

V. CÍM

HELYI ALKALMAZOTTAK

68. cikk

(1) A helyi alkalmazottakat az igazgató határozott időre szóló szerződéssel veszi fel.

(2) A II. cím – a 6–10., 29., 31–37., 40–43., 46–50. cikk és a VI. fejezet kivételével – értelemszerűen vonatkozik a helyi alkalmazottakra.

69. cikk

A helyi alkalmazottak foglalkoztatási feltételeit, különös tekintettel az alábbi feltételekre:

a)	a felvétel és a szerződés megszűnésének módja;

b)	szabadság; és

c)	besorolási osztály és díjazás;

a munkavégzés helyén érvényes szabályokkal és gyakorlattal összhangban az igazgató állapítja meg.

70. cikk

A Központ fizeti a helyi alkalmazott munkavégzésének helyén hatályos rendelkezésekben előírt szociális biztonsági járulék munkáltatót terhelő részét.

71. cikk

Bármely helyi alkalmazott kérelmezheti, hogy az igazgató a személyével kapcsolatos határozatot hozzon. Az igazgató a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül értesíti az érintett személyt indokolással ellátott határozatáról. A helyi alkalmazott, amennyiben nem ért egyet a határozattal, a 72. cikkel összhangban fellebbezést nyújthat be.

72. cikk

A Központ és a helyi alkalmazottak közötti jogvitákat a helyi alkalmazott munkavégzésének helyén hatályos jogszabályok szerint illetékes bíróság elé kell utalni.

VI. CÍM

KÜLFÖLDI SZOLGÁLATBAN LÉVŐ ALKALMAZOTTAK

73. cikk

A külföldi szolgálatban levő alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok tartalmazzák.

VII. CÍM

A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONTHOZ IDEIGLENESEN ÁTHELYEZETT ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

74. cikk

A Vállalkozásfejlesztési Központhoz különleges együttműködési vagy cseremegállapodások keretében más szervezettől vagy vállalattól ideiglenesen áthelyezett személyekre vonatkozó rendelkezéseket az igazgatótanács által az igazgató javaslata alapján elfogadott belső szabályok tartalmazzák.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

75. cikk

Ez a szabályzat az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának elfogadó határozatával egyidejűleg lép hatályba.

76. cikk

Ez a határozat elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. július 27-én.

a Nagykövetek Bizottsága részéről

az elnök

F. J. WAHNON FERREIRA

(1) HL L 317., 2000.12.15., 3. o. Az AKCS–EK Miniszterek Tanácsának 1/2003 határozatával (HL L 141., 2003.6.7., 25. o.) módosított megállapodás.

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT I. MELLÉKLETE

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZPONT (CDE)

MUNKASZERZŐDÉS (1)

Név

Születési idő

Állampolgárság

Személyazonossági igazolvány száma

Kiállítás időpontja

tekintettel a pályázatban megadott információkra, valamint a versenyvizsgán alapuló felvételi eljárást követően a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE), amelyet annak igazgatója, …. képvisel, az AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) személyzeti szabályzatáról szóló 9/2005 határozatának 6. cikkével összhangban úgy határozott, hogy Önt a Központ alkalmazottjaként alkalmazza.

Az alkalmazás feltételei a következők:

1. IDŐTARTAM

Ez a szerződés a Cotonou-i Megállapodás III. mellékletének keretében ….-án/én lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. PRÓBAIDŐ

Az alkalmazás első hat hónapját próbaidőnek kell tekinteni. Ezen időszak alatt a felek előzetes értesítés nélkül, ajánlott levél útján felmondhatják a szerződést. A próbaidő csak az újonnan felvett alkalmazottak esetében alkalmazandó.

3. AZ ALKALMAZÁS HELYE

Az alkalmazás helye jelenleg …. A Központ azonban kizárólag a Központ érdekében az alkalmazottat másik szolgálati helyre helyezheti át.

4. BESOROLÁS

Besorolási osztály:

Besorolási fokozat:

Fizetési fokozat:

Az alkalmazott hozzájárul, hogy az igazgató, amennyiben úgy véli, hogy a Központ érdeke úgy kívánja, az alkalmazottat a besorolási osztályát és fokozatát igénylő más álláshelyre helyezze át, ami az alkalmazott feladatainak változását eredményezheti.

5. HETI MUNKAIDŐ

A heti munkaidő harminchét és fél óra.

6. A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE A FELMONDÁSI IDŐ LETELTÉVEL

A Központ jelenlegi személyzeti szabályzata 34. cikkével összhangban a felek ajánlott levél útján felmondhatják a szerződést.

7. SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT

A szerződő felek elismerik, hogy az alábbiak kötelezőek rájuk nézve:

a)	a Központ alapokmánya és eljárási szabályzata, a Központ személyzeti szabályzata és a székhelyről szóló megállapodás;

b)	a Központ által a fent említett személyzeti szabályzattal összhangban megállapított belső szabályok, amelyekről az alkalmazott kijelenti, hogy azokat ismeri; az alkalmazottal szemben e szabályok módosításai nem érvényesíthetők, kivéve ha ezekről a módosításokról értesítették;

c)	bármely, a Központ által a fent említett személyzeti szabályzat 1. cikke (5) bekezdésével összhangban, az alkalmazott részére megállapított egyéni feltétel.

Az alkalmazott lemond a személyzeti szabályzatban előírt, a szolgálatba lépéskor nyújtott azon juttatásokról, amelyeket a Központtal kötött egy korábbi szerződése alkalmával már megkapott.

E szerződés figyelembe veszi az alkalmazott által a Központ alkalmazottjaként bármely korábbi szolgálati jogviszonyban eltöltött éveket.

8. JOGVITA

Az alkalmazott és a Központ közötti jogvitákat a személyzeti szabályzat 67. cikkével összhangban békéltetés útján kell rendezni, vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróság elé kell vinni.

A jogviták más módon nem rendezhetők.

9. NYILATKOZATOK

Az A. melléklet (Adminisztratív nyilatkozat) és a B. melléklet (Nyilatkozat a családról) a szerződés szerves részét képezi.

A Vállalkozásfejlesztési Központ részéről

Brüsszel

Az igazgató

A Központ igazgatója részére

Elfogadom a fenti szerződést és az abban meghatározott feltételeket.

Kézhez kaptam és tudomásul vettem a Központ alapokmányát és eljárási szabályzatát, a Központ személyzeti szabályzatát és belső szabályait.

Elfogadom és tiszteletben tartom a személyzeti szabályzatban a jogviták rendezésére előírt szabályokat, és lemondok a vitás kérdések rendezésének bármely egyéb módjáról, beleértve a más bírósághoz folyamodást.

Kelt

Az alkalmazott aláírása

(1) A szerződésmintát az e szabályzat 6. cikkében említett határozott időre szóló és rövid távú munkaszerződésekhez kell igazítani az ilyen típusú szerződések rendelkezéseinek figyelembevétele, valamint az egyedi feltételek szerződésbe foglalásának lehetősége érdekében.

AZ I. MELLÉKLET A. MELLÉKLETE

ADMINISZTRATÍV NYILATKOZAT

Név:

Keresztnév, keresztnevek:

Születési idő:

Családi állapot:

A szerződés kelte:

A szerződés hatálybalépésének időpontja:

A szerződés időtartama:

Származási hely:

Az alkalmazás célja szerinti tartózkodási hely:

Besorolási osztály, besorolási fokozat és fizetési fokozat:

Havi alapilletmény:

Különleges záradékok:

Az alkalmazott aláírása:

Az igazgató

AZ I. MELLÉKLET B. MELLÉKLETE

A CSALÁDRÓL SZÓLÓ NYILATKOZAT

Név:

Keresztnév, keresztnevek:

Születési hely és idő:

ELTARTOTTAK

Név és keresztnév, keresztnevek

Születési hely és idő

Rokoni kapcsolat

Családi állapot

Állampolgárság

Alulírott igazolja, hogy a fenti információk megfelelnek a valóságnak.

Az alkalmazott aláírása

Az igazgató

Kelt:

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT II. MELLÉKLETE

A HAVI ALAPILLETMÉNYEK TÁBLÁZATA (EUR)

2003. július 1-jétől érvényes (2003. júniusi mutatók)

Besorolási osztály

Besorolási fokozat

Alapbeosztás

Fizetési fokozat

IGAZGATÓ

1 A

Igazgató

12 016,80

12 737,81

1 B

Igazgatóhelyettes

10 643,46

11 282,07

2.	SZAKMAI ALKALMAZOTTAK

2 A

Főszakértő

8 583,47

9 098,43

9 613,46

10 190,27

2 B

Főszakértő

6 866,75

7 278,71

7 725,10

8 171,43

8 652,13

9 171,26

2 C

Szakértő

6 008,44

6 386,08

6 763,77

7 141,47

7 553,38

8 006,58

2 D

Szakértő

4 806,73

5 098,55

5 407,56

5 733,75

6 077,09

6 441,72

3.	IRODAI ALKALMAZOTTAK

3 A

Vezető asszisztens

4 017,11

4 257,35

4 497,75

4 789,59

5 081,39

5 386,27

3 B

Asszisztens

3 090,01

3 261,68

3 467,71

3 673,74

3 879,42

4 112,19

3 C

Titkár

2 231,71

2 369,02

2 506,39

2 643,72

2 815,35

2 984,27

4.	KISEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK

4 A

Műszaki alkalmazottak

1 819,66

1 922,67

2 025,70

2 128,73

2 266,02

2 401,98

Az 1A és 1B besorolási fokozat kivételével az egyes besorolási fokozatok legfelső fizetési kategóriájába tartozó alkalmazottak száma nem haladhatja meg az adott besorolási fokozat állományban lévő beosztásainak 25 %-át.

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT III. MELLÉKLETE

A Központot illető adó alkalmazási feltételei és eljárása

A személyzeti szabályzat 65. cikkében említett, a Központot illető adó fizetésére a következő személyek kötelesek: az igazgató, az igazgatóhelyettes és a Központ személyzete, a helyi személyzet kivételével.

Az adó fizetésére kötelezett személyek az adót havonta, a Központ által számukra fizetett illetmények, bérek és juttatások után fizetik.

A hivatali feladatok ellátása során felmerült költségek megtérítéseként kifizetett – átalány vagy attól eltérő – összeget vagy juttatást azonban az adóalapba nem kell beleszámolni.

2.	A családi támogatásokat és a szociális ellátásokat az adóalapba nem kell beleszámolni.

Az e melléklet 1. és 2. pontja alkalmazásával meghatározott összeget a munkavégzés során felmerülő és személyes költségekre 10 %-kal kell csökkenteni.

Minden eltartott gyermek vagy személy után az adófizetésre kötelezett személy részére az eltartott gyermek után nyújtott támogatás összegének kétszeresével megegyező további összegű csökkentést kell alkalmazni.

A személyzet külföldön foglalkoztatott tagjai esetében az adóalap kiszámításakor a bruttó díjazást további 16 %-kal kell csökkenteni. Az e rendelkezés szerinti csökkentés összegének minimuma nem lehet 200 EUR-nál kevesebb.

Az adóalapból le kell vonni mindazon összegeket, amelyeket az alkalmazott – a 60–63. cikkben valamint a megfelelő belső szabályozásban meghatározottak szerint – abba a szociális biztonsági rendszerbe fizet, amelynek tagja.

Az adót a 3. bekezdés alkalmazásával meghatározott adóalap alapján, minden 84,96 EUR-t meg nem haladó összeget figyelmen kívül hagyva az alábbi adókulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

—	0 %	84,96 EUR	alatti összegek esetén
—	8 %	84,97	és	1 501,99 EUR	közötti összegek esetén
—	10 %	1 502,00	és	2 068,75 EUR	közötti összegek esetén
—	12,5 %	2 068,76	és	2 370,93 EUR	közötti összegek esetén
—	15 %	2 370,94	és	2 692,21 EUR	közötti összegek esetén
—	17,5 %	2 692,22	és	2 994,41 EUR	közötti összegek esetén
—	20 %	2 994,42	és	3 287,26 EUR	közötti összegek esetén
—	22,5 %	3 287,27	és	3 588,08 EUR	közötti összegek esetén
—	25 %	3 588,09	és	3 882,46 EUR	közötti összegek esetén
—	27,5 %	3 882,47	és	4 184,60 EUR	közötti összegek esetén
—	30 %	4 184,61	és	4 477,50 EUR	közötti összegek esetén
—	32,5 %	4 477,51	és	4 779,78 EUR	közötti összegek esetén
—	35 %	4 779,79	és	5 072,72 EUR	közötti összegek esetén
—	40 %	5 072,73	és	5 374,80 EUR	közötti összegek esetén
—	45 %	5 374,81 EUR	fölötti összegek esetén

Az adó összegét a következő egységhez lefelé kell kerekíteni.

A fent meghatározott adóköteles összegek a 2003. július 1-jén alkalmazandó összegek.

A 3. és 4. bekezdésektől eltérve, a túlórák után fizetett túlóradíjat adózási célra a kifizetést megelőző hónapban az alkalmazott díjazásának legmagasabb adóköteles összegére alkalmazott adókulccsal kell figyelembe venni.

A szolgálati jogviszony megszűnése esetén nyújtott kifizetések adókötelesek az alábbiak között az utolsó illetmény kifizetésekor – a 3. bekezdés első három albekezdésében megállapított csökkentések alkalmazását követően – fennálló arány kétharmadával megegyező mértékéig:

—	a fizetendő adó, és

—	az 1., 2. és 3. bekezdés szerint meghatározott adóalap.

Amennyiben az adóköteles kifizetés egy hónapnál rövidebb időszakra vonatkozik, az adó mértéke a megfelelő havi kifizetésre alkalmazandó adókulcs.

Amennyiben az adóköteles kifizetés egy hónapnál hosszabb időszakra vonatkozik, az adó kiszámításakor e kifizetést úgy kell tekinteni, mintha egyenletesen oszlott volna meg azon hónapok között, amelyekre vonatkozik.

Adott hónaphoz nem kapcsolódó korrekciós kifizetések esetén az adó mértéke megegyezik azzal, amit akkor kellett volna fizetni, ha a kifizetésre a megfelelő időben került volna sor.

A Nagykövetek Bizottsága elfogadja az e melléklet rendelkezésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

A Központ igazgatója felügyeli ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtását.

Szükség esetén az igazgató analógia alapján hivatkozik az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó megfelelő rendeletekre, különösen az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29-i 260/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre. (1)

(1) HL L 56., 1968.3.4., 8. o. A legutóbb az 1750/2002/EK rendelettel (HL L 264., 2002.10.2., 15. o.) módosított rendelet.

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT IV. MELLÉKLETE

BÉKÉLTETÉS

1. cikk

Hatály

Az egyrészről a Központ alkalmazottjai, az igazgató és az igazgatóhelyettes, másrészről a Központ közötti jogvitákat békéltetés útján lehet rendezni ezen eljárási szabályokkal összhangban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezekben a szabályokban a következő szavak és kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak, kivéve ha a szövegkörnyezet mást indokol:

—	„AKCS-állam”: az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjához tartozó, a Cotonou-i Megállapodást aláíró állam

—	„Tagállam”: Az Európai Unió tagállama

—	„Bíróság”: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróság

—	„Megállapodás”: A Cotonou-i AKCS–EK partnerségi megállapodás

—	„Miniszterek Tanácsa”: A Cotonou-i Megállapodásban említett AKCS–EK Miniszterek Tanácsa

—	„Nagykövetek Bizottsága”: az AKCS–EK Nagykövetek Bizottsága

—	„Igazgatótanács”: a Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatótanácsa

—	„Központ”: a Vállalkozásfejlesztési Központ

—	„Személyzeti szabályzat”: A Cotonou-i Megállapodás szerinti Vállalkozásfejlesztési Központ személyzeti szabályzata

—	„Kezdeményező fél”: a békéltetést kezdeményező fél, a másik fél értesítésével az eljárást kérve és igényét benyújtva

—	„Ellenérdekű fél”: a békéltetés azon résztvevője, akivel szemben az igényeket megfogalmazták

—	„Fél”: amennyiben a békéltetéssel összefüggésben használják, a békéltetés kezdeményezője és ellenérdekű fele.

3. cikk

Értesítés és az idő számítása

(1) Az ezen szabályok szerinti értesítést ajánlott levél útján kell eljuttatni, vagy személyesen átadni, mindkét esetben dátummal ellátott átvételi elismervényt kérve. Az értesítést a kézbesítés napján kézhez vettnek kell tekinteni. Ha az értesítés a címzettnek felróható okból nem lehetséges, vagy ha a címzett megtagadja az átvételi elismervény aláírását, az értesítést megtörténtnek kell tekinteni.

(2) E szabályok alkalmazásában az időtartamot az értesítés, közlemény vagy javaslat kézhezvételét követő naptól kezdődően kell számítani. Amennyiben az időtartam utolsó napja az értesítésben, közleményben vagy javaslatban szereplő címen törvényes munkaszüneti nap vagy nem munkanap, az időtartamot a következő munkanapig meg kell hosszabbítani. Az időtartam alatt előforduló törvényes munkaszüneti napok vagy nem munkanapok azonban beleszámítanak az időtartamba.

4. cikk

Békéltetés

(1) A rendezés kérésére jogosult személynek, mielőtt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságához fordulna, e szabályokkal összhangban a vita békéltetés útján történő rendezését kell kérnie. A békéltető kijelölésére irányuló kérést két hónapon belül kell benyújtani. Ezen időszak kezdete:

—	a panaszra válaszként hozott határozatról szóló értesítés napja,

—

a válaszadásra előírt határidő lejártának időpontja, ha a békéltetés iránti kérelmet a 66. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott panasz elutasítását jelentő vélelmezett határozat ellen nyújtották be. Amennyiben azonban a panaszt kifejezett határozat utasítja el, miután azt egy vélelmezett határozat elutasította, de még a békéltetés iránti kérelem benyújtására meghatározott időszak lejárta előtt, úgy a békéltetés iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidő újra indul.

(2) Ha jogvita az igazgató vagy az igazgatóhelyettes és a Központ között merül föl, a kezdeményező fél a Nagykövetek Bizottságát kéri fel békéltető kijelölésére.

A Nagykövetek Bizottsága a kérelem kézhezvételétől számított 60 napon belül kijelöli a békéltetőt.

(3) Ha jogvita egy alkalmazott és a Központ között merül föl, a kezdeményező fél az igazgatótanácsot kéri fel békéltető kijelölésére. A békéltetőt 45 napon belül ki kell jelölni.

(4) A kijelölt békéltető a megállapodást aláíró valamelyik állam állampolgára lehet.

(5) A békéltetést kérő fél a békéltető kijelöléséről szóló értesítés átvételétől számított 30 napon belül tájékoztatja a másik felet és a békéltetőt a kérelméről.

A kérelem tartalmazza a kereset leírását, amelyhez csatolni kell a vonatkozó iratok és dokumentumok másolatát.

(6) A másik fél a kérelemről szóló értesítés átvételétől számított 30 napon belül választ ad a békéltetőnek és a kezdeményezőnek a keresetre.

(7) A békéltetési eljárás a vita igazságos és tárgyilagos rendezésével összeegyeztethető módon informális és gyors, és mindkét fél tisztességes meghallgatásán alapul. Bármely felet saját választása szerinti képviselő képviselheti vagy segítheti.

(8) A békéltető az eset megvizsgálását követően a felek elé terjeszti a rendezés feltételeit.

(9) A vita eredményes rendezése esetén a békéltető a rendezésről jegyzőkönyvet készít, és aláírja. A jegyzőkönyvet elfogadásképpen a felek is aláírják. A felek által aláírt rendezési jegyzőkönyv kötelező a felekre nézve.

(10) A felek megkapják az aláírt rendezési jegyzőkönyv példányát.

(11) Amennyiben a békéltetés eredménytelen, vagy a békéltető kijelölésétől számított négy hónapon belül nem jön létre a rendezés, a felek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bíróságához fordulhatnak, amely esetben a békéltető előtti eljárás során elért eredmények nem érintik a peres felek törvényes jogait.

(12) Az ügyet három hónapon belül lehet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Közigazgatási Bírósága elé utalni. Ezen időszak kezdete az a nap, amelyen a két fél értesítést kapott a békéltetés eredménytelenségéről, illetve, amennyiben nem jött létre rendezés, a békéltető kijelölésétől számított négy hónapos határidő lejártának napja.

A SZEMÉLYZETI SZABÁLYZAT V. MELLÉKLETE

A személyzeti szabályzat 4. cikkében létrehozott testületek összetétele és eljárásai

1. SZAKASZ

Személyzeti bizottság

A személyzeti bizottság alkalmazottakból áll, hivatali idejük három év. Valamennyi alkalmazott – titkos szavazással – választásra jogosult és választható.

A személyzeti bizottság megválasztásának feltételeit és működését az alkalmazottak közgyűlése a szakmai szervezet eljárási szabályzatában határozza meg.

A személyzeti bizottság tagságának biztosítania kell a 7. cikkben megállapított valamennyi besorolási osztály képviseletét, és a lehetőségekhez mérten tükröznie kell a Központ közös AKCS–EK jellegét.

A személyzeti bizottsági választás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosult alkalmazottak kétharmada részt vesz. Ha azonban ezt az arányt nem érik el, a második választás akkor is érvényes, ha a szavazásra jogosultak többsége részt vesz.

A személyzeti bizottság tagjai, valamint a személyzeti szabályzat vagy a Központ által létrehozott testületekbe kinevezett alkalmazottak által ellátott feladatokat a szokásos munkavégzés részének kell tekinteni. Az érintett személynek e feladatok ellátásából semmiképpen sem származhat hátránya.

2. SZAKASZ

Felvételi/előléptetési bizottság

Az igazgató valamennyi, a költségvetésben szereplő, megüresedett beosztás vagy előléptetés tekintetében felvételi/előléptetési bizottságot nevez ki.

A személyzeti bizottság megfigyelőként képviselteti magát a felvételi/előléptetési bizottságban.

A felvételi/előléptetési bizottság összetételét és működését a belső szabályok határozzák meg.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 348

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. december 30.

Tartalom		II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező	Oldal
		Tanács
	*	A Tanács határozata (2005. december 8.) az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól 2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról szóló, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötéséről	1
		Megállapodás levélváltás formájában az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól 2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról szóló jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazásáról	3
		Jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség és a Seychelle Köztársaság között létrejött, a Seychelle-szigetek partjainál folytatott halászatról szóló megállapodásban előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás 2005. január 18-tól 2011. január 17-ig terjedő időtartamra történő megállapításáról	4
	*	A Tanács határozata (2005. december 8.) a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról szóló megállapodás Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról	26
		Megállapodás a Nemzetközi Delfinvédelmi Programról	28
	*	AZ AKCS–EK Nagykövetek Bizottságának 9/2005 határozata (2005. július 27.) a Vállalkozásfejlesztési Központ (CDE) személyzeti szabályzatáról	54