Az Európai Unió L 10/2006

14.1.2006

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 10/16

A TANÁCS 2005/94/EK IRÁNYELVE

(2005. december 20.)

a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A madárinfluenza a baromfi és az egyéb fogságban tartott madarak súlyos, erősen fertőző betegsége, melyet az influenzavírusok különböző típusai okoznak. E vírusok átterjedhetnek az emlősökre, különösen a sertésekre és az emberekre.

(2)

Mivel a baromfi a Szerződés I. mellékletében található listán szereplő „Élő állatok” körébe tartozik, az állat-egészségügy területén a Közösség egyik feladata a baromfi állategészségügyi státuszának javítása, elősegítve ezáltal a baromfi és a baromfitermékek kereskedelmét, és biztosítva az ágazat fejlődését. A közösségi politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell továbbá az emberi egészség magas szintű védelmét.

(3)

Az influenzavírusok nagyszámú különböző vírustörzset foglalnak magukban. Az influenzavírusok különböző törzsei által az állat- és közegészségügyre nézve jelentett kockázat a gyors vírusmutáció és a genetikai anyag különböző törzsek közötti lehetséges átrendeződése miatt nagymértékben változó, és bizonyos fokig előre nem jelezhető.

(4)	Az egyes madárinfluenzavírus-törzsek által okozott fertőzés a házimadarak között járványos méretű kitörésekhez vezethet, nagymértékű baromfielhullást és zavarokat okozva, ami különösen veszélyeztetheti a baromfitenyésztés egészének jövedelmezőségét.

(5)

A madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedéseket a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. május 19-i 92/40/EGK tanácsi irányelv (3) vezette be, az állati egészség védelmének biztosítása és a baromfiágazat fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében.

(6)

A 92/40/EGK irányelvben megállapított intézkedéseket – a madárinfluenza állat- és közegészségre jelentett kockázataira vonatkozó legújabb tudományos ismeretek, az új laboratóriumi vizsgálatok és a vakcinák fejlődése, valamint a betegségnek a Közösségben és harmadik országokban az utóbbi időben előfordult járványkitöréseiből nyert tapasztalatok fényében – alapjaiban felül kell vizsgálni.

(7)

Az új közösségi intézkedéseknek figyelembe kell venniük az állategészségügyi és állatjóléti tudományos bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) madárinfluenzára vonatkozó legfrissebb véleményeit, valamint a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szárazföldi állatok egészségügyi kódexének és a szárazföldi állatok diagnosztikai vizsgálatainak és a vakcinák szabványainak kézikönyvének változásait is.

(8)

Egyes, madarakból származó influenzavírusok bizonyos körülmények között embereket is megfertőzhetnek és ilyenkor komoly közegészségügyi kockázatot jelenthetnek. Ezen irányelv rendelkezései, melyek a betegség haszonállatok körében való előfordulása ellen kívánnak küzdeni, közvetett módon hozzájárulhatnak a közegészségügyi problémák megelőzéséhez. Az ilyen problémákat azonban a jelenlegi helyzetbena tagállamoknak elsősorban saját hatáskörben kell rendezniük.

(9)

Közösségi szinten az influenzavírusok emberi egészségre gyakorolt hatásának kockázatával elsősorban más fellépések és jogi aktusok foglalkoznak. Ezek különösen a 851/2004/EK európai palamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra (a továbbiakban: ECDC), a Közösség influenzajárványra való felkészültségéről és válaszlépései megtervezéséről szóló bizottsági ajánlások, az Európai Unió korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszere, valamint az európai influenza megfigyelési rendszer létrehozására vonatkoznak.

(10)

Helyénvaló azonban, hogy a Bizottság az ECDC-vel együtt bírálja el, hogy szükség van-e közösségi szinten további, ezen irányelv állategészségügyi rendelkezéseit kiegészítő közegészségügyi vagy munkaegészségügyi és biztonsági intézkedésekre annak érdekében, hogy kezeljék bizonyos madarakból származó influenzavírusoknak az emberi egészségre jelentett kockázatát – különösen olyan dolgozók tekintetében, akik fertőzött állatokkal vannak kapcsolatban –, valamint hogy előterjessze a szükséges jogalkotási javaslatokat.

(11)	A jelenlegi ismeretek azt mutatják, hogy az úgynevezett alacsony patogenitású madárinfluenza -vírusok által jelentett egészségügyi kockázat alacsonyabb az egyes alacsony patogenitású vírusok mutációjából származó magas patogenitású madárinfluenza vírusok kockázatánál.

(12)

A madárinfluenza elleni védekezésre vonatkozó közösségi jogszabályoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok számára a járványvédelmi intézkedések arányos és rugalmas módon történő megalkotását, figyelembe véve a különböző vírustörzsek jelentette kockázat eltérő szintjeit, a kérdéses intézkedések lehetséges társadalmi és gazdasági hatásait a mezőgazdasági és egyéb ágazatokra nézve, annak egyidejű biztosításával, hogy mindenjárványkitörés alkalmával a legmegfelelőbb intézkedésekmeghozatalára kerüljön sor.

(13)

Tekintettel arra, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusok mutáció útján magas patogenitású madárinfluenza vírusokká alakulhatnak, rendelkezéseket kell hozni azok baromfiban való előfordulásának korai észlelésére a gyors fellépés és a megfelelő és arányos járványvédelmi és mentesítési intézkedések meghozatala céljából, amelyeknek magukban kell foglalniuk a tagállamok által végzett aktív megfigyelési (surveillance) rendszert is. E megfigyelési (surveillance) programokat általános iránymutatások szerint kell végezni, melyeket az e területen bekövetkező fejlemények és a további ismeretanyag fényében kell módosítani.

(14)

A madárinfluenza bármely – klinikai vagy laboratóriumi vizsgálatokból, vagy a fertőzés gyanúját keltő más okból származó – gyanúja esetén haladéktalanul hatósági vizsgálatoknak kell indulniuk annak érdekében, hogy szükség esetén azonnali és hatékony intézkedéseket lehessen hozni. Ezeket az intézkedéseket a fertőzés megállapítása esetén ki kell terjeszteni úgy, hogy azok kiterjedjenek a fertőzött és a fertőzés kockázatának kitett gazdaságok kiürítésére is.

(15)	Alacsony patogenitású madárinfluenza vírusokkal történő fertőzés észlelése esetén a járványvédelmi intézkedések eltérőek lehetnek a magas patogenitású madárinfluenza fertőzés észlelése esetén alkalmazandóktól, tekintettel az e két különböző állapot által jelentett kockázat eltérő szintjére.

(16)	A járványvédelmi intézkedéseket, és különösen a korlátozás alatt álló körzetek létesítését a fertőzés által érintett terület baromfiállományának sűrűségére és más kockázati tényezőire tekintettel kell meghozni.

(17)

Járványkitörés esetén meg kell előzni annak továbbterjedését a baromfi mozgásának, valamint az esetlegesen fertőzött termékek felhasználásának alapos ellenőrzésével és korlátozásával, a biológiai biztonsági intézkedéseknek a baromfitenyésztés minden szintjén történő megszigorításával, a fertőzött helyiségek takarításával és fertőtlenítésével és a járványkitörés helye körül védő- és megfigyelési körzetek létesítésével, valamint szükség esetén védőoltással.

(18)	A magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedéseknek elsősorban a fertőzött állományok felszámolásán kell alapulnia, az állatjólétre vonatkozó közösségi jogszabályok szerint.

(19)

Az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EK tanácsi irányelv (5) járványvédelmi célból meghatározza az állatok levágása vagy leölése során történő védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket. Ezek a szabályok teljes körűen vonatkoznak az ezen irányelv értelmében történő levágásra vagy leölésre.

(20)

A madárinfluenza elleni védőoltás hatékony eszköz lehet a járványvédelmi intézkedések kiegészítésére, valamint a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tömeges leölésének és elpusztításának elkerülésére. A jelenlegi ismeretek szerint a védőoltás nem csak rövid távú sürgősségi intézkedésként lehet hasznos, hanem a betegség megelőzésére irányuló hosszú távú intézkedésként is azokban a helyzetekben, amikor a madárinfluenza vadon élő állatokkal vagy más forrásokkal történő behurcolásának a kockázata nagyobb. Ezért rendelkezéseket kell hozni mind a sürgősségi, mind a megelőző védőoltással kapcsolatban.

(21)

Bár a beoltott baromfi védett a betegség klinikai tünetei ellen, ennek ellenére fertőzött lehet, és így hozzájárulhat a fertőzés továbbterjedéséhez. A védőoltást ezért megfelelő, közösségi szinten létrehozott megfigyelési és korlátozó rendelkezéseknek kell kísérniük. Ezért a védőoltási stratégiának lehetővé kell tennie a fertőzött és a vakcinázott állatok közötti különbségtételt. A vakcinázott baromfiból készült termékeket, így például a húst és az étkezési tojást, a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően – beleértve ezt az irányelvet is – kell forgalomba hozni.

(22)	A Közösség és a tagállamok számára lehetővé kell tenni a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak madárinfluenza ellen vészhelyzetben történő vakcinázására felhasználható oltóanyag-tartalékok képzését.

(23)	Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy a madárinfluenza megállapítása harmonizált eljárások és módszerek felhasználásával történjen, ideértve egy közösségi referencialaboratórium, valamint tagállami referencialaboratóriumok működtetését is.

(24)	Rendelkezéseket kell hozni az egy vagy több madárinfluenza járványkitörés által okozott vészhelyzetek hatékony kezelésére irányuló tagállami felkészülés szükséges szintjének biztosítására, különösen készenléti tervek elkészítése és járványvédelmi központok felállítása útján.

(25)

Amennyiben a madárinfluenzát a behozatal során a baromfin kívüli egyéb madárfajok behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények, állat-egészségügyi bizonyítványok és karanténfeltételek megállapításáról szóló, 2000. október 16-i 2000/666/EK bizottsági határozatban (6) meghatározott karanténlétesítményben vagy karanténközpontban észlelik, azt a Bizottságnak jelenteni kell. Azonban az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről szóló, 1982. december 21-i 82/894/EGK tanácsi irányelv (7) által meghatározott bejelentés alkalmazása a tagállamokban történő ilyen járványkitörésekre nem lenne helyénvaló.

(26)	A takarítás és fertőtlenítésa madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi politika szerves részét kell képezze. A fertőtlenítőszereket a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) megfelelően kell felhasználni.

(27)

A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) megállapítja az állati melléktermékek összegyűjtésére, szállítására, tárolására, kezelésére és feldolgozására vagy ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat, beleértve a járványos állatbetegségektől való mentesítés céljából leölt állatokat is, annak megelőzése céljából, hogy azok az állat- és közegészségre kockázatot jelentsenek. E rendelet és annak végrehajtási rendelkezései alkotják az elhullott állatok ártalmatlanításának általános keretrendszerét. Rendelkezni kell arról, hogy szükség esetén a madárinfluenza elleni további járványvédelmi intézkedések erősítését célzó egyedi, kiegészítő vagy egyéb intézkedések elfogadására bizottsági eljárás keretében kerüljön sor.

(28)

Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) és az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) meghatározott körülmények között alkalmazható a madárinfluenza fertőzöttségre gyanús baromfit tartó gazdaságokból származó tojásokra.

(29)	A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(30)	Rendelkezéseket kell hozni az ezen irányelv mellékleteinek szükség szerinti, késedelem nélküli módosításának lehetőségéről, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele érdekében.

(31)

Figyelembe véve az influenzavírusok kiszámíthatatlan viselkedését, biztosítani kell, hogy a baromfi, valamint más állatfajok bármely fertőzésének ellenőrzése érdekében szükséges kiegészítő vagy részletesebb intézkedések közösségi szinten történő sürgős elfogadására – bármikor, amikor ilyen intézkedésekre szükség van – gyors eljárás álljon rendelkezésre.

(32)

Ennek az irányelvnek meg kell határoznia a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak esetében történő madárinfluenza járványkitörés esetén alkalmazandó minimális járványvédelmi intézkedéseket. A tagállamok azonban jogosultak az irányelv által szabályozott területen szigorúbb igazgatási és állategészségügyi intézkedéseket hozni. Ezen túlmenően az irányelvnek biztosítania kell azt is, hogy a tagállami hatóságok a különböző járványhelyzetek keltette egészségügyi kockázattal arányos intézkedéseket alkalmazzanak.

(33)

Az arányosság elvével összhangban a baromfiágazat fejlődésének biztosítása és az állati egészség védelméhez való hozzájárulás alapvető célkitűzésének elérése érdekében szükséges és helyénvaló a madárinfluenza megelőzését és az ellene való védekezést célzó egyedi és minimumintézkedések megállapítása. A Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdésével összhangban, ez az irányelv nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(34)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(35)	A közösségi jogszabályok érthetősége és ésszerűsége érdekében a 92/40/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe ez az irányelv lép.

(36)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (13) 34. pontjával összhangban a Tanács ösztönzi a tagállamokat arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv a következőket állapítja meg:

a)	a madárinfluenza megfigyelését és korai észlelését célzó egyes megelőző intézkedések, valamint az illetékes hatóságokban és a gazdálkodó közösségekben a betegség kockázatainak tudatosítása és az azokra való felkészültség növelése;

b)	a baromfi és más, fogságban tartott madarak körében előforduló madárinfluenza járványkitörés esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedések és a madárinfluenza vírusok emlősökre való esetleges átterjedésének korai felismerése;

c)	a madarakból származó influenzavírusok más fajokra történő átterjedésének elkerülését szolgáló egyéb kiegészítő intézkedések.

(2) A tagállamoknak továbbra is jogában áll az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen szigorúbb intézkedéseket hozni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„madárinfluenza”: bármely, az I. melléklet 1. pontjában madárinfluenzaként leírt influenzafertőzés;

2.	„magas patogenitású madárinfluenza (HPAI)”: bármely, az I. melléklet 2. pontjában magas patogenitású madárinfluenzaként leírt influenzafertőzés;

3.	„alacsony patogenitású madárinfluenza (LPAI)”: bármely, az I. melléklet 3. pontjában alacsony patogenitású madárinfluenzaként leírt madárinfluenza-fertőzés;

4.	„baromfi”: valamennyi olyan szárnyas, amelyet hús vagy étkezési tojás termelése, más termékek előállítása, vadállomány fenntartása, vagy e szárnyas kategóriák előállítását célzó tenyésztési program céljából nevelnek vagy tartanak fogságban;

5.	„vadon élő madár”: szabadon élő madár, amelyet nem a 8. pontban maghatározott gazdaságban tartanak;

6.	„más, fogságban tartott madár”: bármely olyan madár, amely nem baromfi, és a 4. pontban leírtaktól eltérő okokból tartják fogságban, többek között bemutatók, kiállítások, gyorsasági és egyéb versenyek, tenyésztés vagy eladás céljából;

7.	„hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajták”: az illetékes hatóság 62. cikkben meghatározott készenléti tervében hivatalosan ritka fajtaként elismert bármely baromfi vagy más, fogságban tartott madár;

„gazdaság”: minden mezőgazdasági vagy egyéb létesítmény, beleértve a keltetőket, cirkuszokat, állatkerteket, a kedvtelésből tartott madarakat árusító üzleteket, a madárpiacokat és a madárházakat, amelyekben baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartanak. Azonban ez a meghatározás nem foglalja magában a vágóhidakat, szállítóeszközöket, karanténlétesítményeket és -centrumokat, állategészségügyi határállomásokat és az illetékes hatóság által madárinfluenza vírussal való rendelkezésre felhatalmazott laboratóriumokat;

9.	„kereskedelmi célú baromfitartó gazdaság”: azon gazdaság, amelyben kereskedelmi céllal tartanak baromfit;

10.

„nem kereskedelmi célú gazdaság”: olyan gazdaság, amelyben a tulajdonos az alábbi célból tart baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast:

a)	saját fogyasztásra vagy felhasználásra; vagy

b)	kedvtelésből;

11.

„baromfitartó egység” vagy „más, fogságban tartott madarakat tartó egység”: közös biológiai biztonsági irányítási rendszerbe tartozó gazdaság vagy gazdaságok, amelyben a madárinfluenza tekintetében meghatározott állategészségi státuszú, megfelelő megfigyelésnek, ellenőrzésnek és biológiai biztonsági intézkedéseknek alávetett baromfi vagy más, fogságban tartott madarak alpopulációját tartják;

12.	„állomány”: az egy termelési egységen belül tartott összes baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas;

13.	„termelési egység”: a gazdaságon belüli olyan egység, amelyet a hatósági állatorvos az ugyanabban a gazdaságban lévő más egységektől teljesen függetlennek minősít annak elhelyezkedése, és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi ellátása szempontjából;

14.	„naposcsibe”: a 72 óránál fiatalabb, még nem etetett baromfi és a 72 óránál fiatalabb pézsmarécék (Cairina moschata) vagy keresztezett fajtáik, akár etették őket, akár nem;

15.	„diagnosztikai kézikönyv”: az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott diagnosztikai kézikönyv;

16.	„fertőzésre gyanús baromfi vagy más, fogságban tartott madár”: minden baromfi vagy más, fogságban tartott madár, amelyek esetében a klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások vagy a laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján a madárinfluenza jelenléte nem zárható ki;

17.	„tulajdonos”: olyan természetes vagy jogi személy illetve személy(ek), aki(k) baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tulajdonjogával rendelkezik/rendelkeznek, vagy ilyenek tartásával van(-nak) megbízva, akár kereskedelmi céllal, akár anélkül;

18.	„illetékes hatóság”: egy adott tagállamnak a tényleges ellenőrzések végzésére vagy adminisztratív formalitások foganatosítására ezen irányelv szerint jogosult hatósága, vagy bármely más hatóság, amelyet e hatáskörökkel felruháztak;

19.	„hatósági állatorvos”: az illetékes hatóság által kijelölt állatorvos;

20.	„hatósági megfigyelés”: egy adott gazdaságban tartott baromfi, más, fogságban tartott madarak vagy emlősök egészségügyi állapotának az illetékes hatóság által végzett, madárinfluenza tekintetében történő gondos figyelemmel kísérése;

21.	„hatósági felügyelet”: az illetékes hatóság intézkedései, amelyek célja azt ellenőrizni, hogy az ezen irányelvben foglalt követelményeket, valamint az attól a hatóságtól származó, az említett követelmények teljesítésére vonatkozó utasításokat betartották, illetve betartják-e;

22.	„leölés”: minden olyan eljárás a levágáson kívül, amely egy emlős, baromfi vagy más, fogságban tartott madár halálát okozza;

23.	„levágás”: minden olyan eljárás, amely az emlős vagy baromfi kivéreztetéssel bekövetkező halálát okozza, emberi fogyasztás céljából;

24.

„ártalmatlanítás”: az állati melléktermékek összegyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása és felhasználása vagy ártalmatlanítása az alábbiak szerint:

a)	az 1774/2002/EK rendelet; vagy

b)	a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott szabályok;

25.	„közösségi oltóanyagbank”: a madárinfluenza elleni oltóanyagok közösségi tartalékának tárolására az ezen irányelv 58. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt, arra alkalmas létesítmény;

26.	„kontaktgazdaság”: olyan gazdaság, ahonnan a madárinfluenza máshová bekerülhetett, vagy amelybe a madárinfluenzát annak fekvése, a személyek, baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely más módon behurcolhatták;

27.	„járványkitörés gyanúja”: olyan gazdaság, amelyben az illetékes hatóság a madárinfluenza jelenlétére gyanakszik;

28.	„járványkitörés”: olyan gazdaság, amelyben az illetékes hatóság a madárinfluenza jelenlétét megállapította;

29.

„elsődleges járványkitörés”: olyan járványkitörés, amely járványtanilag nem kapcsolódik valamely tagállamnak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló, 1964. június 26-i 64/432/EGK tanácsi irányelv (14) 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában meghatározottak szerinti, azonos régiójában korábban előfordult kitöréshez, vagy ugyanazon tagállam egy másik régiójában történt első járványkitörés;

30.

„a fertőzött és beoltott állatok megkülönböztetésének stratégiája (DIVA-stratégia)”: olyan védőoltás-stratégia, amely lehetővé teszi a beoltott/fertőzött és a beoltott/nem fertőzött állatok megkülönböztetését, a vadvírus elleni antitestek kimutatására tervezett diagnosztikai vizsgálat és a be nem oltott jelzőmadarak alkalmazásával;

31.	„emlős”: az emlősök osztályába tartozó állat, az ember kivételével;

32.	„tetem”: az elpusztult vagy leölt, emberi fogyasztásra nem alkalmas baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas, valamint annak részei.

II. FEJEZET

MEGELŐZŐ BIOLÓGIAI BIZTONSÁG, MEGFIGYELÉS (SURVEILLANCE), BEJELENTÉSEK ÉS JÁRVÁNYÜGYI VIZSGÁLATOK

3. cikk

Megelőző biológiai biztonsági intézkedések

A megelőző biológiai biztonsági intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezéseket a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban szerint lehet megállapítani.

4. cikk

Megfigyelési (surveillance) programok

(1) A tagállamoknak megfigyelési programokat kell végrehajtaniuk az alábbiak érdekében:

a)	a különböző baromfifajokban a madárinfluenza vírus H5 és H7 altípusával való fertőzöttség előfordulási gyakoriságának kimutatása;

b)	a vadon élő madarak által jelentett, bármely madár eredetű influenzavírussal összefüggő kockázatra vonatkozó azon ismeretek gyarapítása, melyek a rendszeresen naprakésszé tett kockázatelemzéseken alapulnak és a madarakra vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett megfigyelési programoknak meg kell felelniük a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározott iránymutatásoknak.

5. cikk

Jelentések

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a madárinfluenza és a madárinfluenza gyanúja az illetékes hatóság felé történő haladéktalan bejelentése kötelező.

(2) Az állatbetegségek kitörésének bejelentésére vonatkozó közösségi jogszabályokban előírt követelményeken túlmenően a tagállamok a II. mellékletben foglaltak szerint bejelentik a Bizottságnak a madárinfluenza vágóhidakon, szállítóeszközökön, állat-egészségügyi határállomásokon és a Közösség határain egyéb helyeken, valamint a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak behozatalára vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően működő karanténlétesítményekben vagy -központokban az illetékes hatóság által megállapított esetét.

(3) A tagállamok bejelentik az emlősökön madárinfluenza vírus tekintetében végzett megfigyelés eredményeit.

6. cikk

Járványügyi nyomozás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a járványügyi nyomozásokat a 62. cikkben meghatározott készenléti tervek keretében elkészített kérdőívek alapján kezdik meg.

(2) Az járványügyi nyomozás legalább a következőkre terjed ki:

a)	azon időtartam, amely alatt a madárinfluenza a gazdaságban vagy egyéb helyeken vagy szállítóeszközön jelen lehetett;

b)	a madárinfluenza lehetséges forrása;

c)	a kontaktgazdaságok azonosítása;

d)	a madárinfluenza terjedését esetlegesen okozó baromfi, más, fogságban tartott madarak, személyek, emlősök, járművek vagy bármely anyag vagy eszköz mozgása.

(3) Az illetékes hatóság figyelembe veszi a járványügyi nyomozás eredményét az alábbi esetekben:

a)	döntés az ezen irányelvben meghatározott kiegészítő járványvédelmi intézkedések alkalmazásának szükségességéről; és

b)	az ezen irányelvben meghatározott felmentések megadása.

(4) Ha a járványügyi nyomozás azt mutatja, hogy a madárinfluenza más tagállamokból származhatott vagy más tagállamokba terjedhetett, haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot és a többi érintett tagállamot a nyomozás eredményeiről.

III. FEJEZET

A JÁRVÁNYKITÖRÉS GYANÚJA

7. cikk

A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

(1) Járványkitörés gyanúja esetén az illetékes hatóság haladéktalanul megkezdi a vizsgálatot a madárinfluenza jelenlétének megállapítására vagy kizárására a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint, és a gazdaságot hatósági megfigyelés alá helyezi. Az illetékes hatóság azt is biztosítja, hogy a (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket tartsák be.

(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a gazdaságban a következő intézkedéseket alkalmazzák:

a)	a baromfit, a más, fogságban tartott madarakat és valamennyi emlős háziállatot számba kell venni, vagy adott esetben a baromfit vagy más, fogságban tartott madarak számát kategóriánként vagy fajonként meg kell becsülni;

listát kell összeállítani a baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint valamennyi házi emlősállat beteg, elhullott vagy fertőzöttségre gyanús egyedeinek megközelítő számáról; e listát naponta kell frissíteni a kitörés gyanújának időszakában történő új keltetések, születések és elhullások számításba vételével, és azt az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni;

minden baromfit és egyéb, fogságban tartott madarat a gazdaság egy épületébe kell vinni, és ott kell tartani. Amennyiben ez a gyakorlatban nem megoldható, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat a gazdaság valamely más helyére különítik el, úgy, hogy ne érintkezhessenek a gazdaságban található többi baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal. Minden ésszerű lépést meg kell tenni a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében;

d)	a gazdaságba baromfit vagy más, fogságban tartott madarat bevinni vagy onnan kivinni tilos;

az illetékes hatóság engedélye nélkül – a megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket betartva, mint például a madárinfluenza terjedési kockázatának a lehető legkisebbre csökkentése – a gazdaságot nem hagyhatja el baromfi vagy más, fogságban tartott madarak teteme, baromfihús, beleértve a vágási melléktermékeket és belsőségeket (a továbbiakban: baromfihús), baromfitakarmány (a továbbiakban: takarmány), felszerelés, anyagok, hulladék, ürülék, baromfi vagy más, fogságban tartott madarak trágyája (a továbbiakban: trágya), hígtrágya, használt alom vagy a madárinfluenzát valószínűleg terjesztő bármely dolog;

f)	a gazdaságot nem hagyhatja el tojás;

g)	az illetékes hatóság engedélyével és feltételei mellett lehetséges a személyek, házi emlősállatok, járművek és eszközök gazdaságból vagy gazdaságba irányuló mozgása;

h)	a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására szolgáló épületek és a gazdaság bejáratánál és kijáratánál megfelelő fertőtlenítő eszközöket kell alkalmazni, az illetékes hatóság utasításainak megfelelően;

(3) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a járványügyi nyomozásra (a továbbiakban: a járványügyi nyomozás) a 6. cikknek megfelelően kerül sor.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság más esetekben is elrendelheti a minták beadását. Ilyenkor az illetékes hatóság anélkül járhat el, hogy a (2) bekezdésben említett intézkedések közül néhányat vagy valamennyit meghozná.

8. cikk

A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságban alkalmazandó egyes intézkedésektől való felmentés

(1) Az illetékes hatóság a kockázatértékelés alapján, valamint a megtett óvintézkedések, a szállítandó madarak és termékek rendeltetési helyének figyelembe vételével felmentést adhat a 7. cikk (2) bekezdésének c)–e) pontjában meghatározott intézkedésektől.

(2) Az illetékes hatóság továbbá a nem kereskedelmi célú gazdaságokban tartott madarak esetében felmentést adhat a 7. cikk (2) bekezdésének h) pontja alól.

(3) A 7. cikk (2) bekezdésének f) pontjára hivatkozva az illetékes hatóság engedélyezheti a tojások elküldését:

közvetlenül a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelés céljából; amennyiben az illetékes hatóság ilyen engedélyt bocsát ki, az utóbbira az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott feltételek vonatkoznak; vagy

b)	ártalmatlanítás céljából.

9. cikk

A járványkitörés gyanúja esetén az érintett gazdaságban alkalmazandó intézkedések időtartama

A kitörés gyanúja esetén a gazdaságokban a 7. cikkben meghatározottaknak megfelelően alkalmazandó intézkedéseket mindaddig fenn kell tartani, amíg az illetékes hatóság meg nem győződött arról, hogy a madárinfluenza gyanúja kizárható.

10. cikk

A járványügyi nyomozáson alapuló kiegészítő intézkedések

(1) A járványügyi nyomozás előzetes eredményei alapján az illetékes hatóság a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, különösen, ha a gazdaság nagy állománysűrűségű területen fekszik.

(2) Meghatározott területen vagy a tagállam teljes területén ideiglenes korlátozás vezethető be baromfi, más, fogságban tartott madarak és a tojás, valamint a baromfiágazatban használt járművek mozgására.

Ez a korlátozás kiterjeszthető a háziasított emlősfajok mozgására, de ebben az esetben – indokolt esetek kivételével – az nem haladhatja meg a 72 órát.

(3) A gazdaságra alkalmazni lehet a 11. cikkben meghatározott intézkedéseket.

Ha azonban a feltételek megengedik, ezen intézkedések alkalmazása korlátozható a fertőzöttségre gyanús baromfira vagy más, fogságban tartott madárra és termelési egységeikre.

A baromfiból vagy más, fogságban tartott madarakból leölésükkor a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint mintát kell venni annak érdekében, hogy a járványkitörés gyanújának kockázatát meg lehessen erősíteni vagy ki lehessen zárni.

(4) A gazdaság körül ideiglenes ellenőrzési körzetet lehet létesíteni, és a gazdaságokra szükség szerint a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott néhány vagy minden intézkedést alkalmazni lehet.

IV. FEJEZET

A MAGAS PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA

1. SZAKASZ

Gazdaságok, külön termelési egységek és kontaktgazdaságok

11. cikk

A járványkitörés helyén alkalmazandó intézkedések

(1) Magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén az illetékes hatóság biztosítja, hogy alkalmazzák a 7. cikk (2) és (3) bekezdésében, és az e cikk (2)–(10) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.

(2) A gazdaságban lévő minden baromfit és más, fogságban tartott madarat hatósági felügyelet mellett késedelem nélkül le kell ölni. A leölést oly módon kell végezni, hogy a madárinfluenza terjedésének veszélye elkerülhető legyen, különösen szállítás közben.

A tagállamok azonban felmentést adhatnak bizonyos baromfifajok vagy más, fogságban tartott madárfajok esetében, amelyeket a madárinfluenza további terjedése veszélyének értékelése alapján nem kell leölni.

Az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hozhat a madárinfluenza lehetséges, a gazdaság területén lévő bármely vadon élő madárra való terjedésének korlátozása érdekében.

(3) A gazdaság területén lévő valamennyi tetemet és tojást hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell.

(4) Hatósági felügyelet alá kell helyezni a gazdaságból a magas patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontja és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása közötti időszakban begyűjtött tojásokból kikelt baromfit, és a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelő vizsgálatokat el kell végezni.

(5) A magas patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontja és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazása közötti időszakban levágott baromfi húsát és az ez idő alatt begyűjtött tojásokat lehetőség szerint fel kell kutatni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell.

(6) Minden vírussal történt kontaminációra gyanús anyagot és hulladékot, mint például a takarmányt meg kell semmisíteni, vagy a madárinfluenza vírus megsemmisítését biztosító kezelésnek kell alávetni, a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően.

(7) A vírussal történt kontaminációra gyanús trágyát, hígtrágyát és almot azonban a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének, vagy közülük többnek kell alávetni.

(8) A tetemek ártalmatlanítását követően a tárolásukra használt épületeket, a legelőket vagy földeket, a vírussal történt kontaminációra gyanús eszközöket, valamint a fertőzöttségre gyanús baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, tetemek, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom vagy bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús anyag szállítására használt járműveket a 48. cikkben említett eljárások valamelyikének, vagy közülük többnek kell alávetni.

(9) Az illetékes hatóság engedélye nélkül a gazdaságba nem vihetők be vagy onnan nem vihetők ki más, fogságban tartott madarak vagy házi emlősállatok.

Ez a korlátozás nem vonatkozik azon háziasított emlősfajokra, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk.

(10) Elsődleges kitörés esetén a vírusizolátumot a diagnosztikai kézikönyv szerinti laboratóriumi eljárásnak kell alávetni, a genetikai altípus megállapítása érdekében.

A vírusizolátumot az 51. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint a lehető leghamarabb be kell küldeni a közösségi referencialaboratóriumba.

12. cikk

Felmentések

(1) A tagállamok megállapítják a 11. cikk (2) bekezdésében, a 13. és a 14. cikkben meghatározott felmentések engedélyezésének részletes szabályait, beleértve a megfelelő helyettesítő intézkedéseket és feltételeket. Az ilyen felmentéseket az illetékes hatóság által végzett kockázatelemzésre kell alapozni.

(2) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot a 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk szerint engedélyezett bármely felmentésről.

(3) Amennyiben a 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk szerint felmentést engedélyeztek, a Bizottság az érintett tagállammal közösen haladéktalanul, és az Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságon (a továbbiakban: a bizottság) belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(4) A 13. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk szerint engedélyezett bármely felmentést figyelembe véve, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárás szerint intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megelőzésére.

13. cikk

Egyes gazdaságokra vonatkozó felmentések

(1) Az illetékes hatóság felmentést engedélyezhet a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott intézkedések alól a magas patogenitású madárinfluenza olyan kitörése esetében, amely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására vagy a veszélyeztetett faj vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfaj megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen következik be, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott felmentés engedélyezésekor a felmentésekkel érintett baromfit és más, fogságban tartott madarakat:

a gazdaságon belül beviszik egy épületbe és ott tartják azokat. Amennyiben ez célszerűtlen, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat ugyanazon gazdaság valamely más helyén különítik el, úgy, hogy ne érintkezhessenek más gazdaságok más baromfijával vagy más, fogságban tartott madaraival. Minden ésszerű lépést meg kell tenni a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében;

mindaddig alávetik további megfigyelésnek és vizsgálatnak – a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint – és addig nem szállítják őket sehova, amíg a laboratóriumi vizsgálatok azt nem jelzik, hogy többé már nem képviselnek jelentős kockázatot a magas patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének szempontjából; és

nem viszik el a származási gazdaságukból, kivéve levágásuk vagy olyan más gazdaságba történő szállításuk céljából:

i.	amely ugyanabban a tagállamban található, az illetékes hatóság utasításainak megfelelően; vagy

ii.	amely valamely más tagállamban található, a rendeltetési hely szerinti tagállammal kötött megállapodás alapján.

(3) Az illetékes hatóság azonban felmentést engedélyezhet a 11. cikk (5) bekezdésében meghatározott intézkedések alól, abból a célból, hogy a tojásokat a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint közvetlenül tojástermékek gyártásával foglalkozó létesítménybe küldjék, és a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetében leírt kezelésnek vessék alá.

Minden ilyen engedélyezés az ezen irányelv III. mellékletében meghatározott feltételek mellett történhet.

14. cikk

A magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetében a különálló termelési egységekben alkalmazandó intézkedések

A magas patogenitású madárinfluenza olyan gazdaságban bekövetkező kitörése esetén, amely két vagy több különálló termelési egységből áll, az illetékes hatóság felmentést engedélyezhet a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alól a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó azon termelési egységek számára, amelyekben a magas patogenitású madárinfluenza gyanúja nem áll fenn, feltéve, hogy az ilyen felmentés nem veszélyezteti a járványvédelmi intézkedéseket.

Az ilyen felmentések csak akkor adhatók meg két vagy több külön termelési egység vonatkozásában, ha a hatósági állatorvos meggyőződött arról, hogy azok – figyelembe véve szerkezetüket, méretüket, működésüket, az állattartás módját, a takarmányozást, a vízforrást, felszerelésüket, a gazdaságok személyzetét és látogatóit – teljesen függetlenek más termelési egységektől, elhelyezkedésük és az ott tartott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak napi kezelése vonatkozásában.

15. cikk

A kontaktgazdaságokban alkalmazandó intézkedések

(1) A járványügyi nyomozás alapján az illetékes hatóság dönti el, hogy egy adott gazdaság kontaktgazdaságnak minősül-e.

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket alkalmazzák a kontaktgazdaságokban mindaddig, amíg a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően ki nem zárják.

(2) A járványügyi nyomozás alapján, az illetékes hatóság alkalmazhatja a 11. cikkben meghatározott intézkedéseket a kontaktgazdaságokra vonatkozóan, különösen, ha a kontaktgazdaság magas állománysűrűségű területen fekszik.

A IV. melléklet állapítja meg a 11. cikkben meghatározott intézkedések kontaktgazdaságokban történő alkalmazására irányadó főbb szempontokat.

(3) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a baromfiból és más, fogságban tartott madarakból leölésekor mintát vegyenek, a magas patogenitású madárinfluenza vírus kontaktgazdaságokban való jelenlétének megállapítása vagy kizárása érdekében.

(4) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden olyan gazdaságban, ahol baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére és ártalmatlanítására, majd ezt követően madárinfluenza megállapítására kerül sor, az épületeket és minden vírussal történt kontaminációra gyanús eszközt, valamint a baromfi, más, fogságban tartott madarak, tetemek, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállítására használt járművet a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének, vagy közülük többnek vessék alá.

2. SZAKASZ

Védő-, megfigyelési és további, korlátozás alatt álló körzetek

16. cikk

Védő-, megfigyelési és további, korlátozás alatt álló körzetek létesítése a magas patogenitású madárinfluenza járványkitörések esetén

(1) A magas patogenitású madárinfluenza járványkitörést követően az illetékes hatóság haladéktalanul létrehozza az alábbiakat:

a)	egy védőkörzet a gazdaság körüli legalább három km sugarú körben;

b)	egy megfigyelési körzet a gazdaság körüli legalább 10 km sugarú körben, beleértve a védőkörzetet is.

(2) Ha a magas patogenitású madárinfluenza más, fogságban tartott madarak körében történt kitörését megállapították valamely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, vagy olyan bekerített területen, ahol tudományos célokból, illetve a veszélyeztetett fajok megőrzéséhez kapcsolódó célokból más, fogságban tartott madarakat, vagy olyan hivatalosan nyilvántartott, más, fogságban tartott ritka madárfajtákat tartanak, amelyek között nincs baromfi, az illetékes hatóság, a kockázatértékelést követően, a szükséges mértékben eltérhet a 2-4. szakasznak a védő- és megfigyelési körzetek létrehozásáról és a bennük alkalmazandó intézkedésekről szóló előírásaitól, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(3) A védő- és megfigyelési körzetek (1) bekezdésben meghatározott létrehozásakor az illetékes hatóság legalább az alábbi szempontokat figyelembe veszi:

a)	a járványügyi nyomozás;

b)	a földrajzi helyzet, különösen a természetes határok;

c)	a gazdaságok elhelyezkedése és közelsége, a baromfi becsült száma;

d)	a baromfi és más, fogságban tartott madarak szállítási útvonalai és kereskedelmének szerkezete;

a védő- és megfigyelési körzeteken belül a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, tetemeik, a trágya, alom vagy használt alom bármely mozgásának ellenőrzésére rendelkezésre álló felszerelés és személyzet, különösen, ha a leölendő és ártalmatlanítandó baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat a származási gazdaságukból el kell szállítani.

(4) Az illetékes hatóság további, korlátozás alatt álló körzeteket létesíthet a védő- és megfigyelési körzetek körül vagy azokhoz csatlakozóan, a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembe vételével.

(5) Amennyiben a védő-, megfigyelési vagy korlátozás alatt álló további körzetek különböző tagállamok területét fedik le, az érintett tagállamok illetékes hatóságai együttműködnek az övezet létesítésekor.

17. cikk

A védő- és a megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedések

(1) Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedéseknek a védő- és a megfigyelési körzetekben való alkalmazását:

rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik minden olyan dolog, anyag vagy személy visszakereshetőségét, amely vagy aki a madárinfluenza vírust valószínűleg terjesztheti, beleértve a baromfit, más, fogságban tartott madarakat, a húst, a tojást, a tetemeket, a takarmányt, az almot, valamint a fertőzött baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal kapcsolatba kerülő személyeket vagy a baromfiágazathoz kapcsolódó járműveket;

b)	a tulajdonosoknak az illetékes hatóság kérésére minden fontos információt meg kell adniuk a gazdaságba bevitt vagy onnan kivitt baromfiról vagy más, fogságban tartott madarakról, valamint tojásról.

(2) Az illetékes hatóság minden ésszerű lépést megtesz annak érdekében, hogy a védő- és megfigyelési körzetekben alkalmazott korlátozások által érintett valamennyi személy teljesen tisztában legyen az érvényben lévő korlátozásokkal.

Az ilyen információt figyelmeztetésekkel, valamint a médiaforrások, mint például a sajtó és a televízió felhasználásával, vagy más megfelelő eszközzel lehet terjeszteni.

(3) Az illetékes hatóság – amennyiben a járványügyi információ és egyéb bizonyítékok azt indokolják – megelőző célú felszámolási programot hajthat végre, beleértve a baromfik vagy más, fogságban tartott madarak veszélyeztetett gazdaságban és területeken való, megelőző célú levágását és leölését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazó tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot, a Bizottság pedig az érintett tagállamokkal együtt és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

3. SZAKASZ

A védőkörzetben alkalmazandó intézkedések

18. cikk

A hatósági állatorvos általi számbavétel és látogatások, valamint megfigyelés

Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedések védőkörzetekben való alkalmazását:

a)	minden baromfitartó gazdaságot lehető leghamarabb számba kell venni;

a hatósági állatorvos a baromfi és más, fogságban tartott madarak klinikai vizsgálata céljából minden kereskedelmi célú gazdaságot a lehető leghamarabb meglátogat, és szükség esetén a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban mintát vesz a laboratóriumi vizsgálatokhoz. Az ilyen látogatásokról és azok megállapításairól készült jegyzőkönyvet meg kell őrizni; a nem kereskedelmi célú gazdaságokat a hatósági állatorvos a védőkörzet feloldását megelőzően látogatja meg;

c)	a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban haladéktalanul további vizsgálati programot (surveillance) kell végrehajtani a madárinfluenza védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban történő továbbterjedésének azonosítása céljából.

19. cikk

A védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedéseknek a védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokban való alkalmazását:

minden baromfit és egyéb, fogságban tartott szárnyast a gazdaság egyik épületébe visznek, és ott tartanak. Amennyiben ez a gyakorlatban nem megoldható, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat a gazdaság valamely más helyén különítik el, úgy, hogy ne érintkezhessenek a gazdaságban található többi baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal. Minden ésszerű lépést meg tesznek a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében;

b)	a tetemeket a lehető leghamarabb ártalmatlanítják;

a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, valamint a hús, takarmány, trágya, hígtrágya és alom, és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállítására használt járműveket és eszközöket a fertőzést követően haladék nélkül alávetik a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének, vagy közülük többnek;

d)	a gazdaságba belépő vagy onnan távozó személyzet vagy más személyek által használt minden, a vírussal történt kontaminációra gyanús járművet haladék nélkül alávetik a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének, vagy közülük többnek;

az illetékes hatóság engedélye nélkül a gazdaságba nem vihető be baromfi, más, fogságban tartott szárnyas vagy más háziasított emlős. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

i.	nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

ii.	nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak;

f)	a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást vagy a gazdaság termelési adataiban bekövetkezett jelentős esést haladéktalanul jelenteni kell az illetékes hatóságnak, amely a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzi a szükséges vizsgálatokat;

g)	a gazdaságba belépő vagy onnan távozó valamennyi személynek be kell tartania a madárinfluenza terjedésének megakadályozását célzó biológiai biztonsági intézkedéseket;

a tulajdonosnak meg kell őriznie – a lakóépületek kivételével – a gazdaságba látogató minden személy adatait a betegségmegfigyelés és -ellenőrzés lehetővé tétele érdekében, és azt az illetékes hatóság kérésére rendelkezésre kell bocsátania. Nem kell ilyen nyilvántartást vezetni az olyan gazdaságok látogatóiról, mint például az állatkertek vagy vadasparkok, ahol a látogatóknak nincs hozzáférésük a madarak tartására szolgáló területekhez.

20. cikk

A gazdaságokból származó használt alom, trágya vagy hígtrágya kivitelének és szétszórásának tilalma

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy engedélye hiányában tilos legyen a védőkörzetekben elhelyezkedő gazdaságokból a használt almot, trágyát vagy hígtrágyát kivinni és szétszórni. Engedélyezhető azonban a trágya vagy hígtrágya biológiai biztonsági intézkedések hatálya alatt álló gazdaságokból kijelölt telepre történő szállítása, az 1774/2002/EK rendelettel, vagy a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadható külön szabályokkal összhangban a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés célját szolgáló köztes tárolás céljából.

21. cikk

Vásárok, piacok vagy egyéb csoportosulások és vadállomány újratelepítése

Az illetékes hatóság biztosítja a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vásárainak, piacainak, bemutatóinak vagy egyéb csoportosulásainak a védőkörzet területén történő megrendezése tilalmát.

Az illetékes hatóság biztosítja a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak védőkörzet területén, a vadállomány újratelepítése céljából történő szabadon engedésének tilalmát.

22. cikk

A madarak, tojás, baromfihús és tetemek mozgásának és szállításának tilalma

(1) Az illetékes hatóság biztosítja a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe, tojás és tetemek védőkörzet területén belül a gazdaságokból az utakra történő, és vasúti szállításának tilalmát – a gazdaságok magánjellegű szervizútjain történő szállítás kivételével.

(2) Az illetékes hatóság biztosítja a baromfihús vágóhidakról, daraboló üzemekből és hűtőházakból történő szállításának tilamát, kivéve, ha annak előállítása:

a)	olyan baromfiból történt, amely a védőkörzeteken kívülről származik, és a védőkörzeteken belülről származó baromfihústól elkülönítve tárolták és szállították; vagy

b)	a legkorábbi fertőzés becsült időpontját a védőkörzeten belüli gazdaságban legalább 21 nappal megelőzi, és amelyet az előállítás óta az ezen időpont után előállított húsoktól külön tároltak és szállítottak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő tilalmak azonban nem vonatkoznak a védőkörzeten közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállításra.

23. cikk

Felmentések az azonnali levágásra szánt baromfi közvetlen szállítására, és a baromfihús mozgatására és kezelésére vonatkozóan

(1) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságból származó, azonnali levágásra szánt baromfi kijelölt vágóhídra való közvetlen szállítását, az alábbi feltételek mellett:

a)	a baromfit a vágóhídra küldést megelőző 24 órán belül hatósági állatorvosi vizsgálatnak vetik alá a származási gazdaságban;

b)	adott esetben a származási gazdaságban a baromfin a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban laboratóriumi vizsgálatokat végeztek és azok kedvező eredménnyel zárultak;

c)	a baromfit az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d)	a kijelölt vágóhídért felelős illetékes hatóság értesítését követően az hozzájárul a baromfi fogadásához, és megerősíti a levágást az illetékes feladó hatóságnak;

e)	a védőkörzetből érkező baromfit a többi baromfitól elkülönítve tartják, és azokat a többi baromfitól külön és más időben, lehetőleg a munkanap végén vágják le; más baromfi levágása előtt takarítást és fertőtlenítést kell végezni;

f)	a hatósági állatorvos biztosítja, hogy a baromfi vágóhídra érkezésekor, valamint levágása után azt részletes vizsgálatnak vessék alá a kijelölt vágóhídon.

a hús nem kerül a Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és azt az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állat-egészségügyi szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2002/99/EK tanácsi irányelv (15) II. mellékletében meghatározott, friss húsra vonatkozó egészségügyi jelzéssel kell ellátni, kivéve, ha ezen irányelv 64. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban másként nem határoznak.

a húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállítani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történő keveredését, kivéve az alábbi eseteket:

i.	azt a 2002/99/EK irányelv III. mellékletében meghatározott kezelésnek vetették alá; vagy

ii.	a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban másként határoztak.

(2) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfinak a védőkörzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az így nyert hús ezt követő elszállítását az alábbi feltételek mellett:

a)	a kijelölt vágóhídért felelős illetékes hatóság értesítését követően az hozzájárul a baromfi fogadásához, és megerősíti a levágást az illetékes feladó hatóságnak;

b)	a baromfit külön tartják a védőkörzeten belülről származó egyéb baromfitól, és azt az egyéb baromfitól elkülönítve, vagy más időpontokban vágják le;

c)	az előállított baromfihúst a védőkörzetből származó más baromfiból eredő baromfihústól külön darabolják, szállítják és tárolják;

d)	a melléktermékeket ártalmatlanítják.

24. cikk

Felmentések a naposcsibék közvetlen szállítására vonatkozóan

(1) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzeten belül elhelyezkedő gazdaságból származó naposcsibék közvetlen szállítását az azonos tagállamban és lehetőleg a védő- és megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságba vagy annak istállójába, az alábbi feltételek mellett:

a)	a baromfit az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

b)	megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak a szállítás során és a rendeltetési gazdaságban;

c)	a rendeltetési gazdaságot a naposcsibék megérkezése után hatósági megfigyelés alá helyezik;

d)	amennyiben a baromfit a védő- vagy megfigyelési körzeten kívülre szállítják, annak legalább 21 napig a rendeltetési helyen kell maradnia.

(2) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a védő- és megfigyelési körzeteken kívül elhelyezkedő gazdaságokból származó tojásból kikelt naposcsibék közvetlen, az ugyanabban a tagállamban lévő bármely másik, lehetőleg a védő- és megfigyelési körzeten kívül elhelyezkedő gazdaságba történő szállítását, feltéve, hogy a feladó keltető képes biztosítani logisztikája és higiénikus munkafeltételei révén azt, hogy az említett tojás ne kerüljön érintkezésbe az ilyen körzetekben található, és ennélfogva különböző egészségi állapotú baromfiállományból származó keltetőtojással és naposcsibékkel.

25. cikk

Felmentések a fiatal tojóbaromfi közvetlen szállítására vonatkozóan

A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a fiatal tojóbaromfi közvetlen, lehetőleg a védő- vagy megfigyelési körzeten belül található olyan gazdaságba, vagy olyan gazdaság istállójába történő szállítását, amelyben más baromfit nem tartanak, az alábbi feltételek mellett:

a)	a származási gazdaságban a hatósági állatorvos elvégzi a baromfi és más, fogságban tartott madarak – különösen a szállításra kerülők – klinikai vizsgálatát;

b)	adott esetben a származási gazdaságban a baromfin a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban laboratóriumi vizsgálatokat elvégezték és azok kedvező eredménnyel zárultak;

c)	a fiatal tojóbaromfit az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d)	a rendeltetési gazdaságot vagy istállót a fiatal tojóbaromfi megérkezése után hatósági megfigyelés alá helyezik;

e)	amennyiben a baromfit a védő- vagy megfigyelési körzeten kívülre szállítják, annak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia.

26. cikk

A keltető- és étkezési tojás közvetlen szállítására vonatkozó felmentés

(1) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a keltetőtojás közvetlen, akár bármely gazdaságból a védőkörzetben lévő és az illetékes hatóság által kijelölt keltetőbe (a továbbiakban: a kijelölt keltető), akár a védőkörzetben elhelyezkedő valamely gazdaságból bármely keltetőbe történő szállítását, az alábbi feltételek mellett:

a)	a szülőállományokat, amelyektől a keltetőtojások származnak, a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban kedvező eredménnyel megvizsgálták, és ezekben a gazdaságokban nem áll fenn a madárinfluenza gyanúja;

b)	a keltetőtojást és csomagolását feladás előtti fertőtlenítik, valamint biztosítható e tojások visszakereshetősége;

c)	a keltetőtojásokat az illetékes hatóság által vagy annak felügyelete alatt leplombált járművekben szállítják;

d)	az illetékes hatóság utasításainak megfelelően a kijelölt keltetőben biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

(2) A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a tojások közvetlen szállítását:

a)	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és hogy az illetékes hatóság által előírt valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák;

b)	a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre; vagy

c)	ártalmatlanításra.

27. cikk

Felmentés a tetemek közvetlen szállítására vonatkozóan

A 22. cikktől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a baromfi vagy más madarak tetemének közvetlen szállítását, amennyiben azok szállítása ártalmatlanítás céljából történik.

28. cikk

A szállítóeszközök takarítása és fertőtlenítése

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 23–27. cikkben meghatározott szállításra használt járműveket és eszközöket a szállítást követően késedelem nélkül takarítsák ki és fertőtlenítsék, a 48. cikkben meghatározott eljárások közül egy vagy több elvégzése által.

29. cikk

Az intézkedések időtartama

(1) Az e szakaszban meghatározott intézkedéseket a fertőzött gazdaságnak a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás keretében végzett előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének napjától számított legalább 21 napig, és addig kell fenntartani, amíg a védőkörzetben elhelyezkedő gazdaságokat a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban meg nem vizsgálták.

(2) Amennyiben az e szakaszban említett intézkedéseket az e cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint többé már nem kell fenntartani, a korábbi védőkörzetben a 30. cikkben megállapított intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg azokat a 31. cikkben meghatározottak szerint tovább már nem kell alkalmazni.

4. SZAKASZ

A megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedések

30. cikk

A megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedések

Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedések alkalmazását a megfigyelési körzetekben:

a)	minden baromfitartó gazdaság lehető leghamarabb történő számbavétele;

a baromfi, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe és tojás megfigyelési körzeten belüli mozgatásának megtiltása, – amennyiben azt az illetékes hatóság nem engedélyezi –, ami biztosítja a megfelelő biológiai biztonsági intézkedések madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó alkalmazását; ez a tilalom nem vonatkozik a megfigyelési körzeten át közúton vagy vasúton történő, kirakodás vagy megállás nélküli átszállításra;

a baromfi, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe valamint tojás mozgatásának megtiltása a megfigyelési körzeten kívül fekvő gazdaságokba, vágóhidakra, csomagoló központokba, vagy tojástermékek előállítására szolgáló létesítménybe; azonban az illetékes hatóság engedélyezheti az alábbiak szerinti közvetlen szállítást:

a vágóbaromfinak egy kijelölt vágóhídra szállítása, a 23. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja alapján történő azonnali levágás céljából;

Az illetékes hatóság engedélyezheti a védőkörzeten és megfigyelési körzeten kívülről származó, azonnali levágásra szánt baromfinak a megfigyelési körzeten belül található kijelölt vágóhídra történő közvetlen szállítását, és az ilyen baromfiból nyert hús ezt követő elszállítását;

ii.

fiatal tojóbaromfinak ugyanabban a tagállamban lévő olyan gazdaságba szállítása, amelyben nincs más baromfi; az említett gazdaságot a fiatal tojóbaromfi gazdaságba érkezését követően hatósági megfigyelés alá kell helyezni, és a fiatal tojóbaromfinak legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradnia;

iii.

naposcsibék szállítása:

az azonos tagállamban lévő gazdaságba vagy gazdaság óljába, feltéve, hogy megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak és a gazdaságot a szállítást követően hatósági megfigyelés alá helyezik, és a naposcsibéknek legalább 21 napig a rendeltetési gazdaságban kell maradniuk, vagy

bármely más gazdaságba, ha azok a védő- és megfigyelési körzeteken kívül fekvő baromfitartó gazdaságokból származó keltetőtojásból keltek ki, feltéve, hogy a feladó keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy e tojások nem kerültek érintkezésbe az e körzetekben található baromfiállományokból származó, és ennélfogva más egészségügyi állapotú más keltetőtojással vagy naposcsibékkel;

iv.	keltetőtojás szállítása egy olyan kijelölt keltetőbe, mely a megfigyelési körzetben vagy azon kívül helyezkedik el; a tojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtleníteni kell és biztosítani kell visszakereshetőségüket;

v.	étkezési tojások szállítása a kijelölt csomagolóközpontba, feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és hogy az illetékes hatóság által megkövetelt valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák;

vi.

tojások szállítása a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó olyan létesítménybe, mely a megfigyelési körzeten belül vagy kívül helyezkedik el, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre;

vii.	tojások szállítása ártalmatlanítás céljából;

d)	a megfigyelési körzetben található gazdaságokba belépő vagy onnan távozó minden személynek be kell tartania a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó, megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket;

az élő baromfi, más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom, és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járműveknek és eszközöknek a fertőzést követően késedelem nélküli kitakarítása és fertőtlenítése, a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás végrehajtása által;

az illetékes hatóság engedélye nélkül baromfi, más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok nem vihetők be a baromfit tartó gazdaságba és onnan nem vihetők ki. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

i)	nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

ii)	nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.

g)	a megnövekedett morbiditást vagy mortalitást, vagy a gazdaság termelési adataiban bekövetkezett jelentős esést haladéktalanul jelenteni kell az illetékes hatóságnak, amely a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzi a szükséges vizsgálatokat;

tilos a használt alom, trágya vagy hígtrágya elszállítása vagy szétszórása, amennyiben az illetékes hatóság azt nem engedélyezte; biológiai biztonsági intézkedések mellett engedélyezni lehet a trágyának a megfigyelési körzetben fekvő gazdaságból valamely kijelölt telepre történő szállítását, az 1774/2002/EK rendelettel vagy a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárás keretében elfogadható külön szabályokkal összhangban a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés céljából történő köztes tárolás céljából;

i)	tilos a vásárok, piacok, bemutatók, illetve a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb csoportosulásainak tartása;

j)	baromfit vadállomány-újratelepítési céllal nem engednek szabadon.

31. cikk

Az intézkedések időtartama

Az e szakaszban előírt intézkedéseket a fertőzött gazdaságnak a 48. cikkel összhangban végzett előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének napjától számított legalább 30 napig kell fenntartani.

5. SZAKASZ

A további, korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó intézkedések

32. cikk

A további, korlátozás alatt álló körzetekben alkalmazandó intézkedések

(1) Az illetékes hatóság elrendelheti a 3. és 4. szakaszban előírt valamely vagy minden intézkedésnek a 16. cikk (4) bekezdésében meghatározott további, korlátozás alatt álló körzeteken belül (a továbbiakban: további, korlátozás alatt álló körzetek) történő alkalmazását.

(2) Az illetékes hatóság – amennyiben a járványügyi információ vagy egyéb bizonyítékok azt indokolják –, megelőző célú felszámolási programot hajthat végre, beleértve a baromfik illetve más, fogságban tartott madarak további, korlátozás alatt álló körzetekben lévő, a IV. melléklet szempontjai alapján veszélyeztetettnek minősülő gazdaságokban és területeken való, megelőző célú levágását és leölését.

E gazdaságok újratelepítésének az illetékes hatóság utasításainak megfelelően kell történnie.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket alkalmazó tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(4) A Bizottság az érintett tagállamokkal közösen és a bizottságon belül pedig a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(5) Az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatnak (16) megfelelően elfogadásra kerülő határozatok sérelme nélkül, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban további megfigyelési, biológiai biztonsági és járványvédelmi intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében.

6. SZAKASZ

Felmentések és további biológiai biztonsági intézkedések

33. cikk

Felmentések

(1) A tagállamok megállapítják a 16. és 23–27. cikkben meghatározott felmentések engedélyezésének részletes szabályait, beleértve a megfelelő helyettesítő intézkedéseket és feltételeket. Az ilyen felmentéseket az illetékes hatóság által végzett kockázatelemzésre kell alapozni.

(2) Az illetékes hatóság a kockázatértékelés alapján felmentést engedélyezhet a 3. és 4. szakaszban meghatározott intézkedések alól a magas patogenitású madárinfluenza keltetőben való megállapítása esetén.

(3) Az illetékes hatóság felmentést engedélyezhet a 18. cikk b) és c) pontjában, a 22. cikkben és a 30. cikk b), c) és f) pontjában meghatározott intézkedések alól a magas patogenitású madárinfluenza nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, vadasparkban, tudományos célból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására, vagy veszélyeztetett faj, vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfifajta vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzésének céljára szolgáló bekerített területen történő kitörése esetén.

(4) A 3. és 4. szakasztól eltérve, a magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén a tagállamok a kockázatértékelés alapján külön intézkedéseket vezethetnek be a versenygalambok védő- és megfigyelési körzetekbe, azokból és azokon belül történő mozgása vonatkozásában.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott felmentéseket kizárólag abban az esetben lehet engedélyezni, ha az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott felmentéseket engedélyező tagállamok erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(7) A Bizottság az érintett tagállammal együtt és a bizottságon belül minden esetben a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott valamennyi felmentés figyelembe vételével, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megelőzése céljából.

(8) Az olyan baromfit (naposcsibéket is beleértve), más, fogságban tartott szárnyast, keltető tojást, használt almot, trágyát vagy hígtrágyát, ami olyan gazdaságból származik, amely számára ezen cikk értelmében felmentést engedélyeztek, nem lehet az adott tagállamon kívül forgalmazni, kivéve, ha ettől eltérő határozat születik a 64. cikk (3) bekezdésében említetett eljárással összhangban.

34. cikk

Kiegészítő biológiai biztonsági intézkedések

(1) A madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében az illetékes hatóság a 3., 4. és 5. szakaszban előírt intézkedéseken túlmenően kiegészítő biológiai biztonsági intézkedések végrehajtását a rendelheti el a védő-, megfigyelési és további, korlátozás alatt álló körzetekben lévő gazdaságokban, valamint az érintett tagállam különleges baromfitartó egységeiben és más, fogságban tartott madarakat tartó egységeiben.

Ezen intézkedések magukban foglalhatják a takarmányellátást, tojásbegyűjtést, a baromfi vágóhídra szállítását, az ártalmatlanítandó tetemek összegyűjtését végző járművek vagy személyek, vagy az egyéb személyzet, az állatorvosok vagy a mezőgazdasági eszközöket szállító személyek mozgásának korlátozását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket elfogadó tagállamok erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) A Bizottság az érintett tagállammal közösen és a bizottságon belül a lehető leggyorsabban felülvizsgálja a helyzetet.

(4) A 90/424/EGK tanácsi határozatnak megfelelően elfogadandó határozatok sérelme nélkül, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban további megfigyelési, biológiai biztonsági és járványvédelmi intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében.

7. SZAKASZ

A magas patogenitású madárinfluenza gazdaságokon és szállítóeszközön kívüli egyes helyeken fennálló Gyanúja és megállapítása esetén Alkalmazandó intézkedések

35. cikk

A magas patogenitású influenza vágóhidakon és szállítóeszközökön való jelenléte gyanújának kivizsgálása

Amennyiben vágóhidakon vagy szállítóeszközön a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétének gyanúja áll fenn vagy annak megállapítására kerül sor, az illetékes hatóság haladéktalanul vizsgálatot indít a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas származási gazdaságában, a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a betegség jelenlétének megállapítására vagy annak kizárására.

36. cikk

A vágóhidakon alkalmazandó intézkedések

(1) Amennyiben egy vágóhídon magas patogenitású madárinfluenza gyanúja áll fenn vagy annak megállapítására kerül sor, az illetékes hatóság biztosítja, hogy a kockázatértékelés alapján a vágóhídon lévő minden baromfit a lehető leghamarabb, hatósági felügyelet mellett leöljenek vagy levágjanak.

Amennyiben ilyen baromfi levágására kerül sor, a baromfihúst és a baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármely más, olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, elkülönítve és hatósági felügyelet alatt kell tartani a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végzett vizsgálatok lezártáig.

(2) Ha a magas patogenitású madárinfluenzát megállapították, a baromfihúst és a baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármely más, olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, hatósági felügyelet mellett a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell.

37. cikk

Az állat-egészségügyi határállomásokon vagy szállítóeszközön alkalmazandó intézkedések

(1) Amennyiben állat-egészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön a magas patogenitású madárinfluenza gyanúja áll fenn vagy annak megállapítására kerül sor, az illetékes hatóság biztosítja, hogy a kockázatértékelés alapján minden, az állat-egészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön jelenlévő baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast leöljenek, levágjanak, vagy más baromfitól vagy egyéb, fogságban tartott szárnyastól elszigetelten helyezzenek el és hatósági felügyelet alatt tartsanak mindaddig, amíg a vizsgálat a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban le nem zárult. Az illetékes hatóság a 7. cikkben meghatározott intézkedéseket megfelelően alkalmazza.

Az illetékes hatóság engedélyezheti a baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas olyan egyéb helyre történő szállítását, ahol azokat leölik, levágják vagy elszigeteltségbe helyezik.

Az illetékes hatóság dönthet az állat-egészségügyi határállomáson lévő azon baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésének vagy levágásának mellőzéséről, amelyek nem érintkeztek a fertőzöttségre gyanús baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett baromfi levágására kerül sor, a baromfihúst és az ilyen baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármilyen más olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, elkülönítve és hatósági felügyelet alatt kell tartani a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végzett vizsgálatok lezárultáig.

(3) Ha a magas patogenitású madárinfluenzát megállapították, a baromfihúst és az ilyen baromfiból származó bármilyen mellékterméket, valamint bármilyen más olyan baromfiból származó baromfihúst vagy mellékterméket, amely a levágás és a gyártási folyamat során megfertőződhetett, hatósági felügyelet mellett a lehető leghamarabb ártalmatlanítani kell.

38. cikk

A vágóhidakon, állat-egészségügyi határállomásokon vagy szállítóeszközön alkalmazandó kiegészítő intézkedések

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy amennyiben vágóhídon, állat-egészségügyi határállomáson vagy szállítóeszközön a magas patogenitású madárinfluenza gyanúja áll fenn vagy annak megállapítására kerül sor, a következő kiegészítő intézkedéseket alkalmazzák:

ne vigyenek be baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast a vágóhídra, az állat-egészségügyi határállomásra vagy a szállítóeszközre legalább a b) pontban előírt és a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás elvégzése által történő takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 24 óráig; az állat-egészségügyi határállomások esetében a bevitel tilalmát más állatokra is ki lehet terjeszteni;

b)	a fertőzött épületek, eszközök és járművek takarítását és fertőtlenítését a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárással összhangban végzik, a hatósági állatorvos hatósági felügyelete mellett;

c)	végezzenek járványügyi nyomozást;

d)	alkalmazzák a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket a fertőzött baromfi vagy tetemek származási gazdaságában és a kontaktgazdaságokban;

e)	amennyiben ajárványügyi nyomozás és a 35. cikkben meghatározott további vizsgálatokat másképp nem indokolják, a származási gazdaságban a 11. cikkben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazni;

f)	a madárinfluenza vírusizolátumot a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban vessék alá laboratóriumi eljárásnak a vírus altípusának azonosítása céljából.

V. FEJEZET

AZ ALACSONY PATOGENITÁSÚ MADÁRINFLUENZA KITÖRÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

A gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

39. cikk

A gazdaságokban alkalmazandó intézkedések

(1) Az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörése esetén az illetékes hatóság biztosítja a 7. cikk (2) bekezdésének a), b), c), e), g) és h) pontjában, a 7. cikk (3) bekezdésében, valamint az e cikk (2)–(5) bekezdésében meghatározott intézkedések kockázatértékelésen alapuló, és legalább az V. mellékletben meghatározott szempontok figyelembe vételével történő alkalmazását.

(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a gazdaságból minden baromfit, valamint minden más, olyan fajba tartozó fogságban tartott szárnyast, amelyben az alacsony patogenitású madárinfluenzát megállapították, hatósági felügyelet mellett és a madárinfluenza terjedését megelőző módon távolítsanak el.

A kiürítést ki lehet terjeszteni a gazdaságban lévő más, fogságban tartott madarakra is, az általuk a madárinfluenza továbbterjedése vonatkozásában képviselt kockázat alapján, valamint ajárványügyi nyomozás alapján a kontaktgazdaságnak tekinthető más gazdaságokra is.

A kiürítés előtt baromfi vagy más, fogságban tartott szárnyas a gazdaságba nem vihető be és onnan nem vihető ki, az illetékes hatóság által engedélyezett esetek kivételével.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a kiürítést a 93/119/EK irányelvvel összhangban kell végezni, és az illetékes hatóság dönti el, hogy a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat:

a)	a lehető leghamarabb leöljék, vagy

b)	a (4) bekezdésnek megfelelően egy kijelölt vágóhídon levágják.

Amikor a kiürítés egy kijelölt vágóhídon történő levágással történik, a baromfit további megfigyelésnek és tesztelésnek vetik alá.

A baromfit addig nem szabad a gazdaságból a kijelölt vágóhídra szállítani, amíg az illetékes hatóság – figyelembe véve különösen azokat a laboratóriumi teszteket, amelyeket a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban annak megállapítása érdekében végeznek, hogy a baromfi milyen mértékben választja ki a vírust – meg nem állapítja, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének kockázata minimális.

(4) A (3) bekezdés szerinti, kijelölt vágóhídon történő levágásra csak azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy:

a)	a baromfit a gazdaságból közvetlenül a kijelölt vágóhídra küldik;

b)	minden egyes szállítmányt feladás előtt a gazdaságért felelős hatósági állatorvos – vagy annak felügyelete alatt más – leplombál;

c)	a kijelölt vágóhídra történő szállítása során minden szállítmány mindvégig plombával lezárva marad;

d)	teljesítik az illetékes hatóság által előírt további biológiai biztonsági intézkedéseket;

e)	a kijelölt vágóhídért felelős illetékes hatóság értesítését követően az hozzájárul a baromfi fogadásához;

f)	az élő baromfi és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járműveket és eszközöket a fertőzést követően haladéktalanul kitakarítják és fertőtlenítik, a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás elvégzésével, és

g)	az ilyen baromfi kijelölt vágóhídon keletkezett melléktermékeit ártalmatlanítják.

(5) Az illetékes hatóság biztosítja az alábbiak hatósági felügyelet mellett történő ártalmatlanítását:

a)	tetemek, és

b)	a gazdaságban lévő keltetőtojások.

(6) Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedések megtételét:

a)	a gazdaságban az alacsony patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő behurcolása és az ezen irányelvben meghatározott intézkedések megtétele közötti időben összegyűjtött keltetőtojásokat lehetőség szerint keressék vissza és hatósági megfigyelés mellett keltessék ki;

az alacsony patogenitású madárinfluenza gazdaságba történő valószínű behurcolása és az ezen irányelvben meghatározott intézkedések megtétele közötti időben begyűjtött tojásból már kikelt baromfit lehetőség szerint helyezzék hatósági megfigyelés alá és a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végezzék el a vizsgálatokat;

a (2) bekezdésben meghatározott kiürítés előtt a gazdaságban lévő és a gazdaságban tovább termelt tojást – feltéve, hogy az alacsony patogenitású madárinfluenza elterjedésének kockázatát minimalizálják – szállítsák el:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azokat egyszer használatos csomagolással látják el, és hogy az illetékes hatóság által előírt valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák

ii.	egy, tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre; vagy

iii.	ártalmatlanításra.

d)	minden vírussal történt kontaminációra gyanús dolgot vagy anyagot a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően kezeljenek, vagy ártalmatlanítsanak;

e)	a vírussal történt kontaminációra gyanús trágyát, hígtrágyát és almot azonban a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének kell alávetni;

a kiürítés után a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására használt épületeket, a vírussal történt kontaminációra gyanús eszközöket, valamint a tetemek, takarmány, trágya, hígtrágya, és alom vagy minden, vírussal történt kontaminációra gyanús egyéb dolog vagy anyag szállítására használt járműveket késedelem nélkül a 48. cikkben meghatározott egy vagy több eljárásnak kell alávetni.

az illetékes hatóság engedélye nélkül a gazdaságba nem vihetők be vagy onnan nem vihetők ki háziasított emlősfajok. Ez a korlátozás nem vonatkozik azon emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

i.	nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más fogságban tartott szárnyassal, és

ii.	nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy fogságban tartott madarakat tartanak.

az alacsony patogenitású madárinfluenza elsődleges kitörése esetében a vírusizolátumot a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban laboratóriumi vizsgálatoknak kell alávetni a vírus altípusának azonosítása céljából; a vírusizolátumot az 51. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon, a lehető leghamarabb be kell küldeni a közösségi referencialaboratóriumba.

(7) A (2), (4) és (5) bekezdésekben meghatározott intézkedéseket alkalmazó tagállamok erről értesítik a Bizottságot.

40. cikk

Felmentések egyes gazdaságokra vonatkozóan

(1) Az illetékes hatóság felmentést engedélyezhet a 39. cikk (2) bekezdésében és a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézkedések alól az alacsony patogenitású madárinfluenza nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására, vagy a veszélyeztetett fajok, vagy hivatalosan nyilvántartott, ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen történő kitörése esetén, feltéve, hogy az ilyen felmentés nem veszélyezteti a járványvédelmet.

(2) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott felmentés engedélyezésekor az felmentésekkel érintett baromfit vagy más, fogsában tartott madarakat:

a gazdaságon belül beviszik egy épületbe és ott tartják. Amennyiben ez célszerűtlen, vagy veszélyeztetné az állatok jólétét, azokat a gazdaság valamely más helyén különítik el, úgy, hogy ne érintkezhessenek más gazdaságok más baromfijával vagy más, fogságban tartott szárnyasaival. Minden ésszerű lépést megtesznek a vadon élő madarakkal való érintkezésük minimálisra csökkentése érdekében.

mindaddig alávetik további megfigyelésnek és vizsgálatnak – a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban – és addig nem szállítják őket sehova, amíg a laboratóriumi vizsgálatok azt nem jelzik, hogy többé már nem képviselnek jelentős kockázatot az alacsony patogenitású madárinfluenza továbbterjedésének szempontjából; és

nem viszik el a származási gazdaságukból, kivéve levágásuk vagy olyan más gazdaságba történő szállításuk céljából:

i.	amely ugyanabban a tagállamban található, és a szállítás az illetékes hatóság utasításainak megfelelően történik; vagy

ii.	amely valamely más tagállamban található, és a szállítás a rendeltetési hely szerinti tagállammal kötött megállapodás alapján történik.

(3) Az illetékes hatóság az alacsony patogenitású madárinfluenza keltetőkben való kitörései esetén, kockázatértékelés alapján felmentést engedélyezhet a 39. cikkben meghatározott intézkedések valamelyike vagy mindegyike alól.

(4) A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg az (1) és (3) bekezdésben meghatározott felmentések alkalmazására vonatkozóan.

(5) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) és (3) bekezdéssel összhangban engedélyezett minden felmentésről.

(6) A Bizottság az érintett tagállammal közösen és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(7) Az (1) bekezdés értelmében engedélyezett minden felmentést figyelembe véve, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megelőzésére.

2. SZAKASZ

Külön termelési egységek és kontaktgazdaságok

41. cikk

Az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörése esetén a külön termelési egységekben alkalmazandó intézkedések

(1) Az alacsony patogenitású madárinfluenza olyan gazdaságban történő kitörése esetén, amely két vagy több külön termelési egységből áll, az illetékes hatóság felmentéseket engedélyezhet a 39. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedések alól az egészséges baromfit tartó termelési egységek számára, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(2) A tagállamok megállapítják az (1) bekezdésben meghatározott felmentések alkalmazásának részletes szabályait, figyelembe véve az elérhető állat-egészségügyi garanciákat, és meghozzák a megfelelő helyettesítő intézkedéseket.

(3) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett minden felmentésről.

(4) A Bizottság az érintett tagállammal közösen és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(5) Az (1) bekezdés értelmében engedélyezett minden felmentést figyelembe véve, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megelőzésére.

42. cikk

A kontaktgazdaságokban alkalmazandó intézkedések

(1) Ajárványügyi nyomozás alapján az illetékes hatóság dönti el, hogy egy gazdaság kontaktgazdaságnak minősül-e.

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket mindaddig alkalmazzák a kontaktgazdaságokra, amíg a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban az alacsony patogenitású madárinfluenza jelenlétét ki nem zárják.

(2) Ajárványügyi nyomozás alapján, az illetékes hatóság alkalmazhatja a 39. cikkben meghatározott intézkedéseket a kontaktgazdaságokra, különösen, ha a kontaktgazdaság magas állománysűrűségű területen fekszik.

A 39. cikkben meghatározott intézkedések kontaktgazdaságokra történő alkalmazásakor figyelembe veendő főbb szempontokat a IV. melléklet állapítja meg.

(3) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban a baromfiból leöléskor mintát vegyenek, az alacsony patogenitású madárinfluenza vírus e kontaktgazdaságokban való jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.

(4) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy minden olyan gazdaságban, ahol baromfi vagy más, fogságban tartott madarak levágására, leölésére és ártalmatlanítására, majd ezt követően madárinfluenza megállapítására kerül sor, a baromfi vagy más madarak tartására használt épületeket és bármilyen legelőt, a gazdaság udvarait és minden, vírussal történt kontaminációra gyanús eszközt, valamint a baromfi, más, fogságban tartott madarak, tetemek, hús, takarmány, trágya, hígtrágya, alom és bármely más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállítására használt járművet a 48. cikkben meghatározott eljárások valamelyikének vessék alá.

3. SZAKASZ

Korlátozás alatt álló körzetek létrehozása

43. cikk

Korlátozás alatt álló körzetek létrehozása az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörése esetében

Az alacsony patogenitású madárinfluenza kitörését követően az illetékes hatóság haladéktalanul korlátozás alatt álló körzetet hoz létre a gazdaság körüli legalább egy kilométer sugarú körben.

44. cikk

A korlátozás alatt álló körzetben alkalmazandó intézkedések

(1) Az illetékes hatóság biztosítja a következő intézkedéseknek a korlátozás alatt álló körzetben való alkalmazását:

a)	minden kereskedelmi célú gazdaság lehető leghamarabb történő számbavétele;

b)	a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, legalább a gazdaság körüli 1 km sugarú körben elhelyezkedő, kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságokban;

a baromfi és más, fogságban tartott madarak, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe valamint tojások korlátozás alatt álló körzeten belüli vagy körzetbe belépő minden mozgatásának illetékes hatóság engedélyéhez és az általa megfelelőnek tartott más védelmi intézkedésekhez kötése; ez a korlátozás nem vonatkozik a korlátozás alatt álló körzetben közúton vagy vasúton, kirakodás vagy megállás nélkül történő átszállításra;

a baromfi és más, fogságban tartott madarak, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe és tojás mozgásának megtiltása a korlátozás alatt álló körzetből, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezi az alábbiak közvetlen szállítását:

i.	vágóbaromfi szállítása az ugyanabban a tagállamban lévő vágóhídra;

ii.	élő baromfi szállítása ugyanabban a tagállamban lévő olyan gazdaságba vagy ólba, ahol nincs más baromfi. Az élő baromfinak 21 napig az említett gazdaságban kell maradnia, amelyet a baromfi odaérkezése után hatósági felügyelet alá vonnak;

iii.

naposcsibék szállítása:

ugyanazon tagállamban lévő gazdaságba, vagy egy ilyen gazdaság óljába; A naposcsibéknek 21 napig az említett gazdaságban kell maradnia, amelyet a baromfi odaérkezése után hatósági felügyelet alá vonnak; vagy

ha azok olyan tojásból keltek ki, amely a korlátozás alatt álló körzeten kívüli baromfitartó gazdaságokból származik, bármely más gazdaságba, feltéve, hogy a keltető logisztikája és biológiailag biztonságos munkafeltételei révén biztosítani tudja, hogy korlátozás alatt álló körzet baromfiállományából származó, és ennélfogva különböző egészségügyi állapotú keltetőtojással vagy naposcsibékkel való bármiféle érintkezés kizárt;

iv.	keltetőtojások szállítása a kijelölt keltetőbe; a tojást és annak csomagolását feladás előtt fertőtleníteni kell és biztosítani kell visszakereshetőségüket;

v.	étkezési tojások szállítása egy csomagolóközpontba, feltéve, hogy azokat egyszer használatos csomagolással látják el, és hogy az illetékes hatóság által megkövetelt valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák;

vi.

tojások szállítása a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó olyan létesítménybe, mely a korlátozás alatt álló körzeten belül vagy kívül helyezkedik el, a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban történő kezelésre;

vii.	tojások szállítása ártalmatlanítás céljából;

e)	a tetemek ártalmatlanítása;

f)	a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó, megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseknek a korlátozás alatt álló körzetben lévő gazdaságokba belépő vagy onnan távozó valamennyi személy általi betartatása;

az élő baromfi vagy más, fogságban tartott madarak, takarmány, trágya, hígtrágya, alom, és minden más, vírussal történt kontaminációra gyanús dolog vagy anyag szállításához használt járműveknek és eszközöknek a fertőzést követően késedelem nélküli kitakarítása és fertőtlenítése, a 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás elvégzése által;

a baromfi, más, fogságban tartott madarak vagy háziasított emlősfajok illetékes hatóság engedélye nélküli, baromfit tartó gazdaságba történő bevitelének és onnan való kivitelének tilalma. Ez a korlátozás nem vonatkozik azon emlősökre, amelyeknek csak az emberi lakóhelyül szolgáló területekre van bejárásuk, ahol:

i.	nem érintkeznek a háztáji baromfival vagy más, fogságban tartott szárnyassal, és

ii.	nincs hozzáférésük olyan ketrechez vagy területhez, ahol ilyen háztáji baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartanak;

a használt alom, trágya vagy hígtrágya elszállításának vagy szétszórásának megtiltása, amennyiben az illetékes hatóság azt nem engedélyezte; engedélyezhető a trágya vagy hígtrágya biológiai biztonsági intézkedések melletti, korlátozás alatt álló gazdaságokból kijelölt telepre történő szállítása, az 1774/2002/EK rendelettel vagy a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint elfogadott különös szabályokkal összhangban, a madárinfluenza vírusok lehetséges jelenlétének megszüntetését szolgáló kezelés vagy későbbi kezelés célját szolgáló köztes tárolás céljából;

j)	az illetékes hatóság engedélye nélküli vásárok, piacok, bemutatók vagy a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak egyéb csoportosulásainak megtiltása;

k)	a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak vadállomány újratelepítését célzó szabadon engedésének megtiltása.

(2) Az illetékes hatóság az e szakaszban meghatározott intézkedéseken túlmenően, a kockázatértékelés alapján további intézkedéseket vezethet be, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

(3) További intézkedéseket lehet elfogadni a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a madárinfluenza terjedésének megakadályozása érdekében.

45. cikk

Az intézkedések időtartama

Az e szakaszban meghatározott intézkedéseket fenn kell tartani:

a fertőzött gazdaság 48. cikkben megállapított egy vagy több eljárás elvégzése által történő előzetes takarítása és fertőtlenítése befejezésének időpontját követően legalább 21 napig, és mindaddig, amíg az illetékes hatóságok az alacsony patogenitású madárinfluenza terjedésének kockázatát elhanyagolhatónak nem tartják, a korlátozás alatt álló körzetben a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzett vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kockázatértékelés alapján;

legalább 42 napig a kitörés megállapítását követően, és mindaddig, amíg az illetékes hatóságok az alacsony patogenitású madárinfluenza terjedésének kockázatát elhanyagolhatónak nem tartják, a korlátozás alatt álló körzetben a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban elvégzett vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok, valamint a kockázatértékelés alapján; vagy

c)	bármely egyéb időtartamig, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek szerint.

46. cikk

Felmentések

(1) Amennyiben az alacsony patogenitású madárinfluenzát keltetőben állapítják meg, az illetékes hatóság a kockázatértékelés alapján eltérhet a 43. és 44. cikkben meghatározott valamely vagy minden intézkedéstől.

(2) Az illetékes hatóság felmentést engedélyezhet az ezen szakasz által meghatározott intézkedések alól az alacsony patogenitású madárinfluenza olyan kitörése esetében, amely nem kereskedelmi célú gazdaságban, cirkuszban, állatkertben, kedvtelésből tartott madarakat árusító üzletben, vadasparkban, tudományos célokból baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tartására vagy a veszélyeztetett faj vagy hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- vagy más, fogságban tartott madárfajta megőrzése céljaira szolgáló bekerített területen következik be, feltéve, hogy az ilyen felmentések nem veszélyeztetik a járványvédelmet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmentést engedélyező tagállamok erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(4) A Bizottság az érintett tagállammal közösen és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(5) Az (1) és (2) cikkben meghatározott minden felmentés figyelembe vételével, a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéseket lehet elfogadni a madárinfluenza terjedésének megelőzése érdekében.

VI. FEJEZET

A MADÁR EREDETŰ INFLUENZAVÍRUSOK MÁS FAJOKRA TÖRTÉNŐ ÁTTERJEDÉSÉNEK ELKERÜLÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK

47. cikk

Sertéseket és más fajokat érintő laboratóriumi vizsgálatok és egyéb intézkedések

(1) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a madárinfluenza bármely gazdaságban való jelenlétének megállapítását követően a gazdaság területén található sertéseket a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban megfelelő laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá, a sertések madárinfluenza vírussal való múltbeli vagy jelenlegi fertőzöttségének megállapítása vagy kizárása érdekében.

E vizsgálatok eredményének kézhezvételéig a gazdaságból sertést nem lehet kivinni.

(2) Amennyiben az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok megállapítják a sertésekben a madárinfluenza vírusok jelenlétét, az illetékes hatóság engedélyezheti e sertések mozgatását más sertéstartó gazdaságokba vagy a kijelölt vágóhidakra, feltéve, hogy későbbi megfelelő vizsgálatok kimutatták azt, hogy a madárinfluenza terjedésének kockázata elhanyagolható.

(3) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott laboratóriumi vizsgálatok komoly egészségügyi veszélyt állapítanak meg, a sertéseket a 93/119/EK irányelvvel összhangban és a lehető leghamarabb, hatósági felügyelet mellett, olyan módon öljék le, hogy különösen szállítás közben megelőzhető legyen a madárinfluenza vírus terjedése.

(4) Az illetékes hatóság a madárinfluenza bármely gazdaságban való jelenlétének megállapítását követően és a kockázatértékelés alapján alkalmazhatja az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a gazdaságban tartott bármely más emlősre, és kiterjesztheti azokat a kontaktgazdaságokra.

(5) A tagállamok a bizottság keretén belül értesítik a Bizottságot az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően alkalmazott vizsgálatok és intézkedések eredményéről.

(6) Az illetékes hatóság a madárinfluenza vírus sertésekben vagy bármely más, bármely gazdaságban tartott emlősben való jelenlétének megállapítását követően, a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően megfigyelést rendelhet el a madárinfluenza vírus további elterjedésének meghatározása érdekében.

(7) A madár eredetű influenzavírusok más fajokra történő átterjedésének megelőzésére kiegészítő intézkedéseket lehet elfogadni a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban.

VII. FEJEZET

TAKARÍTÁS, FERTŐTLENÍTÉS ÉS ÚJRATELEPÍTÉS

48. cikk

Takarítás, fertőtlenítés és a madárinfluenza vírus megsemmisítését célzó eljárások

A tagállamok biztosítják, hogy:

a madárinfluenza vírusokkal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús gazdaságok és az azok területén található bármely, madárinfluenza vírusokkal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús dolgot vagy anyagot hatósági felügyeletnek vessenek alá, az alábbiak szerint:

i.	a hatósági állatorvos utasításai; és

ii.	a VI. mellékletben a takarítás, fertőtlenítés és kezelés vonatkozásában megállapított elvek és eljárások.

az olyan gazdaságok baromfi és más, fogságban tartott madarak által használt földterületét vagy legelőjét, amelyekben madárinfluenza jelenlétét állapították meg, a baromfi és más, fogságban tartott madarak ne használják addig, amíg az illetékes hatóság nincs meggyőződve arról, hogy valamennyi jelenlévő madárinfluenza vírust megsemmisítettek vagy hatástalanítottak;

a madárinfluenza vírusokkal fertőzött vagy vírussal történt kontaminációra gyanús vágóhidak, járművek, pótkocsik vagy bármilyen egyéb szállítóeszköz, állat-egészségügyi határállomás és bármilyen dolog vagy anyag takarítását, fertőtlenítését és kezelését hatósági felügyelet mellett, a hatósági állatorvos utasításaival összhangban végezzék;

d)	a madárinfluenza vírusokkal fertőzött vagy vírussal történt kontaminációra gyanús minden eszközt, dolgot és anyagot, amelyeket hatékonyan nem lehet kitakarítani és fertőtleníteni vagy kezelni, meg kell semmisíteni;

e)	a felhasználandó fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját az illetékes hatóság hagyja jóvá.

49. cikk

A gazdaságok újratelepítése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. és a 39. cikkben meghatározott intézkedések alkalmazását követően betartsák e cikk (2)–(6) bekezdéseit.

(2) A kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságokban a baromfi újratelepítése nem történhet meg a 48. cikkben meghatározott végső takarítás és fertőtlenítés befejezését követő 21 napos időszakban.

(3) A következő intézkedéseket kell végrehajtani a kereskedelmi baromfitartó gazdaságok újratelepítését követő 21 napos időszakban:

a)	a baromfi legalább egy hatósági állatorvosi vizsgálaton átesik. A hatósági állatorvosi vizsgálatot vagy – amennyiben egynél többet végeznek el – a végleges állatorvosi vizsgálatot a fent említett 21 napos időszak végéhez legközelebb kell elvégezni;

b)	a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére kerül sor;

c)	az újratelepítési szakaszban elhullott baromfit a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban meg kell vizsgálni;

d)	a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságba belépő vagy onnan távozó minden személynek be kell tartania a madárinfluenza terjedésének megelőzését célzó, megfelelő biológiai biztonsági intézkedéseket;

e)	az újratelepítési szakaszban az illetékes hatóság engedélye nélkül nem vihető ki baromfi a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságból;

f)	a tulajdonos nyilvántartást vezet a termelési adatokról – beleértve a morbiditást és a mortalitást is –, amelyet rendszeresen frissít;

g)	az f) pontban említett termelési adatokban bekövetkezett bármely lényeges változást és más szokatlan jelenséget haladéktalanul jelenteni kell az illetékes hatóságnak.

(4) A kockázatértékelés alapján az illetékes hatóság elrendelheti, hogy a (3) bekezdésben meghatározott eljárásokat a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságoktól eltérő gazdaságokra, valamint a kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságban található más fajokra is alkalmazzák.

(5) A kontaktgazdaságokban a baromfi újratelepítését az illetékes hatóság kockázatértékelésen alapuló utasításainak megfelelően kell végezni.

VIII. FEJEZET

DIAGNOSZTIKAI ELJÁRÁSOK, DIAGNOSZTIKAI KÉZIKÖNYV ÉS REFERENCIALABORATÓRIUMOK

50. cikk

Diagnosztikai eljárások és a diagnosztikai kézikönyv

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az egységes diagnosztizálási eljárás érdekében a baromfiban és más, fogságban tartott madarakban a madárinfluenza jelenlétének vagy az emlősökben a madárinfluenza vírus jelenlétének kimutatására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételt és laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvvel összhangban végezzék el.

E kézikönyvet a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el, 2006. augusztus 3. E kézikönyv minden későbbi módosítását ugyanezen eljárással összhangban fogadják el.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott diagnosztikai kézikönyvnek legalább a következőket kell meghatároznia:

a)	a madárinfluenzára irányuló diagnosztikai vizsgálatokat végző, arra engedélyezett laboratóriumok által betartandó biológiai biztonsági minimumkövetelmények és minőségi szabványok;

b)	a madárinfluenza jelenlétének megállapítására vagy kizárására szolgáló klinikai vagy a vágást követő húsvizsgálat során követendő szempontok és eljárások;

a madárinfluenza jelenlétének megállapítására vagy kizárására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokhoz a baromfiból és más, fogságban tartott madarakból történő mintavételkor követendő szempontok és eljárások; beleértve az ezen irányelv vel összhangban végzett szerológiai és virológiai vizsgálatokhoz használt mintavételi módszereket is;

a madárinfluenza diagnosztizálására használatos laboratóriumi vizsgálatok, beleértve az alábbiakat:

i.	a differenciáldiagnózis vizsgálatai;

ii.	a magas patogenitású madárinfluenza és az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusának megkülönböztetésére szolgáló vizsgálatok;

iii.	megfelelő vizsgálatok a beoltott és a madárinfluenza vadvírusával fertőzött madarak megkülönböztetésére;

iv.	szempontok a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelésére;

e)	laboratóriumi technikák a madárinfluenza vírusizolátumok típusának meghatározására.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a madárinfluenza vírusán, genomján, antigénjén és vakcináján kutatás, diagnosztika vagy oltóanyaggyártás céljából történő beavatkozást, vagy azok ilyen célú felhasználását kizárólag az illetékes hatóság által jóváhagyott olyan helyeken, létesítményekben vagy laboratóriumokban lehessen végezni, amelyekben biztosítottak a megfelelő biológiai biztonsági követelmények.

A jóváhagyott helyek, létesítmények vagy laboratóriumok jegyzékét 2007. szeptember 30-ig kell benyújtani a Bizottsághoz, és azt naprakészen kell tartani.

51. cikk

Referencialaboratóriumok

(1) A VII. melléklet 1. pontjában megnevezett laboratórium a madárinfluenza közösségi referencialaboratóriuma (a továbbiakban: a közösségi referencialaboratórium).

90/424/EGK határozat sérelme nélkül a közösségi referencialaboratórium látja el a VII. melléklet 2. pontjában felsorolt szerepet és feladatokat.

(2) A tagállamok nemzeti referencialaboratóriumokat jelölnek ki, a Bizottságot és a többi tagállamot pedig tájékoztatják azok adatairól és az azokban bekövetkező változásokról. A Bizottság kihirdeti és naprakészen tartja ezen nemzeti referencialaboratóriumok jegyzékét.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti referencialaboratóriumok:

a)	lássák el a VIII. mellékletben felsorolt szerepet és feladatokat;

b)	feleljenek minden egyes tagállamban a diagnosztizálás szabványainak és módszereinek összehangolásáért, a VIII. mellékletben foglaltakkal összhangban, valamint a közösségi referencialaboratóriummal való kapcsolattartásért.

(4) A tagállamok és a harmadik országok nemzeti referencialaboratóriumai számára a szakképzés és a kiváló minőségi színvonal biztosítása, valamint támogatás nyújtása érdekében a Közösség referencialaboratóriuma szoros együttműködést és kapcsolatot tart fenn az OIE és a FAO madárinfluenzával foglalkozó referencialaboratóriumával, valamint adott esetben más, nemzetközileg elismert laboratóriumokkal a Közösségen belül.

IX. FEJEZET

VÉDŐOLTÁS

1. SZAKASZ

A védőoltás általános tilalma

52. cikk

A madárinfluenza-vakcinák gyártása, árusítása és felhasználása

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a)	területükön a madárinfluenza elleni védőoltás tilos, a 2. és 3. szakaszban meghatározottak kivételével;

b)	területükön a madárinfluenza elleni oltóanyagok kezelése, gyártása, tárolása, ellátása, elosztása és árusítása hatósági felügyelet mellett történik;

csak az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (17) és az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség (18) létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett oltóanyagokat használjanak fel.

(2) A Közösségben a madárinfluenza-oltóanyag készleteinek ellátása és tárolása feltételeivel kapcsolatos szabályok a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el.

2. SZAKASZ

Sürgősségi védőoltás

53. cikk

Baromfi és más, fogságban tartott madarak sürgősségi védőoltása

(1) Bármely tagállam, amennyiben kockázatértékelés jelzi, hogy fennáll a madárinfluenza érintett tagállamon belüli vagy érintett tagállamba való átterjedésének jelentős és közvetlen kockázata, a kitörés megakadályozása érdekében rövid távú intézkedésként bevezetheti a baromfi és más, fogságban tartott madarak sürgősségi védőoltását, e szakasz szerint, amennyiben egy vagy több fennáll az alábbiak közül:

a)	kitörés fordul elő az adott tagállamban;

b)	kitörés fordul elő valamely közeli tagállamban; vagy

c)	amennyiben madárinfluenza jelenlétét állapították meg baromfinál vagy más, fogságban tartott madaraknál egy közeli harmadik országban.

(2) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdés szerinti sürgősségi védőoltást szándékozik bevezetni, sürgősségi védőoltási tervet kell jóváhagyásra benyújtania a Bizottságnak.

E tervet a DIVA-stratégiának megfelelően kell elkészíteni, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a sürgősségi védőoltás alkalmazásához vezető járványügyi helyzet;

b)	az a földrajzi terület, amelyen sürgősségi védőoltást fognak végezni és az e területen lévő gazdaságok száma, valamint – amennyiben ettől különbözik – azon gazdaságok száma, amelyekben a védőoltást el fogják végezni;

c)	a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak faja és kategóriája, vagy adott esetben a beoltandó baromfit vagy más, fogságban tartott szárnyast tartó egység;

d)	a beoltandó baromfi vagy más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma;

e)	a oltóanyag jellemzőinek összefoglalása;

f)	a sürgősségi védőoltási kampány tervezett időtartama;

g)	a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatására vonatkozó külön rendelkezések, a IV. fejezet 4., 5. és 6. szakaszában, valamint az V. fejezet 3. szakaszában meghatározott intézkedések sérelme nélkül;

h)	szempontok annak eldöntéséhez, hogy a sürgősségi védőoltást a kontaktgazdaságokban alkalmazzák-e;

i)	a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak nyilvántartása és regisztrálása;

az elvégzendő klinikai és laboratóriumi vizsgálatok azon gazdaságokban, amelyekben sürgősségi védőoltást kell végezni, valamint a sürgősségi védőoltási területen található többi gazdaságban, a járványhelyzetnek, a sürgősségi védőoltási kampány hatékonyságának, valamint a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatásának nyomon követésére.

(3) A sürgősségi védőoltásra vonatkozóan a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályok állapíthatók meg.

54. cikk

A sürgősségi védőoltási tervek jóváhagyása

(1) A Bizottság – az érintett tagállammal közösen – haladéktalanul megvizsgálja az 53. cikk (2) bekezdése szerinti sürgősségi védőoltási tervet, és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(2) A sürgősségi védőoltási tervet a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni.

A sürgősségi védőoltási terv jóváhagyása tartalmazhat a baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint termékeik mozgatásának korlátozására vonatkozó intézkedéseket. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a meghatározott baromfitartó egységekre és más, fogságban tartott madarakat tartó egységekre vonatkozó korlátozásokra, valamint korlátozás alatt álló körzetek létrehozására.

55. cikk

Felmentések

(1) Az 54. cikktől eltérve a tagállamok a sürgősségi védőoltási terv jóváhagyása előtt is alkalmazhatnak sürgősségi védőoltást, az alábbi feltételek mellett:

a)	a sürgősségi védőoltási tervről és a sürgősségi védőoltás alkalmazásáról szóló határozatról a Bizottságot a sürgősségi védőoltás megkezdése előtt értesítik;

b)	az érintett tagállam megtiltja a baromfi és más, fogságban tartott madarak és az azokból készült termékek mozgatását a IX. mellékletben meghatározott feltételek esetén fennálló helyzet kivételével;

c)	a sürgősségi védőoltás alkalmazásáról szóló határozat nem veszélyezteti a járványvédelmet.

(2) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdésben meghatározott felmentést alkalmazza, a bizottságon belül a lehető leghamarabb felül kell vizsgálni a járványügyi helyzetet és a sürgősségi védőoltási tervet.

(3) Az alkalmazott intézkedések a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően fogadhatók el vagy változtathatók meg.

3. SZAKASZ

Megelőző védőoltás

56. cikk

Baromfi és más, fogságban tartott madarak megelőző védőoltása

(1) A tagállamok e szakasznak megfelelően hosszú távú intézkedésként bevezethetik baromfi és más, fogságban tartott madarak megelőző védőoltását, amennyiben úgy ítélik meg, hogy kockázatelemzés alapján területük egyes térségei, a baromfitenyészés típusa vagy a baromfi és más, fogságban tartott madarak egyes kategóriái vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek esetében fennáll a madárinfluenza veszélye.

(2) Amennyiben egy tagállam az (1) bekezdésben meghatározottak szerint megelőző védőoltást szándékozik bevezetni, megelőző védőoltási tervet kell jóváhagyásra benyújtania a Bizottságnak.

E tervet a DIVA-stratégia szerint kell elkészíteni és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a megelőző védőoltás indokainak világos leírása, beleértve a betegség előzményeit;

a terület, a baromfitenyészés típusa vagy a baromfi és más, fogságban tartott madarak egyes kategóriái vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek, amelyekben megelőző védőoltást fognak végezni és az e területen lévő gazdaságok száma, valamint – amennyiben ettől különbözik – azon gazdaságok száma és típusa, amelyekben a védőoltást el fogják végezni;

c)	a baromfi és más, fogságban tartott madarak faja és kategóriája, vagy adott esetben a beoltandó baromfit és más, fogságban tartott szárnyast tartó egység;

d)	a beoltandó baromfi és más, fogságban tartott madarak körülbelüli száma;

e)	az oltóanyag jellemzőinek összefoglalása;

f)	a megelőző védőoltási kampány tervezett időtartama;

g)	a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak szállítására vonatkozó külön rendelkezések, a IV. fejezet 3., 4. és 5. szakaszában, valamint az V. fejezet 3. szakaszában meghatározott intézkedések sérelme nélkül;

h)	a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak nyilvántartása és regisztrálása;

a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint elvégzendő laboratóriumi vizsgálatok azon gazdaságokban, amelyekben megelőző védőoltást kell végezni azzal egy időben, hogy a védőoltási területen található megfelelő számú többi gazdaságban vagy a baromfit és más, fogságban tartott madarakat tartó egységekben megfigyelést és vizsgálatot tartanak, a járványhelyzetnek, a megelőző védőoltási kampány hatékonyságának, valamint a beoltott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak mozgatása ellenőrzésének nyomon követésére.

(3) A megelőző védőoltásra vonatkozóan a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályok állapíthatók meg.

57. cikk

A megelőző védőoltási tervek jóváhagyása

(1) A Bizottság – az érintett tagállammal közösen – haladéktalanul megvizsgálja az 56. cikk (2) bekezdése szerinti megelőző védőoltási tervet, és a bizottságon belül a lehető leghamarabb felülvizsgálja a helyzetet.

(2) A megelőző védőoltásra vonatkozó tervet a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni.

A megelőző védőoltási terv jóváhagyása tartalmazhat a baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint termékeik szállítására vonatkozó korlátozó intézkedéseket. Ezek az intézkedések kiterjedhetnek a meghatározott baromfitartó egységekre és más, fogságban tartott madarakat tartó egységekre vonatkozó korlátozásokra, valamint korlátozás alatt álló körzetek létrehozására.

4. SZAKASZ

Oltóanyagbankok

58. cikk

Közösségi oltóanyagbank

(1) A 2001/82/EK irányelvvel vagy a 726/2004/EK rendelettel összhangban engedélyezett madárinfluenza elleni oltóanyagok közösségi készleteinek tárolására a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően közösségi oltóanyagbank hozható létre.

(2) A tagállamok a Bizottsághoz benyújtott kérelem alapján hozzáférhetnek a közösségi oltóanyagbankhoz.

(3) Amennyiben az a Közösség érdekét szolgálja, a Bizottság harmadik országok számára is biztosíthat oltóanyagellátást.

A Közösség és harmadik országok között megkötött megállapodások sérelme nélkül, a harmadik országok közösségi oltóanyagbankhoz való hozzáférését a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően – a Bizottság és az érintett harmadik ország között az említett eljárásnak megfelelően elfogadandó, pénzügyi és technikai együttműködésre vonatkozó részletes megállapodások alapján – engedélyezik.

59. cikk

Nemzeti oltóanyagbankok

(1) A tagállamok a 62. cikkben meghatározott készenléti terv keretében nemzeti oltóanyagbankot hozhatnak létre vagy tarthatnak fenn a 2001/82/EK irányelv 5–15. cikkével összhangban engedélyezett – sürgősségi és megelőző védőoltáshoz használandó – madárinfluenza-oltóanyag tartalékok tárolására.

(2) A nemzeti oltóanyagbankot fenntartó tagállamok értesítik a Bizottságot a tárolt vakcinák mennyiségéről és típusairól.

X. FEJEZET

KÖZÖSSÉGI ELLENŐRZÉSEK, SZANKCIÓK ÉS KÉSZENLÉTI TERVEK

60. cikk

Közösségi ellenőrzések

Bizottsági szakértők az illetékes hatósággal együttműködve helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek annyiban, amennyiben azok ezen irányelvnek a Bizottság szakértői által a tagállamokban végzett állat-egészségügyi helyszíni ellenőrzésekre vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló, 1998. február 4-i 98/139/EK bizottsági határozattal (19) és a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 45. cikkével összhangban történő egységes alkalmazásának biztosításához szükségesek.

61. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítására. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb a 67. cikk (1) bekezdésének első francia bekezdésében meghatározott időpontig értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.

62. cikk

Készenléti tervek

(1) A tagállamok a X. melléklettel összhangban a betegség kitörése esetén alkalmazandó nemzeti intézkedéseket meghatározó készenléti tervet készítenek, és e tervet jóváhagyásra benyújtják a Bizottságnak.

(2) A készenléti tervnek lehetővé kell tennie a betegség kitörésének gyors és hatékony felszámolásához szükséges létesítményekhez, felszereléshez, személyzethez és minden más megfelelő anyaghoz való hozzáférést. A készenléti terv jelzi az összes kereskedelmi célú baromfitartó gazdaság számát és elhelyezkedését. A készenléti tervnek jeleznie kell, hogy ezekben a kereskedelmi célú gazdaságokban fajonként legfeljebb hány baromfi lehet jelen. A tagállamok becslést készítenek a sürgősségi védőoltás esetén szükségesnek ítélt oltóanyag mennyiségéről is.

(3) A különböző szektorokért – különösen állat-egészségügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi, munkahelyi egészségügyi és biztonsági kérdésekért – felelős illetékes hatóságok közötti szoros együttműködést célzó rendelkezéseket kell hozni, különösen annak érdekében, hogy a baromfiágazatban dolgozó mezőgazdasági termelők és munkások, valamint a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásban részesüljön.

(4) A Bizottság megvizsgálja a készenléti terveket annak megállapítása érdekében, hogy azok lehetővé teszik-e a kívánt célkitűzés elérését, és javaslatot tesz az érintett tagállamnak az esetleg szükséges módosításokra, különösen annak biztosítására, hogy a tervek összhangban legyenek a többi tagállam terveivel.

A készenléti terveket a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni. A tervek bármely későbbi módosítását ugyanezen eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5) A tagállamok legalább ötévenként naprakésszé teszik készenléti tervüket, és azt benyújtják a Bizottságnak a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően történő jóváhagyásra.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően, a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően további szabályok fogadhatók el a madárinfluenza gyors és hatékony felszámolására, beleértve a járványvédelmi központokra, szakértői csoportokra és valós idejű riasztási gyakorlatokra vonatkozó rendelkezéseket.

XI. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖR ÉS BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS

63. cikk

Végrehajtási hatáskör

(1) A 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni az ezen irányelv végrehajtásához szükséges részletes szabályokat, és különösen a következőkre vonatkozó külön szabályokat:

a)	tetemek ártalmatlanítása, és

b)	a fertőzött vagy gyaníthatóan fertőzött takarmány, alom, használt alom, trágya és hígtrágya mozgatása és kezelése.

(2) A mellékleteknek a tudományos és technikai haladás figyelembevétele érdekében történő bármely módosításáról a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(3) A járványhelyzet által igényelt, az ezen irányelvben meghatározott védelmi minimumintézkedések kiegészítésére vonatkozó részletes szabályokat a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelv (21) 9. cikkében vagy az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelv (22) 10. cikkében meghatározott védintézkedések sérelme nélkül, a 2. cikk (1) bekezdésében említett influenzavírusokon kívüli, madár eredetű influenza vírusok miatt fenyegető komoly egészségügyi veszély miatt szükséges ideiglenes sürgősségi intézkedéseket a 64. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

64. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) létrehozott Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(3) Az erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az említett határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő 15 nap.

(4) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

XII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

65. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 92/40/EGK irányelv 2007. július 1-jével hatályát veszti. A 92/40/EGK irányelvre való hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a XI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

66. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A madárinfluenza elleni védekezésre vonatkozó, a 92/40/EGK irányelv 17. cikkének (4) bekezdésével összhangban jóváhagyott és 2007. július 1-jén hatályban lévő készenléti terveket ezen irányelv alkalmazásában a továbbiakban is alkalmazni kell.

Azonban 2007. szeptember 30-ig a tagállamok benyújtják a Bizottságnak e készenléti tervek azon módosításait, amelyek azokat ezen irányelvhez igazítják.

E módosított terveket a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell jóváhagyni.

(2) Ezen irányelv átültetéséig a madárinfluenza elleni védekezésre vonatkozóan további átmeneti rendelkezések fogadhatók el a 64. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

67. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2007. július 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

E rendelkezések elfogadásakor a tagállamoknak hivatkozniuk kell erre az irányelvre, illetőleg az ilyen hivatkozást a rendelkezések hivatalos közzétételekor kell megtenni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

68. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

69. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2005. december 20-àn.

a Tanács részéről

az elnökasszony

M. BECKETT

(1) 2005. december 1-jei vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2005. szeptember 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 167., 1992.6.22., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(4) HL L 142., 2004.4.30., 1. o.

(5) HL L 340., 1993.12.31., 21. o. A legutóbb az 1/2005/EK tanácsi rendelettel (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 278., 2000.10.31., 26. o. A legutóbb a 2002/279/EK határozattal (HL L 99., 2002.4.16., 17. o.) módosított határozat.

(7) HL L 378., 1982.12.31., 58. o. A legutóbb a 2004/216/EK bizottsági határozattal (HL L 67., 2004.3.5., 27. o.) módosított irányelv.

(8) HL L 123., 1998.4.24., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(9) HL L 273., 2002.10.10., 1. o. A legutóbb a 416/2005/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet (HL L 66., 2005.3.12., 10. o.).

(10) HL L 139., 2004.4.30., 55. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.

(11) HL L 139., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

(12) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(13) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(14) HL 121., 1964.7.29., 1977. o. A legutóbb az 1/2005/EK rendelettel (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.) módosított irányelv.

(15) HL L 18., 2003.1.23., 11. o.

(16) HL L 224., 1990.8.18., 19. o.

(17) HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.).

(18) HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(19) HL L 38., 1998.2.12., 10. o.

(20) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

(21) HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv.

(22) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(23) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 1642/2003/EK rendelettel (HL L 245., 2003.9.29., 4. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

(a 2. cikkben említetteknek megfelelően)

A madárinfluenza fogalmának meghatározása

„madárinfluenza”: a baromfi és más, fogságban tartott madarak olyan influenza A vírus által okozott fertőzése, amely:

a)	a H5 vagy H7 altípusba tartozik; vagy

b)	hathetes csirkék esetében 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkezik;

„magas patogenitású madárinfluenza”: a baromfi és más, fogságban tartott madarak alábbiak által okozott fertőzése:

a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén többszörösen bázisos aminosavakat kódoló génszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírusok, jelezve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz; vagy

b)	hathetes csirkék esetében 1,2-nél nagyobb intravénás patogenitási indexszel rendelkező madárinfluenza vírusok;

3.	„alacsony patogenitású madárinfluenza”: a baromfi és más, fogságban tartott madarak H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírus által okozott fertőzés, amely nem tartozik a 2. pont meghatározása alá.

II. MELLÉKLET

(az 5. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően)

A betegség bejelentése és a tagállamok által szolgáltatandó további járványügyi információk

Az elsődleges kitörés megállapításától vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön történő észlelésétől számított 24 órán belül az érintett tagállam a 82/894/EGK irányelv 5. cikkében említett eljárásnak megfelelően az alábbiakról ad értesítést:

a)	a bejelentés napja;

b)	a bejelentés időpontja;

c)	az érintett tagállam neve;

d)	a betegség megnevezése;

e)	a kitörés vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletének száma;

f)	a betegség első gyanúja felmerülésének napja;

g)	a megállapítás napja;

h)	a megállapításra használt módszerek;

i)	az, hogy a betegséget gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították-e meg;

j)	a kitörés vagy a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletének földrajzi helye;

k)	az alkalmazott járványvédelmi intézkedések.

A madárinfluenza vágóhidakon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletei esetében az érintett tagállamnak az 1. pontban említett adatokon túlmenően a következő információkat kell továbbítania:

a)	a betegségre fogékony baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma a vágóhídon vagy szállítóeszközön;

b)	az elhullott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma kategóriánként a vágóhídon vagy szállítóeszközön;

c)	minden egyes baromfi vagy más, fogságban tartott madarak kategóriájában megállapított morbiditás, valamint azon baromfifélék vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma, amelyeknél a madárinfluenzát megállapították;

d)	a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt vagy levágott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma;

e)	az ártalmatlanított baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma;

f)	vágóhíd esetében a legközelebbi, baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságtól mért távolság;

g)	a fertőzött baromfi vagy a tetemek származási gazdaságának vagy gazdaságainak földrajzi helye.

3.	Másodlagos kitörések esetén az 1. és 2. pontban említett információkat a 82/894/EGK irányelv 4. cikkének első bekezdésében megállapított határidőkön belül kell továbbítani.

Az érintett tagállam biztosítja, hogy az 1., 2. és 3. ponttal összhangban, a madárinfluenza minden kitörésével, illetve vágóhídon vagy szállítóeszközön megállapított pozitív leletével kapcsolatban nyújtandó tájékoztatást a lehető leghamarabb írásos jelentés kövesse a Bizottság és a többi tagállam számára, amely tartalmazza legalább a következőket:

a)	az a nap, amelyen a baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat a gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön leölték vagy levágtak és tetemüket ártalmatlanították;

b)	a madárinfluenza lehetséges, vagy – ha az bizonyos – tényleges eredetére vonatkozó bármely információ;

c)	az állatok mozgatásának ellenőrzésére érvényben lévő intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítására létrehozott ellenőrzési rendszerre vonatkozó információk;

d)	a madárinfluenza vágóhídon vagy szállítóeszközön történő észlelése esetén a felelős vírus genetikai típusa;

amennyiben a kontaktgazdaságokban vagy a madárinfluenza vírussal való fertőzöttségre gyanús baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat tartó gazdaságokban baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére vagy levágására került sor, az alábbi információk:

i.	a leölés vagy levágás napja, és minden egyes gazdaságban a leölt vagy levágott baromfi vagy más, fogságban tartott madarak becsült száma kategóriánként;

ii.	a járványügyi kapcsolat a fertőzés forrása és minden egyes kontaktgazdaság között, vagy a madárinfluenza jelenlétének gyanúját keltő egyéb okok;

iii.	amennyiben a kontaktgazdaságokban a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölésére vagy levágására nem került sor, információt kell szolgáltatni a leölés vagy levágás mellőzésére vonatkozó döntés indokairól.

A madárinfluenzának a közösségi határokon, állat-egészségügyi határállomásokon vagy a közösségi behozatali jogszabályoknak megfelelően működő karantén-létesítményekbe vagy központokba behozott és beléptetett élő baromfiban vagy más, fogságban tartott madarakban vagy baromfitermékekben történő megállapítása esetén az illetékes hatóságnak e megállapításról haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, és be kell számolnia a megtett intézkedésekről.

6.	24 órán belül értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot, ha a megfigyelés eredményeként komoly egészségügyi veszélyt állapítanak meg.

III. MELLÉKLET

(a 8. cikk (3) bekezdésében és a 13. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően)

Tojások gazdaságból történő kivitelének engedélyezése a 8. cikk (3) bekezdésével és a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban

Ezen irányelv 8. cikke (3) bekezdésének és 13. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel az illetékes hatóság engedélyezheti a tojás gazdaságból történő kiszállítását a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően tojástermékek gyártására jóváhagyott létesítménybe (a továbbiakban: a kijelölt létesítmény), az alábbi feltételekkel:

ahhoz, hogy a tojás származási gazdaságból történő kivitele engedélyezhető legyen, a tojásnak, azt a gyanús gazdaságból közvetlenül kell a kijelölt létesítménybe küldeni; minden egyes szállítmányt feladás előtt a gyanús gazdaságért felelős hatósági állatorvosnak – vagy annak felügyelete alatt – kell leplombálni, és annak a kijelölt létesítménybe szállítása során mindvégig plombával lezárva kell maradnia;

2.	a tojás származási gazdaságáért felelős hatósági állatorvos tájékoztatja a kijelölt létesítmény illetékes hatóságát a tojás odaküldésének szándékáról;

a kijelölt létesítményért felelős illetékes hatóság biztosítja, hogy:

a)	az 1. pontban említett tojást a megérkezésétől a feldolgozásáig elkülönítve tartsák a többi tojástól;

b)	az ilyen tojás héját ártalmatlanítsák;

c)	a tojás csomagolóanyagát semmisítsék meg, vagy olyan módon tisztítsák meg és fertőtlenítsék, hogy az pusztítson el minden madárinfluenza vírust;

d)	az 1. pontban említett tojást kitakarított és fertőtlenített járművekben szállítsák. A tojás szállításában részt vevő személyzetre, felszerelésre és járművekre biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

IV. MELLÉKLET

(a 15. cikk (2) bekezdésében, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 42. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően)

Az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés fő szempontjai és kockázati tényezői a kontaktgazdaságokban vagy veszélyeztetettnek minősülő gazdaságokban és területeken további, korlátozás alatt álló körzetekben

Javasolt szempontok
A kiürítés mellett	A kiürítés ellen
A kontaktgazdaságban klinikai tünetek utalnak madárinfluenzára	A kontaktgazdaságban nincsenek madárinfluenzára utaló klinikai tünetek és nincsen járványügyi kapcsolat
A többségben lévő baromfifaj nagy fogékonysága	A többségben lévő baromfifaj kis fogékonysága
Megállapítást nyert, hogy baromfi vagy más, fogságban tartott madarak jutottak a kontaktgazdaságokba olyan gazdaságból, ahol madárinfluenzát állapítottak meg, a vírusnak e fertőzött gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően	Nem ismert, hogy baromfi vagy más, fogságban tartott madarak jutottak volna a kontaktgazdaságokba olyan gazdaságból, ahol madárinfluenzát állapítottak meg, a vírusnak e fertőzött gazdaságba történő behurcolásának valószínű időpontját követően
A kontaktgazdaságok nagy állománysűrűségű területen fekszenek	A kontaktgazdaságok kis állománysűrűségű területen fekszenek
A felszámolási intézkedések alkalmazását megelőzően valamennyi ideje már jelen volt a betegség, és a vírus valószínűleg továbbterjedt azon gazdaságból, ahol a madárinfluenzát megállapították	A felszámolási intézkedések alkalmazását megelőzően jelenlévő betegség, de azon gazdaságból, ahol a madárinfluenzát megállapították a vírus korlátozottan terjed tovább
A kontaktgazdaságok 500 méteren (1) belül fekszenek attól a gazdaságtól, ahol a madárinfluenzát megállapították	A kontaktgazdaságok 500 méternél (1) távolabb fekszenek attól a gazdaságtól, ahol a madárinfluenzát megállapították
A kontaktgazdaságoknak egynél több olyan gazdasággal van kapcsolatuk, ahol madárinfluenzát állapítottak meg	A kontaktgazdaságoknak nincs kapcsolatuk olyan gazdasággalba, ahol madárinfluenzát állapítottak meg
A járvány nem tartható ellenőrzés alatt, és növekszik azon gazdaságok száma, ahol madárinfluenzát állapítottak meg	A járvány ellenőrzés alatt tartható

(1) Nagyon nagy állománysűrűség esetén nagyobb távolságot kell figyelembe venni.

V. MELLÉKLET

(a 39. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

Az intézkedések alkalmazására vonatkozó döntés szempontjai a gazdaságokban, alacsony patogenitású madárinfluenzával kapcsolatban

Az illetékes hatóság, amikor a baromfi vagy tojás mozgatására és a gazdaság kiürítésére vonatkozóan a 39. cikk (1) bekezdésével összhangban döntést hoz, fontolóra veszi legalább az alábbi szempontokat:

a)	a szóban forgó faj;

b)	a gazdaságok száma a feladási gazdaság körüli területen;

c)	a kijelölt vágóhidak, keltetők és csomagolóközpontok elhelyezkedése;

d)	a szállítás és levágás során a gazdaságokban és a baromfit vagy más, fogva tartott madarakat tartó egységekben alkalmazott biológiai biztonsági intézkedések;

e)	szállítási útvonal;

f)	a terjedés bizonyítéka;

g)	a közegészségügyi kockázat, ha van;

h)	a szóban forgó termékek további kezelése;

i)	társadalmi-gazdasági és egyéb hatások.

VI. MELLÉKLET

(a 48. cikkben említetteknek megfelelően)

A gazdaságok takarításának, fertőtlenítésének és kezelésének elvei és eljárásai

A 48. cikkben meghatározott takarításra, fertőtlenítésre és kezelésre a következő általános elveket és eljárásokat kell alkalmazni:

a)	a takarítást és fertőtlenítést, és szükség esetén a rágcsálók és rovarok kiirtására vonatkozó intézkedéseket hatósági felügyelet mellett és a hatósági állatorvos által adott utasításokkal összhangban kell végezni;

b)	a felhasználandó fertőtlenítőszereket és azok koncentrációját az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell a madárinfluenza vírus elpusztításának biztosítására;

c)	a fertőtlenítőszereket vagy a gyártó ajánlásaival – ha van ilyen – összhangban, vagy adott esetben a hatósági állatorvos és/vagy az illetékes hatóság utasításaival összhangban kell alkalmazni;

d)	a fertőtlenítőszerek és a fertőtlenítési eljárások kiválasztását a kezelendő gazdaságok, járművek és tárgyak jellegének figyelembe vételével kell végezni;

e)	a zsíroldószerek és fertőtlenítőszerek alkalmazási feltételeinek biztosítania kell, hogy azok hatékonysága nem csökken; különösen be kell tartani a gyártó által feltüntetett műszaki paramétereket, úgymint a nyomást, a legalacsonyabb hőmérsékletet és a szükséges behatási időt;

függetlenül a használt fertőtlenítőszertől, a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

i.	az alom és az alomszalma, valamint a bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel;

ii.	a talaj, a padló, a feljárók és falak kefével és súrolással végzett lemosása és megtisztítása, azt követően – amennyiben lehetséges –, hogy a takarítási és fertőtlenítési eljárás hatékonyságát csökkentő eszközöket és berendezési tárgyakat eltávolították vagy lebontották;

iii.	a fertőtlenítőszer további alkalmazása, legalább a gyártó ajánlásának megfelelő minimális behatási idő tartamában;

g)	amennyiben a mosást nagynyomású folyadékkal végzik, el kell kerülni a korábban megtisztított részek újrafertőződését;

h)	el kell végezni a valószínűsíthetően fertőződött berendezések, eszközök, tárgyak vagy bármi egyéb fertőzésgyanús dolog mosását, fertőtlenítését vagy megsemmisítését;

i)	a fertőtlenítő eljárásokat követően el kell kerülni az újrafertőződést;

j)	az ezen irányelv keretében meghatározott takarítást és fertőtlenítést a gazdaság vagy a jármű nyilvántartásaiban dokumentálni kell, és amennyiben hatósági jóváhagyás is szükséges, azt a felügyeletet ellátó hatósági állatorvosnak vagy beosztottjának is igazolnia kell;

k)	a szállításhoz használt, és a személyzet által használt járművek kitakarítása és fertőtlenítése.

A fertőzött gazdaságok takarítását és fertőtlenítését a következő alapelvekkel és eljárásokkal összhangban kell végezni:

előzetes takarítás és fertőtlenítés:

a baromfi vagy más, fogságban tartott madarak leölése során minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy a madárinfluenza vírus szétszóródását el lehessen kerülni vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni; ezek az intézkedések magukban foglalják az ideiglenes fertőtlenítő berendezések felállítását, a védőruhával történő ellátást, a zuhanyzókat, a használt berendezések, eszközök és létesítmények fertőzésmentessé tételét, valamint a szellőztető berendezés áramtalanítását;

ii.	a leölt baromfi vagy más, fogságban tartott madarak tetemét fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni;

iii.	az ártalmatlanítás céljából a gazdaságból eltávolítandó baromfi és más, fogságban tartott madarak tetemeinek szállítását zárt, szivárgásmentes járművekben vagy tartályokban, hatósági felügyelet mellett, olyan módon kell végrehajtani, hogy a madárinfluenza vírus terjedését megelőzzék;

iv.

amint a leölt baromfit vagy más, fogságban tartott madarakat ártalmatlanításra elszállították, a gazdaság azon részeit, ahol azokat tartották, illetve a többi épület vagy az udvar stb. azon részeit, amelyek a leölés vagy a leölést követő vizsgálat során fertőződtek, a 48. cikknek megfelelően engedélyezett fertőtlenítőszerrel le kell permetezni;

v.	a leölés vagy a leölés utáni vizsgálatok során szétszóródó szöveti részeket vagy vért gondosan össze kell gyűjteni, és a leölt baromfival vagy más, fogságban tartott madarakkal együtt ártalmatlanítani kell;

vi.	a fertőtlenítőszereknek legalább 24 órán át a felületen kell maradniuk;

végső takarítás és fertőtlenítés:

i.	a trágyát és a használt almot el kell távolítani, és a 3. pont a) alpontjában meghatározott módon kell kezelni;

ii.	zsíroldószer alkalmazásával minden felületről el kell távolítani a zsiradékot és a szennyeződést, és a felületeket vízzel meg kell tisztítani;

iii.	a hideg vizes lemosást követően a fertőtlenítőszerrel történő lepermetezést meg kell ismételni;

iv.	hét nap elteltével a gazdaságokat zsíroldószerrel kell kezelni, vízzel leöblíteni, fertőtlenítőszerrel lepermetezni, majd vízzel ismét leöblíteni;

A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítését a következő alapelvekkel és eljárásokkal összhangban kell elvégezni:

a trágyát és a használt almot:

i.	vagy legalább 70o C hőmérsékleten gőzkezelésnek kell alávetni;

ii.	vagy elégetéssel kell megsemmisíteni;

iii.	vagy olyan mélységbe kell elásni, amely meggátolja a vadon élő madarak vagy más állatok hozzáférését; vagy

iv.	füllesztés céljából kazalba kell rakni, fertőtlenítőszerrel kell lepermetezni, majd legalább 42 napon keresztül kell állni hagyni;

b)	a hígtrágyát az utolsó fertőzött anyag hozzáadását követően legalább 60 napig tárolni kell, kivéve, ha az illetékes hatóságok engedélyezik a hatósági állatorvos utasításainak megfelelően a vírus elpusztításának biztosítására hatásosan kezelt hígtrágya csökkentett tárolási idejét.

Az illetékes hatóság – az 1774/2002/EK rendelettel vagy ezen irányelv 63. cikke (1) bekezdésében említett külön szabályokkal összhangban – engedélyezheti a vírussal történt kontaminációra gyanús trágya, alomszalma és alom elszállítását vagy olyan, a jóváhagyott kezelőtelepre, amelyen elvégzik a trágya minden influenzavírus elpusztítását biztosító kezelését, vagy a megsemmisítés vagy kezelés előtti köztes tárolási helyre. Az ilyen szállítást zárt, szivárgásmentes járművekben vagy tartályokban, hatósági felügyelet mellett, olyan módon kell végrehajtani, hogy a madárinfluenza vírus terjedését megelőzzék.

Azonban az 1. és 2. ponttól eltérve az illetékes hatóság külön takarítási és fertőtlenítési eljárásokat állapíthat meg, számításba véve a gazdaság fajtáját és az éghajlati feltételeket. Ezen felmentés alkalmazása esetén az illetékes hatóság értesíti a Bizottságot, és közli a külön eljárások részleteit.

A 48. cikk b) pontjának sérelme nélkül, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy valamely gazdaság vagy annak része bármely ok folytán nem takarítható és fertőtleníthető, megtilthatja bármely személy, jármű, baromfi vagy egyéb fogságban tartott szárnyas, háziasított emlősfaj vagy bármely tárgy belépését vagy bevitelét az említett gazdaságba, illetve a gazdaság említett részébe, és a tilalom legalább 12 hónapig marad érvényben.

VII. MELLÉKLET

(az 51. cikk (1) bekezdésben említetteknek megfelelően)

A madárinfluenza közösségi referencialaboratóriuma

1.	A madárinfluenza közösségi referencialaboratóriuma: Veterinary Laboratories Agency (VLA), New Haw, Weybridge, Surrey KT 15 3NB, Egyesült Királyság.

A közösségi referencialaboratórium szerepe és feladatai:

a Bizottsággal konzultálva a madárinfluenza diagnosztizálásra a tagállamokban alkalmazott módszerek összehangolása, különösen az alábbiak révén;

i.	szerológiai vizsgálatok és ellenszérumok előállítása céljából a madárinfluenza vírus típusainak megállapítása, tárolása és a törzseinek rendelkezésre bocsátása;

ii.	törzsszérumoknak és más referenciareagenseknek a nemzeti referencialaboratóriumok rendelkezésére bocsátása, a tagállamokban alkalmazott vizsgálatok és reagensek egységesítése céljából;

iii.	a madárinfluenza vírus törzsei és izolátumai gyűjteményének kiépítése és fenntartása;

iv.	a diagnosztikai módszerek rendszeres összehasonlító vizsgálatainak megszervezése közösségi szinten;

v.	a Közösségben elvégzett vizsgálatok eredményeire és diagnosztizálási módszereire vonatkozó adatok és információk begyűjtése és egybevetése;

vi.	a madárinfluenzavírus-izolátumok karakterizálása a legújabb rendelkezésre álló módszerekkel, a madárinfluenza járványtanának jobb megértése, a vírus járványtanának, valamint a nagy és potenciális patogenitású törzsek felbukkanásának jobb megismerése érdekében;

vii.	lépéstartás a madárinfluenza megfigyelése, járványtana és megelőzése területén világszerte bekövetkező fejlődéssel;

viii.

a madárinfluenza vírusról, valamint egyéb megfelelő vírusokról szóló ismeretek fenntartása, a gyors differenciáldiagnózis lehetővé tétele céljából;

ix.	ismeretszerzés a madárinfluenza elleni védekezésre használt állat-egészségügyi immunológiai termékek előállításáról és alkalmazásáról;

aktív közreműködés a Közösségben bekövetkezett kitörések diagnosztizálásában a madár eredetű influenzavírusok izolátumainak megerősítő diagnózisra, karakterizálásra és járványtani vizsgálatra történő begyűjtése révén, valamint az élő baromfi és hús Közösségbe való behozatalára feljogosított harmadik országokból benyújtandó, elsődleges kitörésekből származó vírusizolátumok begyűjtése a vonatkozó közösségi jogszabályoknak megfelelően; a kapott vírusizolátumokon a közösségi referencialaboratórium különösen az alábbiakat végzi el:

i.	nukleotidszekvencia-analízis a madárinfluenza vírus hemagglutinin molekulája hasadási helyén levő aminosav-szekvencia közvetett meghatározásának lehetővé tételére;

ii.	az intravénás patogenitási index (IVPI) meghatározása;

iii.	antigéntipizálás;

iv.	filogenetikai elemzés ajárványügyi nyomozás segítésére;

c)	a diagnosztikai technikák Közösségen belüli egységesítése céljából a laboratóriumi diagnosztikai szakemberek képzésének és továbbképzésének elősegítése;

d)	a nemzeti referencialaboratóriumok éves találkozója programjának és munkadokumentumainak előkészítése;

e)	közreműködés a baromfi és vadon élő madarak körében a tagállamok által elvégzendő madárinfluenza-felmérések lebonyolításában, a program keretében antigénnel és jóváhagyott vizsgálati eljárásokkal való ellátás, valamint a felmérések eredményeit összegző jelentés elkészítése révén;

f)	a madárinfluenza vírusokból származó, lehetséges állatjárványtani hatások figyelemmel kísérése, és a nemzetközileg elismert humáninfluenza-laboratóriumokkal való együttműködés;

g)	a Bizottsággal konzultálva válság- és készenléti terv kialakítása, amely rendelkezik többek között az OIE és a FAO madárinfluenzával foglalkozó referencialaboratóriumával, valamint adott esetben a Közösségen belüli más, nemzetközileg elismert laboratóriumokkal való együttműködésről.

VIII. MELLÉKLET

(az 51. cikk (3) bekezdésében említetteknek megfelelően)

A nemzeti referencialaboratóriumok szerepe és feladatai

A nemzeti referencialaboratóriumok felelnek annak biztosításáért, hogy valamennyi tagállamban a madárinfluenza jelenlétének kimutatására és a vírusizolátumok genotípusának azonosítására alkalmas laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően végezzék el. Ebből a célból külön megállapodásokat köthetnek a közösségi referencialaboratóriummal vagy egyéb nemzeti laboratóriumokkal.

A nemzeti referencialaboratóriumok teljes karakterizálásra késedelem nélkül megküldik a madár eredetű influenza vírusok izolátumait a közösségi referencialaboratóriumnak:

a)	a madárinfluenza minden elsődleges kitörése esetén;

b)	másodlagos kitörések esetén, reprezentatív számú kitörés alapján;

c)	az I. melléklet 1. pontjában említetteken kívüli, komoly egészségügyi veszélyt jelentő influenzavírusok baromfiban, más, fogságban tartott madarakban vagy emlősökben történő észlelése esetén.

Az egyes tagállamok nemzeti referencialaboratóriumai felelnek a tagállam minden madárinfluenza-diagnosztizálással foglalkozó laboratóriumában alkalmazott szabványok és diagnosztikai módszerek összehangolásáért. Ebből a célból:

a)	diagnosztikai reagensekkel láthatják el az egyes laboratóriumokat;

b)	ellenőrzik az adott tagállamban használt valamennyi diagnosztikai reagens minőségét;

c)	időközönként összehasonlító vizsgálatokat végeznek;

d)	őrzik az adott tagállamban észlelt kitörésekből származó madárinfluenza vírusok és más madári eredetű influenzavírusok izolátumait;

e)	együttműködnek a nemzeti humáninfluenza-laboratóriumokkal.

IX. MELLÉKLET

(az 55. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említetteknek megfelelően)

A sürgősségi védőoltással kapcsolatban a baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint a baromfitermékek mozgatására vonatkozó követelmények

1.	A tagállamok biztosítják, hogy az 55. cikkel összhangban beoltott baromfi és más, fogságban tartott madarak, valamint termékeik mozgatásának ellenőrzését a (3)–(8) bekezdésben meghatározott módon, a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint végezzék.

Az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak, tojás és baromfihús szállításához használt valamennyi járműnek és közlekedési eszköznek – e melléklettel összefüggésben – használat után közvetlenül a 48. cikkben meghatározott, egy vagy több takarítási, fertőtlenítési vagy kezelési eljáráson kell átesnie.

A védőoltási területen belül az élő baromfi és más, fogságban tartott szárnyas és tojás mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

keltetőtojás esetében:

i.	annak olyan beoltott vagy oltatlan tenyészállományból kell származnia, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően;

ii.	azt feladás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtleníteni kell;

iii.	azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani;

iv.	annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

a tojásoknak olyan beoltott vagy oltatlan tojóállományból kell származniuk, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően, majd azokat a következő helyekre kell szállítani:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba (a továbbiakban: a kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák, vagy

ii.	a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell.

naposcsibék esetében:

i.	azoknak olyan keltetőtojásból kell származniuk, amely megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek;

ii.	azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

i.	azokat a madárinfluenza ellen be kell oltani, ha a védőoltási program így rendelkezik;

ii.	azokat a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták;

iii.	azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

vágóbaromfi esetében:

i.	azokat a berakodás előtt a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták;

ii.	azt azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni.

A védőoltási területen kívüli gazdaságból származó élő baromfinak és más, fogságban tartott szárnyasnak és tojásnak a védőoltási területen belüli helyiségekbe történő mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

keltetőtojás esetében:

i.	azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani;

ii.	annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

a tojásokat a következő helyekre kell szállítani:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba (kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák, vagy

ii.	a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell.

c)	a naposcsibéket olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

i.	azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

ii.	azokat a rendeltetési hely szerinti gazdaságban be kell oltani, ha a védőoltási terv azt előírja;

e)	a vágóbaromfit azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni;

A védőoltási területen belüli gazdaságból származó élő baromfinak és más, fogságban tartott szárnyasnak és tojásnak a védőoltási területen kívüli helyiségekbe történő mozgatására az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

keltetőtojás esetében:

i.	annak olyan beoltott vagy oltatlan tenyészállományból kell származnia, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak a diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően;

ii.	azt feladás előtt az illetékes hatóság által jóváhagyott módszerrel fertőtleníteni kell;

iii.	azt közvetlenül a rendeltetési hely szerinti keltetőbe kell szállítani;

iv.	annak a keltetőn belül visszakereshetőnek kell lennie;

a tojásoknak olyan beoltott vagy oltatlan tojóállományból kell származniuk, amelyet kedvező eredménnyel megvizsgáltak az ellenőrző diagnosztikai kézikönyvnek megfelelően, és azokat a következő helyekre kell szállítani:

i.	az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontba (kijelölt csomagolóközpont), feltéve, hogy azok egyszer használatos csomagolásúak és valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák, vagy

ii.	a tojástermékek gyártásával a 853/2004/EK rendelet III. melléklete X. szakaszának II. fejezetében foglaltak szerint foglalkozó létesítménybe, majd azokat a 852/2004/EK rendelet II. mellékletének XI. fejezetével összhangban kezelni kell.

naposcsibék esetében:

i.	azokat nem oltották be;

ii.	azoknak olyan keltetőtojásból kell származniuk, amely megfelel a 2. pont a) alpontjában, a 3. pont a) alpontjában vagy a 4. pont a) alpontjában meghatározott feltételeknek;

iii.	azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

az élő baromfi és más, fogságban tartott madarak esetében:

i.	azt előzőleg nem oltották be;

ii.	azokat a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták;

iii.	azokat olyan baromfiólban vagy istállóban kell elhelyezni, amelyben nem tartanak baromfit;

vágóbaromfi esetében:

i.	azokat a berakodás előtt a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint kedvező eredménnyel megvizsgálták;

ii.	azt azonnali levágásra közvetlenül a kijelölt vágóhídra kell küldeni;

A védőoltási területen belül tartott baromfi húsára az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

beoltott baromfi húsa esetén a baromfit:

i.	a DIVA-stratégiának megfelelő vakcinával beoltották;

ii.	a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint negatív eredménnyel megvizsgálták;

iii.	berakodás előtt 48 órával hatósági állatorvos klinikai vizsgálatnak vetette alá, valamint szükség esetén a hatósági állatorvos a gazdaságban lévő valamennyi jelző madarat megvizsgálta;

iv.	közvetlenül a kijelölt vágóhídra küldték azonnali levágásra;

b)	nem oltott, vágóhídra küldött baromfiból származó bármely hús esetén a baromfit a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint meg kell vizsgálni.

7.	Az illetékes hatóság engedélyezheti a gazdaságokból a tetemek és tojások ártalmatlanítás céljából történő mozgatását.

8.	További megszorítások nem alkalmazhatók a csomagolt tojások és az e melléklet szerint levágott baromfiból származó hús mozgatására.

A baromfi (beleértve a naposcsibéket is) vagy más, fogságban tartott madarak elszállítása az adott tagállam területéről a sürgősségi védőoltási kampány kezdetétől mindaddig tilos, amíg a készenléti tervet az 54. cikk alapján, és a további közösségi intézkedések sérelme nélkül jóvá nem hagyják, kivéve, ha a fogadó tagállam illetékes hatósága arra felhatalmazást ad.

X. MELLÉKLET

(a 62. cikk (1) bekezdésében említetteknek megfelelően)

A készenléti tervek szempontjai

A készenléti terveknek legalább a következő szempontoknak kell megfelelniük:

1.	Nemzeti szinten krízisközpont létesítése, amely összehangolja a védelmi intézkedéseket a tagállamban.

2.	Jegyzéket kell készíteni a járványvédelmi intézkedések helyi szinten történő összehangolására szolgáló megfelelő létesítményekkel rendelkező helyi járványvédelmi központokról.

3.	Részletes információkat kell adni a járványvédelmi intézkedésekben részt vevő személyekről, képzettségükről, felelősségükről, valamint a személyzet védelmének szükségessége és a madárinfluenza által az emberi egészségre jelentett veszély számításba vételével a személyzetnek adott utasításokról.

4.	Minden helyi járványvédelmi központnak gyorsan el kell tudnia érni a betegség kitörésében közvetlenül vagy közvetve érintett személyeket és szervezeteket.

5.	A járványvédelmi intézkedések hatékony elvégzéséhez szükséges felszerelést és anyagokat rendelkezésre kell bocsátani.

6.	Részletes utasításokat kell adni a fertőzés vagy kontamináció gyanúja és megállapítása esetén teendő intézkedésekről, beleértve a tetemek ártalmatlanításának javasolt eszközeit is.

7.	Képzési programokat kell indítani a gyakorlati és közigazgatási eljárások terén az ismeretek fenntartása és fejlesztése érdekében.

A diagnosztikai laboratóriumoknak rendelkezniük kell a kórbonctani vizsgálatok elvégzéséhez szükséges felszereléssel, a szükséges szerológiai, szövettani stb. vizsgálatok elvégzéséhez szükséges kapacitással, és fenn kell tartaniuk a gyors diagnózishoz szükséges feltételeket. Szabályokat kell alkotni a minták gyors szállítására. A készenléti tervnek jelölnie kell a laboratórium ellenőrzései kapacitását és a betegség kitörésének kezelésére rendelkezésre álló forrásokat is.

9.	Készíteni kell egy több forgatókönyvet tartalmazó védőoltási tervet, amely jelzi a beoltható baromfi- és más, fogságban tartott szárnyaspopulációkat, a szükséges oltóanyag becsült mennyiségét és annak hozzáférhetőségét.

10.	Rendelkezést kell hozni a tagállam területén található kereskedelmi célú baromfitartó gazdaságok nyilvántartási adatainak elérhetőségéről, az e területen érvényes közösségi jogszabályok egyéb vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül.

11.	Rendelkezést kell hozni a hivatalosan nyilvántartott ritka baromfi- és más, fogságban tartott szárnyasfajták elismeréséről.

12.	Rendelkezést kell hozni a nagy állománysűrűségű területek azonosításáról.

13.	Rendelkezést kell hozni a készenléti tervek végrehajtásához szükséges jogi hatáskörök biztosítására.

XI. MELLÉKLET

Megfelelési Táblázat

Ez az irányelv:	A 92/40/EGK irányelv
1. cikk (1) bekezdés a), c) pont	—
1. cikk (1) bekezdés b) pont	1. cikk, első albekezdés
1. cikk (2) bekezdés	—
2. cikk 1. pont	III. melléklet
2. cikk 2. pont	III. melléklet, harmadik albekezdés
2. cikk 3. pont	—
2. cikk 4–15. pont, 17., 20., 21., és 22–32. pont	—
2. cikk 16. pont	2. cikk b) pont
2. cikk 18. pont	2. cikk d) pont
2. cikk 19. pont	2. cikk e) pont
3. cikk	—
4. cikk	—
5. cikk (1) bekezdés	3. cikk
5. cikk (2) bekezdés	—
5. cikk (3) bekezdés	—
6. cikk (1) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés g) pont
6. cikk (2) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
6. cikk (3) és (4) bekezdés	—
7. cikk (1) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés a) és b) pont	4. cikk (2) bekezdés a) pont
7. cikk (2) bekezdés c) pont	4. cikk (2) bekezdés b) pont
7. cikk (2) bekezdés d) pont	4. cikk (2) bekezdés c) pont
7. cikk (2) bekezdés e) és g) pont	4. cikk (2) bekezdés d) pont
7. cikk (2) bekezdés f) pont	4. cikk (2) bekezdés e) pont
7. cikk (2) bekezdés h) pont	4. cikk (2) bekezdés f) pont
7. cikk (3) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés g) pont
7. cikk (4) bekezdés	—
8. cikk	—
9. cikk	4. cikk (5) bekezdés
10. cikk	—
11. cikk (1) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat
11. cikk (2) bekezdés, első albekezdés	5. cikk (1) bekezdés a) pont
11. cikk (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés	—
11. cikk (3) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés a) pont
11. cikk (4) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés d) pont
11. cikk (5) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés c) és d) pont
11. cikk (6), (7) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés b) pont
11. cikk (8) bekezdés	5. cikk (1) bekezdés e) pont
11. cikk (9) bekezdés	—
11. cikk (10) bekezdés	III. melléklet 3. fejezet 3. pont
12. cikk	—
13. cikk	—
14. cikk	6. cikk
15. cikk	8. cikk
16. cikk (1) bekezdés	9. cikk (1) bekezdés
16. cikk (2), (3) és (4) bekezdés	—
16. cikk (5) bekezdés	9. cikk (6) bekezdés
17. cikk (1) bekezdés	10. cikk
17. cikk (2) bekezdés	13. cikk
17. cikk (3) és (4) bekezdés	—
18. cikk a) pont	9. cikk (2) bekezdés a) pont
18. cikk b) pont	9. cikk (2) bekezdés b) pont
18. cikk c) pont	—
19. cikk a) pont	9. cikk (2) bekezdés c) pont
19. cikk b), c) és d) pont	9. cikk (2) bekezdés d) és e) pont
19. cikk e) pont, első mondat	9. cikk (2) bekezdés f) pont, bevezető mondat
19. cikk e) pont, mésodik mondat, f), g) és h) pont	—
20. cikk	9. cikk (2) bekezdés g) pont
21. cikk	9. cikk (2) bekezdés h) pont
22. cikk (1) és (3) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés e) pont
22. cikk (2) bekezdés	—
23. cikk (1) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés f) pont i. alpont
23. cikk (2) bekezdés	—
24. cikk (1) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés f) pont ii. alpont
24. cikk (2) bekezdés	—
25. cikk	—
26. cikk (1) bekezdés	9. cikk (2) bekezdés f) pont iii. alpont
26. cikk (2) bekezdés	—
27. cikk	9. cikk (2) bekezdés e) pont
28. cikk	—
29. cikk	9. cikk (3) bekezdés
30. cikk a) pont	9. cikk (4) bekezdés a) pont
30. cikk b), c) pont	9. cikk (4) bekezdés b), c) és d) pont
30. cikk d), e), g) és j) pont	—
30. cikk f) pont	9. cikk (4) bekezdés b) pont
30. cikk h) pont	9. cikk (4) bekezdés e) pont
30. cikk i) pont	9. cikk (4) bekezdés f) pont
31. cikk	9. cikk (5) bekezdés
32. cikk	—
33. cikk	—
34. cikk	—
35. cikk	—
36. cikk	—
37. cikk	—
38. cikk	—
39. cikk	—
40. cikk	—
41. cikk	—
42. cikk	—
43. cikk	—
44. cikk	—
45. cikk	—
46. cikk	—
47. cikk	—
48. cikk	11. cikk
49. cikk	5. cikk (1) bekezdés f) pont
50. cikk	—
51. cikk (1) bekezdés	V. melléklet
51. cikk (2) és (3) bekezdés	14. cikk
51. cikk (4) bekezdés	—
52. cikk	—
53. cikk (1) bekezdés	16. cikk bevezető mondat
53. cikk (2) bekezdés	16. cikk a) pont, első albekezdés
53. cikk (3) bekezdés	16. cikk b) pont
54. cikk	16. cikk b) pont
55. cikk	16. cikk a) pont, második albekezdés
56. cikk	—
57. cikk	—
58. cikk	—
59. cikk	—
60. cikk	18. cikk
61. cikk	—
62. cikk	17. cikk
63. cikk, (1) és (3) bekezdés	—
63. cikk, (2) bekezdés	20. cikk
64. cikk	21. cikk
65. cikk	—
66. cikk	—
67. cikk	22. cikk
68. cikk	—
69. cikk	23. cikk
I. melléklet 1. pont	III. melléklet
I. melléklet 2. pont	III. melléklet, harmadik albekezdés
I. melléklet 3. pont	—
II. melléklet	—
III. melléklet	I. melléklet
IV. melléklet	—
V. melléklet	—
VI. melléklet	II. melléklet
VII. melléklet	V. melléklet
VIII. melléklet	IV. melléklet
IX. melléklet	—
X. melléklet	VI. melléklet
XI. melléklet	—

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 10

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	49. évfolyam 2006. január 14.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
		A Bizottság 53/2006/EK rendelete (2006. január 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	1
		A Bizottság 54/2006/EK rendelete (2006. január 13.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 1. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vaj minimális értékesítési árának megállapításáról	3
		A Bizottság 55/2006/EK rendelete (2006. január 13.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 1. egyedi pályázati eljárás tekintetében a tejszín, a vaj és a vajkoncentrátum közösségi piacon történő értékesítésére vonatkozó maximális támogatás megállapításáról	5
		A Bizottság 56/2006/EK rendelete (2006. január 13.) a sovány tejpor minimális eladási árának rögzítéséről a 2799/1999/EK rendeletben szabályozott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 96. egyedi pályázati eljárásra vonatkozóan	7
		A Bizottság 57/2006/EK rendelete (2006. január 13.) az 1898/2005/EK rendelettel megnyitott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott 1. egyedi pályázati eljárás tekintetében a vajkoncentrátum maximális támogatásának megállapításáról	8
		A Bizottság 58/2006/EK rendelete (2006. január 13.) a vaj minimális értékesítési árának meghatározásáról a 2771/1999/EK rendeletben nevezett folyamatos pályáztatás keretében kiadott 33. egyenkénti pályázati felhívásra	9
		A Bizottság 59/2006/EK rendelete (2006. január 13.) a 214/2001/EK rendeletben a sovány tejből készült tejpor értékesítésével kapcsolatos állandó pályázati felhívás keretében megtartandó 32. egyedi pályázati felhívásban alkalmazandó minimális ár rögzítéséről	10
		A Bizottság 60/2006/EK rendelete (2006. január 13.) a gabonaágazatban 2006. január 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	11
		A Bizottság 61/2006/EK rendelete (2006. január 13.) a fokhagymára vonatkozó behozatali engedélyeknek a 2006. március 1. és május 31. közötti időszakra történő kibocsátásáról	14
	*	A Tanács 2005/94/EK irányelve (2005. december 20.) a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről	16

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	052	90,2
	204	42,4
	212	92,7
	624	115,6
	999	85,2
0707 00 05	052	163,0
	204	79,9
	999	121,5
0709 10 00	220	94,1
0709 10 00	999	94,1
0709 90 70	052	107,3
	204	121,3
	999	114,3
0805 10 20	052	47,2
	204	56,4
	220	50,8
	388	66,5
	624	58,2
	999	55,8
0805 20 10	052	74,2
	204	74,6
	999	74,4
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	052	70,3
	204	51,6
	400	78,5
	464	107,2
	624	72,9
	662	27,9
	999	68,1
0805 50 10	052	57,7
	220	60,9
	999	59,3
0808 10 80	400	115,2
	720	70,0
	999	92,6
0808 20 50	400	83,1
	720	63,2
	999	73,2

(EUR/100 kg)
Képlet			A		B
Bedolgozási eljárás			Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül	Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül
Minimális értékesítési ár	Vaj ≥ 82 %	Változatlan	—	210	—	210
Minimális értékesítési ár	Vaj ≥ 82 %	Koncentrátum	—	—	—	—
Feldolgozási biztosíték		Változatlan	—	79	—	79
Feldolgozási biztosíték		Koncentrátum	—	—	—	—

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/tonnában)
1001 10 00	Durumbúza, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
1001 90 91	Közönséges búza, vetőmag	0,00
ex 1001 90 99	Közönséges búza, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 00 00	Rozs	35,37
1005 10 90	Kukorica, vetőmag, a hibrid kivételével	55,08
1005 90 00	Kukorica, a vetőmag kivételével (2)	55,08
1007 00 90	Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével	35,37

	II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	Bizottság
*	A Bizottság határozata (2006. január 11.) a 2003-as csatlakozási okmány XII. melléklete B. függelékének egyes lengyelországi hús-, tej- és halágazati létesítmények tekintetében történő módosításáról (az értesítés a C(2005) 6023. számú dokumentummal történt) ( 1 )	66
*	A Bizottság határozata (2006. január 12.) a 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába történő bejegyzésre irányuló kérelemről (Choucroute d’Alsace) [OFJ] (az értesítés a C(2006) 5. számú dokumentummal történt)	70

		Helyesbítések
	*	Helyesbítés a takarmányokban lévő egyes adalékanyagok ideiglenes és végleges engedélyezéséről és egy már engedélyezett takarmány-adalékanyag új alkalmazásának ideiglenes engedélyezéséről szóló, 2005. november 4-i 1811/2005/EK bizottsági rendelethez (HL L 291., 2005.11.5.)	72

(100 kilogrammonként, euróban kifejezve)
Képlet		A		B
Bedolgozási eljárás		Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül	Jelölőanyagokkal	Jelölőanyagok nélkül
Maximális támogatás	Vaj ≥ 82 %	38,5	35	—	35
	Vaj < 82 %	—	34,1	—	34
	Vajkoncentrátum	46	42,6	46	42
	Tejszín	—	—	19	15
Feldolgozási biztosíték	Vaj	42	—	—	—
	Vajkoncentrátum	51	—	51	—
	Tejszín	—	—	21	—

Szám	Állat-egészségügyi szám	A létesítmény neve
62.	12070201	Przedsiębiorstwo Wielobranżowe „LASKOPOL” Sp. J.
163.	24640302	Miłkowska Spółka Komandytowa
200.	30040207	P.P.H.U. „MAR-POL” Marek Pazola
203.	30070102	P.H.U. „JUREX” K. Nowak


	(1) EGT vonatkozású szöveg