ISSN 1725-5090

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 55

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

49. évfolyam
2006. február 25.


Tartalom

 

I   Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

Oldal

 

 

A Bizottság 337/2006/EK rendelete (2006. február 24.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

1

 

*

A Bizottság 338/2006/EK rendelete (2006. február 24.) egyes áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

3

 

*

A Bizottság 339/2006/EK rendelete (2006. február 24.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletének az élő szarvasmarhafélék és a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatali szabályai tekintetében történő módosításáról ( 1 )

5

 

*

A Bizottság 340/2006/EK rendelete (2006. február 24.) az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben említett, a vaj és a tejszín magántárolásához nyújtott támogatás meghatározásáról, valamint a 2771/1999/EK rendelettől való eltérésről

7

 

*

A Bizottság 341/2006/EK rendelete (2006. február 24.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően munkahelyi balesetekre és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó 2007. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról és a 384/2005/EK rendelet módosításáról ( 1 )

9

 

*

A Bizottság 342/2006/EK rendelete (2006. február 24.) a többek között Kínából származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 428/2005/EK tanácsi rendelet új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatának kezdeményezéséről és az ezen ország egyik exportőrétől történő behozatalra vonatkozó vám eltörléséről, valamint ezen behozatalokra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettségről

14

 

 

A Bizottság 343/2006/EK rendelete (2006. február 24.) egyes tagállamokban a 2006. március 1-je és 2006. augusztus 31-e közötti időszakban a vaj felvásárlásának megindításáról

17

 

 

A Bizottság 344/2006/EK rendelete (2006. február 24.) a cukorágazat egyes termékeire az 1011/2005/EK rendelet által a 2005/2006-os gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

18

 

 

II   Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

 

 

Tanács

 

*

A Tanács határozata (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)

20

 

*

A Tanács határozata (2006. február 20.) a Horvátországgal létrehozott csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről, és a 2004/648/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

30

 

 

Bizottság

 

*

A Bizottság határozata (2006. február 21.) a Malajziából (a félszigetről) és Ausztráliából származó egyes repülőkutyákkal, kutyákkal és macskákkal kapcsolatos védőintézkedésekről (az értesítés a C(2006) 417. számú dokumentummal történt)  ( 1 )

44

 

*

A Bizottság határozata (2006. február 24.) a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a hollandiai bevezetéséről (az értesítés a C(2006) 630. számú dokumentummal történt)

47

 

*

A Bizottság határozata (2006. február 24.) a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a franciaországi bevezetéséről (az értesítés a C(2006) 632. számú dokumentummal történt)

51

 


 

(1)   EGT vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok

25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/1


A BIZOTTSÁG 337/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. február 25-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról szóló, 2006. február 24-i bizottsági rendelethez

(EUR/100 kg)

KN-kód

Országkód (1)

Behozatali átalányérték

0702 00 00

052

77,8

204

41,4

212

112,1

999

77,1

0707 00 05

052

114,8

204

90,1

628

131,0

999

112,0

0709 10 00

220

60,4

999

60,4

0709 90 70

052

131,0

204

50,0

999

90,5

0805 10 20

052

47,8

204

50,6

212

46,1

220

50,6

624

61,5

999

51,3

0805 20 10

204

99,4

999

99,4

0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90

052

56,0

204

128,5

220

48,0

464

141,8

624

80,1

662

54,4

999

84,8

0805 50 10

052

76,5

220

39,9

999

58,2

0808 10 80

388

95,3

400

133,2

404

100,9

528

87,4

720

78,6

999

99,1

0808 20 50

052

105,2

220

60,6

388

92,8

400

94,8

512

68,8

528

71,9

720

45,7

999

77,1


(1)  Az országok nómenklatúráját a 750/2005/EK bizottsági rendelet határozza meg (HL L 126., 2005.5.19., 12. o.). A „999” jelentése „egyéb származás”.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/3


A BIZOTTSÁG 338/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

egyes áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

mivel:

(1)

A 2658/87/EGK rendelethez mellékelt Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazása érdekében szükséges intézkedéseket elfogadni az e rendelet mellékletében említett áruk besorolására vonatkozóan.

(2)

A 2658/87/EGK rendelet meghatározta a Kombinált Nómenklatúra általános értelmezési szabályait. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni bármely más nómenklatúrára vonatkozóan, amely részben vagy egészben a Kombinált Nómenklatúrán alapul, vagy azt adott esetben további albontással egészíti ki, és amelyet sajátos közösségi rendelkezések határoznak meg az árukereskedelemhez kapcsolódó tarifális és más intézkedések alkalmazása céljából.

(3)

Az említett általános szabályok értelmében a melléklet táblázatának 1. oszlopában megnevezett árukat, a 3. oszlopban feltüntetett indoklás alapján, a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni.

(4)

A Közösségben a kettős ellenőrzési rendszerekre, valamint a textiltermékek Közösségbe való behozatalakor alkalmazott előzetes és visszamenőleges megfigyelésével kapcsolatos hatályos intézkedésekre is figyelemmel, indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok vámhatóságai által az áruk Kombinált Nómenklatúrába történő besorolása tekintetében kiadott és az e rendeletnek meg nem felelő kötelező érvényű tarifális felvilágosítást a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 12. cikke (6) bekezdése értelmében a jogosult még 60 napig továbbra is felhasználhatja.

(5)

A Vámkódex Bizottság nem foglalt állást a Bizottság elnöke által megadott határidőre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A melléklet táblázatának 1. oszlopában megnevezett árukat a Kombinált Nómenklatúrán belül a táblázat 2. oszlopában feltüntetett KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

A Közösségben a kettős ellenőrzési rendszerekre, valamint a textiltermékek Közösségbe való behozatalakor alkalmazott előzetes és visszamenőleges megfigyelésével kapcsolatos hatályos intézkedésekre is figyelemmel, a tagállamok vámhatóságai által kiadott és az e rendeletnek meg nem felelő kötelező érvényű tarifális felvilágosítások a 2913/92/EGK rendelet 12. cikke (6) bekezdése értelmében még 60 napig felhasználhatók.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

László KOVÁCS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o. A legutóbb a 2175/2005/EK rendelettel (HL L 347., 2005.12.30., 9. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 302., 1992.10.19., 1. o. A legutóbb a 648/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 117., 2005.5.4., 13. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

Árumegnevezés

Besorolás KN-kód

Indokolás

(1)

(2)

(3)

Textilszövetből (100 % pamut) készült készáru, fehérítetlen, négyszögletű, hozzávetőlegesen 180 × 90 cm méretű, szélességében beszegve és hossza mentén szegéllyel.

(ágynemű)

(Lásd a 638 sz. fényképet) (1)

6302 31 00

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra 1. és 6. általános értelmezési szabályának rendelkezései, a XI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 7. c) pontja, a 63. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. pontja, valamint a 6302 és a 6302 31 00 KN-kódok szövege határozza meg.

A termék a XI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 7. c) pontja értelmében „készáru”, mivel két széle szegett.

Figyelembe véve az áru tulajdonságait, moshatóságát, méretét és alapanyagát, az áru rendelkezik az ágynemű jellemzőivel, mivel teljes szélességében alkalmazva védi a matracot a szokványos elhasználódástól. Ezért az áru a 6302 31 00 KN-kód értelmében ágyneműnek tekintendő.

Lásd továbbá a 6302 vámtarifaszámhoz tartozó HR Magyarázat első bekezdésének 1. alpontját.

Image


(1)  A kép csupán tájékoztató jellegű.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/5


A BIZOTTSÁG 339/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XI. mellékletének az élő szarvasmarhafélék és a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatali szabályai tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésére,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1)

A szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmainak (BSE) Brazíliában, Chilében, Salvadorban, Nicaraguában, Botswanában, Namíbiában és Szváziföldön való előfordulásának földrajzi kockázatáról szóló, 2001-es évi véleményében a Tudományos Operatív Bizottság (az SSC) arra a következtetésre jutott, hogy a BSE előfordulása az ezekben az országokban született szarvasmarhákban nagyon valószínűtlen. Következésképpen ezeket felvették azon országok jegyzékébe, amelyek mentesültek az élő szarvasmarhafélékre és a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékekre vonatkozó, TSE-vel kapcsolatos egyes kereskedelmi feltételek alól.

(2)

A 2005 februárjában és 2005 augusztusában elfogadott, az egyes harmadik országoknak a BSE földrajzi kockázatára vonatkozó frissített véleményében az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a BSE előfordulása a Brazíliában, Chilében, Salvadorban, Nicaraguában, Botswanában, Namíbiában és Szváziföldön született szarvasmarhákban nagyon valószínű. Ezért ezeket az országokat többé nem lehet mentesíteni az élő szarvasmarhafélékre és a szarvasmarha, juh- és kecskeféléktől származó termékekre vonatkozó, TSE-vel kapcsolatos kereskedelmi feltételek alól.

(3)

A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1974/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 317., 2005.12.3., 4. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

A 999/2001/EK rendelet XI. melléklete a következőképpen módosul:

a)

Az A. részben a 15. pont b) alpontjának második albekezdésében az országok jegyzékének helyébe a következő szöveg lép:

„—

Argentína

Ausztrália

Izland

Új-Kaledónia

Új-Zéland

Panama

Paraguay

Szingapúr

Uruguay

Vanuatu.”

b)

A D. részben a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

A 2. pontot nem kell alkalmazni azon szarvasmarhák behozatalára, amelyek a következő országokban születtek, és folyamatosan ott nevelkedtek:

Argentína

Ausztrália

Izland

Új-Kaledónia

Új-Zéland

Panama

Paraguay

Szingapúr

Uruguay

Vanuatu.”


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/7


A BIZOTTSÁG 340/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

az 1255/1999/EK tanácsi rendeletben említett, a vaj és a tejszín magántárolásához nyújtott támogatás meghatározásáról, valamint a 2771/1999/EK rendelettől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendelet (2) 34. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett magántárolási támogatás összegét minden évben meg kell határozni.

(2)

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése előírja, hogy a támogatást a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának várható alakulása alapján kell megállapítani.

(3)

A tárolási költségek, nevezetesen a szóban forgó termékek betárolásának és kitárolásának költségei tekintetében a hűtőházi tárolás napi költségeit és a tárolás pénzügyi költségeit kell figyelembe venni.

(4)

Az árak várható alakulásával kapcsolatban figyelembe kell venni a vaj intervenciós árának az 1255/1999/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előre jelzett csökkenését, valamint a friss vaj és a készletezett vaj piaci árának ebből eredően várható csökkenését, és magasabb támogatást kell odaítélni a 2006. július 1. előtt beérkezett szerződések iránti kérelmek tekintetében.

(5)

Annak elkerülése érdekében, hogy a fenti dátum előtt túl sok magántárolás iránti kérelmet adjanak be, 2006. július 1. előtt be kell vezetni egy indikatív mennyiséget, valamint egy olyan kommunikációs mechanizmust, amely révén a Bizottság meg tudja állapítani, hogy mikor érték el ezt a mennyiséget. Ezen indikatív mennyiség megállapításakor figyelembe kell venni a korábbi évek tárolási szerződéseiben szereplő mennyiségeket.

(6)

A 2771/1999/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a betárolásnak március 15. és augusztus 15. között kell megtörténnie. A jelenlegi vajpiaci helyzet miatt indokolt, hogy a vaj és a tejszín betárolásának dátumát 2006-ban előrehozzák március 1-jére. Ezért eltérést kell bevezetni a fenti cikktől.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Vaj vagy vajjal egyenértékű termék esetében az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett, egy tonnára jutó támogatást a 2006-ban kötött szerződéseknél a következők alapján kell kiszámítani:

a)

valamennyi szerződés tekintetében:

17,64 EUR a rögzített tárolási költségekre,

0,31 EUR a hűtőházi tárolás költségére, a szerződéses tárolás valamennyi napjára,

a szerződéses tárolás időtartama alatt fizetendő napi összeg, amelyet a szerződésben előírt tárolás kezdeti napján érvényben lévő, a vajra vonatkozó intervenciós ár 90 %-a és évi 2,50 %-os kamat alapján számítanak ki;

és

b)

103,20 EUR azon szerződések esetében, amelyeket olyan kérelmek alapján kötöttek, amelyek 2006. július 1. előtt érkeztek be az intervenciós hivatalhoz.

(2)   Az intervenciós hivatal a szerződéskötésre irányuló kérelmek beérkezésének időpontját a 2771/1999/EK rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint nyilvántartásba veszi, csakúgy, mint a megfelelő mennyiségeket, a gyártási időpontot és a vaj tárolásának helyét.

(3)   A tagállamok minden héten, legkésőbb kedden déli 12 óráig (brüsszeli idő szerint) tájékoztatják a Bizottságot az előző heti kérelmekben szereplő mennyiségekről.

(4)   Amint a Bizottság értesíti a tagállamokat, hogy a kérelmekben szereplő mennyiség elérte a 80 000 tonnát, a tagállamok minden nap déli 12 óra előtt (brüsszeli idő szerint) tájékoztatják a Bizottságot az előző napi kérelmekben szereplő mennyiségekről.

(5)   A Bizottság felfüggeszti az (1) bekezdés b) pontjának és a (4) bekezdésnek az alkalmazását, amint azt észleli, hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett kérelmekben szereplő mennyiség elérte a 110 000 tonnát.

2. cikk

A 2771/1999/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2006-ban a betárolás március 1-jétől végezhető.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/9


A BIZOTTSÁG 341/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően munkahelyi balesetekre és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó 2007. évi ad hoc modul előírásainak elfogadásáról és a 384/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, 1998. március 9-i 577/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 577/98/EK tanácsi rendelet által előírt, a munkaerő mintavételes felméréséhez kapcsolódó 2007–2009. évi ad hoc modulprogram elfogadásáról szóló, 2005. március 7-i 384/2005/EK bizottsági rendelet (2) magában foglal egy, a munkahelyi balesetekre és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó ad hoc modult.

(2)

A 2002 és 2006 közötti új közösségi egészségügyi és munkavédelmi stratégiáról szóló, 2002. június 3-i 2002/C 161/01 tanácsi állásfoglalás (3) felkéri a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy gyorsítsák fel a munkahelyi balesetekről és a foglalkozási megbetegedésekről szóló statisztikák összehangolását annak érdekében, hogy összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé tennék az új közösségi stratégia keretében hozott intézkedések hatásának és hatékonyságának objektív értékelését.

(3)

A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv (4) előírja, hogy a munkáltatóknak jegyzéket kell vezetniük a három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkahelyi balesetekről, valamint a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően jelentést kell készíteniük az illetékes hatóságok számára a munkavállalóik által elszenvedett munkahelyi balesetekről. A foglalkozási megbetegedések jegyzékéről szóló, 2003. szeptember 19-i 2003/670/EK ajánlásában (5) a Bizottság azt ajánlja a tagállamoknak, hogy jelentsenek minden egyes foglalkozási megbetegedést, valamint az erről szóló statisztikáikat fokozatosan hangolják össze az európai jegyzékkel a foglalkozási megbetegedésről szóló európai statisztikák harmonizált rendszerével kapcsolatban jelenleg folyó munkával összhangban. A 2002 és 2006 közötti új közösségi egészségügyi és munkavédelmi stratégiáról szóló, 2002. március 11-i bizottsági közlemény (6) kiemeli, hogy a statisztikai információknak nemcsak az elismert foglalkozási baleseteket, megbetegedéseket, azok okait és következményeit kell magukban foglalniuk, hanem egyes olyan számszerűsíthető, a munkahelyi környezethez kötődő elemeket is, amelyek a problémákat okozhatták. Olyan, újabban felmerülő jelenségekről is kell statisztikai adatokat szolgáltatni, mint a stressz által okozott panaszok, illetve az izom- és csontrendszeri betegségek.

(4)

A 384/2005/EK rendelet melléklete 1. szakaszában közzétett mintára vonatkozó előírásokat szintén naprakésszé kell tenni, annak biztosítása érdekében, hogy az ad hoc modul az elemzés számára rendelkezésre álló mintája a lehető leginkább reprezentatív legyen.

(5)

Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 384/2005/EK rendelet melléklete 1. szakaszához szükséges, a munkahelyi balesetek és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó ad hoc modul keretében 2007-ben összegyűjtendő információk részletes listája e rendelet mellékletében szerepel.

2. cikk

A 384/2005/EK rendelet mellékletének 1. szakaszában a „Minta” pont helyébe a következő lép:

„Minta: A minta célzott korcsoportja e modul esetén 15 éven felüli személyekből áll.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o. A legutóbb a 2257/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 336., 2003.12.23., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 61., 2005.3.8., 23. o.

(3)  HL C 161., 2002.7.5., 1. o.

(4)  HL L 183., 1989.6.29., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 238., 2003.9.25., 28. o.

(6)  COM(2002) 118 végleges, 2002.3.11.


MELLÉKLET

MUNKAERŐ-FELMÉRÉS

A munkahelyi balesetekre és a munkával kapcsolatos egészségügyi problémákra vonatkozó 2007. évi ad hoc modul előírásai

1.

Érintett tagállamok és régiók: valamennyi.

2.

A változókat a következők szerint kell kódolni:

A munkaerő-felmérés változóinak számozása a „Szűrő” oszlopban a 430/2005/EK bizottsági rendeletre (1) utal.

Oszlop

Kód

Leírás

Szűrő/megjegyzés

AZ ELMÚLT 12 HÓNAP FOLYAMÁN DOLGOZÓ SZEMÉLYEK ÁLTAL ELSZENVEDETT MUNKAHELYI BALESETEK

209

 

Az elmúlt 12 hónap alatt történt munkahelyi balesetből származó sérülések – betegségeken kívül

(24. oszlop = 1, 2), illetve (84. oszlop = 1 és 85/88 és 89/90 oszlop esetén a megbeszélést megelőzően legfeljebb 1 év telt el)

0

Nincs

1

Egy

2

Kettő vagy több

9

Nem alkalmazható (24. oszlop = 3–9, valamint (84. oszlop ≠ 1, illetve (85/88. és auy 89/90 oszlopnál a megbeszélés előtt több mint egy év telt el, illetve üres)))

üres

Nincs válasz

210

 

A legutóbbi munkahelyi, vagy munkavégzés közben elszenvedett baleset típusa

209. oszlop = 1–2

1

Közúti baleset

2

Közúti balesettől eltérő baleset

9

Nem alkalmazható (209. oszlop = 0, 9: üres)

üres

Nincs válasz

211/212

 

A munkahelyre való visszatérés időpontja a legutóbbi baleset után

209. oszlop = 1–2

00

Még nem tért vissza munkahelyére, mert a baleset után nem gyógyult fel, de reméli, hogy később újra dolgozhat

01

Nem gondolja, hogy a baleset miatt még valaha is visszatérhet munkahelyére

02

A baleset napján a munkavállaló nem volt szabadnapos

03

A baleset másnapján

04

A baleset napjától számított második és ötödik nap között

05

A baleset napjától számított ötödik nap és két hét között

06

A baleset napjától számított két hét és egy hónap között

07

A baleset napjától számított egy és három hónap között

08

A baleset napjától számítva három, de azelőtt hat hónapig

09

A baleset napjától számított hat és kilenc hónap között

10

A baleset napjától számítva kilenc hónap vagy annál több

99

Nem alkalmazható (209. oszlop = 0, 9, illetve üres)

üres

Nincs válasz

213

 

A legutóbbi munkahelyi balesetkor végzett munka (a következők közül az első megfelelő kód használandó)

209. oszlop = 1–2

1

Fő (első) jelenlegi munka

2

Második jelenlegi munka

3

Legutóbbi munka (az illető nem áll munkaviszonyban)

4

Egy évvel ezelőtti munka

5

Egyéb munka

9

Nem alkalmazható (209. oszlop = 0, 9, üres)

üres

Nincs válasz

AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN FELMERÜLT, A MUNKAHELLYEL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK

(a baleseteket kivéve)

214

 

Betegség(ek), fogyatékosság(ok), illetve egyéb, a baleseteken kívüli fizikai vagy pszichológiai probléma, amelyet az illető az elmúlt 12 hónap folyamán tapasztalt (a beszélgetéstől számítva) és amelyet a munka okozott, illetve súlyosbított

(24. oszlop = 1, 2, illetve 84. oszlop = 1)

0

Nincs

1

Egy

2

Kettő, vagy több

9

Nem alkalmazható (24. oszlop = 3–9 és 84. oszlop ≠ 1)

üres

Nincs válasz

215/216

 

A legkomolyabb, a munka által okozott, illetve súlyosbított panasz típusa

214. oszlop = 1–2

00

Csont-, ízületi vagy izompanasz, amely főképpen a nyakat, vállat, kart, illetve kezet érinti

01

Csípőt, lábat, illetve lábfejet érintő csont-, ízületi vagy izompanasz

02

Legfőképpen hátat érintő csont-, ízületi vagy izompanasz

03

Lélegzéssel vagy tüdővel kapcsolatos panaszok

04

Bőrbetegség

05

Hallászavarok

06

Stressz, depresszió, illetve szorongás

07

Fejfájás, illetve túlerőltetett szem okozta panaszok

08

Szívbetegség, szívroham, illetve egyéb keringési zavarok

09

Fertőző betegségek (vírus, baktérium, illetve egyéb fertőzések)

10

Egyéb panaszok

99

Nem alkalmazható (214. oszlop = 0, 9, üres)

üres

Nincs válasz

217

 

A munka által okozott, illetve súlyosbított legkomolyabb panasz korlátozza-e a mindennapi tevékenységek elvégzését a munkahelyen, vagy azon kívül?

214. oszlop = 1–2

0

Nem

1

Bizonyos mértékben igen

2

Igen, jelentősen

9

Nem alkalmazható (214. oszlop = 0, 9, üres)

üres

Nincs válasz

218/219

 

A munka által okozott, illetve súlyosbított, legsúlyosabb panasz miatta munkából távol töltött napok száma az elmúlt 12 hónap alatt

214. oszlop = 1–2

00

Az illető az elmúlt 12 hónapban nem dolgozott, de nem a munka által okozott, illetve súlyosbított panasszal kapcsolatos okokból (pl. nyugdíjba vonulás)

01

Azt gondolja, a betegsége miatt többé nem fog tudni dolgozni

02

Egy napnál kevesebbet, vagy egyáltalán nem volt távol a munkahelyétől

03

Legalább egy napot, de négy napnál kevesebbet volt távol

04

Legalább négy napot, de két hétnél kevesebbet

05

Legalább két hetet, de egy hónapnál kevesebbet

06

Legalább egy, de kevesebb mint három hónapot

07

Legalább három, de kevesebb, mint hat hónapot

08

Legalább hat, de kevesebb mint kilenc hónapot

09

Legalább kilenc hónapot

99

Nem alkalmazható (214. oszlop = 0, 9, üres)

üres

Nincs válasz

220

 

A panaszt okozó, vagy azt súlyosbító munka megnevezése (auy következők közül az első megfelelő kód használandó)

214. oszlop = 1–2 (az 85/88 oszlop esetén a megbeszélés évét megelőzően legfeljebb 8 évvel)

1

Fő (első) jelenlegi munka

2

Második jelenlegi munka

3

Legutóbbi munka (az illető nem áll munkaviszonyban)

4

Egy évvel ezelőtti munka

5

Egyéb munka

9

Nem alkalmazható (214. oszlop = 0, 9, üres)

üres

Nincs válasz

A MENTÁLIS, ILLETVE FIZIKAI EGÉSZSÉGRE ÁRTALMAS MUNKAHELYI TÉNYEZŐK

221

 

A munkahelyen dolgozók ki vannak-e téve olyan tényezőknek, amelyek mentális jólétüket negatívan befolyásolhatják

24. oszlop = 1, 2

0

Nem

1

Igen, főképpen zaklatásnak

2

Igen, főképpen erőszaknak, illetve erőszakkal való fenyegetőzésnek

3

Igen, főképpen időbeni, illetve munkamennyiség okozta nyomásnak

9

Nem alkalmazható (24. oszlop = 3–9)

üres

Nincs válasz

222

 

A munkahelyen dolgozók ki vannak-e téve olyan tényezőknek, amelyek az illető fizikai egészségére ártalmasak?

24. oszlop = 1, 2

0

Nem

1

Igen, főképpen kémiai anyagok, por, füst, illetve gázok

2

Igen, főképpen zaj, illetve rezgés

3

Igen, főképpen nehezen fenntartható testtartás, mozdulatok, illetve nehéz súlyok emelése

4

Igen, főképpen balesetveszély

9

Nem alkalmazható (24. oszlop = 3–9)

üres

Nincs válasz


(1)  HL L 71., 2005.3.17., 36. o.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/14


A BIZOTTSÁG 342/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

a többek között Kínából származó szintetikus poliészter vágott szálak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 428/2005/EK tanácsi rendelet „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálatának kezdeményezéséről és az ezen ország egyik exportőrétől történő behozatalra vonatkozó vám eltörléséről, valamint ezen behozatalokra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettségről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 384/96/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére (1),

a tanácsadó bizottsággal történő konzultációt követően,

mivel:

A.   FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM

(1)

A Bizottsághoz „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően. A kérelem benyújtója a kínai népköztársaságbeli (a továbbiakban: az érintett ország) exportáló gyártó, Huvis Sichuan (a továbbiakban: a kérelmező).

B.   TERMÉK

(2)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó kártolatlan, fésületlen vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus vágott poliészter szál (a továbbiakban az érintett termék) amely jelenleg az 5503 20 00 KN-kód alá sorolható be. Ez a KN-kód csak tájékoztató jellegű.

C.   HATÁLYOS INTÉZKEDÉSEK

(3)

A jelenleg hatályos intézkedés a 428/2005/EK tanácsi rendelet (2) által előírt végleges dömpingellenes vám, mely rendelet értelmében a Kínai Népköztársaságból származó és a kérelmező által termelt érintett termék Közösségbe történő behozatalára 49,7 %-os végleges dömpingellenes vám vonatkozik azon kifejezetten kiemelt vállalatok kivételével, melyekre egyedi vámtételeket alkalmaznak.

D.   A FELÜLVIZSGÁLAT ALAPJA

(4)

A kérelmező azt állítja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételeknek megfelelően működik, vagy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyéni elbírálást kérelmez, továbbá azt állítja, hogy a dömpingellenes intézkedések alapját képező vizsgálati időszakban, azaz a 2003. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakban (a továbbiakban: az eredeti vizsgálati időszak), az érintett terméket nem exportálta a Közösségbe, és hogy a fent említett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozó, az érintett terméket exportáló egyetlen exportáló gyártóval sem áll kapcsolatban.

(5)

A kérelmező továbbá azt állítja, hogy az eredeti vizsgálati időszak után kezdte meg az érintett termék exportját.

E.   ELJÁRÁS

(6)

Az ismert érintett közösségi termelőket tájékoztatták a fenti kérelemről, és lehetőséget kaptak erre vonatkozóan észrevételt tenni. Nem érkezett észrevétel.

(7)

A rendelkezésre álló bizonyítékok megvizsgálását követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elégséges bizonyíték áll rendelkezésre az „új exportőrre” vonatkozó felülvizsgálat az alaprendelet 11. cikke (4) bekezdése értelmében történő megindítására annak megállapítása érdekében, vajon a kérelmező az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott piacgazdasági feltételek között működik-e, vagy azzal a céllal, hogy megállapítsák, vajon a kérelmező megfelel-e azon követelményeknek, amelyek alapján az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyedi vám vethető ki, és ha igen, a kérelmező egyéni dömpingkülönbözetének és – amennyiben dömpinget állapítanak meg – az érintett termék Közösségbe történő behozatalára kivetendő vám szintjének meghatározása céljából.

(8)

Amennyiben megállapítják, hogy a kérelmező megfelel azon követelményeknek, amelyek alapján egyedi vám vethető ki, szükséges lehet a 428/2005/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésben nem említett vállalatoktól származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó vámtétel módosítása.

a)

Kérdőívek

A vizsgálathoz szükséges információk bekérése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a kérelmezőnek.

b)

Információgyűjtés és meghallgatások

Valamennyi érintett felet felkérik, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, illetve, hogy alátámasztó bizonyítékokat szolgáltassanak.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket azzal a feltétellel, hogy azok írásos kérelmet nyújtanak be, amely bizonyítja, hogy különleges okuk van a meghallgatásra.

Felhívjuk az érdekelt felek figyelmét, hogy a 384/96/EK tanácsi rendeletben ismertetett eljárási jogok többségének gyakorlására csak akkor nyílik mód, ha e rendeletben meghatározott határidőn belül felveszik a kapcsolatot a Bizottsággal.

c)

A piacgazdasággal rendelkező ország kiválasztása

Amennyiben a kérelmezőt nem ismerik el piacgazdasággal rendelkező országnak, de az megfelel az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban bevezetett egyedi vám kivetése feltételeinek, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a Kínai Népköztársaságra vonatkozó rendes érték megállapítására egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező országot választanak ki. A Bizottság azt tervezi, hogy az érintett termék Kínai Népköztársaságból történő behozatalára vonatkozó intézkedések meghozatalához vezető vizsgálathoz hasonlóan ismét az Amerikai Egyesült Államokat jelöli ki e célra. Az érdekelt feleket felkérik arra, hogy az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül fejtsék ki e választás helytállóságával kapcsolatos észrevételeiket.

Továbbá, amennyiben a kérelmezőnek megadják a piacgazdasági státuszt, a Bizottság szükség esetén egy megfelelő, piacgazdasággal rendelkező országban megállapított rendes értékre vonatkozó megállapításokat is felhasználhat, például abból a célból, hogy helyettesítse a rendes érték megállapításához szükséges bármely megbízhatatlan költség- vagy árelemet a Kínai Népköztársaságban, amennyiben a Kínai Népköztársaságban a kért megbízható adatok nem állnak rendelkezésre. A Bizottság azt tervezi, hogy ismét az Amerikai Egyesült Államokat jelöli ki e célra.

d)

Piacgazdasági státusz

Amennyiben a kérelmező megfelelően bizonyítja, hogy piacgazdasági feltételek között működik, azaz megfelel az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján fogják megállapítani. E célból az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott (különleges) határidőn belül kellően megindokolt igénylést kell benyújtani. A Bizottság kérelmező nyomtatványt küld ki a kérelmezőnek, illetve a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

F.   A HATÁLYOS VÁM HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE ÉS A BEHOZATALOK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

(9)

Az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében a hatályos dömpingellenes vámot hatályon kívül kell helyezni a kérelmező által előállított és a Közösségbe irányuló exportra értékesített érintett termék behozatala tekintetében. Ugyanakkor az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdésével összhangban e behozatalt nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy amennyiben a felülvizsgálat dömpinget állapít meg a kérelmező tekintetében, akkor az e felülvizsgálat megkezdésének időpontjától visszamenőleges hatállyal kivethessék a dömpingellenes vámot. Az eljárásnak ebben a szakaszában nem lehet meghatározni a kérelmező lehetséges jövőbeli kötelezettségeinek becsült összegét.

G.   HATÁRIDŐK

(10)

A megfelelő ügyvitel érdekében meg kell állapítani azon határidőket, amelyeken belül:

az érdekelt felek jelentkezhetnek a Bizottságnál, álláspontjukat írásban kifejthetik, és benyújthatják az e rendelet (4) cikke (1) bekezdésében említett kérdőívre adott válaszaikat vagy a vizsgálat folyamán figyelembe veendő bármely egyéb információt,

az érdekelt felek írásban kérelmezhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat,

az érdekelt felek megtehetik észrevételeiket az Amerikai Egyesült Államok alkalmasságáról, mely ország – amennyiben a kérelmező nem kapja meg a piacgazdasági státuszt – a Kínai Népköztársaság tekintetében történő rendes érték megállapításának céljára piacgazdasággal rendelkező országnak tekintendő,

a kérelmezőnek a piacgazdasági státusz iránti, kellően indokolt kérelmet be kell nyújtania.

H.   AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HIÁNYA

(11)

Azokban az esetekben, ha az érdekelt felek bármelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy azokat nem bocsátja rendelkezésre a megszabott határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, a rendelkezésre álló tények alapján megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők az alaprendelet 18. cikkével összhangban.

(12)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek bármelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és – az alaprendelet 18. cikkének megfelelően – a rendelkezésre álló tényeket kell felhasználni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részlegesen működik együtt, és ezért a ténymegállapítás az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeken alapul, akkor a ténymegállapítás kevésbé kedvező lehet erre a félre nézve, mintha együttműködött volna.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 428/2005/EK rendelet felülvizsgálatát kezdeményezik a 384/96/EK rendelet 11. cikkének (4) bekezdése értelmében annak megállapítása céljából, hogy a Kínai Népköztársaságból származó, Huvis Sichuan által gyártott és kivitel céljából értékesített, az 5503 20 00 KN-kód (kiegészítő TARIC-kód: A736) alá tartozó, kártolatlan, fésületlen vagy más módon fonásra nem előkészített szintetikus vágott poliészter szálak behozatalára kell-e alkalmazni a 428/2005/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vámot, és ha igen, milyen mértékben.

2. cikk

A 428/2005/EK rendelet szerinti dömpingellenes vám az e rendelet 1. cikkében megjelölt behozatalok tekintetében hatályát veszti.

3. cikk

A tagállamok vámhatóságait utasítják, hogy a 384/96/EK tanácsi rendelet 14. cikkének (5) bekezdése értelmében tegyék meg a megfelelő lépéseket az e rendelet 1. cikkében megjelölt behozatalok nyilvántartásba vételére. A nyilvántartásba vétel e rendelet hatálybalépésének időpontját követő kilenc hónapon belül hatályát veszti.

4. cikk

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában az érdekelt feleknek – amennyiben azt kívánják, hogy észrevételeiket a vizsgálat során figyelembe vegyék – az e rendelet hatálybalépését követő 40 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, írásban ismertetniük kell szempontjaikat/véleményüket, valamint be kell nyújtaniuk az e rendelet (8) preambulumbekezdése a) pontjában említett kérdőívre adott válaszaikat, illetve az egyéb információkat.

Az érdekelt felek ugyanezen 40 napos határidőn belül bizottsági meghallgatás iránti írásos kérelmet nyújthatnak be.

(2)   A vizsgálatban részt vevő felek véleményezhetik az Amerikai Egyesült Államok helytállóságát, mely ország a Kínai Népköztársaság tekintetében rendes érték megállapításának céljából piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak számít. Észrevételeiket ezen rendelet hatályba lépésének napjától számított 10 napon belül kell benyújtaniuk.

(3)   A kellően megindokolt, piacgazdasági státusz iránti kérelmeknek e rendelet hatálybalépését követő 21 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

(4)   Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formátumban), amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon-, és faxszámukat. Minden bizalmas írásos beadványon – beleértve az e rendeletben kért információkat – kérdőíves válaszon és az érdekelt felek levelein fel kell tüntetni a Limited (Korlátozott hozzáférés) (3) megjelölést; ezekhez a 384/96/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban egy nem bizalmas változatot is mellékelni kell, amelyet „FOR INSPECTION BY INTERESTED PARTIES” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

Bármely az üggyel kapcsolatos tájékoztatást és/vagy meghallgatás iránti kérelmet a következő címre kell küldeni:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate B

Office: J-79 5/16

B-1049 Brussels

Fax: (32 2) 295 65 05

5. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Peter MANDELSON

a Bizottság tagja


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 71., 2005.3.17., 1. o. A legutóbb az 1333/2005/EK rendelettel (HL L 211., 2005.8.13., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke értelmében védelem alatt áll (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.). A 384/96/EK tanácsi rendelet 19. cikke alapján (HL L 56., 1996.3.6., 1. o.) és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (a dömpingellenes megállapodás) 6. cikke alapján bizalmas jellegű dokumentumnak minősül.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/17


A BIZOTTSÁG 343/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

egyes tagállamokban a 2006. március 1-je és 2006. augusztus 31-e közötti időszakban a vaj felvásárlásának megindításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a vaj- és tejszínpiaci intervenció tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. december 16-i 2771/1999/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikkére,

mivel:

(1)

Az 1255/1999/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy amennyiben egy reprezentatív időszak során a vaj piaci ára egy vagy több tagállamban az intervenciós ár 92 %-ánál alacsonyabb szinten van, az intervenciós ügynökségeknek vajat kell felvásárolniuk.

(2)

A tagállamok által közölt piaci árak alapján a Bizottság a 2771/1999/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban megállapította, hogy Németországban, Észtországban, Spanyolországban, Franciaországban, Írországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Svédországban és az Egyesült Királyságban a piaci ár két egymást követő héten keresztül az intervenciós ár 92 %-a alatt volt. Ezért ezekben a tagállamokban meg kell indítani az intervenciós felvásárlást,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint a vaj felvásárlását a következő tagállamokban kell megindítani:

Németország

Észtország

Spanyolország

Franciaország

Írország

Hollandia

Lengyelország

Portugália

Svédország

Egyesült Királyság.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja


(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 333., 1999.12.24., 11. o. A legutóbb a 2107/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 20. o.) módosított rendelet.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/18


A BIZOTTSÁG 344/2006/EK RENDELETE

(2006. február 24.)

a cukorágazat egyes termékeire az 1011/2005/EK rendelet által a 2005/2006-os gazdasági évre rögzített irányadó árak és kiegészítő importvámok összegének módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1),

tekintettel a cukorágazatban a melasztól eltérő termékek behozatalára vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1995. június 23-i 1423/95/EK bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 1. cikke (2) bekezdése második albekezdésének második mondatára és 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A fehér cukor, a nyerscukor és egyes szirupok irányadó árát, valamint a behozatalukra vonatkozó kiegészítő vám összegét a 2005/2006-os gazdasági évre az 1011/2005/EK bizottsági rendelet (3) rögzítette. Ezen árakat és vámokat legutóbb a 281/2006/EK bizottsági rendelet (4) rendelet módósította.

(2)

A jelenleg a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján az említett összegeket az 1423/95/EK rendeletben foglalt általános és részletes rögzítési szabályoknak megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2005/2006-os gazdasági évre az 1011/2005/EK rendelet által rögzített, az 1423/95/EK rendelet 1. cikkében említett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok módosultak, és a jelen rendelet mellékletében szerepelnek.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. február 25-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

J. L. DEMARTY

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató


(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 141., 1995.6.24., 16. o. A legutóbb a 624/98/EK rendelettel (HL L 85., 1998.3.20., 5. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 170., 2005.7.1., 35. o.

(4)  HL L 47., 2006.2.17., 38. o.


MELLÉKLET

A fehércukor, a nyerscukor és az 1702 90 99 KN-kód alá tartozó termékek behozatalára vonatkozó irányadó árak és kiegészítő vámok 2006. február 25-től alkalmazandó módosított összegei

(EUR)

KN-kód

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó irányadó ár összege

Az adott termék nettó 100 kg-jára vonatkozó kiegészítő vám összege

1701 11 10 (1)

36,58

0,31

1701 11 90 (1)

36,58

3,93

1701 12 10 (1)

36,58

0,18

1701 12 90 (1)

36,58

3,63

1701 91 00 (2)

37,34

6,56

1701 99 10 (2)

37,34

3,14

1701 99 90 (2)

37,34

3,14

1702 90 99 (3)

0,37

0,30


(1)  Az 1260/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének II. pontjában meghatározott szabványminőség esetén (HL L 178., 2001.6.30., 1. o.).

(2)  Az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének I. pontjában meghatározott szabványminőség esetén.

(3)  1 %-os szacharóztartalom esetén.


II Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

Tanács

25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/20


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. február 20.)

a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007–2013 közötti programozási időszak)

(2006/144/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésének első mondatára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (2),

mivel:

(1)

Az 1698/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése a 2007. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő programozási időszakra a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi szintű stratégiai iránymutatások elfogadásáról rendelkezik a vidékfejlesztési prioritások meghatározása érdekében.

(2)

Ezen stratégiai iránymutatásoknak tükrözniük kell a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában a Közösség egész területén betöltött multifunkcionális szerepét.

(3)

Ezen stratégiai iránymutatásoknak meg kell határozniuk a közösségi prioritások megvalósítása tekintetében kiemelt területeket, különösen a göteborgi valamint a thesszaloniki Európai Tanács (2001. június 15–16. és 2003. június 20–21.) által megállapított göteborgi fenntarthatósági célokkal, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben.

(4)

E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti stratégiai tervet,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

Egyetlen cikk

A Tanács elfogadja a mellékletben foglalt, a 2007–2013 közötti programozási időszakra szóló vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatásokat.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL


(1)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(2)  A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.


MELLÉKLET

Vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatások (a 2007–2013 közötti programozási időszakra)

1.   BEVEZETÉS

Az 1698/2005/EK rendelet meghatározza az EMVA-ból nyújtandó támogatás célját és alkalmazási körét. A közösségi stratégiai iránymutatások e kereten belül meghatározzák a közösségi prioritások megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű területeket, különösen a göteborgi fenntarthatósági célokkal, valamint a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával összefüggésben.

A vidékfejlesztési közösségi stratégiai iránymutatások a következőkben nyújtanak segítséget:

azon területek meghatározása és elfogadása, amelyeken a vidékfejlesztési célra adott EU-támogatás EU-szinten a legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre,

a fő EU-prioritásokkal (Lisszabon, Göteborg) való kapcsolat létrehozása, és ezeknek vidékfejlesztési politikává való átalakítása,

az egyéb EU-politikákkal való összhang biztosítása, különösen a kohézió és a környezetvédelem területén,

az új, piacorientált közös agrárpolitika (KAP) végrehajtásának és az ebből következő szükségszerű szerkezetátalakításnak a támogatása a régi és az új tagállamokban.

2.   VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉG ÁLTALÁNOS CÉLJAI

2.1.   A KAP és a vidékfejlesztés

A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcsfontosságú tényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió a közelmúltban bekövetkező bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt.

A KAP két pillére – a piac- és a vidékfejlesztési politika – nélkül Európa számos vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét (1).

A KAP – a piac- és vidékfejlesztési politika – irányadó elveit a göteborgi Európai Tanács (2001. június 15–16.) határozta meg. Az Európai Tanács következtetései értelmében az erős gazdasági teljesítménynek együtt kell járnia a természeti erőforrások fenntartható felhasználásával, a fenntartható hulladékképződéssel, a biológiai sokféleség fenntartásával, az ökoszisztémák megőrzésével és az elsivatagosodás megakadályozásával. A fent említett kihívásoknak való megfelelés érdekében a közös agrárpolitika, valamint a közös agrárpolitika későbbi fejlődésének célkitűzései között szerepelnie kell a fenntartható fejlődés megvalósításának, nagyobb hangsúlyt helyezve az egészséges, jó minőségű termékek előállítására és a környezeti szempontból fenntartható termelési módszerekre, beleértve a biogazdálkodást, a megújuló nyersanyagokat és a biológiai sokféleség védelmét is.

Ezen irányadó elveket a thesszaloniki Európai Tanács (2003. június 20–21.) a lisszaboni stratégiával kapcsolatos következtetéseiben megerősítette. A megreformált KAP és vidékfejlesztés a versenyképesség és a fenntartható fejlődés szempontjából az elkövetkezendő években kulcsfontosságú szerepet játszhat.

2.2.   A fenntartható mezőgazdaság felé: a 2003-as és 2004-es KAP-reformok

A 2003-as és 2004-es KAP-reformok számottevő lépést jelentenek az EU-ban folytatott gazdálkodási tevékenység versenyképességének és fenntartható fejlődésének javítása irányában, és meghatározzák a jövőbeli reformok keretét. Az egymást követő reformok az ártámogatási garanciák csökkentésével és a szerkezetkiigazítás ösztönzésével hozzájárultak az európai mezőgazdaság versenyképességéhez. A termeléshez nem kötődő közvetlen kifizetések bevezetése arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a mennyiséghez kötődő politikai ösztönzők helyett a fogyasztói kereslet által keltett piaci jelzéseknek igyekezzenek megfelelni. A kölcsönös megfeleltetésbe felvett környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, valamint állategészségügyi és állatjóléti előírások erősítik a fogyasztói bizalmat és növelik a gazdálkodás környezeti fenntarthatóságát.

2.3.   Vidékfejlesztés 2007–2013.

A jövőbeli vidékfejlesztési politika három kiemelt területre összpontosul: élelmiszergazdaság, környezet, valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja négy tengely mentén épül fel, nevezetesen: 1. tengely a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása, 2. tengely a környezet és a vidék minőségének javítása, 3. tengely a vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása, valamint a 4. tengely a Leader.

Az 1. tengely keretében egy sor intézkedés célozza a humán és fizikai tőkét a mezőgazdaságban, az élelmiszeripari és erdőgazdálkodási ágazatban (ismeretátadás és innováció előmozdítása), valamint a minőségi termelést. A 2. tengely a természeti erőforrások védelmét és javítását célzó intézkedésekről, valamint Európa vidéki területeinek jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszereinek és kultúrtájainak védelméről rendelkezik. A 3. tengely – a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges feltételeknek valamennyi ágazatban történő javítása, valamint a gazdasági tevékenységek diverzifikációja érdekében – segítséget nyújt a vidéki területek helyi infrastruktúrájának és humántőkéjének fejlesztéséhez. A Leader program során gyűjtött tapasztalatokra épülő 4. tengely a vidékfejlesztéssel kapcsolatos helyi, alulról építkező megközelítéssel lehetőségeket biztosít az innovatív irányításra.

2.4.   Szembenézés a kihívásokkal

A vidéki területek helyzete nagyon sokféle lehet, a távoli, elnéptelenedő és hanyatlásnak induló területektől kezdve a városközpontok terjeszkedésének nyomására városi peremterületekké váló területekig.

Az OECD népsűrűségen alapuló meghatározása szerint a vidéki régiók (2) az EU területének 92 %-át teszik ki. Ezen túlmenően a népesség 19 %-a túlnyomóan vidéki régiókban és 37 %-a kiemelkedően vidéki régiókban él. Az EU-ban e régiók a bruttó hozzáadott érték 45 %-át állítják elő és a munkahelyek 53 %-át biztosítják, de a nem vidéki területekhez képest egy sor társadalmi-gazdasági mutató, beleértve a szerkezeti mutatókat, tekintetében egyre inkább lemaradnak. A vidéki területeken az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül egyharmadával kevesebb (3), a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat kevésbé fejlett, általában kevesebb a felsőoktatási végzettséggel rendelkező lakos, és a háztartások kisebb százaléka rendelkezik széles sávú internet hozzáféréssel. Néhány vidéki régióban a távoli és periférikus fekvés hatalmas problémát jelent. A hátrányok a túlnyomóan vidéki régiókban általában még jelentősebbek, bár az EU-szintű általános kép tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. A lehetőségek, a kapcsolatok és a képzési infrastruktúra hiánya különösen nagy problémát okoz a távoli vidéki területeken élő nők és fiatalok esetében.

Az EU bővítése megváltoztatta a mezőgazdasági térképet. A régi tagállamokban a mezőgazdaság a GDP 2 %-át, az új tagállamokban 3 %-át, Romániában és Bulgáriában pedig több, mint 10 %-át teszi ki. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az új tagállamokban háromszor olyan magas (12 %), mint a régi tagállamokban (4 %). Bulgáriában és Romániában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ennél jóval magasabb.

A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazat együttesen jelentős részét teszi ki az EU gazdaságának, és 15 millió munkahelyet biztosítanak (az összes munkahely 8,3 %-a), és a GDP 4,4 %-át termelik meg. Az EU a világ legnagyobb élelmiszer- és italelőállítója, amelyek együttes termelésének értéke becslések szerint eléri a 675 milliárd eurót. Ugyanakkor az ágazat méret szempontjából továbbra is rendkívül polarizált és széttagolt, ami az ágazatban működő társaságok számára nagy lehetőséget, de egyúttal nagy veszélyt is jelent. Az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó iparágak körülbelül 3,4 millió főt foglalkoztatnak 350 milliárd eurós forgalommal, de jelenleg az erdők éves növekedésének csak 60 %-át termelik ki.

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás az EU-ban a földhasználat 77 %-át teszi ki. A mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítménye a természeti erőforrások megóvása és javítása területén az elmúlt években vegyesnek mondható. A vízminőség tekintetében a teljes nitrogéntöbblet 1990 óta a legtöbb régi tagállamban kis mértékben csökkent, jóllehet egyes országokban és régiókban még mindig jelentős tápanyag-bemosódási terhelés tapasztalható. Az ammóniakibocsátás, az eutrofizáció, a talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenésének problémája továbbra is jelen van sok területen. Ugyanakkor a mezőgazdasági terület egyre nagyobb részét használják biogazdálkodásra (5,4 millió hektár az EU-ban) és megújuló erőforrásokként (2004-ben bioenergia termelésére a becslések szerint 1,4 millió hektárt használtak, ebből 0,3 millió hektárt az energiatermelési célú kultúrákra vonatkozó támogatáshoz tartozóan, és 0,6 millió hektárt pihentetett földeken). Az éghajlatváltozás hosszú távú tendenciái egyre nagyobb mértékben formálják a gazdálkodás és az erdőgazdálkodás jellemzőit. A Natura 2000 végrehajtásának köszönhetően a biológiai sokféleség védelme szempontjából fontos előrelépések történtek – a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célra használt területek mintegy 12–13 %-át jelölték ki. A jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség és az élőhelyek megóvásában, valamint a táj- és talajvédelemben. A legtöbb tagállamban az említett gazdálkodási rendszerek a mezőgazdasági területek 10–30 %-át teszik ki. Egyes területeken a gazdálkodással való felhagyás súlyos környezeti kockázatokkal járhat.

A vidéki területeknek ezért a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság tekintetében különleges kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Ugyanakkor a vidéki területek valós lehetőségeket nyújtanak az új ágazatokban meglévő növekedési tartalékok, a vidéki szálláshelyek biztosítása és a turizmus, a vonzó lakó- és munkakörnyezet tekintetében, valamint fontos szerepet játszanak a természeti erőforrások és a nagy értékű tájak gyűjtőterületeként.

A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatnak meg kell ragadnia az új megközelítések, technológiák és az innováció által nyújtott lehetőségeket mind az Európában, mind pedig a világszerte jelentkező fejlődő piaci kereslet kielégítésére. Mindenek felett a kulcsfontosságú erőforrást jelentő humántőkébe való befektetés teszi lehetővé a vidéki területek és az élelmiszeripari ágazat számára, hogy bizakodással tekinthessenek a jövőbe.

A lisszaboni stratégia újraindításának alkalmából az Európai Tanács megerősítette, hogy a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés szélesebb összefüggésében kell szemlélni, amelynek értelmében a jelenlegi szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét (4). Az új programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új EMVA-ból nyújtott támogatást a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé irányítsák át. Ebben a vonatkozásban teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal (5) és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra összpontosítja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítsa a növekedés motorjának számító tudást és innovációt, valamint több és jobb munkahelyet teremtsen.

A vidékfejlesztési politikának segítséget kell nyújtania a vidéki területeknek abban, hogy az említett célkitűzéseket a 2007–2013 közötti időszakban meg tudják valósítani. Ez fokozott stratégiai megközelítést igényel a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a vidéki területeken megvalósított innováció vonatkozásában, valamint jobb irányítást a programok végrehajtásában. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előrelátó – humán erőforrás, know-how és tőke –, befektetésekre a gazdálkodási és erdőgazdálkodási ágazatban, a minden szempontból előnyös környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásának új módjaira, és a diverzifikáción keresztül – különösen a nők és a fiatalok számára – a több és jobb munkahely teremtésére. Annak elősegítésével, hogy az EU vidéki területei ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket mint befektetésre, munkára és életre alkalmas helyek, a vidékfejlesztési politika megfelelően hozzájárulhat az európai területek fenntartható fejlődéséhez.

3.   A 2007–2013 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN A KÖZÖSSÉG VIDÉKFEJLESZTÉSI PRIORITÁSAINAK MEGHATÁROZÁSA

Az 1698/2005/EK rendeletben megállapított célkitűzések keretében az alább megfogalmazott stratégiai iránymutatások a 9. cikkének megfelelően meghatározzák a közösségi prioritásokat. Az iránymutatások a lisszaboni és a göteborgi Európai Tanácsok következtetéseiben kifejtett fő politikai prioritások integrálását célozzák. Minden prioritáscsoport esetében szemléltető jellegű kiemelt fellépések bemutatására kerül sor. E stratégiai iránymutatások alapján minden tagállamnak el kell készítenie a vidékfejlesztési programok elkészítéséhez referenciakeretként szolgáló saját nemzeti stratégiai tervét.

A közösségi vidékfejlesztési prioritásokra rendelt források (a szabályok alapján minden tengely esetében meghatározott minimális finanszírozási határokon belül) az adott helyzettől, az egyes programterületek erősségeitől, gyengeségeitől és lehetőségeitől függenek. Minden közösségi prioritásnak és azok hozzájárulásának a lisszaboni és göteborgi célkitűzésekhez a nemzeti stratégiai tervek és a vidékfejlesztési programok segítségével tagállami szinten is meg kell jelennie. Gyakran léteznek az élelmiszeripari lánccal vagy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás környezeti, éghajlati vagy földrajzi helyzetével kapcsolatos egyes különleges problémákra vonatkozó nemzeti vagy regionális prioritások. Előfordulhat, hogy a vidéki területeken egyéb sajátos kérdéseket is kezelni kell, mint a városi peremterületek terjeszkedése, a munkanélküliség, a távoli földrajzi helyzet vagy az alacsony népsűrűség.

3.1.   A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása

Közösségi stratégiai iránymutatás

Az európai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-feldolgozó ágazatban jelentős tartalékok vannak olyan jó minőségű és magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek továbbfejlesztésére, amelyek megfelelnek az európai fogyasztók és a világpiacok változatos és egyre növekvő igényeinek.

Az 1. tengelyhez előirányzott forrásoknak elő kell segíteniük egy erős és dinamikus európai élelmiszeripari ágazat kialakulását az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás, korszerűsítés, innováció és minőség prioritásaira, valamint a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrálva.

Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat ösztönzik arra, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:

i.

a mezőgazdasági ágazat szerkezetátalakítása és korszerűsítése továbbra is fontos szerepet játszik számos vidéki terület fejlesztésében, különösen az új tagállamokban. A mezőgazdaság sikeres kiigazítása lehet a kulcsa a mezőgazdasági ágazat versenyképessége és környezeti fenntarthatósága javításának, valamint a gazdaság kapcsolódó területein a munkahelyteremtés és a növekedés fellendítésének. Ez magában foglalja a mezőgazdasági ágazatban a szerkezetátalakítás és korszerűsítés keretében bekövetkező változásra való felkészülés előmozdítását, valamint proaktív megközelítés kidolgozását a gazdálkodók képzése és átképzése tekintetében, különösen az átadható szaktudást illetően;

ii.

az integráció javítása az élelmiszeripari láncban. Az európai élelmiszeripar a világ legversenyképesebb és leginnovatívabb élelmiszeriparai közé tartozik, de egyre növekvő globális versennyel kell szembenéznie. A vidéki gazdaságban jelentős lehetőség van új termékek létrehozására és forgalomba hozatalára, és minőségi programok révén több érték vidéken tartására, valamint az európai termékek tengerentúli megítélésének javítására. A közösségi normáknak való megfelelés érdekében igénybe vett tanácsadó szolgáltatások és támogatás megkönnyítik ezt az integrációs folyamatot. A piacorientált mezőgazdasági ágazat hozzájárul az európai élelmiszeripari ágazat – mint az egyik legnagyobb munkaadó és a gazdasági növekedés forrása – pozíciójának további erősítéséhez;

iii.

az innováció és a kutatáshoz és fejlesztéshez (K+F) való hozzáférés megkönnyítése. Az innováció egyre nagyobb jelentőséggel bír Európa gazdálkodási, élelmiszeripari és erdészeti ágazatai szempontjából. Bár Európa nagy élelmiszeripari vállalkozásai gyakran az új irányzatok élvonalában találhatók, új termékek és eljárások bevezetése jelentősen hozzájárulhatna a kisebb feldolgozók és gazdaságok teljesítményének növeléséhez. Különösen az új együttműködési formák könnyíthetnék meg a K+F-hez, az innovációhoz és a hetedik kutatási keretprogramban (6), megvalósított fellépésekhez való hozzáférést;

iv.

az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az élelmiszeripari ágazat egésze lemaradást mutat az IKT technológiák alkalmazása tekintetében. Ez különösen érvényes a kisvállalkozásokra. Az elektronikus üzleti alkalmazások elterjedtségi szintje még mindig alacsony, eltekintve a nagy multinacionális vállalkozásoktól, illetve ezek nagyobb beszállítóitól. A vidékfejlesztési alapoknak az elektronikus üzlet (különösen a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatban), e-ismeretek és e-tanulás területén ki kell egészíteniük az olyan jövőbeni bizottsági kezdeményezéseket, mint például az i2010;

v.

a dinamikus vállalkozói szellem előmozdítása. A közelmúltban bevezetett reformok piacorientált környezetet teremtettek az európai gazdálkodás számára. Ez új lehetőségekhez juttatja a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ennek a gazdasági tartaléknak a kiaknázása azonban a stratégiai és szervezeti ismeretek fejlesztésétől függ. A fiatal gazdálkodók szakmába történő belépésének ösztönzése e tekintetben fontos szerepet játszhat;

vi.

új felvevőpiacok keresése a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek számára. Az új felvevőpiacok nagyobb hozzáadott értéket nyújthatnak, különösen a minőségi termékek esetében. A nem élelmiszercélú termelés területén a befektetés és a képzés támogatása vidékfejlesztés címén kiegészítheti az első pillér alapján végrehajtott intézkedéseket a termelés számára kialakított innovatív, új felvevőpiacokkal, vagy a megújuló energiák számára alapanyagok, bioüzemanyagok és feldolgozó kapacitás kifejlesztésének elősegítésével;

vii.

a gazdaságok és az erdőgazdálkodás környezetvédelmi teljesítményének javítása. A hosszú távú fenntarthatóság az olyan termékek – magas környezetvédelmi normákat betartó – előállításának képességtől függ, amelyeket a fogyasztók hajlandók megvásárolni. A megnövelt környezetvédelmi teljesítménybe való befektetés termelékenység növekedéshez is vezethet, amely minden szempontból előnyös helyzetet teremt;

A mezőgazdaságban a nemzedékváltás elősegítése érdekében megfontolás tárgyát képezhetik az 1. tengelybe tartozó, a fiatal gazdálkodók igényeihez igazodó intézkedéscsomagok.

3.2.   A környezet és a vidék minőségének javítása

Közösségi stratégiai iránymutatás

Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és minőségüknek javítása érdekében a 2. tengelyre előirányzott forrásokkal három EU-szintű prioritási területet kell előmozdítani: biológiai sokféleség és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek és a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése, valamint víz és éghajlatváltozás.

A 2. tengely keretében foganatosítható intézkedéseknek az említett környezetvédelmi célkitűzések integrálására kell szolgálniuk, és hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat megvalósításához, a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történő visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállaláshoz, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) megállapított célkitűzésekhez és a kyotói jegyzőkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához.

Az említett prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:

i.

a környezetvédelmi szolgáltatások és az állatbarát gazdálkodási gyakorlat előmozdítása. Az európai polgárok elvárják, hogy a gazdálkodók tartsák be a kötelező normákat. Ugyanakkor sokan egyetértenek azzal is, hogy a gazdálkodókat térítésben kell részesíteni, ha még ezen is túlmutató kötelezettségeket vállalnak olyan szolgáltatások nyújtásával, amelyeket a piac önmagától nem nyújtana, különösen akkor, ha a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás összefüggésében olyan, kiemelten fontos, különleges erőforrásokról van szó, mint a víz és a talaj;

ii.

a megművelt táj, valamint az erdők megóvása. Európában az értékes vidéki környezet legnagyobb része a mezőgazdaságnak köszönhetően jött létre. A fenntartható termőföld-gazdálkodási gyakorlat hozzájárulhat a termőterületek termelésből való végleges kivonásával, az elsivatagosodással és az erdőtüzekkel összefüggő kockázatok csökkentéséhez, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. A megfelelő gazdálkodási rendszerek a vizes élőhelyektől kezdve a száraz rétekig és a hegyi legelőkig segítséget nyújtanak a táj és az élőhelyek megóvásában. Sok területen ez a kulturális és természeti örökség fontos részét képezi, és szerepet játszik a vidéki területeknek mint munka- és lakóhelyeknek az általános vonzerejében;

iii.

az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás úttörő szerepet játszik a megújuló energiák és a bioenergia létesítmények számára alkalmas nyersanyagok kifejlesztésében. A megfelelő mezőgazdasági és erdőgazdálkodási gyakorlat hozzájárulhat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, valamint az erdők szén-dioxid-megkötő hatásának és a szerves anyagok talajalkotó szerepének megóvásához, valamint segíthet az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodásban is;

iv.

a biogazdálkodás hozzájárulásának megerősítése. A biogazdálkodás a fenntartható mezőgazdaság holisztikus megközelítését jelenti. Ebben a vonatkozásban a biogazdálkodás hozzájárulása a környezetvédelmi és állatjóléti célkitűzésekhez tovább erősíthető;

v.

a minden szempontból előnyös környezeti/gazdasági kezdeményezések ösztönzése. A környezetbarát áruk előállítása, különösen agrár-környezetvédelmi intézkedéseken keresztül, hozzájárulhat a vidéki területek és élelmiszeripari termékeik identitásához. E környezetbarát termékek alapját képezhetik a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek a turizmuson és a vidéki szálláshelyek biztosításán keresztül, különösen, ha ez kapcsolódik a turizmus, a kézműipar, a képzés vagy a nem élelmiszertermelő ágazat irányában történő diverzifikációhoz;

vi.

a területi egyensúly előmozdítása. A vidékfejlesztési programok alapvetően hozzájárulhatnak a vidéki területek vonzerejének fokozásához. Annak biztosításához is hozzájárulhatnak, hogy a versenyképes, tudásalapú gazdaságban fennmaradjon a fenntartható egyensúly a városi és vidéki területek között. A többi programtengellyel együtt a területgazdálkodási intézkedések előnyösen járulhatnak hozzá a gazdasági tevékenység területi eloszlásához és a területi kohézióhoz.

3.3.   A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása

Közösségi stratégiai iránymutatás

A 3. tengely alapján a vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedési feltételek megteremtésének mindenek felett álló prioritását. A 3. tengely keretében foganatosítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek a jövő nemzedékek számára is vonzóak maradjanak. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők, a fiatalok és az idősebb dolgozók különleges igényeit.

Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:

i.

a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottsági arány növelése a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban. A vidéki területeken a diverzifikáció elengedhetetlen a növekedés, a foglalkoztatottság és a fenntartható fejlődés szempontjából, a diverzifikáció tehát hozzájárul a jobb területi egyensúly kialakításához mind gazdasági, mind pedig társadalmi szempontból. A turizmus, a kézművesség és a vidéki szálláshelyek biztosítása számos régióban növekedő ágazatok, és lehetőséget biztosítanak mind a gazdaságokon belüli, nem mezőgazdasági diverzifikációra, mind pedig a mikrovállalkozások kialakulására a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaságban;

ii.

a nők munkaerőpiacra történő belépésének ösztönzése. Sok vidéki területen a gyermekgondozási rendszerek elégtelensége különleges akadályt támaszt. A gyermekgondozási lehetőségek fejlesztését célzó helyi kezdeményezések megkönnyíthetik a munkaerőpiachoz való hozzáférést. Ez magában foglalhatja a gyermekgondozási infrastruktúra kialakítását, esetlegesen a vidéki tevékenységekhez és helyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kisvállalkozások elindításának ösztönzésére irányuló kezdeményezésekkel párhuzamosan;

iii.

a falvak újraélesztése. A diverzifikációt, a vállalkozásteremtést, valamint a kulturális örökségbe, a helyi szolgáltatási infrastruktúrába és felújításba való befektetést ötvöző integrált kezdeményezések a gazdasági kilátások és az életminőség javításához egyaránt hozzájárulhatnak;

iv.

a mikrovállalkozások és kézműipari vállalkozások fejlesztése építhet a hagyományos szakismeretekre vagy új szakértelmet vezethet be, különösen abban az esetben, ha eszközbeszerzéssel, képzéssel és betanítással jár együtt, így előmozdítva a vállalkozói szellem fejlesztését és a gazdaság szövetének kiépülését;

v.

a fiatalok képzése a helyi gazdaság diverzifikációja által igényelt szakismeretekre lehetővé teszi számukra, hogy bekapcsolódjanak a turizmusra, szabadidős tevékenységekre, környezetvédelmi szolgáltatásokra, hagyományos vidéki gyakorlatokra és minőségi termékek előállítására mutatkozó kereslet kielégítésébe;

vi.

az IKT alkalmazásának és elterjedésének ösztönzése. Az IKT-k alkalmazása és elterjedése alapvető fontosságú a vidéki területeken a diverzifikáció, valamint a helyi fejlődés, a helyi szolgáltatásnyújtás és az e-integráció előmozdítása szempontjából. Méretgazdaságosság érhető el a falusi IKT-kezdeményezéseken keresztül, amely a közösségi struktúrákon keresztül egyesíti az IT-eszközöket, a hálózatépítést és az e-ismeretek oktatását. Az ilyen kezdeményezések nagyban elősegíthetik a helyi gazdaságok és vidéki vállalkozások általi IT-alkalmazást, valamint az e-üzletbe és az e-kereskedelembe való bekapcsolódást. Teljes mértékig ki kell használni az Internet és a szélessávú kommunikáció által a földrajzi elhelyezkedésből származó hátrányok leküzdésére biztosított lehetőségeket, például a strukturális alapokból támogatott regionális programok segítségével;

vii.

a megújuló energiaforrások biztosításának és innovatív felhasználásának fejlesztése hozzájárulhat a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási termékek új felvevőpiacainak kialakításához, a helyi szolgáltatások nyújtásához és a vidéki gazdaság diverzifikációjához;

viii.

a turizmus fejlesztésének ösztönzése. A turizmus sok vidéki területen a legnagyobb növekedő ágazat, és támaszkodhat a kulturális és természeti örökségre. Az IKT foglalásra, promócióra, forgalomba hozatalra, szolgáltatástervezésre és szabadidős tevékenységekre történő fokozott használata a turizmusban növelheti a látogatók és a vendégéjszakák számát, különösen akkor, ha az IKT kapcsolatot biztosít a kisebb létesítményekhez és serkentőleg hat a falusi turizmusra;

ix.

a helyi infrastruktúra modernizálása, különösen az új tagállamokban. A következő években jelentős beruházások kezdődnek a főbb távközlési, szállítási, energetikai és vízi infrastruktúrákban. Jelentős támogatás lesz elérhető a strukturális alapokból a transz-európai hálózatoktól kezdve az ipari vagy tudományos parkok csatlakozásainak fejlesztéséig. A munkahelyek és a növekedés tekintetében a multiplikátorhatás teljes megvalósulása érdekében a vidékfejlesztési programok keretében támogatott kis méretű helyi infrastruktúrák rendkívül fontos szerepet játszhatnak e nagyberuházásoknak a diverzifikációra, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari potenciál fejlesztésére irányuló helyi stratégiákhoz való kapcsolásában.

3.4.   A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében

Közösségi stratégiai iránymutatás

A 4. tengely (Leader) keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2., valamint különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de fontos szerepet játszanak az irányítás javítását célzó horizontális prioritás megvalósításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában is.

A 4. tengely alapján nyújtható támogatás lehetőséget nyújt a helyi igényekre és erősségekre építő, az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztési stratégia keretében mindhárom célkitűzés – versenyképesség, környezet és életminőség/diverzifikáció – kombinálására. A gazdálkodókat, az erdőgazdálkodással foglalkozókat és más vidéki szereplőket bevonó integrált megközelítések segítségével megóvható és javítható a helyi természeti és kulturális örökség, növelhető a környezettudatosság, beruházások valósíthatók meg és hirdethetők a különleges termékek, a turizmus, a megújuló források és energia.

Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:

i.

a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi tartalékok mozgósításához;

ii.

a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. A Leader különösen továbbra is fontos szerepet fog játszani a vidékfejlesztés innovatív szemléletének ösztönzésében, valamint a magán- és a közszféra együttműködésének erősítésében;

iii.

az együttműködés és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat az új elképzelések és megközelítések emberekkel való megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában. Az online közösségek segíthetnek a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, valamint a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban;

iv.

a helyi irányítás javítása. A Leader elősegítheti a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését.

3.5.   A programozás koherenciájának biztosítása

Közösségi stratégiai iránymutatás

Nemzeti stratégiáik kidolgozása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell a tengelyek közötti és a tengelyen belüli szinergia legmagasabb szintjét, valamint az esetleges ellentmondások elkerülését. Adott esetben integrált megközelítéseket dolgozhatnak ki. A tagállamok azt is megfontolhatják, hogy az egyéb EU-szintű stratégiák, mint a bioélelmiszerekért és biogazdálkodásért kidolgozott cselekvési terv, a megújuló energiaforrások fokozott felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalás (8), az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó közép- és hosszú távú EU-stratégia kidolgozásának szükségessége (9) az éghajlatváltozás gazdálkodásra és erdőgazdálkodásra gyakorolt valószínű hatásai előrevetítésének szükségessége, az EU erdészeti stratégiai és cselekvési terve (amely hozzájárulhat mind a növekedéssel és munkahelyteremtéssel, mind pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések eléréséhez), valamint a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozatban (10), meghatározott prioritások, különösen a tematikus környezeti stratégiákat igénylő prioritások (talajvédelem, a tengeri környezet védelme és megőrzése, a peszticidek fenntartható használata, légszennyezés, városi környezet, erőforrások fenntartható használata, hulladék újrafeldolgozása) miként veendők figyelembe.

Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikaformálás, a vezetés és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. A különböző szereplők korai bevonását biztosító tájékoztatást és nyilvánosságot tekintetbe kell venni a nemzeti stratégiák elkészítése során, és ki kell dolgozni azokat a végrehajtás későbbi szakaszaira.

3.6.   A közösségi eszközök kiegészítő jellege

Közösségi stratégiai iránymutatás

Ösztönözni kell a szinergiát a strukturális, a foglalkoztatási és a vidékfejlesztési politikák között. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak biztosítaniuk kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Szociális Alapból, az Európai Halászati Alapból és az EMVA-ból finanszírozott fellépések között az egymást kiegészítő jelleget és a koherenciát egy adott területen és egy adott cselekvési területen belül. A különböző alapok által támogatott fellépések közötti választóvonal és koordinációs mechanizmusok tekintetében a fő irányadó elveket a nemzeti stratégiai referenciakeret és a nemzeti stratégiai terv szintjén kell meghatározni.

Az infrastrukturális beruházások esetében a beavatkozás mértéke az irányadó elv. Például a tagállami vagy regionális, illetve szubregionális szintű közlekedési vagy egyéb infrastrukturális beruházások esetében a kohéziós politikai eszközöket kell használni, míg helyi szinten a 3. tengelybe tartozó alapszolgáltatások intézkedés használható, amely a helyi és a regionális szint között biztosít kapcsolatot.

A humántőke fejlesztése tekintetében a vidékfejlesztésből nyújtandó támogatás a gazdálkodókat és a vidéki gazdaság diverzifikációjában érintett gazdasági szereplőket célozza. A vidéki területen élők integrált, alulról építkező megközelítés részeként kaphatnának támogatást. Az e területekhez tartozó fellépéseket a növekedésre és új munkahelyek teremtésére vonatkozó integrált iránymutatásokban meghatározottak szerinti európai foglalkoztatási stratégiával teljes összhangban, valamint a lisszaboni folyamat keretébe tartozó nemzeti reformprogramok alapján megvalósított fellépésekkel koherens módon kell végrehajtani. Az oktatás és képzés 2010 munkaprogram a lisszaboni célkitűzések oktatási és képzési részének megvalósítására irányul. E programnak az egész életen át tartó tanulás áll a középpontjában, és az oktatás és a képzés minden szintjére vonatkozik, beleértve a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari ágazatokat is.

4.   JELENTÉSI RENDSZER

Az 1698/2005/EK rendelet előírja a közösségi és nemzeti stratégiák stratégiai nyomon követését. A munka előrehaladásáról szóló jelentés alapja a tagállamokkal együttműködésben felállítandó közös ellenőrzési és értékelési keret lesz.

A keret korlátozott számú közös mutatót, valamint közös módszert határoz meg. Ezt az egyes programterületek jellegének tükrözése érdekében programspecifikus mutatók egészítik ki.

A közös mutatók lehetővé teszik a kimeneti oldalak, az eredmények és a hatások EU-szinten történő összesítését, és segítik a közösségi prioritások megvalósításában elért előrehaladás értékelését. A programozási időszak kezdetén meghatározott kiindulási mutatók lehetővé teszik a kiindulási helyzet értékelését, és a programstratégia kidolgozásának alapját képezik.

Az értékelési tevékenységek folyamatosan folynak, amelyek a program szintjén előzetes, félidős és utólagos értékelést, valamint egyéb, a programvezetés és a hatás szempontjából hasznosnak ítélt értékelési tevékenységet jelent. Ezeket közösségi szinten készített tematikus tanulmányok és szintézisértékelések, valamint az európai vidékfejlesztési hálózat tevékenységei kísérik, amely a tagállamok közötti tapasztalatcserét és az értékelési kapacitásépítést szolgálja. A helyes gyakorlatok cseréje és az értékelési eredmények megosztása jelentősen hozzájárulhat a vidékfejlesztés hatékonyságához. Ebben a vonatkozásban az európai hálózat központi szerepet játszhat a kapcsolatok megkönnyítésében.


(1)  A következő Európai Tanácsok elnökségi következtetései: Luxembourg (1997. december 12–13.), Berlin (1999. március 24–25.) és Brüsszel (2002. október 24–25.).

(2)  Az OECD meghatározás a vidéki településeken (vagyis ahol az egy négyzetkilométerre eső lakosok száma 150-nél kevesebb) élő népesség részarányán alapul egy adott NUTS III régióban. Lásd: Kibővített hatásvizsgálat – SEC(2004) 931. Ez a vidéki területek egyetlen nemzetközileg elismert meghatározása. A fenti meghatározás azonban egyes esetekben nem veszi teljes mértékben figyelembe a sűrűbben lakott vidéki területeken élőket, különösen a városi peremterületek lakosságát. Ezen iránymutatások összefüggésében e meghatározás kizárólag statisztikai és leíró célokat szolgál.

(3)  Vásárlóerő-paritáson számított GDP-ben mérve.

(4)  A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései (2005. március 22–23.).

(5)  A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései (2005. június 16–17.).

(6)  Az Agrárkutatási Állandó Bizottság munkáját is figyelembe kell venni ebben az összefüggésben.

(7)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o. A legutóbb a 2455/2001/EK határozattal (HL L 331., 2001.12.15., 1. o.) módosított irányelv.

(8)  A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, (2004. március 25–26.).

(9)  A brüsszeli Európai Tanács elnökségi következtetései, (2005. március 22–23.).

(10)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/30


A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. február 20.)

a Horvátországgal létrehozott csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről, és a 2004/648/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2006/145/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a stabilizációs és társulási folyamat keretében európai partnerségek létrehozásáról szóló, 2004. március 22-i 533/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1a. és 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. június 19–20-i thesszaloniki ülésén az európai perspektíva megvalósításának eszközeként jóváhagyta az európai partnerségek bevezetését a nyugat-balkáni országok számára a stabilizációs és társulási folyamat keretében.

(2)

Az 533/2004/EK rendelet előírja, hogy a Tanács határoz a csatlakozási partnerségekre irányadó elvekről, prioritásokról és feltételekről, valamint bármely későbbi kiigazításról.

(3)

A Tanács 2004. szeptember 13-án elfogadta a Horvátországgal kötött európai partnerséget (2).

(4)

2005. október 3-án a tagállamok megkezdték Horvátországgal annak Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. A tárgyalások előrehaladása függ a Horvátország által a csatlakozási előkészületek terén elért haladástól, amelyet többek között a rendszeresen felülvizsgált partnerség végrehajtásához kell viszonyítani.

(5)

Ezért helyénvaló egy, a jelenlegi partnerséget naprakésszé tevő csatlakozási partnerség elfogadása annak érdekében, hogy – a Horvátországnak az Európai Unióba történő további integrációja terén elért haladásról szóló 2005-ös bizottsági jelentés megállapításai alapján – a további munkára vonatkozó, megújított prioritásokat meghatározzák.

(6)

Az 533/2004/EK rendelet megállapítja, hogy e csatlakozási partnerségek ellenőrzése a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok révén biztosítva lesz.

(7)

Az Európai Unióba történő további integráció előkészítése érdekében az elvárások szerint Horvátországnak egy ütemtervvel ellátott és egyedi intézkedéseket is tartalmazó tervet kell kidolgoznia e csatlakozási partnerség prioritásainak megvalósítása érdekében.

(8)

A 2004/648/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az 533/2004/EK rendelet 1a. cikkével összhangban a Horvátországgal létrehozott csatlakozási partnerség elveit, prioritásait és feltételeit az e határozat elválaszthatatlan részét képező melléklet határozza meg.

2. cikk

A csatlakozási partnerség végrehajtását a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok – nevezetesen a Bizottság által az elért haladásról benyújtott éves jelentések – révén kell megvizsgálni.

3. cikk

A 2004/648/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

4. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

J. PRÖLL


(1)  HL L 86., 2004.3.24., 1. o. A 269/2006/EK rendelettel (HL L 47., 2006.2.17., 7. o.) módosított rendelet.

(2)  A Horvátországgal létrehozott európai partnerség elveiről, prioritásairól és feltételeiről szóló, 2004. szeptember 13-i 2004/648/EK tanácsi határozat (HL L 297., 2004.9.22., 19. o.).


MELLÉKLET

HORVÁTORSZÁG: CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG 2005

1.   BEVEZETÉS

Az Európai Tanács thesszaloniki ülése az európai perspektíva megvalósításának eszközeként jóváhagyta az európai partnerségek bevezetését a nyugat-balkáni országok számára a stabilizációs és társulási folyamat keretében.

A Horvátországgal létrehozott európai partnerséget a Tanács 2004. szeptember 13-án fogadta el. 2005. október 3-án a tagállamok megkezdték Horvátországgal annak Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalásokat. Helyénvaló egy csatlakozási partnerség elfogadása, amely a korábbi európai partnerséget a Horvátország által elért haladásról szóló 2005-ös bizottsági jelentés megállapításai alapján naprakésszé teszi. Ez az új csatlakozási partnerség új cselekvési prioritásokat határoz meg. Ezeket az új cselekvési prioritásokat az ország sajátos igényeihez és felkészültségének szintjéhez kell igazítani, és szükség szerint naprakésszé kell tenni. A csatlakozási partnerség a Horvátországnak nyújtandó pénzügyi támogatásokhoz is iránymutatásul szolgál.

Az elvárások szerint Horvátországnak egy ütemtervvel ellátott és különleges intézkedéseket is tartalmazó tervet kell kidolgoznia e csatlakozási partnerség prioritásainak kezelésére.

2.   ELVEK

A stabilizációs és társulási folyamat továbbra is a nyugat-balkáni országok európai felzárkózásának kerete marad egészen azok eljövendő csatlakozásáig.

A Horvátországra vonatkozóan megállapított fő prioritások Horvátországnak a csatlakozási előkészületek folyamán tett előrehaladásához és különösen az Európai Tanács 1993. évi koppenhágai ülésén meghatározott kritériumoknak való megfelelési képességéhez, valamint a stabilizációs és társulási folyamathoz – különösen a Tanács 1997. április 29-i és 1999. június 21-i és 22-i következtetéseiben – megállapított feltételeknek, a 2000. november 24-i zágrábi csúcstalálkozó zárónyilatkozata tartalmának, a Thesszaloniki Cselekvési Programnak, valamint a Tanács által 2005. október 3-án elfogadott tárgyalási keret követelményeinek való megfeleléséhez kapcsolódnak.

3.   PRIORITÁSOK

Az ezen csatlakozási partnerségben felsorolt prioritások kiválasztási alapja az volt, hogy reálisan elvárható-e Horvátországtól azoknak az elkövetkezendő években történő teljesítése, vagy az azokkal kapcsolatos jelentős előrehaladás. Meg kell különböztetni a rövid távú prioritásokat, amelyek teljesítése egy-két éven belül, illetve a középtávú prioritásokat, amelyek teljesítése három-négy éven belül várható. A prioritások egyaránt érintik a jogszabályalkotásnak és -végrehajtásnak a területét. Tekintettel az acquis végrehajtása és érvényesítése által igényelt jelentős költségekre, valamint az egyes területeken érvényes uniós követelmények összetettségére, e partnerség a folyamat jelenlegi szintjén nem tartalmaz minden fontos feladatot. A jövőben megkötött partnerségek az ország által megvalósított haladással összhangban további prioritásokat fognak meghatározni.

A legfontosabb rövid távú prioritások meghatározása és csoportosítása a 3.1. szakasz elején található. E prioritások sorrendje nem fontossági sorrendjüket tükrözi.

3.1.   RÖVID TÁVÚ PRIORITÁSOK

Legfontosabb prioritások

Az igazságügyi reform megvalósítására az érdekelt testületekkel konzultálva átfogó stratégiát és cselekvési tervet kell végrehajtani, beleértve a szükséges új jogszabályok elfogadását.

El kell fogadni a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet szolgáló nemzeti stratégiát, meg kell kezdeni annak végrehajtását, és biztosítani kell a végrehajtásban részt vevő illetékes minisztériumok és testületek közötti megkövetelt koordinációt – beleértve a Korrupció és a Szervezett Bűnözés Visszaszorításának Hivatala teljes munkába állítását is.

Fel kell gyorsítani a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény végrehajtását. Különösen sürgős lépéseket kell tenni a kisebbségek arányos képviseletének biztosítására a helyi és regionális önkormányzatokban, a közigazgatásban és a bíróságokon, valamint a közintézményekben.

Be kell fejezni a menekültek visszatelepülésének folyamatát, beleértve a korábbi bérlői/birtoklási jogosultságok birtokosai házainak ismételt birtokba bocsátását és újjáépítését, a lakásszolgáltatás nyújtását; valamint a menekültek visszatelepülési folyamata és a helyi integráció felgyorsítása céljából tovább kell erősíteni a regionális együttműködést, különösen a szarajevói nyilatkozat végrehajtásához való hozzájárulás révén.

A polgárok közötti megbékélésre irányuló erőfeszítések folytatása régióban.

Teljes körű együttműködést kell fenntartani a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel.

Végleges megoldásokat kell kidolgozni a függőben levő kétoldalú kérdésekre, különösen a Szlovéniával, a Szerbiával és Montenegróval, valamint a Boszniával és Hercegovinával közös határok problémáinak rendezése ügyében.

Biztosítani kell a stabilizációs és társulási megállapodásban (STM) tett valamennyi kötelezettségvállalás helyes végrehajtását olyan területeken, mint a versenypolitika, különösen az acélipar szerkezetátalakítási programjának elfogadásával és végrehajtásával, valamint ingatlanszerzés révén. Le kell zárni az STM-mel kapcsolatos ügyekről – például a cukorra vonatkozó vámkontingens bevezetéséről szóló jegyzőkönyvről, a bővítési jegyzőkönyvről és a mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó további kereskedelmi engedményekről – folytatott, folyamatban levő és küszöbön álló tárgyalásokat, és biztosítani kell azok eredményeinek megfelelő végrehajtását.

Politikai kritériumok

Demokrácia és jogállamiság

Lépéseket kell tenni egyértelmű és állandó választási jogszabályok elfogadására, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, mint például a választói névjegyzékek, az ország területén kívüli szavazás és a kampányok átlátható módon történő finanszírozása.

Közigazgatás

Teljeskörűen végre kell hajtani a közigazgatási rendszer reformját célzó, a felvételre, a szakmai előmenetelre és képzésre vonatkozó intézkedéseket, és a közszolgálatok elszámoltathatósága, hatékonysága, nyitottsága, átláthatósága, politikamentessége és magas szakmai színvonalának biztosítása érdekében javítani kell a humán erőforrás kezelését valamennyi közigazgatási szervben.

Biztosítani kell az összes biztonsági szolgálat polgári ellenőrzése terén megállapított hiányosságok nyomon követését.

Az igazságügyi rendszer

További intézkedéseket kell tenni a bíróságok ügyhátralékának csökkentésére.

Folytatni kell a bíróságok racionalizálását, beleértve korszerű információtechnológiai rendszerek fejlesztését.

Olyan szakmai előmeneteli rendszert kell felállítani, amely nyitott, tisztességes és átlátható felvételi, értékelési és előmeneteli rendszert foglal magában, és megfelelő mértékű állami támogatás nyújtása révén javítja a bírói kar szakmai színvonalát és lehetővé teszi a bírák, az ügyészek és az igazgatási személyzet kiemelkedő színvonalú képzését.

Intézkedéseket kell tenni a bírósági határozatok megfelelő és maradéktalan végrehajtása érdekében.

Biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz és az ügyvédi segítséghez való hozzáférést, és ehhez megfelelő költségvetési forrásokat kell rendelkezésre bocsátani; elő kell segíteni az EU-jogszabályok terén történő képzést.

Korrupcióellenes politika

Folytatni kell a tisztviselők és választott képviselők számára bevezetett magatartási és etikai szabályzatok, valamint cselekvési tervek kidolgozását a vonatkozó bűnüldöző szervekben (határőrség, rendőrség, vámhatóság, bíróság) tapasztalható korrupció megelőzése érdekében.

Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a korrupció elleni küzdelmet elősegítő jogszabályi keretet összehangolják, egységes módon hajtsák végre és érvényesítsék, fokozottabb erőfeszítéseket kell tenni a – különösen a magas szintű – korrupció proaktív megelőzése, feltárása és eredményes üldözése érdekében.

Konkrét lépéseket kell tenni a korrupció, mint súlyos bűncselekmény tudatosítása érdekében.

Az emberi jogok és a kisebbségek védelme

Az emberi jogok védelméről szóló európai egyezménnyel, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményével, valamint az uniós tagállamok legjobb gyakorlatával összhangban elő kell segíteni a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét.

Biztosítani kell az etnikai indíttatású bűncselekmények megfelelő kivizsgálását és üldözését.

Folytatni kell a romák védelmét és integrálását célzó stratégia és cselekvési terv végrehajtását, valamint biztosítani kell a szükséges eszközök hozzáférhetőségét.

Ki kell dolgozni egy átfogó megkülönböztetésmentességi stratégiát, és meg kell kezdeni annak végrehajtását.

Felül kell vizsgálni a médiajogszabályokat az Európa Tanács, a Bizottság és az EBESZ képviselőiből álló közös szakértői küldöttség által 2004 februárjában kidolgozott ajánlásokkal összhangban. Az átlátható, kiszámítható és hatékony szabályzási keretek megalkotása érdekében különösen fontos az elektronikus médiumokról szóló törvény felülvizsgálata, továbbá biztosítani kell az elektronikus média felügyeletét ellátó tanács politikai függetlenségét. Biztosítani kell, hogy a Horvát Rádió és Televízió, valamint annak programtanácsa a horvát rádiózásról és televíziózásról szóló törvény felülvizsgálata során függetlenül és stabil szervezetként tevékenykedhessen. További lépéseket kell tenni a rágalmazásnak a bűncselekmények köréből való kivonása érdekében.

Regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek

Számottevően javítani kell a háborús bűncselekményekkel kapcsolatosan folytatott büntetőeljárásokat, különösen a szerbekkel szembeni etnikai előítéletek felszámolása és a büntetőjogi felelősségre vonatkozó egységes, a nemzeti származástól független szabályok alkalmazása révén.

A menekültek visszatérésével kapcsolatban a lakóingatlanok helyreállítására vonatkozó, már benyújtott kérelmek feldolgozását késedelem nélkül be kell fejezni; 2005 végéig be kell fejezni minden olyan ház újjáépítését, amelyekre vonatkozóan jóváhagyó határozatot hoztak, és 2006 végéig minden olyan egyéb házat újjá kell építeni, amelyekre vonatkozóan várhatóan jóváhagyó határozat születik. Minden további késedelem nélkül be kell fejezni a házak újbóli birtokba vételét.

Sürgősen meg kell kezdeni és végre kell hajtani az azon menekülteket érintő lakásszolgáltatási programot, akik a különleges állami gondoskodást igénylő területeken kívül vesztették el bérlői/birtoklási jogosultságaikat, illetve fel kell gyorsítani a különleges állami gondoskodást igénylő területekre visszatelepülő menekülteket érintő lakásszolgáltatási program végrehajtását. Megfelelő reklám-/tájékoztató kampányt kell biztosítani.

A menekültek visszatelepülésével kapcsolatos kérdésekben biztosítani kell az összes illetékes hatóság közötti együttműködést és koordinációt országos és helyi szinten egyaránt.

Megfelelő szociális és gazdasági feltételeket kell teremteni a visszatelepülő menekülők újraintegrálódásának és a befogadó közösségek általi elfogadásuk érdekében – többek között az érintett területeken megvalósított regionális fejlesztési programok által. Ismét lehetővé kell tenni az állampolgárság iránti kérelmek benyújtását, és újra kell vizsgálni minden, a korábbi határidő lejárta után benyújtott kérelmet.

Teljeskörűen végre kell hajtani a szomszédos országokkal a kereskedelem, a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a határellenőrzés, a visszafogadás, a határokon átnyúló, valamint az igazságügyi és rendőrségi – többek között a háborús bűnökkel kapcsolatos – együttműködés területeit érintő megállapodásokat, és meg kell kötni a még függőben levő megállapodásokat.

Gazdasági kritériumok

Körültekintő, a stabilitást célul kitűző makrogazdasági politikát kell végrehajtani, beleértve a piaci alapú monetáris eszközök fejlesztését a monetáris politika hatékonyságának növelése céljából.

Állandó strukturális intézkedések alapján – különösen a támogatások és a szociális kiadások területén – meg kell erősíteni a költségvetési konszolidációt, és a költségvetési konszolidáció veszélyeztetése nélkül megoldást kell találni az úgynevezett „nyugdíjadósság” visszafizetésének kérdésére. Az egészségügyi ágazat átfogó reformját célzó további lépéseket kell kezdeményezni, e szektor pénzügyi helyzetének javítása érdekében.

Folytatni kell az államháztartás szerkezeti reformját, különösen a kiadások kezelése tekintetében. Átlátható és hatékony adósságkezelési kapacitást kell teremteni.

Fel kell gyorsítani a Privatizációs Alap portfóliójába került vállalatok privatizációját. Fel kell gyorsítani a vállalkozások szerkezetátalakítását és az állami tulajdonban álló nagyvállalatok privatizációját vagy felszámolását – különösen a mezőgazdaság, az acélipar és a hajóépítő ipar területén. További lépéseket kell tenni a közüzemi szolgáltatások (távközlés, energia, kőolaj stb.) szerkezetátalakítása és/vagy privatizációja terén. Javítani kell a privatizációs folyamat átláthatóságát.

A piacra lépésre és piacról való távozásra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével tovább kell javítani az üzleti környezetet. Különösen fel kell gyorsítani a bejegyeztetési eljárásokat és a csődeljárási szabályok végrehajtását, valamint kedvezőbb feltételeket kell teremteni a magánvállalkozások és a külföldi közvetlen befektetések fejlődéséhez, többek között a közigazgatás hatékonyságának javítása révén.

Korszerű és hatékony telekkönyvi és földnyilvántartási rendszer bevezetése által fel kell gyorsítani a földreformot, különösen a mezőgazdasági hasznosítású földterületek nyilvántartásba vételét és privatizációját, annak érdekében, hogy megszűnjenek a földterületek és a lakóingatlanok piaca fejlődésének jelenlegi korlátjai.

Fejleszteni kell a makrogazdasági statisztikákat.

Képesség a tagsággal járó kötelezettségek vállalására

Az áruk szabad mozgása

Végre kell hajtani a meglévő jogszabályi és intézményi keretek szerkezetátalakítását annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon a szabályzói, az akkreditációs, a szabványosítási és a terméktanúsítási funkciók közötti szükséges szétválasztás, és megteremtődjön a vívmányoknak megfelelő piacfelügyeleti struktúra. Fel kell gyorsítani az EU-előírások elfogadását. Folytatni kell a munkát a régi és az új megközelítés szerinti irányelvek átültetése terén.

Meg kell kezdeni a nemzeti jogszabályok átvilágítását az EK-Szerződés 28., 29. és 30. cikkével való összeegyeztethetetlenségek megállapítása érdekében, terveket kell készíteni azok megszüntetésére és meg kell előzni újabb akadályok bevezetését.

Letelepedési jog és a szolgáltatások nyújtásának szabadsága

Meg kell kezdeni a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló vívmányokkal való összehangolást, beleértve a szükséges adminisztratív kapacitás megteremtését.

Meg kell kezdeni a nemzeti jogszabályok átvilágítását a letelepedési jogot és a szolgáltatások nyújtásának szabadságát korlátozó tényezők meghatározása érdekében, terveket kell készíteni azok megszüntetésére és meg kell akadályozni újabb akadályok bevezetését.

Meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok kapacitását a távközlési és postai szolgáltatások területén és biztosítani kell azok függetlenségét.

A tőke szabad mozgása

Javítani kell a pénzmosás megakadályozását célzó jogszabályokat és biztosítani kell azok hatékony végrehajtását. Meg kell erősíteni a pénzügyi hírszerző egység adminisztratív kapacitását, és javítani kell annak együttműködését a pénzmosás elleni küzdelemben érintett egyéb intézményekkel.

Megkülönböztetéstől mentes alapon racionalizálni kell az uniós polgárok ingatlanszerzésére vonatkozó eljárásokat, és számottevően csökkenteni kell a felhalmozódott kérelmek számát.

Közbeszerzés

Végre kell hajtani Horvátország közbeszerzési jogszabályainak és végrehajtási rendeleteinek összehangolását – többek között a közbeszerzési szerződések, a koncessziók és a felülvizsgálati eljárások terén.

Meg kell erősíteni a közbeszerzési hivatal adminisztratív kapacitását annak érdekében, hogy végre tudja hajtani a közbeszerzési törvény által ráruházott feladatokat.

Szellemi tulajdonjogok

Javítani kell a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok érvényesítését, különösen az adminisztratív kapacitás – főként a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás – erősítése által.

Verseny

Folytatni kell az elsődleges és másodlagos jogszabályok összehangolását annak érdekében, hogy a versenykorlátozó magatartásokat és az állami támogatásokat valamennyi gazdasági ágazatra vonatkozó kötelező erejű határozatokkal lehessen eredményesen ellenőrizni, az állami támogatások tekintetében mind a támogatási rendszerekre, mind az egyéni támogatásokra vonatkozóan.

Meg kell erősíteni az adminisztratív kapacitást és a Versenyhivatal függetlenségét az állami támogatások és a versenykorlátozó magatartások területén egyaránt. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás fejlesztését és személyzetének továbbképzését versenyjogi kérdésekben.

A versenykorlátozó magatartásokra vonatkozó jogszabályoknak jobban érvényt kell szerezni, különösen azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt kap a verseny területén tapasztalható súlyos torzulások megelőzése, illetve bevezetésre kerül egy visszatartó hatású bírságolási rendszer. Meg kell erősíteni az állami támogatások végrehajtásának hiteles nyilvántartását, különösen az értesítésre vonatkozó kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása, valamint a támogatási intézkedések proaktív értékelése révén.

Biztosítani kell, hogy a meglévő támogatási rendszerek és a költségvetési jogszabályok összhangban legyenek a vívmányok állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseivel.

Az acélipar és a hajóépítési ipar területén – többek között annak biztosítására, hogy valamennyi támogatás összhangban álljon a vívmányokkal – az EU-követelményekkel összhangban álló, életképes szerkezetátalakítási programokat kell elfogadni, és meg kell kezdeni azok végrehajtását.

Amellett, hogy növelni kell a tudatosságot a verseny alapelveivel kapcsolatban, biztosítani kell az állami támogatások átláthatóságát egy olyan átfogó felmérés és jelentés elkészítése révén, amely valamennyi közigazgatási szinten számba veszi a hatályban levő támogatási intézkedéseket.

Pénzügyi szolgáltatások

Meg kell erősíteni a szabályozói és a közigazgatási kereteket a pénzügyi szolgáltatások felügyelete terén, különösen pedig elő kell készíteni az átmenetet a nem banki pénzügyi szolgáltatásokat felügyelő integrált hatóság tervezett felállítása irányába.

Elő kell készíteni a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó új, tőkekövetelmény-keret bevezetését.

Információs társadalom és média

Tovább kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságok kapacitását a távközlés területén, és biztosítani kell függetlenségüket.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Létre kell hozni egy teljes mértékben működő SAPARD/IPARD hivatalt.

Fel kell gyorsítani egy megfelelő földterület-azonosító, valamint szarvasmarha-azonosító és nyilvántartási rendszer bevezetését.

Meg kell erősíteni a mezőgazdasági statisztikai adatoknak az EU szabályaival és módszereivel összehangolt módon történő gyűjtését és feldolgozását.

Fejleszteni kell a vidékfejlesztési programok kidolgozásához, megtervezéséhez, megvalósításához, irányításához, figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges vidékfejlesztési stratégiát és politikai eszközöket.

Élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika

Folytatni kell az összehangolást az állategészségügy és növényegészségügy területén, a felügyeleti intézkedéseket tovább kell fejleszteni, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemeket az EU higiéniai és közegészségügyi szabályainak megfelelően korszerűsíteni kell.

Átfogó stratégiát kell kidolgozni az élelmiszer-biztonság, valamint az állat- és növény-egészségügyi politikák terén. Meg kell erősíteni a szükséges közigazgatási szerkezeteket, és javítani kell azok összehangolását, a teljes élelmiszerláncban az élelmiszer-biztonság javításához szükséges átfogó megközelítés érdekében.

Halászat

Meg kell erősíteni a közigazgatási és különösen a felügyeleti struktúrák kiépítését a halászati politika végrehajtására.

El kell kezdeni a halászhajók számítógépesített lajstromozásának megteremtését.

A Horvátország által egyoldalúan védettnek nyilvánított „ökológiai és halászati zóna” vonatkozásában folytatni kell a 2004 júniusában kötött háromoldalú megállapodás végrehajtását.

Közlekedési politika

Folytatni kell az EU-előírások alkalmazását a közúti fuvarozás terén érvényes szociális és műszaki rendelkezések, valamint a tengeri szállítás terén érvényes biztonsági szabályok tekintetében.

Meg kell erősíteni a vasúti ágazat adminisztratív kapacitását.

A légi közlekedés területén biztosítani kell egy baleseteket kivizsgáló független szerv felállítását, és meg kell erősíteni a nemzeti szabályozó hatóságokat.

Meg kell kötni a Közös Európai Légiforgalmi Térség (ECAA) létrehozásáról szóló megállapodást, amelynek jegyzőkönyve tartalmazza a légi közlekedéssel kapcsolatos uniós jogszabályok végrehajtására vonatkozó átmeneti intézkedéseket.

Energia

Folytatni kell a vívmányok végrehajtását a villamos energia és gáz területén.

Biztosítani kell a nemzeti szabályozó hatóság működési kapacitását és független működését.

Meg kell kezdeni az Energiaközösséget létrehozó szerződés keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtását.

Meg kell erősíteni az adminisztratív kapacitást, és javítani kell a vívmányokkal való összehangolást az energiahatékonyság, a megújítható energiaforrások, valamint az atomenergia terén, és biztosítani kell a nukleáris biztonság és a sugárvédelem magas szintjét.

Adózás

Fel kell gyorsítani az adózási jogszabályok összehangolását a közösségi vívmányokkal, és biztosítani kell azok hatékony érvényesítését, különös figyelemmel a HÉA-rendszer területi alkalmazásának a vámszabad területekre való kiterjesztésére és a hatályos nulla adókulcsú HÉA eltörlésére.

A közvetlen adók terén el kell kezdeni azok összehangolását a közösségi vívmányokkal – beleértve a tagállamokkal való információcserére vonatkozó rendelkezéseket – az adókikerülés és az adókijátszás elleni intézkedések érvényesítésének megkönnyítése érdekében.

Alkalmazni kell a társasági adózás területén érvényes magatartási szabályokban előírt alapelveket, és biztosítani kell, hogy az új adózási rendelkezések összhangban álljanak ezekkel az alapelvekkel.

Jelentősen meg kell erősíteni az adó- és vámhatóságok hatásköreit, különösen a beszedési és ellenőrzési feladatkörökben; folytatni kell a munkát egy működőképes és megfelelő személyzettel rendelkező jövedéki adószolgálat felállításán; egyszerűsíteni kell az eljárásokat az adócsalások üldözésének hatékonysága érdekében.

Folytatni kell a szükséges információtechnológiai rendszerek fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az elektronikus adatok cseréjét az EU-val és a tagállamokkal.

Statisztika

Meg kell erősíteni a Horvát Statisztikai Hivatal adminisztratív kapacitását, reformot kell végrehajtani annak regionális kirendeltségeiben, és javítani kell az együttműködést a hivatalos statisztikák elkészítésében érintett egyéb felekkel.

Fejleszteni kell az üzleti és a szociális statisztikákat.

Szociálpolitika és foglalkoztatás

Folytatni kell az összehangolást a vívmányokkal a munkajog, a foglalkozás-egészségügy és -biztonság, a nemek egyenlősége, valamint a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni fellépés tekintetében.

Erősíteni kell a vonatkozó közigazgatási és végrehajtási struktúrákat, valamint a minisztériumok közötti koordinációt.

Vállalkozás és iparpolitika

Tovább kell egyszerűsíteni és fel kell gyorsítani a cégbejegyzési eljárásokat; be kell vezetni az állam által a kis- és középvállalkozások részére nyújtott válogatott szolgáltatásokhoz való online hozzáférést; tovább kell fejleszteni a szabályozás hatásainak értékelését.

Folytatni kell a Kisvállalkozások Európai Chartájában foglalt rendelkezések végrehajtását.

Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

Ki kell dolgozni a regionális fejlesztés területén megvalósuló, egységes és átfogó stratégiát.

Ki kell választani a strukturális eszközök érvényesítését végző legfontosabb irányító hatóságokat és meg kell erősíteni kapacitásukat.

Igazságügy, szabadság és biztonság

Meg kell erősíteni a határellenőrzést, különösen a tengeri határok felügyeletének megerősítésével; végre kell hajtani az integrált határ-ellenőrzési stratégiát (többek között a visszafogadás tekintetében); növelni kell a műszaki berendezésekbe és infrastruktúrába történő befektetéseket; további személyzetet kell toborozni, és számukra megfelelő szakmai képzést kell biztosítani.

Fejleszteni kell a hamis vagy hamisított dokumentumokat feltáró eszközöket, és megfelelő szakmai képzést kell nyújtani a diplomáciai kiküldetésekben és a konzuli hivatalokban dolgozó személyzet számára.

Folytatni kell a menedékjoggal kapcsolatos jogszabályoknak a vívmányokkal való összehangolását. A menedékkérők számára állandó nemzeti fogadóközpontot kell létrehozni.

Javítani kell a jogérvényesítő és az igazságügyi szervek közötti együttműködést, különösen a gazdasági bűncselekményekkel, a szervezett bűnözéssel, a csalásokkal, a pénzmosással és a korrupcióval kapcsolatosan; fokozni kell a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet, meg kell erősíteni a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és a kábítószer iránti kereslet csökkentésére irányuló fellépést, biztosítani kell az emberkereskedelem és a transznacionális embercsempészet elleni küzdelmet szolgáló hatékony intézkedéseket, különösen a megelőzésre, valamint az áldozatok védelmére és társadalmi újrabeilleszkedésére fordított kellő figyelem révén. A jogérvényesítő szervek munkatársai számára biztosítani kell a szükséges szakmai képzést.

Fokozni kell a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi együttműködést, és teljeskörűen végre kell hajtani a vonatkozó nemzetközi egyezményeket; javítani kell az együttműködést és az információcserét a rendőrség és a titkosszolgálatok között az államon belül és más államokkal egyaránt; meg kell erősíteni a terrorcselekmények finanszírozásának és előkészítésének megelőzését.

Környezetvédelem

Folytatni kell a horizontális jogszabályrendszer kidolgozását, beleértve a környezetvédelmi hatásvizsgálatot és a nyilvánosság részvételét is.

Pontosítani kell a felelősségi köröket, meg kell erősíteni a közigazgatási és működési kapacitásokat országos és regionális szinteken a tervezés elősegítése céljából, beleértve a pénzügyi stratégiák elkészítését.

Tovább kell erősíteni az országos és regionális hatáskörű vizsgálati felügyeleti szervek kapacitását, és lehetővé kell tenni számukra a környezetvédelmi jogszabályok eredményes érvényesítését.

Sürgősen el kell fogadni egy nemzeti hulladékgazdálkodási tervet, és meg kell kezdeni annak végrehajtását.

Vámunió

Folytatni kell a vámhivatalok közigazgatási és működési kapacitásának megerősítését, különös tekintettel a preferenciális származási szabályok ellenőrzésére, és fel kell gyorsítani a jogszabályok összehangolását a vívmányokkal. Teljes mértékben működőképessé kell tenni a Vámügyi Képzési Központot.

Folytatni kell a szükséges információtechnológiai rendszerek fejlesztését, amelyek lehetővé teszik az elektronikus adatok cseréjét az EU-val és a tagállamokkal.

A vámhivatalok részére etikai szabályzatot kell kidolgozni és alkalmazni.

Külkapcsolatok

Folytatni kell a kereskedelem liberalizációját célzó politikát az STM, a WTO keretében tett kötelezettségvállalások és a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásával. Dolgozni kell a Délkelet-Európára vonatkozó majdani regionális szabadkereskedelmi megállapodás érdekében.

Biztosítani kell, hogy a kereskedelmi védintézkedések összhangban legyenek az STM-mel és a WTO-kötelezettségekkel.

Le kell zárni a cukorra vonatkozó vámkontingenst az STM-be beemelő jegyzőkönyvről szóló tárgyalásokat, és teljes mértékben végre kell hajtani e jegyzőkönyv rendelkezéseit annak érdekében, hogy a horvát cukorágazat felkészüljön azokra a kiigazításokra, amelyek szükségesek a reális és gazdaságilag fenntartható környezetben való működéshez. A jegyzőkönyvről folytatott tárgyalások eredményei nem érintik a csatlakozási tárgyalások eredményét.

Pénzügyi ellenőrzés

Az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzésére összefüggő jogszabályi keretet kell elfogadni a stratégiai dokumentum alapján.

Folytatni kell az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési feladatkörök megteremtését és érvényesítését megfelelő személyzet, képzés és felszerelések biztosításával.

Hatékony eljárásokat kell kidolgozni a Közösségek pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságok és csalásgyanús esetek felderítéséhez, kezeléséhez, valamint a Bizottság erről való tájékoztatásához és meg kell teremteni ezen érdekek hatékony és egyenlő védelméhez és az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott együttműködéshez szükséges közigazgatási struktúrákat.

3.2.   KÖZÉPTÁVÚ PRIORITÁSOK

Politikai kritériumok

Demokrácia és jogállamiság

Közigazgatás

Folytatni kell a közösségi vívmányokkal közvetlen kapcsolatban álló intézmények kiépítését, és be kell vezetni a közigazgatás hatékonyságának általános javítását célzó reformokat.

Az igazságügyi rendszer

Folytatni kell az igazságügyi reform végrehajtását (többek között a képzés tekintetében), és további intézkedéseket kell tenni a bíróságok ügyhátralékának csökkentésére.

Folytatni kell a bírósági szervezet racionalizálását, beleértve korszerű információtechnológiai rendszerek fejlesztését.

Biztosítani kell a bírósági határozatok rendszeres és hatékony végrehajtását.

Korrupcióellenes politika

Elő kell mozdítani a korrupció elleni további küzdelmet, és a vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Különösen fontos korrupcióellenes szakértői csoportok létrehozása az érintett szakszolgálatokon belül, és azok számára megfelelő képzés nyújtása és megfelelő erőforrások biztosítása.

A megfelelő jogalkotási és közigazgatási intézkedések létrehozásával gondoskodni kell a nemzetközi jogi eszközök által megállapított előírásoknak való megfelelésről.

Az emberi jogok és a kisebbségek védelme

Biztosítani kell a nemzeti kisebbségekről szóló alkotmányos törvény teljes körű végrehajtását, különösen a kisebbségek arányos képviseletének tekintetében.

Folytatni kell az átfogó megkülönböztetésmentességet célzó stratégia végrehajtását.

Folytatni kell a romák helyzetének javítását a megfelelő stratégia megerősített végrehajtásával, beleértve a szükséges pénzügyi támogatások nyújtását mind országos, mind regionális szinteken, a foglalkoztatási lehetőségek serkentése céljából a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedéseket, az oktatás hozzáférhetővé tételének és a lakhatás feltételeinek javítását.

Folytatni kell a megfelelő szociális és gazdasági feltételek megteremtését a visszatelepülő menekültek reintegrációja és a befogadó közösségek általi fogadtatásának megkönnyítése érdekében.

Regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek

Biztosítani kell a jelenleg függőben levő kétoldalú kérdésekről szóló végleges megállapodások zökkenőmentes végrehajtását, különösen közös határok problémáival kapcsolatos kérdésekben.

Folytatni kell a meglévő kétoldalú megállapodások végrehajtását.

Gazdasági kritériumok

Érvényesíteni kell a fenntartható középtávú költségvetési keretet a GDP arányához viszonyított állami kiadások, általános költségvetési hiányok és adósságok folyamatos csökkentésével. Az állami kiadások rendszerében forrásokat kell felszabadítani, elsőbbséget biztosítva a közösségi vívmányokkal kapcsolatos kiadásoknak. Végre kell hajtani az egészségügyi és nyugdíjellátó rendszerek átfogó reformját. Folyamatosan csökkenteni kell a nagy és veszteségképző vállalkozások részére nyújtott támogatásokat.

A privatizációs alap kezelésében levő vállalatokból az állam kisebbségi és többségi részvényeinek értékesítését be kell fejezni.

Tovább kell javítani a magánvállalkozások és a külföldi közvetlen befektetések fejlődésének feltételeit.

Jelentős előrelépést kell tenni a nagyvállalatok pénzügyi fegyelmének megerősítése terén, különösen az acéliparban és a hajógyártásban, valamint a vasúti ágazatban.

Be kell fejezni a földreform végrehajtását, különös tekintettel a mezőgazdasági földterületek nyilvántartásba vételére és privatizációjára.

Folytatni kell a munkaerőpiac és az oktatás reformját, a munkaerő részvétele és a foglalkoztatottsági arány növelése tekintetében.

Képesség a tagsággal járó kötelezettségek vállalására

Az áruk szabad mozgása

Számottevő haladást kell megvalósítani a régi megközelítés szerinti (például a gyógyszerészipar és a vegyipar területére vonatkozó) és az új megközelítés szerinti irányelvek átültetése, valamint az európai szabványügyi hivatalokhoz (CEN, Cenelec és ETSI) való csatlakozás követelményeinek teljesítése terén.

A munkavállalók szabad mozgása

Fel kell számolni mindenfajta hátrányos megkülönböztetést az EU migráns munkavállalóival és az EU polgáraival szemben.

A szociális biztonsági rendszerek összehangolása céljából meg kell erősíteni a közigazgatási szerkezetet.

A letelepedési jog és a szolgáltatások nyújtásának szabadsága

Fel kell számolni az EU tagállamaiból származó természetes vagy jogi személyek által a határokon keresztül nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, még hatályos korlátozásokat.

Jelentős előrelépéseket kell megvalósítani a szakmai képesítések és oklevelek kölcsönös elismerése és a vívmányok közötti összehangolás terén, beleértve a képzéssel kapcsolatos rendelkezéseket is, és tovább kell fejleszteni a szükséges közigazgatási szerkezetet.

A tőke szabad mozgása

Jelentős előrelépéseket kell megvalósítani a tőke szabad mozgására vonatkozó, utolsó akadályok felszámolása terén, különösen az ingatlanszerzés tekintetében, az STM szerinti kötelezettségekkel összhangban.

Be kell fejezni a pénzmosás megakadályozására alkalmas hatékony rendszer létrehozását, különösen azáltal, hogy az ügynökségek megkezdik teljes körű működésüket, rendelkeznek a szükséges anyagi forrással, és jól működik a köztük és belföldi, illetve külföldi testvérintézményeikkel fenntartott koordináció.

Közbeszerzés

Meg kell valósítani a minden szükséges közigazgatási struktúrával és operatív eszközzel ellátott közbeszerzési rendszert, és jelentős előrelépést kell tenni a vívmányokkal való összehangolás terén, ügyelve arra, hogy a közbeszerzési szabályokat valamennyi ajánlatkérő intézmény és jogi személy minden szinten eredményesen foganatosítsa. Támogatni kell a közbeszerzési eljárásokban az elektronikus eszközök használatát.

Szellemi tulajdonjog

Be kell fejezni a szellemi és ipari tulajdonjog terén zajló összehangolást, és meg kell erősíteni a szerzői jogi kalózkodás és hamisítás elleni küzdelmet.

Tovább kell erősíteni a szellemi tulajdonjog érvényesítését, és csökkenteni a szerzői jogi kalózkodás és a hamisítás arányát.

Verseny

Tovább kell erősíteni a versenykorlátozó magatartások és az állami támogatások terén illetékes hatóságot, és létre kell hozni egy hiteles jogszabály-alkalmazási nyilvántartást. Jelentős mértékben növelni kell az állami támogatások átláthatóságát.

A közigazgatás és az igazságszolgáltatás minden szintjén képzéseket kell szervezni a versenyjogról és a versenypolitikáról.

Pénzügyi szolgáltatások

Be kell fejezni az EU prudenciális követelményeivel való összehangolást, és tovább kell erősíteni az ellenőrzési gyakorlatokat.

Be kell fejezni a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó új tőkekövetelmény-keret bevezetését.

Információs társadalom és média

El kell fogadni a szükséges elsődleges és másodlagos jogszabályokat a szabályozói keretek végleges létrehozásához, és minden területen be kell vezetni a gazdasági versenyt.

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Meg kell erősíteni a piac- és vidékfejlesztési politikák végrehajtásához szükséges közigazgatási szerkezetet és kapacitást.

Az EU-előírásokkal összhangban szőlő-nyilvántartási rendszert kell létrehozni.

Folytatni kell az előkészületeket – az EU-követelményekkel és a nemzetközi ellenőrzési előírásokkal összhangban – a mezőgazdasági alapok kezeléséért és ellenőrzéséért felelős hatékony és eredményes kifizető testületek létrehozására.

Élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi politika

Jelentősen javítani kell az élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok vívmányokkal való összehangolását, és erősíteni kell a szükséges végrehajtási szervezeteket.

Jelentős előrelépést kell megvalósítani az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi ágazatoknak az uniós vívmányokkal való összehangolása terén, beleértve az állatazonosító rendszert, az állati hulladékok kezelését, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek korszerűsítését, az állati betegségek kezelésének a szabályozásával kapcsolatos programokat, a növényvédelmet, valamint a vetőmagok és a növényi szaporítóanyagok minőségét. Jelentős mértékben fejleszteni kell a felügyeleti struktúrákat.

Halászat

Jelentősen javítani kell a közigazgatási szerkezeteket és berendezéseket a közösségi halászati politika hatékony végrehajtásának biztosítása céljából, beleértve az erőforrás-gazdálkodást, a halászati tevékenységek felügyeletét és ellenőrzését, a piacpolitikát, a strukturális programokat és a flottakapacitás kezelési tervét a rendelkezésre álló halmennyiségnek megfelelően.

Be kell fejezni a halászhajók számítógépesített lajstromozásának és a hajók műholdas nyomonkövetési rendszerének megteremtését.

Közlekedési politika

Folytatni kell a közúti fuvarozás teljes összehangolását a vívmányokkal.

El kell fogadni a vasúti fuvarozásra vonatkozó végrehajtási jogszabályokat (különösen az együttműködtethetőségi előírások és a kapacitások független elosztásával kapcsolatos rendelkezéseket).

Folytatni kell a belvízi fuvarozás összehangolását a vívmányokkal, különösen a hajózás és a Folyami Információs Rendszer biztonsága tekintetében.

Folytatni kell az összehangolást a tengeri fuvarozás terén, és biztosítani kell a megfelelő, lobogó szerinti államként történő ellenőrzéseket.

Teljes összehangoltságot kell elérni a vívmányok és a légi közlekedés terén.

Folytatni kell a délkelet-európai regionális közlekedési törzshálózat fejlesztéséről szóló egyetértési megállapodás végrehajtását.

Energia

Folytatni kell az adminisztratív kapacitás megerősítését, valamint a vívmányokkal való összehangolást az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a belső energiapiac (villamos energia és gáz) és az atomenergia területén.

Biztosítani kell, hogy az olajkészletek garantálják az ellátás megfelelő biztonságát.

Kellő mértékben foglalkozni kell a radioaktív hulladék kezelésének kérdésével.

Adózás

Számottevő előrelépést kell megvalósítani az adózási vívmányokkal való összehangolás tekintetében a HÉA, a jövedéki adó és a közvetlen adók területén – beleértve a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódexet is.

Folytatni kell az adóigazgatás – beleértve az információtechnológia területét is – megerősítését, és biztosítani kell annak helyes működését az EU-előírások elérése és az informatikai rendszerek közötti kölcsönös átjárhatóság érdekében. Etikai szabályzatot kell kidolgozni és alkalmazni.

Kereskedelmi és monetáris politika

Javítani kell a monetáris politikákat a piacorientált monetáris eszközök használatának és hatékonyságának a bővítése céljából.

Statisztika

Folytatni kell a makrogazdasági, üzleti és szociális statisztikák kidolgozását.

Szociálpolitika és foglalkoztatás

Folytatni kell a vívmányokkal való összehangolást, és meg kell erősíteni a vonatkozó közigazgatási és végrehajtási struktúrákat – köztük a munkavédelmi felügyelőségeket.

Támogatni kell a szociális partnerek kapacitásfejlesztő törekvéseit, különösen az autonóm, kétoldalú szociális párbeszéd révén.

Minden érintett félre kiterjedő, átfogó foglalkoztatási stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani, valamennyi jelentős szereplő bevonásával az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való későbbi részvétel érdekében. Biztosítani kell a megfelelő elemzési, végrehajtási és felmérési kapacitást.

Ki kell dolgozni és végre kell hajtani a társadalmi integráció nemzeti stratégiáját, beleértve az adatgyűjtést, az uniós gyakorlattal összhangban, valamint a társadalmi integrációról szóló európai stratégiában való majdani részvétel érdekében.

Meg kell határozni a humán erőforrások terén jelentkező szükségleteket az Európai Szociális Alapban való részvétel előkészítéséhez.

Vállalkozás és iparpolitika

Aktualizálni kell, és jobban kell koordinálni a kis- és középvállalkozásoknak szánt pénzügyi eszközök terén érvényes stratégiát oly módon, hogy a kormány a közvetlen kölcsönnyújtásról áttérhessen a támogatás kockázatmentesebb formáira.

Regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása

Biztosítani kell a hatáskörök egyértelmű megosztását és meg kell erősíteni az együttműködést a minisztériumok közötti szinten, valamint a nemzeti és regionális hatóságok szintjén egyaránt.

Folytatni kell a kijelölt irányító és kifizető hatóságok, beleértve a helyi hatóságok kapacitásainak erősítését.

Javítani kell a regionális fejlesztési tervek kidolgozását és végrehajtását.

Ki kell építeni a megfelelő monitoring- és értékelési rendszereket, és javítani kell a pénzgazdálkodási és pénzügyi ellenőrzési eljárásokat.

Be kell vezetni a megfelelő regionális statisztikákat.

Igazságügy, szabadság és biztonság

A nemzeti jogszabályokat össze kell hangolni az EU-szabályokkal és a legjobb gyakorlatokkal, és tovább kell erősíteni a határellenőrzéseket; fejleszteni kell a nemzeti adatbázisokat és nyilvántartásokat, és biztosítani kell az illetékes szolgálatok közötti együttműködést.

Az Eurodachoz való csatlakozás előkészítésének jegyében fejleszteni kell a menedékkérők személyes adatainak (ujjlenyomatok) ellenőrzésére szolgáló nemzeti adatbázist.

Fokozni kell a menekültek integrálását célzó erőfeszítéseket.

Tovább kell javítani a rendőrségi berendezéseket és infrastruktúrát, beleértve egy számítógépes nyomozási rendszer létrehozását is. Meg kell erősíteni a rendőrség és egyéb jogérvényesítő szervek közötti együttműködést; meg kell erősíteni a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés, a gazdasági bűncselekmények (beleértve a pénzmosást és a pénzhamisítást is), a csalás és a korrupció elleni küzdelmet; javítani kell a vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolását a vívmányokkal ezeken a területeken.

Elő kell készíteni a büntető- és polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés különböző jogi eszközeinek alkalmazását, a bíróságok közötti kapcsolatokról és egyéb vonatkozó kérdésekről szóló megfelelő képzés nyújtásával.

Tudomány és kutatás

Meg kell kezdeni az integrált kutatási politika megtervezését és alkalmazását.

Oktatás és kultúra

Fokozni kell az erőfeszítéseket egy korszerű szakoktatási és szakképzési rendszer létrehozására, és a bolognai kritériumoknak a felsőfokú oktatásban való megvalósítására.

Környezetvédelem

Biztosítani kell a környezetvédelmi követelményeknek az egyéb ágazati politikák meghatározásába és végrehajtásába való integrációját. Az összehangolás becsült költségei alapján környezetvédelmi befektetési stratégiát kell kidolgozni. Folytatni kell a horizontális jogszabályrendszer kidolgozását.

Folytatni kell a vívmányok átültetését, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra, a víz- és levegőminőségre, a természetvédelemre, valamint az integrált szennyezésmegelőzésre és -ellenőrzésre. Növelni kell a környezetvédelmi infrastruktúrába való befektetések mértékét, különös tekintettel a szennyvízgyűjtésre és -kezelésre, az ivóvízellátásra és a hulladékgazdálkodásra.

Ratifikálni kell a Kiotói Jegyzőkönyvet és az ENSZ éghajlatváltozásról szóló keretegyezményét.

Fogyasztó- és egészségvédelem

Be kell fejezni az összehangolást a vívmányokkal a biztonsági intézkedések tekintetében, és meg kell erősíteni a hatékony piacfelügyelet megvalósításához szükséges adminisztratív kapacitásokat.

Folytatni kell az összehangolást a vívmányokkal a biztonsággal nem kapcsolatos intézkedések területén.

Vámunió

A vámhivatalok közigazgatási és működési kapacitását meg kell erősíteni és össze kell vonni. A személyzet tagjainak képzését ki kell terjeszteni az uniós információtechnológiai eszközök fokozott használatára, és folytatni kell az EU rendszereivel való összekapcsolhatóság biztosítását. Fokozni kell az ellenőrzéseket, a kockázatértékelés és a szelektivitás alkalmazását.

Jelentős előrelépést kell megvalósítani a vívmányokkal való összehangolás területén – különösen a vámszabad területek, a tranzit területek, a vámkontingensek és az árucikkek importjának és exportjának felügyelete terén.

Pénzügyi ellenőrzés

Fejleszteni kell az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének kapacitását és összehangolását, ideértve a decentralizált irányítás elszámoltathatóságát, egy funkcionálisan független belső ellenőrzést, valamint a központi koordinációt és a harmonizációt.

Meg kell reformálni és meg kell erősíteni a külső ellenőrzések végzésére vonatkozó feladatkört a nemzetközi és a legjobb európai uniós gyakorlattal összhangban.

4.   PROGRAMOZÁS

A stabilizációs és társulási folyamat keretében a nyugat-balkáni országoknak nyújtott közösségi támogatást a meglévő pénzügyi eszközök keretében biztosítják, különösen az Albániának, Bosznia és Hercegovinának, Horvátországnak, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtandó támogatásról szóló, 2000. december 5-i 2666/2000/EK tanácsi rendelet (CARDS-rendelet) (1) valamint a PHARE (2), SAPARD (3) és ISPA (4) előcsatlakozási eszközök által. Ennek megfelelően e határozatnak nincs pénzügyi vonatkozása. Horvátország részesedhet a több országra irányuló és a horizontális programok finanszírozásából.

5.   FELTÉTELRENDSZER

A stabilizációs és társulási folyamat részeként a nyugat-balkáni országok számára nyújtandó közösségi támogatás a koppenhágai kritériumoknak való megfelelésben – különösen az e csatlakozási partnerség sajátos prioritásainak való megfelelésben – elért további előrelépés függvénye. Ezen általános feltételek tiszteletben tartásának elmulasztása esetén a Tanács a 2666/2000/EK rendelet 5. cikke alapján megteheti a megfelelő intézkedéseket. A közösségi támogatásra a Tanács 1997. április 29-i és 1999. június 21–22-i következtetéseiben meghatározott feltételek is vonatkoznak, különösen a kedvezményezettek arra vonatkozó kötelezettségvállalását illetően, hogy demokratikus, gazdasági és intézményi reformokat hajtanak végre.

A projekteknek a három előcsatlakozási eszközön – PHARE, ISPA, SAPARD – keresztül nyújtott közösségi pénzügyi támogatás annak további függvénye, hogy Horvátország teljesíti-e az STM keretében tett kötelezettségvállalásait, tesz-e további előrelépéseket a koppenhágai kritériumok és különösen e csatlakozási partnerség sajátos prioritásainak teljesítése felé.

Ezen általános feltételek tiszteletben tartásának elmulasztása esetén a Tanács az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatásról és különösen a csatlakozási partnerségek létrehozásáról szóló, 1998. március 16-i 622/98/EK rendelet (5) 4. cikke alapján határozatot hozhat a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről.

6.   MONITORING

A csatlakozási partnerség végrehajtásának vizsgálata a stabilizációs és társulási folyamat keretében kialakított mechanizmusok – különösen a Bizottság által évente elkészített, az elért haladásról szóló jelentések – révén biztosított.


(1)  HL L 306., 2000.12.7., 1. o. A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel (HL L 344., 2005.12.27., 23. o.) módosított rendelet.

(2)  A Tanács 3906/89/EGK rendelete (HL L 375., 1989.12.23., 11. o.). A legutóbb a 2257/2004/EK rendelettel (HL L 389., 2004.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  A Tanács 1268/1999/EK rendelete (HL L 161., 1999.6.26., 87. o.). A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(4)  A Tanács 1267/1999/EK rendelete (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.). A legutóbb a 2112/2005/EK rendelettel módosított rendelet.

(5)  HL L 85., 1998.3.20., 1. o.


Bizottság

25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/44


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. február 21.)

a Malajziából (a félszigetről) és Ausztráliából származó egyes repülőkutyákkal, kutyákkal és macskákkal kapcsolatos védőintézkedésekről

(az értesítés a C(2006) 417. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2006/146/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A Malajziából (a félszigetről) és Ausztráliából származó egyes repülőkutyákkal, kutyákkal és macskákkal kapcsolatos védőintézkedésekről szóló, 1999. július 26-i 1999/507/EK bizottsági határozatot (2) több alkalommal jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében az említett határozatot kodifikálni kell.

(2)

A 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelv (4) határozza meg azon alapvető állat-egészségügyi feltételeket, amelyeknek a tagállamoknak kutyák, macskák és egyéb veszettségre fogékony állatok harmadik országokból történő behozatalakor meg kell felelniük. Azonban az állatorvosi bizonyítványok kiállítási eljárását még nem hangolták össze.

(3)

Ausztráliából és Malajziából egyaránt halálos kimenetelű Hendra és Nipah betegségek embereken való megjelenését jelentették.

(4)

A Pteropus nembe tartozó repülőkutyákat tekintik a Hendra-betegség természetes gazdaszervezetének, és felmerült annak a gyanúja, hogy a Nipah-betegségnek is vírushordozói; azonban ezen emlősök nem mutatják a betegség klinikai tüneteit, és előfordulhat, hogy neutralizáló antitestek jelenlétében hordozzák a vírust.

(5)

Repülőkutyákat csak alkalmilag hoznak be harmadik országokból; azonban a repülőkutyák harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó közösségi állat-egészségügyi feltételek meghatározásáig szükségesnek látszik bizonyos védőintézkedések bevezetése a Hendra- és a Nipah-betegségre vonatkozóan.

(6)

A Hendra-betegséget macskák is közvetíthetik, a Nipah-betegséget pedig kutyák és macskák is elkaphatják; mivel a vírusfertőzés a beteg és a lábadozó állatokban laboratóriumi tesztekkel kimutatható szerokonverziót okoz.

(7)

A zoonózisos betegségek jelenléte az említett országokban veszélyt jelenthet a Közösségben élő emberekre és az ilyen betegségekre fogékony állatokra.

(8)

Szükség van a repülőkutyák, kutyák és macskák Malajziából (a félszigetről) és Ausztráliából történő behozatalával kapcsolatos, közösségi szintű védőintézkedések elfogadására.

(9)

Mindamellett, hogy az ausztrál törvények szerint a Hendra-betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik, 1999 óta ilyen betegség előfordulását nem jelentették. Ezért az Ausztráliából behozott macskák semmilyen különleges laboratóriumi vizsgálatát nem kell előírni.

(10)

Az érthetőség érdekében rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik kutyák és macskák átszállítását a malajziai nemzetközi repülőtereken keresztül.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)   A Pteropus nembe tartozó repülőkutyák behozatala Malajziából (a félszigetről) és Ausztráliából tilos.

(2)   A Pteropus nembe tartozó repülőkutyák behozatala – az (1) bekezdéstől eltérve és a 92/65/EGK irányelv rendelkezéseinek sérelme nélkül – az alábbi feltételekkel engedélyezett:

a)

az állatok fogságban tartott állományokból származnak;

b)

az állatokat legalább 60 napon át karanténban elkülönítették;

c)

az állatok véréből 21–30 napos különbséggel, két alkalommal, a második alkalommal a kivitelt megelőző 10 napon belül vett mintákon az ilyen vizsgálatok végzésére az illetékes hatóságok által engedélyezett laboratóriumokban elvégzett szérumneutralizációs teszt vagy a Hendra- és a Nipah-vírus antitestjeinek vizsgálatára jóváhagyott ELISA-teszt eredményei negatívak voltak.

2. cikk

(1)   Kutyák és macskák behozatala Malajziából (a félszigetről) tilos.

(2)   A kutyák és macskák behozatala – az (1) bekezdéstől eltérve – az alábbi feltételekkel engedélyezett:

a)

az állatok legalább a kivitelt megelőző 60 nap során nem érintkeztek sertésekkel;

b)

az állatok nem tartózkodtak olyan gazdaságban, amelyben az előző 60 nap során Nipah-betegséget regisztráltak;

c)

az állatok véréből a kivitelt megelőző 10 nap során vett mintában a Nipah-betegség vírusa elleni antitest kimutatására az illetékes állat-egészségügyi hatóságok által engedélyezett laboratóriumokban elvégzett IgG-kifogásos ELISA-tesztek eredményei negatívak voltak.

(3)   Az 1. cikkben említett tilalmat átmenő forgalomban lévő kutyákra és macskákra nem kell alkalmazni, feltéve hogy azok a nemzetközi repülőtér területén belül maradnak.

3. cikk

(1)   Macskák behozatala Ausztráliából tilos.

(2)   A macskák behozatala – az (1) bekezdéstől eltérve – azzal a feltétellel engedélyezett, hogy az állatok nem tartózkodtak olyan gazdaságban, amelyben az előző 60 nap során Hendra-betegséget regisztráltak.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tilalom nem vonatkozik a szállítás alatt lévő macskákra, amennyiben azok a nemzetközi repülőtér területét nem hagyják el.

4. cikk

Az 1999/507/EK határozat hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett határozatra történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a határozatra vonatkoznának és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 21-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottsági tagja


(1)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(2)  HL L 194., 1999.7.27., 66. o. A legutóbb a 2000/708/EK határozattal (HL L 289., 2000.11.16., 41. o.) módosított határozat.

(3)  Lásd az I. mellékletet.

(4)  HL L 268., 1992.9.14., 54. o. A legutóbb a 2004/68/EK irányelvvel (HL L 139., 2004.4.30., 320. o.) módosított irányelv. Helyesbítve: HL L 226., 2004.6.25., 128. o.


I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett határozat és annak módosításai

Az 1999/507/EK bizottsági határozat

(HL L 194., 1999.7.27., 66. o.)

Az 1999/643/EK bizottsági határozat

(HL L 255., 1999.9.30., 38. o.)

A 2000/6/EK bizottsági határozat

(HL L 3., 2000.1.6., 29. o.)

A 2000/708/EK bizottsági határozat

(HL L 289., 2000.11.16., 41. o.)


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

1999/507/EK határozat

Ez a határozat

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (2) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, a) pont

1. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, b) pont

1. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

1. cikk (2) bekezdés, c) pont

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés, bevezető mondat

2. cikk (2) bekezdés, bevezető mondat

2. cikk (2) bekezdés, első francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés, a) pont

2. cikk (2) bekezdés, második francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés, b) pont

2. cikk (2) bekezdés, harmadik francia bekezdés

2. cikk (2) bekezdés, c) pont

2. cikk (3) bekezdés

2. cikk (3) bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

5. cikk

I. melléklet

II. melléklet


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/47


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. február 24.)

a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a hollandiai bevezetéséről

(az értesítés a C(2006) 630. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

(2006/147/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A madárinfluenza a baromfik és madarak elhullással és rendellenességekkel járó fertőző vírusos betegsége, amely rövid időn belül az állat- és a közegészségügyre komoly veszélyt jelentő, és a baromfitenyésztés jövedelmezőségét jelentősen csökkentő járványos méreteket ölthet. Fennáll a veszélye, hogy a betegség kórokozója átterjedhet más gazdaságokra, vadon élő madarakra, vagy az élő madarak vagy az azokból származó termékek nemzetközi kereskedelmén keresztül egyik tagállamból a másik tagállamba és harmadik országokba.

(2)

A H5N1 altípusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenzát mutattak ki vadon élő madaraknál a Közösség egyes részein és a Közösséggel szomszédos vagy télen vándormadarak által benépesített harmadik országokban. Fokozottabb a vírus vadon élő madarakról történő átterjedésének valószínűsége az elkövetkező vándorlási időszakban.

(3)

Korai észlelő rendszereket és biológiai biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Hollandiában, csökkentendő a madárinfluenza baromfira történő átvitelének veszélyét.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2005. szeptember 20-i, a madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjóléti aspektusairól szóló tudományos véleményében a megelőző védőoltást ajánlatosnak tartja, amennyiben komoly a veszély, hogy a vírust behurcolják baromfi által sűrűn benépesített térségekbe. Madárinfluenza-járvány idején mindig fennáll annak a komoly veszélye, hogy a kedvtelésből tartott madarak elrejtve maradnak és ezáltal további fertőzésveszélyt jelentenek. Ennek az előfordulását tekintetbe kell venni, és az ilyen madarak tömeges levágása helyett ajánlatos a fokozottabb megfigyelés és a biológiai biztonság politikáját követni. Emellett fontolóra lehet venni e madárfajok karanténba helyezésének és vakcinázásának lehetőségét. E gyakorlat alkalmazása azonban nem veszélyeztetheti a szigorú biológiai biztonsági és egyéb, az ezeken a területeken hatályban lévő, a vírus bárminemű behurcolásának megelőzésére irányuló intézkedéseket. A vakcinázást különösen azon állományokon lehet végezni, amelyeknél az alkalmazott általános állománytartási rendszerek miatt a madarakat nem lehet állandóan zárt helyiségben tartani vagy a vadon élő madarakkal való érintkezéstől kellően megóvni.

(5)

Tekintettel a madárinfluenzának az ország bizonyos térségeibe történő behurcolásának különös veszélyére, 2006. február 21-én Hollandia jóváhagyásra benyújtott a Bizottságnak egy megelőző vakcinázási tervet. A Bizottság Hollandiával együttműködésben azonnal megvizsgálta a tervet és úgy ítéli meg, hogy az bizonyos kiigazításokkal összhangba hozható a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel. Ezért helyénvalónak tűnik e tervet jóváhagyni.

(6)

Minden esetben kizárólag az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2), vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban engedélyezett állatgyógyászati készítmények használhatók.

(7)

Ahol megelőző vakcinázást folytatnak Hollandiában, be kell vezetni a beoltott és a beoltatlan baromfiállományok nyomon követését és a beoltott madarak mozgási korlátozásait.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

(1)   E határozat olyan intézkedéseket ír elő – többek között a beoltott baromfik és az azokból előállított termékek mozgására vonatkozóan –, amelyeket Hollandiának azon részein kell alkalmazni, ahol megelőző vakcinázást folytatnak a fertőzés behurcolása által különösen fenyegetett, meghatározott terüteken lévő baromfitartó gazdaságokban.

(2)   A 2005/94/EK tanácsi irányelvben megállapított fogalommeghatározásokon túl, e határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

„háztáji baromfi”: csirke, kacsa, pulyka és liba, amelyeket tulajdonosaik:

i.

saját fogyasztásra vagy használatra, vagy

ii.

kedvtelésből tartott állatként tartanak;

b)

„biotenyésztésű” és „szabadtartású tojók”: a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelv és az 1999/74/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tojótyúkokat tartó létesítmények nyilvántartásáról szóló, 2002. január 30-i 2002/4/EK (4) bizottsági irányelv meghatározása szerinti tojótyúkok.

2. cikk

A vakcinázási program jóváhagyása

(1)   A Hollandia által a Bizottságnak 2006. február 21-én benyújtott H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet jóváhagyták („megelőző vakcinázási terv”).

Összhangban a megelőző vakcinázási tervvel a H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázást H5 altípusú madárinfluenzát tartalmazó inaktív heterológ vakcina felhasználásával végzik, vagy – kivételes esetben és kizárólag biotenyésztésű és szabadtartású tojók esetében – H5 és H7 altípusú madárinfluenzát is tartalmazó olyan bivalens vakcinával, amelynek használatát Hollandia az ország egész területére nézve engedélyezte a háztáji baromfi, valamint a biotenyésztésű és a szabadtartású tojók vonatkozásában.

(2)   A megelőző vakcinázási területeken a megelőző vakcinázási tervben előírt intenzív nyomon követést és felügyeletet végeznek a háztáji baromfin, valamint a biotenyésztésű és a szabadtartású tojóállományokon.

(3)   A vakcinázási programot hatékonyan kell végrehajtani.

(4)   A Bizottság a megelőző vakcinázási tervet közzéteszi.

3. cikk

Élő baromfik, keltetőtojások, naposcsibék, friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek mozgására vonatkozó rendelkezések

A megelőző vakcinázásba bevont gazdaságokból érkező és/vagy származó élő baromfik és keltetőtojások, valamint a naposcsibék, a friss baromfihús, a darált hús, az előkészített hús, a mechanikai úton elválasztott hús és a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően beoltott baromfiból előállított húsipari termékek mozgására vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelniük az e határozat 4. és 11. cikkében megállapított követelményeknek.

4. cikk

Élő háztáji baromfik, naposcsibék és az azokból származó keltetőtojások mozgására és szállítására vonatkozó rendelkezések

Valamennyi illetékes hatóság ügyel arra, hogy:

1.

A beoltott háztáji baromfit egyedileg azonosítsák és csak más, vakcinázásba bevont háztáji gazdaságokba szállítsák Hollandia területén belül, összhangban a megelőző vakcinázási tervvel, amely előírja az ilyen mozgások nyilvántartását.

2.

Beoltott háztáji baromfi, naposcsibe és beoltott baromfiból származó keltetőtojás nem szállítható hollandiai kereskedelmi baromfitartó gazdaságokba vagy más tagállamba.

5. cikk

Biogazdálkodással és szabad tartásban tenyésztett élő tojók mozgására és szállítására vonatkozó rendelkezések

Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a beoltott, biotenyésztésű és szabadtartású tojókat kizárólag vakcinázást folytató más gazdaságba vagy azonnali levágásra, vágóhídra szállíthassák Hollandián belül, és ne juttathassák ki Hollandiából.

6. cikk

Élő baromfik, naposcsibék és keltetőtojások Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítványok kiállítása

A Hollandiából származó élő baromfik, naposcsibék és keltetőtojások Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítványokon fel kell tüntetni a következő szöveget:

„A szállítmányban lévő baromfiak/naposcsibék/keltetőtojások olyan gazdaságokból származnak, ahol nem folytattak madárinfluenza elleni vakcinázást.”

7. cikk

Étkezési tojások szállítására vonatkozó rendelkezések

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a megelőző vakcinázásba bevont, biotenyésztéssel és szabadtartással foglalkozó gazdaságokból érkező és/vagy származó étkezési tojásokat csak akkor lehessen kijuttatni Hollandiából, ha azok:

a)

olyan állományokhoz tartozó baromfiból származnak, amelyeket H5N1 magas patogenitású madárinfluenza tekintetében a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően rendszeresen negatív eredménnyel ellenőriztek és vizsgáltak, különös figyelmet fordítva a jelzőmadarakra; valamint

b)

közvetlenül átkerülnek:

i.

az illetékes hatóság által kijelölt csomagolóközpontok valamelyikébe, feltéve, hogy csomagolásuk egyszer használatos csomagolással történik és hogy az illetékes hatóság által előírt valamennyi biológiai biztonsági intézkedést alkalmazzák, vagy

ii.

a 853/2004/EK rendelet (5) III. melléklete X. szakaszának II. fejezete szerinti, tojástermékeket előállító létesítménybe, a 852/2004/EK rendelet (6) II. melléklete XI. szakaszával összhangban történő kezelés céljából.

8. cikk

Friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek szállítására vonatkozó rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a beoltott, biogazdálkodással és szabad tartásban tenyésztett állományokból származó friss húst csak akkor juttatnak ki Hollandiából, ha a baromfi, amelyből készült:

a)

olyan állományokból származik, amelyeket H5N1 magas patogenitású madárinfluenza tekintetében a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően rendszeresen negatív eredménnyel ellenőriztek és vizsgáltak, különös figyelmet fordítva a jelzőmadarakra;

b)

olyan állományból származik, amelyet hatósági állatorvos a berakodást megelőző 48 órán belül klinikailag megvizsgált, különös figyelmet fordítva a jelzőmadarakra;

c)

tartására nézve elkülönült az e cikkel nem összhangban lévő egyéb állományoktól; valamint

d)

a húst a 853/2004/EK rendelet II. mellékletével és III. mellékletének II. és III. szakaszával összhangban állították elő, és a 854/2004/EK rendelet (7) I. mellékletének I., II. és III. szakaszával, valamint ugyanezen melléklet IV. szakaszának V. és VII. fejezetével összhangban ellenőrizték.

(2)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy darált húst, előkészített húst, mechanikai úton elválasztott húst és a beoltott, biogazdálkodással és szabad tartásban tenyésztett állományokból előállított húst tartalmazó húsipari termékeket csak akkor juttatnak ki Hollandiából, ha a hús eleget tesz az (1) bekezdés előírásainak és a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állították elő.

9. cikk

Friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek szállítására vonatkozó kereskedelmi okmányok

Hollandia biztosítja, hogy a friss baromfihúst, a darált húst, az előkészített húst, a mechanikai úton elválasztott húst és a 8. cikk feltételeinek megfelelő húsipari termékeket olyan kereskedelmi okmány kísérje, amelyben szerepel az alábbi szöveg:

„A szállítmány megfelel a 2006/147/EK bizottsági határozatban előírt állat-egészségügyi feltételeknek.”

10. cikk

A tagállamok tájékoztatása

Hollandia előzetesen tájékoztatja a tagállam központi állat-egészségügyi hatóságát a 9. cikkben említett szállítmányok mozgatásának rendeltetési állomásáról.

11. cikk

A csomagolás és a szállítóeszközök tisztítása és fertőtlenítése

Hollandia biztosítja, hogy azokban a gazdaságokban, ahol megelőző vakcinázást folytatnak, az élő baromfi, friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús, húsipari termékek és baromfitakarmány szállítására használt összes szállítóeszközt közvetlenül minden egyes szállítás előtt és után megtisztítják és fertőtlenítik az illetékes hatóság által jóváhagyott fertőtlenítőszerekkel és módszerekkel.

12. cikk

Szankciók

Hollandia megállapítja az e határozat rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesz azok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Hollandia legkésőbb 2006. március 7-ig értesíti a Bizottságot e rendelkezésekről, és azok bármely későbbi módosításáról.

13. cikk

Jelentések

Hollandia a megelőző vakcinázási program hatékonyságára vonatkozó információkat tartalmazó jelentést nyújt be a Bizottságnak e határozat alkalmazási időpontjától számított egy hónapon belül és 2006. március 7-től havi jelentéseket nyújt be az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

14. cikk

Az intézkedések feülvizsgálata

Az intézkedéseket a járványügyi helyzet alakulása és a rendelkezésre álló új információ fényében felül kell vizsgálni.

15. cikk

Címzettek

E határozat címzettje a Holland Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 30., 2002.1.31., 44. o.

(5)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.

(6)  HL L 139., 2004.4.30., 1. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 3. o.

(7)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o. Helyesbített változat: HL L 226., 2004.6.25., 83. o.


25.2.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/51


A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2006. február 24.)

a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázásnak és az állatok mozgására vonatkozó kapcsolódó rendelkezéseknek a franciaországi bevezetéséről

(az értesítés a C(2006) 632. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(2006/148/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a madárinfluenza elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről és a 92/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 20-i 2005/94/EK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A madárinfluenza a baromfik és egyéb madarak elhullással és rendellenességekkel járó fertőző vírusos betegsége, amely rövid időn belül az állat- és a közegészségügyre komoly veszélyt jelentő és a baromfitenyésztés jövedelmezőségét jelentősen csökkentő járványos méreteket ölthet. Fennáll a veszélye, hogy a betegség kórokozója átterjedhet más gazdaságokra, jelentősen csökkentve a baromfitenyésztés jövedelmezőségét, vadon élő madarakra, vagy az élő madarak vagy az azokból származó termékek nemzetközi kereskedelmén keresztül egyik tagállamból a másik tagállamba és harmadik országokba.

(2)

A H5N1 altípusba tartozó A típusú influenzavírus okozta magas patogenitású madárinfluenzát izoláltak vadon élő madaraknál a Közösség egyes részein és a Közösséggel szomszédos vagy télen vándormadarak által benépesített harmadik országokban. Fokozottabb a vírus vadon élő madarakról történő átterjedésének valószínűsége az elkövetkező vándorlási időszakban.

(3)

Korai észlelő rendszereket és biológiai biztonsági intézkedéseket léptettek életbe Franciaországban, csökkentendő a madárinfluenza baromfira történő átvitelének veszélyét.

(4)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 2005. szeptember 20-i, a madárinfluenza állat-egészségügyi és állatjóléti aspektusairól szóló tudományos véleményében a megelőző védőoltást ajánlatosnak tartja, amennyiben komoly a veszély, hogy a vírust behurcolják baromfi által sűrűn benépesített térségekbe. E gyakorlat alkalmazása azonban nem veszélyeztetheti a szigorú biológiai biztonsági és egyéb, az ezeken a területeken hatályban lévő, a vírus bárminemű behurcolásának megelőzésére irányuló intézkedéseket.

(5)

Tekintettel a madárinfluenzának az ország bizonyos térségeibe történő behurcolásának különös veszélyére, 2006. február 21-én Franciaország jóváhagyásra benyújtott a Bizottságnak egy megelőző vakcinázási tervet. A Bizottság Franciaországgal együttműködésben azonnal megvizsgálta a tervet és úgy ítéli meg, hogy az bizonyos kiigazításokkal összhangba hozható a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel. Ezért helyénvalónak tűnik e tervet jóváhagyni.

(6)

E terv értelmében Franciaország célja a kacsák és libák beoltása a magas patogenitású H5N1 madárinfluenza elleni vakcinával. Ez kísérleti projektnek tekintendő, lévén hogy e fajoknál kevés tapasztalat áll rendelkezésre a megelőző vakcinázással kapcsolatban.

(7)

Csak az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (2) vagy az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról szóló, 2004. március 31-i 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban engedélyezett vakcinák alkalmazhatók.

(8)

Ahol megelőző vakcinázást folytatnak Franciaországban, be kell vezetni a beoltott és a beoltatlan baromfiállományok nyomon követését és a beoltott madarak mozgási korlátozásait.

(9)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

(1)   E határozat olyan intézkedéseket ír elő – többek között a beoltott baromfik és az azokból előállított termékek mozgására vonatkozóan –, amelyeket Franciországnak azon részein kell alkalmazni, ahol megelőző vakcinázást folytatnak a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza behurcolása által különösen fenyegetett, meghatározott terüteken lévő baromfitartó gazdaságokban.

(2)   E határozat alkalmazásában a 2005/94/EK tanácsi irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. cikk

A vakcinázási program jóváhagyása

(1)   A Franciaország által a Bizottságnak 2006. február 21-én benyújtott H5N1 madárinfluenza elleni megelőző vakcinázási tervet jóváhagyták („megelőző vakcinázási terv”).

A megelőző vakcinázást Franciaországban engedélyezett, H5 altípusú madárinfluenzát tartalmazó inaktív heterológ vakcina felhasználásával végzik kacsákon és libákon, a mellékletben felsorolt területeken („megelőző vakcinázási terület”).

(2)   A megelőző vakcinázási területeken a megelőző vakcinázási tervben előírt intenzív nyomon követést és felügyeletet végeznek.

(3)   A megelőző vakcinázási tervet hatékonyan kell végrehajtani.

(4)   A Bizottság a megelőző vakcinázási tervet közzéteszi.

3. cikk

Élő baromfik, keltetőtojások, naposcsibék, friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek mozgására vonatkozó rendelkezések

A megelőző vakcinázásba bevont gazdaságokból érkező és/vagy származó élő baromfik és keltetőtojások, valamint a naposcsibék, a friss baromfihús, a darált hús, az előkészített hús, a mechanikai úton elválasztott hús és a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően beoltott baromfiból előállított húsipari termékek mozgására vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelniük az e határozat 4. és 9. cikkében megállapított követelményeknek.

4. cikk

Élő baromfik, keltetőtojások, naposcsibék mozgására és szállítására vonatkozó rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a beoltott baromfit a gazdaságból kizárólag

a)

vakcinázást folytató gazdaságba; vagy

b)

csak beoltott baromfit tartó gazdaságba; vagy

c)

a beoltott és a beoltatlan baromfi teljes elkülönítését biztosító gazdaságba; vagy

d)

azonnali levágásra, vágóhídra,

szállíthassák, Franciaország elhagyása nélkül.

(2)   Beoltott élő baromfi, keltetőtojás és beoltott baromfiból származó naposcsibe nem juttatható ki Franciaországból.

(3)   Élő baromfi, keltetőtojás és a vakcinázásba bevont gazdaságokból, illetve az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett gazdaságokból származó naposcsibe nem juttatható ki Franciaországból.

5. cikk

Élő baromfik, naposcsibék és keltetőtojások szállítmányainak a Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítványok kiállítása

A Franciaországból származó élő baromfik, naposcsibék és keltetőtojások Közösségen belüli kereskedelméhez szükséges egészségügyi bizonyítványokon fel kell tüntetni a következő szöveget:

„A szállítmányban lévő baromfiak/naposcsibék/keltetőtojások olyan gazdaságokból származnak, ahol nem folytattak madárinfluenza elleni vakcinázást.”

6. cikk

Friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek szállítására vonatkozó rendelkezések

(1)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a beoltott baromfiból Franciaországban előállított friss hús csak akkor legyen forgalmazható, ha a baromfit, amelyből készült:

a)

olyan gazdaságokból vették, amelyeket H5N1 magas patogenitású madárinfluenza tekintetében a megelőző vakcinázási tervnek megfelelően rendszeresen negatív eredménnyel ellenőriztek és vizsgáltak, különös figyelmet fordítva a jelzőmadarakra;

b)

olyan állományból vették, amelyet hatósági állatorvos a berakodást megelőző 48 órán belül klinikailag megvizsgált, különös figyelmet fordítva a jelzőmadarakra;

c)

elkülönítve tartották az olyan állományoktól, amelyek nem felelnek meg a 4. cikknek és ennek a cikknek; és

d)

a húst a 853/2004/EK rendelet (4) II. mellékletével és III. mellékletének II. és III. szakaszával összhangban állították elő, és a 854/2004/EK rendelet (5) I. mellékletének I., II. és III. szakaszával, valamint ugyanezen melléklet IV. szakaszának V. és VII. fejezetével összhangban ellenőrizték.

(2)   Az illetékes hatóság biztosítja, hogy darált húst, előkészített húst, mechanikai úton elválasztott húst és a beoltott kacsa- és libaállományokból előállított húst tartalmazó húsipari termékeket csak akkor juttatnak ki Franciaországból, ha a hús eleget tesz az (1) bekezdés előírásainak és a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének V. és VI. szakaszával összhangban állították elő.

7. cikk

Friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús és húsipari termékek szállítására vonatkozó kereskedelmi okmányok

Franciaország biztosítja, hogy a friss baromfihúst, a darált húst, az előkészített húst, a mechanikai úton elválasztott húst és a 6. cikk feltételeinek megfelelő húsipari termékeket olyan kereskedelmi okmány kísérje, amelyben szerepel az alábbi szöveg:

„A szállítmány megfelel a 2006/148/EK bizottsági határozatban előírt állat-egészségügyi feltételeknek.”

8. cikk

A tagállamok tájékoztatása

Franciaország előzetesen tájékoztatja a tagállam központi állat-egészségügyi hatóságát a 7. cikkben említett szállítmányok mozgatásának rendeltetési állomásáról.

9. cikk

A csomagolás és a szállítóeszközök tisztítása és fertőtlenítése

Franciaország az alábbi intézkedéseket biztosítja a mellékletben felsorolt területeken lévő azon gazdaságokon, ahol megelőző vakcinázást folytatnak:

a)

a keltetőtojások és a naposcsibék összegyűjtéséhez, tárolásához és szállításához csak egyszer használatos csomagolóanyagot, vagy olyan csomagolóanyagot használnak fel, amely hatékonyan mosható és fertőtleníthető;

b)

az élő baromfi, keltetőtojás, naposcsibe, friss baromfihús, darált hús, előkészített hús, mechanikai úton elválasztott hús, húsipari termékek és baromfitakarmány szállítására használt összes szállítóeszközt közvetlenül minden egyes szállítás előtt és után megtisztítják és fertőtlenítik az illetékes hatóság által jóváhagyott fertőtlenítőszerekkel és módszerekkel.

10. cikk

Szankciók

Franciaország megállapítja az e határozat rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesz azok érvényesítése érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Franciaország legkésőbb 2006. március 7-ig értesíti a Bizottságot e rendelkezésekről, és azok bármely későbbi módosításáról.

11. cikk

Jelentések

Franciaország a megelőző vakcinázási program hatékonyságára vonatkozó információkat tartalmazó jelentést nyújt be a Bizottságnak e határozat alkalmazási időpontjától számított egy hónapon belül és 2006. március 7-től havi jelentéseket nyújt be az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottságnak.

12. cikk

Az intézkedések feülvizsgálata

Az intézkedéseket a járványügyi helyzet alakulása és a rendelkezésre álló új információ fényében felül kell vizsgálni.

13. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak a Francia Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2006. február 24-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja


(1)  HL L 10., 2006.1.14., 16. o.

(2)  HL L 311., 2001.11.28., 1. o. A legutóbb a 2004/28/EK irányelvvel (HL L 136., 2004.4.30., 58. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 136., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o. javított változat: HL L 226., 2004.6.25., 22. o.; A legutóbb a 2076/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 338., 2005.12.22., 83. o.) módosított rendelet.

(5)  HL L 139., 2004.4.30., 206. o. javított változat: HL L 226., 2004.6.25., 83. o.; A legutóbb a 2076/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 338., 2005.12.22., 83. o.) módosított rendelet.


MELLÉKLET

AZON TERÜLETEK, AHOL EGYES KACSA- ÉS LIBATARTÓ GAZDASÁGOKBAN MADÁRINFLUENZA ELLENI MEGELŐZŐ VAKCINÁZÁST FOLYTATNAK

Települések jegyzéke

LANDES MEGYE

 

AIRE-SUR-L'ADOUR

 

ANGRESSE

 

ARBOUCAVE

 

ARTASSENX

 

ARTHEZ-D'ARMAGNAC

 

AUBAGNAN

 

AUDIGNON

 

BAHUS-SOUBIRAN

 

BASCONS

 

BAS-MAUCO

 

BATS

 

BÉNESSE-MAREMNE

 

BENQUET

 

BETBEZER-D'ARMAGNAC

 

BIARROTTE

 

BIAUDOS

 

BISCARROSSE

 

BORDÈRES-ET-LAMENSANS

 

BOSTENS

 

BOUGUE

 

BOURDALAT

 

BRETAGNE-DE-MARSAN

 

BUANES

 

CAPBRETON

 

CASTANDET

 

CASTELNAU-TURSAN

 

CAZÈRES-SUR-L'ADOUR

 

CLASSUN

 

CLÈDES

 

COUDURES

 

CRÉON-D'ARMAGNAC

 

DUHORT-BACHEN

 

DUMES

 

ESCALANS

 

ESTIGARDE

 

EUGÉNIE-LES-BAINS

 

EYRES-MONCUBE

 

FARGUES

 

FRÈCHE (LE)

 

GABARRET

 

GAILLÈRES

 

GEAUNE

 

GRENADE-SUR-L'ADOUR

 

HAGETMAU

 

HAUT-MAUCO

 

HERRÉ

 

HONTANX

 

HORSARRIEU

 

LABASTIDE-CHALOSSE

 

LABASTIDE-D'ARMAGNAC

 

LABENNE

 

LACAJUNTE

 

LACQUY

 

LACRABE

 

LAGLORIEUSE

 

LAGRANGE

 

LARRIVIÈRE

 

LATRILLE

 

LAURET

 

LOSSE

 

LUSSAGNET

 

MANT

 

MAURIES

 

MAURRIN

 

MAUVEZIN-D'ARMAGNAC

 

MAZEROLLES

 

MIRAMONT-SENSACQ

 

MOMUY

 

MONGET

 

MONSÉGUR

 

MONT-DE-MARSAN

 

MONTÉGUT

 

MONTGAILLARD

 

MONTSOUÉ

 

MORGANX

 

ONDRES

 

ORX

 

PARLEBOSCQ

 

PAYROS-CAZAUTETS

 

PÉCORADE

 

PERQUIE

 

PEYRE

 

PHILONDENX

 

PIMBO

 

PORT-DE-LANNE

 

POUDENX

 

POUYDESSEAUX

 

PUJO-LE-PLAN

 

PUYOL-CAZALET

 

RENUNG

 

RIMBEZ-ET-BAUDIETS

 

SAINT-AGNET

 

SAINT-ANDRÉ-DE-SEIGNANX

 

SAINT-BARTHÉLEMY

 

SAINTE-COLOMBE

 

SAINT-CRICQ-VILLENEUVE

 

SAINT-ÉTIENNE-D'ORTHE

 

SAINTE-FOY

 

SAINT-GEIN

 

SAINT-JEAN-DE-MARSACQ

 

SAINT-JULIEN-D'ARMAGNAC

 

SAINT-JUSTIN

 

SAINT-LAURENT-DE-GOSSE

 

SAINT-LOUBOUER

 

SAINTE-MARIE-DE-GOSSE

 

SAINT-MARTIN-DE-HINX

 

SAINT-MARTIN-DE-SEIGNANX

 

SAINT-MAURICE-SUR-L'ADOUR

 

SAINT-PIERRE-DU-MONT

 

SAINT-SEVER

 

SAINT-VINCENT-DE-TYROSSE

 

SAMADET

 

SANGUINET

 

SARRAZIET

 

SARRON

 

SAUBION

 

SAUBRIGUES

 

SERRES-GASTON

 

SOORTS-HOSSEGOR

 

SORBETS

 

TARNOS

 

URGONS

 

VIELLE-TURSAN

 

VIGNAU (LE)

 

VILLENEUVE-DE-MARSAN

MEGYE LOIRE-ATLANTIQUE

 

ARTHON-EN-RETZ

 

ASSÉRAC

 

AVESSAC

 

BASSE-GOULAINE

 

BAULE-ESCOUBLAC (LA)

 

BATZ-SUR-MER

 

BERNERIE-EN-RETZ (LA)

 

BESNÉ

 

BIGNON (LE)

 

BLAIN

 

BOUAYE

 

BOUÉE

 

BOUGUENAIS

 

BOURGNEUF-EN-RETZ

 

BOUVRON

 

BRAINS

 

CAMPBON

 

CARQUEFOU

 

CHAPELLE-DES-MARAIS (LA)

 

CHAPELLE-GLAIN (LA)

 

CHAPELLE-LAUNAY (LA)

 

CHAPELLE-SUR-ERDRE (LA)

 

CHAUVÉ

 

CHEIX-EN-RETZ

 

CHÉMÉRÉ

 

CHEVROLIÈRE (LA)

 

CONQUÉREUIL

 

CORDEMAIS

 

CORSEPT

 

COUËRON

 

CROISIC (LE)

 

CROSSAC

 

DONGES

 

DREFFÉAC

 

FAY-DE-BRETAGNE

 

FÉGRÉAC

 

FRESNAY-EN-RETZ

 

FROSSAY

 

GÂVRE (LE)

 

GENESTON

 

GRIGONNAIS (LA)

 

GUÉMÉNÉ-PENFAO

 

GUENROUET

 

GUÉRANDE

 

HERBIGNAC

 

INDRE

 

JUIGNÉ-DES-MOUTIERS

 

LIMOUZINIÈRE (LA)

 

LAVAU-SUR-LOIRE

 

MACHECOUL

 

MALVILLE

 

MARNE (LA)

 

MARSAC-SUR-DON

 

MASSÉRAC

 

MESQUER

 

MISSILLAC

 

MONTAGNE (LA)

 

MONTOIR-DE-BRETAGNE

 

MOUTIERS-EN-RETZ (LES)

 

NANTES

 

NOTRE-DAME-DES-LANDES

 

ORVAULT

 

PAIMBOEUF

 

PELLERIN (LE)

 

PIERRIC

 

PIRIAC-SUR-MER

 

PLAINE-SUR-MER (LA)

 

PLESSÉ

 

PONT-CHÂTEAU

 

PONT-SAINT-MARTIN

 

PORNIC

 

PORNICHET

 

PORT-SAINT-PÈRE

 

POULIGUEN (LE)

 

PRÉFAILLES

 

PRINQUIAU

 

QUILLY

 

REZÉ

 

ROUANS

 

SAINT-AIGNAN-GRANDLIEU

 

SAINT-ANDRÉ-DES-EAUX

 

SAINTE-ANNE-SUR-BRIVET

 

SAINT-BRÉVIN-LES-PINS

 

SAINT-COLOMBAN

 

SAINT-ÉTIENNE-DE-MONTLUC

 

SAINT-GILDAS-DES-BOIS

 

SAINT-HERBLAIN

 

SAINT-HILAIRE-DE-CHALÉONS

 

SAINT-JEAN-DE-BOISEAU

 

SAINT-JOACHIM

 

SAINT-JULIEN-DE-VOUVANTES

 

SAINT-LÉGER-LES-VIGNES

 

SAINTE-LUCE-SUR-LOIRE

 

SAINT-LUMINE-DE-COUTAIS

 

SAINT-LYPHARD

 

SAINT-MALO-DE-GUERSAC

 

SAINT-MARS-DE-COUTAIS

 

SAINT-MÊME-LE-TENU

 

SAINT-MICHEL-CHEF-CHEF

 

SAINT-MOLF

 

SAINT-NAZAIRE

 

SAINT-NICOLAS-DE-REDON

 

SAINTE-PAZANNE

 

SAINT-PÈRE-EN-RETZ

 

SAINT-PHILBERT-DE-GRAND-LIEU

 

SAINTE-REINE-DE-BRETAGNE

 

SAINT-SÉBASTIEN-SUR-LOIRE

 

SAINT-VIAUD

 

SAUTRON

 

SAVENAY

 

SÉVERAC

 

SORINIÈRES (LES)

 

TEMPLE-DE-BRETAGNE (LE)

 

TREILLIÈRES

 

TRIGNAC

 

TURBALLE (LA)

 

VAY

 

VERTOU

 

VIGNEUX-DE-BRETAGNE

 

VUE

MEGYE VENDÉE

 

AIGUILLON-SUR-MER (L')

 

AIGUILLON-SUR-VIE (L')

 

ANGLES

 

AUZAY

 

AVRILLÉ

 

BARBÂTRE

 

BARRE-DE-MONTS (LA)

 

BEAUVOIR-SUR-MER

 

BENET

 

BERNARD (LE)

 

BESSAY

 

BOIS-DE-CÉNÉ

 

BOISSIÈRE-DES-LANDES (LA)

 

BOUILLÉ-COURDAULT

 

BOUIN

 

BREM-SUR-MER

 

BRÉTIGNOLLES-SUR-MER

 

BRETONNIÈRE (LA)

 

CHAILLÉ-LES-MARAIS

 

CHAILLÉ-SOUS-LES-ORMEAUX

 

CHAIX

 

CHAIZE-GIRAUD (LA)

 

CHAPELLE-ACHARD (LA)

 

CHAMPAGNÉ-LES-MARAIS

 

CHAMP-SAINT-PÈRE (LE)

 

CHASNAIS

 

CHÂTEAU-D'OLONNE

 

CHÂTEAU-GUIBERT

 

CHÂTEAUNEUF

 

CLAYE (LA)

 

CORPE

 

COUTURE (LA)

 

CURZON

 

DAMVIX

 

DOIX

 

ÉPINE (L')

 

FAUTE-SUR-MER (LA)

 

FENOUILLER (LE)

 

FONTAINES

 

FONTENAY-LE-COMTE

 

GIROUARD (LE)

 

GIVRAND

 

GIVRE (LE)

 

GROSBREUIL

 

GRUES

 

GUÉ-DE-VELLUIRE (LE)

 

GUÉRINIÈRE (LA)

 

ÎLE-D'ELLE (L')

 

ÎLE-D'OLONNE (L')

 

JARD-SUR-MER

 

JONCHÈRE (LA)

 

LAIROUX

 

LANDEVIEILLE

 

LANGON (LE)

 

LIEZ

 

LONGÈVES

 

LONGEVILLE-SUR-MER

 

LUÇON

 

MAGNILS-REIGNIERS (LES)

 

MAILLÉ

 

MAILLEZAIS

 

MAREUIL-SUR-LAY-DISSAIS

 

MAZEAU (LE)

 

MONTREUIL

 

MOREILLES

 

MOTHE-ACHARD (LA)

 

MOUTIERS-LES-MAUXFAITS

 

MOUTIERS-SUR-LE-LAY

 

MOUZEUIL-SAINT-MARTIN

 

NALLIERS

 

NIEUL-LE-DOLENT

 

NIEUL-SUR-L'AUTISE

 

NOIRMOUTIER-EN-L'ÎLE

 

NOTRE-DAME-DE-MONTS

 

OLONNE-SUR-MER

 

ORBRIE (L')

 

OULMES

 

PÉAULT

 

PERRIER (LE)

 

PETOSSE

 

PISSOTTE

 

POIRÉ-SUR-VELLUIRE (LE)

 

POIROUX

 

POUILLÉ

 

PUYRAVAULT

 

ROSNAY

 

SABLES-D'OLONNE (LES)

 

SAINT-AUBIN-LA-PLAINE

 

SAINT-AVAUGOURD-DES-LANDES

 

SAINT-BENOIST-SUR-MER

 

SAINT-CYR-EN-TALMONDAIS

 

SAINT-DENIS-DU-PAYRÉ

 

SAINT-ÉTIENNE-DE-BRILLOUET

 

SAINTE-FOY

 

SAINTE-GEMME-LA-PLAINE

 

SAINT-GERVAIS

 

SAINT-GILLES-CROIX-DE-VIE

 

SAINTE-HERMINE

 

SAINT-HILAIRE-DE-RIEZ

 

SAINT-HILAIRE-DES-LOGES

 

SAINT-HILAIRE-LA-FORÊT

 

SAINT-JEAN-DE-BEUGNÉ

 

SAINT-JEAN-DE-MONTS

 

SAINT-JULIEN-DES-LANDES

 

SAINT-MARTIN-DE-FRAIGNEAU

 

SAINT-MATHURIN

 

SAINT-MICHEL-EN-L'HERM

 

SAINT-MICHEL-LE-CLOUCQ

 

SAINTE-PEXINE

 

SAINT-PIERRE-LE-VIEUX

 

SAINTE-RADEGONDE-DES-NOYERS

 

SAINT-RÉVÉREND

 

SAINT-SIGISMOND

 

SAINT-URBAIN

 

SAINT-VINCENT-SUR-GRAON

 

SAINT-VINCENT-SUR-JARD

 

SALLERTAINE

 

SÉRIGNÉ

 

TABLIER (LE)

 

TAILLÉE (LA)

 

TALMONT-SAINT-HILAIRE

 

TRANCHE-SUR-MER (LA)

 

TRIAIZE

 

VAIRÉ

 

VELLUIRE

 

VIX

 

VOUILLÉ-LES-MARAIS

 

XANTON-CHASSENON


  翻译: