31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/1

(1)

A Tanács a 2597/1999/EK rendelettel (3) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kód alá tartozó és Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára. A fenti rendelet elfogadásához vezető vizsgálat a továbbiakban „eredeti vizsgálatként” említendő. Az intézkedések az egyedileg megnevezett exportőröktől származó behozatalra kivetett, 3,8 % és 19,1 % közötti ad valorem vámként, míg az érintett termék minden más vállalattól származó behozatala vonatkozásában 19,1 %-os maradványvámként jelentek meg. A Garware Polyester Limited (a továbbiakban: Garware, vagy: a vállalat) által előállított és exportált PET-fóliára kivetett kiegyenlítő vám mértéke 3,8 % volt. Az eredeti vizsgálati időszak 1997. október 1-jétől1998. szeptember 30-ig tartott.

(2)

Az alaprendelet 18. cikkében előírt lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács 367/2006/EK rendeletével (4) fenntartotta az Indiából származó polietilén-tereftalát fólia (PET) behozatalára a 2597/1999/EK rendelettel kivetett végleges kiegyenlítő vámot.

(3)

A Tanács 366/2006/EK rendeletével (5) módosította az 1676/2001/EK rendeletet (6) az öt indiai gyártóval szemben lefolytatott, hatályos dömpingellenes vám szintjének részleges időközi felülvizsgálatát követően, és 0 %-tól 18 %-ig terjedő mértékben dömpingellenes vámot vetett ki. A PET-fólia Garware-tól érkező behozatalára kivetett dömpingellenes vám mértéke 17,4 % volt. Megjegyzendő, hogy a Garware esetében kivetett dömpingellenes vámot a 367/2006/EK rendelettel kiegyenlített támogatás szintjének figyelembevételével igazították ki (lásd még az alábbi (71) preambulumbekezdést).

(4)

A 2597/1999/EK tanácsi rendeletnek a Garware-ra kivetett kiegyenlítő vám szintjére korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozóan az alábbi közösségi gyártók nyújtottak be kérelmet: a DuPont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH, a Nuroll SpA és a Toray Plastics Europe (a továbbiakban: a kérelmezők). A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik.

(5)

A kérelmezők azt állították, hogy a Garware-tól származó PET-fólia behozatalának tekintetében a meglévő kiegyenlítő intézkedések szintje már nem elegendő a kárt okozó támogatás ellensúlyozásához, mivel a Garware támogatásának körülményei jelentősen megváltoztak.

(6)

A Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték van a részleges időközi felülvizsgálat kezdeményezéséhez, és 2005. július 12-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett eljárás megindításáról szóló értesítéssel (7) bejelentette, hogy az alaprendelet 19. cikkével összhangban részleges időközi felülvizsgálatot indít.

(7)

E felülvizsgálat terjedelmében az elfogadott kötelezettségvállalásokat nyújtó egyetlen indiai exportáló gyártó – a Garware – támogatásának vizsgálatára korlátozódott, a meglévő intézkedések fenntartása, megszüntetése vagy szintmódosítása szükségességének felmérése érdekében. A vizsgálati időszak 2004. április 1-jétől2005. március 31-ig tartott.

(8)

A Bizottság hivatalosan tájékoztatta az érintett exportáló gyártót, az indiai kormányt és a részleges időközi felülvizsgálatot kezdeményező kérelmezőket. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az értesítésben megállapított határidőn belül szóbeli meghallgatást kérjenek.

(9)

A vizsgálathoz szükségesnek tekintett információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a Garware-nak, amely a kérdőívek megválaszolása útján működött együtt. A Garware indiai telephelyén ellenőrző látogatásra került sor.

(10)

A Garware, az indiai kormány és a kérelmezők tájékoztatást kaptak a vizsgálat legfontosabb eredményeiről, és észrevételeik megtételére is lehetőséget kaptak (lásd az alábbi (73) preambulumbekezdést).

(11)

Az eredeti vizsgálatban meghatározott érintett termék az Indiából származó és rendszerint az ex 3920 62 19 bejelentett polietilén-tereftalát (PET) fólia.

(12)

Az eredeti vizsgálatnak megfelelően megállapítást nyert, hogy a Garware által az indiai belföldi piacon előállított és értékesített, továbbá az Indiából a Közösségbe beszállított PET-fólia ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezett, és felhasználásuk is azonos. Ezért azokat az alaprendelet 1. cikke (5) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(13)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információ és a Bizottság kérdőívére adott válaszok alapján a következő, állítások szerint támogatások nyújtását tartalmazó rendszereket vizsgálták meg:

i.

előzetes engedélyezési rendszer/előzetes felszabadítási megbízás;

ii.

Duty Entitlement Passbook szabályozás (behozatali vámelőjegyzési nyilvántartási rendszer, a továbbiakban: DEPS);

iii.

különleges gazdasági övezetek/exportorientált egységek rendszere;

iv.

beruházási javak exportösztönzési rendszere;

v.

jövedelemadó-rendszerek

vi.

exporthitelrendszer;

vii.

vámmentes utánpótlási igazolvány.

(14)

A fenti i–iv. és vii. rendszerek alapja az 1992. augusztus 7-én hatályba lépett, a külkereskedelemről (fejlesztés és szabályozás) szóló, 1992. évi (1992/22 sz.) törvény („külkereskedelmi törvény”). A külkereskedelmi törvény értelmében India kormánya jogosult arra, hogy értesítéseket adjon ki az export- és importpolitika vonatkozásában. Az export-import politikával kapcsolatban az indiai kormány 2002. április 1-jétől2007. március 31-ig tartó ötéves tervet tett közzé (a továbbiakban: 2002–2007-es EXIM-politika). Emellett az indiai kormány kiadta a 2002–2007-es EXIM-politikát szabályozó Eljárási kézikönyvet (a továbbiakban: 2002–2007-es HOP I.), amelyet rendszeresen frissít (8).

(15)

A fenti v. pontban ismertetett jövedelemadó-rendszerek alapja a Jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény, amit a költségvetési törvény évente módosít.

(16)

A fenti vi. pontban szereplő exporthitelrendszer alapja az 1949. évi banki rendelet 21. és 35A. szakasza, amelyek értelmében az Indiai Központi Jegybank az exporthitelek körében utasításokat adhat a kereskedelmi bankoknak.

(17)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk és a Bizottság kérdőíveire beérkezett válaszok alapján a Bizottság Maharashtra állam kormányának (a továbbiakban: GOM) 1992-es ösztönzőcsomag-rendszerét (a továbbiakban: PSI) is megvizsgálta. E rendszer alapjául Maharashtra kormányának Ipari, Energia és Munkaügyi Minisztériumának állásfoglalásai szolgáltak.

(18)

A rendszer részletes ismertetését a 2002–2007-es EXIM-politika 4.1.1-től 4.1.14-ig terjedő pontjai és a 2002–2007-es HOP I. 4.1-től 4.30-ig terjedő fejezetei tartalmazzák.

(19)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a Garware igénybe vette az előzetes engedélyezési rendszert és az előzetes felszabadítási megbízást is, ezért e rendszer kiegyenlíthetőségének további elemzésére nincs szükség.

(20)

A DEPBS részletes leírása a 2002–2007-es EXIM-politika 4.3. pontjában és a 2002–2007-es HOP I. 4. fejezetében található meg. Az eredeti vizsgálat idején kétféle behozatali vámelőjegyzési nyilvántartási rendszer létezett: a kivitel előtti és a kivitel utáni. 2000 áprilisában megszüntették a DEPBS kivitel előtti változatát, ezért a jelenlegi felülvizsgálat során csak a kivitel utáni formát vizsgálták.

(21)

Ezt a rendszert gyártó-exportőrök és exportáló kereskedők jogosultak igénybe venni. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt részesült e rendszerből.

(22)

A jogosult exportőr kérhet DEPBS-hitelt, amelyet e rendszer keretében exportált termékek értékének százalékában határoznak meg. Az indiai hatóságok a legtöbb termék – így az érintett termék vonatkozásában is – meghatározták e DEPBS-hányadot. E hányadot a szabványos nyersanyag-végtermék normák (a továbbiakban: SION) alapján állapítják meg, figyelembe véve az exporttermékek feltételezett importtartalmát és az ilyen feltételezett import vámterhét, tekintet nélkül az importvámok tényleges megfizetésére.

(23)

Az e rendszer által nyújtott kedvezményekre való jogosultsághoz a vállalatnak exportálnia kell. Az exporttranzakció idején az exportőrnek nyilatkoznia kell az indiai hatóságok felé arról, hogy az export a DEPBS alapján történik. Az áruk exportálása érdekében az indiai vámhatóságok a feladási eljárás során kiállítanak egy export-szállítólevelet. Ezen az okiraton többek között az adott exporttranzakcióra adandó DEPBS-hitel összege is szerepel. Az exportőr ekkor tudja meg, hogy milyen kedvezményben fog részesülni. Amint a vámhatóságok kiállították az export-szállítólevelet, India kormánya nem bírálhatja felül a DEPBS-hitel megadását. A kedvezmény kiszámítására szolgáló, vonatkozó DEPBS-hányad az, amely az exportnyilatkozat megtételekor érvényben volt. Ezért nincs lehetőség a kedvezmény szintjének visszamenőleges módosítására.

(24)

Az is megállapítást nyert, hogy az indiai számviteli standardokkal összhangban az exportkötelezettség teljesítésekor a DEPBS-hitel elkönyvelhető eredményszemléletben, azaz a kereskedelmi számlákból származó bevételként.

(25)

Az ilyen hitelek felhasználhatók a vámok kifizetésére a korlátozás nélkül importálható bármely termék későbbi importja vonatkozásában, a tárgyi eszközök kivételével. Az ilyen hitelre behozott áruk a belföldi piacon (forgalmiadó-kötelezettség mellett) értékesíthetők, vagy felhasználhatók.

(26)

A DEPBS-hitelek szabadon átruházhatók és a kibocsátástól számított 12 hónapig érvényesek.

(27)

A DEPBS-hitel iránti kérelem legfeljebb 25 exporttranzakcióra, ha elektronikusan állítják össze, akkor korlátlan számú tranzakcióra érvényes. Valójában nincsenek szigorú határidők a DEPBS-hitel vonatkozásában, mivel a 2002–2007-es HOP I. 4. fejezetének 47. pontjában említett határidőket mindig az adott DEPBS-kérelemben szereplő legutolsó exporttranzakciótól számítják.

(28)

A vállalat a Bizottság tudomására hozta, hogy ez a rendszer hamarosan megszűnik, és helyébe 2006. április 1-jétől egy állítólag „WTO-kompatibilis” rendszer lép. Az eredeti tervek szerint a DEPBS 2005. április 1-jén járt volna le. Mivel azonban a helyébe lépő rendszer a fenti időpontban még nem volt végrehajtható állapotban, a DEPBS működését 2006. április 1-jéig meghosszabbították. A vállalat nem erősítette meg, hogy ez az új rendszer a fent említett dátum után végül hatályba lépett-e. Mindenesetre ez az állítólagos változás nem esik a felülvizsgálati időszak hatálya alá.

(29)

A DEPSB az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A DEPBS-hitel az indiai kormány pénzügyi hozzájárulásának minősül, mivel a hitelt valójában az importvámok kompenzálására használják, ezzel csökkentve az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételeit. Ezen túlmenően a DEPBS-hitellel az exportőr kedvezményben részesül, mivel javítja a vállalat likviditását.

(30)

Ezen túlmenően a DEPBS egyértelműen exportteljesítmény függvényében történő, jogszabályi támogatás, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján egyedi és kiegyenlíthető.

(31)

Ez a rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem minősíthető megengedhető vám-visszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezményrendszernek. Ez nincs összhangban az alaprendelet I. mellékletének i. pontjában, II. mellékletében (a visszatérítés meghatározása és szabályai) és III. mellékletében (a helyettesítő vámkedvezmény meghatározása és szabályai) meghatározott szigorú szabályokkal. Az exportőr nem köteles ténylegesen felhasználni a gyártási folyamatban vámmentesen behozott termékeket, továbbá a hitel összegét nem a ténylegesen felhasznált alapanyagokhoz viszonyítva számítják ki. Emellett nem működik rendszer vagy eljárás annak igazolására, hogy mely alapanyagokat használták fel az exportált termék gyártása során, vagy hogy az alaprendelet I. mellékletének i. pontja, II. és III. mellékletei értelmében történt-e többlet importvám túlfizetés. Végül minden exportőr jogosult a DEPBS-támogatásokra, függetlenül attól, hogy importál-e nyersanyagot. A kedvezmény igénybevételéhez elegendő, ha az exportőr egyszerűen exportál, nem kell bizonyítania, hogy bármely alapanyag importból származik. Így még azon exportőrök is jogosultak a DEPBS-támogatás igénybevételére, akik minden alapanyagukat belföldön szerzik be, és egyáltalán nem importálnak felhasználható nyersanyagot.

(32)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése és 5. cikke szerint a kiegyenlíthető támogatások összegét a támogatásban részesülő félre átruházott, a felülvizsgálati folyamat során feltárt gazdasági előny mértékének megfelelően kell kiszámítani. Ebben a vonatkozásban úgy tekintették, hogy a kedvezményezett akkor jutott hozzá a kedvezményhez, amikor a rendszer alapján az exporttranzakciót végrehajtotta. Jelenleg az indiai kormánynak le kell mondania a vámilletékek beszedéséről, ami az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

(33)

A fentiekre figyelemmel indokolt, hogy a DEPSB alapján kapott juttatásokat a vizsgálati időszak során e rendszer alapján végzett valamennyi exporttranzakció vonatkozásában kapott hitelek összegében kell meghatározni. A vállalat kifogásolta, hogy a DEPBS-re vonatkozó illetéket 2005. május 26-tól 11 %-ról 8 %-ra csökkentették, azaz az állítólagos változásra a felülvizsgálati időszak nem terjedt ki; ezért e változás kihatásai és fontossága nem ellenőrizhető, így az alaprendelet 5. cikkének értelmében ezt az állítást el kell utasítani.

(34)

Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a támogatás összegének (számláló) kiszámításához a hitelek összegéből levonták a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjakat.

(35)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban e támogatási összegek kerültek elosztásra, a felülvizsgálati időszak alatti teljes exportforgalomra – ami megfelelő nevezőként szolgál –, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvényében történt, és odaítélésére nem a gyártott, előállított, exportált vagy szállított mennyiségekre hivatkozással került sor. E rendszerben a Garware vállalat kedvezményhez jutott a vizsgálati időszakban: a kapott támogatás mértéke 10,3 % volt.

(36)

E rendszerek részletes leírása sorrendben a 2002–2007-es EXIM-politika 6. fejezetében (EOUS) és a 2002–2007-es HOP I. 7. fejezetében (SEZS) található meg.

(37)

A Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy a vizsgálati időszak alatt a fenti rendszerek bármelyikében alapították volna, ezért e rendszerek kiegyenlíthetőségének további vizsgálatára nincs szükség.

(38)

A EPCGS részletes leírása a 2002–2007-es EXIM-politika 5. fejezetében és a 2002–2007-es HOP I. 5. fejezetében található meg.

(39)

E rendszer igénybevételére bármely, támogató gyártókhoz vagy szolgáltatásnyújtókhoz „kötött” gyártó-exportőr és exportáló kereskedő jogosult. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt e rendszer kedvezményezettje volt.

(40)

Az exportkötelezettség feltételével egy adott vállalat csökkentett vámtétellel importálhat (új, és – 2003. április óta – legfeljebb 10 éves, használt) beruházási javakat. Ehhez India kormánya kérelem alapján és díjfizetés ellenében kiállít egy EPCG-engedélyt. 2000 áprilisa óta a rendszer keretében importált összes beruházási javak vonatkozásában a rendszer 5 %-os csökkentett importvámszintet ír elő. Az exportkötelezettség teljesítése érdekében az importált beruházási javakat meghatározott idő alatt meghatározott mennyiségű exporttermék előállítására kell felhasználni.

(41)

Az EPCGS az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A vámcsökkentés az indiai kormány részéről pénzügyi hozzájárulásnak minősül, mivel ez az engedmény csökkenti az indiai kormány egyébként esedékes vámbevételét. Emellett a vámcsökkentés előnyt biztosít az exportőrnek, mert az importáláskor megtakarított vámok növelik a likviditását.

(42)

Továbbá az EPCGS az exportteljesítmény függvényében járó jogszabályban előírt támogatásnak számít, mivel az ilyen engedélyek export-kötelezettségvállalás nélkül nem kaphatók meg. Ezért ez az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint egyedinek és kiegyenlíthetőnek tekintendő.

(43)

E rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja értelmében nem tekinthető megengedhető vámvisszatérítési rendszernek vagy helyettesítő vámkedvezmény-rendszernek. Az alaprendelet I. mellékletének i. pontjában meghatározottak szerint az ilyen jellegű megengedhető rendszerek a beruházási javakra nem terjednek ki, mivel ezeket az exporttermékek előállítása során nem használják fel.

(44)

A számláló meghatározása a következőképpen történt: az alaprendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban a támogatás összegét a PET-fólia gazdasági ágazatában az ilyen tárgyi eszközök esetében szokásosan alkalmazott értékcsökkenési módszert tükröző időszakra kivetített, az importált tárgyi eszközök után ki nem fizetett vámok alapján számítják ki. Ehhez az összeghez – az idők során juttatott kedvezmény teljes értékének tükrözése érdekében – hozzáadták a kamatot. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a támogatás elnyeréséhez szükségszerűen felmerült díjakat levonták.

(45)

Az alaprendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban e támogatási összeget elosztották a felülvizsgálati időszak alatt keletkezett teljes exportforgalomra – ez a vonatkozó nevező –, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvényében történt. A Garware-nak juttatott támogatás mértéke 1,8 %.

(46)

E rendszer jogalapját a költségvetési törvény által évente módosított 1961. évi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: ITA) tartalmazza. A költségvetési törvény évente meghatározza az adóbeszedés alapját, valamint az igényelhető különféle mentességeket és kedvezményeket. Az exportáló vállalatok az 1961. évi jövedelemadóról szóló törvény 10A., 10B. és 80HCC. szakasza alapján igényelhetik az adómentességet.

(47)

Mivel a Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy élt volna a jövedelemadóról szóló törvény nyújtotta kedvezményekkel, e rendszer kiegyenlíthetőségével kapcsolatban további elemzés nem szükséges.

(48)

A rendszert az Indiai Központi Jegybank „Master Circular IECD No. 5/04.02.01/2002-03” (Külföldi valutában nyújtott exporthitel) és „Master Circular IECD No. 10/04.02.01/2003-04” (Rúpiában nyújtott exporthitel) című körrendeletében ismerteti részletesen, melyet valamennyi indiai kereskedelmi banknak megküld.

(49)

Ezt a rendszert gyártó-exportőrök és exportáló kereskedők jogosultak igénybe venni. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt e rendszer kedvezményezettje volt.

(50)

Ennek a rendszernek a keretében az Indiai Központi Jegybank indiai rúpiában és devizában egyaránt kötelező maximális kamatlábat állapít meg a kereskedelmi bankok által az exportőröknek adható exporthitelek vonatkozásában „annak érdekében, hogy az exportőrök nemzetközileg is versenyképes kamatterhek mellett vehessenek igénybe hiteleket”. Az exporthitelrendszer két alrendszerből áll: a szállítás előtti exporthitelrendszerből („csomagolási hitel”), amely a kivitel előtt az exportőr számára az áruk beszerzésére, feldolgozására, gyártására, csomagolására és/vagy szállítására biztosított hiteleket foglalja magában, illetve a szállítás utáni exporthitelrendszerből, mely forgóeszközhitelt biztosít az exportkövetelések finanszírozása céljából. Az Indiai Központi Jegybank továbbá azt is előírja a bankok számára, hogy nettó bankhiteleik bizonyos részét exportfinanszírozásra fordítsák.

(51)

Az Indiai Központi Jegybank említett körrendeleteinek eredményeként az exportőrök a szokásos kereskedelmi hitelekhez („készpénzhitelek”) képest kedvezményes kamatláb mellett részesülhetnek exporthitelekben, melyek kamatlábát egyedül a piaci feltételek határozzák meg.

(52)

Először is miután a kedvezményezett kamatköltségei csökkentek a pusztán a piaci feltételek által szabályozott hitelköltségekhez képest, ez az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében kedvezménynek minősül. Annak ellenére, hogy az ECS keretében biztosított kedvezményes hiteleket kereskedelmi bankok nyújtják, ez a kedvezmény az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének iv. pontja értelmében a kormány által biztosított pénzügyi hozzájárulásnak tekintendő. Az Indiai Központi Jegybank államháztartási szerv, ezért az alaprendelet 1. cikkének (3) bekezdésében rögzített fogalommeghatározás értelmében „kormányzatnak” minősül, és utasítja a kereskedelmi bankokat az exportáló vállalatoknak kedvezményes finanszírozás nyújtására. Ez a kedvezményes finanszírozás olyan támogatással egyenértékű, amely egyedinek és kiegyenlíthetőnek minősül, mivel a kedvezményes kamatok csak exportfinanszírozás céljára vehetők igénybe, s ezért az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében az exportteljesítmény függvényei.

(53)

A támogatás összegének kiszámítására annak a különbségnek az alapján került sor, amely a felülvizsgálati időszak során igénybe vett exporthitelek után fizetendő kamat, és azon kamatösszeg között jelentkezik, melyet a kérelmezőnek abban az esetben kellett volna megfizetnie, ha a kamatláb megegyezett volna a vállalat által a szokásos kereskedelmi hitelek esetében alkalmazott kamatlábbal. Az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezt a támogatási összeget (számláló) vetítették ki a megfelelő nevezőre, azaz a felülvizsgálati időszak során megvalósult teljes kiviteli forgalomra, mivel a támogatás az exportteljesítmény függvénye, s odaítélésének alapjául nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított termékmennyiség szolgált. A Garware élt az ECS nyújtotta kedvezményekkel és 1,2 %-os támogatásban részesült.

(54)

A rendszer jogalapja a 2002–2007-es EXIM-politika 4.2.1–4.2.7. pontja, és a 2002–2007-es HOP I. 4.31–4.36. pontja.

(55)

Mivel a Garware-ral kapcsolatban nem nyert megállapítást, hogy élt volna a vámmentes újrafeltöltési igazolásból fakadó kedvezményekkel, e rendszer kiegyenlíthetőségével kapcsolatban további elemzés nem szükséges.

(56)

Maharashtra kormánya 1964 óta az „ösztönzőcsomag-rendszer” néven ismert rendszer keretében ösztönzőket biztosított az iparnak az állam kevésbé fejlett területein való elterjesztése érdekében, az állam fejlődő régióiban újonnan terjeszkedő egységek alapításához. Ezt a rendszert bevezetése óta többször módosították; 1993. október 1. és 2001. március 31. között az „1993-as rendszer” volt érvényben, míg a legutóbbi módosítást, a „2001-es rendszert”2001. március 31-én vezették be, és várhatóan 2006. március 31-ig fog működni. A Maharashtra állam kormányának ösztönzőcsomag-rendszere több alrendszerből áll, melyek közül a legfontosabb a helyi forgalmi adó alóli mentesség és a helyi adó visszatérítése.

(57)

A jogosultság megszerzéséhez a vállalatoknak a kevéssé fejlett területeken kell befektetniük, új ipari létesítmény alapításával vagy meglévő ipari létesítmény bővítésére vagy diverzifikációjára történő nagymértékű tőkebefektetés eszközlésével. E területeket gazdasági fejlettségüktől függően különböző kategóriákba sorolták be (például alacsony fejlettségű fejlett terület, kevésbé fejlett terület, legkevésbé fejlett terület). Az ösztönzők kialakításához a fő szempont a befektetés nagysága mellett az a terület, amelyen a vállalkozás található vagy létrejön.

(58)

Helyi forgalmiadó-mentesség: Az áruk után rendszerint meg kell fizetni a központi forgalmi adót (az államközi eladások vonatkozásában), vagy a tranzakciók lebonyolításának államától/államaitól függő különböző szintű állami forgalmi adót (az államon belüli értékesítésekre). Nem terheli forgalmi adó az áruk behozatalát vagy kivitelét, míg a belföldi értékesítések a vonatkozó mértékű forgalmi adó hatálya alá tartoznak. A mentességi rendszer alapján a kijelölt egységeknek eladási ügyleteik vonatkozásában egyáltalán nem kell forgalmi adót beszedniük. Hasonlóképpen, a kijelölt egységek mentesülnek a helyi forgalmi adó alól az olyan szállítótól eszközölt árubeszerzéseikre, aki maga is jogosult a rendszerre. Míg az eladási tranzakció nem biztosít kedvezményt a kijelölt eladóegységnek, a vételi tranzakció kedvezményt juttat a kijelölt beszerzőegységnek. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt élt e mentességgel.

(59)

A helyi adó visszatérítése: A helyi adót India helyi önkormányzatai szedik azon áruk után, amelyek belépnek egy város vagy kerület területi határain. Az ipari vállalkozások jogosultak a helyi adónak a Maharashtra kormánya általi visszatérítésére, ha létesítményük az állam területén belül egyes meghatározott városokban vagy kerületekben van. A visszatéríthető teljes összeget az állóeszközberuházás 100 %-ában korlátozták. Megállapítást nyert, hogy a Garware a vizsgálati időszak alatt élt e visszatérítés lehetőségével.

(60)

A Maharashtra kormánya által nyújtott ösztönzőcsomag-rendszer az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja és 2. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatást nyújt. A fent megvizsgált két alrendszer Maharashtra kormánya részéről pénzügyi hozzájárulást képez, mivel az engedmény csökkenti Maharashtra kormányának egyébként esedékes bevételét. Emellett e mentesség/visszatérítés a vállalatnak kedvezményt juttat, mivel javítja a vállalat likviditását.

(61)

A vállalat előterjesztette, hogy a forgalmi adót 2005. április 1-jétől eltörölték, és hogy Maharashtra kormánya ettől fogva bevezette a „hozzáadottérték-adó rendszerét”, amelynek értelmében a vállalat a teljes illetéket köteles kifizetni. Ugyanakkor ez az állítólagos változás a vizsgálati időszak után történt, ezért e változás hatásai és jelentősége nem volt ellenőrizhető. Mindenesetre a rendszerrel és a vállalat e rendszerből fakadó kötelezettségeivel kapcsolatban nem nyújtottak be vonatkozó bizonyítékot. Az alaprendelet 5. cikkének értelmében ezt az állítást el kellett utasítani.

(62)

A rendszer csak azon vállalatok számára elérhető, amelyek Maharashtra állam joghatósága alatt egy kijelölt földrajzi területen eszközöltek befektetést. A rendszert e területeken kívül működő vállalatok nem vehetik igénybe. A kedvezmény mértéke az érintett területtől függően változik. A rendszer egyedi, és ennélfogva az alaprendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjával és 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban kiegyenlíthető.

(63)

A forgalmiadó-mentesség vonatkozásában a támogatás összegének kiszámítása a felülvizsgálati időszak alatt egyébként megfizetendő azon forgalmi adó összege alapján történt, amelyet a rendszer alapján nem fizettek meg. Hasonlóképpen, a helyi adó vonatkozásában az exportőr kedvezményét a vizsgálati időszakban visszatérített adó összegeként számították ki. Az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban e támogatási összegeket (számláló) vetítették ki a megfelelő nevezőre, azaz a felülvizsgálati időszak során megvalósult teljes exportforgalomra, mivel a támogatás nem exportteljesítmény függvénye, s odaítélésére nem a gyártott, megtermelt, exportált vagy szállított mennyiségekre hivatkozással került sor. Az említett időszak alatt a Garware élt e rendszerek által nyújtott kedvezményekkel, a támogatás mértéke 1,6 %-os volt.

(64)

A kiegyenlíthető támogatások összege az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban értékarányosan kifejezve, a megvizsgált exportőr-gyártók esetében 14,9 % volt. E támogatási összegek meghaladják alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésében említett de minimis értékhatárt.

(65)

Ezért megállapítható, hogy az alaprendelet 19. cikkének értelmében a jelenleg hatályban levő intézkedésekkel többé nem ellensúlyozhatóak a közösségi gazdasági ágazatnak kárt okozó kiegyensúlyozható támogatások.

(66)

Az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedés folytatólagos alkalmazása elegendő lenne-e a kárt okozó kiegyenlíthető támogatás ellentételezéséhez.

(67)

Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak alatt a Garware továbbra is élvezte az indiai hatóságok által nyújtott kiegyenlíthető támogatás kedvezményeit. Emellett az e felülvizsgálat során megállapított támogatás-mérték jelentősen meghaladja az eredeti vizsgálat alatt meghatározott mértéket. A fent elemzett támogatási rendszerek ismétlődő kedvezményeket nyújtanak. A DEPBS és a forgalmiadó-visszatérítés kivételével nincs arra utaló jel, hogy e programok lejárnának vagy azokat módosítanák a belátható jövőben. A Garware szerint a DEPBS-t helyettesítő rendszer a tervek szerint 2006. április 1-jén lép hatályba. A vállalat nem erősítette meg azt, hogy erre sor került-e. A DEBPS-rendszernek az állítólag „WTO-kompatibilis” rendszerrel – amelyről a Bizottság információval nem rendelkezik – való felváltása nyomán létrejövő helyzetet a megfelelő időben értékelni kell. A DEPBS felváltására vonatkozó megalapozott bizonyíték hiányában megállapítható, hogy e felülvizsgálat céljaira a DEPBS továbbra is működő rendszernek tekintendő. Hasonlóképpen a vállalat nem szolgált részletekkel a „HÉA-hoz hasonló” rendszerről, amely a vizsgálati időszak után állítólag a forgalmi adó helyébe lépett a maharashtrai kormányban, és ezért megállapítható, hogy e felülvizsgálat céljaira a forgalmiadó-rendszer továbbra is adottnak tekintendő.

(68)

Mivel bizonyítást nyert, hogy a vállalat a korábbiaknál jóval nagyobb összegű támogatásban részesült, és hogy valószínűleg továbbra is az eredeti vizsgálatban meghatározott összegnél magasabb támogatást kap, a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban levő intézkedés folyamatos alkalmazása kevés a kárt okozó kiegyenlíthető támogatás ellensúlyozásához, ezért – az új megállapítások leképezése érdekében – az intézkedés szintjét módosítani kell.

(69)

Tekintetbe véve a Garware-nak juttatott támogatás szintjével és azzal kapcsolatban levont következtetéseket, hogy a hatályos intézkedések nem elegendőek a megállapított kiegyenlíthető támogatások ellensúlyozásához, az érintett termék Garware általi behozatalára kivetett kiegyenlítő támogatást módosítani kell ahhoz, hogy az tükrözze az újonnan megállapított támogatási szinteket.

(70)

Az alábbi (72) preambulumbekezdésben megállapított, módosított kiegyenlítő vámot az e felülvizsgálat során megállapított új szubvenciómérték alapján állapították meg, mivel az eredeti vizsgálati időszakban kiszámított károkozó különbözet továbbra is magasabb.

(71)

Mivel az alaprendelet 24. cikkének (1) bekezdése és a 384/96/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdése értelmében semmiféle termék esetében nem alkalmazhatók egyidejűleg dömpingellenes és kiegyenlítő vámok a dömping vagy az exporttámogatások alkalmazásából származó azonos helyzet kezeléséhez, az e felülvizsgálat során feltárt, az exporttámogatások mértékének (13,3 %) megfelelő kiegyenlítő vám összegét le kell vonni a Garware-ra az 1676/2001/EK rendelettel kivetett dömpingellenes vám összegéből. A 366/2006/EK rendelettel bevezetett dömpingellenes vám módosítása után a Garware számára 20,1 %-os dömpingkülönbözetet állapítottak meg. Ebből 2,7 %-ot vontak le az akkor hatályban levő és az exporttámogatásoknak megfelelő kiegyenlítő vám összegéből, így az említett vállalatra kirótt dömpingellens vám mértéke 17,4 %. E felülvizsgálat eredményeképpen további 10,6 %-ot kell levonni a vállalatra kirótt, és a megállapított exporttámogatások összegének megfelelő kiegyenlítő vámot tükröző egyedi dömpingellenes vám mértékéből; a Garware-ra kirótt dömpingellenes vám mértékét így az említett összeggel 6,8 %-ra kell csökkenteni.

(72)

A fentiek alapján a Garware vonatkozásában javasolt, vámfizetés nélküli, közösségi határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett vám mértéke a következő:

(73)

A Garware-t, az indiai kormányt és a kérelmezőket tájékoztatták azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a hatályban levő intézkedések módosítására vonatkozó ajánlást szándékoztak tenni, és lehetőséget is biztosítottak számukra, hogy észrevételeiket megtegyék. A Garware-hoz és az indiai kormányhoz egyetlen észrevétel sem érkezett; a kérelmező észrevételeiből kiderült, hogy egyetért a Bizottság által levont következtetésekkel.

(74)

Az egyes vállalatokra vonatkozóan e rendeletben meghatározott kiegyenlítő és dömpingellenes vámok mértékét a 367/2006/EK és a 366/2006/EK rendelet elfogadásához vezető vizsgálatok, valamint e felülvizsgálat megállapításai alapján határozták meg. E megállapítások tükrözik a Garware-ral kapcsolatban e felülvizsgálat során megállapított helyzetet. Ezek a vámtételek (szemben az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal) így kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. Az e rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem szereplő bármely más vállalat – a konkrétan megemlített vállalatok kapcsolt vállalatait is beleértve – által előállított importált termékek esetében nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, így azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(75)

A vállalatspecifikus kiegyenlítő vámtételek alkalmazására irányuló kérelmeket (pl. a jogalany nevében bekövetkezett változást vagy új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) késedelem nélkül a Bizottsághoz kell benyújtani (9), mellékelve minden lényeges információt, különös tekintettel a vállalatnak a gyártáshoz és a hazai és exportértékesítésekhez kapcsolódó olyan tevékenységeiben bekövetkezett változásokra, amelyek példának okáért az ilyen névváltozással vagy a gyártási és értékesítési egységben bekövetkezett változással függenek össze,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/11

(1)

2005. június 2-án a Bizottság értesítést (2) tett közzé a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás kezdeményezéséről. 2006. március 1-jén a Bizottság a 355/2006/EK rendelettel (3) (a továbbiakban: az ideiglenes rendelet) az említett termékre ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki.

(2)

Azon lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján ideiglenes dömpingellenes intézkedések elrendelése mellett döntöttek, több érdekelt fél írásban ismertette véleményét az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. A meghallgatást kérő felek lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(3)

A Bizottság folytatta azon információk összegyűjtését és ellenőrzését, amelyeket szükségesnek talált a végleges megállapítások kialakítása érdekében.

(4)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Koreai Köztársaságból származó egyes dobozos hűtőgépek behozatalára végleges dömpingellenes vám kivetését, valamint az ideiglenes vám formájában biztosított összegek végleges beszedését javasolták. Egyúttal olyan határidőt biztosítottak számukra, amelyen belül a végleges intézkedések elrendelése alapjául szolgáló lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően ismertethetik álláspontjukat.

(5)

Sor került az érdekelt felek által benyújtott szóbeli és írásos észrevételek áttekintésére, és indokolt esetben a megállapításokat azoknak megfelelően módosították.

(6)

Az ideiglenes rendelet (11) és (12) preambulumbekezdésében említett exportáló gyártó megismételte a termékkör kérdésével kapcsolatos érveit, részletesebben kifejtve azokat.

(7)

Az említett exportőr azt állította, hogy a termékkörbe valamennyi nagy kapacitású, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógépnek bele kellene tartoznia, mivel az említett hűtőgépek felosztása ellentétes lenne a közösségi intézmények múltbéli gyakorlatával, figyelmen kívül hagyná a többi érdekelt fél által benyújtott bizonyítékokat, és nem venné tekintetbe a piaci valóságot (i. állítás).

(8)

Az exportőr azt is kijelentette, hogy amennyiben i. állítását elutasítják, a kombinált hűtő-fagyasztógépek piacának szegmentálására irányuló kísérleteknek (az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésben leírtak szerint) ki kell zárniuk a háromajtós dobozos modelleket az érintett termék köréből. Végeredményben az említett exportőr azzal érvelt, hogy nem a modell külső jellegzetességei (az ajtók) a lényegesek, hanem belső kialakítása. Az exportőr véleménye szerint a hűtő-, illetve a fagyasztórekeszek elhelyezkedése a dobozos hűtőgépek alapvető megkülönböztető jellegzetessége (ii. állítás).

(9)

A közösségi intézmények állandó gyakorlata valamely érintett termék meghatározása során az, hogy elsősorban az említett termék alapvető fizikai és műszaki jellegzetességeit veszik számba. A különböző termékszegmensekbe sorolt modelleket általában egyetlen terméknek tekintik, kivéve abban az esetben, ha a különböző szegmensek jól elhatárolhatók egymástól.

(10)

Alapos figyelmet fordítva az érdekelt felek ezen eljáráshoz fűződő valamennyi beadványára, a vizsgálat megállapította, hogy a kombinált hűtő-fagyasztógépek piacának hagyományosan három szegmensét különböztetjük meg, ezek: az alulra szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmense (azaz a hűtőszekrény a fagyasztó felett helyezkedik el), a felülre szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmense (azaz a fagyasztó a hűtőszekrény felett helyezkedik el), valamint a dobozos hűtőgépek szegmense (ahol a két külön rekeszt nyitó ajtó egymás mellett helyezkedik el). A három külön szegmensbe történő piaci besorolás az e téren tevékenykedő üzleti szereplők által elfogadott és jól ismert. Mindezt számos írásos beadványában még az említett exportőr is elismerte. Továbbá a „többi érdekelt fél által benyújtott bizonyítékokra” alapozott állítás valójában arra enged következtetni, hogy ezen exportőr érdekeinek megfelelően szelektíven értelmezi az egyik – az intézkedéseket támogató, a hasonló terméket ugyanakkor nem gyártó – háztartásigép-gyártó beadványának egy részét (lásd az ideiglenes rendelet (10) és (104) preambulumbekezdését). A szóban forgó beadványban a háztartásigép-gyártó kitér arra, hogy a dömpingelt behozatalból adódóan nem hasonló termékeinek közösségi értékesítései vonatkozásában negatív következményekkel kellett szembenéznie. Ugyanakkor a tény, hogy e gyártónak állítólagosan negatív következményekkel kellett szembenéznie, még nem tekinthető meggyőző bizonyítéknak arra vonatkozóan, hogy valamennyi nagy kapacitású, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógépet érintett terméknek kell tekinteni, figyelmen kívül hagyva, hogy mely, a fentiekben ismertetett szegmensbe tartoznak. Megállapítást nyert, hogy a két termék fizikai és műszaki jellegzetességei nagy mértékben eltérőek.

(11)

Ezért megállapítható, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek piacát alkotó három szegmens világosan elkülönül. Következésképpen semmi sem indokolja az érintett termék körének kiterjesztését annak érdekében, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek mindegyik típusát magában foglalja, ahogyan az érintett exportőr kérelmezte. Ennek következtében az i. állítást elutasították.

(12)

Az említett exportőr ii. állításával arra törekszik, hogy a kombinált hűtő-és fagyasztógépek az ideiglenes rendelet (12) preambulumbekezdésében említett bizonyos modellje (a továbbiakban: a háromajtós modell) kerüljön ki a termékkörből.

(13)

Az eljárás kezdete óta a Bizottság a termékkört külső jellegzetességek alapján határozta meg, vagyis az alapján, hogy a termék legalább két, egymás mellett elhelyezkedő külön lengőajtóval rendelkezik. E megközelítés megfelelőnek bizonyult mind a fizikai jellegzetességek, mind fogyasztói szemlélet tekintetében. A fizikai jellegzetességek vonatkozásában a két, egymás mellett elhelyezkedő lengőajtót tekintették a legszembetűnőbb jellegzetességnek. A fogyasztói szemlélet vonatkozásában a legfőbb szempontot az a tény jelentette, hogy maga a panaszos is folyamatosan dobozos hűtőgépként forgalmazta és reklámozta a háromajtós modellt. A Bizottság tudomására jutott, hogy a belső rekeszek elhelyezkedése eltér a dobozos hűtőgépek, illetve a háromajtós modellek esetében, ugyanakkor e különbséget nem tekintették számottevőnek ahhoz, hogy kizárják a háromajtós dobozos hűtőgépet a termékmeghatározásból, mivel e vonatkozásban nem nyújtottak be meggyőző bizonyítékokat. Az akkor rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az ideiglenes rendelet (14) preambulumbekezdésében megállapította, hogy „nincs a dobozos hűtőgépnek semmilyen általánosan használt meghatározása”.

(14)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően a kérdést tovább vizsgálták. A fent említett exportőr további bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a dobozos hűtőgépek szegmensének meghatározását nem az ajtók elhelyezkedésére, hanem a rekeszek belső kialakítására kellene alapozni. A végső megállapítások közzététele után, az említett exportőr által szolgáltatott további bizonyítékok fényében néhány vezető kutatóintézet és besorolást végző testület – amelyek többségükben a belső kialakítás és nem az ajtók elhelyezkedése alapján sorolják be a dobozos hűtőgépeket – álláspontjának további értékelésére került sor. Mindez annak megállapításához vezetett, hogy a fizikai jellegzetességek vonatkozásában a háromajtós modell nem tartozik a dobozos hűtőgépek szegmensébe, amint az a (10) preambulumbekezdésben is szerepel. A fogyasztói szemlélet vonatkozásában mind a panaszos, mind a közösségi gazdasági ágazat fogyasztói felméréseket nyújtottak be álláspontjuk alátámasztása végett, e felmérések eredményei azonban ellentmondtak egymásnak. Ezért e tekintetben nem vonhatók le egyértelmű következtetések.

(15)

A fentiekből következik, hogy a háromajtós modell az alulra szerelt fagyasztós kombinált hűtőgépek szegmenséhez, nem pedig a dobozos hűtőgépek szegmenséhez tartozónak tekintendő. Ennélfogva a ii. állítást elfogadták.

(16)

Ebből adódóan a termékkör az ideiglenes rendeletben szereplő meghatározásának felülvizsgálatát helyénvalónak ítélték. Ebből adódóan az érintett termék a jelenleg az ex 8418 10 20 KN-kód alá sorolható, a Koreai Köztársaságból származó, 400 litert meghaladó űrtartalmú kombinált hűtő-fagyasztógép(-egység), amelynek fagyasztó- és hűtőrekesze egymás mellett helyezkedik el.

(17)

Észrevételek hiányában a rendes érték vonatkozásában az ideiglenes rendelet (18)–(22) preambulumbekezdéseiben szereplő megállapításokat meg kell erősíteni.

(18)

Az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint a Közösségbe irányuló, kapcsolt importőrökön keresztül lebonyolított értékesítések esetében az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az első független vásárlóval szembeni viszonteladási ár alapján állapították meg. Az exportár megállapításakor egy olyan vállalat haszonkulcsát alkalmazták, amely az érintett termék független importőrének tekinthető. Miután az érdekelt felek tudomására hozták a végső megállapításokat, egy exportáló gyártó azt az információt nyújtotta be, hogy az e haszonkulcs megállapításához figyelembe vett vállalat nem független importőr, hanem a vállalat egyik kapcsolt importőrének első független vásárlója. Az állítást alaposan megvizsgálták, majd arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett vállalat valóban nem számít független importőrnek. Következésképpen az a döntés született, hogy a vállalat haszonkulcsa nem alkalmazható az exportárak megállapításakor. Ezért az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdése szerinti ésszerű haszonkulcs megállapítása érdekében alternatív adatforrásra volt szükség. E vizsgálat keretein belül nem volt lehetőség alternatív független importőr nyereségre vonatkozó információinak megszerzésére. Ezért tekintettel arra a tényre, hogy a két termék ugyanazon háztartásigép-gyártó ágazathoz tartozik, illetve hogy ugyanazok az érintett koreai exportáló gyártók, ésszerűnek tartották e célból a mikrohullámú sütőkre vonatkozó dömpingellenes eljárásban (4) megállapított 5 %-os haszonkulcs alkalmazását.

(19)

További megjegyzések hiányában az ideiglenes rendelet (23)–(24) preambulumbekezdéseiben szereplő, az exportár meghatározására vonatkozó megállapításokat meg kell erősíteni.

(20)

Az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdésében említettek szerint azokban az esetekben, amikor nem lehet közvetlenül összehasonlítani az exportált és a belföldön értékesített modelleket, az exportáló gyártók belföldi értékesítéseire vonatkozó rendes érték lehető legpontosabb megállapítása érdekében az egyes modellek vonatkozásában megállapított rendes érték tekintetében kiigazítást tettek, hogy megfelelően tükrözzék a belföldön értékesített és az exportált modellek fizikai jellemzői közötti eltérések piaci értékét az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése a) pontjának megfelelően. Két exportáló gyártó kétségbe vonta az ideiglenes szakaszban végzett kiigazítást.

(21)

Az egyik exportáló gyártó azt állította, hogy nem lett volna szükség kiigazításra, mert még ha vannak is eltérések az exportált és a belföldön értékesített, összehasonlításra ajánlott modellek fizikai jellegzetességei között, ezek a különbségek nincsenek hatással a piaci árra. Ezt az állítást el kellett utasítani, mivel az exportált és az összehasonlításra ajánlott, belföldön értékesített modellek között hét eltérést találtak; az eltérések között gyakran szerepelt olyan fontos elem, mint a jég-és vízadagoló, az ajtó kidolgozása és a hőmérséklet-szabályozó rendszer. Ezért – a hagyományos gazdasági logikából kiindulva – valószínű, hogy ezek az eltérések hatással vannak a modellek piaci értékére.

(22)

A másik exportáló gyártó, amelynek rendelkezésre bocsátott adatain a Bizottság az ideiglenes szakasz során kiigazítást végzett annak érdekében, hogy azok a fizikai jellegzetességek közötti eltérések piaci értékét megfelelően tükrözzék, kétségbe vonta a számítás eredményeit. Miután nyilvánosságra hozták a végső megállapításokat, a vállalat rámutatott a bizottsági megközelítés néhány olyan elemére, amelyek az ily módon kiszámított rendes érték torzulását eredményezhetik, és kérvényezte, hogy az exportált modellek tekintetében a rendes érték megállapítására a megfelelő belföldi értékesítések figyelembevétele nélkül kerüljön sor. Az állítást megvizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a vállalat fizikai jellegzetességek tekintetében tett állításával kapcsolatos egyes bizottsági kiigazítások a rendes értékek torzulását okozhatták. Ezért az a döntés született, hogy e vállalat vonatkozásában a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban állapítják meg azokban az esetekben, amikor az exportált modellek és a belföldön értékesített modellek közötti közvetlen összehasonlítás nem lehetséges.

(23)

Mindhárom exportáló gyártó vitatta azt az ideiglenes megállapítást, amely szerint nem adható meg a belföldi értékesítéseik után állítólagosan felmerült hitelköltségeik miatt az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése g) pontja értelmében igényelt kiigazítás. A három exportáló gyártó alátámasztotta, hogy az alkalmazott hitelfeltételeket szerződésben állapították meg és juttatták érvényre a vállalatok. Azt is bemutatták, hogy a számlák összekapcsolhatók a kifizetésekkel. A fentiekre tekintettel megállapították, hogy a belföldi hitelköltségek hatást gyakorolnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése szerinti ár-összehasonlíthatóságra, ezért az a döntés született, hogy ezekre a költségekre kiigazítás adható.

(24)

Az egyik exportáló gyártó azt kérte, hogy a dömping kiszámításakor ne vegyék figyelembe a sérült és/vagy hibás áruk kapcsolt importőrei általi értékesítését. Ezen értékesítésekről, amelyek a vállalat közösségi piacon megvalósuló értékesítéseinek csak igen kis részét képezték, külön jelentés készült, és az értékesítéseket a helyszíni ellenőrzések során ellenőrizték. Bizonyítást nyert, hogy ezek az értékesítések valóban hibás vagy sérült termékekre vonatkoznak, és az ezen termékek fogyasztói és árai teljes mértékben elkülönülnek a rendes értékesítések fogyasztóitól és áraitól. Tekintettel a vállalat belföldi piacán történő összehasonlítható értékesítések hiányára ezen értékesítések vonatkozásában nem lehetett értékelhető összehasonlítást végezni. Ezért ezt a kérelmet elfogadták.

(25)

Ugyanezen exportáló gyártó vitatta a Bizottság arra vonatkozó ideiglenes megállapítását, miszerint az exportárnak az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése e) pontja szerinti kiigazítása érdekében elutasítja a bejelentett tengeri szállítási költségeket. A bejelentett tengeri szállítási költségeket azért utasították el, mert egy kapcsolt vállalat számlázta ki őket az exportőr számára. Az exportáló gyártó most bebizonyította, hogy a kapcsolt vállalat logisztikai egység, amely a szállítási szolgáltatások vonatkozásában független hajózási társaságokkal szerződött. Bebizonyosodott továbbá, hogy a kapcsolt vállalat az exportőr számára a szállítás tényleges, a független hajózási társaságok által kiszámlázott költségét, valamint szolgáltatásai ellenében ésszerű felárat számlázott ki. Ezért az a döntés született, hogy a bejelentett tengeri szállítási költségek megbízhatónak tekinthetők, így a számításokat ennek megfelelően módosították.

(26)

Az e rendelet (22)–(25) preambulumbekezdéseiben kifejtett, végrehajtott kiigazításoktól eltekintve az ideiglenes rendelet (25)–(30) preambulumbekezdéseiben a rendes érték és az exportárak összehasonlításával kapcsolatban tett megállapításokat megerősítik.

(27)

Mindhárom vállalat vitatta a módszert, amelyet a Bizottság a dömpingkülönbözet kiszámításához használt. Az ideiglenes rendelet (31)–(34) preambulumbekezdéseiben elmagyarázottaknak megfelelően a dömping kiszámításában a régiónként eltérő exportárak lényeges különbségének tükrözése érdekében, valamint mert a rendes érték súlyozott átlagának az exportárak súlyozott átlagával való összehasonlítása, vagy pedig az egyedi exporttranzakcióknak a belföldi értékesítési tranzakciókkal való összehasonlítása nem tükrözte volna a gyakorolt dömping teljes mértékét, a rendes érték súlyozott átlagát hasonlították össze a Közösségbe irányuló összes egyedi exporttranzakció áraival. Mindhárom exportáló gyártó vonatkozásában megállapították, hogy régiónként jelentős eltérések mutatkoznak az értékesítési árak között, és az ideiglenes rendelet (31)–(34) preambulumbekezdéseiben már említett okokból kifolyólag indokolt volt a rendes érték súlyozott átlagának a Közösségbe irányuló összes egyedi exporttranzakció áraival történő összehasonlítása. Az exportáló gyártók állításait ezért elutasítják.

(28)

A fenti kiigazítások fényében és egyes számítási hibák kijavítását követően a véglegesen megállapított dömping összege, a vámkezelés előtti közösségi határparitáson számított nettó CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(29)

E tekintetben új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (37)–(40) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(30)

Az ideiglenes intézkedések elrendelését követően a termékkör meghatározását felülvizsgálták, amint azt a fenti, (16) preambulumbekezdés ismerteti. Ennek megfelelően a háromajtós modellre vonatkozó adatokat nem vették figyelembe a kárelemzés folyamán. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a vizsgálati időszak alatt a közösségi gazdasági ágazat nem gyártotta ezt a terméktípust és a háromajtós modell Koreai Köztársaságból származó, Közösségbe importált mennyisége elhanyagolhatónak tekinthető.

(31)

Mivel megállapították, hogy a Samsung Electronics Corporation (a továbbiakban: Samsung) dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt (lásd a fenti (28) preambulumbekezdést), különbséget kell tenni ezen behozatal, illetve a többi, Koreai Köztársaságból származó behozatal között. A továbbiakban ez utóbbira „dömpingelt behozatalként” történik utalás. Az ideiglenes rendelet (44)–(47) preambulumbekezdései helyébe ezért az alábbi megfontolások lépnek. A bizalmasság megőrzése érdekében a két fennmaradó koreai gyártó behozatalával kapcsolatos adatokat indexált formában adjuk meg.

(32)

Ennek alapján a dömpingelt behozatal mennyisége számottevő (266 %-os) emelkedést mutat 2002 és a vizsgálati időszak között. 2002 és 2003 között 83 %-kal, 2004-ben további 153 százalékponttal, és végül a vizsgálati időszakban további 30 százalékponttal emelkedett. A vizsgálati időszak alatt a dömpingelt behozatal mennyisége 180 000 és 250 000 készülék között mozgott.

(33)

A dömpingelt behozatalnak megfelelő piaci részesedés hozzávetőlegesen 20 százalékponttal emelkedett 2002 és a vizsgálati időszak között, ami a vizsgálati időszak végére elérte a 42–50 %-os szintet. Az indexek tekintetében a piaci részesedés 21 %-kal emelkedett 2003-ban, további 43 százalékponttal 2004-ben, és 6 százalékponttal a vizsgálati időszak alatt. Összességében a piaci részesedés növekedése 70 %-ot tett ki 2002 és a vizsgálati időszak között.

(34)

Végül a dömpingelt behozatalt jellemző átlagár hozzávetőlegesen 5 %-kal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, és a modellek közötti összehasonlítást alapul véve a dömpingelt behozatal révén az érintett exportőrtől függően a termékeket 34,4–42 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál.

(35)

Hasonlóképpen az ideiglenes rendelet (68) preambulumbekezdése helyébe az alábbiak lépnek. Az érintett termék Koreai Köztársaságból származó dömpingelt behozatalának mennyisége 2002 és a vizsgálati időszak között jelentősen, 266 %-kal növekedett, a dömpingelt behozatalnak megfelelő közösségi piaci részesedés pedig hozzávetőlegesen 20 százalékponttal nőtt 2002 és a vizsgálati időszak között. A dömpingelt behozatal átlagárai folyamatosan alacsonyabbak voltak a közösségi gazdasági ágazat figyelembe vett időszakot jellemző árainál. A modellek súlyozott átlag alapján történő összehasonlítása szerint a dömpingelt behozatal révén az exportőrtől függően a termékeket 34,4–42 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál, míg néhány modell esetében ezt meghaladó alákínálást állapítottak meg.

(36)

A kárral kapcsolatos további új vagy megalapozott információ, illetve érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (41)–(71) preambulumbekezdései megerősítést nyernek, ez alól kivételt képeznek a fentiekben tárgyalt (44)–(47) és (68) preambulumbekezdés.

(37)

Amint az a fentiekben is szerepel, megállapították, hogy a Samsung dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt. Ugyanakkor a dömpingelt behozatal mennyiségének számottevő, 266 %-os emelkedése 2002 és a vizsgálati időszak között, az ennek megfelelő, 20 százalékpontos emelkedés a piaci részesedést tekintve, valamint az alákínálás mind egybeesett a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlásával.

(38)

Mivel a Samsung dömpingkülönbözete de minimis volt a vizsgálati időszak alatt, meg kellett vizsgálni, hogy a Samsungtól származó behozatal okozhatott-e kárt a közösségi gazdasági ágazatnak. A bizalmasság megőrzése érdekében a Samsunggal kapcsolatos adatokat az alábbiakban indexált formában adjuk meg.

(39)

2002 és a vizsgálati időszak között a Samsungtól származó behozatal mennyisége 88 %-kal növekedett. Részletesebben, 2002 és 2003 között 56 %-kal, 2004-ben további 27 százalékponttal, és végül a vizsgálati időszakban további 5 százalékponttal emelkedett. A vizsgálati időszak alatt a Samsungtól származó dömpingelt behozatal mennyisége 100 000 és 170 000 készülék között mozgott.

(40)

A Samsungtól származó behozatalnak megfelelő piaci részesedés hozzávetőlegesen 5 százalékponttal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, ami a vizsgálati időszakra 28–36 %-os szintet ért el. Az indexek tekintetében a piaci részesedés 3 %-kal emelkedett 2003-ban, azonban 13 százalékponttal csökkent 2004-ben, és további 2 százalékponttal a vizsgálati időszak alatt. Összességében a piaci részesedés csökkenése 12 %-ot tett ki 2002 és a vizsgálati időszak között.

(41)

Végül, a Samsungtól származó behozatalt jellemző átlagár hozzávetőlegesen 14 %-kal csökkent 2002 és a vizsgálati időszak között, és a modellek közötti összehasonlítást alapul véve a Samsungtól származó behozatal révén a termékeket 34,1 %-kal kínálták olcsóbban a közösségi gazdasági ágazat árainál.

(42)

Tekintve a Samsungtól származó behozatal mennyiségét és a megállapított alákínálást, nem lehet kizárni, hogy a kérdéses behozatal hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz. Ugyanakkor megjegyezendő, hogy: i. 2002 és a vizsgálati időszak között a Samsungtól származó behozatal mennyisége jóval lassabb ütemben növekedett mint a Koreai Köztársaságból származó egyéb behozatal; ii. 2002 és a vizsgálati időszak között az egyéb koreai behozatallal ellentétben a Samsungtól származó behozatal piaci részesedése mintegy 5 százalékponttal csökkent; iii. a fentiekből adódó, a vizsgálati időszakra jellemző közösségi piaci jelenlét a Samsungtól származó behozatal vonatkozásában – mind a mennyiség, mind a piaci részesedés tekintetében – jóval elmaradt az egyéb koreai behozataltól; iv. a modellek közötti összehasonlítás rámutatott, hogy a Samsung árai – annak ellenére, hogy alacsonyabbak mint a közösségi gazdasági ágazat árai – következetesen meghaladták az egyéb koreai behozatalra jellemző árakat.

(43)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Samsungtól származó behozatal hozzájárult a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, azonban mindez jóval kisebb méreteket öltött, mint a másik két koreai gyártótól származó dömpingelt behozatal. Ezért a Samsungtól származó behozatal hatásai nem tekinthetők elégségesnek ahhoz, hogy megtörjék a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést.

(44)

További új vagy megalapozott információ, illetve érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (72)–(96) preambulumbekezdései megerősítést nyernek, ez alól kivételt képez a fentiekben tárgyalt (73) preambulumbekezdés első mondata.

(45)

E tekintetben új és megalapozott információ vagy érvelés hiányában az ideiglenes rendelet (97)–(114) preambulumbekezdéseit megerősítik.

(46)

A dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és közösségi érdekkel kapcsolatban hozott következtetések tekintetében, és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban a megállapított dömpingkülönbözet szintjének megfelelő, de az ideiglenes rendelet (119) preambulumbekezdésében bemutatott és ezen rendeletben megerősített kárkülönbözetnél nem magasabb végleges dömpingellenes vámot kell kivetni. Mivel a kárkülönbözet szintje mindig magasabb volt, mint a dömpingkülönbözet, az intézkedéseknek az utóbbin kell alapulniuk.

(47)

A végleges vámok a következők:

(48)

Tekintettel a Koreai Köztársaság exportáló gyártóinál tapasztalható dömpingkülönbözetek nagyságára, és figyelembe véve a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár mértékét, szükségesnek vélik, hogy az ideiglenes rendeletben elrendelt ideiglenes dömpingellenes vámok formájában biztosított összegeket a kiszabott végleges vámok mértékéig véglegesen beszedjék. Mivel a háromajtós modell nem szerepel a termékmeghatározásban (lásd a fenti (12)–(16) preambulumbekezdéseket), továbbá a végleges vámok alacsonyabbak, mint az ideiglenesek, a háromajtós modellek behozatala vonatkozásában ideiglenesen biztosított összegeket vagy azok a végleges dömpingellenes vámokat meghaladó részét el kell engedni.

(49)

Az e rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeket e vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért azok e vállalatok esetében a vizsgálat során talált helyzetet tükrözik. Ezek a vámok (a „minden egyéb vállalatra” országosan alkalmazandó vámokkal szemben) kizárólag az érintett országból származó és az említett vállalatok, azaz jogi személyek által gyártott termékek behozatalára alkalmazhatók. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében név és cím szerint kifejezetten meg nem nevezett vállalat által gyártott importált termék, ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is, nem részesülhet e vámtételek előnyeiből; azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell kivetni.

(50)

Minden olyan kérelemmel, amely ezeknek az egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeknek az alkalmazását célozza (például a szervezet névváltozását vagy az új termelési, illetve értékesítési egységek kialakítását követően), haladéktalanul a Bizottsághoz kell fordulni, rendelkezésre bocsátva az összes vonatkozó információt, különösen a vállalat tevékenységében bekövetkező minden olyan változást illetően, amely a vállalat termelését, belföldi és exportértékesítéseit érinti, amely például a névváltoztatással, illetve a termelési és értékesítési egységekben bekövetkező változással kapcsolatban áll. Szükség esetén a rendeletet megfelelően módosítják az egyedi vámokban részesülő vállalatok felsorolásának frissítésével,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/18

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/20

(1)

A 795/2004/EK bizottsági rendelet (2) 2005-től bevezeti az egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(2)

A rendszer nemzeti szintű igazgatási és operatív végrehajtásának tapasztalatai azt mutatták, hogy egyrészről további részletes szabályokra van szükség, másrészről a meglévő szabályokat világosabban kell megfogalmazni, és ki kell igazítani.

(3)

A támogatási jogosultságok termelők részére történő átruházásának megkönnyítése érdekében rendelkezni kell a földterület nélküli jogosultságok törtrészeinek megállapításáról és átruházásáról.

(4)

Amennyiben az olyan támogatási jogosultságokat, amelyeknek az egységértékét a nemzeti tartalékok egyes referenciamennyiségei után több mint 20 %-kal megnövelték, nem az 1782/2003/EK rendelet 42. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban használták fel, csak az érték növekménye kerül vissza azonnal a nemzeti tartalékba.

(5)

A termelő kompenzálását célzó igazgatási aktusok vagy bírósági határozatok esetében a nemzeti tartalékból kiutalt jogosultságokra nem vonatkoznak az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkének (8) bekezdése szerinti korlátozások.

(6)

A támogatási jogosultságok mozgásának megkönnyítése érdekében a termelők önkéntes alapon juttathatnak támogatási jogosultságokat a nemzeti tartalékba.

(7)

A 795/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Mivel az 1. cikk (2) és (4) bekezdésében ismertetett esetek 2005. január 1-jétől, illetve 2006. január 1-jétől már fennállhattak, helyénvaló rendelkezni arról, hogy ezek a bekezdések ezektől az időpontoktól kezdve visszamenőleges hatállyal alkalmazandók legyenek.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának véleményével,

1.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 6. cikk (3) bekezdése harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az 1782/2003/EK rendelet 42. cikke (8) bekezdésének első albekezdése olyan támogatási jogosultságokra alkalmazandó, amelyeknek az egységértékét több mint 20 %-kal megnövelték e bekezdés második albekezdésével összhangban. A szóban forgó rendelet 42. cikke (8) bekezdésének második albekezdése csak az olyan támogatási jogosultságok megnövelt értékéig alkalmazandó, amelyeknek az egységértékét több mint 20 %-kal megnövelték e bekezdés második albekezdésével összhangban.”

3.

A 23a. cikk a következő mondattal egészül ki:

„A szóban forgó rendelet 42. cikkének (8) bekezdése az e cikk alapján kiutalt támogatási jogosultságokra nem alkalmazandó.”

4.

A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A mezőgazdasági termelők, a területpihentetési támogatási jogosultságok kivételével, önkéntes alapon juttathatnak támogatási jogosultságokat a nemzeti tartalékba.”

5.

Az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„50. cikk

(1)   A tagállamok minden évben elektronikus úton közlik a Bizottsággal a következőket:

(2)   Az egységes támogatási rendszernek az 1782/2003/EK rendelet 58. cikkében meghatározott regionális végrehajtása esetén a tagállamok az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének szeptember 15-éig közlik a (3) bekezdéssel összhangban megállapított felső határ megfelelő részét.

Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozóan az (1) bekezdés a) pontjában említett információk alapját az ideiglenes támogatási jogosultságok képezik. A végleges támogatási jogosultságokon alapuló hasonló információkat a következő év március 1-jéig közlik.

(3)   Az 1782/2003/EK rendelet 69. cikke szerinti intézkedések alkalmazása esetén a tagállamok szeptember 1-jéig közlik a folyó évre vonatkozó összes kérelem számát, valamint a szóban forgó cikk értelmében az összegek visszatartásában érintett egyes ágazatok esetében a kérelmekhez kapcsolódó teljes összeget.

Szeptember 1-jéig a szóban forgó rendelet 69. cikke alapján az előző évre elfogadott kérelmek összmennyiségével kapcsolatos végleges adatokat, valamint az említett cikk értelmében az összegek visszatartásában érintett egyes ágazatoknak nyújtott támogatások teljes összegét.”

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/22

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra kitűzött kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/24

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra kitűzött kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/26

(1)

A bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 51/2006/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat ír elő a 2006. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett állományoknak a mellékletben szereplő tagállam lobogója alatt hajózó vagy az abban a tagállamban bejegyzett halászhajók általi halászata kimerítette a 2006-ra kitűzött kvótát.

(3)

Ezért szükséges megtiltani ezen állomány halászatát, valamint a fedélzeten való tárolását, átrakodását és kirakodását,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/28

(1)

A Bizottság 2005. június 1-jén közzétette i2010 elnevezésű kezdeményezését, amely a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminősége érdekében az új információs technológiák előnyeinek optimális kihasználását célozza. A Bizottság az i2010 kezdeményezés kulcsfontosságú elemeként jelölte meg a digitális könyvtárakat. Az „i2010: digitális könyvtárak” című, 2005. szeptember 30-i közleményében (1) a Bizottság stratégiát hirdetett Európa kollektív emlékezetének digitalizálására, online hozzáférhetőségére és digitális megőrzésére. Ez a kollektív emlékezet nyomtatott termékeket (könyveket, folyóiratokat, hírlapokat), fényképeket, múzeumi tárgyakat, levéltári dokumentumokat és audiovizuális anyagokat (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok) foglal magában.

(2)

Célszerű olyan intézkedéseket ajánlani a tagállamok figyelmébe, amelyek révén az internet felhasználásával optimalizálható az európai kulturális örökségben rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása.

(3)

Ebben az összefüggésben bátorítani kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását. Az online elérhetőség lehetővé teszi a polgárok számára Európa-szerte mindenütt, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a kérdéses anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. A digitalizált anyagok különböző gazdasági ágazatokban, például az idegenforgalomban vagy az oktatásban, valamint az alkotó tevékenység céljára is felhasználhatók.

(4)

A 2005–2006. évi kulturális munkatervre vonatkozó, 2004. november 15–16-i tanácsi következtetések kiemelik az alkotó tevékenység és a kreatív iparágak jelentőségét az európai gazdasági növekedés szempontjából, és a digitalizálás terén rámutatnak az összehangolt fellépés szükségességére.

(5)

A mozgóképörökségről és a kapcsolódó ágazati tevékenységek versenyképességéről szóló, 2005. november 16-i 2005/865/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (2) már ajánlotta a tagállamoknak, hogy alkalmas intézkedések elfogadásával erősítsék a digitális és az új technológiák felhasználását a filmalkotások összegyűjtésében, katalogizálásában, megőrzésében és helyreállításában. A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlást.

(6)

A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokhoz szélesebb körben is hozzáférhessenek. Egyes esetekben egyedül digitalizálás révén biztosítható, hogy az anyag fennmaradjon a jövő nemzedékek számára. Ennek megfelelően a tagállamokban máris számos kezdeményezés történt a digitalizálás terén, az erőfeszítések azonban még szórványosak. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az anyagok kiválasztásának következetességét, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések valóra váltásához.

(7)

A digitalizálás magánfinanszírozása és a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további bátorítást érdemelnek.

(8)

Az új technológiákra és a nagy léptékű digitalizáló műhelyekre irányuló beruházások úgy csökkenthetik a digitalizálás költségeit, hogy közben megmarad vagy javul a minőség; ezért ezek a beruházások ajánlásra érdemesek.

(9)

Egy egységes, többnyelvű hozzáférési pont lehetővé tenné Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális örökségének online kutathatóságát. Egy ilyen hozzáférési pont érzékelhetőbbé tenné ezt az örökséget, és kiemelné a közös vonásokat. A hozzáférési pontot célszerű folyamatban lévő kezdeményezésekre, például az Európai Könyvtárra építeni, amelyben Európa könyvtárai máris együttműködnek. A munkába lehetőség szerint be kell vonni a kulturális anyagokhoz fűződő jogok magánszektorbeli tulajdonosait és valamennyi érdeklődő érintettet is. Bátorítani kell, hogy a tagállamok és a kulturális intézmények erősen elkötelezzék magukat egy ilyen hozzáférési pont kialakítása mellett.

(10)

A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni. Ebből a szempontból különösen lényeges az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 5. cikke (3) bekezdésének n) pontja, 5. cikkének (5) bekezdése és (40) preambulumbekezdése. Olyan területeken, mint például a gazdátlan művek – azaz olyan, szerzői jogi oltalom alatt álló művek, amelyek jogosultjait nehéz vagy lehetetlen felkutatni – vagy a kereskedelmi forgalomban már nem kapható, illetve már nem forgalmazott (audiovizuális) művek esetében engedélyeztetési mechanizmusok révén elősegíthető a jogviszonyok tisztázása, és ezáltal segíthetők a digitalizálásra és az online hozzáférhetővé tételre irányuló erőfeszítések. Ezeket a mechanizmusokat ennek megfelelően, a jogtulajdonosokkal szoros együttműködésben bátorítani kell.

(11)

Egyes nemzeti jogi rendelkezések gátolhatják a köztulajdonban lévő művek felhasználását például azzal, hogy a mű minden egyes többszörözéséhez közigazgatási aktust követelnek meg. Az ilyen gátló tényezőket fel kell kutatni, és lépéseket kell tenni felszámolásukra.

(12)

A holnap emlékezetének megőrzéséről – a digitális tartalomnak a jövő nemzedékek számára történő megőrzéséről szóló, 2002. június 25-i 2002/C 162/02 tanácsi állásfoglalás (4) célkitűzéseket és indikatív intézkedéseket javasol a digitális tartalom jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében. Egyelőre azonban a digitális tartalom megőrzése terén a tagállamok nem rendelkeznek világos és átfogó politikákkal. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elkallódását eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony módjainak kifejlesztése messzire mutat, és nemcsak a közintézmények kulturálisanyag-megőrző tevékenységére hat ki, hanem minden olyan szervezetre is, amely digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy digitális anyagokat kíván megőrizni.

(13)

Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést bátorítani kell.

(14)

Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, miáltal minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos eljárási teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról,

1.

az átfedések kiküszöbölése, valamint az európai szintű együttműködés és szinergiák lehetőségeinek kihasználása érdekében gyűjtsenek információkat azokról a könyvekről, folyóiratokról, hírlapokról, fényképekről, múzeumi tárgyakról, levéltári dokumentumokról és audiovizuális anyagokról (a továbbiakban együtt: kulturális anyagok), amelyeknek jelenleg folyik vagy tervbe van véve a digitalizálása, és hozzanak létre olyan áttekintéseket, amelyek számba veszik ezeket az erőfeszítéseket;

2.

a levéltárakban, a könyvtárakban és a múzeumokban található analóg anyagok digitalizálására vonatkozóan tűzzenek ki olyan számszerű célokat, amelyek jelzik az európai digitális könyvtárba felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint a közigazgatás által erre a célra szánt költségvetést;

3.

bátorítsák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek újfajta forrásokat biztosítanak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozásához;

4.

a digitalizálásra szakosodott európai központok részeként vagy velük szoros együttműködésben hozzanak létre és tartsanak fenn nagy léptékű digitalizáló műhelyeket;

5.

egy egységes, többnyelvű, Európa megosztott – azaz különböző helyeken, különböző szervezeteknél őrzött – digitális kulturális anyagainak elérését biztosító hozzáférési pont kialakításával segítsék egy európai digitális könyvtár ügyét, és ennek céljából:

6.

javítsák a kulturális anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit, és ennek céljából:

7.

a szerzői jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alakítsanak ki olyan nemzeti stratégiát a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére és hozzáférhetőségére, amely:

8.

ezekről a stratégiákról és cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat;

9.

a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával tegyék lehetővé nemzeti jogukban a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét;

10.

az eredetileg digitális formában létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikák és eljárások kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltéréseinek megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket;

11.

a szellemi tulajdonjogokra irányadó közösségi és nemzetközi jogi rendelkezések teljes mértékű tiszteletben tartásával rendelkezzenek nemzeti jogukban a webes tartalom ezzel megbízott intézmények általi, az interneten található anyagok összegyűjtésére alkalmas technikák, például a webes szüretelés („web-harvesting”) igénybevételével történő megőrzéséről;

12.

tizennyolc hónappal ezen ajánlásnak Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről.

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/31

(1)

A 91/414/EGK irányelv előírja a növényvédő szerekben engedélyezett hatóanyagok közösségi jegyzékének összeállítását.

(2)

A Calliope SAS 2004. december 12-én dossziét nyújtott be a kromafenozid hatóanyagra vonatkozóan a magyar hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt. A Nissan Chemical Europe SARL 2005. május 19-én dossziét nyújtott be a haloszulfuron hatóanyagra vonatkozóan az olasz hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt. A Bayer CropScience AG 2005. november 25-én dossziét nyújtott be a tembotrion hatóanyagra vonatkozóan az osztrák hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt. Az ISAGRO SpA 2005. szeptember 2-án dossziét nyújtott be a valifenal hatóanyagra vonatkozóan a magyar hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt. A Central Science Laboratory 2005. március 16-án dossziét nyújtott be a cukkini sárga mozaik vírus legyengített vírustörzsére vonatkozóan a brit hatóságokhoz, a hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelemmel együtt.

(3)

Az Egyesült Királyság, Ausztria, Olaszország és Magyarország hatóságai jelezték a Bizottságnak, hogy előzetes vizsgálat alapján a szóban forgó hatóanyagokra vonatkozó dossziék vélhetően megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. A benyújtott dossziék vélhetően ugyancsak megfelelnek az adott hatóanyagot tartalmazó egy növényvédő szerre vonatkozóan a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek. A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban az érdekelt kérelmezők ezt követően továbbították a dossziékat a Bizottságnak és a többi tagállamnak, valamint az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságnak.

(4)

E határozat révén közösségi szinten hivatalosan meg kell erősíteni, hogy a dossziék elvben megfelelnek a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében előírt adat- és információszolgáltatási követelményeknek, valamint a kérdéses hatóanyagot tartalmazó legalább egy növényvédő szer tekintetében a III. mellékletben előírt követelményeknek.

(5)

Ez a határozat nem érinti a Bizottságnak azt a jogát, hogy a kérelmezőtől a dossziék egyes pontjainak tisztázása érdekében további adatokat vagy információt kérjen.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/34

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/35

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/35

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/36

1.

A 440. oldalon az (1) preambulumbekezdésben:

2.

A 440. oldalon a (4) preambulumbekezdésben:

3.

A 440. oldalon az 1. cikk 1. pontjában a 6a. cikk (2) bekezdésében:

31.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 236/36