Az Európai Unió L 39/2008

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

13.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 106/2008/EK RENDELETE

(2008. január 15.)

az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról

(átdolgozott változat)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)	Az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2001. november 6-i 2422/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) számos módosításra szorul. Az egyértelműség érdekében az említett rendeletet át kell dolgozni.

(2)

Az irodai berendezések felelősek a teljes villamosenergia-fogyasztás egy jelentős részéért. A közösségi piacon rendelkezésre álló különféle modellek nagyon különböző energiafogyasztási szintekkel rendelkeznek hasonló funkcionalitás esetén, és jelentős lehetőségek állnak rendelkezésre azok energiahatékonyságának javítása terén.

(3)	Az irodai berendezések energiahatékonyságának javítása hozzájárul a Közösség versenyképességének növeléséhez, energiaellátásának biztonságához, valamint a környezet és a fogyasztók védelméhez.

(4)	Fontos a belső piac megfelelő működésére irányuló intézkedések támogatása.

(5)	Kívánatos a nemzeti energiahatékonysági címkézési kezdeményezéseket összehangolni az azok végrehajtása céljából hozott intézkedések iparra és a kereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatásának lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

(6)

Mivel a javasolt intézkedés célját, nevezetesen az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézésre vonatkozó szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ebben a cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének 1997. december 11-én Kyotóban elfogadott Jegyzőkönyve a Közösség számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 8 %-kal történő csökkentését írja elő, legkésőbb a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak folyamán. E célkitűzés elérése érdekében a Közösségen belüli széndioxid-kibocsátások csökkentésére vonatkozó határozottabb intézkedések szükségesek.

(8)

Továbbá az Európai Közösségnek a környezettel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos „A fenntarthatóság felé” című politikai és cselekvési programja felülvizsgálatáról szóló, 1998. szeptember 24-i 2179/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) az energiával kapcsolatos környezetvédelmi követelmények integrációja szempontjából kulcsfontosságúnak tüntette fel a készülékek energiahatékonysági címkézésére vonatkozó rendelkezést.

(9)	Az Európai Közösségben az energiahatékonyságról szóló 1998. december 7-i tanácsi állásfoglalás (5) megkövetelte a készülékek és berendezések címkézésének fokozott használatát.

(10)	Kívánatos az energiahatékonysági követelmények, címkék és vizsgálati módszerek összehangolása, ahol csak lehetséges.

(11)

Az energiahatékony irodai berendezések többsége kevés többletköltséggel vagy többletköltség nélkül beszerezhető, és sok esetben ezért a villamosenergia-megtakarítások következtében bármilyen további költség ésszerűen rövid időn belül megtérülhet. Az energiatakarékossági és a széndioxid csökkentésére vonatkozó célkitűzések ezért költséghatékony módon elérhetők ezen a területen, a fogyasztókat vagy az ipart érő hátrányok nélkül.

(12)

Az irodai berendezések kereskedelme világszerte folyik. Az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló 2006. december 20-i megállapodás (6) (a továbbiakban: a megállapodás) meg kell hogy könnyítse e berendezések nemzetközi kereskedelmét és környezetvédelmét. A megállapodást a Közösségben végre kell hajtani.

(13)

Az Energy Star energiahatékonysági címkét világszerte használják. Az Energy Star címkézési program követelményeinek befolyásolása érdekében a Közösségnek részt kell vennie ebben a programban és a szükséges műszaki előírások összeállításában. A műszaki előírásoknak az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatalával (USEPA) együtt történő meghatározása során a Bizottságnak magas energiahatékonysági követelményeket kell támasztania, tekintettel a Közösség energiahatékonysági politikájára és energiahatékonysági célkitűzéseire.

(14)	Hatékony végrehajtási rendszerre van szükség annak biztosítására, hogy az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési program megfelelően végrehajtásra kerüljön, a gyártók számára tisztességes versenyfeltételeket biztosítson, és megvédje a fogyasztói jogokat.

(15)	Ez a rendelet kizárólag az irodai berendezésekre alkalmazandó.

(16)

A háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelv (7) nem a legmegfelelőbb eszköz az irodai berendezések esetében. Az irodai berendezések energiahatékonyságának elősegítésére a leginkább költséghatékony intézkedés az önkéntes címkézési program.

(17)

A közös műszaki előírások megállapításához és felülvizsgálatához való hozzájárulás feladatát egy megfelelő szervre, az Európai Közösség Energy Star Testületére kell ruházni az energiahatékonysági címkézési rendszer hatékony és semleges végrehajtása érdekében. A nevezett Testületnek nemzeti képviselőkből és az érdekelt felek képviselőiből kell állnia.

(18)

Szükséges biztosítani, hogy az irodai berendezésekre vonatkozó energiahatékonysági címkézési program a közösségi politika prioritásaival és más, például a 92/75/EGK irányelvvel és a közösségi ökocímke odaítélési rendszeréről szóló, 1992. március 23-i 880/92/EGK tanácsi rendelettel (8) létrehozott közösségi címkézési vagy minőségtanúsítási rendszerekkel konzisztens és összehangolt legyen.

(19)

Az energiahatékonysági címkézési programnak ki kell egészítenie az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összefüggésben hozott intézkedéseket. Szükséges ezért biztosítani, hogy az Energy Star program és a környezetbarát tervezési rendszerek konzisztensek és összehangoltak legyenek.

(20)	A fogyasztók megtévesztése és a lehetséges piaci torzulás megakadályozása érdekében kívánatos összehangolni a megállapodáson alapuló közösségi Energy Star programot és az irodai berendezések egyéb önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszereit a Közösségben.

(21)	Szükséges biztosítani az Energy Star program végrehajtásának átláthatóságát és annak a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való egységességét a Közösségen kívüli országok gyártóinak és exportőreinek a rendszerhez való hozzáférése és az abban való részvétele megkönnyítése érdekében.

(22)	E rendelet figyelembe veszi az Energy Star program közösségi végrehajtásának kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzés

Ez a rendelet megállapítja az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programra (a továbbiakban: Energy Star program) vonatkozó szabályokat, ahogyan azok a megállapodásban meghatározásra kerültek.

2. cikk

Hatály

E rendeletet a megállapodás C. mellékletében meghatározott irodai berendezés termékcsoportjaira kell alkalmazni, figyelemmel annak bármilyen módosítására, a megállapodás XII. cikkével összhangban.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„közös embléma”: a megállapodás A. melléklete szerinti jel;

„a program résztvevői”: a gyártók, összeszerelők, exportőrök, importőrök, kiskereskedők és más személyek vagy szervek, akik a c) pontban meghatározott közös műszaki előírásoknak megfelelő, kijelölt energiahatékony irodai berendezések terjesztésére kötelezik el magukat, és akik a Bizottságnál történő nyilvántartásba vételükkel az Energy Star programban való részvételt választották;

c)	„közös műszaki előírások”: az energiahatékonysággal és a teljesítménnyel szembeni követelmények, beleértve az energiahatékony irodai berendezéseknek a közös emblémának megfelelő minősítése meghatározására használt vizsgálati módszereket.

4. cikk

Általános elvek

(1) Az Energy Star programot össze kell hangolni – adott esetben – más közösségi címkézési vagy minőségtanúsítási rendszerekkel és különösen olyan rendszerekkel, mint a 880/92/EGK rendelettel megállapított, az ökocímke odaítélésének közösségi rendszere, a 92/75/EGK irányelvvel megállapított, a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásával, valamint a 2005/32/EK irányelv végrehajtási intézkedéseivel.

(2) A közös emblémát a program résztvevői az egyedi irodai berendezéseiken és a hozzájuk kapcsolódó promóciós anyagon használhatják.

(3) Az Energy Star programban való részvétel önkéntes alapon történik.

(4) Azon irodai berendezéseket, amelyek számára az USEPA engedélyezte a közös embléma használatát, e rendeletnek megfelelőnek kell tekinteni, kivéve ha bizonyíték van ennek ellenkezőjére.

(5) Bármely közösségi megfelelőségértékelési szabály és megfelelőségi jelölés és/vagy a Közösség és harmadik országok között megkötött, a közösségi piachoz való hozzáféréssel kapcsolatos bármely nemzetközi megállapodás sérelme nélkül, a Bizottság vagy a tagállamok megvizsgálhatják az e rendelet alá tartozó és a közösségi piacon forgalomba hozott termékeket, az e rendelet követelményeinek betartása ellenőrzése érdekében.

5. cikk

A program résztvevőinek nyilvántartásba vétele

(1) A programban való részvételre irányuló kérelmeket a Bizottsághoz lehet benyújtani.

(2) A kérelmező programban való részvételét engedélyező határozatot a Bizottság hozza meg annak ellenőrzése után, hogy a kérelmező vállalta, hogy betartja a megállapodás B. mellékletében található közös embléma felhasználói iránymutatását. A Bizottság az Energy Star weboldalon közzéteszi a program résztvevőinek frissített jegyzékét, és azt rendszeresen továbbítja a tagállamoknak.

6. cikk

Az energiahatékonysági feltételek promóciója

A megállapodás időtartamára a Bizottság és más közösségi intézmények, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerinti központi kormányzati hatóságok a közösségi és nemzeti jog, valamint a gazdasági szempontok sérelme nélkül meghatározzák az említett irányelv 7. cikkében meghatározott határértékeket teljesítő vagy azokat túllépő, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó – legalább a közös műszaki előírásokkal megegyező szintű – energiahatékonysági követelményeket.

7. cikk

Más önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerek

(1) A tagállamokban az Energy Star programmal egyidejűleg az irodai berendezésekre vonatkozóan egyéb, már meglévő és új önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerek is működhetnek.

(2) A Bizottság és a tagállamok eljárnak az Energy Star program, illetve a Közösségben vagy a tagállamokban meglévő nemzeti címkézési rendszerek és más címkézési rendszerek közötti szükséges koordináció biztosítása érdekében.

8. cikk

Az Európai Közösség Energy Star Testülete

(1) A Bizottság létrehozza a 9. cikkben említett nemzeti képviselőkből, és az érdekelt felek képviselőiből álló Európai Közösség Energy Star Testületet (EKEST). Az EKEST felülvizsgálja az Energy Star program Közösségen belüli végrehajtását, és szükség szerint tanácsot ad és támogatást nyújt a Bizottságnak, hogy az feladatát a megállapodás IV. cikkében említett irányítási testületként végezhesse.

(2) A Bizottság biztosítja, hogy az EKEST tevékenységei során a lehető legnagyobb mértékben gondoskodjon minden egyes irodai berendezés termékcsoportjára vonatkozóan az adott termékcsoportban érintett valamennyi érdekelt fél – mint például gyártók, kiskereskedők, importőrök, környezetvédő csoportok és fogyasztói szervezetek – kiegyensúlyozott részvételéről.

(3) A Bizottság az EKEST segítségével figyelemmel kíséri a közös emblémával ellátott termékek piaci megjelenését, illetve az irodai berendezések energiahatékonyságának fejlődését a közös műszaki előírások időben történő felülvizsgálata céljából.

(4) A Bizottság megállapítja az EKEST eljárási szabályzatát, figyelembe véve az EKEST-ben résztvevő nemzeti képviselők véleményét.

9. cikk

Nemzeti képviselők

Minden egyes tagállam megfelelően kijelöli az e rendeletben előírt feladatok elvégzéséért felelős nemzeti energiapolitikai szakértőket, hatóságokat vagy személyeket (a továbbiakban: nemzeti képviselők). Amennyiben több mint egy nemzeti képviselőt jelöltek ki, a tagállam meghatározza e képviselők hatáskörét és a rájuk alkalmazandó koordinációs követelményeket.

10. cikk

Munkaterv

Az 1. cikkben megállapított célkitűzéssel összhangban a Bizottság munkatervet dolgoz ki. A munkaterv az Energy Star program fejlesztésére vonatkozó stratégiát tartalmazza, amely az elkövetkező három évre vonatkozóan megállapítja az alábbiakat:

a)	az energiahatékonyság növelésére vonatkozó célkitűzéseket, szem előtt tartva a magas szintű fogyasztó- és a környezetvédelemre való törekvés szükségességét és a piaci térhódítást, amit az Energy Star program közösségi szinten kísérel meg elérni;

b)	azon irodai berendezések nem kimerítő jegyzékét, amelyeket az Energy Star programba való felvétel szempontjából prioritásoknak kell tekinteni;

c)	oktatási és promóciós kezdeményezéseket;

d)	az Energy Star program és a tagállamok más önkéntes energiahatékonysági címkézési rendszerei közötti koordinációra és együttműködésre vonatkozó javaslatokat.

A Bizottság évente legalább egyszer felülvizsgálja munkatervét és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

11. cikk

A műszaki kritériumok felülvizsgálatára vonatkozó előkészítő eljárások

(1) A közös műszaki előírások és a megállapodás C. melléklete alá tartozó irodai berendezés termékcsoportjai és felülvizsgálata előkészítésének céljából, továbbá az USEPA-nak benyújtandó javaslattervezetnek vagy válasznak a megállapodásban és az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/1005/EK tanácsi határozatban (11) meghatározott eljárásoknak megfelelő elküldése előtt az alábbi (2)–(5) bekezdésben meghatározott lépéseket kell megtenni.

(2) A Bizottság felkérheti az EKEST-et, hogy tegyen javaslatot a megállapodás vagy a valamely termékre vonatkozó közös műszaki előírások felülvizsgálatára vonatkozóan. A Bizottság maga is tehet javaslatot az EKEST-nek a megállapodás vagy a valamely termékre vonatkozó közös műszaki előírások felülvizsgálatára. Az EKEST saját kezdeményezésre is tehet javaslatot a Bizottságnak.

(3) A Bizottság konzultál az EKEST-tel, ha az USEPA-tól a megállapodás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot kap.

(4) Ha az EKEST tagjai véleményt nyújtanak be a Bizottságnak, figyelembe kell venniük a megvalósíthatósági és piaci tanulmányok eredményeit, illetve az energiafogyasztás csökkentésére rendelkezésre álló technológiát.

(5) A Bizottság különösen figyelembe veszi a magas követelményeket támasztó közös műszaki előírások felállításának célkitűzését – a megállapodás I. cikkének (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően – az energiafogyasztás csökkentése céljából, és kellő figyelmet fordít a rendelkezésre álló technológiára és a járulékos költségekre. Az EKEST, különösen valamely új közös műszaki előírásokról szóló véleményének benyújtása előtt figyelembe veszi a környezetbarát tervezésről szóló tanulmányok legújabb eredményeit.

12. cikk

Piacfelügyelet és a visszaélések ellenőrzése

(1) A közös embléma csak a megállapodás hatálya alá tartozó termékekkel összefüggésben és a megállapodás B. mellékletében foglalt embléma felhasználói iránymutatásokkal összhangban használható.

(2) Tilos bármely hamis vagy megtévesztő reklám, vagy a közös emblémával összetéveszthető bármely címke vagy embléma használata.

(3) A Bizottság a megállapodás IX. cikke (2), (3) és (4) bekezdésében leírt intézkedések meghozatalával vagy összehangolásával biztosítja a közös embléma megfelelő használatát. A tagállamok adott esetben a rendelet rendelkezéseinek való megfelelőség biztosítása érdekében a saját területükön intézkedéseket hoznak, és arról tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok a Bizottsághoz utalhatják a programban résztvevők nem megfelelésére vonatkozó bizonyítékokat a kezdeti intézkedések megtétele érdekében.

13. cikk

Értékelés

A Bizottság egy évvel a megállapodás lejárta előtt jelentést készít és nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére az energiahatékony irodai berendezések közösségi piacának megfigyeléséről és az Energy Star program eredményességének értékeléséről. A jelentésnek egyaránt tartalmaznia kell minőségi és mennyiségi adatokat, valamint az Energy Star programból eredő előnyökkel kapcsolatos adatokat, nevezetesen az energiamegtakarításra és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése tekintetében a környezeti előnyökre vonatkozó adatokat is.

14. cikk

Felülvizsgálat

Mielőtt a megállapodásban részes felek a megállapodás megújításáról tárgyalnának annak XIV. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a Bizottság értékeli az Energy Star programot a működése során szerzett tapasztalatok fényében.

15. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2422/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

16. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. január 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J. LENARČIČ

(1) HL C 161., 2007.7.13., 97. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. július 10-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. december 17-i határozata.

(3) HL L 332., 2001.12.15., 1. o.

(4) HL L 275., 1998.10.10., 1. o.

(5) HL C 394., 1998.12.17., 1. o.

(6) HL L 381., 2006.12.28., 26. o.

(7) HL L 297., 1992.10.13., 16. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(8) HL L 99., 1992.4.11., 1. o. Az 1980/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 237., 2000.9.21., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(9) HL L 191., 2005.7.22., 29. o.

(10) HL L 134., 2004.4.30., 114. o. A legutóbb az 1422/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 317., 2007.12.5., 34. o.) módosított irányelv.

(11) HL L 381., 2006.12.28., 24. o.

MELLÉKLET

2422/2001/EK rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
1. cikk, utolsó mondat	—
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk (1) bekezdés	4. cikk (1) bekezdés
4. cikk (2) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés
—	4. cikk (3) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés	4. cikk (4) bekezdés
4. cikk (4) bekezdés	4. cikk (5) bekezdés
5. cikk	5. cikk
6. cikk (1) bekezdés	—
6. cikk (2) bekezdés	—
6. cikk (3) bekezdés	6. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk (1) bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés	—
8. cikk (3) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
—	8. cikk (3) bekezdés
8. cikk (4) bekezdés	8. cikk (4) bekezdés
8. cikk (5) bekezdés	—
9. cikk	9. cikk
10. cikk, első bekezdés, bevezető rész	10. cikk, első bekezdés, bevezető rész
10. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés	10. cikk, első bekezdés, a) pont
10. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés	10. cikk, első bekezdés, b) pont
10. cikk, első bekezdés, harmadik francia bekezdés	—
—	10. cikk, első bekezdés, c) pont
10. cikk, első bekezdés, negyedik francia bekezdés	10. cikk, első bekezdés, d) pont
10. cikk, második bekezdés, első mondat	10. cikk, második bekezdés
11. cikk, első bekezdés	11. cikk (1) bekezdés
11. cikk 1. pont	11. cikk (2) bekezdés
11. cikk 2. pont	11. cikk (3) bekezdés
11. cikk 3. pont, első mondat	11. cikk (4) bekezdés
11. cikk 3. pont, második mondat	11. cikk (5) bekezdés, első mondat
—	11. cikk (5), utolsó mondat
12. cikk	12. cikk
13. cikk	—
—	13. cikk
14. cikk, első bekezdés	14. cikk
14. cikk, második bekezdés	—
—	15. cikk
15. cikk	16. cikk
Melléklet	—

13.2.2008

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 39/16

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE

(2008. január 15.)

a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendelet (3) és a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 1990. április 24-i 1014/90/EGK bizottsági rendelet (4) sikeresnek bizonyult a szeszipar szabályozásában. A legújabb tapasztalatok fényében azonban hagyományos gyártási módszerek figyelembevétele mellett szükséges egyértelművé tenni az egyes szeszes italok meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint az egyes szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára alkalmazandó szabályokat. Az 1576/89/EGK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni és helyébe egy új jogszabálynak kell lépnie.

(2)

A szeszipar fontos a fogyasztók, a gyártók és a mezőgazdasági ágazat számára is a Közösségben. A szesziparra alkalmazandó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintje, a megtévesztő gyakorlatok megelőzése, a piac átláthatósága és a tisztességes verseny megvalósításához. Ennek hozzá kell járulnia a Közösség szeszes italai által a Közösségben és a világpiacon elért hírnév megőrzéséhez azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor figyelembe kell venni a technológiai innovációkat is azokban a kategóriákban, amelyekben a minőség javítását szolgálják anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolnák.

(3)	A szeszes italok gyártása fontos áruelhelyezési területet jelent a közösségi mezőgazdasági termékek számára. A szabályozási keretnek hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot a mezőgazdasági ágazattal.

(4)

A szeszes italokat szabályozó joganyagra vonatkozó szisztematikusabb megközelítés biztosítása érdekében e rendeletnek egyértelműen meghatározott kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok gyártására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére, valamint a földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozóan.

(5)

A fogyasztók érdekében e rendeletet a Közösség területén forgalmazott valamennyi szeszes italra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a Közösségben vagy harmadik országban gyártották-e. A jó minőségű szeszes italok kivitele céljából és a közösségi szeszes italok hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében e rendelet a Közösségben kivitel céljára gyártott szeszes italokra is alkalmazandó. Ezt a rendeletet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és/vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártásában való felhasználására, valamint a szeszes italok nevének az élelmiszerek kiszerelésén és csomagolásán való feltüntetésére is alkalmazni kell. Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a rendeletnek lehetővé kell tennie az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a rendelet I. és II. mellékletében foglalt rendelkezésektől való eltérést.

(6)

Általánosságban, e rendeletnek továbbra is a szeszes italok meghatározásaira kell összpontosítania, amelyeket kategóriákba kell sorolni. Ezeknek a meghatározásoknak továbbra is figyelembe kell venniük a hagyományos minőségi gyakorlatokat, de azokat ki kell egészíteni vagy korszerűsíteni kell a korábbi meghatározások hiánya vagy nem megfelelő volta esetén, illetve ha az ilyen meghatározások – a technológiai fejlődésre figyelemmel – fejleszthetők.

(7)

A vodka előállításához használt nyersanyagokkal kapcsolatos fogyasztói elvárások – különösen a hagyományosan vodkagyártó tagállamokban való – figyelembevétele céljából a gabonaféléktől, illetve burgonyától eltérő, mezőgazdasági eredetű nyersanyagokból előállított vodka esetében rendelkezni kell a felhasznált nyersanyagokról nyújtandó megfelelő tájékoztatásról.

(8)

Ezen túlmenően, a fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos eljárásoknak való megfelelés érdekében a szeszes italok, és az egyéb alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet. Ezzel az alapvető mezőgazdasági termékek piaci elhelyezését is biztosítani kell.

(9)

Tekintettel a szeszipar fontosságára és összetettségére, helyénvaló a szeszes italok meghatározására és kiszerelésére vonatkozó olyan különös intézkedések megállapítása, amelyek túlmutatnak az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) megállapított horizontális szabályokon. Az említett különös intézkedéseknek továbbá meg kell akadályozniuk a „szeszes ital” elnevezés visszaélésszerű felhasználását és a szeszes italok neveinek olyan termékeken való használatát, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben szereplő meghatározásoknak.

(10)	Bár fontos biztosítani azt, hogy az érlelési idő vagy az ital kora általában csak a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozzon, ebben a rendeletben lehetőséget kell biztosítani a tagállamok által szabályozott hagyományos érlelési eljárások figyelembevételét szolgáló eltérésre.

(11)

Összhangban a Szerződéssel, a minőségpolitika alkalmazása során, a szeszes italok magas minősége és az ipar sokszínűségének biztosítása érdekében a tagállamok az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat fogadhatnak el a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, meghatározására, kiszerelésére és címkézésére vonatkozóan.

(12)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelv (6) a szeszes italokra is alkalmazandó. Ezért e rendeletben csak azokat a szabályokat szükséges megállapítani, amelyről az irányelv nem rendelkezik.

(13)

Kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény (a továbbiakban: TRIPs-egyezmény) rendelkezéseire és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint a 94/800/EK tanácsi határozattal (7) jóváhagyott, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény szerves részét alkotó Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre is.

(14)

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (8) nem alkalmazandó a szeszes italokra, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat e rendeletben kell szabályozni. A földrajzi árujelzőket oly módon kell lajstromozni, hogy azonosítható legyen a szeszes italoknak egy ország területéről, vagy az adott terület régiójából vagy helységéből való származása, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.

(15)

A bevett földrajzi árujelzők különleges státusának elismerése mellett a rendeletben meg kell határozni a harmadik országok és az EU földrajzi árujelzőinek lajstromozására, az azoknak való megfelelésre, azok módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPs-egyezménnyel összhangban álló, megkülönböztetéstől mentes eljárást.

(16)	Az e rendelet végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni.

(17)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy eltérést engedjen e rendelet bizonyos részei tekintetében, amikor az importáló ország joga úgy kívánja; meghatározza az íz lekerekítéséhez használt édesítés maximális szintjét; eltérést engedjen az érlelési idő vagy az ital korának megjelölésére vonatkozó szabályok alól; határozatokat fogadjon el a földrajzi árujelzők lajtromozása iránti kérelemre, a földrajzi árujelzők törlésére és eltávolítására, továbbá a műszaki dokumentáció módosítására vonatkozóan; módosítsa a technikai meghatározások és követelmények felsorolását, a szeszes italok kategóriákba sorolt meghatározásait, valamint a lajstromozott földrajzi árujelzők felsorolását; valamint, hogy eltérjen a földrajzi árujelzők lajtromozására, illetve a műszaki dokumentáció módosítására vonatkozó eljárástól. Mivel ezen intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják, beleértve néhány ilyen elem törlését vagy a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemek beillesztésével történő kiegészítését, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(18)

Az 1576/89/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő átmenet olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Az ezen átmenethez, valamint a szesziparra jellemző gyakorlati problémák megoldásához szükséges intézkedéseket az 1999/468/EK határozattal összhangban kell elfogadni.

(19)	Az 1576/89/EGK rendeletben előírt szabályokról való átmenet megkönnyítése érdekében e rendelet alkalmazásának első évében engedélyezni kell az említett rendelet szerinti szeszes italok gyártását; továbbá a meglévő készletek forgalmazását is lehetővé kell tenni e készletek erejéig,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY, A SZESZES ITALOK MEGHATÁROZÁSA ÉS OSZTÁLYOZÁSA

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó általános szabályokat határozza meg.

(2) E rendeletet alkalmazni kell a Közösség területén forgalmazott valamennyi szeszes italra, függetlenül attól, hogy azokat a Közösségben vagy harmadik országban gyártották-e, valamint a Közösségben kivitel céljára gyártott szeszes italokra. Ezt a rendeletet a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és/vagy desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártásában való felhasználására, valamint a szeszes italok nevének az élelmiszerek kiszerelésén és csomagolásán való feltüntetésére is alkalmazni kell.

(3) Kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a rendelet I. és II. mellékletében foglalt rendelkezésektől eltérés engedélyezhető.

2. cikk

A szeszes ital meghatározása

(1) E rendelet alkalmazásában a „szeszes ital” olyan alkoholtartalmú ital, amely:

a)	emberi fogyasztásra készült;

b)	különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c)	amelynek alkoholtartalma legalább 15 % (V/V);

a következőképpen készül:

vagy közvetlenül:

—	lepárlással, aromaanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül, természetes módon erjesztett termékekből, és/vagy

—	növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban és/vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokban és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokban történő kivonatolásával vagy hasonló feldolgozásával, és/vagy

—	a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz és/vagy mezőgazdasági párlatokhoz és/vagy az e rendelet szerinti szeszes italokhoz az I. melléklet 3. pontjában felsorolt aromaanyagok, cukrok vagy más édesítőszerek és/vagy más mezőgazdasági termékek és/vagy élelmiszerek hozzáadásával;

ii.

vagy a szeszes italnak az alábbiakban felsoroltak közül eggyel vagy többel történő összekeverésével:

—	más szeszes italokkal, és/vagy

—	mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumokkal, és/vagy

—	más alkoholtartalmú italokkal, és/vagy

—	italokkal.

(2) A 2203, 2204, 2205, 2206 és a 2207 KN-kód alá tartozó italok azonban nem tekinthetők szeszes italoknak.

(3) A 1. cikk c) pontjában meghatározott minimális alkoholtartalom nem érinti a II. melléklet 41. kategóriájában szereplő termék meghatározását.

(4) E rendelet alkalmazásában a technikai meghatározásokat és követelményeket az I. melléklet határozza meg.

3. cikk

Az etil-alkohol eredete

(1) A szeszes italok és azok valamennyi összetevőjének gyártása során használt etil-alkohol a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet.

(2) A szeszes italok gyártása során felhasznált etil-alkoholnak meg kell felelnie a rendelet I. mellékletének 1. pontja szerinti meghatározásnak.

(3) A szeszes italok előállítása során használt színezőanyagok, aromaanyagok vagy más, engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol lehet.

(4) Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

4. cikk

Szeszesital-kategóriák

A szeszes italokat a II. mellékletben foglalt meghatározások szerinti kategóriákba kell sorolni.

5. cikk

A szeszesital-kategóriákra vonatkozó általános szabályok

(1) A II. melléklet 1–14. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

a)	alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek, kizárólag az érintett szeszes ital meghatározásában előírt nyersanyagból;

b)	az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően nem tartalmazhatnak hígított vagy nem hígított hozzáadott alkoholt;

c)	nem tartalmazhatnak hozzáadott aromaanyagokat;

d)	színezőanyagként csak karamellt tartalmazhatnak;

kizárólag a termék végső ízének lekerekítése érdekében édesíthetők az I. melléklet 3. pontja szerint. Az I. melléklet 3. pontjának a)–f) pontjaiban felsorolt, a lekerekítés érdekében használt termékek maximális szintjéről a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással döntenek. A tagállamok vonatkozó jogszabályait figyelembe kell venni.

(2) A II. melléklet 15–46. számú kategóriájának mindegyikére megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az azokban meghatározott szeszes italok:

a)	a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b)	e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c)	tartalmazhatnak a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában, valamint 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti természetes vagy természetazonos aromaanyagokat és aromakészítményeket;

d)	tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e)	egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint, valamint a tagállamok vonatkozó jogszabályainak figyelembevétele mellett édesíthetők.

(3) A II. mellékletben megállapított különös szabályok sérelme nélkül, az 1–46. kategória követelményeit nem teljesítő egyéb szeszes italok:

a)	a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból és/vagy bármely, emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerből előállíthatók;

b)	az e rendelet I. melléklete 5. pontjában foglaltaknak megfelelően tartalmaznak hozzáadott alkoholt;

c)	tartalmazhatnak a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyagot;

d)	tartalmazhatják az e rendelet I. melléklete 10. pontjában meghatározott színezőanyagokat;

e)	egy adott termékjellemzővel való megegyezés érdekében és az e rendelet I. melléklete 3. pontja szerint édesíthetők.

6. cikk

Tagállami jogszabályok

(1) A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőkre vagy új földrajzi árujelzők bevezetésére vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat határozhatnak meg a gyártásra, megnevezésre, kiszerelésre és címkézésre vonatkozóan, feltéve hogy az így elfogadott szabályok a közösségi joggal összhangban vannak.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK MEGNEVEZÉSE, KISZERELÉSE ÉS CÍMKÉZÉSE

7. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában a „megnevezés”, „kiszerelés” és „címkézés” kifejezéseket az I. melléklet 14., 15. és 16. pontja határozza meg.

8. cikk

Kereskedelmi megnevezés

A 2000/13/EK irányelv 5. cikkével összhangban az a név, amelyen a szeszes italt értékesítik („kereskedelmi megnevezés”) az e fejezetben meghatározott rendelkezések hatálya tartozik.

9. cikk

A kereskedelmi megnevezésekre vonatkozó különös szabályok

(1) Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a II. melléklet 1–46. kategóriájában meghatározott termékekre vonatkozó előírásoknak, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni.

(2) Azokat a szeszes italokat, amelyek megfelelnek a 2. cikk meghatározásának, de nem teljesítik a II. melléklet 1–46. kategóriájába való felvétel követelményeit, „szeszes ital” kereskedelmi megnevezéssel kell megnevezni, kiszerelni és címkézni. Az e cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, ezt a kereskedelmi megnevezést nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(3) Ha egy szeszes ital a II. mellékletben szereplő szeszesital-kategóriák közül egynél több meghatározásának is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében a II. mellékletben felsorolt egy vagy több név alatt is értékesíthető.

(4) E cikk (9) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett neveket kizárólag azoknak a szeszes italoknak a megnevezésére vagy kiszerelésére lehet használni, amelyekre vonatkozóan az ilyen neveket a II. melléklet felsorolja, a III. melléklet pedig lajstromozza.

(5) A kereskedelmi megnevezések a III. fejezettel összhangban kiegészíthetők vagy helyettesíthetők a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőkkel, vagy a nemzeti rendelkezésekkel összhangban kiegészíthetők más földrajzi árujelzőkkel, feltéve hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével.

(6) A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők csak a következők szerint egészíthetők ki:

a)	a 2008. február 20-án a 20. cikk értelmében meglevő földrajzi árujelzőkre már használatban lévő kifejezésekkel; vagy

b)	a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

(7) A II. melléklet 1–46. kategóriájában felsorolt meghatározások egyikét sem teljesítő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, kifejezésekkel, vagy bármely, az e rendeletben meghatározott kereskedelmi megnevezéshez és/vagy a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőhöz hasonló jelzésekkel megnevezni, kiszerelni vagy címkézni.

(8) A szeszes italok kereskedelmi megnevezései nem helyettesíthetők védjeggyel, márkanévvel vagy fantázianévvel.

(9) A II. melléklet 1–46. kategóriájában említett neveket élelmiszerek összetevőit tartalmazó felsorolásba is fel lehet venni, feltéve, hogy a felsorolás összhangban van a 2000/13/EK irányelvvel.

10. cikk

A kereskedelmi megnevezések és a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó különös szabályok

(1) A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, tilos a II. melléklet 1–46. kategóriájában felsorolt kifejezések vagy a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők összetett kifejezésben történő használata, vagy egy élelmiszer kiszerelésében az azokra történő utalás, kivéve ha az alkohol kizárólag az említett szeszes ital(ok)ból származik.

(2) Az (1) bekezdésben említett összetett kifejezés használata abban az esetben is tilos, ha a szeszes italt olyan mértékben felhígították, hogy annak alkoholtartalma nem éri el az adott szeszes ital meghatározásában megállapított minimális alkoholtartalom-értéket.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, az e rendelet rendelkezései nem érintik az „amer” vagy „bitter” kifejezések esetleges használatát azokra a termékekre, amelyek nem tartoznak az e rendelet hatálya alá.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, valamint a hagyományos gyártási módszerek figyelembevétele céljából a II. melléklet 32. pontjának d) kategóriájában említett összetett kifejezések – az abban meghatározott feltételek szerint – használhatók a Közösségben gyártott likőrök kiszerelésében.

11. cikk

Keverékek meghatározása, kiszerelése és címkézése

(1) Ha a II. melléklet 1–14. kategóriájában felsorolt valamely szeszes italhoz az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően hígított vagy nem hígított alkoholt adtak hozzá, az említett szeszes ital a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ez a szeszes ital semmilyen formában nem viselheti az 1–14. kategóriában foglalt neveket.

(2) Ha a II. melléklet 1–46. kategóriájában foglalt valamely szeszes italt:

a)	egy vagy több szeszes itallal; és/vagy

b)	egy vagy több desztillátummal kevernek,

az a „szeszes ital” kereskedelmi megnevezést viseli. Ezt a kereskedelmi megnevezést a címkén szembetűnő helyen, tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(3) Az (2) bekezdés nem alkalmazandó az abban említett keverékek megnevezésére, kiszerelésére vagy címkézésére, ha azok megfelelnek a II. melléklet 1–46. kategóriájában megállapított meghatározások valamelyikének.

(4) A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, az e cikk (2) bekezdésében említett keverékek eredményeképp létrejött szeszes italok megnevezésében, kiszerelésében vagy címkéjén a „kevert szeszes ital” kifejezés előtt kizárólag akkor tüntethető fel egy vagy több a II. mellékletben felsorolt kifejezések közül, ha az adott kifejezés nem képezi a kereskedelmi megnevezés részét, hanem az kizárólag a keverék valamennyi alkohol-összetevőjét felsoroló ugyanazon mezőben szerepel.

(5) A „kevert szeszes ital” kifejezést a címkén a kereskedelmi megnevezéssel azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni. A betűk nem lehetnek nagyobbak a kereskedelmi megnevezésre használt betűk méretének felénél.

(6) A (2) bekezdésben említett azon keverékek címkézésekor és kiszerelésekor, amelyekre a (4) bekezdés szerinti, az alkohol-összetevők felsorolására irányuló előírás vonatkozik – a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében – meg kell adni valamennyi alkohol-összetevő százalékban kifejezett arányát. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

12. cikk

A szeszes italok megnevezésére, kiszerelésére és címkézésre vonatkozó különös szabályok

(1) Ha a szeszes ital megnevezése, kiszerelése vagy címkéje feltünteti a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol gyártása során felhasznált nyersanyagot, akkor valamennyi felhasznált mezőgazdasági alkoholt meg kell említeni a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

(2) A szeszes ital megnevezése, kiszerelése vagy címkéje kizárólag akkor egészíthető ki az „elegy” („blend”), „elegyítés” („blending”) vagy „elegyített” („blended”) kifejezéssel, ha a szeszes italt az I. melléklet 7. pontjában meghatározott elegyítéssel állították elő.

(3) A 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással elfogadott bármely eltérés sérelme nélkül, a szeszes ital megnevezésében, kiszerelésében vagy címkéjén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet pontosan meghatározni, ha az a legfiatalabb alkohol-összetevőre vonatkozik, és feltéve, hogy a szeszes italt adóügyi vagy azzal egyenlő értékű garanciát biztosító felügyelet mellett érlelték.

13. cikk

Ólomalapú kupakok, illetve fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve azok nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy fóliával bevont záró elemmel látnak el.

14. cikk

A szeszes italok megnevezése, kiszerelése és címkézése során használt nyelv

(1) Az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell megadni oly módon, hogy a végső fogyasztó könnyen megértse azokat, kivéve, ha az információkat más eszközök útján bocsátják a fogyasztó rendelkezésére.

(2) A II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőket a szeszes ital címkéjén és kiszerelésén nem kell lefordítani.

(3) A harmadik országokból származó szeszes italok esetén megengedett azon harmadik ország hivatalos nyelvének használata, ahol a szeszes italt gyártják, ha az e rendeletben előírt adatokat az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén is megadják oly módon, hogy azokat a végső felhasználó könnyen megértse.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül, a Közösségben gyártott és kivitelre szánt szeszes italok esetén az e rendeletben előírt adatok az Európai Unió hivatalos nyelvein kívül más nyelven is megismételhetők.

III. FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

15. cikk

Földrajzi árujelzők

(1) E rendelet alkalmazásában a földrajzi árujelző olyan megjelölés, amely a szeszes italt egy adott ország területéről, vagy e terület régiójából vagy helységéből származóként azonosítja, ha a szeszes ital minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.

(2) Az (1) bekezdésben említett földrajzi árujelzők a III. melléklet lajstromában szerepelnek.

(3) A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők nem válhatnak szokásos elnevezéssé.

A szokásossá vált elnevezéseket nem lehet a III. mellékletben lajstromozni.

A szokásossá vált elnevezés egy szeszes ital olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a szeszes ital általánosan használt köznapi elnevezésévé vált a Közösségben.

(4) A III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőket viselő szeszes italoknak meg kell felelniük a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott műszaki dokumentáció valamennyi előírásának.

16. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

A 10. cikk sérelme nélkül, a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzők oltalomban részesülnek a következőkkel szemben:

a földrajzi árujelzők bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használata a nyilvántartásban nem szereplő termékek tekintetében, ha az ilyen termékek hasonlóak az adott földrajzi árujelző alatt nyilvántartott szeszes italokhoz, vagy ha az ilyen használat kihasználja a nyilvántartott földrajzi árujelző hírnevét;

a földrajzi árujelzők bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék valódi származása fel van tüntetve vagy a földrajzi árujelzőt lefordítva használják vagy ahhoz a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” vagy ezekhez hasonló kifejezéseket fűznek;

c)	a származási helyre, az eredetre, a jellegre vagy a lényeges minőségre vonatkozó bármely olyan hamis vagy megtévesztő megjelölés használata a termék megnevezése, kiszerelése vagy címkézése során, amely a termék származására vonatkozóan hamis benyomást kelthet;

d)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék valódi származására vonatkozóan a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

17. cikk

Földrajzi árujelzők lajstromozása

(1) A földrajzi árujelzők III. mellékletben való lajstromozása iránti kérelmet a Bizottsághoz kell benyújtani az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén vagy a kérelemhez mellékelni kell az e nyelvek egyikén készült fordítását. A kérelemnek kellően megalapozottnak kell lennie és egy műszaki dokumentációt is tartalmaznia kell, amely megállapítja azokat az előírásokat, amelyeknek az érintett szeszes italnak meg kell felelnie.

(2) A Közösségen belüli földrajzi árujelzők tekintetében az (1) bekezdésben említett kérelmet a szeszes ital származási helye szerinti tagállamnak kell benyújtania.

(3) A harmadik országon belüli földrajzi árujelzők tekintetében az (1) bekezdésben említett kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottságnak kell megküldeni, és a bejelentésnek bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(4) Az (1) bekezdésben említett műszaki dokumentációnak legalább a következő főbb előírásokat kell tartalmaznia:

a)	a szeszes ital földrajzi árujelzőt is tartalmazó elnevezése és kategóriája;

b)	a szeszes ital leírása, beleértve a termék főbb fizikai, kémiai és/vagy érzékszervi jellemzőit, valamint a szeszes italt a vonatkozó kategórián belüli egyedi jellemzőit;

c)	az érintett földrajzi terület meghatározása;

d)	a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben a hiteles és változatlan helyi módszerek leírása;

e)	a földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek;

f)	a Közösség és/vagy a nemzeti és/vagy a regionális rendelkezések által meghatározott bármely követelmény;

g)	a kérelmező neve és levelezési címe;

h)	a földrajzi árujelző bármilyen kiegészítése és/vagy a címkézésre vonatkozó bármilyen egyedi szabály, a vonatkozó műszaki dokumentációnak megfelelően.

(5) A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 12 hónapon belül ellenőrzi, hogy az megfelel-e ennek a rendeletnek.

(6) Ha a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az (1) bekezdésben említett kérelem megfelel a rendeletnek, a műszaki dokumentáció (4) bekezdésben említett főbb előírásait közzé teszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(7) A műszaki dokumentáció közzétételének időpontjától számított hat hónapon belül bármely természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, kifogást emelhet a földrajzi árujelző III. mellékletben történő lajstromozásával szemben azon az alapon, hogy az e rendeletben előírt feltételek nem teljesülnek. A kellően megalapozott kifogást a Bizottsághoz kell benyújtani az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén vagy a kérelmekhez mellékelni kell az e nyelvek egyikén készült fordítását.

(8) A földrajzi árujelzőnek a III. mellékletben történő lajstromozására vonatkozó határozatot a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással a Bizottság hozza meg, figyelembe véve az e cikk (7) bekezdésének megfelelően emelt bármely kifogást. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé.

18. cikk

A földrajzi árujelzők törlése

Ha a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés többé nem biztosított, a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően határozatot hoz a lajstromozott földrajzi árujelző törléséről. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában teszik közzé.

19. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

Az e rendelet követelményeinek megfelelő azonos alakú földrajzi árujelzők lajstromozása során kellően figyelembe kell venni a helyi és hagyományos használatát, valamint az összetéveszthetőség tényleges kockázatát, így különösen:

—

az az azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztót tévesen arra engedi következtetni, hogy az adott termék valamely más területről származik, nem lajstromozható, még akkor sem, ha az elnevezés – a szóban forgó szeszes ital tényleges származási területének, régiójának vagy helyének vonatkozásában – pontos,

—

a lajstromozott azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később lajstromozott azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már lajstromozottól, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

20. cikk

Bevett földrajzi árujelzők

(1) A tagállamok a III. mellékletben 2008. február 20-án lajstromozott valamennyi földrajzi árujelző tekintetében 2015. február 20-ig a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott műszaki dokumentációt nyújtanak be a Bizottságnak.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ez a műszaki dokumentáció hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára.

(3) Ha a műszaki dokumentációt 2015. február 20-ig nem nyújtották be a Bizottságnak, a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően eltávolítja a földrajzi árujelzőt a III. mellékletből.

21. cikk

A műszaki dokumentáció módosítása

A 17. cikk (1) bekezdésében és a 20. cikk (1) bekezdésében említett műszaki dokumentáció módosítása esetén a 17. cikkben meghatározott eljárást kell megfelelően alkalmazni.

22. cikk

A műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzése

(1) A Közösségen belüli földrajzi árujelzők tekintetében a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

—	a 24. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több illetékes hatóság, és/vagy

—

a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 2. cikke szerinti, terméktanúsító szervként eljáró, egy vagy több ellenőrző szerv.

A műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a nemzeti jogszabályok ellenére – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.

(2) Egy harmadik országon belüli földrajzi árujelzők tekintetében a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

—	a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

—	egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 („Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények” című) útmutatónak, valamint e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok vagy szervek úgy döntenek, hogy ellenőrzik a műszaki dokumentáció előírásainak való megfelelést, megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagossággal és a pártatlansággal kapcsolatban, és a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal kell rendelkezniük.

23. cikk

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat

(1) El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy lajstromozását, amely a III. mellékletben lajstromozott földrajzi árujelzőt tartalmaz vagy abból áll, ha annak használata a 16. cikkben említett bármelyik helyzetet idézné elő.

(2) A közösségi jog kellő figyelembevételével, annak a – 16. cikk szerinti helyzetek valamelyike alá tartozó – védjegynek a használata, amelyet – a földrajzi árujelzőnek a származási országban fennálló oltalmának kezdő napját megelőzően vagy 1996. január 1-je előtt – bejelentettek lajstromozásra, lajstromoztak vagy a Közösség területén történő jóhiszemű használattal – feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – megszereztek, folytatódhat a földrajzi árujelző lajstromozása ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelvben (11) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletben (12) meghatározott törlési vagy megszűnési okok.

(3) A földrajzi árujelzőt nem lehet lajstromozni, ha – figyelemmel valamely védjegy hírnevére, elismertségére és a Közösségen belüli használatának időtartamára – a lajstromozás a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A szeszes italok ellenőrzése és oltalma

(1) A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, és ezen belül a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(3) A Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén a 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogad el.

25. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikke alkalmazandó, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidőt három hónapban kell megállapítani.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. és 7. cikke alkalmazandó, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

26. cikk

A mellékletek módosítása

A mellékleteket a 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell módosítani.

27. cikk

Végrehajtási intézkedések

Az e rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási intézkedéseket a 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

28. cikk

Átmeneti és egyéb különös intézkedések

(1) A 25. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással adott esetben e rendelet módosítása végett intézkedéseket fogadnak el a következők érdekében:

a)	az 1576/89/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendelet által megállapított szabályokra történő átmenet megkönnyítése 2011. február 20-ig;

b)	kellően indokolt esetekben a 17. és 22. cikktől való eltérés;

c)	közösségi szimbólum létrehozása a szeszipari földrajzi árujelzők számára.

(2) A 25. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással – adott esetben – intézkedéseket kell elfogadni az egyedi gyakorlati problémák megoldása céljából, így például a fogyasztók megtévesztésének elkerülése és a szeszes italok elemzésére vonatkozó közösségi referencia-módszerek fenntartása és fejlesztése érdekében egyes esetekben kötelezővé téve a gyártás helyének címkén való feltüntetését.

(3) A rendelet követelményeit nem teljesítő szeszes italokat továbbra is elő lehet állítani az 1576/89/EGK rendeletnek megfelelően 2009. május 20-ig. A rendelet követelményeit nem teljesítő, de az 1576/89/EGK rendeletnek megfelelően, 2008. február 20-át megelőzően vagy 2009. május 20-ig gyártott szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

29. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1576/89/EGK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

(2) A 2009/92/EGK (13), az 1267/94/EK (14) és a 2870/2000/EK (15) bizottsági rendeletet továbbra is alkalmazni kell.

30. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2008. május 20-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. január 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J. LENARČIČ

(1) HL C 324., 2006.12.30., 12. o.

(2) Az Európai Parlament 2007. június 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2007. december 17-i tanácsi határozat.

(3) HL L 160., 1989.6.12., 1. o. A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(4) HL L 105., 1990.4.25., 9. o. A legutóbb a 2140/98/EK rendelettel (HL L 270., 1998.10.7., 9. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2007/68/EK bizottsági irányelvvel (HL L 310., 2007.11.28., 11. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 184., 1988.7.15., 61. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

(8) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. Az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(10) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel módosított rendelet.

(11) HL L 40., 1989.2.11., 1. o. A 92/10/EGK tanácsi határozattal (HL L 6., 1992.1.11., 35. o.) módosított irányelv.

(12) HL L 11., 1994.1.14., 1. o. A legutóbb az 1891/2006/EK rendelettel (HL L 386., 2006.12.29., 14. o.) módosított rendelet.

(13) 1992. július 20-i 2009/92/EGK bizottsági rendelet a szeszes italok, ízesített borok, ízesített boralapú italok és ízesített borászati termékek előállításához használt mezőgazdasági eredetű etil-alkohol analízisére vonatkozó közösségi módszerek meghatározásáról (HL L 203., 1992.7.21., 10. o.).

(14) 1994. június 1-jei 1267/94/EK bizottsági rendelet az Európai Unió és harmadik országok között létrejött, egyes szeszes italok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások alkalmazásáról (HL L 138., 1994.6.2., 7. o.). Az 1434/97/EK rendelettel (HL L 196., 1997.7.24., 56. o.) módosított rendelet.

(15) 2000. december 19-i 2870/2000/EK rendelet a szeszes italok elemzésére vonatkozó közösségi referencia-módszerek megállapításáról (HL L 333., 2000.12.29., 20. o.). A 2091/2002/EK rendelettel (HL L 322., 2002.11.27., 11. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK ÉS KÖVETELMÉNYEK

A 2. cikk (4) bekezdésében és a 7. cikkben említett technikai meghatározások és követelmények a következők:

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

a)	érzékszervi jellemzők: a nyersanyagon kívül más íz nem érezhető;

b)	minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

egyéb összetevők megengedett szintje:

i.	összes savtartalom, ecetsavban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

ii.	észter-tartalom, etil-acetátban kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3;

iii.	aldehid-tartalom, acetaldehidben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iv.	magasabbrendű alkoholok, metil-2-propanol-1-ben kifejezve, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

v.	metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi.	szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

vii.	nitrogéntartalmú illékony bázisok, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1;

viii.

furfurol: nem kimutatható.

Mezőgazdasági eredetű desztillátum

A mezőgazdasági eredetű desztillátum olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági eredetű termékből vagy termékekből, annak alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, de amely nem rendelkezik az etil-alkohol vagy egy szeszes ital tulajdonságaival, de még felismerhető a felhasznált nyersanyag(ok) aromája és íze.

Ha a megnevezés utalást tartalmaz a felhasznált nyersanyagra, akkor a desztillátum kizárólag abból a nyersanyagból állítható elő.

Édesítés

Az édesítés a szeszes italok előállítása során a következő egy vagy több termék felhasználása:

a)	félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról szóló, 2001. december 20-i 2001/111/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározottak szerint;

b)	finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőmust, friss szőlőmust;

c)	égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d)	méz a mézről szóló, 2001. december 20-i 2001/110/EK tanácsi irányelvben (2) meghatározottak szerint;

e)	szentjánoskenyér-szirup;

f)	bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékhez hasonló hatású anyag.

4.	Keverés „Keverés”: két vagy több különböző ital összekeverése egy új ital előállítása céljából.

5.	Alkohol hozzáadása „Alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum hozzáadása egy szeszes italhoz.

Víz hozzáadása

A szeszes italok előállítása során víz hozzáadása megengedhető, feltéve, hogy a víz minősége megfelel a természetes ásványvizek kinyerésére és forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1980. július 15-i 80/777/EGK (3) és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 1998. november 3-i 98/83/EGK (4) tanácsi irányelveknek, és a hozzáadott víz nem változtatja meg a termék jellegét.

A víz lehet desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított.

Elegyítés (blending)

Elegyítés a két vagy több azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelynek összetételében csak kisebb eltérés van, és ezek az eltérések a következő tényezők egyikének a függvényei:

a)	készítési eljárás;

b)	az alkalmazott lepárlókészülék;

c)	az érlelés időtartama;

d)	a gyártás földrajzi helye.

Az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszes ital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok.

8.	Érlelés Az érlelés olyan természetes folyamat, amelynek során megfelelő tárolóedényekben olyan természetes reakciók játszódnak le, amelyek következtében az adott szeszes ital új érzékszervi tulajdonságokat nyer.

9.	Ízesítés Az ízesítés a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott egy vagy több aromaanyag felhasználása a szeszes italok előállításához.

10.	Színezés A színezés az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről szóló, 1994. június 30-i 94/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) meghatározott egy vagy több színezőanyag felhasználása a szeszes italok előállítása során.

11.	Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve Az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve az adott termékben 20 oC hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához.

12.	Illóanyag-tartalom Az illóanyag-tartalom az etil-alkoholon és metanolon kívül többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával állítanak elő.

13.	Az előállítás helye Az előállítás helye az a hely vagy régió, ahol a késztermék előállításának azt a szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte lényeges tulajdonságait és jellemző minőségét.

14.	Megnevezés A megnevezés a címkézés, kiszerelés és csomagolás során, az ital szállítmányát kísérő dokumentumokon; a kereskedelmi okmányokon, különösen a számlákon és szállítóleveleken és a szeszes ital reklámozása során használt kifejezéseket jelenti.

15.

Kiszerelés

A kiszerelés a címkén és a csomagoláson feltüntetett kifejezéseket jelenti, beleértve a reklám és az eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú kifejezéseket is, valamint jelenti a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezéseket.

16.

Címkézés

A címkézés az összes meghatározást és az egyéb hivatkozásokat, jeleket, mintákat és védjegyeket jelenti, amelyek az ital megkülönböztetésére szolgálnak, és amelyek ugyanazon a tárolóedényen vannak feltüntetve, ideértve annak záróelemét vagy a tárolóedényhez erősített függőcímkét vagy az üveg nyakát körülvevő burkolatot.

17.	Csomagolás A csomagolás az egy vagy több tárolóedény szállítása és/vagy forgalmazása során használt védőcsomagolásokat jelenti, például papírcsomagolás, bármilyen típusú burkolás, kartondobozok és ládák.

(1) HL L 10., 2002.1.12., 53. o.

(2) HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

(3) HL L 229., 1980.8.30., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(4) HL L 330., 1998.12.5., 32. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(5) HL L 237., 1994.9.10., 13. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

II. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK

Szeszesital-kategóriák

1. Rum

A rum:

olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, és amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek; vagy

ii.

olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a cukornád levéből nyert szirup alkoholos erjesztésével és lepárlásával állítanak elő, amely rendelkezik a rumra jellemző aromaanyagokkal, és illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva. Ez a szeszes ital a „rum” kereskedelmi megnevezést megelőző „mezőgazdasági” jelzővel ellátva, Franciaország tengerentúli megyéinek a III. mellékletben lajstromozott valamely földrajzi árujelzőjével kiegészítve is forgalomba hozható.

b)	A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A rum nem ízesíthető.

e)	A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

A „traditionnel” szó kiegészítheti a III. melléklet 1. kategóriájában említett bármelyik földrajzi árujelzőt, ha a rumot 90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő párolással, a kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyagok alkoholos erjesztését követően állítják elő. Ezen rum illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és nem édesíthető. A „traditionnel” szó használata nem zárja ki a „cukorgyártásból származó” vagy a „mezőgazdasági” kifejezések használatát, amelyek a „rum” kereskedelmi megnevezéshez és a földrajzi árujelzőkhöz adhatók.

Ez a rendelkezés nem érinti a „traditionnel” szó használatát az e rendelkezés hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, az azokra vonatkozó saját különös kritériumoknak megfelelően.

2. Whisky vagy whiskey

A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag az alábbi módon állítanak elő:

az egyéb gabonaszemeket is tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlásával, amelyet

—	a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

—	élesztő segítségével erjesztettek;

ii.	egy vagy több 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagra jellemző aromával és ízzel;

iii.	a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelésével, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi az i., ii. és iii. pontban említett gyártási eljárásból eredő színét, aromáját és ízét.

b)	A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A whisky vagy whiskey nem édesíthető vagy ízesíthető, és a színezőanyagként használt karamellen kívül más adalékanyagot nem tartalmazhat.

3. Gabonapárlat

a)	A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b)	A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A gabonapárlat nem ízesíthető.

e)	A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

Ahhoz, hogy egy gabonapárlat a „gabona brandy” kereskedelmi megnevezést viselhesse, egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefréből kell készülnie, és a lepárlását úgy kell végezni, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

4. Borpárlat

A borpárlat olyan szeszes ital:

i.	amelyet kizárólag borból vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy a borpárlat újralepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii.	amelynek illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

5. Brandy vagy Weinbrand

A brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital:

i.	amelyet borpárlatból állítanak elő, 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt bordesztillátum hozzáadásával, vagy anélkül, feltéve, hogy az említett desztillátum nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii.	amelyet tölgyfahordóban érlelnek legalább 1 évig, vagy ha a tölgyfahordó térfogata kisebb, mint 1 000 liter, legalább 6 hónapig;

iii.	amelynek illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával vagy újrapárolásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	amelynek maximális metanol-tartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

6. Törkölypárlat vagy törköly

A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.	kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után;

ii.	a törkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii.	a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv.	a lepárlás 86 %-(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik, a törköly jelenléte mellett;

v.	ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás megengedett;

vi.	illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)	A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

7. Gyümölcstörköly-párlat

A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő feltételeknek:

i.	a mazsolatörköly kivételével kizárólag gyümölcstörköly erjesztésével és 86(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával nyerik;

ii.	illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	maximális metanol-tartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

v.	ugyanilyen alkoholtartalomra való újradesztillálás az i. alpontnak megfelelően megengedett.

b)	A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e)	A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A gyömölcstörköly-párlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs nevéből, és az azt követő a „törkölypárlat” szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” kereskedelmi megnevezést kell használni.

8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy

A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a korinthoszi fekete vagy az alexandriai muskotály szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével nyernek, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagból nyert aromával és ízzel.

b)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e)	A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

9. Gyümölcspárlat

A gyümölcspárlat olyan szeszes ital:

i.	amelyet kizárólag húsos, magozott vagy mag nélküli gyümölcsök, vagy az ilyen gyümölcsök mustjának, valamint bogyótermések vagy zöldségek alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek;

ii.	amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párolt gyümölcsök termékek aromája és íze megmarad a párlatban;

iii.	amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

A gyümölcspárlatok maximális metanol-tartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

A következő gyümölcspárlatok esetében azonban a maximális metanol-tartalom a következő:

1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

—	szilva (Prunus domestica L.),

—	mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

—	szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

—	alma (Malus domestica Borkh.),

—	körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos”) kivételével,

—	málna (Rubus idaeus L.),

—	földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

—	kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

—	őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch);

ii.

1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből nyert gyümölcspárlatok esetén:

—	vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Vilmos”),

—	ribiszke (Ribes rubrum L.),

—	fekete ribiszke (Ribes nigrum L.).

—	madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

—	fekete bodza (Sambucus nigra L.),

—	birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

—	borókabogyó (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedris L.).

c)	A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e)	A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

A gyümölcspárlat kereskedelmi megnevezése a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevéből és az azt követő „párlat” szóból áll, például: cseresznyepárlat vagy kirsch, szilvapárlat vagy slivovitz, mirabella-, őszibarack-, alma-, körte-, kajszibarack-, füge-, citrus-, szőlő- vagy más gyümölcspárlat.

Wasser-nek is nevezhetők, a gyümölcs nevének feltüntetésével.

A „párlat” szó és az előtte álló gyümölcs neve helyébe a gyümölcs neve kizárólag csak a következő gyümölcsök esetén léphet:

—	mirabellszilva (Prunus domestica L. subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

—	szilva (Prunus domestica L.),

—	szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

—	faepergyümölcs (Arbutus unedo L.),

—	„Golden Delicious” alma.

Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető a kereskedelmi megnevezések valamelyike, akkor a címkének tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen egy magyarázat egészít ki.

g)	A „Vilmos” név csak az olyan körtepárlat értékesítésekor használható, amelyet kizárólag a „Vilmos” körtefajtából készítettek.

Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket értelemszerűen „gyümölcspárlat” vagy „zöldségpárlat” néven kell értékesíteni. Ez a név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

10. Almabor- és körteborpárlat

Az almaborpárlat és körteborpárlat olyan szeszes ital:

i.	amelyet kizárólag almabor vagy körtebor legfeljebb 86 % (V/V)-os alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a gyümölcsök aromája és íze megmarad a párlatban;

ii.	amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.	amelynek metanol-tartalma maximum 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	Az almaborpárlat és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	Az almaborpárlat és a körteborpárlat nem ízesíthető.

e)	Az almaborpárlat és a körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

11. Mézpárlat

A mézpárlat olyan szeszes ital, amelyet:

i.	kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítanak elő;

ii.	86 %(V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b)	A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A mézpárlat nem ízesíthető.

e)	A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A mézpárlat kizárólag mézzel édesíthető.

12. Hefebrand vagy seprőpárlat

a)	A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)	A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e)	A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)	A Hefebrand vagy seprőpárlat kereskedelmi megnevezést ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyag nevével.

13. Bierbrand vagy eau de vie de bière

a)	A Bierbrand vagy eau de vie de bière olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával készítenek úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b)	A Bierbrand vagy eau de vie de bière minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Bierbrand vagy eau de vie de bière nem ízesíthető.

e)	A Bierbrand vagy eau de vie de bière seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

14. Topinambur vagy csicsókapárlat

a)	A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)	A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	Az I. melléklet 5. pontjában foglaltaknak megfelelően alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)	A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e)	A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

15. Vodka

A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

i.	burgonyából és/vagy gabonafélékből; vagy

ii.	más mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le és/vagy rektifikálnak, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik.

A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt az eljárást ismételt lepárlás és/vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés követheti, ideértve az aktív faszénnel történő kezelést.

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol esetében az egyéb összetevők maximális szintjének meg kell felelnie az I. mellékletben az etil-alkoholra meghatározottakkal, kivéve a metanol-tartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)	A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Kizárólag olyan természetes aromaanyagok adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

A nem kizárólag az a) pont i. alpontjában felsorolt nyersanyagokból készített vodka megnevezése, kiszerelése vagy címkézése fel kell, hogy tüntesse a „készült …-ból/ből” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt alapanyagok megnevezése egészít ki. A címkézés a 2000/13/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik.

16. Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) olyan szeszes ital:

amelyet a ii. pontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök vagy bogyótermések kivonatolásával állítanak elő, maximum 20 liter, ugyanazon gyümölcsből származó mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből származó párlatnak és/vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs vagy bogyótermés 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával, amelyet 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlás követ;

ii.

amelyet a következő gyümölcsökből vagy bogyókból nyernek:

—	földiszeder (Rubus fruticosus auct. aggr.),

—	szamóca (Fragaria spp.),

—	fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

—	málna (Rubus idaeus L.),

—	ribiszke (Ribes rubrum L.),

—	kökény (Prunus spinosa L.),

—	madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

—	kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

—	magyal (Ilex cassine L.),

—	barkóca berkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

—	fekete bodza (Sambucus nigra L.),

—	csipkebogyó (Rosa canina L.),

—	fekete ribiszke (Ribes nigrum L.).

—	banán (Musa spp.),

—	marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

—	ambarella (Spondias dulcis Sol. ex Parkinson),

—	hog plum, mombin szilva (Spondias mombin L.).

b)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) nem ízesíthető.

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (előtte a gyümölcs nevével) címkézése és kiszerelése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „Párlat (előtte a gyümölcs nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a mezőben kell feltüntetni a megnevezés, a címkézés és a kiszerelés során, illetve üvegek esetén, az elülső címkén.

17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)

A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) bekezdésének ii. pontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással nyernek.

b)	A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) nem ízesíthető.

18. Tárnicspárlat

a)	A tárnicspárlat olyan tárnics desztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b)	A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19. Borókaízesítésű szeszes italok

a)	A borókaízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és/vagy gabonaszesz és/vagy gabonapárlat borókabogyóval (Juniperus communis L. és/vagy Juniperus oxicedrus L.) való ízesítésével nyernek.

b)	A borókaízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

Előállításukhoz felhasználhatók más természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározottak szerint és/vagy aromakészítmények az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint és/vagy az aromát fokozó növények vagy azok részei is, azonban a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőnek kell lenniük.

d)	A borókaízesítésű szeszes italok viselhetik a Wacholder vagy genebra kereskedelmi megnevezéseket.

20. Gin

a)	A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet érzékszervileg megfelelő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)	A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

A gin előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok és/vagy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók fel úgy, hogy az ízében a borókaíz domináljon.

21. Desztillált gin

A desztillált gin:

olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag érzékszervileg megfelelő, eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú, megfelelő minőségű mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak borókabogyóval (Juniperus communis L.) és más természetes növényekkel együtt, a hagyományosan a ginhez használt kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyernek, feltéve, hogy a borókaíz domináns marad; vagy

ii.

az így készített desztillátumot ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal keverik; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározottak szerinti természetes és/vagy természetazonos aromaanyagok és/vagy aromakészítmények is felhasználhatók.

b)	A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az olyan gin, amelyet eszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával nyernek, nem desztillált gin.

22. London gin

A London gin a desztillált gin egyik fajtája:

amelyet kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból nyernek, amelynek maximális metanol-tartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, valamint amelynek ízét kizárólag az etil-alkoholnak a felhasznált természetes növények jelenlétében, hagyományos kisüsti rendszerben végzett újradesztillálásával nyerik;

ii.	amelynek az így kapott desztillátuma legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii.	ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak összhangban kell lennie az I. melléklet 1. pontjában felsorolt jellemzőkkel, de a maximális metanol-tartalom nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.	amely a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 g cukron kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőt, valamint amely színezőanyagokat sem tartalmaz;

v.	amely nem tartalmaz vízen kívül semmilyen más hozzáadott összetevőt.

b)	A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	A „London gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel.

23. Köményízesítésű szeszes italok

a)	A köményízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b)	A köményízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

Ezenkívül más, a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyag és/vagy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítmény is felhasználható úgy, hogy a köményíz domináljon.

24. Akvavit vagy aquavit

a)	Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- és/vagy kapormag-ízesítésű szeszes ital, amelyet növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b)	Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

Egyéb, a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyag és/vagy az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítmény is felhasználható, azonban az italok ízét főként a kömény- (Carum carvi L.) és/vagy a kapormag (Anethum graveolens L.) párlatának íze adja, esszenciális olajok használata tilos.

d)	Az ízben nem szabad a keserű anyagoknak dominálniuk; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 g/100 ml lehet.

25. Ánizsízesítésű szeszes italok

Az ánizsízesítésű szeszes italok olyan szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.) természetes kivonatával való ízesítésével nyernek, de lehet használni más olyan növényt is, amelynek ugyanilyen főbb aromaanyagai vannak, a következő eljárások valamelyikének vagy azok együttes alkalmazásával:

i.	kivonatolás és/vagy lepárlás;

ii.	az alkohol újradesztillálása az előzőekben leírt növények magvainak vagy más részeinek jelenlétében;

iii.	ánizsízesítésű növények természetes kivonatának hozzáadása.

b)	Az ánizsízesítésű szeszes italok minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	Az ánizsízesítésű szeszes italok előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	Használható más növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26. Pastis

A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünok” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glycyrrhizasav is, amelynek minimális és maximális szintje 0,05, illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b)	A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)	A pastis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	A pastis invertcukorban kifejezett cukortartalma kevesebb mint 100 g/l, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5, illetve 2 g/l.

27. Pastis de Marseille

a)	A pastis de Marseille olyan pastis, amelynek anetol-tartalma 2 g/l.

b)	A pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c)	A pastis de Marseille előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

28. Anis

a)	Az anis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes íze kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.) és/vagy csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) és/vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.) származik.

b)	Az anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	Az anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

29. Desztillált anis

A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b)	A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)	A desztillált anis előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

30. Keserű ízű szeszes italok vagy bitter

A keserű ízű szeszes italok vagy bitter olyan szeszes italok, amelyek jellegzetes keserű ízzel rendelkeznek, és amelyeket mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjaiban meghatározott természetes és/vagy természetazonos aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak az irányelvnek az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.

b)	A keserű ízű szeszes italok vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A keserű ízű szeszes italokat „amer” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül.

31. Ízesített vodka

a)	Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b)	Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)	Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d)	Az ízesített vodka értékesíthető a vodka szóval együtt bármilyen domináns íz neve alatt is.

32. Likőr

A likőr olyan szeszes ital:

amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve:

—	az olyan cseresznye/meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye/meggypárlatból származik, 70 g/l,

—	a tárnicsból vagy hasonló gyökerekből, mint egyetlen aromaanyagból készült tárnicslikőr vagy hasonló likőrök esetén 80 g/l,

—	egyéb esetekben 100 g/l;

ii.

amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital vagy az ezek valamilyen keverékének ízesítésével állítanak elő, édesítve és olyan mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával, mint például tejszín, tej vagy más tejtermékek, gyümölcs, bor vagy aromásított bor, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EK tanácsi rendelet (1) meghatározása szerint.

b)	A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

A likőr előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és az 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények, valamint az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott természetazonos aromaanyagok és készítmények használhatók fel.

Az említett irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában meghatározott természetazonos aromaanyagok és készítmények azonban nem használhatók fel a következő likőrök előállítása során:

Gyümölcslikőrök:

—	feketeribiszke,

—	cseresznye/meggy,

—

málna,

—

faeper,

—	fekete áfonya,

—	citrusfélék,

—	törpemálna,

—	sarkvidéki szeder,

—	tőzegáfonya,

—	vörösáfonya,

—	ezüsttövis,

—

ananász;

ii.

növényi likőrök:

—

menta,

—

tárnics,

—

ánizs,

—

üröm,

—	gyógybalzsam.

A Közösségben előállított likőrök kiszerelésében a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

—	prune brandy,

—	orange brandy,

—	apricot brandy,

—	cherry brandy,

—	solbaerrom, feketeribizli-rumként is ismert.

E likőrök címkézése és kiszerelése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni a címkén, valamint a „likőr” kifejezést az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűtípusától nem kisebb betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a feltüntetett szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a „likőr” szóval azonos mezőben vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével vagy a „mezőgazdasági alkohol” kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a „-ból/-ből készült”, illetve a „felhasználásával készült” kifejezés.

33. Crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)

a)	A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag – kivéve tejtermékek – nevével) olyan likőrök, amelyek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b)	A crème de (utána egy gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

34. Crème de cassis

a)	A crème de cassis olyan feketeribiszke-likőr, amelynek invertcukorban kifejezett cukortartalma legalább 400 g/l.

b)	A crème de cassis minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a crème de cassis esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

35. Guignolet

a)	A guignolet a cseresznye mezőgazdasági etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőr.

b)	A guignolet minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a guignolet esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

36. Punch au rhum

a)	A punch au rhum olyan likőr, amelynek az alkoholtartalma kizárólag rumból származik.

b)	A punch au rhum minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a punch au rhum esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

37. Sloe gin

a)	A sloe gin olyan likőr, amelyet kökény ginnel történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b)	A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)	A sloe gin előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

38. Sambuca

A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely:

i.	ánizs (Pinpinella anisum L.), csillagánizs (Illiciure verum L.) vagy más aromanövények párlatát tartalmazza;

ii.	minimum 350 g/l, invertcukorban kifejezett cukortartalommal rendelkezik;

iii.	legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l természetes anetoltartalommal rendelkezik.

b)	A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

39. Maraschino, marrasquino vagy maraskino

A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének, cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű alkohollal való kivonatolásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 250 g/l.

b)	A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

40. Nocino

a)	A nocino olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával és/vagy lepárlásával nyerik, és amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve 100 g/l.

b)	A nocino minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)	A 32. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino esetében is alkalmazandók.

d)	A kereskedelmi megnevezés kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

41. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként.

b)	A 2. cikk (1) bekezdés c) pontjától eltérve a tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes vagy természetazonos aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

42. Tojásos likőr

A tojásos likőr olyan ízesített vagy nem ízesített szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, párlatból és/vagy szeszből állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz. A minimális cukor- vagy méztartalomnak 150 g/l-nek kell lennie invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b)	A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	A tojásos likőr előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

43. Mistrà

A mistrà olyan színtelen, ánizs- vagy természetes anetol-ízesítésű szeszes ital, amely:

i.	legalább 1 g/l és legfeljebb 2 g/l anetol-tartalommal rendelkezik;

ii.	aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii.	nem tartalmaz hozzáadott cukrot.

b)	A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c)	A mistrà előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagokat és aromakészítményeket lehet felhasználni.

44. Väkevä glögi vagy Spritglögg

A Väkevä glögi vagy Spritglögg olyan szeszes ital, amelyet a mezőgazdasági etil-alkoholnak a szegfűszeg és/vagy a fahéj természetes vagy természetazonos aromájával ízesítésével készítenek a következő módszerek egyikével: kivonatolás és/vagy lepárlás, az alkoholnak a fent említett növények részei jelenlétében történő újralepárlása, a szegfűszeg és/vagy a fahéj természetes vagy természetazonos aromájának hozzáadása vagy ezeknek a módszereknek a kombinációja.

b)	A Väkevä glögi vagy Spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)	Egyéb természetes vagy természetazonos növényi aromakivonat is felhasználható a 88/388/EGK irányelvvel összhangban, azonban a meghatározott fűszerek aromájának kell dominálnia.

d)	A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

45. Berenburg vagy Beerenburg

A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely:

i.	mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii.	gyümölcsök vagy növények vagy azok részei kivonatolásával;

iii.	tárkonygyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv.	színében a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v.	invertcukorban kifejezve legfeljebb 20 g/l cukortartalomig édesíthető.

b)	A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)	A Berenburg vagy Beerenburg előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

46. Méznektár vagy mézsör

a)	A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat és/vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b)	A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c)	A méznektár vagy mézsör előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)	A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

Egyéb szeszes italok

A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és alkohol keverésével nyert szeszes ital, amely keverés eredményeként a végtermék alkoholtartalmának legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A Rum-Verschnitt termék címkézése és kiszerelése tekintetében a megnevezésben, a kiszerelésben és a címkézés során a „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetén az elülső címkén. Ha e terméket a német piacon kívül értékesítik, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott olyan termék, amelyet úgy nyernek, hogy a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz egy maximum 30 térfogatszázaléknyi mezőgazdasági etil-alkoholt adnak. Ezt a terméket „szeszes ital”-ként kell meghatározni és az elülső címként ugyanabban a mezőben használható a slivovice név is. Ha a cseh slivovice-t a Közösségben forgalmazzák, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti a slivovice név használatát a 9. kategória szerinti gyümölcspárlatokra.

(1) HL L 149., 1991.6.14., 1. o. A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

III. MELLÉKLET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

Termékkategória

Földrajzi árujelző

Származási ország (a pontos földrajzi származást a műszaki dokumentáció tartalmazza)

Rum

Rhum de la Martinique

Franciaország

Rhum de la Guadeloupe

Franciaország

Rhum de la Réunion

Franciaország

Rhum de la Guyane

Franciaország

Rhum de sucrerie de la Baie du Galion

Franciaország

Rhum des Antilles françaises

Franciaország

Rhum des départements français d’outre-mer

Franciaország

Ron de Málaga

Spanyolország

Ron de Granada

Spanyolország

Rum da Madeira

Portugália

2.	Whisky/Whiskey

Scotch Whisky

Egyesült Királyság (Skócia)

Irish Whiskey/Uisce Beatha Eireannach/ Irish Whisky (1)

Írország

Whisky español

Spanyolország

Whisky breton/Whisky de Bretagne

Franciaország

Whisky alsacien/Whisky d’Alsace

Franciaország

3.	Gabonapárlat

Eau-de-vie de seigle de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Korn/Kornbrand

Németország, Ausztria, Belgium (német nyelvű közösség)

Münsterlände Korn/Kornbrand

Németország

Sendenhorster Korn/Kornbrand

Németország

Bergischer Korn/Kornbrand

Németország

Emsländer Korn/Kornbrand

Németország

Haselünner Korn/Kornbrand

Németország

Hasetaler Korn/Kornbrand

Németország

Samanė

Litvánia

Borpárlat

Eau-de-vie de Cognac

Franciaország

Eau-de-vie des Charentes

Franciaország

Eau-de-vie de Jura

Franciaország

Cognac

Franciaország

(A „Cognac” megnevezés kiegészíthető a következő kifejezésekkel:

—

Fine

Franciaország

—	Grande Fine Champagne

Franciaország

—	Grande Champagne

Franciaország

—	Petite Fine Champagne

Franciaország

—	Petite Champagne

Franciaország

—	Fine Champagne

Franciaország

—

Borderies

Franciaország

—

Fins Bois

Franciaország

—	Bons Bois)

Franciaország

Fine Bordeaux

Franciaország

Fine de Bourgogne

Franciaország

Armagnac

Franciaország

Bas-Armagnac

Franciaország

Haut-Armagnac

Franciaország

Armagnac-Ténarèze

Franciaország

Blanche Armagnac

Franciaország

Eau-de-vie de vin de la Marne

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire d’Aquitaine

Franciaország

Eau-de-vie de vin de Bourgogne

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire du Centre-Est

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire de Franche-Comté

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire du Bugey

Franciaország

Eau-de-vie de vin de Savoie

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire des Coteaux de la Loire

Franciaország

Eau-de-vie de vin des Côtes-du-Rhône

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire de Provence

Franciaország

Eau-de-vie de Faugères/Faugères

Franciaország

Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc

Franciaország

Aguardente de Vinho Douro

Portugália

Aguardente de Vinho Ribatejo

Portugália

Aguardente de Vinho Alentejo

Portugália

Aguardente de Vinho da Região dos Vinhos Verdes

Portugália

Aguardente de Vinho da Região dos Vinhos Verdes de Alvarinho

Portugália

Aguardente de Vinho Lourinhã

Portugália

Сунгурларска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сунгурларе/Sungurlarska grozdova rakya/Grozdova rakya from Sungurlare

Bulgária

Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сливен)/Slivenska perla (Slivenska grozdova rakya/Grozdova rakya from Sliven)

Bulgária

Стралджанска Мускатова ракия/Мускатова ракия от Стралджа/Straldjanska Muscatova rakya/Muscatova rakya from Straldja

Bulgária

Поморийска гроздова ракия/Гроздова ракия от Поморие/Pomoriyska grozdova rakya/Grozdova rakya from Pomorie

Bulgária

Русенска бисерна гроздова ракия/Бисерна гроздова ракия от Русе/Russenska biserna grozdova rakya/Biserna grozdova rakya from Russe

Bulgária

Бургаска Мускатова ракия/Мускатова ракия от Бургас/Bourgaska Muscatova rakya/Muscatova rakya from Bourgas

Bulgária

Добруджанска мускатова ракия/Мускатова ракия от Добруджа/Dobrudjanska muscatova rakya/muscatova rakya from Dobrudja

Bulgária

Сухиндолска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сухиндол/Suhindolska grozdova rakya/Grozdova rakya from Suhindol

Bulgária

Карловска гроздова ракия/Гроздова Ракия от Карлово/Karlovska grozdova rakya/Grozdova Rakya from Karlovo

Bulgária

Vinars Târnave

Románia

Vinars Vaslui

Románia

Vinars Murfatlar

Románia

Vinars Vrancea

Románia

Vinars Segarcea

Románia

5.	Brandy/Weinbrand

Brandy de Jerez

Spanyolország

Brandy del Penedés

Spanyolország

Brandy italiano

Olaszország

Brandy Αττικης/Brandy, Attika

Görögország

Brandy Πελλοπονησου/Brandy, Peloponnészosz

Görögország

Brandy Κεντρικης Ελλαδας/Brandy, Közép-Görögország

Görögország

Deutscher Weinbrand

Németország

Wachauer Weinbrand

Ausztria

Weinbrand Dürnstein

Ausztria

Pfälzer Weinbrand

Németország

Karpatské brandy špeciál

Szlovákia

Brandy français/Brandy de France

Franciaország

6.	Törkölypárlat

Marc de Champagne/Eau-de-vie de marc de Champagne

Franciaország

Marc d’Aquitaine/Eau-de-vie de marc originaire d’Aquitaine

Franciaország

Marc de Bourgogne/Eau-de-vie de marc de Bourgogne

Franciaország

Marc du Centre-Est/Eau-de-vie de marc originaire du Centre-Est

Franciaország

Marc de Franche-Comté/Eau-de-vie de marc originaire de Franche-Comté

Franciaország

Marc du Bugey/Eau-de-vie de marc originaire de Bugey

Franciaország

Marc de Savoi/Eau-de-vie de marc originaire de Savoie

Franciaország

Marc des Côteaux de la Loire/Eau-de-vie de marc originaire des Coteaux de la Loire

Franciaország

Marc des Côtes-du-Rhône/Eau-de-vie de marc des Côtes du Rhône

Franciaország

Marc de Provence/Eau-de-vie de marc originaire de Provence

Franciaország

Marc du Languedoc/Eau-de-vie de marc originaire du Languedoc

Franciaország

Marc d’Alsace Gewürztraminer

Franciaország

Marc de Lorraine

Franciaország

Marc d’Auvergne

Franciaország

Marc du Jura

Franciaország

Aguardente Bagaceira Bairrada

Portugália

Aguardente Bagaceira Alentejo

Portugália

Aguardente Bagaceira da Região dos Vinhos Verdes

Portugália

Aguardente Bagaceira da Região dos Vinhos Verdes de Alvarinho

Portugália

Orujo de Galicia

Spanyolország

Grappa

Olaszország

Grappa di Barolo

Olaszország

Grappa piemontese/Grappa del Piemonte

Olaszország

Grappa lombarda/Grappa di Lombardia

Olaszország

Grappa trentina/Grappa del Trentino

Olaszország

Grappa friulana/Grappa del Friuli

Olaszország

Grappa veneta/Grappa del Veneto

Olaszország

Südtiroler Grappa/Grappa dell’Alto Adige

Olaszország

Grappa siciliana/Grappa di Sicilia

Olaszország

Grappa di Marsala

Olaszország

Τσικουδιά/Tsikoudia

Görögország

Τσικουδια Κρητης/Tsikoudia, Kréta

Görögország

Τσίπουρο/Tsipouro

Görögország

Τσιπουρο Μακεδονιας/Tsipouro, Makedónia

Görögország

Τσιπουρο Θεσσαλιας/Tsipouro, Thesszália

Görögország

Τσιπουρο Τυρναβου/Tsipouro, Tyrnavos

Görögország

Eau-de-vie de marc de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Ζιβανία/Τζιβανία/Ζιβάνα/Zivania

Ciprus

Törkölypálinka

Magyarország

9.	Gyümölcspárlat

Schwarzwälder Kirschwasser

Németország

Schwarzwälder Mirabellenwasser

Németország

Schwarzwälder Williamsbirne

Németország

Schwarzwälder Zwetschgenwasser

Németország

Fränkisches Zwetschgenwasser

Németország

Fränkisches Kirschwasser

Németország

Fränkischer Obstler

Németország

Mirabelle de Lorraine

Franciaország

Kirsch d’Alsace

Franciaország

Quetsch d’Alsace

Franciaország

Framboise d’Alsace

Franciaország

Mirabelle d’Alsace

Franciaország

Kirsch de Fougerolles

Franciaország

Williams d’Orléans

Franciaország

Südtiroler Williams/Williams dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Aprikot/Aprikot dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Marille/Marille dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Kirsch/Kirsch dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Zwetschgeler/Zwetschgeler dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Obstler/Obstler dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Gravensteiner/Gravensteiner dell’Alto Adige

Olaszország

Südtiroler Golden Delicious/Golden Delicious dell’Alto Adige

Olaszország

Williams friulano/Williams del Friuli

Olaszország

Sliwovitz del Veneto

Olaszország

Sliwovitz del Friuli-Venezia Giulia

Olaszország

Sliwovitz del Trentino-Alto Adige

Olaszország

Distillato di mele trentino/Distillato di mele del Trentino

Olaszország

Williams trentino/Williams del Trentino

Olaszország

Sliwovitz trentino/Sliwovitz del Trentino

Olaszország

Aprikot trentino/Aprikot del Trentino

Olaszország

Medronheira do Algarve

Portugália

Medronheira do Buçaco

Portugália

Kirsch Friulano/Kirschwasser Friulano

Olaszország

Kirsch Trentino/Kirschwasser Trentino

Olaszország

Kirsch Veneto/Kirschwasser Veneto

Olaszország

Aguardente de pêra da Lousã

Portugália

Eau-de-vie de pommes de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Eau-de-vie de poires de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Eau-de-vie de kirsch de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Eau-de-vie de quetsch de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Eau-de-vie de mirabelle de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Eau-de-vie de prunelles de marque nationale luxembourgeoise

Luxembourg

Wachauer Marillenbrand

Ausztria

Szatmári szilvapálinka

Magyarország

Kecskeméti barackpálinka

Magyarország

Békési szilvapálinka

Magyarország

Szabolcsi almapálinka

Magyarország

Gönci barackpálinka

Magyarország

Pálinka

Magyarország

Ausztria (kizárólag a következő tartományokban előállított barackpárlatok esetében: Alsóausztria, Burgenland, Stájerország, Bécs)

Bošácka slivovica

Szlovákia

Brinjevec

Szlovénia

Doljenski Sadjevec

Szlovénia

Троянска сливова ракия/Сливова ракия от Троян/Troyanska slivova rakya/Slivova rakya from Troyan

Bulgária

Силистренска кайсиева ракия/Кайсиева ракия от Силистра/Silistrenska kaysieva rakya/Kaysieva rakya from Silistra

Bulgária

Тервелска кайсиева ракия/Кайсиева ракия от Тервел/Tervelska kaysieva rakya/Kaysieva rakya from Tervel

Bulgária

Ловешка сливова ракия/Сливова ракия от Ловеч/Loveshka slivova rakya/Slivova rakya from Lovech

Bulgária

Pălincă

Románia

Ţuică Zetea de Medieşu Aurit

Románia

Ţuică de Valea Milcovului

Románia

Ţuică de Buzău

Románia

Ţuică de Argeş

Románia

Ţuică de Zalău

Románia

Ţuică Ardelenească de Bistriţa

Románia

Horincă de Maramureş

Románia

Horincă de Cămârzana

Románia

Horincă de Seini

Románia

Horincă de Chioar

Románia

Horincă de Lăpuş

Románia

Turţ de Oaş

Románia

Turţ de Maramureş

Románia

10.	Almabor- és körteborpárlat

Calvados

Franciaország

Calvados Pays d’Auge

Franciaország

Calvados Domfrontais

Franciaország

Eau-de-vie de cidre de Bretagne

Franciaország

Eau-de-vie de poiré de Bretagne

Franciaország

Eau-de-vie de cidre de Normandie

Franciaország

Eau-de-vie de poiré de Normandie

Franciaország

Eau-de-vie de cidre du Maine

Franciaország

Aguardiente de sidra de Asturias

Spanyolország

Eau-de-vie de poiré du Maine

Franciaország

15.

Vodka

Svensk Vodka/Swedish vodka

Svédország

Suomalainen Vodka/Finsk Vodka/Vodka of Finland

Finnország

Polska Wódka/Polish Vodka

Lengyelország

Laugarício vodka

Szlovákia

Originali lietuviðka degtinė/Original Lithuanian vodka

Litvánia

az észak-podlasiei alföldről származó, bivalyfűvel ízesített gyógynövényvodka/Wódka ziolowa z Niziny Pólnocnopodlaskiej aromatyzowana ekstraktem z trawy żubrowej

Lengyelország

Latvijas Dzidrais

Lettország

Rīgas Degvīns

Lettország

Estonian vodka

Észtország

17.

Geist

Schwarzwälder Himbeergeist

Németország

18.	Tárnicspárlat

Bayerischer Gebirgsenzian

Németország

Südtiroler Enzian/Genzians dell’Alto Adige

Olaszország

Genziana trentina/Genziana del Trentino

Olaszország

19.	Borókaízesítésű szeszes italok

Genièvre/Jenever/Genever

Belgium, Hollandia, Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye), Németország (Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartomány)

Genièvre de grains, Graanjenever, Graangenever

Belgium, Hollandia és Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye)

Jonge jenever, jonge genever

Belgium, Hollandia

Oude jenever, oude genever

Belgium, Hollandia

Hasseltse jenever/Hasselt

Belgium (Hasselt, Zonhoven, Diepenbeek)

Balegemse jenever

Belgium (Balegem)

O’ de Flander-Oost-Vlaamse Graanjenever

Belgium (Kelet-Flandria)

Peket-Pekêt/Pèket-Pèkèt de Wallonie

Belgium (Vallónia régió)

Genièvre Flandres Artois

Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye)

Ostfriesischer Korngenever

Németország

Steinhäger

Németország

Plymouth Gin

Egyesült Királyság

Gin de Mahón

Spanyolország

Vilniaus Džinas/Vilnius Gin

Litvánia

Spišská borovička

Szlovákia

Slovenská borovička Juniperus

Szlovákia

Slovenská borovička

Szlovákia

Inovecká borovička

Szlovákia

Liptovská borovička

Szlovákia

24.	Akvavit/aquavit

Dansk Akvavit/Dansk Aquavit

Dánia

Svensk Aquavit/Svensk Akvavit/Swedish Aquavit

Svédország

25.	Ánizsízesítésű szeszes italok

Anís español

Spanyolország

Anís Paloma Monforte del Cid

Spanyolország

Hierbas de Mallorca

Spanyolország

Hierbas Ibicencas

Spanyolország

Évora anisada

Portugália

Cazalla

Spanyolország

Chinchón

Spanyolország

Ojén

Spanyolország

Rute

Spanyolország

Janeževec

Szlovénia

29.	Desztillált anis

Ouzo/Ούςο

Ciprus, Görögország

Ούζο Μυτιλήνης/Ouzo, Mütiléne

Görögország

Ούζο Πλωμαρίου/Ouzo, Plomari

Görögország

Ούζο Καλαμάτας/Ouzo, Kalamata

Görögország

Ούζο Θράκης/Ouzo, Trákia

Görögország

Ούζο Μακεδονίας/Ouzo, Makedónia

Görögország

30.	Keserű ízű szeszes italok vagy bitter

Demänovka bylinná horká

Szlovákia

Rheinberger Kräuter

Németország

Trejos devynerios

Litvánia

Slovenska travarica

Szlovénia

32.

Likőr

Berliner Kümmel

Németország

Hamburger Kümmel

Németország

Münchener Kümmel

Németország

Chiemseer Klosterlikör

Németország

Bayerischer Kräuterlikör

Németország

Irish Cream

Írország

Palo de Mallorca

Spanyolország

Ginjinha portuguesa

Portugália

Licor de Singeverga

Portugália

Mirto di Sardegna

Olaszország

Liquore di limone di Sorrento

Olaszország

Liquore di limone della Costa d’Amalfi

Olaszország

Genepì del Piemonte

Olaszország

Genepì della Valle d’Aosta

Olaszország

Benediktbeurer Klosterlikör

Németország

Ettaler Klosterlikör

Németország

Ratafia de Champagne

Franciaország

Ratafia catalana

Spanyolország

Anis português

Portugália

Suomalainen Marjalikööri/Suomalainen Hedelmälikööri/Finsk Bärlikör/Finsk

Fruktlikör/Finnish berry liqueur/Finnish fruit liqueur

Finnország

Grossglockner Alpenbitter

Ausztria

Mariazeller Magenlikör

Ausztria

Mariazeller Jagasaftl

Ausztria

Puchheimer Bitter

Ausztria

Steinfelder Magenbitter

Ausztria

Wachauer Marillenlikör

Ausztria

Jägertee/Jagertee/Jagatee

Ausztria

Hüttentee

Németország

Allažu Ķimelis

Lettország

Čepkelių

Litvánia

Demänovka Bylinný Likér

Szlovákia

Polish Cherry

Lengyelország

Karlovarská Hořká

Cseh Köztársaság

Pelinkovec

Szlovénia

Blutwurz

Németország

Cantueso Alicantino

Spanyolország

Licor café de Galicia

Spanyolország

Licor de hierbas de Galicia

Spanyolország

Génépi des Alpes/Genepì degli Alpi

Franciaország, Olaszország

Μαστίχα Χίου/Masticha, Chios

Görögország

Κίτρο Νάξου/Kitro, Naxos

Görögország

Κουμκουάτ Κέρκυρας/Koum Kouat, Korfu

Görögország

Τεντούρα/Tentoura

Görögország

Poncha da Madeira

Portugália

34.	Crème de cassis

Cassis de Bourgogne

Franciaország

Cassis de Dijon

Franciaország

Cassis de Bourgogne

Franciaország

Cassis du Dauphiné

Franciaország

Cassis de Beaufort

Luxembourg

40.

Nocino

Nocino di Modena

Olaszország

Orehovec

Szlovénia

Egyéb szeszes italok

Pommeau de Bretagne

Franciaország

Pommeau du Maine

Franciaország

Pommeau de Normandie

Franciaország

Svensk Punsch/Swedish Punch

Svédország

Pacharán navarro

Spanyolország

Pacharán

Spanyolország

Inländerrum

Ausztria

Bärwurz

Németország

Aguardiente de hierbas de Galicia

Spanyolország

Aperitivo Café de Alcoy

Spanyolország

Herbero de la Sierra de Mariola

Spanyolország

Königsberger Bärenfang

Németország

Ostpreußischer Bärenfang

Németország

Ronmiel

Spanyolország

Ronmiel de Canarias

Spanyolország

Genièvre aux fruits/Vruchtenjenever/ Jenever met vruchten/Fruchtgenever

Belgium, Hollandia, Franciaország (Nord (59) és Pas-de-Calais (62) megye), Németország (Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország szövetségi tartomány)

Domači rum

Szlovénia

Irish Poteen/Irish Poitín

Írország

Trauktinė

Litvánia

Trauktinė Palanga

Litvánia

Trauktinė Dainava

Litvánia

(1) Az Irish Whiskey/Uisce Beatha Eireannach/Irish Whiskyföldrajzi árujelző az Írországban és az Észak-Írországban előállított whiskyre/whiskeyre terjed ki.

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 39

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	51. évfolyam 2008. február 13.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 106/2008/EK rendelete (2008. január 15.) az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (átdolgozott változat)	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 107/2008/EK rendelete (2008. január 15.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletnek a bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról	8
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 108/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet módosításáról	11
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 109/2008/EK rendelete (2008. január 15.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet módosításáról	14
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről	16