19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/1

(1)

A Tanács az 1659/2005/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes égetett magnéziatéglák behozatalára. Az intézkedések 39,9 %-os értékvámot határoznak meg, kivéve hat, az eredeti rendeletben külön említett vállalatot, amelyekre egyedi vámtételek vonatkoznak.

(2)

A végleges intézkedések elrendelését követően az egyik kínai exportáló gyártó, a Yingkou Dalmond Refractories Co. Ltd. (a továbbiakban: kérelmező) az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján az 1659/2005/EK rendelet új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatának megindítását kérelmezte a Bizottságnál. A kérelmező kijelentette, hogy nem kapcsolódik azokhoz a kínai exportáló gyártókhoz, amelyekre a magnéziatéglák tekintetében hatályban lévő dömpingellenes intézkedések vonatkoznak. Továbbá azt állította, hogy nem exportált magnéziatéglákat az eredeti vizsgálati időszak alatt (2003. április 1. és 2004. március 31. között), viszont ezt az időszakot követően a Közösségbe exportálta azokat.

(3)

A Bizottság megvizsgálta a kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékot, és úgy ítélte meg, hogy az elegendő az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdése szerinti felülvizsgálat megindításának indoklásához. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően, valamint azután, hogy az érintett közösségi gazdasági ágazat lehetőséget kapott észrevételei megtételére, a Bizottság az 1536/2007/EK rendelettel (3) kezdeményezte az 1659/2005/EK rendelet felülvizsgálatát a kérelmező vonatkozásában.

(4)

A kérelmező által előállított és a Közösségbe irányuló exportra értékesített magnéziatéglák behozatalára az 1659/2005/EK rendelettel kivetett 39,9 %-os dömpingellenes vámot az 1536/2007/EK bizottsági rendeletnek megfelelően hatályon kívül helyezték. Az alaprendelet 14. cikke (5) bekezdésének megfelelően egyúttal utasították a vámhatóságokat az ilyen behozatalok nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelő lépések megtételére.

(5)

Az érintett termék az eredeti rendeletben leírttal megegyező termék, azaz a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 6815 91 00, az ex 6815 99 10 és az ex 6815 99 90 KN-kód (TARIC-kódok: 6815910010, 6815991020 és 6815999020) alá besorolható, vegyileg lekötött, kiégetetlen, legalább 80 % MgO-t tartalmazó magnézia-összetevőjű magnéziatégla, függetlenül attól, hogy tartalmaz-e magnezitet.

(6)

A hasonló termék szintén megegyezik az eredeti rendeletben leírt hasonló termékkel.

(7)

A Bizottság hivatalosan értesítette a közösségi gazdasági ágazatot, a kérelmezőt és az exportáló ország képviselőit a felülvizsgálat megindításáról. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosítottak álláspontjuk írásbeli ismertetésére és a meghallgatásra.

(8)

A Bizottság megküldött a kérelmezőnek egy igénylőlapot a piacgazdasági elbánás iránti kérelemhez és egy kérdőívet, és a választ az e célból meghatározott határidőn belül megkapta. A Bizottság vizsgálat céljából felkutatott minden információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping megállapításához, valamint ellenőrző látogatást tett a kérelmező és a vele kapcsolt alábbi kínai együttműködő vállalatok telephelyén:

(9)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat 2006. április 1-jétől2007. szeptember 30-ig tartott (a továbbiakban: vizsgálati időszak vagy VI).

(10)

A közösségi gazdasági ágazat azt állította, hogy a kérelmező már 2004-ben exportálta az érintett terméket a Közösségbe, és az állítását számos, a kérelmezőnek a Közösségbe irányuló értékesítését bizonyító weboldallal és katalógussal alátámasztotta. Ezekben a dokumentumokban azonban nem szerepel konkrétan az érintett termék vagy a kivitel időpontja, továbbá a kérelmező és kapcsolt vállalkozásai eladási naplójának vizsgálata során sem találtak az érintett termék kivitelére utaló bizonyítékot. A vizsgálat megerősítette, hogy a kérelmező nem exportálta az érintett terméket az eredeti vizsgálati időszak folyamán, valamint hogy a Közösségbe irányuló exportot ez után az időszak után kezdte meg.

(11)

Továbbá a kérelmező hitelt érdemlően bizonyította, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem kapcsolódik egyetlen olyan kínai exportáló gyártóhoz sem, akire kiterjed az érintett termék vonatkozásában hozott dömpingellenes intézkedések hatálya.

(12)

Ennek megfelelően megerősítést nyert, hogy a vállalat az alaprendelet 11. cikkének (4) bekezdésével összhangban új exportőr.

(13)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során rendes értéket kell meghatározni az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésével összhangban azon gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek, vagyis ahol beigazolódik, hogy piacgazdasági feltételek érvényesülnek a hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében. E követelményeket összefoglalóan a következőképpen határozzák meg:

(14)

A kérelmező piacgazdasági elbánást kért az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerint, és felkérték, hogy töltse ki a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó igénylőlapot.

(15)

A vizsgálat során a kérelmező számos piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújtott be kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában. A kérelmek vizsgálatát követően a Bizottság négy, az érintett termék gyártásában és értékesítésében részt vevő vállalat esetében állapította meg, hogy ellenőrizni kell a piacgazdasági elbánás iránti kérelmet. E vállalatok e rendelet (8) preambulumbekezdésében vannak felsorolva. A vizsgálat későbbi szakaszában azonban megállapították, hogy a kérelmező kapcsolódott az érintett termék egy másik, Kínában található gyártójával, valamint exportőrével is. E vállalatok nem töltöttek ki a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó külön igénylőlapot, ezért nem lehetett azon csoport egészének helyzetét értékelni, amelyen belül a kérelmező működik.

(16)

A Közösség következetesen ellenőrzi, hogy a kérelmező kapcsolt vállalkozásainak csoportja mint egész megfelel-e a piacgazdasági elbánás feltételeinek. Ezt szükségesnek ítélik annak elkerülése érdekében, hogy egy vállalatcsoport az értékesítéseit a csoport azon kapcsolt vállalkozásán keresztül bonyolítsa, amely preferenciális egyéni vámtételben részesül. Ezért olyan esetekben, amikor egy leányvállalat vagy bármely más kapcsolt vállalkozása gyártója és/vagy értékesítője az érintett terméknek, valamennyi kapcsolt vállalkozásának ki kell töltenie a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó igénylőlapot annak érdekében, hogy megvizsgálhassák, vajon ők is teljesítik-e az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának követelményeit. Már önmagában az a tény, hogy a kérelmező nem tájékoztatta a Bizottságot e vállalatok meglétéről, elég azon következtetés levonásához, hogy nem állapítható meg, hogy a csoport mint egész teljesíti-e a piacgazdasági elbánás valamennyi feltételét.

(17)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a vizsgálat során kiderült, hogy a csoport azon négy vállalata közül, amelyek benyújtották a piacgazdasági elbánás iránti kérelemre vonatkozó igénylőlapot, csak egy vállalat teljesítette a piacgazdasági elbánás biztosításához szükséges valamennyi feltételt. A másik három vállalat nem teljesítette a fenti (13) preambulumbekezdésben szereplő első három követelményt.

(18)

Az anyavállalat nem bizonyította be, hogy állami beavatkozástól mentes. Egyrészt nem lehetett megállapítani a 2001-ben alapított vállalat tőkéjének forrását, és a tőkeimportot igazoló könyvelés nem volt tisztázott a számlákon (első követelmény). Másrészt ez a vállalat nem bizonyította be, hogy olyan egyetlen átlátható könyvelést vezet, melyet a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően készít el és vet alá könyvvizsgálatnak. A vállalat egyedi beszámolóit nem auditálták. Csak a konszolidált pénzügyi beszámolókat auditálták egy hitelező kérésére. Emellett a nem auditált egyedi beszámolók az állóeszközök és az értékcsökkenés, egyes eszközök könyvelése és az eszközök átértékelése tekintetében több szempontból nem feleltek meg a nemzetközi számviteli standardoknak (második követelmény).

(19)

A kérelmező nem bizonyította, hogy állami beavatkozástól mentes. Különösen az állami hatóságoknak a működési engedély kérelmezésekor benyújtott alapszabálya korlátozta a belföldi piacon való értékesítést. Emellett a vállalat nem tudta bemutatni az energiaellátásra vonatkozó szerződést (első követelmény). Másrészt ez a vállalat nem bizonyította be, hogy olyan egyetlen átlátható könyvelést vezet, melyet a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően készít el és vet alá könyvvizsgálatnak (második követelmény). Végül a kérelmező nem bizonyította, hogy nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások, különösen azért, mert nem minden kezdeti eszközét értékelték függetlenül, valamint mivel jelentős adókedvezményben részesült (harmadik követelmény).

(20)

A harmadik vállalat nem bizonyította, hogy az üzleti döntések a piac jelzéseihez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, a költségek pedig a piaci értékeket tükrözik (első követelmény). Másrészt ez a vállalat nem bizonyította, hogy egyetlen olyan átlátható könyvelést vezet, melyet a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően készít el és vet könyvvizsgálat alá: több szempontból megszegték a nemzetközi számviteli standardokat, pl. a bevételek késői könyvelésével, illetve az állóeszközök helytelen értékcsökkentésével (második követelmény). Végül a vállalat nem bizonyította, hogy nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások, különösen azért, mert a kezdeti eszközeinek értékelése nem volt függetlennek tekinthető (harmadik követelmény).

(21)

A fenti tények és szempontok alapján sem a kérelmező, sem a csoport egésze, amelynek keretében működik, nem részesülhetett piacgazdasági elbánásban.

(22)

A közösségi gazdasági ágazat, a kérelmező és az exportáló ország hatóságai lehetőséget kaptak arra, hogy ismertessék a piacgazdasági elbánásra vonatkozó megállapításokkal kapcsolatos álláspontjukat. Csak a kérelmező ismertette álláspontját.

(23)

A kérelmező először azzal érvelt, hogy a (15) preambulumbekezdésben említett, a vizsgálat későbbi szakaszában felfedezett két vállalatnak nem kellett piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmet benyújtania. A kérelmező szerint a piacgazdasági elbánásra irányuló kérelmet az érintett terméket a vizsgálati időszakban előállító gyártóknak és értékesítő kereskedőknek kell benyújtaniuk. A szóban forgó két vállalat a vizsgálati időszakban és azt követően nem vett részt az érintett termék gyártásában, illetve értékesítésében, mivel a kérelmezőhöz kapcsolódó exportőrt 2008 elején felszámolták, a kérelmezőhöz kapcsolódó gyártó pedig nem volt teljesen működőképes a vizsgálati időszakban, mert nem kapta meg a gyártási engedélyt.

(24)

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a kérelmező lehetőséget kapott arra, hogy kapcsolt vállalkozásai számára kérelmezze a piacgazdasági elbánást, és ezt vállalatai többsége esetében meg is tette. A kérelmező azonban nem jelentette be az e célra kijelölt határidőn belül két, hozzá kapcsolt vállalat létezését (lásd az alábbi (25) és a (26) preambulumbekezdést).

(25)

Az állítólagosan felszámolt exportőr létezését a Bizottság fedezte fel, a kérelmező pedig röviddel a Kínában tett ellenőrző látogatást megelőzően ezt megerősítette. A vállalat nem nyújtott be piacgazdasági elbánás iránti kérelmet, és a kérelmező – a Bizottság felszólítása ellenére – nem nyújtotta be e vállalatnak a vizsgálati időszakban folytatott pontos tevékenységét tisztázó számviteli nyilvántartást és más fontos információkat. Ezért a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a vállalat a vizsgálati időszakban részt vett-e az érintett termék értékesítésében.

(26)

A kérelmezőhöz kapcsolódó gyártó létezéséről a Kínában tett ellenőrző látogatás során tájékoztatták a Bizottságot, és mivel a gyártó székhelye egy másik tartományban volt, a Bizottság nem tudta ellenőrizni a helyszínen a gyártó tevékenységének pontos jellegét, valamint hogy a vállalat még nem kezdte-e meg az érintett termék gyártását. Megállapították azonban, hogy a vállalat ugyan még nem rendelkezett gyártási engedéllyel, a 2007-ben, tehát a vizsgálati időszakban számára kiadott működési engedély kiterjed az érintett termék gyártására is. E kapcsolt gyártónak ezért piacgazdasági elbánás iránti kérelmet kellett volna benyújtania.

(27)

Mivel nem tájékoztatták a Bizottságot e két vállalat meglétéről, és nem nyújtottak be rájuk vonatkozóan piacgazdasági elbánás iránti kérelmet, a Bizottság nem tudta a tevékenységeikre vonatkozó, utólagosan benyújtott információkat ellenőrizni, valamint megállapítani, hogy a vállalatcsoport teljesíti-e a piacgazdasági elbánás biztosításához szükséges feltételeket.

(28)

A kérelmező azt állította továbbá, hogy a piacgazdasági elbánásra vonatkozó vizsgálatnak az anyavállalatra nem kellett volna kiterjednie, mivel az anyavállalat az érintett terméknek nem gyártója és nem is exportőre.

(29)

Az anyavállalat ellenőrzi kapcsolt vállalkozásait, beleértve az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységeit. Ennek következtében az a megállapítás, hogy az anyavállalat nem tartja be a piacgazdasági alapelveket, közvetlen hatással van az egész csoportra. A vizsgálat rámutatott arra, hogy szoros kapcsolat volt az anyavállalat és leányvállalatai között, ez különösen a kérelmezőre, valamint az érintett termék gyártásában részt vevő, a csoport másik együttműködő vállalatára volt igaz. Az említett vállalatok között számos ügyletet bonyolítottak le. Emellett az eszközöket és az általános költségeket nem választották szét egyértelműen. Ezenkívül az anyavállalat az ellenőrző látogatás során utalt azon szándékára, hogy a jövőben magnéziatéglát kíván előállítani, és ezt működési engedélye lehetővé is tette a vállalat számára. Ezen az alapon ezt az állítást is el kellett utasítani.

(30)

A kérelmező elismerte, hogy a fenti (20) preambulumbekezdésben említett vállalat nem felel meg teljes mértékben a piacgazdasági elbánás követelményeinek, de kérelmezte, hogy a továbbiakban e vállalatot ne tekintsék gyártónak, mivel jelenleg bérbe adja gyártó létesítményeit egy hozzá kapcsolódó gyártónak.

(31)

Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a vállalat a jövőben bármikor képes lenne folytatni a termelést. Ezért ezt a kérelmet el kellett utasítani.

(32)

A kérelmező további tényezőkre hívta fel a figyelmet, és olyan új információkat bocsátott rendelkezésre, amelyek állítólagosan bizonyítják, hogy a fenti (19) preambulumbekezdésben említett vállalat a piacgazdasági elbánás valamennyi követelményét teljesíti. Ezen állítások ismertetése és elemzése az alábbiakban történik.

(33)

Az első követelménnyel kapcsolatban a kérelmező továbbá úgy érvelt, hogy az alapszabályban szereplő bármely korlátozás a részvényesek között létrejött, kizárólag magánjellegű megállapodás, amelybe az állam nem avatkozik bele. A kérelmező azt is állította, hogy a kínai szerződési jog nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy írásos szerződést kell kötni az energiaellátásról.

(34)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a kínai társasági jog előírja, hogy a vállalatok alapszabálya a vállalatra, a részvényesekre, az igazgatókra, a felügyelőbizottság tagjaira és a felső vezetésre nézve kötelező. Ezenkívül az alapszabályt és annak valamennyi módosítását az állami hatóságoknál be kell jegyeztetni. A kérelmező állításával ellentétben megállapították továbbá, hogy a kínai szerződési jog egyértelműen hivatkozik az energiaellátásra és -használatra vonatkozó szerződésekre, és egyértelmű előírásokat tartalmaz az ilyen szerződések tartalmával kapcsolatban. Ennek alapján az első követelménnyel kapcsolatos állításokat el kellett utasítani.

(35)

A második követelményre vonatkozóan a kérelmező olyan dokumentumokat nyújtott be, amelyek szerint a könyvelésben – különösen kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteknél – megállapított hiányosságokat utólag, 2008 áprilisában kijavították, és a kérelmező szerint ennek megfelelően a második követelmény teljesül.

(36)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2008-ban állítólagosan meghozott korrekciós intézkedés nem változtat azon a tényen, hogy a kérelmező a kérelemre vonatkozó igénylőlapon nem megbízható adatokat szolgáltatott a könyvelésről (lásd a (19) preambulumbekezdést). Ezen az alapon az állítást el kellett utasítani.

(37)

A harmadik követelmény tekintetében a kérelmező azt állította, hogy a piacgazdasági elbánás iránti kérelemben rendelkezésre bocsátott, tőkeellenőrző jelentésnek önmagában elégnek kell lennie az eszközértékelés igazolásához. A kérelmező továbbá azt állította, hogy az adókedvezményeket nem vehették volna figyelembe e dömpingellenes vizsgálat keretében, mivel ez a kérdés csak a szubvencióellenes vizsgálatok esetében lényeges.

(38)

Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat bebizonyította, hogy a tőkeellenőrző jelentés hibás volt, ezért az nem tekinthető az eszközértékelés megbízható, független alapjának. A Bizottság úgy véli, hogy a kérelmező számára biztosított adókedvezmény jelentősen torzítja a vállalat pénzügyi helyzetét, és befolyásolja a piacgazdasági elbánás harmadik követelményét. Ezért a harmadik követelménnyel kapcsolatos állításokat el kellett utasítani.

(39)

A Bizottság a fentiek alapján fenntartja az első, a második és a harmadik követelménnyel kapcsolatos megállapításait és következtetéseit. A Bizottság ezért megállapítja, hogy sem a kérelmező, sem a csoport, amelynek keretében működik, nem részesülhet piacgazdasági elbánásban.

(40)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint vám megállapítása esetén az említett cikk hatálya alá tartozó országok vonatkozásában az egész országra kiterjedő vámot vetnek ki, kivéve azokat az eseteket, amikor a vállalatok képesek bizonyítani, hogy az egyéni elbánásnak az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében meghatározott valamennyi követelményét teljesítik. E követelményeket összefoglalóan a következőképpen határozzák meg:

(41)

A kérelmező a piacgazdasági elbánás iránti kérelem mellett egyéni elbánást is igényelt arra az esetre, ha nem kapna piacgazdasági elbánást.

(42)

A fenti (16) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság következetesen ellenőrzi, hogy a kapcsolt vállalkozások csoportja mint egész, megfelel-e az egyéni elbánás feltételeinek. A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint a vizsgálati időszakban egy másik gyártó és egy, a kérelmezőhöz kapcsolódó exportőr nem működött együtt e vizsgálat során. Ezért nem lehetett megállapítani, hogy e két vállalat teljesítette-e az egyéni elbánásra vonatkozó követelményeket.

(43)

Ezért az a döntés született, hogy a kérelmezőt sem piacgazdasági elbánásban, sem egyéni elbánásban nem részesítik.

(44)

A kérelmező, az exportáló ország hatóságai és az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy ismertessék a fenti megállapításokkal kapcsolatos álláspontjukat. Csak a kérelmező ismertette álláspontját.

(45)

A kérelmező először megismételte állítását, mely szerint a piacgazdasági elbánással és az egyéni elbánással kapcsolatos vizsgálat során az érintett terméket a vizsgálati időszakban előállító gyártókra és értékesítő kereskedőkre kellene összpontosítani, valamint azt állította, hogy a két együtt nem működő vállalat nem vett részt az érintett termék gyártásában, illetve értékesítésében. Továbbá úgy érvelt, hogy a helyszínen végzett ellenőrző látogatás során a Bizottság tisztviselőinek rendelkezésére bocsátottak minden annak vizsgálatához szükséges információt, hogy a két együtt nem működő vállalat részesülhet-e egyéni elbánásban.

(46)

A kérelmező első állításával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ellenőrző látogatás során a (15) preambulumbekezdésben említett együtt nem működés miatt nem tudták alaposan ellenőrizni a két említett vállalat vizsgálati időszak alatti pontos tevékenységét. Ezért a kérelmező nem bizonyította be, hogy a két együtt nem működő vállalat a vizsgálati időszakban nem vett részt az érintett termék gyártásában, illetve értékesítésében. Azt is meg kell jegyezni, hogy a gyártónak a vizsgálati időszak alatti tevékenységét a (16) preambulumbekezdésben említett okokból figyelembe kell venni a csoport értékelése során. Ezért megállapítják, hogy a két vállalatnak együtt kellett volna működnie a vizsgálat során.

(47)

A fenti (24)–(27) preambulumbekezdésben említettek szerint a helyszíni ellenőrző látogatás során rendelkezésre bocsátott információk nem voltak elégségesek ahhoz, hogy a két együtt nem működő vállalat esetében megállapítsák, hogy részesülhetnek-e egyéni elbánásban. Emellett az információkat nem az egyéni elbánás iránti kérelem benyújtásához meghatározott határidőn belül, hanem olyan későn bocsátották rendelkezésre, hogy a Bizottság már nem tudta ellenőrizni őket. Ezért ezt az állítást el kellett utasítani.

(48)

A kérelmező emellett azt állította, hogy a Bizottságnak az egyéni elbánás követelményeinek vizsgálatára vonatkozó jelenlegi gyakorlata sérti a WTO dömpingellenes megállapodása 2. cikkének (3) bekezdését; e megállapodás az EK-jogrend szerves részének tekintendő.

(49)

Mivel a két kapcsolt vállalkozás nem működött együtt, e vizsgálat során nem vizsgálták felül behatóbban az egyéni elbánásra vonatkozó követelményeket, és a WTO-szabályokkal való összeegyeztethetőség kérdése ezért nem volt releváns ebben az ügyben. Ezért e kérelmet nem lehetett figyelembe venni.

(50)

A fenti tények és szempontok alapján megállapítható, hogy sem a kérelmező, sem a csoport, amelynek keretében működik, nem részesülhet egyéni elbánásban.

(51)

E felülvizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák a kérelmező egyéni dömpingkülönbözetét, amely állítólag eltért a Kínából származó érintett termék behozatalára jelenleg alkalmazandó maradék dömpingkülönbözettől. A kérelem főként azon az állításon alapult, hogy a kérelmező teljesítette a piacgazdasági elbánáshoz szükséges követelményeket.

(52)

Mivel a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező kapcsolt gyártója és exportőre részéről való együttműködés hiányában a kérelmezőnek sem a piacgazdasági elbánást, sem az egyéni elbánást nem adják meg, a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy a kérelmező egyéni dömpingkülönbözete valóban eltért-e az eredeti vizsgálatban megállapított maradék dömpingkülönbözettől. Ennélfogva a kérelmező által beadott kérelmet el kell utasítani, és az új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot le kell zárni. Az eredeti vizsgálat során megállapított maradék dömpingellenes vámot, azaz a 39,9 %-ot a kérelmező tekintetében következésképpen fenn kell tartani.

(53)

Mivel a felülvizsgálat a vállalat vonatkozásában dömpinget állapított meg, a vállalat tekintetében alkalmazandó dömpingellenes vámot visszamenőlegesen be kell szedni az érintett termék olyan behozatala után, amelyet az 1536/2007/EK rendelet 3. cikkének megfelelően nyilvántartásba vettek.

(54)

A kérelmezőt tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, melyek alapján a Közösségbe irányuló behozatalára végleges dömpingellenes vámot szándékoztak kivetni, továbbá lehetőséget kapott észrevételei megtételére.

(55)

Ez a felülvizsgálat nem érinti azt az időpontot, amikor az 1659/2005/EK rendelet az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályát veszti.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/7

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/9

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2008. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2008. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/11

(1)

A bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet (3) kvótákat állapít meg a 2008. évre.

(2)

A Bizottsághoz beérkezett információ szerint az e rendelet mellékletében említett tagállam lobogója alatt közlekedő, illetve az e tagállamban lajstromozott hajók kimerítették a 2008. évre meghatározott, a mellékletben megnevezett állományra vonatkozó halászati kvótát.

(3)

Ezért erre az állományra nézve meg kell tiltani a halászatot, valamint a fedélzeten való tárolást, az át- és kirakodást,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/13

(1)

A 318/2006/EK rendelet 12. cikkének d) pontja szerint azt a cukrot vagy izoglükózt, amelyet egy gazdasági év folyamán a rendelet 7. cikkében említett kvótán felül állítottak elő, csak a megállapítandó mennyiségi korlátozáson belül lehet exportálni. Ezért azt a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendelet (2) 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának iii. alpontja értelmében vámkontingensek keretében exportált terméknek kell tekinteni.

(2)

A cukorágazatot illetően a 951/2006/EK bizottsági rendelet (3) részletes szabályokat állapít meg a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében a 318/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására.

(3)

A 707/2008/EK rendelettel (4) módosított 952/2006/EK bizottsági rendelet (5) egyszerűsítette a szirupok cukortartalmának megállapítására szolgáló módszereket. Ezért az export-visszatérítések esetében használt módszereket is célszerű összehangolni a 952/2006/EK rendeletben megállapított módszerekkel.

(4)

A megfelelő irányítás, a spekuláció megelőzése és a hatékony ellenőrzések biztosítása érdekében meg kell állapítani a kvótán felüli cukor- és izoglükóz-kiviteli engedély iránti kérelmek benyújtásának részletes szabályait. E szabályoknak a hatályos jogszabályokban megállapított eljárásokon kell alapulniuk, a megfelelő kiigazításokkal annak érdekében, hogy tükrözzék az ágazat különleges igényeit.

(5)

A más jogszabályban megállapítandó mennyiségi korlátozás kezelése céljából további végrehajtási rendelkezéseket kell hozni, különösen a kiviteli engedély iránti kérelmek feltételeire vonatkozóan.

(6)

A kvótán felüli cukor és/vagy izoglükóz közösségi piacra történő visszahozatalával kapcsolatos esetleges csalás kockázatának csökkentése érdekében egyes célállomások kizárhatók a jogosult rendeltetési célállomások közül. Az ilyen esetekre tekintettel szükséges azon okmányok meghatározása, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó termékeket olyan országba importálták, amely nincs kizárva a jogosult rendeltetési célállomások közül.

(7)

A harmadik országokba irányuló cukorimport vámalakiságai elvégzésének a 800/1999/EK rendelet 16. cikke szerinti igazolásáról szóló, 2007. december 20-i 1541/2007/EK bizottsági rendelet (6) 1. cikke meghatározza azokat az okmányokat, amelyek differenciált export-visszatérítés esetén megfelelően bizonyítják az importálást. Ezeket az okmányokat a kvótán felüli kivitel esetében is el kell fogadni bizonyítékként.

(8)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyedi („EX/IM”) finomítási műveletekre vonatkozó engedély iránti kérelmek köre nagyon korlátozott. Ezért a 951/2006/EK rendelet megfelelő rendelkezéseit, nevezetesen 13–16. cikkét el kell hagyni. Ugyanakkor átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a folyamatban levő kérelmekre vonatkozóan.

(9)

A gazdasági partnerségi megállapodásokat létrehozó vagy azok létrehozásához vezető megállapodásokban meghatározott, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok (AKCS-államok) csoportjának egyes tagjaiból származó termékekre vonatkozó szabályozások alkalmazásáról szóló, 2007. december 20-i 1528/2007/EK tanácsi rendelet (7) 3. cikke értelmében az AKCS-országokból származó, a Közösségbe történő melaszbehozatalra kivetett valamennyi importvám megszűnik. Ezért a 951/2006/EK rendelet 41. cikkét szintén el kell hagyni.

(10)

A 951/2006/EK rendelet mellékletének A. részét módosítani kell, mivel ott nem kell előzetesen hivatkozni egy meghatározott rendeletre. A 951/2006/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésével összhangban, amennyiben a visszatérítést pályázati felhívás alapján rögzítik, az engedély iránti kérelem és az engedély 20. szakaszának tartalmaznia kell az adott gazdasági évben a folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló rendeletre való hivatkozást.

(11)

Ezért a 951/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(12)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a cukorpiaci irányítóbizottság véleményével,

1.

A 3. cikkben az (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül a szacharóztartalmat és adott esetben a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalmat a 952/2006/EK bizottsági rendelet (8) 3. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjával összhangban kell kiszámítani.

(3)   A legalább 85 % és 94,5 %-nál kevesebb tisztaságú szirupok esetében a szacharóztartalom és adott esetben a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalom tömegszázaléka 73 % átalányban kerül megállapításra száraz állapotban.

2.

A rendelet a következő IIa. fejezettel egészül ki:

„IIa.   FEJEZET

KVÓTÁN FELÜLI KIVITEL

4c. cikk

A rendeltetési helyre történő megérkezés bizonyítéka

Egyes, a kvótán felüli cukor- és/vagy izoglükóz-kivitel szempontjából kizárt rendeltetési helyek esetében a terméket a következő három okmány bemutatása mellett tekintik harmadik országba importáltnak:

3.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Kiviteli engedély cukor vagy izoglükóz tekintetében, visszatérítés nélkül

Amennyiben a közösségi piacon szabad forgalomban lévő és »nem kvótán felülinek« tekintett cukor vagy izoglükóz visszatérítés nélkül kerül kivitelre, az engedély iránti kérelem és az engedély 20. szakasza esettől függően tartalmazza a melléklet C. részében felsorolt bejegyzések valamelyikét a kérdéses terméknek megfelelően.”

4.

A rendelet a következő 7a–7e. cikkekkel egészül ki:

„7a. cikk

Kiviteli engedély kvótán felüli kivitel tekintetében

Az 5. cikk rendelkezéseitől eltérően a 318/2006/EK rendelet 12. cikkének d) pontjában említett mennyiségi korlátozáson belül a kvótán felüli izoglükóz kivitele kiviteli engedély bemutatásához kötött.

7b. cikk

Kvótán felüli kiviteli engedély iránti kérelem

(1)   A 318/2006/EK rendelet 12. cikkének d) pontja alapján meghatározandó mennyiségi korlátozás tekintetében kiviteli engedély iránti kérelmet kizárólag a 318/2006/EK rendelet 17. cikkével összhangban elismert répacukor- és nádcukortermelő vagy izoglükóz-termelő nyújthat be, akinek az említett rendelet 7. cikkének megfelelően cukor- vagy izoglükózkvótát osztottak ki az érintett gazdasági évre, adott esetben az említett rendelet 8., 9. és 11. cikkére is figyelemmel.

(2)   A kiviteli engedély iránti kérelmeket azon tagállam illetékes hatóságához kell benyújtani, amelyben a kérelmező számára cukor- vagy izoglükózkvótát osztottak ki.

(3)   A kiviteli engedélyeket minden héten, hétfőtől péntekig lehet benyújtani, a 318/2006/EK rendelet 12. cikkének d) pontja alapján a mennyiségi korlátozást meghatározó rendelet hatálybalépésének napjától az engedélykiadás 7e. cikknek megfelelő felfüggesztéséig.

(4)   A kérelmezők hetente egy kiviteli engedély iránti kérelmet nyújthatnak be. Az egyes kiviteli engedélyek tekintetében alkalmazandó mennyiség cukor esetében nem haladhatja meg a 20 000 tonnát, izoglükóz esetében az 5 000 tonnát.

(5)   A kiviteli engedély iránti kérelemhez csatolni kell az arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a 12a. cikk (1) bekezdésében említett biztosítékot letétbe helyezték.

(6)   Az engedély iránti kérelem és az engedély 20. szakasza, valamint a kiviteli nyilatkozat 44. rovata esettől függően tartalmazza a következő bejegyzések valamelyikét:

7c. cikk

A kvótán felüli kivitelre vonatkozó értesítés

(1)   A tagállamok péntek brüsszeli idő szerint délután 1 óra és a következő hétfő között értesítik a Bizottságot azokról a cukor- és/vagy izoglükóz-mennyiségekről, amelyekre a megelőző héten kiviteli engedély iránti kérelmek érkeztek.

A kérelmezett mennyiségeket nyolc számjegyű KN-kód szerinti bontásban tüntetik fel. A tagállamok arról is tájékoztatják a Bizottságot, ha egyetlen kiviteli engedély iránti kérelmet sem nyújtottak be.

Ez a bekezdés csak azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek számára a 318/2006/EK rendelet III. melléklete és/vagy IV. mellékletének 2. pontja cukor- és/vagy izoglükózkvótát határozott meg.

(2)   A Bizottság hetente összesíti azokat a mennyiségeket, amelyekre kiviteli engedély iránti kérelmet nyújtottak be.

7d. cikk

Az engedélyek kibocsátása

(1)   A tagállamok minden héten péntektől, de legkésőbb a következő hét végéig kibocsátják az engedélyeket az előző héten benyújtott és a 7c. cikk (1) bekezdésének megfelelően bejelentett kérelmek alapján, adott esetben tekintetbe véve a Bizottság által a 7e. cikkel összhangban meghatározott odaítélési együtthatót.

A kiviteli engedélyt nem állítják ki olyan mennyiségek esetében, amelyről nem tettek értesítést.

(2)   A tagállamok minden hét első munkanapján értesítik a Bizottságot azokról a cukor- és/vagy izoglükóz-mennyiségekről, amelyekre a megelőző héten kiviteli engedélyt bocsátottak ki.

(3)   A tagállamok nyilvántartást vezetnek a kiviteli engedélyek keretében ténylegesen kivitt cukor- és/vagy izoglükóz-mennyiségekről.

(4)   A tagállamok minden hónap vége előtt értesítik a Bizottságot azokról a cukor- és/vagy izoglükóz-mennyiségekről, amelyeket az előző hónapban a kiviteli engedélyek keretében ténylegesen kivittek.

(5)   A (2), (3) és (4) bekezdés csak azokra a tagállamokra vonatkozik, amelyek számára a 318/2006/EK rendelet III. melléklete és/vagy IV. mellékletének 2. pontja cukor és/vagy izoglükózkvótát határozott meg.

7e. cikk

A kvótán felüli kiviteli engedélyek kibocsátásának felfüggesztése

Amennyiben azon mennyiségek, amelyekre kiviteli engedélyt kérelmeztek, meghaladják a 318/2006/EK rendelet 12. cikke d) pontjának megfelelően az érintett időszakra meghatározott mennyiségi korlátozást, úgy e rendelet 9. cikkének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.”

5.

A rendelet a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A kvótán felüli kiviteli engedélyek érvényessége

E rendelet 5. cikkének rendelkezéseitől eltérően, a 318/2006/EK rendelet 12. cikke d) pontjának megfelelően meghatározott mennyiségi korlátozás tekintetében kibocsátott kiviteli engedélyek a kibocsátás tényleges napjától azon gazdasági év szeptember 30-ig érvényesek, amely gazdasági évre a kiviteli engedélyt kibocsátották.”

6.

Az V. fejezet 1. szakasza a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Biztosíték kvótán felüli kiviteli engedély tekintetében

(1)   A kérelmező a megállapított mennyiségi korlátozás keretében exportálandó, kvótán felüli izoglükóz esetében a nettó szárazanyag-tartalom után tonnánként 42 EUR biztosítékot szolgáltat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett biztosíték a kérelmező választása szerint készpénzben vagy az engedély iránti kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam által előírt feltételeknek megfelelő intézmény által vállalt kezesség formájában nyújtható.

(3)   Az (1) bekezdésben említett biztosítékot a 376/2008/EK rendelet 34. cikkével összhangban felszabadítják arra a mennyiségre vonatkozóan, amellyel kapcsolatosan a kérelmező – a 376/2008/EK rendelet 30. cikkének b) pontja és 31. cikke b) pontjának i. alpontja szerint – teljesítette az e rendelet 7c. cikkével összhangban kibocsátott engedélyekből következő exportkötelezettségét.

(4)   A megállapított mennyiségi korlátozáson belüli, kvótán felüli cukor és/vagy izoglükóz-kivitel tekintetében kizárt egyes rendeltetési célállomások esetében az (1) bekezdésben említett biztosítékot csak akkor szabadítják fel, ha – a (3) bekezdés figyelembevételén kívül – a 4c. cikkben említett három okmányt bemutatták.”

7.

A 13–16. cikket el kell hagyni. Az olyan engedélyek tekintetében azonban továbbra is alkalmazandók, amelyek iránt e rendelet hatálybalépése előtt nyújtottak be kérelmet.

8.

A 17. cikk a) pontja a következőképpen módosul:

9.

A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Értesítések

A tagállamoknak az e fejezetben előírt értesítéseket elektronikus úton kell elküldeniük, a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott módszereknek megfelelően.”

10.

A 41. cikket el kell hagyni.

11.

A melléklet A. részének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/18

(1)

Az 1529/2007/EK rendelet a 2008. évre a CARIFORUM-térséghez tartozó államokból származó rizsre 187 000 tonna hántoltrizs-egyenértékben kifejezett éves behozatali vámkontingenst (tételszám: 09.4219), a Holland Antillákról és Arubáról származó rizsre 25 000 tonna hántoltrizs-egyenértékben kifejezett behozatali vámkontingenst (tételszám: 09.4189) és a legkevésbé fejlett tengerentúli országokból és területekről származó rizsre 10 000 tonna hántoltrizs-egyenértékben kifejezett behozatali vámkontingenst (tételszám: 09.4190) nyitott meg, valamint meghatározta kezelésük módját.

(2)

A szeptemberi alidőszak a harmadik alidőszaka ezeknek az 1529/2007/EK rendelet 1. cikke (1) és (2) bekezdésében szereplő kontingenseknek.

(3)

Az 1529/2007/EK rendelet 6. cikkének a) pontja szerinti értesítés alapján megállapítható, hogy 09.4219, a 09.4189 és a 09.4190 tételszámú kontingens esetében az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésével összhangban a 2008. szeptember első hét napján benyújtott kérelmek a rendelkezésre álló, hántoltrizs-egyenértékben kifejezett mennyiségnél kisebb [vagy azzal azonos] mennyiségre vonatkoznak.

(4)

Ezért az 1529/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 09.4189 és a 09.4190 tételszámú kontingens vonatkozásában meg kell határozni a következő alidőszakra rendelkezésre álló összmennyiséget,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/20

(1)

A 964/2007/EK bizottsági rendelettel (3) a 2008/2009-es gazdasági évre éves behozatali vámkontingenst nyitottak meg (tételszáma: 09.4178) a 1006 KN-kód alá tartozó, a legkevésbé fejlett országokból származó rizs behozatalára, hántoltrizs-egyenértékben kifejezve 6 694 tonna mennyiségben.

(2)

A 964/2007/EK rendelet 4. cikkének a) pontja szerinti értesítések azt mutatják, hogy a rendelkezésre állónál nagyobb mennyiségre vonatkoznak azon kérelmek, amelyeket az említett rendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban 2008. szeptember hónap első hét munkanapján nyújtottak be. Ezért indokolt az igényelt mennyiségekre alkalmazandó odaítélési együttható megállapításával meghatározni, hogy a behozatali engedélyek milyen mennyiségekre bocsáthatók ki,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/21

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A tojáspiac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyek megfelelnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) és az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt követelményeknek, valamint a tojásra vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról szóló, 1990. június 26-i 1907/90/EGK tanácsi rendeletben (4) előírt jelölési előírásoknak.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/23

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet I. mellékletének XX. részében felsorolt termékek világpiaci ára és Közösségen belüli ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

A baromfihús-piac jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítéseket kell megállapítani az 1234/2007/EK rendelet 162–164., 167., 169. és 170. cikkében meghatározott szabályokkal és kritériumokkal összhangban.

(3)

Az 1234/2007/EK rendelet 164. cikkének (1) bekezdése szerint a visszatérítés mértéke rendeltetési helytől függően változhat, különösen ha ezt a világpiaci helyzet, bizonyos piacok sajátos szükségletei, vagy a Szerződés 300. cikkével összhangban kötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek megkövetelik.

(4)

Visszatérítés csak olyan termékek esetében nyújtható, amelyeknek a Közösségen belüli szabad áramlása megengedett, és amelyeken szerepel az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt azonosító jelölés. A szóban forgó termékeknek meg kell felelniük az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglalt követelményeknek is.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/25

(1)

Az 536/2007/EK rendelet vámkontingenst nyitott meg a baromfihús-ágazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2008 szeptemberének első hét napján benyújtott behozataliengedély-kérelmek a rendelkezésre álló mennyiségnél kisebb mennyiségre vonatkoznak. Következésképpen helyénvaló meghatározni a kérelmekben nem igényelt, ezért a következő kontingens-alidőszakra megállapított mennyiségekhez hozzáadandó mennyiségeket,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/26

(1)

A 812/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2008 szeptemberének első hét napján benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, mivel e mennyiségeket hozzá kell adni a kontingens következő alidőszakára megállapított mennyiségekhez,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/27

(1)

A 979/2007/EK rendelet vámkontingenst nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan 2008 szeptemberének első hét napján benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, mivel e mennyiségeket hozzá kell adni a kontingens következő alidőszakára megállapított mennyiségekhez,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/28

(1)

A 806/2007/EK rendelet vámkontingenseket nyitott meg a sertéshúságazat termékeinek behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2008. október 1-jétőldecember 31-ig terjedő alidőszakra vonatkozóan a 2008 szeptemberének első hét napján benyújtott behozatali engedély iránti kérelmek bizonyos kontingensek tekintetében a rendelkezésre állónál kisebb mennyiségre vonatkoznak. Ezért helyénvaló meghatározni azokat a mennyiségeket, amelyekre nem nyújtottak be kérelmet, mivel e mennyiségeket hozzá kell adni a kontingens következő alidőszakára megállapított mennyiségekhez,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/30

(1)

Az egyes tejtermékekre nyújtott export-visszatérítésekre vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló, 2008. június 27-i 619/2008/EK bizottsági rendelet (2) folyamatos pályázati eljárásról rendelkezik.

(2)

Az egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2007. december 10-i 1454/2007/EK bizottsági rendelet (3) 6. cikkének megfelelően és a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatok értékelését követően helyénvaló nem odaítélni a 2008. szeptember 16-án lezáruló beadási időszakra alkalmazandó visszatérítést.

(3)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/31

(1)

Az 1484/95/EK bizottsági rendelet (2) a baromfihús- és tojáságazat, valamint a tojásfehérje vonatkozásában megállapította a kiegészítő importvámok alkalmazási rendszerének végrehajtási szabályait, és rögzítette a kiegészítő importvámokat.

(2)

Az irányadó árak meghatározásának alapjául szolgáló, rendszeresen ellenőrzött adatokból megállapítható, hogy az irányadó árakat bizonyos baromfihús- és tojáságazati termékek, illetve a tojásfehérje behozatala vonatkozásában, a származási hely szerinti árkülönbségek figyelembevétele mellett, módosítani kell. Ezért indokolt közzétenni az irányadó árakat.

(3)

A piaci helyzetre való tekintettel e módosítást a lehető legrövidebb időn belül alkalmazni kell.

(4)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/33

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 162. cikke (1) bekezdésének b) pontja kijelenti, hogy a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének s) pontjában hivatkozott és I. mellékletének XIX. részében felsorolt termékek nemzetközi kereskedelmi árai és a Közösségen belüli árak közötti különbség export-visszatérítés által fedezhető abban az esetben, ha ezen áruk a rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áruk formájában kerülnek kivitelre.

(2)

A Szerződés I. mellékletében nem szereplő áruk formájában exportált egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítési rendszer, valamint az e visszatérítések összegének megállapítására szolgáló szempontok tekintetében a 3448/93/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2005. június 30-i 1043/2005/EK bizottsági rendelet (2) kijelöli azokat a termékeket, melyekhez visszatérítési rátát kell rögzíteni, amely rátát akkor kell alkalmazni, ha a termék az 1234/2007/EK rendelet XX. mellékletének V. részében felsorolt áru formájában kerül exportálásra.

(3)

Az 1043/2005/EK rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban minden szóban forgó alaptermék 100 kg-jára számított visszatérítési rátát ugyanolyan hosszú időszakra kell rögzíteni, mint amely ugyanezen termékek feldolgozatlan formában történő exportja után járó visszatérítésekre vonatkozik.

(4)

Az Uruguayi Forduló során megkötött mezőgazdasági megállapodás 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a terméket tartalmazó áru után a termékre járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a feldolgozatlan termék exportálása esetén járó visszatérítés összegét.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/35

(1)

A Bizottsághoz 2008. május 19-én levél útján kérelem érkezett, amelyet a Lengyel Köztársaság a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően nyújtott be. A Bizottság 2008. július 11-én e-mailben további tájékoztatást kért, amit a lengyel hatóságok 2008. július 28-án, a válaszadásra megszabott határidő lejárta után, e-mailben meg is adtak.

(2)

A Lengyel Köztársaság által benyújtott kérelem a villamosenergia-termelésre és a villamos energia nagykereskedelmi értékesítésére vonatkozik.

(3)

A kérelmet a független nemzeti szerv, a lengyel energiahivatal, az Urzędu Regulacji Energetyki adta be, így annak támogatásával bír.

(4)

A 2004/17/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Azt, hogy a tevékenység közvetlen módon ki van-e téve a versenynek, objektív szempontok alapján, a kérdéses ágazat egyedi jellemzőinek figyelembevételével kell megállapítani. A piaci belépés akkor nem minősül korlátozottnak, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza az adott ágazat vagy annak egy része megnyitásáról rendelkező irányadó közösségi jogi rendelkezéseket. E jogszabályokat a 2004/17/EK irányelv XI. melléklete tartalmazza, amely irányelv a villamosenergia-ágazat tekintetében a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2) hivatkozik. A 96/92/EK irányelv helyébe a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) lépett, amely még nagyobb fokú piacnyitásról rendelkezik.

(5)

Lengyelország a 96/92/EK irányelv mellett a 2003/54/EK irányelv rendelkezéseit is végrehajtotta és alkalmazza, jogi és funkcionális szétválasztást valósítva meg az átviteli és az elosztó rendszerek esetében a legkisebb elosztó vállalatok kivételével, amelyeknek továbbra is eleget kell tenniük a számviteli rendszereik szétválasztására vonatkozó követelménynek, de mentesülnek a jogi és funkcionális szétválasztás követelménye alól, amennyiben 1996-ban kevesebb, mint 100 000 fogyasztó, illetve 3 TWh-nál kevesebb energiát fogyasztó villamosenergia-rendszerek számára biztosítottak villamosenergia-ellátást. Az elosztórendszer-üzemeltetők azonban várhatóan még legalább 2008 folyamán köztulajdonú, vertikálisan integrált csoportokban működnek. Ebből következően – és a 30. cikk (3) bekezdésének első albekezdésével összhangban – a piacra való belépés nem tekinthető korlátozottnak.

(6)

A versenynek való közvetlen kitettséget több mutató alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő. A határozat által érintett piacokra vonatkozó egyik mérlegelendő paraméter az adott piac meghatározó szereplőinek piaci részesedése. További ismérv a piacok összefonódásának szintje. Az érintett piacok sajátosságaira tekintettel egyéb kritériumokat is figyelembe kell venni, úgymint a kiegyenlítő piac működését, az árversenyt és a fogyasztók szolgáltatóváltásának arányát.

(7)

Ez a határozat nem érinti a versenyszabályok alkalmazását.

(8)

A Lengyel Köztársaság által benyújtott kérelem a lengyelországi villamosenergia-termelésre és nagykereskedelmi értékesítésre vonatkozik.

(9)

A lengyel kérelem megállapítása szerint a kérdéses földrajzi piac a nemzeti területre korlátozódik. A piacot egységesség jellemzi, azaz az ország egyik régiójában termelt villamos energiát más régióban is akadálytalanul megvásárolhatják (a legnagyobb villamosenergia-termelő kapacitással Lengyelország déli része rendelkezik, de az itt termelt villamos energiát az ország egész területén értékesítik). A 2007. évi tevékenységi jelentés (4) továbbá megállapítja, hogy „2006-ban strukturális jellegű rendszerkeresztmetszet-leszűkülés … volt tapasztalható a Németországgal, a Cseh Köztársasággal és Szlovákiával közös határok mentén. …” 2006-ban Lengyelország a megtermelt összes villamos energia 9,74 %-át exportálta, míg összes villamosenergia-termelésének 2,94 %-a származott importból (a nettó export tehát az össztermelés 6,8 %-át tette ki 2006. folyamán). A 2007. évi tevékenységi jelentés megállapítja, hogy az „energiakereskedelem egyik legnagyobb gátja a lengyel hálózat korlátozott átviteli kapacitása, amely a keresztmetszet leszűküléséhez vezet a rendszerösszekötőknél. Ennek legfőbb oka a lengyel, német, cseh és svéd energiaárak jelentős különbsége által előidézett erős piaci nyomás.” Következésképpen a Lengyel Köztársaság területét kell a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek értékelése céljából az érintett piacot alkotó területnek tekinteni.

(10)

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A gáz- és villamos energia belső piacának létrehozása terén elért haladásról szóló jelentés (5) (a továbbiakban: a 2005-ös jelentés) megállapította, hogy „sok nemzeti piac az ipar nagyfokú koncentrációját mutatja, ami gátolja a hatékony verseny kifejlődését” (6). Következésképpen a villamosenergia-termelés tekintetében a „nemzeti piacokon folyó verseny egyik fokmérője a három legnagyobb termelő teljes piaci részesedése” (7). A lengyel hatóságok által megadott információk szerint 2006-ban a három legnagyobb villamosenergia-termelő részesedése az elérhető kapacitás 44,2 %-át és a bruttó termelés 52,3 %-át adta (8). A lengyel hatóságok 2008. július 28-án beérkezett válaszlevelükben azt a tájékoztatást adták, hogy 2007-ben a három legnagyobb villamosenergia-termelő részesedése növekedett: a teljes kapacitás 51,7 %-át és a bruttó termelés 58 %-át állították elő (9). A nagykereskedelmi piac három legnagyobb gazdasági szereplőjét tekintve a hatóságok szintén arról számoltak be, hogy a piaci részesedés a 2006. évi 48,1 %-ról 2007-ben 55,4 %-ra nőtt (10). Külön említést érdemel, hogy a 2006–2007-es időszakot tekintve a lengyel hatóságok által közölt adatok a három legnagyobb gazdasági szereplő piaci részesedésének egyértelmű növekedéséről tanúskodnak minden egyes területen. A koncentráció ezen szintjei magasabbak, mint az Egyesült Királyságra vonatkozóan a 2006/211/EK (11) és a 2007/141/EK (12) bizottsági határozatban említett 39 %. Ezek a szintek közel azonosak Ausztriának a 2008/585/EK bizottsági határozatban (13) említett 52,2 %-os szintjével, de alacsonyabbak a 2006/422/EK (14) és a 2007/706/EK (15) bizottsági határozatban hivatkozott finnországi (73,6 %) és svédországi (86,7 %) aránynál. Mindhárom említett esetben azonban a koncentrálódás arányát ellensúlyozza a „piacon az energiaimport lehetősége következtében érvényesülő versenykényszer” (16). A fenti (9) preambulumbekezdésben említett rendszerkeresztmetszet-leszűkülés és korlátozott átviteli kapacitás következtében a lengyelországi import az összes villamosenergia-termelés mindössze 3 %-át teszi ki, szemben például Ausztriával, ahol is „a behozott villamos energia a teljes szükséglet (17) körülbelül egynegyedét (18) fedezte, különösen az alapterhelést biztosító áram esetében.” (19). A lengyel energiahivatal elnöke által kiadott dokumentum (20) emellett megjegyzi, hogy „az energiaipar működésének jelenlegi szerkezete és összefonódásának mértéke az állami kézben lévő energiaipari vállalatok kezdetben horizontális, majd vertikális konszolidálódásának eredménye. A konszolidációs folyamat, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt a belföldi piac versenyfeltételeire, a nagykereskedelmi piaci verseny alakulását is jelentős mértékben befolyásolja majd.” A koncentráció ezen szintjét így nem lehet a versenynek való közvetlen kitettség mutatójának tekinteni az energiatermelés és a nagykereskedelem piacain.

(11)

Mutatóként kell kezelni viszont a kiegyenlítő piacok működését, még ha elenyésző részét képviselik is a valamely tagállamban termelt és/vagy fogyasztott villamos energia teljes mennyiségének. Valójában minden olyan piaci résztvevő, akinek nehézségbe ütközik termelési portfólióját megrendelőjének sajátosságaihoz igazítani, a kiegyenlítő energia átviteli rendszerüzemeltetők által meghatározott eladási árának és a túltermelés e piaci résztvevő által kifizetett visszavásárlási árának különbsége miatt költségekkel számolhat. Ezeket az árakat a szabályozó hatóság közvetlenül kiróhatja az átviteli rendszerüzemeltetőkre; illetve kialakulhatnak olyan piaci mechanizmus mentén, amelynek keretében az árakat a termelésüket felfelé vagy lefelé szabályozni kívánó egyéb termelők ajánlatai határozzák meg […]. A kisebb piaci szereplők számára a legnagyobb nehézséget az átviteli rendszerüzemeltetőknek fizetett felvásárlási ár és az eladási ár közötti számottevő különbség kockázata jelenti. Ez több tagállamban is előfordul, és várhatóan hátrányosan érinti a verseny alakulását. A nagy árkülönbség egyben azt is jelentheti, hogy a csupán egy-két ipari termelő által uralt kiegyenlítő piacon nem kielégítő a verseny szintje (21). Az átviteli rendszerüzemeltetők által megadott felvásárlási ár és az eladási ár közötti viszonylag alacsony árkülönbözet (22) ellenére a lengyel kiegyenlítő piac és főbb jegyei – különösen ami a napon belüli ügyletek piacának és a helyettesítőként igénybe vehető egyéb piaci platformok hozzáférhetőségének hiányát, illetve a kiegyenlítő költségek bizonyos jellemzőit illeti – azt eredményezik, hogy „az átviteli szolgáltatások jelenlegi díjszerkezete, amely szerint minden fogyasztó viseli a kiegyenlítés és a leszűküléskezelés költségeit, nem a kívánt gazdasági üzenetet közvetíti a piaci résztvevők felé” (23). A lengyel kiegyenlítő piac működését tehát nem lehet további mutatóként figyelembe venni annak megállapításához, hogy a villamos energia termelése és nagykereskedelmi értékesítése közvetlen versenynek vannak-e kitéve.

(12)

Tekintettel az érintett termék (a villamos energia) jellemzőire és az egyenértékű kiváltó termékek vagy szolgáltatások hiányára, a villamosenergia-piacokon fennálló versenyhelyzet értékelése során az árverseny és az árképzés egyre meghatározóbb jelentőséggel bír. A nagy ipari (vég)felhasználók tekintetében, akik minden valószínűség szerint közvetlenül – az egyben termelő – szolgáltatótól szerzik be a villamos energiát, a szolgáltatót váltó fogyasztók száma az árverseny természetes fokmérője, és mint ilyen, közvetve „a verseny hatékonyságának természetes jelzője. Ha kevés fogyasztó vált, valószínűleg gond van a piac működésével, még ha a régi szolgáltatóval folytatandó újratárgyalás lehetőségéből eredő hasznokat nem is lenne szabad figyelmen kívül hagyni” (24). Emellett a szabályozott végfelhasználói árak megléte döntő szerepet játszik a fogyasztói magatartás alakulásában […]. Noha átmeneti időszakokban indokolt a szabályzók fenntartása, alkalmazásuk egyre nagyobb mértékű torzuláshoz vezethet a beruházási szükségletek jelentkezésével (25).

(13)

A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján Lengyelországban a nagy és a rendkívül nagy ipari fogyasztók körében a váltási arány 15,84 % (26), amely a teljes ellátás mintegy 7,6 %-át (27) jelenti. Ezt az energiaágazatot érintő korábbi határozatokban leírt helyzetekkel összehasonlításban kell értékelni, ahol a nagy és rendkívül nagy ipari fogyasztók körében 75 %-os szolgáltatóváltási arányt mutattak ki Finnország (2006/422/EK határozat), illetve 41,5 %-os arányt Ausztria esetében (2008/585/EK határozat). A lakossági fogyasztók körében ezenkívül továbbra is végfelhasználói árszabályzás érvényesül, ahol a rendszerüzemeltetőknek tájékoztatniuk kell a szabályozó hatóságot az alkalmazni kívánt díjszabásról. A lengyelországi helyzet a nagy és rendkívül nagy ipari (vég)felhasználók szolgáltatóváltása (28) és a végfelhasználói árak szabályzása tekintetében ezért nem kielégítő, és nem tekinthető a versenynek való közvetlen kitettség mutatójának.

(14)

A villamos energia lengyelországi termelésének és nagykereskedelmének helyzete tehát a következőképpen összegezhető: a három legnagyobb termelő és nagykereskedő piaci részesedése viszonylag magas, és ezt nem ellensúlyozza közvetlenül igénybe vehető importenergia; amint azt a (11) preambulumbekezdés megállapítja, a kiegyenlítő piacok működésének jelenlegi szintje nem tekinthető a versenynek való közvetlen kitettség mutatójának, a szolgáltatóváltás mértéke alacsony, és egyes fogyasztói csoportoknál továbbra is végfelhasználói árszabályzás érvényesül.

(15)

Végezetül tekintetbe kell venni a lengyel energiaágazat általános összefüggésrendszerét is. Mindezek alapján „A Bizottság ajánlása a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások 2008. évi aktualizálásáról és a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtásáról szóló tanácsi ajánlásról” (29) című dokumentum Lengyelország számára azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy az „javítsa a verseny kereteit a hálózati iparágakban, többek között a szabályozók szerepének felülvizsgálatával, és folytassa lendületesen az energiapiacok liberalizálásának folyamatát” (30), amely szintén arra utal, hogy Lengyelországban a villamos energia termelése és nagykereskedelmi értékesítése (még) nincs teljesen kitéve a piaci versenynek.

(16)

A (9)–(15) preambulumbekezdésben ismertetett megállapítások alapján kijelenthető, hogy a Lengyel Köztársaságban a villamos energia termelése és nagykereskedelmi értékesítése terén jelenleg nem érvényesül közvetlen piaci verseny. Ezért a 2004/17/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az említett tevékenységek lengyelországi folytatását lehetővé tevő szerződésekre. Következésképpen a 2004/17/EK irányelv továbbra is alkalmazandó abban az esetben, ha az ajánlatkérők a villamos energia lengyelországi termelése vagy nagykereskedelmi értékesítése céljából kötnek szerződést, illetve ha ezen tevékenységek lengyelországi folytatásához hirdetnek tervpályázatot.

(17)

E határozat alapja a 2008 májusa és júliusa között fennálló jogi és ténybeli helyzet, mely a Lengyel Köztársaság által benyújtott információk, a lengyel hatóságok webhelyein közzétett adatok, a 2005-ös jelentés és annak technikai melléklete, a 2007-es közlemény, a 2007-es munkadokumentum, valamint a zárójelentés alapján nyert megállapítást. Rendelkezései felülvizsgálhatók, amennyiben a jogi vagy a ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2004/17/EK irányelv 30. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már teljesülnek,

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/39

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a propaklórt is.

(3)

A propaklór esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A propaklór esetében a referens tagállam Hollandia volt, amely 2007. május 23-án minden releváns információt benyújtott.

(4)

A Bizottság az 1490/2002/EK rendelet 11a. cikkének megfelelően megvizsgálta a propaklórt. A hatóanyagra vonatkozó jelentéstervezetet a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. május 20-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyag vizsgálata során a bizottság a tagállamoktól érkező észrevételek figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű jelzések vannak arra nézve, hogy a hatóanyag vélhetően káros hatással van a talajvízre, kiváltképpen azért, mert a talajvízbe történő kilúgozódás a három fontos metabolitra nézve valamennyi modellezett esetben meghaladja a 0,1μg/l értéket. A hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentés tartalmazza ezenkívül a referens tagállam értékelési jelentésében megjelölt aggályokat is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, nyújtsa be a propaklór vizsgálati eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy kívánja-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az előterjesztett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a propaklórt tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A propaklór ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a propaklórt tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A propaklórt tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a propaklórt tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének és a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései szerint a propaklórnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a propaklórt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. március 18-ig visszavonják;

b)

a propaklórt tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki új engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/41

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a dinikonazol-M-et is.

(3)

A dinikonazol-M esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és a 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A dinikonazol-M esetében a referens tagállam Franciaország volt, amely 2007. május 31-én minden releváns információt benyújtott.

(4)

A Bizottság az 1490/2002/EK rendelet 11a. cikkének megfelelően megvizsgálta a dinikonazol-M-et. A hatóanyagra vonatkozó jelentést a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. május 20-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyagot vizsgáló bizottság saját értékelése, valamint a tagállamoktól érkező észrevételek figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű jelzések vannak arra nézve, hogy a hatóanyag vélhetően káros hatással van az emberi egészségre, kiváltképpen a felhasználókéra, mivel a kitettség meghaladja a szerrel foglalkozók megengedett expozíciós szintjét (Acceptable Operator Level Exposure, AOEL). A hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentés tartalmazza ezenkívül a referens tagállam értékelési jelentésében megjelölt aggályokat is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, nyújtsa be a dinikonazol-M vizsgálati eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy kívánja-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az előterjesztett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A dinikonazol-M ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének és a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései szerint a dinikonazol-M-nek a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. március 18-ig visszavonják;

b)

a dinikonazol-M-et tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki új engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/43

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK bizottsági rendelet (3) megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram második szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a dikloránt is.

(3)

A diklorán esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A diklorán tekintetében a referens tagállam Spanyolország volt, amely 2005. július 22-én minden releváns információt benyújtott.

(4)

A Bizottság az 1490/2002/EK rendelet 11a. cikkének megfelelően megvizsgálta a dikloránt. A hatóanyagra vonatkozó jelentéstervezetet a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. május 20-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyagot vizsgáló bizottság saját értékelése, valamint a tagállamoktól érkező észrevételek figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű jelzések vannak arra nézve, hogy a hatóanyag vélhetően káros hatással van az emberi egészségre, kiváltképpen azokra, akik munkájuk során használják az anyagot, mivel a kitettség meghaladja a megengedett expozíciós szintet. A hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentés tartalmazza ezenkívül a referens tagállam értékelési jelentésében megjelölt aggályokat is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, hogy nyújtsa be a diklorán vizsgálati eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy kívánja-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az előterjesztett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a dikloránt tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A diklorán ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a dikloránt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A dikloránt tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a dikloránt tartalmazó növényvédő szerek a mezőgazdasági termelők számára e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének és a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései szerint a dikloránnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a dikloránt tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. március 18-ig visszavonják;

b)

a dikloránt tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/45

(1)

A 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok az irányelvről szóló értesítést követő 12 éves időszakon belül engedélyezhetik olyan növényvédő szerek forgalomba hozatalát, amelyek az irányelv I. mellékletében nem szereplő hatóanyagokat tartalmaznak, és amelyek az irányelvről szóló értesítés időpontja után két évvel már forgalomban voltak, miközben e hatóanyagokat munkaprogram keretében fokozatosan vizsgálják.

(2)

A 451/2000/EK (2) és az 1490/2002/EK (3) bizottsági rendelet megállapítja a 91/414/EGK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, és létrehozza azon hatóanyagok jegyzékét, amelyeket a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő lehetséges felvétel céljából értékelni kell. E jegyzék tartalmazza a ciánamidot is.

(3)

A ciánamid esetében a bejelentő által javasolt felhasználási kört illetően megtörtént az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásoknak a 451/2000/EK és az 1490/2002/EK rendelet rendelkezései szerinti értékelése. Az említett rendeletek kijelölik továbbá a referens tagállamokat, melyek a 451/2000/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban a releváns értékelő jelentéseket és ajánlásokat benyújtják az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz (EFSA). A ciánamid esetében a referens tagállam Németország volt, amely 2006. január 3-án minden releváns információt benyújtott.

(4)

A Bizottság az 1490/2002/EK rendelet 11a. cikkének megfelelően megvizsgálta a ciánamidot. A hatóanyagra vonatkozó jelentéstervezetet a Bizottság a tagállamokkal közösen az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében megvizsgálta, majd bizottsági vizsgálati jelentésként 2008. május 20-án véglegesítette.

(5)

A hatóanyag vizsgálata során a bizottság a tagállamoktól érkező észrevételek figyelembevételével arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű jelzések vannak arra nézve, hogy a hatóanyag vélhetően káros hatással van az emberi egészségre, kiváltképpen az azzal foglalkozókéra, mivel a kitettség meghaladja a szerrel foglalkozók megengedett expozíciós szintjét (Acceptable Operator Level Exposure, AOEL). A hatóanyagra vonatkozó vizsgálati jelentés tartalmazza ezenkívül a referens tagállam értékelési jelentésében megjelölt aggályokat is.

(6)

A Bizottság felkérte a bejelentőt, nyújtsa be a ciánamid vizsgálati eredményeire vonatkozó észrevételeit, és jelezze, hogy kívánja-e továbbra is támogatni a hatóanyag felvételét. A bejelentő benyújtotta észrevételeit, amelyeket körültekintően megvizsgáltak. A fenti aggályokat azonban a bejelentő által felhozott érvek ellenére sem sikerült eloszlatni, és az előterjesztett információk alapján végzett értékelések sem támasztották alá azt, hogy a javasolt felhasználási körülmények között a ciánamidot tartalmazó növényvédő szerek általában megfelelnének a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt követelményeknek.

(7)

A ciánamid ebből következően nem vehető fel a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe.

(8)

Intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a ciánamidot tartalmazó növényvédő szerek engedélyeit meghatározott határidőn belül visszavonják, megújításukra ne kerüljön sor, és az ilyen termékekre ne adjanak ki új engedélyeket.

(9)

A ciánamidot tartalmazó növényvédő szerek meglévő készleteinek ártalmatlanítására, tárolására, forgalomba hozatalára és felhasználására a tagállamok által megszabható türelmi idő legfeljebb tizenkét hónap lehet, hogy a meglévő készleteket még egy vegetációs időszakban fel lehessen használni, ami biztosítja, hogy a ciánamidot tartalmazó növényvédő szerek e határozat elfogadásától számított 18 hónapig elérhetők maradjanak.

(10)

Ez a határozat nem korlátozza azt a jogot, hogy a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének és a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikke (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról szóló, 2008. január 17-i 33/2008/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezései szerint a ciánamidnak a fenti irányelv I. mellékletébe történő felvételére kérelmet lehessen benyújtani.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a ciánamidot tartalmazó növényvédő szerek engedélyét 2009. március 18-ig visszavonják;

b)

a ciánamidot tartalmazó növényvédő szerekre e határozat kihirdetését követően ne adjanak ki új engedélyeket, illetve a már meglévő engedélyeket ne újítsák meg.

19.9.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 251/s3