TERVEZET

AZ EU–ALBÁNIA STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS …/… HATÁROZATA

(…)

a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációra irányuló rendelkezések elfogadásáról

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra (1) és különösen annak 48. cikkére,

mivel:

(1)	Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 48. cikke előírja Albánia és a tagállamok szociális biztonsági rendszerei közötti koordinációt, és meghatározza ennek alapelveit.

(2)	A megállapodás 48. cikke előírja, hogy a stabilizációs és társulási tanács határozatot fogad el az említett cikkben meghatározott alapelvek végrehajtása céljából.

(3)

A megkülönböztetésmentesség alapelvének alkalmazását tekintve e határozat nem biztosíthat – bizonyos, a másik szerződő fél területén fennálló tények, illetve bekövetkező események alapján – többletjogosultságokat, ha ezen tényeket vagy eseményeket az első szerződő fél jogszabályai nem veszik figyelembe, kivéve, ha bizonyos ellátások exportálhatóságának jogáról van szó.

(4)

E határozat alkalmazása során az albán munkavállalók családi ellátásra való joga attól a feltételtől függ, hogy a családtagjaik is rendelkeznek-e a munkavállalóval együtt jogszerű lakóhellyel abban a tagállamban, ahol őt foglalkoztatják. Amennyiben a családtagok valamely másik tagállamban rendelkeznek jogszerű lakóhellyel, a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazandó. E határozat nem állapít meg családi ellátásra való jogosultságot bármely munkavállaló azon családtagjai tekintetében, akiknek lakóhelye nem valamely tagállamban, így pl. Albániában van.

(5)

Az 1231/2010/EU rendelet kiterjeszti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezéseinek alkalmazását harmadik országoknak e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az 1231/2010/EU rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a megállapodás 48. cikkének (1) bekezdésének első francia bekezdése értelmében az albán munkavállalók által az egyes tagállamokban teljesített biztosítási időszakok bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében összeszámításra kerülnek.

(6)	A koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség lehet olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek az albániai jogszabályok sajátos jellemzőinek.

(7)	Annak érdekében, hogy a tagállamok és Albánia szociális biztonsági rendszerei közötti koordináció zavartalanul történjen, különös rendelkezéseket kell hozni a tagállamok és Albánia közötti, illetve az érintett személyek és az illetékes állam intézményei közötti együttműködésre.

(8)	Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni az e határozat hatálya alá tartozó személyek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy e határozat hatálybalépése ne járjon számukra bármely joguk elvesztésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E határozat alkalmazásában:

a)   „megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás;

b)   „rendelet”: a 883/2004/EK rendelet, annak az európai uniós tagállamokban való alkalmazása szerint;

c)   „végrehajtási rendelet”: a 987/2009/EK rendelet;

d)   „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

e)   „munkavállaló”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

ii.	az albán jogszabályok alkalmazásában az ezekben foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

f)   „családtag”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének i) pontjában foglalt meghatározás szerinti családtag;

ii.	az albán jogszabályok alkalmazásában az azokban foglalt meghatározás szerinti családtag;

g)   „jogszabály”:

i.	a tagállamok vonatkozásában a rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti jogszabály, amint az az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokra alkalmazandó;

ii.	Albánia vonatkozásában az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatban Albániában alkalmazandó jogszabály;

h)   „ellátások”:

—	öregségi nyugdíj,

—	túlélő hozzátartozói nyugdíj,

—	munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások,

—	munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások,

—	családi támogatások.

i)   „exportálható ellátások”:

i.

a tagállamok vonatkozásában: — öregségi nyugdíj, — túlélő hozzátartozói nyugdíj, — munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások, — munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások, a rendelet értelmében, kivéve az említett rendelet X. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat;

ii.	Albánia vonatkozásában az albán jogszabályok szerint biztosított megfelelő ellátások, kivéve az e határozat I. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat.

(2)   Az e határozatban alkalmazott egyéb meghatározásokat:

a)	a tagállamok vonatkozásában a rendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell értelmezni;

b)	Albánia vonatkozásában az Albániában alkalmazandó vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell értelmezni.

2. cikk

Személyi hatály

E határozatot a következő személyekre kell alkalmazni:

a)	albán állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket valamely tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, és egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint az ő túlélő hozzátartozóik;

b)	az a) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállalónak valamely tagállamban való foglalkoztatása idején abban a tagállamban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek;

c)	azon munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai és jogszerű foglakoztatásban állnak vagy álltak Albánia területén, és az albán jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve az ő túlélő hozzátartozóik; továbbá

d)	a c) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállaló albániai foglalkoztatása idején Albániában jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek.

3. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)   Azon albán állampolgárságú munkavállalók, akiket egy tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a foglalkoztatásuk szerinti tagállam állampolgáraihoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

(2)   Azon tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket jogszerűen foglalkoztatnak Albániában, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az albán állampolgárokhoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

II.   RÉSZ

KAPCSOLAT A TAGÁLLAMOK ÉS ALBÁNIA KÖZÖTT

4. cikk

Mentesség a lakóhellyel kapcsolatos kikötések alól

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti azon exportálható ellátások, amelyekre a 2. cikk a) és c) pontjában meghatározott személyek jogosultak, nem csökkenthetők, módosíthatók, függeszthetők fel, vonhatók vissza, illetve foglalhatók le azon az alapon, hogy a kedvezményezett lakóhelye:

i.	tagállami jogszabályok alapján járó ellátás szempontjából Albánia területén van; illetve

ii.	az albán jogszabályokban meghatározott ellátás szempontjából valamely tagállam területén van.

(2)   A munkavállalónak a 2. cikk b) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának i. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az adott tagállam szerinti állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok lakóhelye Albániában van.

(3)   A munkavállalónak a 2. cikk d) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának ii. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az albán állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok valamely tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel.

III.   RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok és Albánia tájékoztatják egymást minden olyan jogszabályi változásról, amely hatással lehet e határozat végrehajtására.

(2)   E határozat alkalmazásában a tagállamok és Albánia hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. Ugyanakkor a tagállamok és Albánia illetékes hatóságai megállapodhatnak bizonyos költségek megtérítéséről.

(3)   A tagállamok és Albánia hatóságai és intézményei e határozat végrehajtása érdekében közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(4)   Az e határozat hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni és egymással együttműködni a határozat helyes végrehajtásának biztosítása céljából.

(5)   Az ezen határozat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni az illetékes tagállam vagy – amennyiben az illetékes állam Albánia – Albánia intézményeit, valamint a lakóhely szerinti tagállam vagy – amennyiben a lakóhely szerinti állam Albánia – Albánia intézményeit a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely hatással van az e határozatban foglalt ellátásokra való jogosultságukra.

(6)   Az (5) bekezdésben megállapított tájékoztatási kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása a nemzeti jog szerinti arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezeknek az intézkedéseknek egyenértékűeknek kell lenniük a hazai jog szerint hasonló helyzetekben alkalmazandó intézkedésekkel, és nem lehetetleníthetik el vagy nem nehezíthetik meg aránytalan mértékben az igényjogosultak számára az e határozat értelmében őket megillető jogok gyakorlását.

(7)   A tagállamok és Albánia az ellátásokra való jogosultság igazolását szolgáló feltételeket meghatározó nemzeti rendelkezéseket hozhatnak azon tény figyelembevétele céljából, hogy a kedvezményezettek azon állam területén kívül laknak vagy tartózkodnak, ahol az ellátást nyújtó intézmény található. Az ilyen rendelkezéseknek arányosaknak kell lenniük, állampolgársági alapon nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést, valamint összhangban kell állniuk ezen határozat alapelveivel. Az ilyen rendelkezésekről értesíteni kell a stabilizációs és társulási tanácsot.

6. cikk

Igazgatási ellenőrzések és orvosi vizsgálatok

(1)   Ez a cikk a 2. cikkben foglalt, az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja értelmében exportálható ellátásokban részesülő személyekre, valamint az e határozat végrehajtásáért felelős intézményekre alkalmazandó.

(2)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátást nyújtó intézmény Albániában van, vagy pedig Albániában tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátást nyújtó intézmény egy tagállamban található, az orvosi vizsgálatot ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazandó jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.

Az ellátást nyújtó intézmény tájékoztatja a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézményt minden, szükség esetén követendő speciális követelményről, valamint azon szempontokról, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő, ellátást nyújtó intézménynek.

Az ellátást nyújtó intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezettet az általa kiválasztott orvos által végzendő vizsgálatra küldje az ellátásban részesülő vagy ellátást kérelmező személy tartózkodási vagy lakóhelye szerinti vagy az ellátást nyújtó intézmény székhelye szerinti országban. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátást nyújtó intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátást nyújtó intézmény viseli.

(3)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátást nyújtó intézmény Albániában van, vagy pedig Albániában tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátást nyújtó intézmény valamely tagállamban található, az igazgatási ellenőrzést az ellátást nyújtó intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az igazgatási ellenőrzést kérő, ellátást nyújtó intézménynek.

Az ellátást nyújtó intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezett helyzetét egy általa kiválasztott szakértővel vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátást nyújtó intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátást nyújtó intézmény viseli.

(4)   Egy vagy több tagállam, illetve Albánia eltérő igazgatási rendelkezésekről is megállapodhat, amelyekről tájékoztatni kötelesek a stabilizációs és társulási tanácsot.

(5)   A térítésmentes kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, az e határozat 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett vizsgálatok tényleges költségeit az azokat kérő, ellátást nyújtó intézmény köteles megtéríteni a vizsgálat elvégzésére felkért intézménynek.

7. cikk

A megállapodás 126. cikkének alkalmazása

A megállapodás 126. cikke alkalmazandó minden olyan esetben, amikor valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem tett eleget az 5. és a 6. cikkekben foglalt kötelezettségeinek.

8. cikk

Az albán jogszabályok alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések

A stabilizációs és társulási tanács szükség esetén az e határozat II. mellékletében különös rendelkezéseket állapíthat meg az albán jogszabályok alkalmazását illetően.

9. cikk

A hatályos kétoldalú megállapodásokba foglalt igazgatási eljárások

A valamely tagállam és Albánia között hatályban lévő kétoldalú megállapodásokban megállapított igazgatási eljárások továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezen eljárások nem befolyásolják kedvezőtlenül az érintett személyek ezen határozatban foglalt jogait vagy kötelezettségeit.

10. cikk

Az e határozat végrehajtását szolgáló igazgatási eljárásait érintő kiegészítő megállapodások

Az e határozat végrehajtásához szükséges igazgatási eljárások kiegészítése céljából egy vagy több tagállam, illetve Albánia megállapodásokat köthet, különösen ha ez a csalások és a hibák megakadályozására, illetve az azokkal szembeni fellépésre irányul.

IV.   RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a határozat nem keletkeztet jogokat a hatálybalépésének időpontját megelőző időszakra vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésre is figyelemmel e határozat szerint jogosultság keletkezik azon esemény tekintetében is, amely e határozat hatálybalépése előtt következett be.

(3)   Azt az ellátást, amelyre az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye okán nem állapítottak meg jogosultságot, vagy amelyet ezen okokból felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére a határozat hatálybalépésétől biztosítani, illetve folyósítani kell, feltéve, hogy azokat a jogosultságokat, amelyek alapján korábban ellátást folyósítottak, nem váltották meg egy összegben.

(4)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül nyújtanak be, az e határozat szerint szerzett jogosultságok ezen időponttól bírnak joghatással, és a tagállamok vagy Albánia jogszabályainak e jogosultság megszűnésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdésben említett kétéves időtartamon túl nyújtanak be, a meg nem szűnt és az el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától bírnak joghatással, kivéve, ha valamely tagállam vagy Albánia jogszabályai kedvezőbben nem rendelkeznek.

12. cikk

E határozat mellékletei

(1)   E határozat mellékletei a határozat szerves részét képezik.

(2)   Albánia vagy az Európai Unió kérésére a mellékletek a stabilizációs és társulási tanács döntésével módosíthatók.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 107., 2009.4.28., 166. o.

(2)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(3)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

TERVEZET

AZ EU–MONTENEGRÓ STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS …/… HATÁROZATA

(…)

a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációra irányuló rendelkezések elfogadásáról

A STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra (1) és különösen annak 51. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 51. cikke előírja Montenegró és a tagállamok szociális biztonsági rendszerei közötti koordinációt, és meghatározza ennek alapelveit.

(2)	A megállapodás 51. cikke előírja, hogy a stabilizációs és társulási tanács határozatot fogad el az említett cikkben meghatározott alapelvek végrehajtása céljából.

(3)

A megkülönböztetésmentesség alapelvének alkalmazását tekintve e határozat nem biztosíthat – bizonyos, a másik szerződő fél területén fennálló tények, illetve bekövetkező események alapján – többletjogosultságokat, ha ezen tényeket vagy eseményeket az első szerződő fél jogszabályai nem veszik figyelembe, kivéve, ha bizonyos ellátások exportálhatóságának jogáról van szó.

(4)

E határozat alkalmazása során a montenegrói munkavállalók családi ellátásra való joga attól a feltételtől függ, hogy a munkavállalók családtagjai is rendelkeznek-e a munkavállalóval együtt jogszerű lakóhellyel abban a tagállamban, ahol a munkavállalót foglalkoztatják. Amennyiben a családtagok valamely másik tagállamban rendelkeznek jogszerű lakóhellyel, a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazandó. E határozat nem állapít meg családi ellátásra való jogosultságot bármely munkavállaló azon családtagjai tekintetében, akiknek lakóhelye nem valamely tagállamban, így pl. Montenegróban van.

(5)

Az 1231/2010/EU rendelet kiterjeszti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezéseinek alkalmazását harmadik országoknak e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az 1231/2010/EU rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a megállapodás 51. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a montenegrói munkavállalók által az egyes tagállamokban teljesített biztosítási időszakok bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében összeszámításra kerülnek.

(6)	A koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség lehet olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek a montenegrói jogszabályok sajátos jellemzőinek.

(7)	Annak érdekében, hogy a tagállamok és Montenegró szociális biztonsági rendszerei közötti koordináció zavartalanul történjen, különös rendelkezéseket kell hozni a tagállamok és Montenegró közötti, illetve az érintett személyek és az illetékes állam intézményei közötti együttműködésre.

(8)	Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni az e határozat hatálya alá tartozó személyek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy e határozat hatálybalépése ne járjon számukra jogosultságaik elvesztésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E határozat alkalmazásában:

a)	„megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Montenegrói Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodás;

b)	„rendelet”: az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról, annak az európai uniós tagállamokban való alkalmazása szerint;

c)	„végrehajtási rendelet”: az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK rendelete a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról;

d)	„tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

e)

„munkavállaló”: i. a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy; ii. a montenegrói jogszabályok alkalmazásában az ezekben foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

f)	„családtag”: i. a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének i) pontjában foglalt meghatározás szerinti családtag; ii. a montenegrói jogszabályok alkalmazásában az azokban foglalt meghatározás szerinti családtag;

g)

„jogszabály”: i. a tagállamok vonatkozásában a rendelet 1. cikkének (l) bekezdésében foglalt meghatározás szerinti jogszabály, amint az az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokra alkalmazandó; ii. Montenegró vonatkozásában az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatban Montenegróban alkalmazandó jogszabály;

h)	„ellátások”: — öregségi nyugdíj, — túlélő hozzátartozói nyugdíj, — munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások, — munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások, — családi támogatások;

i)

„exportálható ellátások”: i. a tagállamok vonatkozásában: — öregségi nyugdíj, — túlélő hozzátartozói nyugdíj, — munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások, — munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások, a rendelet értelmében, kivéve az említett rendelet X. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat; ii. Montenegró vonatkozásában a montenegrói jogszabályok szerint biztosított megfelelő ellátások, kivéve az e határozat I. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat.

(2)   Az e határozatban alkalmazott egyéb meghatározásokat:

a)	a tagállamok vonatkozásában a rendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell értelmezni;

b)	Montenegró vonatkozásában a Montenegróban alkalmazandó vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell értelmezni.

2. cikk

Személyi hatály

E határozatot a következő személyekre kell alkalmazni:

a)	montenegrói állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket valamely tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, és egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint az ő túlélő hozzátartozóik;

b)	az a) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállalónak valamely tagállamban való foglalkoztatása idején abban a tagállamban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek;

c)	azon munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai és jogszerű foglakoztatásban állnak vagy álltak Montenegró területén és a montenegrói jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve az ő túlélő hozzátartozóik; továbbá

d)	a c) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállaló montenegrói foglalkoztatása idején Montenegróban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek.

3. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)   Azon montenegrói állampolgárságú munkavállalók, akiket egy tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a foglalkoztatásuk szerinti tagállam állampolgáraihoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

(2)   Azon tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket jogszerűen foglalkoztatnak Montenegróban, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a montenegrói állampolgárokhoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

II.   RÉSZ

KAPCSOLAT A TAGÁLLAMOK ÉS MONTENEGRÓ KÖZÖTT

4. cikk

Mentesség a lakóhellyel kapcsolatos kikötések alól

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti azon exportálható ellátások, amelyekre a 2. cikk a) és c) pontjában meghatározott személyek jogosultak, nem csökkenthetők, módosíthatók, függeszthetők fel, vonhatók vissza, illetve foglalhatók le azon az alapon, hogy a kedvezményezett lakóhelye:

i.	tagállami jogszabályok alapján járó ellátás szempontjából Montenegró területén van, illetve

ii.	a montenegrói jogszabályokban meghatározott ellátás szempontjából valamely tagállam területén van.

(2)   A munkavállalónak a 2. cikk b) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának i. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az adott tagállam szerinti állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok lakóhelye Montenegróban van.

(3)   A munkavállalónak a 2. cikk d) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának ii. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint a montenegrói állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok valamely tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel.

III.   RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok és Montenegró tájékoztatják egymást minden olyan jogszabályi változásról, amely hatással lehet e határozat végrehajtására.

(2)   E határozat alkalmazásában a tagállamok és Montenegró hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. Ugyanakkor a tagállamok és Montenegró illetékes hatóságai megállapodhatnak bizonyos költségek megtérítéséről.

(3)   A tagállamok és Montenegró hatóságai és intézményei e határozat végrehajtása érdekében közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(4)   Az e határozat hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni és egymással együttműködni a határozat helyes végrehajtásának biztosítása céljából.

(5)   Az ezen határozat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni az illetékes tagállam vagy – amennyiben az illetékes állam Montenegró – Montenegró intézményeit, valamint a lakóhely szerinti tagállam vagy – amennyiben a lakóhely szerinti állam Montenegró – Montenegró intézményeit a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely hatással van az e határozatban foglalt ellátásokra való jogosultságukra.

(6)   Az (5) bekezdésben megállapított tájékoztatási kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása a nemzeti jog szerinti arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezeknek az intézkedéseknek egyenértékűeknek kell lenniük a hazai jog szerint hasonló helyzetekben alkalmazandó intézkedésekkel, és nem lehetetleníthetik el vagy nem nehezíthetik meg aránytalan mértékben az igényjogosultak számára az e határozat értelmében őket megillető jogok gyakorlását.

(7)   A tagállamok és Montenegró az ellátásokra való jogosultság igazolását szolgáló feltételeket meghatározó nemzeti rendelkezéseket hozhatnak azon tény figyelembevétele céljából, hogy a kedvezményezettek azon állam területén kívül laknak vagy tartózkodnak, ahol az ellátás fizetésére kötelezett intézmény található. Az ilyen rendelkezéseknek arányosaknak kell lenniük, állampolgársági alapon nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést, valamint összhangban kell állniuk ezen határozat alapelveivel. Az ilyen rendelkezésekről értesíteni kell a stabilizációs és társulási tanácsot.

6. cikk

Igazgatási ellenőrzések és orvosi vizsgálatok

(1)   Ez a cikk a 2. cikkben foglalt, az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja értelmében exportálható ellátásokban részesülő személyekre, valamint az e határozat végrehajtásáért felelős intézményekre alkalmazandó.

(2)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény Montenegróban van, vagy pedig Montenegróban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény egy tagállamban található, az orvosi vizsgálatot ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazandó jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény tájékoztatja a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézményt minden, szükség esetén követendő speciális követelményről, valamint azon szempontokról, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezettet az általa kiválasztott orvos által végzendő vizsgálatra küldje az ellátásban részesülő vagy ellátást kérelmező személy tartózkodási vagy lakóhelye szerinti vagy az ellátás fizetésére kötelezett intézmény székhelye szerinti országban. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(3)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény Montenegróban van, vagy pedig Montenegróban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény valamely tagállamban található, az igazgatási ellenőrzést az ellátás fizetésére kötelezett intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az igazgatási ellenőrzést kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezett helyzetét egy általa kiválasztott szakértővel vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(4)   Egy vagy több tagállam, illetve Montenegró eltérő igazgatási rendelkezésekről is megállapodhat, amelyekről tájékoztatni kötelesek a stabilizációs és társulási tanácsot.

(5)   A térítésmentes kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, az e határozat 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett vizsgálatok tényleges költségeit az azokat kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézmény köteles megtéríteni a vizsgálat elvégzésére felkért intézménynek.

7. cikk

A megállapodás 129. cikkének alkalmazása

A megállapodás 129. cikke alkalmazandó minden olyan esetben, amikor valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem tett eleget az 5. és a 6. cikkekben foglalt kötelezettségeinek.

8. cikk

A montenegrói jogszabályok alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések

A stabilizációs és társulási tanács szükség esetén az ezen határozat II. mellékletében különös rendelkezéseket állapíthat meg a montenegrói jogszabályok alkalmazását illetően.

9. cikk

A hatályos kétoldalú megállapodásokba foglalt igazgatási eljárások

A valamely tagállam és Montenegró között hatályban lévő kétoldalú megállapodásokban megállapított igazgatási eljárások továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezen eljárások nem befolyásolják kedvezőtlenül az érintett személyek ezen határozatban foglalt jogait vagy kötelezettségeit.

10. cikk

Az e határozat végrehajtását szolgáló igazgatási eljárásait érintő kiegészítő megállapodások

Az e határozat végrehajtásához szükséges igazgatási eljárások kiegészítése céljából egy vagy több tagállam, illetve Montenegró megállapodásokat köthet, különösen ha ez a csalások és a hibák megakadályozására, illetve az azokkal szembeni fellépésre irányul.

IV.   RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a határozat nem keletkeztet jogokat a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésre is figyelemmel e határozat szerint jogosultság keletkezik azon esemény tekintetében is, amely e határozat hatálybalépése előtt következett be.

(3)   Azt az ellátást, amelyre az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye okán nem állapítottak meg jogosultságot, vagy amelyet ezen okokból felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére a határozat hatálybalépésétől biztosítani, illetve folyósítani kell, feltéve, hogy azokat a jogosultságokat, amelyek alapján korábban ellátást folyósítottak, nem váltották meg egy összegben.

(4)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül nyújtanak be, az e határozat szerint szerzett jogosultságok ezen határozat hatálybalépésének időpontjától bírnak joghatással, és a tagállamok vagy Montenegró jogszabályainak e jogosultság megszűnésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdésben említett két éves időtartamon túl nyújtanak be, a meg nem szűnt és az el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától bírnak joghatással, kivéve, ha valamely tagállam vagy Montenegró jogszabályai kedvezőbben nem rendelkeznek.

12. cikk

E határozat mellékletei

(1)   E határozat mellékletei a határozat szerves részét képezik.

(2)   Montenegró vagy az Európai Unió kérésére a mellékletek a stabilizációs és társulási tanács döntésével módosíthatók.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 108., 2010.4.29., 3. o.

(2)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(3)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

TERVEZET

AZ EU–SAN MARINO EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG …/… HATÁROZATA

(…)

a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációra irányuló rendelkezések elfogadásáról

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG,

tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodásra (1) és különösen annak 22. cikkére,

mivel:

(1)

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről s San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) 21. cikke meghatározza a San Marino és a tagállamok szociális biztonsági rendszerei közötti koordinációra vonatkozó alapelveket.

(2)	A megállapodás 22. cikke úgy rendelkezik, hogy az együttműködési bizottság rendelkezéseket fogad el ezen alapelvek végrehajtására vonatkozóan.

(3)

A megkülönböztetésmentesség alapelvének alkalmazását tekintve e határozat nem biztosíthat – bizonyos, a másik szerződő fél területén fennálló tények, illetve bekövetkező események alapján – többletjogosultságokat, ha ezen tényeket vagy eseményeket az első szerződő fél jogszabályai nem veszik figyelembe, kivéve, ha bizonyos ellátások exportálhatóságának jogáról van szó.

(4)

E határozat alkalmazása során a san marinói munkavállalók családi ellátásra való joga attól a feltételtől függ, hogy a munkavállalók családtagjai is rendelkeznek-e a munkavállalóval együtt jogszerű lakóhellyel abban a tagállamban, ahol a munkavállalót foglalkoztatják. Amennyiben a családtagok valamely másik tagállamban rendelkeznek jogszerű lakóhellyel, a 883/2004/EK rendelet és a 987/2009/EK rendelet harmadik országok e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2010. november 24-i 1231/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alkalmazandó. E határozat nem állapít meg családi ellátásra való jogosultságot bármely munkavállaló azon családtagjai tekintetében, akiknek lakóhelye nem valamely tagállamban, így pl. San Marinóban van.

(5)

Az 1231/2010/EU tanácsi rendelet kiterjeszti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) rendelkezéseinek alkalmazását harmadik országoknak e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az 1231/2010/EU rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a megállapodás 21. cikkének (2) bekezdése értelmében a San Marinó-i munkavállalók által az egyes tagállamokban teljesített biztosítási időszakok bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében összeszámításra kerülnek.

(6)	A koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség lehet olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek a San Marinó-i jogszabályok sajátos jellemzőinek.

(7)	Annak érdekében, hogy a tagállamok és San Marino szociális biztonsági rendszerei közötti koordináció zavartalanul történjen, különös rendelkezéseket kell hozni a tagállamok és San Marino közötti, illetve az érintett személyek és az illetékes állam intézményei közötti együttműködésre.

(8)	Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni az e határozat hatálya alá tartozó személyek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy e határozat hatálybalépése ne járjon számukra jogosultságaik elvesztésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E határozat alkalmazásában:

a)   „megállapodás”: az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről s San Marino Köztársaság közötti együttműködésről és vámunióról szóló megállapodás;

b)   „rendelet”: a 883/2004/EK rendelet, annak az európai uniós tagállamokban való alkalmazása szerint;

c)   „végrehajtási rendelet”: a 987/2009/EK rendelet;

d)   „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

e)   „munkavállaló”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

ii.	a San Marinó-i jogszabályok alkalmazásában az ezekben foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

f)   „családtag”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének i) pontjában foglalt meghatározás szerinti családtag;

ii.	a San Marinó-i jogszabályok alkalmazásában az azokban foglalt meghatározás szerinti családtag;

g)   „jogszabály”:

i.	a tagállamok vonatkozásában a rendelet 1. cikkének l) pontjában foglalt meghatározás szerinti jogszabály, amint az az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokra alkalmazandó;

ii.	San Marino vonatkozásában az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatban San Marinóban alkalmazandó jogszabály;

h)   „ellátások”:

i.	a tagállamok vonatkozásában a rendelet 3. cikkében foglalt meghatározás szerinti ellátások;

ii.	San Marino vonatkozásában a San Marinóban alkalmazandó ellátások;

i)   „exportálható ellátások”:

i.

a tagállamok vonatkozásában: — öregségi nyugdíj, — túlélő hozzátartozói nyugdíj, — munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások, — munkahelyi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből kifolyólag bekövetkező rokkantság után járó ellátások; a rendelet értelmében, kivéve az említett rendelet X. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat;

ii.	San Marino vonatkozásában a San Marinó-i jogszabályok szerint biztosított megfelelő ellátások, kivéve az e határozat I. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat.

(2)   Az e határozatban alkalmazott egyéb meghatározásokat:

a)	a tagállamok vonatkozásában a rendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell értelmezni;

b)	San Marino vonatkozásában a San Marinóban alkalmazandó vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell értelmezni.

2. cikk

Személyi hatály

E határozatot a következő személyekre kell alkalmazni:

a)	San Marinó-i állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket valamely tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, és egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint az ő túlélő hozzátartozóik;

b)	az a) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállalónak valamely tagállamban való foglalkoztatása idején abban a tagállamban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek;

c)	azon munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai, és jogszerű foglakoztatásban állnak vagy álltak San Marino területén, és a San Marinó-i jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve az ő túlélő hozzátartozóik; továbbá

d)	a c) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállaló San Marinó-i foglalkoztatása idején San Marinóban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek.

3. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)   Azon San Marinó-i állampolgárságú munkavállalók, akiket egy tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a foglalkoztatásuk szerinti tagállam állampolgáraihoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

(2)   Azon tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket jogszerűen foglalkoztatnak San Marinóban, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a San Marinó-i állampolgárokhoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

II.   RÉSZ

KAPCSOLAT A TAGÁLLAMOK ÉS SAN MARINO KÖZÖTT

4. cikk

Mentesség a lakóhellyel kapcsolatos kikötések alól

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti azon exportálható ellátások, amelyekre a 2. cikk a) és c) pontjában meghatározott személyek jogosultak, nem csökkenthetők, módosíthatók, függeszthetők fel, vonhatók vissza, illetve foglalhatók le azon az alapon, hogy a kedvezményezett lakóhelye:

i.	tagállami jogszabályok alapján járó ellátás szempontjából San Marino területén van; illetve

ii.	a San Marinó-i jogszabályokban meghatározott ellátás szempontjából valamely tagállam területén van.

(2)   A munkavállalónak a 2. cikk b) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának i. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az adott tagállam szerinti állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok lakóhelye San Marinóban van.

(3)   A munkavállalónak a 2. cikk d) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának ii. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint a San Marinó-i állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok valamely tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel.

III.   RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok és San Marino tájékoztatják egymást minden olyan jogszabályi változásról, amely hatással lehet e határozat végrehajtására.

(2)   E határozat alkalmazásában a tagállamok és San Marino hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. Ugyanakkor a tagállamok és San Marino illetékes hatóságai megállapodhatnak bizonyos költségek megtérítéséről.

(3)   A tagállamok és San Marino hatóságai és intézményei e határozat végrehajtása érdekében közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(4)   Az e határozat hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni és egymással együttműködni a határozat helyes végrehajtásának biztosítása céljából.

(5)   Az ezen határozat hatálya alá tartozó személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni az illetékes tagállam vagy – amennyiben az illetékes állam San Marino – San Marino intézményeit, valamint a lakóhely szerinti tagállam vagy – amennyiben a lakóhely szerinti állam San Marino – San Marino intézményeit a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely hatással van az e határozatban foglalt ellátásokra való jogosultságukra.

(6)   Az (5) bekezdésben megállapított tájékoztatási kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása a nemzeti jog szerinti arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezeknek az intézkedéseknek egyenértékűeknek kell lenniük a hazai jog szerint hasonló helyzetekben alkalmazandó intézkedésekkel, és nem lehetetleníthetik el vagy nem nehezíthetik meg aránytalan mértékben az igényjogosultak számára az e határozat értelmében őket megillető jogok gyakorlását.

(7)   A tagállamok és San Marino az ellátásokra való jogosultság igazolását szolgáló feltételeket meghatározó nemzeti rendelkezéseket hozhatnak azon tény figyelembevétele céljából, hogy a kedvezményezettek azon állam területén kívül laknak vagy tartózkodnak, ahol az ellátás fizetésére kötelezett intézmény található. Az ilyen rendelkezéseknek arányosaknak kell lenniük, állampolgársági alapon nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést, valamint összhangban kell állniuk ezen határozat alapelveivel. Az ilyen intézkedésekről értesíteni kell az együttműködési bizottságot.

6. cikk

Igazgatási ellenőrzések és orvosi vizsgálatok

(1)   Ez a cikk a 2. cikkben foglalt, az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja értelmében exportálható ellátásokban részesülő személyekre, valamint az e határozat végrehajtásáért felelős intézményekre alkalmazandó.

(2)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény San Marinóban van, vagy pedig San Marinóban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény egy tagállamban található, az orvosi vizsgálatot ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazandó jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény tájékoztatja a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézményt minden, szükség esetén követendő speciális követelményről, valamint azon szempontokról, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezettet az általa kiválasztott orvos által végzendő vizsgálatra küldje az ellátásban részesülő vagy ellátást kérelmező személy tartózkodási vagy lakóhelye szerinti vagy az ellátás fizetésére kötelezett intézmény székhelye szerinti országban. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(3)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja egy tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény San Marinóban van, vagy pedig San Marinóban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény valamely tagállamban található, az igazgatási ellenőrzést az ellátás fizetésére kötelezett intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az igazgatási ellenőrzést kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezett helyzetét egy általa kiválasztott szakértővel vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti államba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(4)   Egy vagy több tagállam, illetve San Marino eltérő igazgatási rendelkezésekről is megállapodhat, amelyekről tájékoztatni kötelesek az együttműködési bizottságot.

(5)   A térítésmentes kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, az e határozat 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett vizsgálatok tényleges költségeit az azokat kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézmény köteles megtéríteni a vizsgálat elvégzésére felkért intézménynek.

7. cikk

A megállapodás 24. cikkének alkalmazása

A megállapodás 24. cikke alkalmazandó minden olyan esetben, amikor valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem tett eleget az 5. és a 6. cikkekben foglalt kötelezettségeinek.

8. cikk

A San Marinó-i jogszabályok alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések

Az együttműködési bizottság szükség esetén a II. mellékletben különös rendelkezéseket állapíthat meg a San Marinó-i jogszabályok alkalmazását illetően.

9. cikk

A hatályos kétoldalú megállapodásokba foglalt igazgatási eljárások

A valamely tagállam és San Marino között hatályban lévő kétoldalú megállapodásokban megállapított igazgatási eljárások továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezen eljárások nem befolyásolják kedvezőtlenül az érintett személyek ezen határozatban foglalt jogait vagy kötelezettségeit.

10. cikk

Az e határozat végrehajtását szolgáló igazgatási eljárásait érintő kiegészítő megállapodások

Az e határozat végrehajtásához szükséges igazgatási eljárások kiegészítése céljából egy vagy több tagállam, illetve San Marino megállapodásokat köthet, különösen, ha ez a csalások és a hibák megakadályozására, illetve az azokkal szembeni fellépésre irányul.

IV.   RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a határozat nem keletkeztet jogokat a hatálybalépésének időpontját megelőző időszakra vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésre is figyelemmel e határozat szerint jogosultság keletkezik azon esemény tekintetében is, amely e határozat hatálybalépése előtt következett be.

(3)   Azt az ellátást, amelyre az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye okán nem állapítottak meg jogosultságot, vagy amelyet ezen okokból felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére a határozat hatálybalépésétől biztosítani, illetve folyósítani kell, feltéve, hogy azokat a jogosultságokat, amelyek alapján korábban ellátást folyósítottak, nem váltották meg egy összegben.

(4)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül nyújtanak be, az e határozat szerint szerzett jogosultságok ezen időponttól bírnak joghatással, és a tagállamok vagy San Marino jogszabályainak e jogosultság megszűnésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdésben említett kétéves időtartamon túl nyújtanak be, a meg nem szűnt és az el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától bírnak joghatással, kivéve, ha valamely tagállam vagy San Marino jogszabályai kedvezőbben nem rendelkeznek.

12. cikk

E határozat mellékletei

(1)   E határozat mellékletei a határozat szerves részét képezik.

(2)   San Marino vagy az Európai Unió kérésére a mellékletek az együttműködési bizottság döntésével módosíthatók.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 84., 2002.3.28., 43. o.

(2)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(3)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

TERVEZET

AZ EU–TÖRÖKORSZÁG TÁRSULÁSI TANÁCS …/… HATÁROZATA

(…)

a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációra irányuló rendelkezések elfogadásáról

A TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodásra (1) és különösen annak 22. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az 1970. november 23-i kiegészítő jegyzőkönyvre (2) és különösen annak 39. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás (a továbbiakban: megállapodás), valamint a megállapodást kiegészítő, 1970. november 23-i jegyzőkönyv (a továbbiakban: kiegészítő jegyzőkönyv) értelmében a munkavállalóknak az Unió és Törökország közötti szabad mozgása fokozatosan valósítandó meg.

(2)	A megállapodás 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a megállapodás hatályán belül tilos az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés.

(3)	A kiegészítő jegyzőkönyv 39. cikke előírja Törökország és a tagállamok szociális biztonsági rendszerei közötti koordinációt, és meghatározza ennek alapelveit.

(4)	A kiegészítő jegyzőkönyv 39. cikke előírja, hogy a társulási tanácsnak a török állampolgárságú, Közösségen belül mozgó munkavállalók, illetve a Közösségben lakóhellyel rendelkező családtagjaikra vonatkozásában szociális biztonsági intézkedéseket kell elfogadnia.

(5)

A kiegészítő jegyzőkönyv 39. cikke végrehajtásának irányában történő első lépésként a társulási tanács 1980. szeptember 19-én elfogadta az Európai Közösségek tagállamai szociális biztonsági rendszereinek a török munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 3/80 határozatot (3) (3/80 határozat).

(6)	Biztosítani kell, hogy a szociális biztonság területén a megállapodás 9. cikke és a kiegészítő jegyzőkönyv 39. cikke teljes mértékben végrehajtásra kerüljön.

(7)	A 3/80 határozatot aktualizálni kell annak érdekében, hogy rendelkezései tükrözzék az Európai Unióban a szociális biztonság koordinálása terén a közelmúltban történt fejleményeket.

(8)

Az 1231/2010/EU rendelet (4) már jelenleg is kiterjeszti a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) rendelkezéseit harmadik országoknak e rendeletek által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira. Az 1231/2010/EU rendeletben már szerepel az összesítés elve, miszerint a kiegészítő jegyzőkönyv 39. cikkének (2) bekezdése értelmében a török munkavállalók által az egyes tagállamokban teljesített biztosítási időszakok bizonyos ellátásokra való jogosultság tekintetében összeszámításra kerülnek.

(9)

A 3/80 határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni, és fel kell váltani a társulási tanácsnak egy olyan határozatával, amely egyetlen lépésben valósít meg a megállapodásban és a kiegészítő jegyzőkönyvben szereplő, a szociális biztonsági rendszerek közötti koordinációra vonatkozó, a megállapodás releváns rendelkezését.

(10)

A megkülönböztetésmentesség alapelvének alkalmazását tekintve e határozat nem biztosíthat – bizonyos, a másik szerződő fél területén fennálló tények, illetve bekövetkező események alapján – többletjogosultságokat, ha ezen tényeket vagy eseményeket az első szerződő fél jogszabályai nem veszik figyelembe, kivéve, ha bizonyos ellátások exportálhatóságának jogáról van szó.

(11)

E határozat alkalmazása során a török munkavállalók családi ellátásra való joga attól a feltételtől függ, hogy a családtagjaik is rendelkeznek-e a munkavállalóval együtt jogszerű lakóhellyel abban a tagállamban, ahol a munkavállalót foglalkoztatják. Amennyiben a családtagok valamely másik tagállamban rendelkeznek jogszerű lakóhellyel, az 1231/2010/EU rendeletet kell alkalmazni. E határozat nem állapít meg családi ellátásra való jogosultságot a munkavállaló azon családtagjai tekintetében, akiknek lakóhelye nem valamely tagállamban, így pl. Törökországban van.

(12)	A koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség lehet olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek a törökországi jogszabályok sajátos jellemzőinek.

(13)	Annak érdekében, hogy a tagállamok és Törökország szociális biztonsági rendszerei közötti koordináció zavartalanul történjen, különös rendelkezéseket kell hozni a tagállamok és Törökország közötti, illetve az érintett személyek és az illetékes állam intézményei közötti együttműködésre.

(14)	Átmeneti rendelkezéseket kell elfogadni az e határozat hatálya alá tartozó személyek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy e határozat hatálybalépése ne járjon számukra bármely joguk elvesztésével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E határozat alkalmazásában:

a)   „megállapodás”: az Európai Gazdasági Közösség és Törökország közötti társulást létrehozó megállapodás;

b)   „rendelet”: a 883/2004/EK rendelet, annak az európai uniós tagállamokban való alkalmazása szerint;

c)   „végrehajtási rendelet”: a 987/2009/EK rendelet;

d)   „tagállam”: az Európai Unió valamely tagállama;

e)   „munkavállaló”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének a) pontjában foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

ii.	a török jogszabályok alkalmazásában az ezekben foglalt meghatározás szerinti munkavállalói tevékenységet folytató személy;

f)   „családtag”:

i.	a tagállami jogszabályok alkalmazásában a rendelet 1. cikkének i) pontjában foglalt meghatározás szerinti családtag;

ii.	a török jogszabályok alkalmazásában az azokban foglalt meghatározás szerinti családtag;

g)   „jogszabály”:

i.	a tagállamok vonatkozásában a rendelet 1. cikkének l) pontjában meghatározott, az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokra alkalmazandó jogszabályok;

ii.	Törökország vonatkozásában az e határozat hatálya alá tartozó ellátásokkal kapcsolatban Törökországban alkalmazandó jogszabályok;

h)   „ellátások”:

i.	a tagállamok vonatkozásában a rendelet 3. cikkében foglalt meghatározás szerinti ellátások;

ii.	Törökország vonatkozásában az ezeknek megfelelő, Törökországban alkalmazandó ellátások;

i)   „exportálható ellátások”:

i.

a tagállamok vonatkozásában: — öregségi nyugdíj, — túlélő hozzátartozói nyugdíj, — munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén nyújtott ellátások, — rokkantsági ellátások, a rendelet értelmében, kivéve az említett rendelet X. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat;

ii.	Törökország vonatkozásában a török jogszabályok szerint biztosított megfelelő ellátások, kivéve az e határozat I. mellékletében felsorolt különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásokat.

(2)   Az e határozatban alkalmazott egyéb meghatározásokat:

a)	a tagállamok vonatkozásában a rendeletben és a végrehajtási rendeletben foglaltak szerint kell értelmezni;

b)	Törökország vonatkozásában a Törökországban alkalmazandó, vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell értelmezni.

2. cikk

Személyi hatály

E határozatot a következő személyekre kell alkalmazni:

a)	török állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket valamely tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak vagy foglalkoztattak, egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint az ő túlélő hozzátartozóik;

b)	az a) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállalónak valamely tagállamban való foglalkoztatása idején abban a tagállamban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek;

c)	azon munkavállalók, akik valamely tagállam állampolgárai és jogszerű foglakoztatásban állnak vagy álltak Törökország területén és a török jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, illetve az ő túlélő hozzátartozóik; továbbá

d)	a c) pontban meghatározott munkavállalók családtagjai, amennyiben ezek a családtagok az érintett munkavállalóval együtt a munkavállaló törökországi foglalkoztatása idején Törökországban jogszerű lakóhellyel rendelkeznek vagy rendelkeztek.

3. cikk

Egyenlő bánásmód

(1)   Azon török állampolgárságú munkavállalók, akiket egy tagállamban jogszerűen foglalkoztatnak, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a foglalkoztatásuk szerinti tagállam állampolgáraihoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

(2)   Azon tagállami állampolgársággal rendelkező munkavállalók, akiket jogszerűen foglalkoztatnak Törökországban, valamint a velük együtt ott jogszerű lakóhellyel rendelkező családtagjaik az 1. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott ellátások tekintetében a török állampolgárokhoz képest állampolgársági alapon nem részesülhetnek hátrányos megkülönböztetésben.

II.   RÉSZ

KAPCSOLAT A TAGÁLLAMOK ÉS TÖRÖKORSZÁG KÖZÖTT

4. cikk

Mentesség a lakóhellyel kapcsolatos kikötések alól

(1)   Az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontja szerinti azon exportálható ellátások, amelyekre a 2. cikk a) és c) pontjában meghatározott személyek jogosultak, nem csökkenthetők, módosíthatók, függeszthetők fel, vonhatók vissza, illetve foglalhatók le azon az alapon, hogy a kedvezményezett lakóhelye:

i.	tagállami jogszabályok alapján járó ellátás szempontjából Törökország területén van, illetve

ii.	a török jogszabályokban meghatározott ellátás szempontjából valamely tagállam területén van.

(2)   A munkavállalónak a 2. cikk b) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának i. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint az adott tagállam szerinti állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok lakóhelye Törökországban van.

(3)   A munkavállalónak a 2. cikk d) pontjában meghatározott családtagjai az 1. cikk (1) bekezdése i) pontjának ii. alpontja szerinti exportálható ellátásokra ugyanolyan mértékben jogosultak, mint a török állampolgársággal rendelkező munkavállalók családtagjai, amennyiben ezen családtagok valamely tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel.

III.   RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok és Törökország tájékoztatják egymást minden olyan jogszabályi változásról, amely hatással lehet e határozat végrehajtására.

(2)   E határozat alkalmazásában a tagállamok és Törökország hatóságai és intézményei kölcsönösen segítik egymást, és úgy járnak el, mintha saját jogszabályaikat hajtanák végre. Az említett hatóságok és intézmények által nyújtott igazgatási segítségnyújtás főszabályként térítésmentes. Ugyanakkor a tagállamok és Törökország illetékes hatóságai megállapodhatnak bizonyos költségek megtérítéséről.

(3)   A tagállamok és Törökország hatóságai és intézményei e határozat végrehajtása érdekében közvetlen kapcsolatot tarthatnak fent egymással és az érintett személyekkel vagy azok képviselőivel.

(4)   Az e határozat hatálya alá tartozó intézmények és személyek kötelesek egymást kölcsönösen tájékoztatni és egymással együttműködni a határozat helyes végrehajtásának biztosítása céljából.

(5)   Az érintett személyek kötelesek a lehető leghamarabb értesíteni az illetékes tagállam vagy – amennyiben az illetékes állam Törökország – Törökország intézményeit, valamint a lakóhely szerinti tagállam vagy – amennyiben a lakóhely szerinti állam Törökország – Törökország intézményeit a személyi vagy családi helyzetükben bekövetkezett minden olyan változásról, amely befolyásolja az e határozatban foglalt ellátásokra való jogosultságukat.

(6)   Az (5) bekezdésben megállapított tájékoztatási kötelezettség tiszteletben tartásának elmulasztása a nemzeti jog szerinti arányos intézkedések alkalmazását vonhatja maga után. Mindazonáltal ezeknek az intézkedéseknek egyenértékűeknek kell lenniük a hazai jog szerint hasonló helyzetekben alkalmazandó intézkedésekkel, és nem lehetetleníthetik el vagy nem nehezíthetik meg aránytalan mértékben az igényjogosultak számára az e határozat értelmében őket megillető jogok gyakorlását.

(7)   A tagállamok és Törökország az ellátásokra való jogosultság igazolását szolgáló feltételeket meghatározó nemzeti rendelkezéseket hozhatnak azon tény figyelembevétele céljából, hogy a kedvezményezettek azon állam területén kívül laknak vagy tartózkodnak, ahol az ellátás fizetésére kötelezett intézmény található. Az ilyen rendelkezéseknek arányosaknak kell lenniük, állampolgársági alapon nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést, valamint összhangban kell állniuk ezen határozat alapelveivel. Az ilyen intézkedésekről értesíteni kell a társulási tanácsot.

6. cikk

Igazgatási ellenőrzések és orvosi vizsgálatok

(1)   Ez a cikk a 2. cikkben foglalt, az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett exportálható ellátásokban részesülő személyekre, valamint az e határozat végrehajtásáért felelős intézményekre alkalmazandó.

(2)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja valamely tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény Törökországban van, vagy Törökországban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény valamely tagállamban található, az orvosi vizsgálatot ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazandó jogszabályokban megállapított eljárásoknak megfelelően.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény tájékoztatja a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézményt minden, szükség esetén követendő speciális követelményről, valamint azon szempontokról, amelyekre az orvosi vizsgálatnak ki kell terjednie.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az orvosi vizsgálatot kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezettet az általa kiválasztott orvos által végzendő vizsgálatra küldje az ellátásban részesülő vagy ellátást kérelmező személy tartózkodási vagy lakóhelye szerinti vagy az ellátás fizetésére kötelezett intézmény székhelye szerinti országban. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti tagállamba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(3)   Amennyiben egy ellátásban részesülő vagy ellátást igénylő személy vagy családtagja valamely tagállam területén tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény Törökországban van, vagy Törökországban tartózkodik vagy lakik, miközben az ellátás fizetésére kötelezett intézmény valamely tagállamban található, az igazgatási ellenőrzést az ellátás fizetésére kötelezett intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el.

A tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény jelentést küld az igazgatási ellenőrzést kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézménynek.

Az ellátás fizetésére kötelezett intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a kedvezményezett helyzetét egy általa kiválasztott szakértővel vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel az ellátás fizetésére kötelezett intézmény szerinti tagállamba való visszatérésre, ha az egészségi állapota az út megtételét lehetővé teszi, valamint, ha a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az ellátás fizetésére kötelezett intézmény viseli.

(4)   Egy vagy több tagállam, illetve Törökország eltérő igazgatási rendelkezésekről is megállapodhat, amelyekről tájékoztatni kötelesek a társulási tanácsot.

(5)   A térítésmentes kölcsönös igazgatási segítségnyújtásra vonatkozó, az e határozat 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt elvtől eltérően, a (2) és (3) bekezdésben említett vizsgálatok tényleges költségeit az azokat kérő, ellátás fizetésére kötelezett intézmény köteles megtéríteni a vizsgálat elvégzésére felkért intézménynek.

7. cikk

A megállapodás 25. cikkének alkalmazása

A megállapodás 25. cikke alkalmazandó minden olyan esetben, amikor valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem tett eleget az 5. és a 6. cikkekben foglalt kötelezettségeinek.

8. cikk

A török jogszabályok alkalmazására vonatkozó különös rendelkezések

A társulási tanács szükség esetén az e határozat II. mellékletében különös rendelkezéseket állapíthat meg a török jogszabályok alkalmazását illetően.

9. cikk

A hatályos kétoldalú megállapodásokba foglalt igazgatási eljárások

A valamely tagállam és Törökország között hatályban lévő kétoldalú megállapodásokban megállapított igazgatási eljárások továbbra is alkalmazhatók, amennyiben ezen eljárások nem befolyásolják kedvezőtlenül az érintett személyek ezen határozatban foglalt jogait vagy kötelezettségeit.

10. cikk

Az e határozat végrehajtását szolgáló igazgatási eljárásait érintő kiegészítő megállapodások

Az e határozat végrehajtásához szükséges igazgatási eljárások kiegészítése céljából egy vagy több tagállam, illetve Törökország megállapodást köthet, különösen, ha ez a csalások és a hibák megakadályozására, illetve az azokkal szembeni fellépésre irányul.

IV.   RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a határozat nem keletkeztet jogokat a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan.

(2)   Az (1) bekezdésre is figyelemmel e határozat szerint jogosultság keletkezik azon esemény tekintetében is, amely e határozat hatálybalépése előtt következett be.

(3)   Azt az ellátást, amelyre az érintett személy állampolgársága vagy lakóhelye okán nem állapítottak meg jogosultságot, vagy amelyet ezen okokból felfüggesztettek, az érintett személy kérelmére a határozat hatálybalépésétől biztosítani, illetve folyósítani kell, feltéve, hogy azokat a jogosultságokat, amelyek alapján korábban ellátást folyósítottak, nem váltották meg egy összegben.

(4)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet e határozat hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül nyújtanak be, az e határozat szerint szerzett jogosultságok ezen határozat hatálybalépésének időpontjától bírnak joghatással, és más tagállamok vagy Törökország jogszabályainak e jogosultság megszűnésére vagy korlátozására vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5)   Amennyiben egy, a (3) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdésben említett két éves időtartamon túl nyújtanak be, a meg nem szűnt és az el nem évült jogosultságok a kérelem benyújtásának napjától bírnak joghatással, kivéve, ha valamely tagállam vagy Törökország jogszabályai kedvezőbben nem rendelkeznek.

(6)   Ez a határozat nem korlátozza vagy szünteti meg azon személyek jogait, akik a 3/80 határozat 6. cikke (1) bekezdésének közvetlen hatálya következtében e határozat hatálybalépését megelőzően valamely tagállamtól nyugdíjban vagy különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátásban részesültek.

12. cikk

E határozat mellékletei

E határozat mellékletei a határozat szerves részét képezik.

13. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3/80 határozat e határozat hatálybalépésével hatályát veszti.

14. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL 217., 1964.12.29., 3687. o.

(2)  HL L 293., 1972.12.29., 3. o.

(3)  HL C 110., 1983.4.25., 60. o.

(4)  HL L 344., 2010.12.29., 1. o.

(5)  HL L 166., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 284., 2009.10.30., 1. o.

MELLÉKLET

Szám	76/TQ44
Tagállam	Németország
Állomány	HER/1/2-
Faj	Hering (Clupea harengus)
Terület	Az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizei
Időpont	2012.11.21.

MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1.   MINTAVÉTELI RENDSZER

A mintavételi rendszerbe a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt nemzeti ellenőrzési programok keretében valamennyi hízó- és tenyészpulyka-állomány beletartozik.

2.   A PULYKAÁLLOMÁNY FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

2.1.   A mintavétel gyakorisága

a)

Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az alábbiak szerint kell mintát venniük a hízó- és tojópulykák valamennyi állományából: i. a hízó- és tenyészpulyka-állományok mintavételét a levágás előtt három héttel kell elvégezni. Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a mintavételre hat héttel a levágást megelőzően kerüljön sor, amennyiben a pulykákat vagy 100 napnál hosszabb időszak óta nevelték, vagy pedig a 889/2008/EK bizottsági rendelet (1) értelmében ökológiai pulykatenyésztés alá tartoznak; ii. a tenyészpulyka-állományok mintavételére a következőképpen kerül sor: — növendék állományokban: egynapos és négyhetes korban, valamint két héttel a tojásrakási szakaszhoz vagy tojásrakási egységhez történő elszállítás előtt, — felnőtt állományokban: a tojásrakási szakaszban legalább minden harmadik héten a gazdaságban vagy a keltetőállomáson, — az Unión belüli kereskedelemre szánt, keltetőtojásokat tojó tenyészpulyka-állomány esetében a gazdaságban; iii. az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a ii. pont második francia bekezdésében említett valamelyik lehetőséget valamennyi állomány egész vizsgálati rendszere esetében alkalmazza. Az Unión belüli kereskedelemre szánt, keltetőtojásokat tojó tenyészállományból azonban a gazdaságban kell mintát venni; iv. a ii. pont második francia bekezdésétől eltérve, amennyiben az uniós célkitűzést legalább két egymást követő naptári évben az egész tagállam területén elérték, az illetékes hatóság belátása szerint a gazdaságban történő mintavétel esetében a gyakoriság kiterjeszthető minden negyedik hétre. Az illetékes hatóság azonban visszatérhet a háromhetente történő teszteléshez, illetve fenntarthatja azt, amennyiben a tenyészállományban kimutatják a releváns szalmonella-szerotípus előfordulását és/vagy bármely esetben, amikor ezt szükségesnek ítéli.

b)

Az illetékes hatóság általi mintavétel során legalább a következőkről rendelkezni kell: i. mintavétel tenyészpulyka-állományok esetében: — évente egyszer valamennyi, a legalább 250, 30–45 hetes korú felnőtt tenyészpulykával rendelkező gazdaság, valamint minden olyan gazdaság, amely rendelkezik elit, dédnagyszülő és nagyszülő tenyészpulykákkal; az illetékes hatóság dönt arról, hogy e mintavételre sor kerülhet a keltetőállomáson is, továbbá — Salmonella Enteritidisnek vagy Salmonella Typhimuriumnak a keltetőállomáson élelmiszer-ipari vállalkozók által vagy hatósági ellenőrzések keretében vett mintákban való kimutatása esetén a gazdaságok összes állományában a fertőzés eredetének megvizsgálása céljából; ii. hízópulyka-állományok esetében a mintavételt évente egyszer kell elvégezni a legalább 500 hízópulykával rendelkező gazdaságok 10 %-ának minden állománya esetében; iii. a mintavételt kockázati alapon és kiegészítő jelleggel minden alkalommal végre lehet hajtani, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja; iv. az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az a) pontban előírt, az élelmiszer-ipari vállalkozó általi mintavételt.

2.2.   Mintavételi jegyzőkönyv

2.2.1.   Általános útmutató a mintavételhez

Az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy a mintavételt szakképzett személyek végezzék.

A tenyészpulyka-állományok esetében a mintavételt a 200/2010/EU bizottsági rendelet (2) mellékletének 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

A hízópulyka-állományok körében történő mintavétel esetében állományonként legalább két pár csizmatampon-mintát kell venni. A csizmatampont fel kell húzni a csizmára, és a mintavételhez a baromfiólat körbe kell járni. Az egy pulykaállomány esetében használt tamponokat egy mintába lehet összegyűjteni.

A csizmatampon felhúzása előtt a felületét meg kell nedvesíteni a következő módon:

a)	maximális kinyerést biztosító oldószer alkalmazásával (0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben); vagy

b)	fertőtlenített víz alkalmazásával; vagy

c)	a 2160/2003/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésében említett nemzeti referencialaboratórium által jóváhagyott más oldószer alkalmazásával; vagy

d)	egy tartályban autoklávozva az oldószerekkel együtt.

A csizmatamponok benedvesítésének módja az, hogy felhúzás előtt folyadékot öntünk beléjük, vagy oldószeres tartályban felrázzuk őket.

Gondoskodni kell arról, hogy a levett mintában az ól valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizmatamponpárnak az ól területének kb. 50 %-át kell lefednie.

A mintavétel befejezésekor a csizmatamponokat óvatosan kell lehúzni a csizmáról úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A csizmatamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni, és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóság dönthet a minták minimális számának növelése mellett a reprezentatív mintavétel biztosítása érdekében, a járványügyi paraméterek – például biobiztonsági feltételek, az állomány eloszlása vagy mérete – eseti vizsgálata alapján.

Ha az illetékes hatóság jóváhagyja, egy pár csizmatampon-minta az egész ólban fellelhető különféle helyekről származó, láthatóan porral fedett felületről vett, 100 g pormintával is helyettesíthető. Pormintát egy vagy több megnedvesített szövettampon segítségével is le lehet venni összesen legalább 900 cm2 felületről, az egész baromfiólon belül több helyről. Ügyelni kell arra, hogy minden tampon mindkét oldalát alaposan befedje a por.

2.2.2.   Bizonyos típusú gazdaságokra vonatkozó konkrét előírások

a)	Szabadtartású pulykaállományok esetében csak az ólon belül kell mintát gyűjteni.

b)

A l00-nál kevesebb pulykából álló állományok esetében, ha az ólhoz helyhiány miatt nem lehet hozzáférni, és ezért csizmatamponok nem használhatók a körbejáráshoz, ezek helyettesíthetők ugyanilyen, porhoz használatos, kézzel húzott szövettamponokkal is; ilyen esetben a tampont friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a célnak megfelelő más bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

2.2.3.   Az illetékes hatóság által végzett mintavétel

Az illetékes hatóság szükség esetén további vizsgálatok és/vagy dokumentumok ellenőrzésének elvégzésével megbizonyosodik arról, hogy az eredmények antimikrobiális szerek vagy a baktériumok szaporodását gátló más anyagok jelenléte miatt nem változnak meg.

Amennyiben a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de antimikrobiális szereket vagy a baktériumok szaporodását gátló hatást igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós célkitűzés elérésének érdekében a pulykaállomány fertőzött állománynak tekintendő.

2.2.4.   Szállítás

A mintákat a mintavételt követően haladéktalanul expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. A mintákat szállítás közben nem érheti 25 °C-nál magasabb hő és napsütés.

Ha a mintákat a mintavétel után 24 órán belül nem lehet elküldeni, hűtőszekrényben kell tárolni őket.

3.   LABORATÓRIUMI ELEMZÉSEK

3.1.   A minták előkészítése

A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított 96 órán belül meg kell kezdeni.

A csizma- vagy zoknitamponminta-párt (párokat) gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni. A csizma- vagy zoknitampon-mintát teljesen bele kell meríteni a pufferolt peptonvízbe (BPW), ezért szükség esetén több pufferolt peptonvíz is hozzáadható.

A pormintát lehetőség szerint külön kell elemezni. Hízópulyka-állományok esetében azonban az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy elemzés céljából egyesíti a csizma- vagy zoknitampon-mintával.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átitassa, és a 3.2. pontban meghatározott kimutatási módszer alkalmazásával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Más mintákat (pl. keltetőállomásokon vett minták) a 200/2010/EU rendelet mellékletének 2.2.2. pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell előkészíteni.

Amennyiben az Európai Szabványügyi Bizottság vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet megállapodik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani az e pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

3.2.   Kimutatási módszer

A szalmonella vizsgálatával foglalkozó bilthoveni (Hollandia) európai uniós referencialaboratórium által ajánlott kimutatási módszert kell alkalmazni.

A módszert az EN/ISO 6579 (2002) D. melléklete mutatja be: „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása.”

Az említett kimutatási módszer során félszilárd közeget (módosított félszilárd Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egységes szelektív dúsító közegként.

3.3.   Szerotipizálás

Tenyészpulyka-állományok esetében minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a White-Kauffmann-Le Minor módszer szerint.

Hízópulyka-állományok esetében az illetékes hatóságok által vett minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a White-Kauffmann-Le Minor módszer szerint.

Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak legalább azt biztosítaniuk kell, hogy egyik izolátum sem a Salmonella Enteritidis vagy a Salmonella Typhimurium szerotípusához tartozik, beleértve az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos törzseket is.

3.4.   Alternatív módszerek

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt minta-előkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett alkalmazhatók a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140 szabványnak megfelelően validálják.

3.5.   A törzsek tárolása

A laboratóriumok biztosítják, hogy az illetékes hatóság évente állományonként legalább egy izolált törzset összegyűjt, és azt a törzsek épségét az elemzés időpontjától számított legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolja a jövőbeli esetleges fágtipizáláshoz és az antimikrobiális érzékenység vizsgálatához.

Az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavételből származó Samonella spp. izolátumokat későbbi fágtipizáláshoz és az antimikrobiális érzékenység vizsgálatához szintén tárolni kell annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak izolátumok a 2007/407/EK bizottsági határozat (4) 2. cikke szerint végzett vizsgálathoz.

4.   EREDMÉNYEK ÉS JELENTÉS

4.1.   Az előfordulás kiszámítása az uniós célkitűzés igazolása céljából

Az uniós célkitűzés elérésének igazolása céljából egy pulykaállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a vizsgált Salmonella Enteritidist és Salmonella Typhimuriumot (vakcinatörzsek kivételével, de az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos törzseket beleértve) kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött pulykaállományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk. Az előfordulási gyakoriságot külön kell a hízópulyka-állomány és a felnőtt tenyészpulyka-állomány esetében kimutatni.

4.2.   Jelentéstétel

4.2.1.   A jelentés a következőket tartalmazza:

a)	a hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma összesen, amelyeket a jelentés tárgyéve során legalább egyszer megvizsgáltak;

b)	az adott tagállamban bármelyik szalmonella-szerotípus tekintetében pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma összesen;

c)	a Salmonella Enteritidis and Salmonella Typhimurium (az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos törzseket is beleértve) tekintetében legalább egyszer pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma;

d)	mindegyik szalmonella-szerotípus vagy azonosítatlan szalmonella (nem tipizálható vagy nem szerotipizált izolátumok) tekintetében pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma;

4.2.2.   A 4.2.1. pont a)–d) pontjában említett információkat a nemzeti szalmonella-ellenőrzési program keretén belül a mintavétel tekintetében külön kell megadni

a)	a 2.1. pont a) alpontjában előírt, az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavétel tekintetében; valamint

b)	a 2.1. pont b) alpontjában előírt, az illetékes hatóság által végzett mintavétel tekintetében.

4.2.3.   A vizsgálatok eredményeit a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (5) II. mellékletének III. szakasza értelmében élelmiszerláncra vonatkozó, releváns információknak kell tekinteni.

Minden egyes megvizsgált pulykaállományról legalább az alábbi információkat kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani:

a)	a gazdaság egyedi hivatkozási száma;

b)	az állomány egyedi hivatkozási száma;

c)	a mintavétel hónapja;

d)	a madarak száma állományonként.

Az eredményekről és a további vonatkozó információkról a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a tendenciákról és forrásokról szóló jelentés részeként jelentést kell tenni.

Az élelmiszer-ipari vállalkozó késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium (az 1,4,[5],12:i:- antigénszerkezetű monofázisos törzseket beleértve) kimutatásáról. Az élelmiszer-ipari vállalkozó felkéri a vizsgálatot végző laboratóriumot, hogy járjon el megfelelően.

---

(1)  HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

(2)  HL L 61., 2010.3.11., 1. o.

(3)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 153., 2007.6.14., 26. o.

(5)  HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

(6)  HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

MELLÉKLET

A 37/2010/EU rendelet mellékletének 1. táblázatában a nátrium-szalicilátra vonatkozó bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	48,7
	MA	86,8
	TN	97,7
	TR	90,3
	ZZ	80,9
0707 00 05	AL	88,1
	JO	174,9
	MA	133,1
	TR	137,0
	ZZ	133,3
0709 93 10	MA	159,4
	TR	121,2
	ZZ	140,3
0805 10 20	TR	73,8
	ZA	50,9
	ZW	43,2
	ZZ	56,0
0805 20 10	MA	65,9
	ZZ	65,9
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	JM	129,1
	MA	106,4
	TR	81,3
	ZZ	105,6
0805 50 10	TR	82,7
	ZZ	82,7
0808 10 80	CA	157,2
	MK	37,9
	US	153,3
	ZA	138,0
	ZZ	121,6
0808 30 90	CN	61,4
	US	160,6
	ZZ	111,0

---

(1)  Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

  翻译：

查看mercari原页面

收藏该商品

立即下单