4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/1

(1)

A Tanács vizsgálatot követően (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) a 260/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes volfrámelektródák behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az intézkedések 63,5 %-os értékvám formáját öltötték, három kínai exportőr esetében pedig egyedi dömpingellenes vámot vetettek ki.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2012. március 9-én közzétett értesítésében (3) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Kínából származó egyes volfrámelektródák behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindítását.

(3)

A felülvizsgálat azt követően indult meg, hogy az Eurometaux (a továbbiakban: a kérelmező) megalapozott kérelmet nyújtott be az egyes volfrámelektródák teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át képviselő egyik uniós gyártó nevében.

(4)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár folytatódását eredményezné.

(5)

A dömping folytatódására, illetve megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra vonatkozott (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak).

(6)

A Bizottság a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, a másik ismert uniós gyártót, a kínai exportáló gyártókat, az ismert érintett független importőröket és felhasználókat, a potenciális analóg országok gyártóit, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(7)

A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolták.

(8)

Figyelembe véve, hogy a vizsgálat nyilvánvalóan sok exportáló kínai gyártót és független uniós importőrt érintett, az alaprendelet 17. cikke értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság mintavételt irányozott elő. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – az alaprendelet 17. cikkével összhangban felkérte a fenti feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(9)

Három importőr jelentkezett. A felülvizsgálati időszakban azonban egyikük sem importált egyes Kínából származó volfrámelektródákat.

(10)

Mindössze két kínai exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, ezért az exportáló gyártók tekintetében nem volt szükség mintavételre.

(11)

A Bizottság kérdőívet küldött valamennyi ismert érintett félnek és azoknak, akik az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül jelentkeztek. Két uniós gyártótól, két kínai exportáló gyártótól és egy amerikai egyesült államokbeli gyártótól érkeztek válaszok.

(12)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, és meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(13)

Az érintett termék megegyezik a 260/2007/EK rendelet tárgyát képező termékkel: a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8101 99 10 és az ex 8515 90 00 KN-kód alá besorolt, nem szintereléssel előállított volfrámelektróda, beleértve a volfrámrudakat és pálcákat, méretre vágva is, amely volfrámot legalább 94 tömegszázalékban tartalmaz (a továbbiakban: felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(14)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket hegesztés és hasonló munkafolyamatok során használják. A volfrámelektródákat a legkülönfélébb ipari ágazatokban használják fel, így az építőiparban, a hajóépítésben, az autógyártásban, a hajómérnöki, a vegyészeti és a nukleáris technikában, az űrtechnikában, az olaj- és gázvezetékeknél. Fizikai és kémiai jellemzői, valamint a felhasználó szemszögéből a termék különböző típusainak helyettesíthetősége alapján ebben az eljárásban valamennyi volfrámelektróda egyetlen terméknek tekintendő.

(15)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a felülvizsgálat tárgyát képező termék, a Kínában gyártott és a kínai belföldi piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gyártók által előállított és az uniós piacon értékesített termékek, valamint az analóg országban gyártott és értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(16)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálták, hogy jelenleg történik-e dömping, és valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet.

(17)

Amint arra a fenti magyarázat is kitért, a kínai exportáló gyártók esetében nem volt szükség mintavételre. A felülvizsgálati időszakban a két együttműködő vállalat az érintett termék Kínából származó uniós behozatalának 80–85 %-át bonyolította. Ennek alapján megállapítható, hogy az együttműködés szintje magas volt.

(18)

Az eredeti vizsgálat során az egyik exportáló gyártót az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja értelmében piacgazdasági elbánásban részesítették, míg a másik exportáló gyártót az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése értelmében egyéni elbánásban részesítették. Hangsúlyozandó, hogy a vizsgálatok összefüggésében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint a piacgazdasági elbánás és az egyéni elbánás ismételt elbírálására nem kerül sor. Egy harmadik, a szóban forgó hatályvesztési felülvizsgálatban nem együttműködő vállalat is egyéni elbánásban részesült az eredeti vizsgálat folyamán.

(19)

Mivel Kína gazdasága átalakulóban van, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjában szereplő rendelkezések szerint a piacgazdasági elbánásban nem részesülő exportáló gyártók számára a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: az analóg ország) árai vagy számtanilag képzett értékei alapján kell megállapítani.

(20)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan, az eljárás megindításáról szóló értesítésben is az Amerikai Egyesült Államok (USA) szerepelt a rendes érték megállapítása céljából javasolt analóg országként. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy ismertessék az analóg ország kiválasztásával kapcsolatos észrevételeiket. Erre vonatkozóan nem érkezett észrevétel.

(21)

A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy más országok alkalmasak lennének-e analóg országnak, és azonosította azokat az egyéb harmadik országokat, amelyekből az Eurostat adatai alapján volfrámelektródákat importálnak. A Bizottság felkereste a szóban forgó országok ismert potenciális gyártóit, és felkérte őket, hogy működjenek együtt a vizsgálat során. Nem sikerült azonban együttműködést elérni.

(22)

A megállapítások szerint az USA megfelelően reprezentatív referenciapiac, különös figyelemmel belföldi piacának nyitottságára és versenyképességére. Az eredeti vizsgálatban is az Amerikai Egyesült Államokat használták analóg országként. Nem merült fel olyan új vagy megváltozott körülmény, amely más analóg ország kiválasztását indokolná.

(23)

Ezért a jelenlegi felülvizsgálat keretében az USA tölti be az analóg, piacgazdasággal rendelkező ország szerepét. A Bizottság felvette a kapcsolatot az egyetlen ismert egyesült államokbeli vállalattal, amely beleegyezett az együttműködésbe, a kérdőív kitöltésébe és az ellenőrző látogatásba. Az említett vállalat ellenőrzött értékesítési és gyártási adatait használták fel az azon vállalatokra érvényes rendes érték meghatározásához, amelyek az eredeti vizsgálat során nem részesültek piacgazdasági elbánásban.

(24)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesített vállalat esetében a rendes értéket saját adataik alapján határozták meg. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy a volfrámelektródák független vásárlóknak való belföldi értékesítése a felülvizsgálati időszak alatt reprezentatív volt-e, vagyis hogy a belföldi felhasználásra szánt termék értékesítési mennyisége kiteszi-e a felülvizsgálat tárgyát képező termék e vállalatok által képviselt, Unióba irányuló exportjának legalább 5 %-át.

(25)

Ezt követően megvizsgálták, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében rendes kereskedelmi forgalomnak minősül-e. Ehhez megállapították a független vásárlók részére történő nyereséges belföldi értékesítés arányát.

(26)

Az érintett termék rendes kereskedelmi forgalomban bonyolított reprezentatív belföldi értékesítésű típusai esetében, a rendes értéket az exportáló ország független vásárlói által fizetett árak alapján határozták meg. A felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb típusai esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban számították ki. A rendes értéket ezért az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése értelmében a vállalat előállítási költségei alapján számították ki, melyekhez hozzáadták a vállalat értékesítési, általános és adminisztratív költségeit, valamint figyelembe vették a rendes kereskedelmi forgalomban történt belföldi értékesítés során elért nyereséget.

(27)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy az értékesítési, általános és adminisztratív költségek kiszámításának módszere eltért az eredeti vizsgálatban alkalmazottól, ami befolyásolhatta a számtanilag képzett rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerinti kiszámításához használt haszonkulcs meghatározását. A vizsgálat során már korábban rendelkezésre bocsátott információkon felül a szóban forgó fél állítását nem támasztotta alá bizonyítékokkal. Megjegyzendő, hogy az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésével összhangban a forgalom szerint osztották fel, az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszerrel megegyezően.

(28)

Az eredeti vizsgálatban alkalmazott haszonkulcs alapjául nem a rendes kereskedelmi forgalom tesztelése szolgált, mivel az érintett termék egyetlen exportált típusát sem értékesítették rendes kereskedelmi forgalomban a hazai piacon. Jelen hatályvesztési felülvizsgálat rámutatott, hogy az érintett termék néhány típusa nyereséges, ezért az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésének megfelelően a szóban forgó nyereséges ügyletekre vonatkozó haszonkulcsot használták a rendes érték kiszámításához.

(29)

Az eredeti vizsgálatban piacgazdasági elbánásban nem részesített vállalat esetében az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a rendes értéket az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján állapították meg. Az analóg országbeli gyártó belföldi értékesítése a megállapítások értelmében megfelelő mennyiségben, rendes kereskedelmi forgalomban történtek, ezért felhasználható a piacgazdasági elbánásban nem részesülő vállalatra érvényes rendes érték meghatározásához.

(30)

A piacgazdasági elbánásban részesülő vállalat teljes Unióba irányuló exportját kapcsolódó importőrökön keresztül értékesítette, amit később kapcsolódó és független uniós vállalatoknak viszontértékesítettek. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően az importált termékek első, független vevő részére történő viszonteladási ára alapján számították ki, megfelelően kiigazítva azt a behozatal és a viszonteladás között felmerülő minden költség, valamint az értékesítési, általános és adminisztratív költségek és a haszonkulcs ésszerű mértékének figyelembevételével. E tekintetben a kapcsolódó vállalatok saját eladási, általános és adminisztratív költségeit alkalmazták.

(31)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik fél azt állította, hogy a kapcsolódó importőrökre vonatkozó értékesítési, általános és adminisztratív költségek megállapításakor olyan költségeket vettek figyelembe, melyek az érintett terméktől eltérő termékek értékesítése kapcsán merültek fel, így ezeket a költségeket figyelmen kívül kell hagyni. Megjegyzendő, hogy a vállalatok által rendelkezésre bocsátott, ellenőrzött értékesítési, általános és adminisztratív költségeket az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének megfelelően vették figyelembe az exportár kiszámításához. Semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt az állítást, miszerint a benyújtott értékesítési, általános és adminisztratív költségek olyan költségeket tartalmaztak, melyek az érintett terméktől eltérő termékek értékesítése kapcsán merültek fel, így azt el kellett utasítani.

(32)

Emellett az egyik érdekelt fél által benyújtott, exportárakra vonatkozó észrevételben hibásan szerepelt a releváns pénznem. Az állítást ezért elutasították.

(33)

A haszonkulcs vonatkozásában egy uniós független importőr sem mutatott együttműködést. Az eredeti vizsgálat során a kapcsolódó importőrök haszonkulcsát használták fel azzal az indokkal, hogy a független importőrök tevékenységeit nem lehetett megfelelően összehasonlítani az érintett kapcsolódó importőr tevékenységeivel. A vizsgálat rámutatott, hogy a kapcsolódó importőr tevékenységei megegyeztek a felülvizsgálati időszak és az eredeti vizsgálati időszak során: a behozott volfrámelektródák többségét hegesztőpisztolyokba – a vállalatcsoport által előállított fő termékbe – építették be. Azt is meg kell jegyezni, hogy a volfrámelektróda jóval kisebb értéket képvisel, mint a végtermék. Ez alapján az eredeti vizsgálathoz hasonlóan megállapítást nyert, hogy a kapcsolódó importőr saját haszonkulcsa pontos alapul szolgálhatna az exportár kiszámításához használt haszonkulcs megállapításához.

(34)

Az eredeti vizsgálat folyamán egyéni elbánásban részesített vállalat valamennyi uniós exportértékesítése közvetlenül független, az Unióban bejegyzett ügyfeleknek történt. Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportárat a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(35)

Minden más kínai székhelyű gyártó exportárának meghatározására a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban rendelkezésre álló importstatisztikák alapján került sor.

(36)

Az exportárakat az alaprendelet 11. cikke (10) bekezdésével összhangban a megfizetett dömpingellenes vámok levonásával állapították meg, mivel egyik fél sem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a vám megfelelően megjelenik a viszonteladási árakban, illetve az uniós piacon jellemző értékesítési árakban.

(37)

A rendes értéket és az exportárakat a gyártelepi ár alapján hasonlították össze.

(38)

A két együttműködő exportáló gyártó rendes értéke és exportára közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással, és a hitelköltségekkel kapcsolatos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló – különbségeket.

(39)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözetet a súlyozott átlaggal számított rendes érték és a súlyozott átlaggal számított exportár összehasonlítása alapján állapították meg.

(40)

Az eredeti vizsgálat során piacgazdasági elbánásban részesített együttműködő exportáló gyártó esetében ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a vállalat továbbra is jelentős dömpinget folytatott.

(41)

Az eredeti vizsgálat során egyéni elbánásban részesített együttműködő exportáló gyártó esetében, csakúgy mint az összes többi nem együttműködő kínai exportáló gyártóra alkalmazandó országos dömpingkülönbözet vonatkozásában jelentős dömping mutatkozott, amely még meg is haladta az eredeti vizsgálatban megállapított dömping szintjét.

(42)

Amellett, hogy megállapítást nyert a dömping fennállása a felülvizsgálati időszak során, azt is megvizsgálták, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén mennyire valószínű a dömping folytatódása.

(43)

E tekintetben megjegyzendő, hogy az együttműködő exportáló gyártók Kína teljes termelési kapacitásának hozzávetőlegesen mindössze 10 %-át képviselték. A megállapítások alapját ezért túlnyomórészt a felülvizsgálati kérelemben benyújtott információk, valamint nyilvánosan hozzáférhető adatok képezték. Különös figyelmet fordítottak a kínai gyártók harmadik országokban alkalmazott exportárainak alakulására, Kína termelési kapacitására, a Kínában rendelkezésre álló kihasználatlan kapacitásra és az uniós piac kínai exportőrök számára jelentette vonzerejére.

(44)

Az egyéb harmadik országok piacaira irányuló export tekintetében megjegyzendő, hogy a nyilvánosan hozzáférhető kínai adatbázisokban fellelhető statisztikai információk a felülvizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb termékskálát ölelnek fel, ezért nem lehetett megbízhatóan elemezni az egyéb piacokon megjelenő exportmennyiséget és árakat. A két együttműködő kínai exportáló gyártó nem exportált független vevőknek egyéb harmadik piacokon. Ebből adódóan nem lehetett megbízhatóan megállapítani az egyéb harmadik országok piacaira a felülvizsgálati időszakban érvényes exportárakat, továbbá a rendelkezésre álló információk alapján nem lehetett megalapozott következtetéseket levonni.

(45)

Az alábbi elemzés alapjául szolgáló adatokat a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben bocsátotta rendelkezésre; az adatokat nyilvánosan hozzáférhető információkkal is összevetették.

(46)

Mindezt alapul véve a kínai gyártók kapacitását 1 600 000 kg-ra becsülték. A kérelmező becslése szerint a kínai gyártók kapacitáskihasználása 63 % körül alakul, ami mintegy 600 000 kg-nak megfelelő, a felülvizsgálati időszakban jellemző teljes uniós felhasználás mintegy ötszörösére rúgó kihasználatlan kapacitást eredményez. Nagy mennyiség lenne tehát exportálható Kínából, különös tekintettel arra, hogy semmi jel nem mutat arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a belföldi piac képes lenne felvenni az említett jelentős kihasználatlan kapacitást.

(47)

Az Unióba irányuló kínai import a figyelembe vett időszak során 9 %-kal emelkedett, a felülvizsgálati időszak folyamán jóval meghaladva az 50 000 kg-ot; ez a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználás közel felének felelt meg.

(48)

A figyelembe vett időszak során az importárak ingadoztak és ugyanazon tendencia szerint alakultak, mint az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítéseinek árai. Az importárak 2008 és a felülvizsgálati időszak között összességében 42 %-kal nőttek, és továbbra is megtartották a dömpingelt szintet. Az áremelkedés főként az elsődleges nyersanyagnak (volfrámpor) a felülvizsgálati időszakban megnövekedett költségével magyarázható.

(49)

A világ volfrámelektród-felhasználásának 20 %-át kitevő uniós piac az egyik legnagyobb a világon. A kínai vállalatok komoly érdeklődést mutatnak az iránt, hogy az Unió piacán jelen lehessenek; ezt az a tény is alátámasztja, hogy a felülvizsgálati időszakban megtartották, sőt növelték az uniós piacon szerzett jelentős, 45 %-os piaci részesedésüket.

(50)

A fenti elemzés rámutat, hogy a Kínából érkező behozatal továbbra is dömpingelt árakon, jelentős dömpingkülönbözet mellett jutott el az uniós piacra. Tekintettel az uniós piacot jellemző árszintek elemzésére és a kínai exportőrök uniós piac iránt mutatott érdeklődésére, valamint a Kínában rendelkezésre álló jelentős, az Unió teljes fogyasztását messze meghaladó kihasználatlan kapacitásra, megállapítható, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll a dömping folytatódásának igen nagy valószínűsége.

(51)

A jelenlegi vizsgálat megerősítette, hogy az Unióban két gyártó foglalkozik volfrámelektródák gyártásával. Mindkét gyártó teljes körű együttműködést tanúsított a vizsgálat során.

(52)

Az említett vállalatok képezik az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot (a továbbiakban: uniós gazdasági ágazat).

(53)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze két vállalatot foglal magában, a bizalmas adatok védelme érdekében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozó adatokat az alaprendelet 19. cikkének megfelelően a táblázatok indexált formában vagy értéktartományok megadásával közlik.

(54)

Mivel a KN-kód szinten rendelkezésre álló Eurostat-importadatok a volfrámelektródáktól eltérő termékeket is tartalmaznak, az importra vonatkozó elemzés a TARIC-kód szintű importadatok alapján készült, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítenek ki. A TARIC-adatok bizalmasnak minősülnek, mivel részletességükből adódóan a felek azonosíthatóvá válnának. Ebből kifolyólag egyes adatokat értéktartományok között tüntetnek fel.

(55)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon megvalósuló értékesítési volumene és az Eurostat TARIC-kód szintű importadatai alapján határozták meg, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítettek ki.

(56)

2008 és a felülvizsgálati időszak között (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) az uniós felhasználás 16 %-kal csökkent. Az uniós felhasználás jelentősen visszaesett 2008 és 2009 között, majd emelkedést mutatott, ám a felülvizsgálati időszakban nem érte el a válság előtti szintet. A fogyasztásban 2009-ben bekövetkezett mélypont és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás közel 40 %-os növekedést mutatott.

1.   táblázat

Felhasználás

(57)

A Kínából származó dömpingelt behozatal mennyiségét és piaci részesedését az Eurostat TARIC-kód szintű importadatai alapján határozták meg, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítettek ki.

(58)

Az uniós felhasználás abszolút mértékben vett csökkenése ellenére a felülvizsgálat tárgyát képező, Kínából származó termék behozatali mennyisége 9 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak során, így a felülvizsgálati időszakban az import szintje jóval meghaladta az 50 000 kg-ot (lásd a 2. táblázatot). Ez a növekedés az uniós felhasználás figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett általános visszaesésével kiegészülve azt eredményezte, hogy a kínai exportőrök piaci részesedése elérte a teljes uniós piac közel felét.

2.   táblázat

Kínából származó behozatal

(59)

A Kínából származó import árai hozzávetőlegesen 40 %-kal emelkedtek 2008 és a jelentős növekedés jellemezte felülvizsgálati időszak között. Az áremelkedés főként az elsődleges nyersanyagnak (volfrámpor) a felülvizsgálati időszakban megnövekedett költségével magyarázható.

3.   táblázat

A Kínából származó import árai

(60)

A vizsgálat rámutatott, hogy a Kínából származó import árai áralákínálást jelentettek az uniós gazdasági ágazat átlagáraihoz képest. A felülvizsgálati időszakra 37 %-os alákínálási különbözetet állapítottak meg, mely a dömpingellenes vám figyelembevételével is jelentős, 24 %-os szintet mutatott. A különbözetet az együttműködő exportáló gyártók CIF-exportárai és az uniós gazdasági ágazat gyártelepi átlagárai összehasonlításával számították ki. A Kínára vonatkozó árakat reprezentatívnak tekintették, mivel a két együttműködő exportáló gyártó a Kínából származó volfrámelektródák importjának közel 80 %-át bonyolítja.

(61)

A nyilvánosságra hozatalt követően az egyik exportáló gyártó úgy érvelt, hogy az árakat nem terméktípusonként hasonlították össze, így a különböző terméktípusok ára közötti állítólagos jelentős eltérések miatt az alákínálás kiszámított mértéke nem megbízható. A rendelkezésre álló információk alapján a terméktípusok szerinti ár-összehasonlítás mindössze az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítéseinek egy része, illetve az Unióba irányuló exportértékesítések egy része esetében volt lehetséges. Az említett fél nem szolgált olyan bizonyítékokkal, melyek megkérdőjelezhették volna az alkalmazott módszer ésszerűségét. Az érvelést ezért el kellett utasítani.

(62)

A nyilvánosságra hozatalt követően felmerült az is, hogy a kínai importárakat és az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési árait nem azonos kereskedelmi szinten hasonlították össze. Az állítást azonban nem támasztották alá: az érintett fél nem nyújtott be olyan információkat vagy bizonyítékokat, melyek konzisztens és határozott különbségeket mutattak volna az állítólagosan eltérő kereskedelmi szintekre visszavezethetően.. Az állítást ezért elutasították.

(63)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszakban más országokból származó behozatal volumenét és árait mutatja be. Az egyéb harmadik országokból származó behozatal mennyiségét és piaci részesedését az Eurostat TARIC-kód szintű importadatai alapján határozták meg, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítettek ki.

4.   táblázat

Egyéb harmadik országokból származó behozatal

(64)

Az egyéb harmadik országokból származó, az uniós piacra irányuló behozatal közel 33 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak során. A figyelembe vett időszakban a piaci részesedések is csökkentek, a felülvizsgálati időszakban 30–35 %-os szintet mutatva. Ugyanezen időszakban az egyéb harmadik országokból származó importárak 21 %-kal növekedtek.

(65)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat rámutatott, hogy a hasonló terméket Kínán kívül más országból nem importálták jelentős mennyiségben az uniós piacra. Az eredeti vizsgálat megállapításai szerint az egyesült államokbeli és a japán gyártók legfőbb piacát hazai piacuk jelentette. Így azt a következtetést vonták le, hogy a Kínán kívüli országokból származó import elenyésző.

(66)

Az uniós gazdasági ágazat által rendelkezésre bocsátott információk szerint Vietnámban és Dél-Koreában nem gyártanak volfrámelektródákat; az ezekből az országokból érkező behozatal valójában Kínából származik. A jelenlegi vizsgálat során azonban nem merültek fel az állítást alátámasztó információk.

(67)

Az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amely az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolta.

(68)

Mivel az uniós gazdasági ágazat mindössze két vállalatot foglal magában, a bizalmas adatok védelme érdekében az adatok értéktartományok megadásával szerepelnek.

(69)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelése minden évben csökkent. A termelés 2008 és a felülvizsgálati időszak vége között 29 %-kal csökkent. A csökkenő tendencia igen erőteljes, 40 %-ot meghaladó volt 2009-ben.

5.   táblázat

A teljes uniós termelés

(70)

A gyártási kapacitás a figyelembe vett időszakban állandó maradt. A termelés visszaesésével az ebből eredő kapacitáskihasználás egészében 27 %-kal csökkent 2008 és a felülvizsgálati időszak között; a kapacitáskihasználás aránya a felülvizsgálati időszakban 41 %-ra esett vissza. A részletes adatok a következők:

6.   táblázat

Termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(71)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 20 %-kal csökkent 2008 és a felülvizsgálati időszak között. Mindez összhangban van az uniós piacon az említett időszak alatt tapasztalt csökkenő fogyasztási tendenciával.

7.   táblázat

Zárókészletek

(72)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő értékesítéseinek volumene 2008 és a felülvizsgálati időszak között 23 %-kal csökkent, ezen belül jelentős visszaesés mutatkozott 2008 és 2009 között. A csökkenő tendencia a 2010. év kivételével felülmúlta a teljes felhasználás terén mutatkozó visszaesést.

8.   táblázat

Független vevőknek történő értékesítések

(73)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon történő értékesítési volumene tekintetében mutatkozó, a fenti preambulumbekezdésben leírt tendenciának köszönhetően az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése is visszaesett a figyelembe vett időszakban. Az uniós gazdasági ágazat a csökkenő értékesítési volumen ellenére 2009-ben és 2010-ben meg tudta tartani piaci részesedését, ám a felülvizsgálati időszak folyamán a növekvő piac ellenére visszaeső értékesítések következtében a részesedés csökkent. A piaci részesedés így 20–25 % között alakult, ami némileg elmarad a figyelembe vett időszak kezdetén megállapítottól.

9.   táblázat

Uniós piaci részesedés

(74)

Amint arra a fenti magyarázat is rámutat, az uniós felhasználás a gazdasági visszaesés következtében jelentősen csökkent 2008 és 2009 között, majd emelkedést mutatott, ám a felülvizsgálati időszakban nem érte el a válság előtti szintet. Az uniós gazdasági ágazat a csökkenő értékesítési volumen ellenére 2009-ben és 2010-ben meg tudta tartani piaci részesedését, ám a felülvizsgálati időszak folyamán a növekvő piac ellenére visszaeső értékesítések következtében a részesedés csökkent.

(75)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 13 %-kal csökkent 2008 és a felülvizsgálati időszak között.

(76)

A termelésben mutatkozó visszaesést követően az egy alkalmazottra jutó termelékenység, illetve kilogrammban számított teljesítmény is csökkent a figyelembe vett időszakban. A részletes adatok a következők:

10.   táblázat

Teljes uniós foglalkoztatás és termelékenység

(77)

Az uniós gazdasági ágazat független uniós vevőknek felszámított értékesítési egységárai 2008 és 2010 között némileg csökkentek, részben a gazdasági válság hatásának következtében. Az értékesítési egységárak 2010 és felülvizsgálati időszak között jelentős növekedést mutattak. Az uniós gazdasági ágazat árai a figyelembe vett időszak során összességében 35 %-kal emelkedtek. Az árak alakulása – különösen 2010 és felülvizsgálati időszak között – a volfrámelektródák fő komponense árának növekedésével magyarázható.

11.   táblázat

Az uniós értékesítések egységára

(78)

A nyereségesség – a 2009-et és 2010-et jellemző alacsonyabb szint mellett – 2008 és a felülvizsgálati időszak között összességében javult. Mindezek ellenére a nyereségesség a teljes figyelembe vett időszak vonatkozásában negatív tendenciát mutatott.

12.   táblázat

Nyereségesség

(79)

Az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységbe történő beruházás jelentősen csökkent a figyelembe vett időszakban.

(80)

A beruházások megtérülése a nyereségesség alakulását követte. Az uniós gazdasági ágazat beruházásainak megtérülése 2008-ban negatív volt, ami a felülvizsgálati időszakban a javuló tendencia ellenére is negatív maradt.

13.   táblázat

Beruházások és a beruházások megtérülése

(81)

A pénzforgalom – azaz az ágazat azon képességében, hogy maga finanszírozza tevékenységeit, és melyet az érintett termék forgalmának százalékos értékében fejeznek ki – a figyelembe vett időszak alatt bekövetkezett jelentős javulás ellenére továbbra is negatív maradt.

14.   táblázat

Pénzforgalom

(82)

Az uniós gazdasági ágazat bérei 2008 és felülvizsgálati időszak között 16 %-kal csökkentek, ami összhangban áll a foglalkoztatottak számának csökkenésével is.

(83)

A hatályos intézkedések ellenére a felülvizsgálati időszakban jelentős dömping zajlott, mely jóval meghaladta az intézkedések jelenlegi szintjét. Figyelembe véve azonban a nagymértékű kihasználatlan kapacitást, a Kínából származó tényleges behozatal volumenét, valamint az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraival szemben jelentős alákínálást mutató árakat, a tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak.

(84)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazat kiheverte-e a korábbi dömping hatásait. A hatályos dömpingellenes intézkedések ellenére az uniós gazdasági ágazatnak nem sikerült kihevernie a korábbi dömping hatásait. A kínai import árakra gyakorolt nyomásának ellenállva az uniós gazdasági ágazat igyekezett megtartani piaci részesedését, ám az ennek ellenére csökkent.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat nem lábalt ki a sebezhető gazdasági helyzetből, és továbbra is jelentős kár érte. Az uniós gyártók pénzügyi teljesítményével kapcsolatos szinte valamennyi kármutató negatív irányba mozdult el a figyelembe vett időszak alatt. Nem állítható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete szilárd lett volna.

(86)

A kínai import árakra gyakorolt nyomásának ellenállva az uniós gazdasági ágazat igyekezett megtartani piaci részesedését, értékesítéseit jóval a jövedelmezőségi küszöb alatti árakon bonyolítva. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraiban 2010 és a felülvizsgálati időszak között ténylegesen mutatkozó növekedés a nyersanyagárak növekedésével áll összefüggésben, és nem jeleníti meg az uniós gazdasági ágazat összes költségét.

(87)

Ebből következik, hogy az uniós gazdasági ágazat nehéz helyzete egyértelműen visszavezethető a felülvizsgálat tárgyát képező termék alacsony áron értékesített kínai importjának uniós piaci tömeges jelenlétére, melyet a hatályos intézkedések ellenére jelentős mértékben dömpingelt árakon értékesítenek. Mindez alapján egy olyan helyzetkép rajzolódik ki, amelyben az uniós gazdasági ágazat az elfogadható mértékű piaci részesedése megtartása érdekében tett erőfeszítései mellett veszteségeket szenved. E nehézségeket a teljes figyelembe vett időszakban tovább súlyosbította az alábbi két tényező: a 2008–2009-es gazdasági válság során tapasztalt piaci visszaesés, valamint kis mértékben az alapanyagköltségek váratlan emelkedése a felülvizsgálati időszakban. A fenti tényezők következtében az uniós gazdasági ágazat súlyos veszteséget szenved.

(88)

Mutatói kedvezőtlen alakulásának fényében az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a figyelembe vett időszakban továbbra is jelentős kár érte.

(89)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetbe került, és továbbra is ki volt téve a Kínából származó dömpingelt behozatal káros hatásainak.

(90)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság felmérte az érintett országból származó behozatalt, hogy megállapítsa, az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a kár folytatódásának valószínűsége.

(91)

Hangsúlyozandó, hogy az uniós piacot jellemző felhasználás az eredeti vizsgálat óta jelentősen csökkent; ennek elsősorban a gazdasági visszaesés volt az oka. Az adott körülmények között a Kínából származó import volumene a felülvizsgálati időszakban jóval meghaladta az 50 000 kg-ot. A behozatal volumene 9 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése ezzel párhuzamosan csökkent.

(92)

Amint arra a (46) preambulumbekezdés is rámutat, a fellelhető információk alapján a kínai ágazat jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik. Várható, hogy e kihasználatlan kapacitás nagy része dömpingellenes intézkedések hiányában felhasználható lenne az uniós piacra irányuló behozatal mennyiségének növelésére. Mindezt alátámasztja, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a kínai belföldi piac vagy harmadik országbeli piacok képesek lennének felvenni a kínai ágazat jelentős kihasználatlan kapacitását. Ebből adódóan rendelkezésre áll az Unióba irányuló kivitel jelentős növeléséhez szükséges kapacitás. Becslések szerint a kihasználatlan kapacitás a felülvizsgálati időszakot jellemző uniós felhasználás mintegy ötszörösét teszi ki.

(93)

Emellett a vizsgálat során rendelkezésre bocsátott információk szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához használt nyersanyag (ammónium-paravolframát) piaca jelentős mértékben torzult. Az említett nyersanyagra a kínai hatóságok kiviteli kontingenseket és exportvámokat állapítottak meg. Ez korlátozza az ammónium-paravolframát exportját, miközben annak világpiaci árát mesterségesen növeli. E torzulások várhatóan tovább ösztönzik a kínai gazdasági ágazatot arra, hogy alacsony áron gyártson és exportáljon, hiszen az uniós gazdasági ágazatnak a hasonló terméket mesterségesen magasan tartott nyersanyagárak mellett kell előállítania.

(94)

Bebizonyosodott, hogy a kínai exportáló gyártók folyamatos érdeklődést tanúsítottak az uniós piac iránt, és az uniós gazdasági ágazat értékesítései rovására sikerült importvolumenüket növelni. A felülvizsgálati időszakban az eleve jelentős piaci részesedésüket tovább bővítették.

(95)

Az uniós gazdasági ágazat évekig szenvedett a Kínából származó dömpingelt behozatal hatásaitól, és jelenleg is bizonytalan gazdasági helyzetben van.

(96)

Az intézkedések hatályvesztése esetén igen valószínű a dömpingelt behozatal fokozódásának valószínűsége; így az uniós gazdasági ágazat léte komoly veszélybe kerülhet. Kína jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkezik, melynek elsődleges célpontja vélhetően az uniós piac, és az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt árak jelentős alákínálást mutatnának az uniós gazdasági ágazat uniós piacon kialakított értékesítési áraival szemben.

(97)

A vizsgálat eredményeinek tükrében – azaz a dömping folytatódása, a kihasználatlan kínai kapacitás, a nyersanyagpiac torzulása, a kínai exportáló gyártók azon képessége, hogy exportvolumenüket az uniós piacra irányítsák, a kínai exportőrök egyértelműen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló árkialakítása, valamint az uniós piac vonzereje – az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennállna a kár folytatódásának valószínűsége.

(98)

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgálták, hogy a meglévő intézkedések fenntartása sérti-e az Unió egészének érdekeit. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek – vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek – felmérésén alapult. Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(99)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékeljék.

(100)

Ezen az alapon megvizsgálták, hogy a káros dömpinget valószínűsítő következtetés ellenére léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy ebben az egyedi esetben nem áll az Unió érdekében az intézkedések fenntartása.

(101)

Tekintve az uniós gazdasági ágazat helyzetét, valamint a megismétlődő kár valószínűségének elemzését, minden jel arra mutat, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete jelentősen romlana. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat gyártási és értékesítési volumene csökkent, mellyel egyidejűleg az érintett országból érkező behozatal a hatályos intézkedések ellenére nőtt. Ugyanezen időszakban az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete romlott, és komoly veszteségekkel küzd. Fontos tehát, hogy az uniós piacon hatékony versenyfeltételek álljanak fenn.

(102)

Megállapították, hogy az intézkedések fenntartása előnyös lenne az uniós gazdasági ágazat számára, amely így értékesítési volumenét növelhetné, és pénzügyi helyzetét is javíthatná. Az intézkedések megszüntetése ezzel szemben komolyan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(103)

A megkeresett 15 felhasználó közül egy sem jelezte együttműködési szándékát. Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érdekelt felhasználók ezúttal sem töltötték ki a kérdőíveket. Az eredeti vizsgálat során az együttműködés hiányát az támasztotta alá, hogy a volfrámelektródák a gyártási költségeikre csekély hatást gyakorolnak, mivel ügyfeleik számára a minőség és a megbízhatóság a leglényegesebb szempontok. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék nyilvánvalóan elenyésző hatással bír a feldolgozott termékek költségeire, azt a következtetést vonták le, hogy az intézkedések nem gyakorolnának hátrányos hatást a felhasználók gazdasági ágazatára.

(104)

A vizsgálat megkezdésekor három importőr jelentkezett a Bizottságnál, ám nem minősültek érdekelt feleknek, mivel a felülvizsgálati időszakban nem importálták Kínából az érintett terméket. Abból adódóan, hogy a volfrámelektróda-importőrök nem tanúsítottak érdeklődést a vizsgálat idején, azt az egyértelmű következtetést vonták le, hogy az intézkedések fenntartása nem sértené az EU érdekeit.

(105)

A fentiekre tekintettel arra a következtetésre jutottak, hogy nem szól kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(106)

Minden felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a fennálló intézkedések fenntartását kívánja javasolni. A feleknek megfelelő idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően benyújtsák észrevételeiket. A benyújtott információkat és észrevételeket a Bizottság indokolt esetben megfelelően figyelembe vette.

(107)

A fentiekből következően az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően, a 260/2007/EK rendelettel a Kínából származó egyes volfrámelektródák behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fent kell tartani.

(108)

Annak érdekében, hogy az intézkedések kijátszásának – a vámtételek közötti jelentős különbségek miatti – veszélyét minimalizálni lehessen, jelen esetben különleges intézkedésekre van szükség a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására. E különleges intézkedések, amelyek kizárólag az egyedi vámtétel bevezetése által érintett vállalatok esetében alkalmazandók, a következőket tartalmazzák: a tagállamok vámhatóságai előtt olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatását, amely megfelel az e rendelet mellékletében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számlával nem kísért behozatalokra az összes többi gyártóra alkalmazandó dömpingellenes maradványvám vonatkozik,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/13

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(2)

Az említett jegyzék az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (2) 3. cikkének (1) bekezdésében említett egységes eljárással módosítható, vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy kérelemre.

(3)

A lengyel borászok és mézbortermelők nemzeti tanácsa (Krajowa Rada Winiarstwa i Miodosytnictwa) 2011. február 10-én az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének módosítására irányuló kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy a borászati termékek előállításáról és palackozásáról, azok kereskedelméről és a borpiac szervezéséről szóló 2011. május 12-i lengyel rendeletnek (3) (a továbbiakban: a borászati termékekről szóló lengyel rendelet) megfelelően engedélyeztesse bizonyos adalékanyagok egyes alkoholtartalmú italokban való felhasználását.

(4)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek (4) a borászati termékekről szóló lengyel rendelet hatályába tartozó alkoholtartalmú italok nem képezik a tárgyát, mivel ezek az előbbi rendelet XIb. mellékletében felsorolt, szőlőből készült termékek kategóriáinak egyikébe sem tartoznak. Ugyanígy a borászati termékekről szóló lengyel rendelet hatályába tartozó ízesített termékek nem képezik tárgyát az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EGK tanácsi rendeletnek (5) sem.

(5)

A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 10-i 606/2009/EK bizottsági rendelet (6) és a kapcsolódó végrehajtási intézkedések engedélyezték az adalékanyagok használatát az 1234/2007/EK rendelet hatályába tartozó termékekben. Az említett jogi aktusok a borászati termékekről szóló lengyel rendelet hatályába tartozó alkoholtartalmú italokra nem vonatkoznak.

(6)

Az 1234/2007/EK rendelet 113d. cikkének (1) bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a tagállamok a rendelet XIb. mellékletében meghatározott termékeken kívüli termékek esetében is engedélyezhetik a „bor” szó használatát, ha az valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál, vagy egy összetett szó része. Az 1234/2007/EK rendelet 113d. cikkének (1) bekezdése szerint Lengyelország a borászati termékekről szóló lengyel rendeletben felsorolt alkoholtartalmú italok esetében engedélyezte a „bor” szó használatát. Ezért az ezekben a termékekben felhasznált adalékanyagokat fel kell sorolni az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében, a többi tagállamnak az ezen termékek elnevezésére vonatkozó rendelkezései sérelme nélkül.

(7)

A borászati termékekről szóló lengyel rendeletben felsorolt alkoholtartalmú italok a következőképpen sorolhatók be az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében megadott élelmiszer-kategóriákba:

(8)

Az adalékanyagoknak a borászati termékekről szóló lengyel rendelet hatályába tartozó termékekben való használatának engedélyezése nem növeli a fogyasztók expozícióját a szóban forgó anyagok tekintetében, tehát biztonsági szempontból nem aggályos.

(9)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének alapján a Bizottság kikéri az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) véleményét annak érdekében, hogy naprakésszé tehesse az 1333/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást a közegészségre. Mivel a különféle érintett adalékanyagoknak a borászati termékekről szóló lengyel rendelet hatályába tartozó egyes alkoholtartalmú italokban való felhasználásának engedélyezése a jegyzék olyan jellegű frissítését jelenti, amely valószínűsíthetően nincs hatással a közegészségre, nem szükséges a Hatóság véleményét kikérni.

(10)

Az 1333/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/17

(1)

Az 1333/2008/EK rendelet I. melléklete megállapítja az élelmiszerekben, valamint az élelmiszer-adalékanyagokban és élelmiszerenzimekben található élelmiszer-adalékanyagok funkcionális csoportjait.

(2)

Amennyiben az a tudományos vagy a technológiai fejlődés eredményeképpen szükségessé válik, az 1333/2008/EK rendelet I. melléklete további funkcionális osztályokkal egészíthető ki.

(3)

A kutatási és fejlesztési eredmények kimutatták, hogy amennyiben a gyümölcsök és zöldségek felületén – amelynek egyes részei előzőleg (például lézeres kezelés hatására) depigmentálódtak – vas-oxidokat és -hidroxidokat (E 172) alkalmaznak, erősödik a kontraszt az érintett részek és a felület többi része között, mivel a vas-oxidok és -hidroxidok kölcsönhatásba lépnek az epidermisz egyes felszabaduló alkotóelemeivel. Ezt a hatást fel lehet használni gyümölcsök vagy zöldségek jelölésére. Ezért helyénvaló az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének a „kontraszterősítők” elnevezésű új funkcionális csoporttal való kiegészítése.

(4)

Az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete meghatározza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(5)

Az 1333/2008/EK rendelet III. melléklete meghatározza az élelmiszer-adalékanyagokban, élelmiszerenzimekben, élelmiszer-aromákban és tápanyagokban való felhasználásra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét és felhasználási feltételeiket.

(6)

Az említett jegyzékek az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszerenzimek és az élelmiszer-aromák egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló, 2008. december 16-i 1331/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) említett eljárásnak megfelelően módosíthatók.

(7)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján az élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékének naprakésszé tétele vagy a Bizottság kezdeményezésére, vagy pedig kérelem alapján történhet.

(8)

A Bizottsághoz 2011. április 8-án a vas-oxidok és -hidroxidok (E 172) kontraszterősítőként, a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) egyes gyümölcsök letörölhetetlen megjelölése érdekében fényezőanyagként és a poliszorbátok (E 432–436) kontraszterősítőt tartalmazó készítményben emulgeátorként való felhasználásának engedélyezése iránti kérelem érkezett, melyet a Bizottság hozzáférhetővé tett a tagállamok számára.

(9)

Szén-dioxid lézert használó új jelölési technológiát fejlesztettek ki arra, hogy friss gyümölcsök felületére információkat marassanak. Egyes élelmiszerek felületén a lézersugár közvetlen depigmentáló hatásának következtében egyértelműen elkülönülő jel alakul ki, míg mások esetében nem. Ezért technológiailag szükséges a vas-oxidok és -hidroxidok (E 172) kontraszterősítőként, a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) fényezőanyagként és a poliszorbátok (E 432–436) kontraszterősítőt tartalmazó készítményben emulgeátorként való felhasználása a kontraszt javítása és egyes gyümölcsök letörölhetetlen megjelölése érdekében. A vas-oxidok és -hidroxidok (E 172) gondoskodnak arról, hogy a gyümölcs megjelölt területei megfelelő kontrasztot képezzenek a fennmaradó felülettel, a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) vékony védőréteget képez a megjelölt területeken, a poliszorbátok (E 432–436) pedig biztosítják az élelmiszeradalékanyag-készítménynek az élelmiszerek megjelölt felületein való homogén diszperzióját.

(10)

Az élelmiszer-adalékanyagok használatának a fogyasztókra nézve előnyösnek és hasznosnak kell lennie. Az új megjelölési technológia alkalmazható az uniós vagy a tagállami jogszabályok által előírt kötelező tájékoztató adatok valamelyikének vagy mindegyikének ismételt feltüntetése céljából. Ezenfelül az új jelölési technológia használata előnyös lehet a fogyasztók számára akkor, amikor a márkanév és az előállítási mód megadása önkéntes alapon történik.

(11)

Továbbá az új letörölhetetlen megjelölési technológia alternatívát jelent a jelenleg használt eltávolítható öntapadós papírcímkékkel szemben, és csökkenti az élelmiszerek elvesztésének, összetévesztésének és felcserélésének kockázatát, ezáltal megkönnyíti az érintett gyümölcsök szállítását és tárolását. E célból hasznos lehet a PLU-kód (az élelmiszer-ipari vállalkozók által használt azonosító szám, amely megkönnyíti a termékek pénztári azonosítását és leltározását), a QR-kód (mátrix kód, amely lehetővé teszi a kódolt információ gyors beszkennelését), valamint a vonalkód megadása. Ennek megfelelően célszerű ezen információk bizonyos gyümölcsökön való megadása.

(12)

A vas-oxidok és -hidroxidok (E 172), a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) és a poliszorbátok (E 432–436) kis mennyiségben és kizárólag a gyümölcs külső részén használhatók, és jelentős mértékben nem juthatnak be a gyümölcs belsejébe. Ezért az olyan gyümölcs kezelése, amelyek héját szokás szerint nem fogyasztják, valószínűsíthetően nem gyakorol hatást az emberi egészségre. Ezért helyénvaló a vas-oxidok és -hidroxidok (E 172) és a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) felhasználását kizárólag a citrusfélék, dinnyefélék és gránátalma jelölésére, a poliszorbátok (E 432–436) felhasználását pedig a kontraszterősítők készítéséhez engedélyezni.

(13)

A vas-oxidokat és -hidroxidokat (E 172) az élelmiszerügyi tudományos bizottság legutóbb 1975-ben értékelte (3). Bebizonyosodott, hogy a vas-oxidoknak és a hidratált vas-oxidoknak nagy valószínűséggel csak 1 %-a oldódik fel az emberi emésztőrendszerben, ezért a bizottság meghatározta a megengedhető napi bevitelt, de felső határértéket nem határozott meg. A hidroxipropil-metil-cellulózt (E 464) az élelmiszerügyi tudományos bizottság legutóbb 1992-ben értékelte (4). A bizottság a megengedhető napi bevitel „nem meghatározott” csoportjába a módosított cellulózok közül 5-öt sorolt be. A bizottság 1983-ban a poliszorbátok (E 432–436) csoportja esetében 10 mg/testtömegkilogramm/nap megengedhető napi beviteli szintet határozott meg (5). A „Report from the Commission on Dietary Food Additive Intake in the European Union” (Élelmiszer-adalékanyagok bevitele az Európai Unióban) című bizottsági jelentés (6) rámutatott arra, hogy a poliszorbátok (E 432–436) tekintetében a bevitel valósághűbb, az élelmiszer-adalékanyagok jelenlegi felhasználásán alapuló értékelésére lehet szükség. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a 257/2010/EU bizottsági rendeletben (7) foglaltaknak megfelelően a poliszorbátok (E 432–436) 2016 végéig történő újbóli értékelése során várhatóan elvégzi majd a bevitel említett értékelését. Addig az időpontig – az alkalmazás esetleges kiterjesztése tekintetében – kizárólag a teljes bevitelhez elhanyagolható mértékben hozzájáruló bevitel vizsgálata lehetséges.

(14)

Az 1331/2008/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottságnak ki kell kérnie az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét ahhoz, hogy naprakésszé tudja tenni az 1333/2008/EK rendelet II. és III. mellékletében szereplő élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékeit, kivéve, ha a szóban forgó frissítések valószínűsíthetően nem gyakorolnak hatást az emberi egészségre. Mivel az említett jegyzékek naprakésszé tétele a vas-oxidoknak és -hidroxidoknak (E 172) és a hidroxipropil-metil-cellulóznak (E 464) a citrusfélék, dinnyefélék és gránátalma jelölésére történő, valamint a poliszorbátoknak (E 432–436) a kontraszterősítők készítéséhez való felhasználásának engedélyezése tekintetében valószínűsíthetően nem gyakorol hatást a közegészségre, nem szükséges kikérni az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményét.

(15)

Az 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletének az élelmiszer-adalékok uniós jegyzékének létrehozásával történő módosításáról szóló, 2011. november 11-i 1129/2011/EU bizottsági rendelet (8) átmeneti rendelkezései alapján az élelmiszerekben való felhasználásra jóváhagyott élelmiszer-adalékanyagok uniós jegyzékét létrehozó és a felhasználási feltételeket megállapító II. mellékletet 2013. június 1-jétől kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a vas-oxidok és -hidroxidok (E 172) és a hidroxipropil-metil-cellulóz (E 464) felhasználása már az említett időpontot megelőzően is lehetséges legyen, ezen élelmiszer-adalékanyagok tekintetében az alkalmazás kezdeteként egy korábbi időpontot kell megállapítani.

(16)

Az 1333/2008/EK rendelet I., II. és III. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével, és sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem ellenezte azokat,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/21

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/23

(1)

Az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött, 2000. június 23-án Cotonouban aláírt (2) és 2005. június 25-én Luxembourgban (3), valamint 2010. június 22-én Ouagadougouban módosított (4) partnerségi megállapodás (a továbbiakban: az AKCS–EU megállapodás) biztosítja minden ötéves időtartamra a pénzügyi jegyzőkönyvek elfogadását.

(2)

Az Európai Unió és tagállamai az AKCS-államokkal közösen teljesítményértékelést végeztek az AKCS–EU partnerségi megállapodás Ib. mellékletének 7. cikkével összhangban, amelynek során többek között a kötelezettségvállalások és kifizetések megvalósulásának mértékét vizsgálták.

(3)

Az Unió és tagállamai 2013. február 8-án megállapodtak a finanszírozási mechanizmus létrehozásáról, nevezetesen a 11. Európai Fejlesztési Alapról (EDF), annak pontos időtartamáról (2014–2020), valamint a mechanizmus számára juttatandó finanszírozás összegéről.

(4)

Helyénvaló meghatározni az AKCS–EU Miniszterek Tanácsán belül az Unió nevében az AKCS–EU partnerségi megállapodásnak a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keretére vonatkozóan elfogadandó álláspontot,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/26

(1)

A Cotonouban 2000. június 23-án aláírt, első alkalommal Luxembourgban 2005. június 25-én módosított (2), majd 2010. június 22-én Ougadougouban módosított (3), egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás (4) (a továbbiakban: az AKCS–EU megállapodás) előírja, hogy egy állam csatlakozási kérelmét az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa elé kell terjeszteni jóváhagyásra.

(2)

2013. február 25-én a Szomáliai Szövetségi Köztársaság az AKCS–EU megállapodás 94. cikkének megfelelően csatlakozási kérelmet nyújtott be.

(3)

Az Uniónak támogatnia kell a Szomáliai Szövetségi Köztársaság csatlakozásának az AKCS–EU Miniszterek Tanácsa általi jóváhagyását.

(4)

A Szomáliai Szövetségi Köztársaságnak letétbe kell helyeznie csatlakozási okmányát az AKCS–EU megállapodás letéteményeseinél, azaz az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságánál és az AKCS-államok Titkárságánál.

(5)

Ezért helyénvaló kialakítani a Szomáliai Szövetségi Köztársaságnak az AKCS–EU megállapodással kapcsolatos státusára vonatkozóan az AKCS–EU Miniszterek Tanácsában az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/28

(1)

A 92/65/EGK irányelv megállapítja többek között a lófélék spermájának, petesejtjének és embriójának Unióba való behozatalára vonatkozó feltételeket. Ezeknek legalább egyenértékűeknek kell lenniük a tagállamok közötti kereskedelemre vonatkozó feltételekkel.

(2)

A 2009/156/EK irányelv megállapítja az élő lófélék Unióba történő behozatalának állat-egészségügyi feltételeit. Az irányelv úgy rendelkezik, hogy lófélék Unióba történő behozatala csak olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyekben teljesülnek bizonyos állat-egészségügyi követelmények.

(3)

A tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról szóló, 2004. január 6-i 2004/211/EK bizottsági határozat (3) megállapítja azon harmadik országok vagy – régiókba sorolás alkalmazása esetén – harmadik országok vagy azok részeinek jegyzékét, ahonnan a tagállamok engedélyezik a lóféléknek és ezek spermájának, petesejtjének és embriójának az importját, továbbá megadja az ilyen behozatalra alkalmazandó további feltételeket. Ezt a jegyzéket a 2004/211/EK határozat I. melléklete tartalmazza.

(4)

Bahrein a takonykór felszámolását követően fenntartotta az ország északi részében tartott lófélékre vonatkozó megerősített felügyeletet és szállítási korlátozásokat. A 2004/211/EK határozat I. melléklete ezért eltérő feltételeket ír elő az érintett ország északi és déli részéből származó, törzskönyvezett lovak behozatalára. Mivel Bahreinben 2011 szeptembere óta nem fordult elő takonykór, a törzskönyvezett lovaknak az ország egész területéről történő behozatalát ugyanolyan feltételek mellett lehet engedélyezni.

(5)

Az illetékes kínai hatóságok a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) égisze alatt, a bajnokok világturnéja keretében 2013 októberében rendezendő lovassport-rendezvény lebonyolítása érdekében Sanghaj térségének – amely a közeli nemzetközi repülőtérről közvetlen elérhető – lóbetegségektől mentes körzetként történő elismerését kérelmezték. Tekintettel az EXPO 2010 parkolója területén felállított, adott célt szolgáló létesítmények ideiglenes jellegére, helyénvaló a körzet kizárólag ideiglenes jelleggel történő jóváhagyása.

(6)

A kínai hatóságok garanciákat nyújtottak, különösen a 2009/156/EK irányelv I. mellékletében felsorolt, az adott országban bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek tekintetében, valamint annak tekintetében, hogy kötelezettséget vállalnak az említett irányelv 12. cikke (2) bekezdésének f) pontjában szereplő követelmények maradéktalan teljesítéséért a Bizottság és a tagállamok azonnali értesítését illetően. A kínai hatóságok emellett tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy az érintett rendezvényen versenyző lovak teljes csoportja a tagállamokból érkezik és oda tér vissza, és e lovakat a máshonnan származó, más állat-egészségügyi státusú lóféléktől végig elkülönítve tartják majd.

(7)

Mindazonáltal a lóverseny, lovassportrendezvények vagy kulturális események céljára szánt törzskönyvezett lovak ideiglenes kivitele utáni újrabehozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekről és a szükséges állatorvosi bizonyítványokról szóló, 1993. február 2-i 93/195/EGK bizottsági határozat (4) követelményeinek megfelelően a kínai hatóságok által adott tájékoztatás és garanciák figyelembevételével lehetőség van arra, hogy regisztrált lovakat időszakos kivitel után Kína területének egy részéről újra behozzanak.

(8)

A 2004/211/EK határozat I. mellékletében a Bahreinre és Kínára vonatkozó bejegyzéseket ezért módosítani kell.

(9)

A 2004/211/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/31

(1)

A 2006/42/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdése alapján a német hatóságok értesítették a Bizottságot és a többi tagállamot a Regal Tools Co. Ltd (Technology Industrial Park, Chengxin Road 223, Yongkang, Kína) által gyártott, a Bergner Europe GmbH (Am Seestern 18, 40547 Düsseldorf, Németország) által az EU-ba behozott HV 0003 láncfűrész forgalomba hozatalának tilalmára vonatkozó intézkedésükről.

(2)

A német hatóságok intézkedésének oka az volt, hogy a láncfűrész nem felelt meg a következő, a 2006/42/EK irányelv I. mellékletében (az EN ISO 11681-1 európai harmonizált szabványnak megfelelően) előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek:

(3)

A német hatóságok megjegyezték, hogy bár a láncfűrész el volt látva a CE-jelöléssel, nem tartozott hozzá a 2006/42/EK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének e) pontjában előírt, a gyártó vagy meghatalmazott képviselője által kiállított és aláírt EK megfelelőségi nyilatkozat. A hatóságok azt is megállapították, hogy bár a hordozható láncfűrészek az irányelv IV. mellékletében felsorolt azon gépkategóriák közé tartoznak, melyekre alkalmazni kell a 12. cikk (3) vagy (4) bekezdésében szereplő megfelelőségértékelési eljárások valamelyikét, a HV 0003 típusú láncfűrész esetében nem állt rendelkezésre bizonyíték arra nézve, hogy lezajlott ilyen eljárás.

(4)

A hatóságok bejelentésükhöz csatolták a Deutsche Prüf- und Zertifizierungsstelle für Land- und Forsttechnik GbR által készített ellenőrzési jelentést is.

(5)

A 2006/42/EK irányelv 11. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően a Bizottság értesítette a gyártót és az importőrt, és felkérte őket, hogy reagáljanak a német hatóságok intézkedésére.

(6)

A gyártótól nem érkezett válasz. Az importőr arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy felhagyott a láncfűrész forgalmazásával, és már nem foglalkozik ezen láncfűrésztípus behozatalával.

(7)

A német hatóságok által benyújtott bizonyítékok megerősítik, hogy a Regal Tools Co. Ltd által gyártott HV 0003 típusú láncfűrész nem felel meg a 2006/42/EK irányelvben előírt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, a megfelelés hiánya pedig súlyos kockázatot jelent a felhasználók testi épségére nézve,

4.6.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/s3