Az Európai Unió L 335/2013

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/3

A TANÁCS 1332/2013/EU RENDELETE

(2013. december 13.)

a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 215. cikkére,

tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2013. május 31-i 2013/255/KKBP tanácsi határozatra (1),

tekintettel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság együttes javaslatára,

mivel:

(1)	2013. december 13-án a Tanács elfogadta a 2013/255/KKBP határozatot módosító 2013/760/KKBP határozatot (2).

(2)

Felmentést kell adni a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) által az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa 2118(2013). sz. határozatának 10. pontjával összhangban végzett tevékenységekhez kapcsolódó bizonyos áruk és technológia finanszírozására vagy pénzügyi támogatására vonatkozó tilalom alól.

(3)	A jogos tulajdonosoknak történő biztonságos visszaszolgáltatásuk elősegítése érdekében a Szíriából illegálisan kivitt, szíriai kulturális örökségnek minősülő javak behozatalára, kivitelére vagy átruházására vonatkozóan további korlátozó intézkedések bevezetése szükséges.

(4)

A humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások befagyasztásától csak akkor lehet eltérni, ha a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az Egyesült Nemzetek részére, az ENSZ szíriai humanitárius segítségnyújtási reagálási tervével (SHARP) összhangban történő segítségnyújtás céljából szabadítják fel. Az engedélyezési kérelmek elbírálása során a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak figyelembe kell venniük a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus által meghatározott humanitárius elveket, azaz az emberiességet, a semlegességet, a pártatlanságot és a függetlenséget.

(5)

Rendelkezni kell egy további eltérésről is, miszerint nem szükséges az eszközök befagyasztása, valamint nem alkalmazandó a pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a rendelkezésre bocsátására vonatkozó tilalom azokban az esetekben, amikor valamely, a jegyzékben nem szereplő személy vagy szervezet egy másik, a jegyzékben szintén nem szereplő személy vagy szervezet részére valamely, a jegyzékbe vett szervezeten keresztül valamely polgári célt szolgáló egészségügyi felszerelések, élelmiszer, menedék vagy higiénia biztosítására szóló konkrét kereskedelmi szerződés alapján juttat pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat.

(6)	A fent említett intézkedések a Szerződés hatálya alá tartoznak, ennélfogva – különösen annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők valamennyi tagállamban egységesen alkalmazzák azokat – végrehajtásukhoz uniós szintű fellépés szükséges.

(7)	A 36/2012/EU (3) tanácsi rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 36/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 2a. cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, az egyes tagállamoknak a III. mellékletben felsorolt internetes oldalakon megjelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságai az általuk helyénvalónak tartott feltételek mellett engedélyezhetik az IA. mellékletben felsorolt felszerelések, áruk vagy technológiák értékesítését, rendelkezésre bocsátását, átadását vagy kivitelét, amennyiben arra az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2118(2013). sz. határozatának 10. pontjával és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) Végrehajtó Tanácsa által a témában kiadott és a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (a vegyifegyver-tilalmi egyezmény) célkitűzéseivel összhangban álló határozatoknak megfelelően és az OPCW-vel történt egyeztetést követően kerül sor.”;

A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdés a) és b) pontjától eltérve, az egyes tagállamoknak a III. mellékletben felsorolt internetes oldalakon megjelölt, hatáskörrel rendelkező hatóságai az általuk helyénvalónak tartott feltételek mellett engedélyezhetik az IA. mellékletben felsorolt felszerelésekkel, árukkal vagy technológiákkal kapcsolatos technikai segítségnyújtást, közvetítői szolgáltatásokat, finanszírozást vagy pénzügyi segítségnyújtást, amennyiben az ezekkel a felszerelésekkel, árukkal vagy technológiákkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, közvetítői szolgáltatásra, finanszírozásra vagy pénzügyi segítségnyújtásra az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2118(2013). sz. határozatának 10. pontjával és az (OPCW Végrehajtó Tanácsa által a témában kiadott vegyifegyver-tilalmi egyezmény célkitűzéseivel összhangban álló határozatoknak megfelelően és az OPCW-vel történt egyeztetést követően kerül sor kerül sor.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3b. cikk

A 3a. cikk nem alkalmazandó a közös katonai listán szereplő áruk és technológiák behozatalával vagy szállításával kapcsolatos, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2118(2013). sz. határozatának 10. pontjával és az OPCW Végrehajtó Tanácsa által a témában kiadott a vegyifegyver-tilalmi egyezmény célkitűzéseivel összhangban álló határozatoknak megfelelően nyújtott finanszírozásra vagy pénzügyi segítségre – a pénzügyi származtatott műveleteket is ideértve –, valamint az ezekkel kapcsolatos biztosításra, viszontbiztosításra és a biztosításhoz vagy viszontbiztosításhoz köthető közvetítői szolgáltatásokra, amennyiben az adott áruk vagy technológiák Szíriából származnak vagy Szíriából másik országba exportálják azokat.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11c. cikk

(1) Tilos a szíriai kulturális javak és más, régészeti, történelmi, kulturális, tudományos ritkaságszámba menő vagy vallási jelentőséggel bíró javak – beleértve a XI. mellékletben felsoroltakat is – behozatala, kivitele, átadása vagy azok behozatalához, kiviteléhez vagy átadásához kapcsolódó közvetítői szolgáltatások nyújtása, amennyiben alapos gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a javakat a jogos tulajdonosuk beleegyezése nélkül vitték ki Szíriából, vagy a kivitel a szíriai jog vagy a nemzetközi jog megsértésével történt, különösen, ha ezek a javak a szíriai múzeumok, levéltárak vagy könyvtárak közgyűjteményei védett állományának vagy a szíriai egyházi intézményekben őrzött állományoknak az elválaszthatatlan részét képezik.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított tilalom nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor bizonyítható, hogy:

a)	a javakat 2011. május 9. előtt vitték ki Szíriából; vagy

b)	a javakat biztonságosan juttatják vissza Szíriába a jogos tulajdonosaiknak.”;

A 16. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„f)

humanitárius célokból szükségesek, így például a segítségnyújtást vagy annak megkönnyítését szolgálják, ideértve az egészségügyi felszerelések, élelmiszer, a humanitárius munkát végző személyek és a kapcsolódó segítségnyújtás helyszínre juttatását amennyiben a befagyasztott pénzeszközök vagy gazdasági erőforrások felszabadításának esetében a pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat az Egyesült Nemzetek Szervezete részére a Szíriának nyújtandó segítség vagy a segítségnyújtás megkönnyítése céljára szabadítják fel, a szíriai humanitárius segítségnyújtási reagálási tervvel (SHARP) összhangban;”;

A 16. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)	a Szíriából történő evakuáláshoz szükségesek.”;

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

(1) A 16. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerint, 2013. december 15-án előtt kiadott engedélyeket nem érintik a 1332/2013/EU tanácsi rendeletben (4) a 16. cikk (1) bekezdésének f) pontja tekintetében megállapított módosítások.

(2) A 16. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti, 2013. december 15-án előtt benyújtott kérelmek visszavontnak tekintendők, amennyiben az érintett személy, szervezet vagy testület nem erősíti meg azt a szándékát, hogy a kérelmet az említett időpontot követően is fenn kívánja tartani.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„21c. cikk

(1) A 14. cikk rendelkezéseitől eltérve, a tagállamoknak a III. mellékletben felsorolt internetes oldalakon megjelölt hatáskörrel rendelkező hatóságai az általuk helyénvalónak ítélt feltételek mellett engedélyezhetik az alábbiakat:

a Szíriai Kereskedelmi Bank jegyzékbe vételének időpontját követően az Unió területén kívülről kapott és befagyasztott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Kereskedelmi Bank által vagy azon keresztül történő átadása, amennyiben ez az átadás valamely polgári célt szolgáló egészségügyi felszerelések, élelmiszer, menedék vagy higiénia biztosítására szóló konkrét kereskedelmi szerződés alapján teljesítendő kifizetéshez kapcsolódik; vagy

az Unió területén kívülről kapott pénzeszközöknek vagy gazdasági erőforrásoknak a Szíriai Kereskedelmi Banknak vagy azon keresztül történő átadása, amennyiben ez az átadás valamely polgári célt szolgáló egészségügyi felszerelések, élelmiszer, menedék vagy higiénia biztosítására szóló konkrét kereskedelmi szerződés alapján teljesítendő kifizetéshez kapcsolódik;

amennyiben az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága eseti alapon azt állapítja meg, hogy az adott kifizetést – akár közvetve, akár közvetlenül – nem a II. vagy a IIa. mellékletben felsorolt személy vagy szervezet kapja, és amennyiben az átadást egyébként nem tiltja ez a rendelet.

(2) Az érintett tagállam az e cikk szerint megadott bármely engedélyről négy héten belül tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.”;

9.	A rendeletet XI. mellékletként kiegészíti az e rendelet mellékletében szereplő szöveg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 13-án.

a Tanács részéről

az elnök

V. MAZURONIS

(1) HL L 147., 2013.6.1., 14. o.

(2) A Tanács 2013/760/KKBP határozata 2013. december 13-án a Szíria elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 50 oldalát).

(3) 36/2012/EU rendelete (2012. január 18.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 16, 2012.1.19, 1 o.).

(4) A Tanács 1332/2013/EU rendelete 2013. december 13-án a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (HL L 335, 2013.12.14, 3 o.).”

MELLÉKLET

„XI. MELLÉKLET

A 11c. cikkben említett árukategóriák (javak) jegyzéke

ex KN-kód

Árumegnevezés

9705 00 00

1.	Száz évesnél régebbi régészeti tárgyak, amelyek fellelésének helye:

9706 00 00

—	ásatások és feltárások szárazföldön vagy víz alatt

—	régészeti feltárások

—	régészeti gyűjtemények

9705 00 00

9706 00 00

2.	Művészeti, történelmi, illetve vallási műemlékek szerves részét képező részek és elemek, amelyek kora meghaladja a 100 évet

9701

3.	A 4. vagy a 5. kategóriába nem tartozó, bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával teljes egészében kézzel készített képek és festmények (1)

9701

4.	Kizárólag kézzel, bármilyen anyagon létrehozott akvarellek, guásképek és pasztellképek (1)

6914

9701

5.	Az 1. vagy 2. kategóriába nem tartozó, bármilyen anyagú, teljes egészében kézzel készített mozaikok, és bármilyen alapra, bármilyen anyag használatával teljes egészében kézzel készített rajzok (1)

49. árucsoport

9702 00 00

8442 50 80

6.	Eredeti metszetek, nyomatok, szita- és kőnyomatok a hozzájuk tartozó nyomólemezekkel, valamint eredeti plakátok (1)

9703 00 00

7.	Az 1. kategóriába nem tartozó eredeti szobrok és szobrászművészeti alkotások és az eredetivel azonos eljárással készült másolatok. (1)

3704

3705

3706

4911 91 00

8.	Fényképek, filmek és ezek negatívjai (1)

9702 00 00

9706 00 00

4901 10 00

4901 99 00

4904 00 00

4905 91 00

4905 99 00

4906 00 00

9.	Ősnyomtatványok és kéziratok egyes darabjai vagy gyűjteménye, beleértve a térképeket és kottákat (1)

9705 00 00

9706 00 00

10.	100 évesnél régebbi könyvek egyenként, vagy gyűjteményes formában

9706 00 00

11.	200 évesnél régebbi nyomtatott térképek

3704

3705

3706

4901

4906

9705 00 00

9706 00 00

12.	50 évesnél régebbi, bármilyen adathordozóból álló archívumok és azok részeinek minden típusa

9705 00 00

13.

a)	Gyűjtemények (2), valamint állattani, növénytani, ásványtani vagy anatómiai gyűjtemények egyes darabjai;

9705 00 00

b)	Történelmi értékű, paleontológiai, etnográfiai vagy numizmatikai gyűjtemények (2)

9705 00 00

86–89. árucsoport

14.	75 évesnél régebbi közlekedési eszközök

15.	Az 1-től 14-ig terjedő kategóriák egyikéhez sem tartozó minden egyéb antik darab

a)	50 és 100 éves kor között:

95. árucsoport

—	játékok, játékszerek

7013

—

üvegáruk

7114

—	arany- és ezüstműves áruk

94. árucsoport

—

bútorok

90. árucsoport

—	optikai, fotó- és kinematográfiai berendezések

92. árucsoport

—	hangszerek

91. árucsoport

—	órák és alkatrészeik

44. árucsoport

—	fából készített műtárgyak

69. árucsoport

—

kerámia

5805 00 00

—

szövet

57. árucsoport

—

szőnyegek

4814

—

tapéta

93. árucsoport

—

fegyverek

9706 00 00

b)	100 évesnél régebbiek.

(1) Amelyek nem régebbiek 50 évesnél és nem alkotójuk birtokában vannak

(2) Az Európai Bíróság 252/84. sz. ügyben hozott ítéletében meghatározottak szerinti: egy gyűjtemény darabjai a közös vámtarifa 97.05 tétele szerint azok a cikkek, amelyek alkalmasak egy gyűjteménybe való felvételre, azaz aránylag ritkák, rendszerint nem az eredeti céljuknak megfelelően használják azokat, a hasonló használati tárgyak szokásos kereskedelmén kívül eső különleges ügyletek tárgyai, és nagy értékkel bírnak.”

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/8

A BIZOTTSÁG 1333/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 13.)

az 1709/2003/EK, az 1345/2005/EK, a 972/2006/EK, a 341/2007/EK, az 1454/2007/EK, a 826/2008/EK, az 1296/2008/EK, az 1130/2009/EK, az 1272/2009/EU és a 479/2010/EU rendeletnek a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendő értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 192. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A 792/2009/EK bizottsági rendelet (2) közös szabályokat állapít meg a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok továbbításával kapcsolatban. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák a tájékoztatás küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak érvényesítését. A 792/2009/EK rendelet ezenkívül közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről. Az ezeknek az információs rendszereknek a használatára vonatkozó kötelezettséget minden tájékoztatási kötelezettséget előíró rendeletbe bele kell foglalni.

(2)

A Bizottság olyan információs rendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásában egyaránt elektronikus úton történjék.

(3)

E rendszeren keresztül számos adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesíthető, különösen az 1709/2003/EK (3), az 1345/2005/EK (4), a 972/2006/EK (5), a 341/2007/EK (6), az 1454/2007/EK (7), a 826/2008/EK (8), az 1296/2008/EK (9), az 1130/2009/EK (10), az 1272/2009/EU (11) és a 479/2010/EU (12) bizottsági rendeletben foglalt kötelezettségek.

(4)	A hatékony igazgatás érdekében és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve egyes adatszolgáltatásokat és tájékoztatásokat indokolt egyszerűsíteni vagy pontosítani.

(5)

Az olívaolaj-ágazat piaci helyzetének fokozott felügyelete érdekében és az e téren szerzett tapasztalatokat figyelembe véve egyértelműsíteni kell egyes, a 826/2008/EK rendelet III. mellékletének A. pontjában felsorolt tagállami értesítési kötelezettségeket. E célból növelni kell az olívaolaj termelésére és fogyasztására, valamint a zárókészletekre vonatkozó becslés megküldésének gyakoriságát, míg az értesítési kötelezettséget az olívaolaj-gyártó országokra kell korlátozni. A módosítás 2014. január 1-jétől alkalmazandó, mivel ez az új közös piacszervezés alkalmazásának várható időpontja.

(6)	Ezért az 1709/2003/EK, az 1345/2005/EK, a 972/2006/EK, a 341/2007/EK, az 1454/2007/EK, a 826/2008/EK, az 1296/2008/EK, az 1130/2009/EK, az 1272/2009/EU és a 479/2010/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1709/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

(1) Azok a tagállamok, amelyekben rizstermelők vagy rizshántoló malmok találhatók, értesítik a Bizottságot a következőkről:

a)	november 15. előtt az 1. cikk a) pontjában és a 2. cikkben említett nyilatkozatokban megadott adatok összegzéséből származó, az I. és II. melléklet szerinti információk;

b)	december 15. előtt az 1. cikk b) pontjában említett termésről szóló nyilatkozatokban megadott adatok összegzéséből származó, a III. melléklet szerinti információk és a betakarítás becsült teljes szemtermés-mennyisége.

A megküldött adatok legkésőbb január 15-ig módosíthatók.

(2) Az (1) bekezdésben és a 4. cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (13) megfelelően kell megküldeni.

2.	Az I., II. és III. mellékletek bevezető mondatában „a 3. cikk (2) bekezdésével összhangban a következő e-mail címre” valamint az „AGRI-C2-RICE-STOCKS@CEC.EU.INT” szöveget el kell hagyni

2. cikk

Az 1345/2005/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (14) megfelelően kell megküldeni.

3. cikk

A 972/2006/EK rendelet 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A tagállamok értesítik a Bizottságot a következőkről:

legkésőbb az elutasítást követő második munkanapon azon mennyiségekről, amelyek esetében a basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyek iránti kérelmeket elutasították, megadva az elutasítás dátumát, indokát, a KN-kódot, a származási országot, az eredetiségigazolást kibocsátó szervet és az igazolás számát, valamint a kedvezményezett nevét és címét;

legkésőbb az igazolás kiadását követő második munkanapon azon mennyiségekről, amelyek esetében a basmati rizsre vonatkozó behozatali engedélyeket kiadták, megadva a dátumot, a KN-kódot, a származási országot, az eredetiségigazolást kibocsátó szervet és az igazolás számát, valamint a kedvezményezett nevét és címét;

c)	az igazolás visszavonása esetén legkésőbb a visszavonást követő második munkanapon azon mennyiségekről, amelyek tekintetében az igazolásokat visszavonták, továbbá a visszavont igazolások kedvezményezettjeinek nevét és címét;

d)	a szabad forgalomba bocsátás hónapját követő hónap utolsó munkanapján azon mennyiségekről, amelyeket ténylegesen forgalomba hoztak, megadva a KN-kódot, a származási országot, az eredetiségigazolást kibocsátó szervet és az igazolás számát.

Az értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (15) megfelelően kell megküldeni.

4. cikk

A 341/2007/EK rendelet 12. cikke a következőképpen módosul:

1.	A cím helyébe a következő szöveg lép: „A Bizottság értesítése és tájékoztatása”.

2.	A (2) bekezdés utolsó mondatát el kell hagyni.

3.	A szöveg a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az értesítéseket és tájékoztatásokat a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (16) megfelelően kell megküldeni.

5. cikk

Az 1454/2007/EK rendelet 10. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdésben említett információkat a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (17) megfelelően kell eljuttatni a Bizottsághoz.

6. cikk

A 826/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 35. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően kell megküldeni.”

A III. melléklet A. része a következőképpen módosul:

a)	a b) pont második albekezdését el kell hagyni;

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

Októbertől májusig minden gazdasági évben, legkésőbb minden hónap 15. napján a termelés szerinti tagállam megküld a Bizottságnak:

i.	egy havi becslést a gazdasági év kezdetétől az előző hónap végéig előállított olívaolaj-mennyiségről;

ii.	egy becslést az olívaolaj össztermeléséről és belső fogyasztásáról az egész gazdasági évre nézve, valamint egy becslést a gazdasági év végéig előállított készletekről.”

7. cikk

Az 1296/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A IV. fejezet a következő 21a. cikkel egészül ki: „21a. cikk A 3., 14. és 16. cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (18) megfelelően kell megküldeni.

2.	Az I. mellékletben „(a formanyomtatványt a következő címre kell küldeni: agri-c1@ec.europa.eu)” szöveget el kell hagyni.

8. cikk

Az 1130/2009/EK rendelet 25. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 2. és a 7. cikkben említett adatszolgáltatásokat és értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (19) összhangban kell megküldeni.

9. cikk

Az 1272/2009/EU rendelet 58. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„58. cikk

Az értesítési kötelezettségekre alkalmazandó módszer

(1) A 16. cikk (7) bekezdésében, a 18. és a 45. cikkben, valamint az 56. cikk (3) és (4) bekezdésében előírtakat kivéve az e rendeletben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelettel (20) összhangban kell megküldeni.

(2) A 16. cikk (7) bekezdésében, a 18. és a 45. cikkben, valamint az 56. cikk (3) és (4) bekezdésében említett értesítéseket elektronikus úton kell megküldeni a Bizottság által a tagállamok rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon. Az értesítés formája és tartalma a Bizottság által az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott minták vagy módszerek alapján kerül meghatározásra. Az említett minták és módszerek kiigazítására és frissítésére az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság és adott esetben az érintett illetékes hatóságok tájékoztatását követően kerülhet sor. Az értesítés a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok felelőssége.

10. cikk

A 479/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 7. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

(1) Az 1., 3., 5. és 7. cikkben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (21) megfelelően kell megküldeni.

(2) A 2., 4. és 6. cikkben említett értesítéseket a tagállamoknak elektronikus úton kell megküldeniük a Bizottság által a rendelkezésükre bocsátott módszerek segítségével. Az értesítés formája és tartalma a Bizottság által az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátott minták vagy módszerek alapján kerül meghatározásra. Az említett minták és módszerek kiigazítására és frissítésére az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (1) bekezdésében említett bizottság és adott esetben az érintett illetékes hatóságok tájékoztatását követően kerülhet sor.

11. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. április 1-jétől kell alkalmazni.

A rendelet 3. cikkét azonban 2014. szeptember 1-jétől, 6. cikkének (2) bekezdését 2014. január 1-jétől, 9. cikkét pedig 2014. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).

(3) A Bizottság 2003. szeptember 26-i 1709/2003/EK rendelete a rizsre vonatkozó termés- és készletnyilatkozatokról (HL L 243., 2003.9.27., 92. o.).

(4) A Bizottság 2005. augusztus 16-i 1345/2005/EK rendelete az olívaolaj-ágazatban a behozatali engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 212., 2005.8.17., 13. o.).

(5) A Bizottság 2006. június 29-i 972/2006/EK rendelete a basmati rizs behozatalára alkalmazandó egyedi szabályok megállapításáról és az eredetmeghatározással kapcsolatos átmeneti ellenőrzési rendszerről (HL L 176., 2006.6.30., 53. o.).

(6) A Bizottság 2007. március 29-i 341/2007/EK rendelete a harmadik országokból behozott fokhagymára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozóan vámkontingensek megnyitásáról és kezeléséről, valamint származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről (HL L 90., 2007.3.30., 12. o.).

(7) A Bizottság 2007. december 10-i 1454/2007/EK rendelete egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó export-visszatérítések mértékének rögzítése céljából kiírt pályázati eljárásokra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 325., 2007.12.11., 69. o.).

(8) A Bizottság 2008. augusztus 20-i 826/2008/EK rendelete egyes mezőgazdasági termékekre magántárolásához nyújtható közösségi támogatás odaítélésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról (HL L 223., 2008.8.21., 3. o.).

(9) A Bizottság 2008. december 18-i 1296/2008/EK rendelete a Spanyolországba történő kukorica- és cirokbehozatal és a Portugáliába történő kukoricabehozatal vámkontingenseinek alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 340., 2008.12.19., 57. o.).

(10) A Bizottság 2009. november 24-i 1130/2009/EK rendelete az intervencióból származó termékek felhasználásának és/vagy rendeltetésének igazolására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (HL L 310., 2009.11.25., 5. o.).

(11) A Bizottság 2009. december 11-i 1272/2009/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termékek állami intervenció keretében történő felvásárlása és értékesítése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 349., 2009.12.29., 1. o.).

(12) A Bizottság 2010. június 1-jei 479/2010/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a tagállamok által a Bizottságnak küldött értesítések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 135., 2010.6.2., 26. o.).

(13) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(14) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(15) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(16) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(17) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(18) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(19) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(20) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(21) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/14

A BIZOTTSÁG 1335/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 13.)

az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 29/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) (1) és különösen annak 113. cikke (1) bekezdésének a) pontjára és 121. cikke első bekezdésének a) pontjára, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)	A 29/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) forgalmazási előírásokat állapít meg az olívaolajok és olívamaradék-olajok kiskereskedelmi forgalmazására.

(2)

Helyénvaló a termelők, a kereskedők és a fogyasztók számára az olívaolaj forgalmazására vonatkozó olyan előírásokat biztosítani, amelyek garantálják a termékek minőségét, valamint hatékony eszközt jelentenek a csalás elleni közdelemben. Ebből a célból olyan egyedi rendelkezéseket kell bevezetni, amelyek az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) kiegészítésére, valamint a forgalmazási előírások hatékonyabb ellenőrzésére irányulnak.

(3)	Számos tudományos tanulmány kimutatta, hogy a fény és a hő negatívan hatnak az olívaolaj minőségére. Ezért világosan fel kell tüntetni a címkén az egyedi tárolási körülményeket, hogy a fogyasztók tisztában legyenek az optimális tárolási feltételekkel.

(4)	A címkén kötelezően feltüntetendő jelzések jó olvashatósága lényeges szempont, mivel segíti a fogyasztót a termékválasztásban. Ezért szabályokat kell megállapítani az olvashatóságra, valamint a fő látómezőben megadandó kötelező információk feltüntetésére vonatkozóan.

(5)	Annak érdekében, hogy a fogyasztó megbizonyosodhasson a termék frissességéről, elő kell írni, hogy a címkézésen csak akkor lehessen a betakarítási időszakra vonatkozó fakultatív jelzést feltüntetni, ha a csomagolás teljes tartalma ebből a szüretből származik.

(6)	Az egyszerűsítés érdekében rendelkezni kell arról, hogy a kizárólag olívaolajban tartósított élelmiszertermékek címkézésén többé ne kelljen feltüntetni az olívaolajnak az élelmiszer nettó súlyához viszonyított százalékos arányát.

(7)	A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (4) és a 29/2012/EU végrehajtási rendelet közötti összhang biztosítása érdekében – különösen az ellenőrzési eredményekkel kapcsolatos tűréshatárra vonatkozóan – az említett végrehajtási rendelet érintett rendelkezését ezért ki kell igazítani.

(8)

A tagállamoknak ellenőrizniük kell a címkézésen szereplő jelzések helytállóságát és e rendelet tiszteletben tartását. Ezért kockázatelemzés alapján meg kell erősíteni és még jobban össze kell hangolni a szankciókat, illetve annak ellenőrzését, hogy a termék kereskedelmi megjelölése megfelel-e a tartály tartalmának. Az összes tagállamban érvényes ellenőrzési minimumkövetelmények bevezetése, illetve a Bizottságnak benyújtandó jelentések egységesítése révén az ilyen jellegű megközelítésnek a csalás elleni küzdelmet is szolgálnia kell.

(9)	A tagállamoknak nemzeti szintű szankciókat kell meghatározniuk. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(10)

Azon termékek számára, amelyeket e rendelet alkalmazását megelőzően a 29/2012/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően gyártottak vagy címkéztek az Unióban vagy hoztak be az Unióba, átmeneti időszakot kell biztosítani, amelynek során a gazdasági szereplők a meglévő csomagolásokat felhasználhatják és a már becsomagolt termékeket értékesíthetik.

(11)

A Bizottság kifejlesztett egy olyan információs rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások bonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásban egyaránt elektronikus úton történjék. Úgy tekinthető, hogy az említett rendszer lehetővé teszi a 29/2012/EU végrehajtási rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségek 792/2009/EK bizottsági rendelet (5) szerinti teljesítését.

(12)	Ezért a 29/2012/EU végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(13)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 29/2012/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A szöveg a következő 4a. és 4b. cikkekkel egészül ki:

„4a. cikk

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett olajok esetében a csomagoláson vagy az ahhoz kapcsolódó címkén szerepelniük kell az egyedi tárolási körülményeknek, azaz hogy az olívaolajat fénytől és hőtől védve kell tárolni.

4b. cikk

A 3. cikk első albekezdésében és – amennyiben alkalmazandó – a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett kötelező jelzéseknek vagy ugyanazon a címkén vagy az adott tárolóedényre felragasztott különböző címkéken vagy magán a tárolóedényen, az 1169/2011/EU európai parlamenti (6) és tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének l) pontjában meghatározott fő látómezőben kell szerepelniük. A szóban forgó kötelező jelzések mindegyikének a teljes szövegét fel kell tüntetni és a szöveg megjelenítésének homogénnek kell lennie.

Az 5. cikk első albekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

„e)	Az 1234/2007/EK rendelet XVI. melléklete 1a) és 1b) pontjában említett olajok esetében a betakarítási időszakra vonatkozó jelzést csak akkor lehet feltüntetni, ha a csomagolás teljes tartalma ebből a szüretből származik.”

A 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A kizárólag olívaolajban tartósított szilárd élelmiszertermékek és különösen az 1536/92/EGK (7) és a 2136/89/EGK (8) tanácsi rendeletben említett termékek kivételével, ha a címkézés – az összetevők felsorolásán kívül – szöveges, képi vagy grafikus utalást tesz az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott olajoknak az e cikk (1) bekezdésében említettől eltérő élelmiszerekben való jelenlétére, közvetlenül az élelmiszer kereskedelmi megnevezése után fel kell tüntetni az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott olajoknak az élelmiszer teljes nettó súlyához viszonyított százalékarányát.

4.	A 7. cikk második bekezdését el kell hagyni.

A szöveg a következő 8a. cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A 2568/91/EGK rendelet 2a. cikkében szereplő kockázatelemzés alapján a tagállamok megvizsgálják a címkézésen szereplő jelzések helytállóságát, különösen hogy a termék kereskedelmi megjelölése megfelel-e a tartály tartalmának. Abban az esetben, ha szabálytalanságokat állapítottak meg, illetve ha a címkézésen szereplő gyártó, csomagoló vagy eladó egy másik tagállamban található, az érintett tagállam ellenőrző szerve a 8. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzést kér.”

A 9. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 1234/2007/EK rendeletben és a 2568/91/EGK rendelet 3. cikkében megállapított szankciók sérelme nélkül e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazását helyezik kilátásba nemzeti szinten.”

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Az érintett tagállamok minden évben legkésőbb május 31-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely az előző év tekintetében a következő információkat tartalmazza:

a)	a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően beérkezett vizsgálati kérelmek;

b)	az előző gazdasági években végrehajtott, illetve az előző gazdasági években elkezdett, de még folyamatban lévő vizsgálatok;

c)	a 8a. cikknek megfelelően elindított és a 2568/91/EGK rendelet XXI. mellékletében szereplő minta szerint végzett vizsgálatok;

d)	a vizsgálatok alapján hozott intézkedések és az alkalmazott szankciók.

A jelentés a vizsgálat végrehajtásának naptári éve szerint, valamint a jogsértés típusa szerint adja meg az információkat. Adott esetben a jelentés meghatározza a felmerült különleges nehézségeket, és javaslatokat tesz az ellenőrzések javítására.”

8.	A szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki: „10a. cikk Az e rendeletben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendelet (9) rendelkezéseinek megfelelően kell megküldeni.

2. cikk

A 29/2012/EU végrehajtási rendelet rendelkezéseinek megfelelő, 2014. december 13. előtt az Unióban gyártott és címkézett, illetve az Unióba behozott, szabad forgalomba bocsátott termékek a készletek kimerüléséig forgalomba hozhatók.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. december 13-tól kell alkalmazni. E rendelet 1. cikkének 7. pontját azonban a 29/2012/EU végrehajtási rendelet 10. cikkének c) pontja tekintetében 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) A Bizottság 2012. január 13-i 29/2012/EU rendelete az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról (HL L 12., 2012.1.14., 14. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(4) A Bizottság 1991. július 11-i 2568/91/EGK rendelete az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről (HL L 248., 1991.9.5., 1. o.).

(5) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.)

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).”

(7) A Tanács 1992. június 9-i 1536/92/EGK rendelete a konzerv tonhal és bonitó forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról (HL L 163., 1992.6.17., 1. o.).

(8) A Tanács 1989. június 21-i 2136/89/EGK rendelete a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások, valamint a tartósított szardínia és szardíniához hasonló termékek kereskedelmi megnevezésének megállapításáról (HL L 212., 1989.7.22., 79. o.).”

(9) A Bizottság 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK rendelete a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 228., 2009.9.1., 3. o.).”

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/19

A BIZOTTSÁG 1337/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 13.)

az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 26. cikke (8) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1169/2011/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a XI. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok alá tartozó hús, azaz a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében kötelező feltüntetni a származási országot vagy az eredet helyét.

(2)

Egyensúlyt kell teremteni a fogyasztók tájékoztatás iránti igénye, valamint ennek a gazdasági szereplők és a tagállami hatóságok számára jelentett többletköltségei között, amelyek a termék végső árát alakítják. A hatásvizsgálat és egy a Bizottság megbízásából készített tanulmány több lehetőséget is megvizsgált a származási ország vagy eredet helyének feltüntetése tekintetében, figyelemmel az állatok legfontosabb életszakaszaira. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók mindenekelőtt az állat nevelésének helyére vonatkozó információt igénylik. Ugyanakkor az állat születési helyére vonatkozó információ kötelező megadása új, további költségekkel járó nyomonkövetési rendszerek létrehozását tenné szükségessé a gazdaságok szintjén, míg a vágás helyének a címkén való feltüntetése mérsékeltebb költségekkel jár, és értékes információt nyújt a fogyasztónak. Ami a földrajzi elhelyezkedést illeti, bebizonyosodott, hogy a fogyasztók számára a legfontosabb a tagállam vagy harmadik ország feltüntetése.

(3)

Az 1169/2011/EU rendelet egy élelmiszer „származási országának” fogalmát a 2913/92/EGK tanácsi rendelet (2) 23–26. cikkével összhangban határozza meg. Az állati termékek esetében ez a fogalom arra az országra utal, amelyben a terméket teljes egészében előállították; ez a húsra vonatkoztatva azt az országot jelenti, ahol az állat született, nevelkedett és ahol levágták. Ha több ország is érintett egy élelmiszer előállításában, az említett fogalom arra az országra utal, amelyben a termékeket az utolsó lényeges és gazdaságilag indokolt feldolgozásnak vagy megmunkálásnak alávetették. E fogalom olyan helyzetekben történő alkalmazása, amikor a hús különböző országokban született, nevelt és levágott állatokból származik, nem tájékoztatja a fogyasztókat megfelelően a hús eredetéről. Ezért minden ilyen esetben elő kell írni, hogy a címkén tüntessék fel azt a tagállamot vagy harmadik országot, ahol az állat egy – az adott faj esetében szokásos állattartási ciklus jelentős részét képviselő – ideig nevelkedett, valamint azt a tagállamot vagy harmadik országot, ahol az állatot levágták. A „származás” kifejezést az egyetlen tagállamban vagy harmadik országban született, nevelt és levágott állatokból, tehát teljes egészében egyetlen tagállamban vagy harmadik országban nyert hús esetében történő használatra kell fenntartani.

(4)	Azokban az esetekben, amikor az állat több tagállamban vagy harmadik országban nevelkedett, és a tartási időszak egyikben sem tekinthető jelentősnek, az állattartás helyét oly módon kell megjelölni, hogy a fogyasztók igényei jobban teljesüljenek, és a címke se legyen szükségtelenül bonyolult.

(5)	Ezenkívül szabályokat kell megállapítani a különböző tagállamokban vagy harmadik országokban nevelt és levágott, azonos vagy különböző fajú állatokból nyert húsdarabokat tartalmazó csomagokra vonatkozóan.

(6)	Ez a címkézési rendszer nyomonkövetési szabályokat ír elő a hús termelésének és forgalmazásának minden, a vágástól a csomagolásig terjedő szakaszára, a címkézett húson annak az állatnak vagy állatcsoportnak a megjelölése érdekében, amelyekből a hús származik.

(7)	Külön szabályokat kell biztosítani a harmadik országokból importált húsra vonatkozóan, amennyiben a szükséges információk a címkén nem szerepelnek.

(8)	Tekintettel a darált hús és a húsnyesedék termelési folyamatainak jellegzetességeire, a piaci szereplők számára egyszerűsített jelzések használatát kell lehetővé tenni.

(9)	Mivel az e rendelet alapján nyújtandó tájékoztatás kereskedelmi érdekeket érint, az élelmiszer-ipari vállalkozók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a címkén a kötelező információk mellett a hús származására utaló más elemeket is feltüntessenek.

(10)	Mivel az 1169/2011/EU rendelet vonatkozó rendelkezései 2014. december 13-tól alkalmazandók, és az említett rendelet 47. cikke a végrehajtási szabályoknak minden naptári év április 1-jétől kezdődő alkalmazásáról rendelkezik, e rendeletet 2015. április 1-jétől kell alkalmazni.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

E rendelet szabályokat határoz meg az 1169/2011/EU rendelet XI. mellékletében felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok alá tartozó friss, hűtött vagy fagyasztott sertéshús, juhhús, kecskehús és baromfihús származási országának vagy eredete helyének feltüntetésére vonatkozóan.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikkének 3. pontjában meghatározott „élelmiszer-ipari vállalkozó”, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott „létesítmény”, valamint a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletének 1.13., 1.16. és 1.17. pontjában meghatározott „darált hús”, „vágóhíd” és „darabolóüzem” fogalmakat alkalmazza.

(2) E rendelet alkalmazásában továbbá:

a)	„húsnyesedék” az 1169/2011/EU rendelet XI. mellékletében felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok alá tartozó, emberi fogyasztásra alkalmasnak minősített apró húsdarabkák, amelyek kizárólag a bontás során, a hasított testek kicsontozása vagy a hús darabolása során jöttek létre;

b)	„tétel” az 1169/2011/EU rendelet XI. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra-kódok alá tartozó, egyetlen fajból nyert, csontos vagy csontozott, akár darabolt vagy darált hús, gyakorlatilag azonos körülmények között darabolva, darálva vagy csomagolva.

3. cikk

Nyomonkövethetőség

(1) Az élelmiszer-ipari vállalkozók az 1. cikkben említett hús termelésének és a forgalmazásának minden szakaszára vonatkozóan azonosítási és nyilvántartási rendszert vezetnek be és alkalmaznak.

(2) Az említett rendszert oly módon kell alkalmazni, hogy biztosítsa:

a)	a hús és a között az állat vagy állatcsoport közötti megfelelést, amelyből a hús származik; a vágás szakaszában e megfeleltetés a vágóhíd felelőssége; valamint

b)	az 5., a 6. és a 7. cikkben említett jelzésekkel kapcsolatos megfelelő információk a hússal együtt történő továbbítását a termelés és a forgalmazás későbbi szakaszaiban érintett gazdasági szereplők számára.

Minden élelmiszer-ipari vállalkozó a termelés és a forgalmazás azon szakaszában felelős az első albekezdésben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszer alkalmazásáért, amelyben érintett.

A fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szállított hús és a tétel azonosító száma, valamint a csomagot vagy a címkézett tételt alkotó hús megfelelő tétele vagy tételei közötti megfelelést a húst az 5., 6. és 7. cikkben foglaltak szerint csomagoló vagy címkéző élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja. Valamennyi, ugyanazzal az azonosító tételszámmal rendelkező csomagon azonos jelzéseket kell feltüntetni, az 5., 6., vagy 7. cikk szerint.

(3) Az (1) bekezdésben említett rendszer különösen az állatok, a hasított testek vagy a darabolt húsok élelmiszer-ipari vállalkozó létesítményébe történő érkezésének és az onnan történő elszállításának időpontját rögzíti, és biztosítja az érkezések és elszállítások közötti megfelelést.

4. cikk

Az állatok csoportja

(1) A 3. cikkben említett állatcsoport méretét az alábbiak határozzák meg:

a)	a hasított testek darabolása során az együtt darabolt hasított testek száma, amelyek az érintett darabolóüzemben egy tételt alkotnak;

b)	a további darabolás vagy aprítás/darálás során azon hasított testek száma, amelyek húsa az érintett daraboló- vagy darálóüzemben egy tételt alkot.

(2) Egy tétel mérete nem haladhatja meg egy létesítmény egy napi termelését.

(3) Kivéve azokat az eseteket, amelyekben a 7. cikk alkalmazandó, a tételek összeállítása során a hús darabolását vagy darálását végző létesítmények gondoskodnak arról, hogy az egy tételben található valamennyi hasított test megfeleljen azoknak állatoknak, amelyek húsára az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint azonos címkézési jelzéseket kell alkalmazni.

5. cikk

A hús címkézése

(1) Az 1. cikkben említett, a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt hús címkéjén a következők szerepelnek:

az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állat nevelkedett: „Az állattartás helye: (tagállam vagy harmadik ország)”, a következő feltételek szerint:

sertések esetében:

—	ha az állatot 6 hónapnál idősebb korában vágják le, az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot az utolsó, legalább négy hónapos időszakban tartották,

—	ha az állat elérte a legalább 80 kilogramm élősúlyt, és 6 hónapnál fiatalabb korában vágják le, az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot az azt követő időszakban tartották, amikor elérte a 30 kilogramm élősúlyt,

—	ha az állat nem érte el a 80 kilogramm élősúlyt, és 6 hónapnál fiatalabb korában vágják le, az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot a teljes időszakban tartották;

ii.	juhok és kecskék esetében: az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot az utolsó, legalább hat hónapos időszakban tartották, vagy abban az esetben, ha az állatot 6 hónapnál fiatalabb korában vágják le, az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot a teljes időszakban tartották;

iii.

baromfik esetében: az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot az utolsó, legalább egy hónapos időszakban tartották, vagy abban az esetben, ha az állatot egy hónapnál fiatalabb korában vágják le, az a tagállam vagy harmadik ország, ahol az állatot az azt követő teljes időszakban tartották, amikor hízlalásra került;

b)	az a tagállam vagy harmadik ország, ahol a vágást végezték: „A vágás helye: (tagállam vagy harmadik ország)”; valamint

c)	a fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szállított hús azonosító tételszáma.

Ha az a) pontban említett tartási időszak az állat nevelkedése szerinti egyik tagállamban vagy harmadik országban sem megfelelő hosszúságú, az a) pontban említett szöveg helyébe „Az állattartás helye: az Európai Unió több tagállama”, vagy ha a húst vagy az állatokat az Unióba importálták, „Az állattartás helye: több Európai Unión kívüli ország” vagy „Az állattartás helye: az Európai Unió több tagállama és több Európai Unión kívüli ország” szöveg lép.

Ha azonban az a) pontban említett tartási időszak az állat nevelkedése szerinti egyik tagállamban vagy harmadik országban sem megfelelő hosszúságú, az a) pontban említett szöveg helyébe „Az állattartás helye: (tagállamok vagy harmadik országok felsorolása, ahol az állat nevelkedett)” szöveg léphet, amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozó hitelt érdemlően bizonyítja az illetékes hatóság számára, hogy az állat ezekben a tagállamokban vagy harmadik országokban nevelkedett.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szövegek helyébe a „Származási hely: (tagállam vagy harmadik ország)” szöveg léphet, amennyiben az élelmiszer-ipari vállalkozó hitelt érdemlően bizonyítja az illetékes hatóság számára, hogy az 1. cikkben említett hús olyan állatból származik, amely egyetlen tagállamban vagy harmadik országban született, nevelkedett és került vágásra.

(3) Amennyiben a fogyasztónak vagy közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt, ugyanazon csomagban elhelyezett több, azonos vagy különböző fajból származó húsdarabra az (1) és (2) bekezdés értelmében különböző címkézési előírások vonatkoznak, a címkén fel kell tüntetni:

a)	valamennyi faj esetében a megfelelő tagállamok vagy harmadik országok felsorolását az (1) és (2) bekezdés szerint;

b)	a fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szállított hús azonosító tételszámát.

6. cikk

A harmadik országokból származó húsra vonatkozó eltérés

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve az 1. cikkben említett, uniós piacon történő forgalomba hozatalra importált azon hús címkéjén, amelyre vonatkozóan az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt információ nem áll rendelkezésre, a következő szöveget kell feltüntetni: „Az állattartás helye: az Európai Unión kívül” és „A vágás helye: (a harmadik ország, ahol az állatot levágták)”.

7. cikk

A darált húsra és a húsnyesedékre vonatkozó eltérés

Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjától, az 5. cikk (2) bekezdésétől és a 6. cikktől eltérve a darált hús és a húsnyesedék esetében a címkén az alábbiakat lehet feltüntetni:

a)	„Származási hely: Európai Unió”, amennyiben a darált hús vagy a húsnyesedék kizárólag különböző uniós tagállamokban született, nevelt és levágott állatok húsából származik;

b)	„Az állattartás és a vágás helye: Európai Unió”, ha a darált hús vagy a húsnyesedék kizárólag különböző uniós tagállamokban nevelt és levágott állatok húsából származik;

c)	„Az állattartás és a vágás helye: az Európai Unión kívül”, ha a darált hús vagy a húsnyesedék kizárólag az Unióba importált állatok húsából származik;

d)	„Az állattartás helye: az Európai Unión kívül” és „A vágás helye: Európai Unió”, amennyiben a darált hús vagy a húsnyesedék kizárólag az Unióba vágás céljából importált és egy vagy több uniós tagállamban levágott állatok húsából származik;

„Az állattartás és a vágás helye: Európai Unió és az Európai Unión kívül”, ha a darált hús vagy a húsnyesedék előállítása:

i.	egy uniós vagy több uniós tagállamban nevelt és levágott állatok húsából és az Unióba importált húsból; vagy

ii.	az Unióba importált és egy vagy több uniós tagállamban levágott állatok húsából történt.

8. cikk

Önkéntes kiegészítő információk a címkén

Az élelmiszer-ipari vállalkozók a hús származási helyére vonatkozó további információkkal egészíthetik ki az 5., 6. vagy 7. cikkben említett szövegeket.

A első bekezdésben említett további információk nem állhatnak ellentmondásban az 5., 6. vagy 7. cikkben említett szövegekkel, és meg kell felelniük az 1169/2011/EU rendelet V. fejezetében foglalt szabályoknak.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. április 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet nem vonatkozik az uniós piacon 2015. április 1-jét megelőzően jogszerűen forgalomba hozott húsra, a készletek kimerüléséig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 304., 2011.11.22., 18. o.

(2) A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/27

A BIZOTTSÁG 1340/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. december 13.)

a gabonaágazatban 2013. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásának szabályairól (behozatali vámok a gabonaágazatban) szóló, 2010. július 20-i 642/2010/EU bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)	Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)	Helyénvaló megállapítani a 2013. december 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)	Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A gabonaágazatban 2013. december 16-tól alkalmazandó, az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett behozatali vámokat e rendelet I. melléklete határozza meg, a II. mellékletben ismertetett adatok alapján.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 13-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 187., 2010.7.21., 5. o.

I. MELLÉKLET

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdésében említett termékekre 2013. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok

KN-kód	Árumegnevezés	Behozatali vám (1) (EUR/t)
1001 19 00 1001 11 00	DURUMBÚZA, kiváló minőségű	0,00
	közepes minőségű	0,00
	gyenge minőségű	0,00
ex 1001 91 20	KÖZÖNSEGES BÚZA, vetőmag	0,00
ex 1001 99 00	KÖZÖNSÉGES BÚZA, kiváló minőségű, a vetőmag kivételével	0,00
1002 10 00 1002 90 00	ROZS	0,00
1005 10 90	KUKORICA, vetőmag, a hibrid kivételével	0,00
1005 90 00	KUKORICA, a vetőmag kivételével (2)	0,00
1007 10 90 1007 90 00	CIROKMAG, a hibrid vetőmag kivételével	0,00

(1) Az importőr a 642/2010/EU rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a következő vámcsökkentésben részesülhet:

—	tonnánként 3 EUR, ha a kirakodási kikötő a Földközi-tengeren (a Gibraltári-szoroson túl) vagy a Fekete-tengeren található, az Unióba az Atlanti-óceánon vagy a Szuezi-csatornán keresztül érkező áruk esetében,

—	tonnánként 2 EUR, ha a kirakodási kikötő Dániában, Észtországban, Írországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Finnországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban vagy az Ibériai-félsziget atlanti-óceáni partján van, az Unióba az Atlanti-óceánon keresztül érkező áruk esetében.

(2) Az importőr tonnánként 24 EUR mértékű átalány-vámcsökkentésben részesülhet, amennyiben a 642/2010/EU rendelet 3. cikkében megállapított feltételek teljesülnek.

II. MELLÉKLET

Az I. mellékletben megállapított vámok kiszámításánál figyelembe vett adatok

29.11.2013-12.12.2013

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

(EUR/t)
	Közönséges búza (1)	Kukorica	Durumbúza, kiváló minőségű	Durumbúza, közepes minőségű (2)	Durumbúza, gyenge minőségű (3)
Tőzsde	Minnéapolis	Chicago	—	—	—
Tőzsdei jegyzés	198,29	124,87	—	—	—
FOB-ár USA	—	—	217,73	207,73	187,73
Felár a Mexikói-öböl esetében	—	24,29	—	—	—
Felár a Nagy-tavak esetében	48,84	—	—	—	—

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett referencia-időszakra vonatkozó átlagértékek:

Szállítási költség: Mexikói-öböl–Rotterdam:	18,08 EUR/t
Szállítási költség: Nagy-tavak–Rotterdam:	52,28 EUR/t

(1) Tonnánként 14 EUR felárral együtt (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(2) Tonnánként 10 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

(3) Tonnánként 30 EUR engedmény (a 642/2010/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdése).

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/32

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. december 2.)

a Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó határozatok tekintetében a Kormányzati Beszerzési Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról

(2013/756/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásának (a továbbiakban: az 1994. évi megállapodás) módosításáról szóló tárgyalások 1999 januárjában kezdődtek meg az 1994. évi megállapodás XXIV. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt kötelezettségvállalás alapján.

(2)	A tárgyalásokat a Bizottság folytatta le az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkéneke (3) bekezdése értelmében létrehozott különbizottsággal konzultálva.

(3)

A tárgyalások során a tárgyaló felek 2012. március 30-án megállapodtak a Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvről (a továbbiakban: a jegyzőkönyv), valamint a Kormányzati Beszerzési Bizottság által elfogadandó hét határozatról, amelyekkel a jegyzőkönyv hatálybalépése után haladéktalanul megkezdődik a jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtása. Ezek a határozatok a következők: i. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a megállapodás XIX. és XXII. cikke szerinti értesítési előírásokról; ii. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a munkaprogramok elfogadásáról; iii. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a kkv-kre vonatkozó munkaprogramról; iv. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogramról; v. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramról; vi. a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramról; vii. határozat a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramról; (a továbbiakban együttesen: a határozatok).

(4)

A 2012. március 30-án létrejött megállapodás hatálybaléptetésére irányuló eljárás szerint a Kormányzati Beszerzési Bizottságnak a jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén határozatot kell hoznia a határozatok elfogadásának megerősítéséről, valamint a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában való hatálybalépésükről.

(5)	Mivel a határozatok megkönnyítik a módosított 1994. évi megállapodás elveinek végrehajtását, és hozzájárulnak a diszkriminatív gyakorlat megszüntetéséhez, a határozatok elfogadása lehetővé teszi a kormányzati beszerzések további megnyitását.

(6)	Helyénvaló megállapítani a jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó határozatok tekintetében a Kormányzati Beszerzési Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspontot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Kormányzati Beszerzési Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont a következő határozatok elfogadásának megerősítése:

i.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a megállapodás XIX. és XXII. cikke szerinti értesítési előírásokról;

ii.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a munkaprogramok elfogadásáról;

iii.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a kkv-kre vonatkozó munkaprogramról;

iv.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogramról;

v.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramról;

vi.	a Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramról;

vii.	határozat a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramról;

valamint megegyezés arról, hogy a határozatok az 1994. évi megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjában válnak hatályossá.

Ezt az álláspontot a Bizottság fejti ki.

A határozatok szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 2-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. GUSTAS

MELLÉKLET

A. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a Megállapodás XIX. és XXII. cikke szerinti értesítési előírásokról …

B. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a munkaprogramok elfogadásáról …

C. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a kkv-kre vonatkozó munkaprogramról …

D. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogramról …

E. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramról …

F. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a Felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramról …

G. melléklet

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramról …

A. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a Megállapodás XIX. és XXII. cikke szerinti értesítési előírásokról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

FIGYELEMBE VÉVE az e Megállapodáshoz kapcsolódó törvények és rendeletek, valamint azok módosításai e Megállapodás XXII. cikke (5) bekezdésében előírt átláthatóságának jelentőségét;

FIGYELEMBE VÉVE továbbá annak jelentőségét, hogy a Feleknek az e Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékletei hatálya alá tartozó szervezetekről pontos lista legyen vezetve a Megállapodás XIX. cikkével összhangban;

ELISMERVE, hogy a Felek kihívásokkal szembesülnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő időben előterjesszék az e Megállapodáshoz kapcsolódó törvényeik és rendeleteik módosításairól szóló értesítéseket a bizottság számára, ahogy azt a Megállapodás XXII. cikkének (5) bekezdése előírja, valamint hogy benyújtsák az I. függelékhez csatolt mellékleteik javasolt helyesbítéseit, ahogy azt a Megállapodás XIX. cikkének (1) bekezdése előírja;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Megállapodás XIX. cikkének rendelkezései különbséget tesznek az olyan javasolt helyesbítésekről szóló értesítések között, amelyek nem módosítják a Megállapodásban közösen megállapított alkalmazási kört, és az I. függelékhez csatolt mellékletek egyéb fajta javasolt módosításai között;

FELISMERVE, hogy a technológiai változások lehetővé tették számos Fél számára, hogy elektronikus úton adjanak tájékoztatást kormányzati beszerzési szabályaikról, és értesítsék a Feleket e szabályozás módosításairól,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZ:

A törvények és rendeletek módosításáról szóló éves értesítések

Amennyiben valamelyik Fél hivatalosan kijelölt elektronikus médiát tart fenn, amelyen linkek találhatók az e Megállapodáshoz kapcsolódó hatályos törvényeihez és rendeleteihez, törvényei és rendeletei elérhetők a WTO egy hivatalos nyelvén, és az ilyen média szerepel a II. függelékben, akkor a Fél a XXII. cikk (5) bekezdésében szereplő előírást azáltal teljesítheti, hogy évente, az év végén értesíti a bizottságot minden módosításról, kivéve, ha a módosítás lényegi, vagyis érintheti a Fél e Megállapodás szerinti kötelezettségeit; ilyen esetben az értesítést haladéktalanul meg kell tenni.

2.	A Felek egy adott Fél éves értesítését a bizottság következő évi első informális ülésén megvitathatják.

A Felek e Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteinek javasolt helyesbítései

A Fél e Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteinek következő módosításait a Megállapodás XIX. cikke szerinti helyesbítésnek kell tekinteni:

a)	egy szervezet nevében történt változás;

b)	az egy mellékletben szereplő két vagy több szervezet egyesülése; és

c)	az egy mellékletben szereplő szervezet szétválása egy vagy több szervezetre, amelyek mindegyikét felveszik az ugyanazon mellékletben szereplő szervezetek közé.

4.	A valamely Fél által az I. függelékhez csatolt mellékletek 3. pontja hatálya alá tartozó javasolt helyesbítése esetén a Fél kétévente értesíti a bizottságot attól kezdődően, hogy a fennálló (1994. évi) Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatályba lépett.

A javasolt helyesbítésről szóló értesítés Felek közötti köröztetésének időpontjától számított 45 napon belül bármely Fél értesítheti a bizottságot a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. A XIX. cikk (2) bekezdésével összhangban, amennyiben a Fél kifogást terjeszt elő, meg kell jelölnie a kifogás indokait, beleértve annak okait, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt helyesbítés érintheti a Megállapodásban szereplő, kölcsönös megállapodás tárgyát képező alkalmazási kört, és így a javasolt helyesbítés miért nem esik a 3. pont hatálya alá. Amennyiben írásbeli kifogást nem terjesztenek elő, a javasolt helyesbítés az értesítés Felek közötti köröztetésének időpontjától számított 45 nap elteltével hatályba lép, a XIX. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban.

6.	E határozat elfogadásától számított négy évvel a Felek felülvizsgálják annak működését és eredményességét, valamint megteszik a szükséges kiigazításokat.

B. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a munkaprogramok elfogadásáról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a XXII. cikk (8) bekezdésének b) pontja szerint a bizottság olyan további munkaprogramokat felsoroló határozatot fogadhat el, amelyeket a bizottság e Megállapodás végrehajtásának és a XXII. cikk (7) bekezdése szerinti tárgyalások előmozdításának érdekében vállal;

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZ:

Azon munkaprogramok listája, amelyeken a bizottság a jövőben dolgozni fog, az alábbi munkaprogramokkal egészül ki:

a)	a köz- és magánszféra közötti partnerségek igénybevételének, átláthatóságának és jogi szabályozásának, valamint a Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel fennálló viszonyának felülvizsgálata;

b)	az áruk és szolgáltatások közös nómenklatúrája kifejlesztésének előnyei és hátrányai; és

c)	a szabványosított értesítések kifejlesztésének előnyei és hátrányai.

2.	A bizottság e munkaprogramok alkalmazási körét és ütemezését későbbi időpontban alakítja ki.

3.	A bizottság rendszeresen felülvizsgálja a programok listáját és elvégzi a szükséges kiigazításokat.

C. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a KKV-kre vonatkozó munkaprogramról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Kormányzati Beszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) XXII. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a Felek munkaprogramokat – többek között a kis- és középvállalkozásokra (kkv-kre) vonatkozó munkaprogramot – fogadnak el, és e programokat rendszeresen felülvizsgálják;

FELISMERVE a kkv-k kormányzati beszerzésekben való részvétele előmozdításának fontosságát; és

FELISMERVE, hogy a Felek a XXII. cikk (6) bekezdésében abban állapodtak meg, hogy törekednek arra, hogy elkerüljék a nyílt beszerzést torzító, hátrányos megkülönböztetéssel járó intézkedések bevezetését vagy fenntartását;

A KÖVETKEZŐKBEN AZ ALÁBBI MUNKAPROGRAMOT FOGADJA EL A KKV-K TEKINTETÉBEN:

1. A kkv-kre vonatkozó munkaprogram kezdeményezése

A bizottságnak a fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén a bizottság a kkv-kre vonatkozó munkaprogramot kezdeményez. A bizottság felülvizsgálja azokat a kkv-kre vonatkozó intézkedéseket és politikákat, amelyeket a Felek annak érdekében alkalmaznak, hogy segítsék, előmozdítsák, ösztönözzék vagy megkönnyítsék a kkv-k részvételét a kormányzati beszerzésekben, és jelentést készít a felülvizsgálat eredményeiről.

2. A kkv-kre vonatkozó hátrányos megkülönböztetéssel járó intézkedések elkerülése

A Felek tartózkodnak attól, hogy olyan, hátrányos megkülönböztetéssel járó intézkedéseket vezessenek be, amelyek kizárólag a belföldi kkv-ket részesítik előnyben, és arra ösztönzik a csatlakozó Feleket, hogy azok ne vezessenek be ilyen intézkedéseket és politikákat.

3. Átláthatósági program és kkv-kről készített felmérés

3.1. Átláthatósági program

A fennálló (1994. évi) Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor azok a Felek, amelyek I. függelékükben sajátos rendelkezéseket tartanak fenn a kkv-k tekintetében, beleértve a fenntartott piacokat, értesítik a bizottságot az ilyen intézkedésekről és politikákról. Az értesítésnek tartalmaznia kell az intézkedések és politikák részletes leírását, azok releváns jogi szabályozását, valamint működésüket, és az ilyen intézkedések tárgyát képező beszerzés értékét. Emellett az ilyen Felek a Megállapodás XXII. cikke (5) bekezdésével összhangban értesítik a bizottságot az ilyen intézkedések és politikák minden lényeges módosításáról.

3.2. Kkv-kről készített felmérés

A bizottság felmérést végez a Felek körében egy olyan kérdőív révén, amellyel tájékoztatást kér azokról az intézkedésekről és politikákról, amelyeket a Felek annak érdekében alkalmaznak, hogy segítsék, előmozdítsák, ösztönözzék vagy megkönnyítsék a kkv-k részvételét a kormányzati beszerzésekben. A kérdőív a következők tekintetében kér tájékoztatást az egyes Felektől:

i.	a Fél által alkalmazott intézkedések és politikák leírása, beleértve az intézkedések és politikák gazdasági, szociális és egyéb céljait, valamint azok igazgatásának módját;

ii.	a Fél által alkalmazott kkv-meghatározás;

iii.	az, hogy a Fél milyen mértékben rendelkezik szakosodott ügynökségekkel vagy intézményekkel a kkv-k kormányzati beszerzés tekintetében való segítése céljából;

iv.	a kormányzati beszerzésekben való részvétel szintje a kkv-knek odaítélt szerződések értéke és száma szempontjából egyaránt;

v.	a kkv-k alvállalkozóként való igénybevételére irányuló intézkedések és politikák leírása, beleértve az alvállalkozásba adás céljait, garanciáit és ösztönzőit;

vi.	a kkv-k (más nagy vagy kis ajánlattevőkkel) közös ajánlattételben való részvételének előmozdítása;

vii.

a kkv-k kormányzati beszerzésben való részvételi lehetőségeinek biztosítására koncentráló intézkedések és politikák (mint a fokozott átláthatóság és a kormányzati beszerzési információk kkv-k számára való elérhetősége; az ajánlattételben való részvétel feltételeinek egyszerűsítése; a szerződések méretének csökkentése; az áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítéséért járó ellenszolgáltatás kellő időben való megfizetésének biztosítása); és

viii.

a kkv-k innovációjának ösztönzését célzó kormányzati beszerzési intézkedések és politikák alkalmazása.

A WTO Titkárságának összeállítása a kkv-kről készített felmérésről

A WTO Titkársága határidőt állapít meg arra, hogy valamennyi Fél megküldje a kérdőívre adott válaszokat a WTO Titkárságának. A válaszok beérkezését követően a Titkárság összeállítást készít a válaszokból, és a válaszokat, valamint az összeállítást megküldi a Feleknek. A Titkárság mellékeli azon Felek listáját, amelyektől nem érkezett válasz.

c)	A Felek között a kkv-kre vonatkozó kérdőívekre adott válasz kapcsán folytatott információcsere A WTO Titkársága által készített dokumentum alapján a bizottság határidőt állapít meg kérdések feltevésére, a további információkérésekre, valamint a többi Fél által adott válaszokra tett észrevételekre.

4. A kkv-kről készített felmérés eredményeinek értékelése és a végeredmény végrehajtása

4.1. A kkv-kről készített felmérés eredményeinek értékelése

A bizottság megjelöli a Felek azon intézkedéseit és politikáit, amelyeket bevált gyakorlatoknak tart a kkv-k kormányzati beszerzésben való részvételének előmozdítása és megkönnyítése terén, és jelentést készít, amely tartalmazza az intézkedésekre és politikákra vonatkozó bevált gyakorlatokat, valamint a többi intézkedés listáját.

4.2. A kkv-kről készített felmérés végeredményének végrehajtása

a)	A Felek elősegítik a felmérés értékelésében megjelölt bevált gyakorlatok elfogadását annak érdekében, hogy ösztönözzék és megkönnyítsék a Felek kkv-inek részvételét a kormányzati beszerzésekben.

b)	A bizottság az egyéb intézkedéseket fenntartó Feleket arra ösztönzi, hogy a hatályon kívül helyezés vagy a többi Fél kkv-i esetében történő alkalmazás értékelése céljából vizsgálják felül ezeket az intézkedéseket. E Felek tájékoztatják a bizottságot a felülvizsgálat eredményéről.

c)	Az egyéb intézkedéseket fenntartó Felek az ilyen intézkedések hatálya alá tartozó beszerzések értékét feltüntetik az általuk a Megállapodás XVI. cikkének (4) bekezdése alapján a bizottság számára benyújtott statisztikákban.

d)	A Felek kérhetik az ilyen egyéb rendelkezések felvételét a Megállapodás XXII. cikkének (7) bekezdése szerinti jövőbeli tárgyalások körébe, és ezeket a kéréseket az ilyen intézkedéseket fenntartó Fél pozitív szellemben mérlegeli.

5. Felülvizsgálat

A fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő két év elteltével a bizottság felülvizsgálja a bevált gyakorlatok hatását a Felek kkv-inek kormányzati beszerzésben való részvétele kiszélesítését illetően, és megvizsgálja, hogy milyen egyéb gyakorlatok mozdíthatják még elő a kkv-k részvételét. Emellett figyelembe veheti a többi Fél kkv-inak az egyéb intézkedéseket fenntartó Felek kormányzati beszerzéseiben való részvételére vonatkozó ilyen intézkedések hatását is.

D. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogramról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Kormányzati Beszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) XXII. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a Felek munkaprogramokat – többek között a statisztikai adatok gyűjtésére és bejelentésére vonatkozó munkaprogramot – fogadnak el, és e programokat rendszeresen felülvizsgálják;

FIGYELEMBE VÉVE a statisztikai adatok e Megállapodás XVI. cikke (4) bekezdésében előírt gyűjtésének és jelentésének a jelentőségét a Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések átláthatóságának biztosítása szempontjából;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az azt bemutató statisztikai adatok, hogy a Felek milyen mértékben szereznek be a Megállapodás hatálya alá tartozó árukat és szolgáltatásokat a Megállapodás más Feleitől, fontos eszközt jelenthetnek a többi WTO-tag arra való ösztönzésében, hogy csatlakozzanak a Megállapodáshoz;

ELISMERVE azokat az átfogó kihívásokat, amelyekkel a Megállapodás Felei a kormányzati beszerzések terén történő adatgyűjtés, és különösen az általuk a Megállapodásnak megfelelően beszerzett áruk és szolgáltatások származási országának meghatározása kapcsán szembesülnek;

ELISMERVE, hogy a Felek eltérő módszereket használnak statisztikai adataik gyűjtése során annak érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodás XVI. cikke (4) bekezdésében szereplő jelentéstételi előírásoknak, és eltérő módszereket használhatnak a központi kormányzati szervek és központi szint alatti kormányzati szervek adatainak gyűjtése során,

A KÖVETKEZŐKBEN AZ ALÁBBI MUNKAPROGRAMOT FOGADJA EL A STATISZTIKAI ADATOK GYŰJTÉSE ÉS JELENTÉSE TEKINTETÉBEN:

1. A statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogram kezdeményezése

A bizottságnak a fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén a bizottság a statisztikai adatok gyűjtésére és jelentésére vonatkozó munkaprogramot kezdeményez. A bizottság felülvizsgálja a statisztikai adatok Felek általi gyűjtését és jelentését, megvizsgálja az azok harmonizálására fennálló lehetőségeket, és jelentést készít az eredményekről.

2. A Felek általi adatszolgáltatás

A bizottság megállapodik egy időpontban, amelyre valamennyi Fél benyújtja a bizottság számára a Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatosan a következő információkat:

az általa a statisztikai adatok gyűjtése, értékelése és jelentése céljából alkalmazott módszerek leírása, a Megállapodás szerinti küszöbértékek alatt és felett, valamint a kkv-kra vonatkozó munkaprogram 4.2. c) pontjának leírt beszerzések tekintetében, beleértve azt is, hogy a Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó adatokat az odaítélt szerződések teljes értékére vagy egy adott időszakban a beszerzésekre költött összes kiadásra alapozza-e;

b)	a Fél által gyűjtött statisztikai adatokban szerepel-e a beszerzett áruk vagy szolgáltatások származási országa, és amennyiben igen, a származási ország meghatározásának vagy becslésének módja, valamint a származási országgal kapcsolatos adatgyűjtés technikai akadályai;

c)	a statisztikai jelentésekben használt besorolások bemutatása; és

d)	az adatforrások leírása.

3. Összeállítás a szolgáltatott adatokból

A Titkárság összeállítást készít a szolgáltatott adatokból, és a szolgáltatott adatokat, valamint az összeállítást megküldi a Feleknek. A Titkárság mellékeli azon Felek listáját, amelyek nem szolgáltattak adatot.

4. Ajánlások

A bizottság felülvizsgálja a Felek által szolgáltatott adatokat és ajánlást tesz a következőkről:

a)	szükséges-e, hogy a Felek közös módszert fogadjanak el a statisztikai adatok gyűjtésére;

b)	képesek-e a Felek szabványosítani a bizottság számára jelentett statisztikai adatokkal kapcsolatos besorolást;

c)	a Megállapodás hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások származási országaival kapcsolatos adatok gyűjtését előmozdító eszközök; és

d)	egyéb, bármely Fél által felvetett, a kormányzati beszerzési adatok jelentésével kapcsolatos technikai kérdések.

5. A bizottság szükség esetén ajánlásokat tesz a következő kérdésekkel kapcsolatban:

a)	a statisztikai jelentéstétel esetleges harmonizációja annak érdekében, hogy a WTO éves jelentése kiterjedjen a kormányzati beszerzési statisztikákra;

b)	a Titkárság statisztikai jelentéstétellel kapcsolatos technikai segítségnyújtása az olyan WTO-tagok számára, amelyek Megállapodáshoz való csatlakozása folyamatban van; és

c)	az annak biztosítását szolgáló eszközök, hogy a Megállapodáshoz csatlakozó WTO-tagok megfelelő eszközökkel rendelkezzenek a statisztikai adatok gyűjtésével és jelentésével kapcsolatos előírások teljesítéséhez.

6. Az adatok elemzése

A bizottság megvizsgálja, hogy a Felek által a Titkársághoz évente benyújtott statisztikai adatok miként hasznosíthatók annak további elemzéséhez, hogy mekkora gazdasági jelentőséggel bír a Megállapodás, és ezen belül a küszöbértékek milyen hatással vannak a Megállapodás céljainak teljesítésére.

E. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Kormányzati Beszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) XXII. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a Felek munkaprogramokat – többek között a fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramot – fogadnak el, és e programokat rendszeresen felülvizsgálják;

FELISMERVE, hogy több Fél alakított ki országos és országos szint alatti fenntartható beszerzési politikákat;

MEGERŐSÍTVE annak jelentőségét, hogy valamennyi beszerzésre a megkülönböztetésmentesség és átláthatóság Megállapodásban szereplő elveivel összhangban kerüljön sor,

A KÖVETKEZŐKBEN AZ ALÁBBI MUNKAPROGRAMOT FOGADJA EL A FENNTARTHATÓ BESZERZÉS TEKINTETÉBEN:

1. A fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogram kezdeményezése

A bizottságnak a fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén a bizottság fenntartható beszerzésre vonatkozó munkaprogramot kezdeményez.

2. A munkaprogram keretében megvizsgálják az alábbiakra kiterjedő témákat:

a)	a fenntartható beszerzés céljai;

b)	azok a módszerek, amelyek révén a fenntartható beszerzés fogalma integrálható az országos és országos szint alatti beszerzési politikákba;

c)	azok a módszerek, amelyek révén a fenntartható beszerzés a legjobb érték/ár arány elvével összhangban gyakorolható; és

d)	azok a módszerek, amelyek révén a fenntartható beszerzés a Felek nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeinek megfelelő módon gyakorolható.

3. A bizottság megjelöli azokat az intézkedéseket és politikákat, amelyeket fenntartható beszerzésnek tekint, és amelyek összhangban vannak a legjobb érték/ár arány elvével és a Felek nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeivel, és jelentést készít az intézkedésekre és politikákra vonatkozó bevált gyakorlatokról.

F. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a Felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Kormányzati Beszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) XXII. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a Felek munkaprogramokat – többek között a Felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramot –fogadnak el, és e programokat rendszeresen felülvizsgálják;

FELISMERVE, hogy a Felek kizárásokat és korlátozásokat szerepeltetnek a Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteikben (a továbbiakban: kizárások és korlátozások);

FELISMERVE a kormányzati beszerzésekre vonatkozó átlátható intézkedések fontosságát; és

FIGYELEMBE VÉVE annak jelentőségét, hogy a Megállapodás XXII. cikke (7) bekezdése szerinti jövőbeli tárgyalások során fokozatosan csökkenjenek és megszűnjenek a kizárások és korlátozások,

A KÖVETKEZŐKBEN AZ ALÁBBI MUNKAPROGRAMOT FOGADJA EL A FELEK MELLÉKLETEIBEN SZEREPLŐ KIZÁRÁSOK ÉS KORLÁTOZÁSOK TEKINTETÉBEN:

1. A kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogram kezdeményezése

A bizottságnak a fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén a bizottság a Felek mellékleteiben szereplő kizárásokra és korlátozásokra vonatkozó munkaprogramot kezdeményez, a következő célokkal:

a)	az átláthatóság növelése a Feleknek a Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteiben szerepeltetett kizárások és korlátozások alkalmazási köre és hatálya tekintetében; és

b)	információk szolgáltatása a kizárásokkal és korlátozásokkal kapcsolatban a Megállapodás XXII. cikke (7) bekezdése szerinti tárgyalások előmozdítása érdekében.

2. Átláthatósági program

Legkésőbb a munkaprogram kezdeményezését követő hat hónapon belül valamennyi Fél listát nyújt be a bizottságnak a következőkre vonatkozóan:

a)	a Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteiben általa fenntartott országspecifikus kizárások; és

a Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteiben megjelölt olyan egyéb kizárás vagy korlátozás, amely a Megállapodás II. cikke (2) bekezdése e) pontjának hatálya alá esik, a kkv-kre vonatkozó munkaprogram keretében felülvizsgálat alatt álló kizárások és korlátozások kivételével, illetve azon eset kivételével, amikor a Fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a Megállapodás I. függelékéhez csatolt valamely mellékletben szereplő kizárást vagy korlátozást kivezeti.

3. Összeállítás a szolgáltatott adatokból

4. További információk kérése

Bármely Fél időről időre további információkat kérhet bármely, a 2. a) és b) pont hatálya alá tartozó kizárásról vagy korlátozásról, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek kizárás vagy korlátozás hatálya alá tartoznak, azok jogi szabályozását, végrehajtásuk politikáját és gyakorlatát, valamint az ilyen intézkedések tárgyát képező beszerzés értékét. Az ilyen kérelmet kapó Félnek haladéktalanul meg kell adnia a kért információt.

5. Összeállítás a további információkból

A Titkárság összeállítást készít a valamely Felet illetően szolgáltatott kiegészítő információkból, és azt megküldi a Feleknek.

6. A bizottság által végzett felülvizsgálat

A Megállapodás XXI. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti éves ülésén a bizottság felülvizsgálja a Felek által szolgáltatott információkat, annak eldöntése érdekében, hogy azok:

a)	a lehető legmagasabb szintű átláthatóságot biztosítják-e a Feleknek a Megállapodás I. függelékéhez csatolt mellékleteiben szerepeltetett kizárások és korlátozások tekintetében; és

b)	kielégítő információkat nyújtanak-e a Megállapodás XXII. cikke (7) bekezdése szerinti tárgyalások előmozdítása érdekében.

7. A Megállapodáshoz csatlakozó új Fél

A Megállapodáshoz csatlakozó új Fél a csatlakozástól számított hat hónapon belül benyújtja a bizottságnak a 2. pontban megjelölt listát.

G. MELLÉKLET

A Kormányzati Beszerzési Bizottság határozata a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramról

A 2012. március 30-i határozat

A KORMÁNYZATI BESZERZÉSI BIZOTTSÁG,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Kormányzati Beszerzési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) XXII. cikke (8) bekezdésének a) pontja szerint a Felek munkaprogramokat – többek között a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramot – fogadnak el, és e programokat rendszeresen felülvizsgálják;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Megállapodás X. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a beszerzést végző szerv „nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába”;

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Megállapodás III. cikke (2) bekezdésének a) pontja nem gátolja meg a Feleket abban, hogy meghozzák vagy végrehajtsák a közbiztonság védelméhez szükséges intézkedéseket, feltéve, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák olyan módon, amely önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti;

FELISMERVE a közbiztonság és a nemzetközi kereskedelem szükségtelen akadályozása közötti kiegyensúlyozott megközelítés szükségességét;

FELISMERVE, hogy a közbiztonság terén a Felek által követett eltérő gyakorlatok hátrányos hatást gyakorolhatnak a Megállapodás céljainak teljesítésére,

A KÖVETKEZŐKBEN AZ ALÁBBI MUNKAPROGRAMOT FOGADJA EL A BIZTONSÁGI SZABVÁNYOK TEKINTETÉBEN:

A nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogram kezdeményezése: A bizottságnak a fennálló (1994. évi) Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv hatálybalépését követő első ülésén a bizottság a nemzetközi beszerzések során alkalmazandó biztonsági szabványokra vonatkozó munkaprogramot kezdeményez.

A munkaprogram az alábbi témákkal kapcsolatban alkalmazott bevált gyakorlatok megosztása céljából vizsgálja a különböző kérdéseket:

a)	A Felek törvényei, rendeletei és gyakorlata, valamint a Megállapodás beszerzést végző szervek általi végrehajtásáról szóló iránymutatások miként kezelik a közbiztonsági problémákat.

b)	A Megállapodás X. cikkében szereplő, a műszaki leírásokra vonatkozó rendelkezések és a Megállapodás III. cikkében, valamint a Felek I. függelékhez csatolt mellékleteiben szereplő, a közbiztonság védelmére vonatkozó rendelkezések közötti viszony.

c)	A közbiztonság védelme érdekében elfogadható bevált gyakorlatok a műszaki előírásokra és ajánlattételi dokumentációra vonatkozó, a X. cikkben szereplő rendelkezések fényében.

3.	A bizottság kialakítja a 2. pontban megjelölt valamennyi téma vizsgálatának körét és ütemezését. A bizottság jelentést készít, amelyben összefoglalja az e témákra vonatkozó vizsgálatának eredményét, és felsorolja a 2. c) pontban hivatkozott bevált gyakorlatokat.

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/46

A TANÁCS HATÁROZATA

(2013. december 10.)

a 2013. júniusi 21-i tanácsi ajánlás nyomán Lengyelországtól várt eredményes intézkedések meghozatalának elmulasztásáról

(2013/758/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (8) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)	Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)	A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Tanács 2009. július 7-én az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSZ) 104. cikke (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Lengyelországban túlzott hiány áll fenn, és az EKSZ 104. cikkének (7) bekezdésével és a 1467/97/EK tanácsi rendelet (1) 3. cikkével összhangban ajánlást adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2012-ig történő megszüntetéséről. A költségvetési hiánynak hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-ára vagy az alá történő csökkentése érdekében a lengyel hatóságoknak az ajánlás szerint 2009-ben a terveknek megfelelően végre kell hajtaniuk a költségvetési ösztönző intézkedéseket, 2010-től kezdődően gondoskodniuk kell legalább a GDP 1,25 %-ának megfelelő éves átlagos strukturális költségvetési kiigazításról, és olyan, részletes intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel a hiány 2012-ig a referenciaérték alá csökkenthető, és reformokat kell bevezetniük az elsődleges folyó kiadások megfékezésére a következő években. A Tanács 2010. január 7-ét jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(4)

A Bizottság 2010. február 3-án megállapította, hogy a Bizottság 2009. őszi előrejelzése alapján Lengyelország a Tanács 2009. július 7-i ajánlásával összhangban megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a Szerződésben meghatározott referenciaértékre vagy az alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében akkor nem volt szükség kiegészítő intézkedésekre. A Bizottság a 2011. őszi előrejelzése alapján úgy vélte, hogy Lengyelország nem halad megfelelő ütemben és további intézkedéseket kért, amelyeket Lengyelország elfogadott és 2012. január 10-ig nyilvánosságra hozott. Így 2012. január 11-én a Bizottság megerősítette, hogy a lengyel hatóságok eredményes intézkedéseket tettek a túlzott hiány időben és fenntartható módon történő megszüntetése érdekében, és így a Lengyelországra vonatkozó túlzotthiány-eljárás keretében akkor további intézkedésekre nem volt szükség.

(5)

A Tanács 2013. június 21-én megállapította, hogy Lengyelország eredményes intézkedéseket hozott, azonban az államháztartásra jelentős hatásokat gyakorló kedvezőtlen gazdasági események következtek be, ezért felülvizsgált ajánlásokat adott ki (2). Következésképp Lengyelország teljesítette az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, a túlzott költségvetési hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbításának feltételeit. A Tanács azt ajánlotta, hogy Lengyelország 2014-ig szüntesse meg a túlzott hiányt. A Tanács ezenkívül azt ajánlotta, hogy Lengyelország 2013-ban a GDP 3,6 %-ának, 2014-ben pedig a GDP 3,0 %-ának megfelelő költségvetési hiánycélt kellene elérnie, ami a Bizottság aktualizált 2013. tavaszi előrejelzése alapján a strukturális egyenlegnek 2013-ban a GDP legalább 0,8 %-ának, 2014-ben 1,3 %-ának megfelelő éves javulását tenné szükségessé. A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Lengyelország szigorúan hajtsa végre a már elfogadott intézkedéseket, és egészítse ki azokat a túlzott hiány 2014-ig való megszüntetéséhez szükséges további intézkedésekkel. A Tanács azt ajánlotta, hogy Lengyelország használja fel az összes rendkívüli többletet a hiány csökkentésére. A Tanács 2013. október 1-jei határidőt állapított meg Lengyelország számára az eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

(6)

Lengyelország 2013. október 2-án megküldte az eredményes intézkedésekről szóló jelentést. A jelentést alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv hasonlít a 2013. évi konvergenciaprogramhoz használthoz. Miután a 2001–2011 közötti időszakban évi 4 %-os átlagos reál GDP-növekedést mértek, a gazdasági tevékenységek növekedése 2012-ben 1,9 %-ra esett vissza. Az eredményes intézkedésekről szóló jelentést alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv előrejelzése szerint a reál GDP-növekedés 2013-ban 1,5 %-ra lassul le, majd 2014-ben és 2015-ben 2,5 %-os és 3,8 %-os bővülést mutat. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint a reál GDP növekedése 2013-ban 1,3 %-os lesz, majd a növekedési ütem 2014-ben 2,5 %-ra, 2015-ben 2,9 %-ra gyorsul. A lengyel hatóságok álláspontjához képest a Bizottság kevésbé optimista a hazai kereslet előrejelzési időszakra meghatározott növekedésével kapcsolatban, különösen a lakossági fogyasztást és a magánberuházásokat illetően.

(7)

A lengyel hatóságok 2013-ra a GDP 4,8 %-át kitevő költségvetési hiányt jeleznek előre, ami magasabb a 2012-es 3,9 %-os hiánynál. Ez az érték rosszabb a 2013. évi aktualizált konvergenciaprogram szerinti, a GDP 3,5 %-ában meghatározott értéknél. A romlás a GDP 1,2 %-át kitevő jelentős bevételkiesésnek és a kiadásoknak az eredetileg tervezettől a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékű eltérésének tudható be. A lengyel pénzügyminisztérium a GDP 4,5 %-át kitevő többlettel számol, melynek hátterében a tervezett nyugdíjreform áll: ennek keretében a GDP 8,5 %-ának megfelelő értékű eszközök egyszeri átcsoportosítására kerül sor. 2015-ben a költségvetési egyenleg várhatóan deficitessé válik, a hiány a GDP 3 %-át teszi ki.

(8)

A Bizottság 2013-ra és 2014-re vonatkozó előrejelzése hasonló a lengyel hatóságok előrejelzéséhez, 2013-ra a GDP 4,8 %-át kitevő hiányt jelez előre. Ez az érték rosszabb a túlzotthiány-eljárás alapforgatókönyvében a GDP 3,9 %-ában meghatározott értékhez képest, a romlás elsősorban bevételkiesésekre vezethető vissza. A költségvetési egyenleg 2014-ben várhatóan többletet (a GDP + 4,6 %-a) mutat a tervezett nyugdíjreform eredményeként. A Bizottság, szemben a lengyel hatóságokkal, kevésbé optimista a 2015. évet illetően, és a GDP 3,3 %-át kitevő költségvetési hiánnyal számol. A 0,3 százalékpontos eltérés elsősorban a nominális GDP alacsonyabb növekedésére vonatkozó előrejelzés alapján kalkulált alacsonyabb folyó bevételeknek és a folyó termelőfelhasználásra fordított magasabb kormányzati kiadásoknak tudható be. A hiánycélt illetően végrehajtási kockázatok állnak fenn.

(9)

A lengyel hatóságok és a Bizottság előrejelzése szerint a bruttó államadósság várhatóan a 60 %-os küszöb alatt marad a vizsgált időszak egészében. A Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2014-ben 51 %-ra esik a 2012. évi 55,6 %-ról, elsősorban a nyugdíjalap (a GDP 8,5 %-ának megfelelő értékű) eszközeinek bejelentett átcsoportosítása eredményeként, majd 2015-ben 52,5 %-ra emelkedik.

(10)

Mivel a 2013-ra előre jelzett költségvetési hiány a Bizottság 2013. őszi előrejelzése szerint eléri a GDP 4,8 %-át, Lengyelország várhatóan nem tudja megvalósítani a Tanács által ajánlott, a GDP 3,6 %-ában meghatározott hiánycélt. Ezen kívül az éves strukturális kiigazítás 2013-ban (a GDP 0,3 %-a) jóval az ajánlott éves költségvetési kiigazítás alatt van (a GDP 0,8 %-a). Az új diszkrecionális intézkedések alulról felfelé irányuló elemzése és a kiadások alakulásának értékelése – korrigálva a kiadások kormány hatáskörén kívül eső túllépésével és a fel nem használt összegekkel – a GDP 0,2 %-át kitevő költségvetési kiigazítást mutat. Ez elmarad a tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési kiigazításhoz szükséges, a GDP 0,4 %-át kitevő további intézkedésektől, és megerősíti, hogy Lengyelország 2013-ban nem hajtotta végre a Tanács által ajánlott költségvetési kiigazítást.

(11)

A Bizottság 2014-ben a GDP 4,6 %-át kitevő költségvetési többlettel számol. A hiánycél ezért egyedül a nyugdíjalap eszközeinek egyszeri átcsoportosítása révén valósul meg. A 2014-ben várható, a GDP 1,4 %-át kitevő éves strukturális kiigazítás az ajánlott éves költségvetési kiigazítás fölött van (a GDP 1,3 %-a).

(12)

Összefoglalva, Lengyelország nem felelt meg a 2013-ra ajánlott költségvetési céloknak, míg 2014-ben várhatóan teljesülnek a Tanács 2013. június 21-i ajánlásában meghatározott célok. Ugyanakkor a Bizottság 2015. évre vonatkozó előrejelzése szerint nem fenntartható a túlzott hiány 2014. évi korrekciója, mivel a hiány eléri a GDP 3,3 %-át,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Lengyelország a 2013. június 21-i tanácsi ajánlás nyomán nem tett eredményes intézkedéseket.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 10-én.

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS

(1) A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o.).

(2) A Lengyelországban fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló, 2013. június 21-i tanácsi ajánlás.

14.12.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. december 12.)

az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága általi elfogadásáról szóló értesítésről

(az értesítés a C(2013) 8815. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2013/761/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 32. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)	A 2010/75/EU irányelv 32. cikke (5) bekezdésének első albekezdésével összhangban Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: az Egyesült Királyság) 2012. december 14-én eljuttatta a Bizottsághoz átmeneti nemzeti tervét (2).

(2)	A Bizottság értékelte az átmeneti nemzet tervet a 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 2012/115/EU bizottsági végrehajtási határozatban (3) szereplő előírásoknak megfelelően.

(3)

Az Egyesült Királyság által benyújtott átmeneti nemzeti terv hiánytalanságának értékelése során a Bizottság úgy találta, hogy az átmeneti nemzeti tervből hiányzik számos, az értékeléshez nélkülözhetetlen adat, továbbá a 2012/115/EU végrehajtási határozat mellékletének A. függelékében található A.1. táblázatban foglalt adatszolgáltatási minta nem minden mezője került kitöltésre. A Bizottság azt is megállapította, hogy az átmeneti nemzeti tervben szereplő létesítmények adatai számos esetben nem egyeztek az Egyesült Királyság által a 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján bejelentett 2009. évi kibocsátási leltárban szereplőkkel.

(4)

Mivel a hiányzó adatok, valamint az átmeneti nemzeti terv és a 2001/80/EK irányelv szerinti kibocsátási leltár közötti eltérések akadályozták az átmeneti nemzeti terv értékelését, a Bizottság egy 2013. június 3-án kelt levélben (5) felkérte az Egyesült Királyságot arra, hogy a megfelelő adatformátumok felhasználásával és a hiányzó adatok pótlásával nyújtsa be újból a tervet, tisztázza az említett eltéréseket, és egyértelműen erősítse meg, hogy a 2010/75/EU irányelv 29. cikkében szereplő összesítési szabályokat alkalmazta az átmeneti nemzeti terv készítésekor.

(5)

Az Egyesült Királyság 2013. június 18-án (6), 19-én (7) és 20-án (8), valamint július 1-jén (9) kiegészítő információkat szolgáltatott a Bizottság részére. Ezekben a levelekben a megfelelő minták használatával megadta a hiányzó adatok nagy részét, és részben megindokolta az átmeneti nemzeti tervben és a 2001/80/EK irányelv szerinti 2009. évi kibocsátási leltárban szereplő adatok közötti eltéréseket.

(6)

Az átmeneti nemzeti terv és a benyújtott kiegészítő információk újabb vizsgálatát követően a Bizottság 2013. szeptember 10-én másodszor is levélben (10) fordult az Egyesült Királysághoz. Ebben ismét kérte annak egyértelmű megerősítését, hogy az átmeneti nemzeti tervben szereplő minden létesítmény esetében helyesen alkalmazták a 2010/75/EU irányelv 29. cikkében szereplő összesítési szabályokat, valamint hogy az átmeneti nemzeti terv hatálya alá nem tartozik olyan tüzelőberendezés, amelyre alkalmazzák a 2001/80/EK irányelv 4. cikkének (4) bekezdésében biztosított mentességet. A Bizottság ezenkívül megkérdőjelezte több, az átmeneti nemzeti tervben szereplő létesítmény figyelembevételének jogszerűségét, és néhány esetben, különösen a vegyes tüzelésű létesítmények és a gázturbinák kapcsán további adatokat és/vagy felvilágosítást kért az átlagos füstgázáramokról, az átváltási tényezőkről, a teljes névleges bemenő hőteljesítményről és az alkalmazott kibocsátási határértékekről. A Bizottság arra is felkérte az Egyesült Királyságot, hogy az átmeneti nemzeti tervben szereplő 120 létesítmény kapcsán adjon tájékoztatást a 2020. július 1-jétől érvényes kibocsátási határértékek betartását kellő időben biztosító intézkedésekről.

(7)

2013. szeptember 10-i levelében a Bizottság arról is tájékoztatta az Egyesült Királyságot, hogy az átmeneti nemzeti terv szerinti NOx-összkibocsátási határértékhez jelentős mértékben hozzájáruló Aberthaw Power Station esetében a szilárd tüzelőanyagok tekintetében nem használható az 1 200 mg/Nm3 NOx-kibocsátási határérték, mert e határérték alkalmazásának a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésben meghatározott feltételei az adott létesítményben a 2001 és 2010 közötti referencia-időszak során nem teljesülnek. A Bizottság számára rendelkezésre álló információk szerint az Egyesült Királyság nem bizonyította, hogy a tüzelőberendezésben használt szilárd tüzelőanyagok átlagos éves illékonyvegyület-tartalma a 2001 és 2010 közötti időszak minden egyes évében 10 %-nál alacsonyabb volt.

(8)

2013. szeptember 26-án és 27-én kelt válaszaiban (11) az Egyesült Királyság kiegészítő adatokkal szolgált, és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 11 létesítményt kivett az átmeneti nemzeti tervből. Az Aberthaw Power Station esetében azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljesülnek a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésben meghatározott feltételek, így használható az 1 200 mg/Nm3 NOx-kibocsátási határérték az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi összkibocsátási határérték kiszámításához.

(9)

A kiegészítő adatok vizsgálata alapján a Bizottság megállapította, hogy az átmeneti nemzeti tervből több létesítmény kapcsán még mindig hiányoznak lényeges adatok, így a terv teljes körűen nem értékelhető és különösen nem lehet következtetni az adatok, valamint az egyes létesítményeknek az átmeneti terv szerinti kibocsátási határértékekhez való hozzájárulása megállapításához felhasznált feltételezések és számítások következetességére és helytállóságára.

(10)

A Bizottság végül elvégezte az Egyesült Királyság értesítésében szereplő, a kiegészítő információknak megfelelően módosított átmeneti nemzeti terv értékelését, és úgy ítéli meg, hogy az egy fontos szempontból nincs összhangban az alkalmazandó előírásokkal:

—

az Aberthaw Power Station esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi NOx-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámítása céljára a Bizottság szerint nem fogadható el a szilárd tüzelőanyagok tekintetében az 1 200 mg/Nm3 kibocsátási határérték alkalmazása, ugyanis ennek a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésben meghatározott feltételei nem teljesülnek.

(11)

Ezenfelül az átmeneti nemzeti tervben szereplő létesítmények közül 34 kapcsán még mindig nem történt meg a hiányos és/vagy ellentmondásos adatok megadása, illetve helyesbítése, különös tekintettel a felhasznált kibocsátási határértékekre, valamint az átmeneti nemzeti terv szerinti kibocsátási határértékekhez való számított és bejelentett hozzájárulásokra. E határozat melléklete tartalmazza azon létesítmények jegyzékét, amelyek adatai hiányosak vagy ellentmondásosak.

(12)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Királyság értesítésében szereplő, a kiegészítő információkkal módosított átmeneti nemzeti terv nincs összhangban a 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 2012/115/EU végrehajtási határozatban előírt követelményekkel.

(13)	Az Egyesült Királyság értesítésében szereplő átmeneti nemzeti tervet ezért nem szabad jóváhagyni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (5) bekezdésével összhangban Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által a Bizottsághoz 2012. december 14-én benyújtott átmeneti nemzeti terv nem áll összhangban a 2010/75/EU irányelv 32. cikkének (1), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 2012/115/EU végrehajtási határozatban előírt követelményekkel, ezért nem hagyható jóvá.

(2) Amennyiben Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának szándékában áll átmeneti nemzeti tervet alkalmazni, tervét felül kell vizsgálnia a következők figyelembevételével:

az átmeneti nemzeti terv szerinti NOx-összkibocsátási határértékhez jelentős mértékben hozzájáruló Aberthaw Power Station esetében az átmeneti nemzeti terv szerinti 2016. évi NOx-kibocsátási határértékhez való hozzájárulás kiszámítása céljára a szilárd tüzelőanyagok tekintetében felhasznált kibocsátási határértéket ki kell igazítani, és az 1 200 mg/Nm3 kibocsátási határérték alkalmazásához Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának bizonyítania kell, hogy a létesítményben felhasznált szilárd tüzelőanyagok éves átlagos illékonyvegyület-tartalma az átmeneti nemzeti terv céljára figyelembe vett referenciaévekben a 2012/115/EU végrehajtási határozat melléklete C. függelékének C.1. táblázatához fűzött 2. megjegyzésnek megfelelően 10 % alatt volt;

az e határozat mellékletében felsorolt létesítmények esetében meg kell adni a hiányzó adatokat, vagy tisztázni kell minden felmerült kétséget annak érdekében, hogy az átmeneti nemzeti tervben szereplő és felhasznált minden adat egybevágjon; e célból figyelembe kell venni a Bizottság 2013. június 3-án és szeptember 10-én kelt, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságához címzett leveleiben megfogalmazott, részletes felvilágosítás iránti kérelmeket.

2. cikk

Ennek a határozatnak a címzettje Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 12-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2) Ares(2012) 1500959.

(3) A Bizottság 2012. február 10-i 2012/115/EU végrehajtási határozata az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett átmeneti nemzeti tervekre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 52., 2012.2.24., 12. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. október 23-i 2001/80/EK irányelve a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról (HL L 309., 2001.11.27., 1. o.).

(5) Ares(2013) 1635147.

(6) Ares(2013) 2381277.

(7) Ares(2013) 2381361.

(8) Ares(2013) 2381402.

(9) Ares(2013) 2972980.

(10) Ares(2013) 3015778.

(11) Ares(2013) 3155496.

MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT LÉTESÍTMÉNYEK

A létesítmény száma az átmeneti nemzeti tervben	A létesítmény neve
9.	Great Coates Works LCP 62
10.	Great Coates Works LCP 63
11.	Great Coates Works LCP 96
12.	Grangemouth Polimeri Europa UK
13.	Port of Liverpool CHP - GT
16.	Aylesford CHP1
17.	Aylesford CHP2
18.	Kinneil Stack A1 (B-101)
28.	Burghfield Generation Site
37.	Cheshire CHP
38.	Chickerall Generation Site
44.	Wansborough Mill
46.	Didcot B Module 6
47.	Dow CHP
49.	Dalry DSM CHP
58.	Ratcliffe on Soar Power Station
68.	Grimsby CHP1
71.	Hythe CHP1
72.	Hythe Package Boilers
73.	Indian Queens
81.	Keadby Power Station GT3
84.	Little Barford Power Station Module 1A
85.	Little Barford Power Station Module 1B
99.	Sellafield Site Gas Turbine 1
100.	Sellafield Site Gas Turbine 2
101.	Sellafield Site Gas Turbine 3
102.	Sellafield Site Auxiliary Boiler
103.	Wilton Power Station
107.	Solvay Interox Ltd
120.	INEOS Infrastructure (Grangemouth) Ltd Boilers 9 & 10
121.	INEOS Infrastructure (Grangemouth) Ltd Boilers 11, 12 & 13
124.	Redcar Power Station Boiler
128.	Wilton Olefin Boiler
129.	North Tees No. 1 Aromatics Plant

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.335.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 335

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. december 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 1331/2013/EU rendelete (2013. december 10.) az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó nyugdíjjárulékok mértékének 2012. július 1-jétől történő kiigazításáról	1
	*	A Tanács 1332/2013/EU rendelete (2013. december 13.) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról	3
	*	A Bizottság 1333/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az 1709/2003/EK, az 1345/2005/EK, a 972/2006/EK, a 341/2007/EK, az 1454/2007/EK, a 826/2008/EK, az 1296/2008/EK, az 1130/2009/EK, az 1272/2009/EU és a 479/2010/EU rendeletnek a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendő értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról	8
	*	A Bizottság 1334/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az 1290/2008/EK rendeletnek az engedély jogosultja nevének, valamint a Lactobacillus rhamnosus (CNCM-I-3698) és Lactobacillus farciminis (CNCM-I-3699) mikroorganizmust tartalmazó készítmény ajánlott adagolásának tekintetében történő módosításáról ( 1 )	12
	*	A Bizottság 1335/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról szóló 29/2012/EU végrehajtási rendelet módosításáról	14
	*	A Bizottság 1336/2013/EU rendelete (2013. december 13.) a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról ( 1 )	17
	*	A Bizottság 1337/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús származási országa vagy eredete helyének feltüntetése tekintetében történő megállapításáról	19
	*	A Bizottság 1338/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 208. alkalommal történő módosításáról	23
		A Bizottság 1339/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	25
		A Bizottság 1340/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) a gabonaágazatban 2013. december 16-tól alkalmazandó behozatali vámok megállapításáról	27
		A Bizottság 1341/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 13.) a 2535/2001/EK rendelettel megnyitott egyes vámkontingensek keretében 2013 novemberében benyújtott, egyes tejtermékekre vonatkozó behozataliengedély-kérelmek elfogadhatósága mértékének meghatározásáról	30
		HATÁROZATOK
		2013/756/EU
	*	A Tanács határozata (2013. december 2.) a Kormányzati Beszerzési Megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó határozatok tekintetében a Kormányzati Beszerzési Bizottságban az Európai Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról	32
		2013/757/EU
	*	A Tanács határozata (2013. december 9.) a Régiók Bizottsága egy német tagjának és egy német póttagjának kinevezéséről	45
		2013/758/EU
	*	A Tanács határozata (2013. december 10.) a 2013. júniusi 21-i tanácsi ajánlás nyomán Lengyelországtól várt eredményes intézkedések meghozatalának elmulasztásáról	46
		2013/759/EU
	*	A Tanács határozata (2013. december 12.) az EFA tekintetében a 2014. január 1-je és a 11. Európai Fejlesztési Alap hatálybalépése közötti átmeneti igazgatási intézkedésekről	48
	*	A Tanács 2013/760/KKBP határozata (2013. december 13.) a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat módosításáról	50
		2013/761/EU
	*	A Bizottság határozata (2013. december 12.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága általi elfogadásáról szóló értesítésről (az értesítés a C(2013) 8815. számú dokumentummal történt)	52

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	IL	200,7
	MA	80,3
	TN	120,9
	TR	88,6
	ZZ	122,6
0707 00 05	AL	41,5
	MA	141,7
	TR	139,6
	ZZ	107,6
0709 93 10	MA	147,0
	TR	150,4
	ZZ	148,7
0805 10 20	AR	27,1
	TR	58,5
	UY	27,9
	ZA	59,2
	ZW	19,7
	ZZ	38,5
0805 20 10	MA	61,5
0805 20 10	ZZ	61,5
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	IL	108,1
	JM	139,0
	TR	70,0
	ZZ	105,7
0805 50 10	TR	60,1
0805 50 10	ZZ	60,1
0808 10 80	BA	78,8
	CN	82,7
	MK	28,7
	NZ	153,0
	US	122,6
	ZZ	93,2
0808 30 90	TR	121,5
	US	237,6
	ZZ	179,6

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4590	—
09.4599	100 %
09.4591	—
09.4592	—
09.4593	—
09.4594	—
09.4595	3,495052 %
09.4596	100 %
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4155	100 %

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4205	100 %
09.4206	100 %

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4210	—
„—”: A Bizottsághoz egyetlen engedélykérelem sem érkezett.

Vámkontingens száma	Odaítélési együttható
09.4514	100 %
09.4515	100 %