20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/1

(1)

„A közös halászati politika reformja” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2011. július 13-i bizottsági közlemény meghatározta a 2013 utáni közös halászati politika (a továbbiakban: a KHP) lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. A közleményről folytatott vita alapján a KHP reformjára az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) sor került. A KHP reform kiterjed a KHP minden fontosabb elemére, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. A reform célkitűzéseinek elérése érdekében indokolt hatályon kívül helyezni a 2328/2003/EK rendeletet (5), a 861/2006/EK tanácsi rendeletet (6), az 1198/2006/EK tanácsi rendeletet (7), valamint a 791/2007/EK rendeletet (8), és azokat ezen új rendelettel kell felváltani.

Felismerve, hogy az Európa óceánjaival és tengereivel kapcsolatos valamennyi kérdés összefügg egymással, az új rendeletnek támogatnia kell az integrált tengerpolitikát (ITP) az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) említettek szerinti továbbfejlesztését is.

(2)

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hatályának ki kell terjednie a KHP támogatására, így többek között a tengeri biológiai erőforrások megóvására, az ezen erőforrásokat kiaknázó halászati vállalkozások és flották irányítására, az édesvízi biológiai erőforrásokra, az akvakultúrára, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és forgalmazására, amennyiben ezekre a tevékenységekre a tagállamok területén, az uniós halászhajóknak, illetve a tagállamok állampolgárainak a tevékenységei keretében kerül sor, a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül, figyelemmel az1982. december 10-i ENSZ Tengerjogi Egyezményének (10) 117. cikkében foglalt rendelkezésekre.

(3)

Mivel a KHP sikerének feltétele egy eredményes ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer, továbbá a – tudományos szakvéleményezési, valamint végrehajtási és ellenőrzési célt egyaránt szolgáló – adatok megbízhatósága és hiánytalansága. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az említett szakpolitikákat.

(4)

Az ETHA hatályának ki kell terjednie az ITP támogatására, amely magában foglalja az óceánokkal, a tengerekkel, a tengerparti régiókkal, valamint az azokat érintő különböző uniós szakpolitikákat – nevezetesen a KHP-t, a közlekedést, az ipart, a területi kohéziót, a környezetvédelmet, az energiaügyet és a turizmust – kiegészítő tengeri ágazatokkal kapcsolatos összehangolt műveletek és döntéshozatal kialakítását és végrehajtását. A különböző ágazati politikák igazgatása során biztosítani kell a koherenciát és az integrációt a Balti-tenger, az Északi-tenger, a Kelta-tenger, a Vizcayai-öböl és az ibériai partvidék, valamint a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéje vonatkozásában.

(5)

Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 2. cikkének (10) bekezdése értelmében az ETHA kedvezményezettjei a 1380/2013/EU-rendelet 4. cikke 30. pontjának értelmében vett piaci szereplők, halászok vagy halászok szervezetei lehetnek, kivéve ha ez a rendelet másként rendelkezik.

(6)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseivel összhangban, amelyekben a Tanács elfogadta a 2010. március 3-i „Európa 2020 - Foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia című bizottsági közleményen alapuló, a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új uniós stratégiát (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia), az Uniónak és a tagállamoknak – az Unió harmonikus fejlődésének előmozdítása mellett – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést kell megvalósítaniuk. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek és céljainak megvalósítása érdekében összpontosítani kell az erőforrásokat – különös tekintettel azokra, amelyek a foglalkoztatáshoz, az éghajlatváltozáshoz, az energetikai fenntarthatósághoz, a szegénység elleni küzdelemhez és a társadalmi befogadáshoz kapcsolódnak –, és a hatékonyságot fokozott eredményorientáltsággal kell javítani. Az integrált tengerpolitikának az ETHA-ba való felvétele hozzájárul az Európa 2020: foglalt főbb politikai célkitűzések eléréséhez is, és összhangban van a gazdasági, társadalmi és területi kohézió javítására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott általános célokkal.

(7)

Ahhoz, hogy az ETHA hozzájáruljon a KHP, az ITP és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a megvalósításához, korlátozott számú alapvető prioritásra kell összpontosítani, amelyek kapcsolódnak a környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdításához, a KHP végrehajtásának elősegítéséhez, a foglalkoztatás és a területi kohézió javításához, a piaci értékesítés és a feldolgozás támogatásához, valamint az ITP végrehajtásának elősegítéséhez.

(8)

Az Uniónak az ETHA végrehajtásának valamennyi szakaszában törekednie kell az egyenlőtlenségek felszámolására, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására, valamint a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

(9)

A KHP általános célja annak biztosítása, hogy a halászati és akvakultúra-tevékenységek hozzájáruljanak a hosszú távon fenntartható környezetvédelmi feltételek kialakulásához, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. Elő kell mozdítania a termelékenység növekedését, a halászati ágazat által biztosított méltányos életszínvonalat és a piacok stabilitását, valamint biztosítania kell az erőforrások rendelkezésre állását és azt, hogy az áruk ésszerű áron jussanak el a fogyasztókhoz.

(10)

Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok jobban beépüljenek a KHP-ba, amelynek teljesítenie kell az Unió környezetvédelmi politikájának és az Európa 2020 stratégiának a célkitűzéseit és céljait. A KHP célja az élő tengeri biológiai erőforrások oly módon történő kiaknázása, hogy a halállományok olyan szinten álljanak helyre és maradjanak fenn, amely lehetőség szerint 2015-ig, de legkésőbb 2020-ig lehetővé teszi a legnagyobb fenntartható hozam elérését. A KHP keretében be kell vezetni a halászati gazdálkodás elővigyázatos és ökoszisztéma-alapú megközelítését. Következésképpen az ETHA-nak a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) foglaltak szerint hozzá kell járulnia a tengeri környezet védelméhez.

(11)

A KHP és az ITP kiadásainak egyetlen alapon, az ETHA-n keresztül történő finanszírozásával lehetővé kell válnia e két szakpolitika szükséges egyszerűsítésének és fokozott integrálásának. A megosztott irányításnak a feldolgozásra és piaci értékesítésre – így többek között a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre, az ellenőrzési, adatgyűjtési és irányítási tevékenységekre és az ITP-re – történő kiterjesztése még inkább elősegíti majd a Bizottság és a tagállamok adminisztratív terheinek egyszerűsítését és csökkentését, és nagyobb koherenciát és hatékonyságot tesz lehetővé a megadott támogatások tekintetében.

(12)

Az Unió költségvetésének – közvetlen irányítás vagy a tagállamokkal megosztott irányítás keretében – egyetlen alapból, az ETHA-ból kell finanszíroznia a KHP és az ITP kiadásait. A tagállamokkal megosztott irányításnak nemcsak a halászat, az akvakultúra és a közösségvezérelt helyi fejlesztés támogatására irányuló intézkedésekre kell vonatkoznia, hanem a feldolgozásra és piaci értékesítésre, valamint a legkülső régióknak nyújtott ellentételezésre, az ellenőrzési és adatgyűjtési tevékenységekre és az ITP-re is. Közvetlen irányítást a tudományos szakvéleményezés, egyes konkrét ellenőrzési és végrehajtási intézkedések, a regionális halászati gazdálkodási szervezetekhez való önkéntes hozzájárulások, a tanácsadó testületek, az ITP végrehajtását célzó piaci információgyűjtő műveletek és a kommunikációs tevékenységek esetében kell alkalmazni. Az ETHA felhasználásával finanszírozható műveletek körét pontosan meg kell határozni.

(13)

Különbséget kell tenni a megosztott irányítás, illetve a közvetlen irányítás keretében társfinanszírozott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések kategóriái között. Elengedhetetlenül fontos a megosztott irányítás keretében történő ellenőrzés és adatgyűjtés céljára kiutalandó források pénzügyi elkülönítése, illetve ezzel együttesen az e két intézkedés kategóriája közötti rugalmasság lehetővé tétele.

(14)

A 1380/2013/EU rendelet értelmében az ETHA keretében uniós pénzügyi támogatás azzal a feltétellel nyújtható, hogy a tagállamok és a piaci szereplők teljesítik a közös halászati politika szabályait. E követelmény célja, hogy tükrözze az Unió a tekintetben fennálló felelősségét, hogy a köz érdekében és az EUMSZ 3. cikkének megfelelően biztosítsa a tengeri biológiai erőforrások KHP keretében történő megőrzését.

(15)

A KHP célkitűzéseinek elérését aláásná, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan piaci szereplők kapnák, amelyek előzetesen nem feleltek meg a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő követelményeknek. Ezért az egyes piaci szereplők ETHA által nyújtott finanszírozásra vonatkozó kérelmei csak akkor fogadhatók el, ha a támogatási kérelem benyújtása előtt meghatározott ideig nem követtek el valamilyen súlyos jogsértést, bűncselekményt vagy csalást és nem voltak érintettek az e rendeletben meghatározottak szerinti, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot folytató hajókra vonatkozó uniós listán szereplő halászhajók vagy nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában.

(16)

Ezenfelül a kedvezményezetteknek a támogatási kérelem benyújtását követően, a művelet végrehajtásának teljes időszaka alatt és az érintett kedvezményezettnek történt végső kifizetést követő öt év folyamán is teljesíteniük kell a befogadhatósági követelményeket.

(17)

A pénzügyi következményeket és korrekciókat abban az esetben kell alkalmazni, ha a kedvezményezett nem teljesíti a támogathatósági és tartóssági feltételeket. Ezen pénzügyi korrekció összegének a meghatározása céljából figyelembe kell venni a kedvezményezett által elkövetett jogsértés vagy bűncselekmény jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődését, valamint az ETHA által a kedvezményezett gazdasági tevékenységéhez biztosított hozzájárulás nagyságát.

(18)

A KHP célkitűzéseinek elérését meghiúsítaná az is, ha az ETHA keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan tagállamoknak fizetnék ki, amelyek nem teljesítik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésével kapcsolatos közérdekkel összefüggő, a KHP szabályai szerinti kötelezettségeiket, például az adatgyűjtési és az ellenőrzési kötelezettségeket. E kötelezettségek nem teljesítése esetén fennáll továbbá annak a kockázata is, hogy a tagállamok nem ismernék fel a nem befogadható kérelmeket vagy a nem támogatható piaci szereplőket.

(19)

A nem támogatható kifizetések megelőzése, valamint a tagállamok arra való ösztönzése céljából, hogy megfeleljenek a KHP szabályainak, óvintézkedésként elő kell irányozni a kifizetési határidő megszakítását és a kifizetések felfüggesztését, mely intézkedések időtartamuk és alkalmazási körük tekintetében korlátozottak. Azokat a pénzügyi korrekciókat, amelyek végleges és visszavonhatatlan következményekkel járnak, csak azokra a kiadásokra szabad alkalmazni, amelyeket a megfelelés elmulasztásának adott esete érint.

(20)

A koordináció javítása, valamint a kohéziós politika keretében támogatást nyújtó alapok – nevezetesen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) –, a vidékfejlesztést támogató alap és a tengerügyi és a halászati ágazatot támogató alap – nevezetesen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az ETHA – végrehajtásának fokozottabb harmonizálása érdekében mindezekre az alapokra (a továbbiakban: az európai strukturális és beruházási alapok) a 1303/2013/EU rendelet, közös rendelkezéseket állapított meg. AZ 1303/2013/EU rendeleten túlmenően az ETHA-ra a KHP- és az ITP-ágazatok sajátosságai miatt bizonyos egyedi, kiegészítő jellegű rendelkezések is vonatkoznak.

(21)

Az operatív programra, illetve a teljes programciklus során alkalmazni kell az arányosság elvét, figyelembe véve a tagállamok közigazgatásának méreteit, valamint az operatív programra előirányzott közkiadások teljes összegét.

(22)

A Bizottságnak a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok éves bontását - az egyes tagállamok vonatkozásában - objektív és átlátható kritériumok felhasználásával kell megállapítania. E kritériumoknak tartalmazniuk kell a halászati és akvakultúra-ágazat méretét jelző mutatókat, az ellenőrzés és adatgyűjtés tekintetében a tagállamra háruló feladatok mennyiségét, az 1198/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábbi költségvetési juttatásokat és a 861/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábban felhasznált összegeket.

(23)

A KHP összefüggésében bizonyos egyedi előzetes feltételrendszerek teljesítése kiemelkedő jelentőségű: ilyen előfeltétel különösen a halászati kapacitásról szóló jelentés és az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai terv benyújtása és a halászati gazdálkodásra vonatkozó adatkövetelmények teljesítéséhez, valamint az uniós ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer gyakorlati végrehajtásához szükséges igazgatási kapacitás bizonyított megléte.

(24)

Az egyszerűsítési célkitűzéssel összhangban az ETHA megosztott irányítás keretébe tartozó összes tevékenységének – többek között az ellenőrzésnek és az adatgyűjtésnek – tagállamonként egységes operatív program formáját kell öltenie, az érintett tagállam nemzeti struktúrájának megfelelően. A programozási műveletnek a 2014. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie. Az egységes operatív programok elkészítésekor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok tartalmában és volumenében tükröződjön az egyszerűsítés célja. Az egyes programokban meg kell határozni az ETHA szerinti uniós prioritásokkal kapcsolatos célok teljesítésére irányuló stratégiát és a kapcsolódó intézkedéseket. A programozásnak meg kell felelnie az uniós prioritásoknak, ugyanakkor alkalmazkodnia kell a nemzeti körülményekhez is, és ki kell egészítenie a többi uniós szakpolitikát, különösen a vidékfejlesztési politikát és a kohéziós politikát.

(25)

A kisüzemi part menti halászat támogatása érdekében célszerű, hogy azok a tagállamok, amelyek jelentős kisüzemi part menti halászattal rendelkeznek, operatív programjaikhoz csatoljanak egy, a kisüzemi part menti halászat fejlesztéséről, versenyképességéről és fenntarthatóságáról szóló cselekvési tervet is.

(26)

Az ETHA végrehajtásának egyszerűsítés céljához való hozzájárulás, valamint az ellenőrzési költségek és a hibaarány csökkentése érdekében a tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben ki kell használniuk az egyszerűsített támogatási formák alkalmazására vonatkozóan az 1303/2013/EU rendeletben meghatározott lehetőséget.

(27)

A KHP szerinti ellenőrzési kötelezettségek végrehajtása céljából a tagállamoknak a szóban forgó szakpolitikai területtel kapcsolatosan a Bizottság által elfogadott uniós prioritásokkal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program ellenőrzésére vonatkozó szakaszt. Az operatív programnak a növekvő ellenőrzési és végrehajtási szükségletekhez való hozzáigazítása érdekében az operatív programok ellenőrzésére vonatkozó szakasz rendszeresen felülvizsgálható a KHP szerinti ellenőrzési és végrehajtási politika terén az uniós prioritásokban bekövetkező változások alapján. A módosításokat a Bizottságnak jóvá kell hagynia. Az ellenőrzési tevékenységeket illetően a programozás rugalmasságának megőrzése érdekében az operatív program ellenőrzésre vonatkozó szakaszát egyszerűsített eljárás keretében kell felülvizsgálni.

(28)

A tagállamoknak az 199/2008/EK tanácsi rendelet (13) szerinti többéves uniós programmal összhangban kell kidolgozniuk az operatív program adatgyűjtésre vonatkozó szakaszát. Az adatgyűjtési tevékenységek sajátos szükségleteihez való igazodás érdekében a tagállamoknak az említett rendelettel összhangban munkatervet kell kidolgozniuk, amelyet a Bizottságnak jóvá kell hagynia.

(29)

A közvetlen irányítás alá tartozó alapokat – a Bizottság által biztosított technikai segítségnyújtás kivételével – célonként 5 %-os rugalmassági küszöbbel kell előzetesen meghatározni, és azokat éves munkaprogramok alapján kell irányítani.

(30)

A halászati tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innovációba való beruházás ösztönzése és támogatása. A nagyobb részvételi arány biztosítása érdekében egyszerűbbé kell tenni az innovációs támogatásokhoz kapcsolódó pályázati eljárásokat.

(31)

A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen a halászati és a tengerügyi tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell a tanácsadási szolgáltatásokat, a kutatók és a halászok közötti együttműködést, a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudás terjesztésének ösztönzését, a piaci szereplők általános teljesítménye és versenyképessége javításának elősegítését, valamint a társadalmi párbeszéd népszerűsítését. Annak elismeréseként, hogy fontos szerepet töltenek be a halászközösségekben, bizonyos feltételek mellet támogatást kell nyújtani az önálló vállalkozóként dolgozó halászok házastársai, illetve élettársai szakmai képzéséhez és egész életen át tartó tanulásához, valamint ismereteik megosztásához és a szakmai fejlődésüket elősegítő hálózatépítéséhez is.

(32)

Azon fiatalok megsegítése céljából, akik számára a tartós pénzügyi válság ideje alatt nehézséget jelent a halászati ágazat munkaerőpiacán való elhelyezkedés, az ETHA-nak támogatnia kell a gyakornoki programokat, valamint a fenntartható halászatról és a biológiai erőforrások megóvásáról szóló tanfolyamokat.

(33)

A kisüzemi part menti halászatot folytató halászok diverzifikációban rejlő lehetőségei, valamint a part menti közösségekben betöltött kulcsszerepük ismeretében az ETHA-nak támogatást kell nyújtania az olyan beruházásokhoz, amelyek hozzájárulnak a halászok jövedelemforrásainak a kiegészítő tevékenységek kiépítése révén történő diverzifikációjához; ide tartozhatnak többek között a fedélzeti beruházások, valamint a horgászturizmussal és az éttermekkel kapcsolatos tevékenységek, a halászathoz kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatások és a halászattal kapcsolatos oktatási tevékenységek.

(34)

A fiatal halászok számára pénzügyi kihívást jelent az új gazdasági tevékenységek létrehozása és kialakítása a halászati ágazatban, amit az ETHA-ból nyújtott támogatás elosztása és célirányosabbá tétele során figyelembe kell venni. Az ilyen jellegű fejlesztési intézkedés alapvető fontosságú az Unió halászati ágazatának versenyképessége szempontjából. Ezért a halászati tevékenységüket megkezdők részére támogatási rendszert kell létrehozni tevékenységük megkezdésének megkönnyítése érdekében. Az ETHA keretében támogatott új gazdasági tevékenységek életképességének biztosítása érdekében a támogatást a szükséges készségek és kompetenciák megszerzésének feltételéhez kell kötni. A vállalkozások indításához biztosított támogatás csak az első halászhajó megvásárlásához nyújthat hozzájárulást.

(35)

A fedélzeti egészségvédelmi és biztonsági szükségletek kielégítése érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fedélzeti biztonságra, munkakörülményekre, egészségvédelemre és higiéniára irányuló beruházásokat, feltéve hogy a támogatandó beruházás az uniós vagy a nemzeti jog követelményein túlmenő célokra irányul.

(36)

Meg kell határozni azokat a szabályokat, amelyek a halászok és halászhajó-tulajdonosok számára abban az esetben nyújtható juttatásokra és pénzügyi kompenzációra vonatkoznak, ha a tevékenységüket bizonyos állománymegőrzési intézkedések közvetlen következményeként kell ideiglenesen szüneteltetniük – mely intézkedések között nem vehető számításba a halászati lehetőségek meghatározása és elosztása –, vagy ha az ideiglenes tevékenység-szüneteltetést bizonyos uniós vagy nemzeti halászati gazdálkodási tervek írják elő, vagy ha az a fenntartható halászati partnerségi megállapodások vagy az azokhoz csatolt jegyzőkönyvek meg nem újításának következménye; ilyen szabályokat kell meghatározni a halászati tevékenység végleges beszüntetése esetén is.

(37)

Lehetővé kell tenni, hogy az ETHA - meghatározott feltételek mellett - hozzájáruljon a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, amelyek pénzügyi kompenzációt nyújtanak a halászoknak a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és környezeti események által okozott anyagi veszteségek vagy az azok kapcsán felmerülő mentési költségek megtérítése céljából.

(38)

A halászati tevékenységeknek a halászati lehetőségekhez való hozzáigazítása céljából lehetővé kell tenni, hogy az ETHA a halászati lehetőségek elosztására szolgáló rendszerek megtervezéséhez, fejlesztéséhez, monitoringjához, értékeléséhez és irányításához is támogatást nyújtson.

(39)

Rendkívül fontos, hogy a környezetvédelmi szempontok beépüljenek az ETHA-ba, és támogatást kapjon a KHP szerinti állományvédelmi intézkedések végrehajtása, ugyanakkor figyelmet kapjanak az uniós vizek eltérő feltételei is. Az említett cél érdekében elengedhetetlen az állományvédelmi intézkedések regionalizált megközelítésének kidolgozása.

(40)

Hasonlóképpen a halászat tengeri környezetre gyakorolt hatásának csökkentését az ETHA-nak különösen a környezetbarát innovációnak, valamint a szelektívebb halászeszközök és -felszerelések használatának előmozdításával, illetve a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák és az általuk nyújtott szolgáltatások védelmét és helyreállítását célzó intézkedésekkel kell támogatnia, összhangban a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégiával.

(41)

Az Európa 2020 stratégiának az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és az energiahatékonysághoz kapcsolódó kiemelt céljával összhangban, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA az ilyen célú fedélzeti beruházásokat és az energetikai auditokat is támogathassa.

(42)

Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és a halászhajók energiahatékonyságának javítása érdekében lehetővé kell tenni a főhajtóművek vagy a segédhajtóművek cseréjéhez vagy korszerűsítéséhez nyújtható támogatás megadását abban az esetben, ha a kiválasztási folyamat során – a finanszírozáshoz való hozzájutásuk elősegítése céljából – elsőbbséget kapnak a kisüzemi part menti halászattal foglalkozó piaci szereplők, valamint nagyobb méretű hajók esetében akkor, ha ez hozzájárul a motorteljesítményük csökkentéséhez.

(43)

Annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a KHP reformja keretében kitűzött fenntarthatósági cél, maximálni kell az olyan flottához kapcsolódó intézkedésekhez nyújtható ilyen jellegű pénzügyi támogatások összegét, mint például a tevékenység ideiglenes vagy végleges beszüntetése és a hajtómű cseréje, továbbá a végleges tevékenység-beszüntetés okán nyújtott pénzügyi támogatás esetében korlátozni kell a támogatás időtartamát.

(44)

A halak tengerbe való visszadobására vonatkozóan a KHP által bevezetett tilalommal összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az olyan fedélzeti beruházásokat, amelyek célja a nem szándékosan kifogott halak legjobb felhasználása és a kifogott halak nem teljes körűen felhasznált részeinek hasznosítása. Az erőforrások szűkösségére való tekintettel és a kifogott halak értékének maximalizálása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a kifogott halak kereskedelmi értékének növelését célzó fedélzeti beruházásokat is.

(45)

A halászkikötők, a kirakodóhelyek és a menedékek fontosságának tudatában az ETHA-nak támogatnia kell a kapcsolódó beruházásokat, különösen az energiahatékonyságra, a környezetvédelemre, a kirakodott termék minőségére, valamint a biztonsági és a munkavégzési feltételek javítására irányulóakat.

(46)

Az Unió számára létfontosságú, hogy fenntartható egyensúly alakuljon ki az édesvízi erőforrások és azok kiaknázása között; ezért a környezeti hatás megfelelő figyelembevételével, ugyanakkor a szóban forgó ágazatok gazdasági életképessége megőrzésével megfelelő rendelkezéseknek kell támogatniuk a belvízi halászatot.

(47)

Az európai akvakultúra fenntartható fejlődését szolgáló stratégiája című, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett 2002. szeptember 19-i bizottsági közleménnyel és az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére vonatkozó stratégiai iránymutatás című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett 2013. április 29-i bizottsági közleménnyel, a KHP célkitűzéseivel és az Európa 2020 stratégiával összhangban az ETHA-nak támogatnia kell az akvakultúra-ágazat környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlődését.

(48)

Figyelembe véve az akvakultúra-tenyésztőtelepekről kiszabadult tenyésztett állatok által a vadon élő tengeri állományokra gyakorolt lehetséges hatásokat, az ETHA-nak nem lenne szabad ösztönzést biztosítania a géntechnológiával módosított szervezetek tenyésztéséhez.

(49)

Az akvakultúra hozzájárul a part menti és a vidéki régiók növekedéséhez és munkahelyeinek biztosításához. Ezért kulcsfontosságú, hogy az ETHA hozzáférhető legyen az akvakultúra-ágazati vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és hozzájáruljon ahhoz, hogy akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók kerüljenek az ágazatba. Az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javítása érdekében elengedhetetlen az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az innovatív tevékenységeket, általában véve az akvakultúra-vállalkozások fejlesztését és annak részeként a nem élelmiszer-termelési célú és a nyílt tengeri akvakultúrát, valamint a kiegészítő jellegű tevékenységeket is, mint például a horgászturizmus, valamint az akvakultúrához kapcsolódó környezetvédelmi szolgáltatásokat és oktatási tevékenységeket.

(50)

A humán tőkébe való beruházás szintén elengedhetetlen az akvakultúra-tevékenységek versenyképességének és gazdasági teljesítményének javításához. Az ETHA-nak ezért támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást és a tudás terjesztését ösztönző hálózatépítést, valamint a piaci szereplők általános teljesítményének és versenyképességének javítását segítő tanácsadó szolgáltatásokat.

(51)

Az akvakultúra-telepek és -infrastruktúra fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogatást nyújthasson a nemzeti és regionális hatóságoknak azok stratégiai választásai kapcsán, így különösen az akvakultúra-fejlesztésre leginkább alkalmasnak tekinthető övezetek meghatározásával és feltérképezésével összefüggésben.

(52)

A környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntartható akvakultúra előmozdítása érdekében az ETHA-nak támogatnia kell a fokozottan környezetbarát akvakultúra-tevékenységeket, az akvakultúra-ágazati vállalkozások környezetbarát gazdálkodásra való áttérését, a hitelesítési rendszerek használatát, valamint az ökológiai akvakultúrára való áttérést. Ugyanebben a szellemben az ETHA-nak támogatnia kell a különleges környezetvédelmi szolgáltatásokat nyújtó akvakultúra-ágazati vállalkozásokat is.

(53)

A fogyasztóvédelem jelentőségének ismeretében, az akvakultúrás tenyésztés által esetlegesen okozott közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázat megelőzése és csökkentése érdekében az ETHA-nak megfelelő támogatást kell nyújtania a gazdálkodók számára.

(54)

Felismerve az akvakultúra-tevékenységekre irányuló beruházások kockázatát, az ETHA-nak támogatnia kell az üzleti biztonságot azáltal, hogy rendkívüli termeléskiesés esetén – különösen, ha az természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, hirtelen vízminőség-változás, betegségek vagy kártevők általi fertőzések, illetve a termelőlétesítmények megrongálódása miatt következik be – hozzájárul az akvakultúra állománybiztosításához, és ennélfogva garantálja a termelők jövedelmét.

(55)

Tekintettel arra, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztésre irányuló megközelítés a halászat és az akvakultúra, valamint a vidéki térségek fejlődésének előmozdítása terén éveken át hasznosnak bizonyult azáltal, hogy teljes mértékben figyelembe vette a helyi kezdeményezésen alapuló vidékfejlesztés iránti, több ágazatban is felmerülő igényeket, a támogatást a jövőben is folytatni kell és meg kell erősíteni.

(56)

A halászati és akvakultúra-ágazatban a közösségvezérelt helyi fejlesztésnek ösztönöznie kell a növekedést és a munkahelyteremtést célzó innovatív megközelítéseket, különösen azáltal, hogy növeli a halászati termékek értékét, és új gazdasági tevékenységek – többek között a tengerhez kapcsolódó („kék”) növekedés és a szélesebb értelemben vett tengeri ágazatok kínálta tevékenységek – felé diverzifikálja a helyi gazdaságot.

(57)

A halászati és akvakultúra-ágazatban fenntartható fejlődésének hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiának a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység csökkentésére vonatkozó céljai megvalósításához, valamint az új álláshelyek teremtéséhez és a helyi szintű innováció támogatásához. Hozzá kell járulnia a területi kohézió célkitűzéséhez is, amely az EUMSZ-ben szereplő egyik kiemelt prioritás.

(58)

A közösségvezérelt helyi fejlesztést a köz- és a magánszféra, valamint a civil társadalom képviselőiből álló, a társadalmat megfelelően tükröző helyi partnerségeknek kell végrehajtaniuk alulról felfelé építkező megközelítés segítségével. Ezek a helyi szereplők vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy helyi szinten, saját halászati területük szükségleteinek kielégítése érdekében ágazatközi, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A helyi halászati akciócsoportokon belül fontos, hogy a döntéshozatali testületben egyik érdekcsoportnak se legyen 49 %-ot meghaladó szavazati joga.

(59)

A helyi partnerségek közötti hálózatépítés az említett megközelítés egyik alapvető eleme. Az említett helyi partnerségek közötti együttműködés ezért egy fontos fejlesztési eszköz, amelyet az ETHA-nak támogatnia kell.

(60)

A halászati területek ETHA-ból történő támogatását össze kell hangolni a más uniós alapok által nyújtott helyi fejlesztési támogatásokkal, és annak ki kell terjednie a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák és a helyi halászati akciócsoportok által végzett tevékenységek előkészítésének és végrehajtásának valamennyi vetületére, valamint a helyi térség szervezésének és a helyi partnerség működtetésének költségeire.

(61)

Ahhoz, hogy a kiélezett verseny által jellemzett piacon biztosítani lehessen a halászat és az akvakultúra életképességét, rendelkezéseket kell megállapítani az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) végrehajtásának támogatására, valamint a piaci szereplők által a halászati és az akvakultúra-termékek értékének maximalizálása céljából folytatott piaci értékesítési és feldolgozási tevékenységek támogatására. Különös figyelmet kell fordítani az ellátási lánc termelési, feldolgozási és forgalmazási tevékenységeit átfogó, vagy innovatív folyamatokból vagy módszerekből álló műveletek előmozdítására. Kiemelten kell kezelni a termelői szervezeteket és azok szövetségeit a támogatás biztosításakor. A termelési és értékesítési tervek esetében kizárólag az ilyen termelői szervezetek és azok szövetségei lehetnek támogathatóak. A visszadobási tilalomra vonatkozó új politikához való alkalmazkodás érdekében az ETHA-nak a nem szándékos fogások feldolgozását is támogatnia kell.

(62)

Az 1379/2013/EU rendelet a piac stabilitásának elősegítése céljából tárolási mechanizmus létrehozását irányozza elő az emberi fogyasztásra szánt halászati termékek tárolása céljára. A piaci intervenciós mechanizmusokról a termelési és piaci értékesítési tevékenységek tervezésére és irányítására összpontosító új megközelítésre való áttérés biztosítása érdekében az ETHA által nyújtott minden támogatást 2018. december 31-ig meg kell szüntetni.

(63)

Felismerve a kisüzemi part menti halászatot folytató halászokat érintő élesedő versenyt, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA támogassa a kisüzemi part menti halászatot folytató halászok azon vállalkozási kezdeményezéseit, amelyek növelik az általuk kifogott halak értékét, különösen azáltal, hogy ezeket a halakat maguk dolgozzák fel és értékesítik közvetlenül.

(64)

Mivel az Unió legkülső régióiban a halászati tevékenységek nehézségekbe ütköznek, különösen a távoli elhelyezkedésük és a különleges éghajlati viszonyok miatt, lehetővé kell tenni, hogy az ETHA figyelembe vehesse ezeket – az EUMSZ 349. cikkében is elismert – nehézségek.

(65)

Annak érdekében, hogy az Unió legkülső régióiból származó egyes halászati és akvakultúra-termékek versenyképesek maradjanak az Unió más régióiból származó hasonló termékekkel szemben, az Európai Unió 1992-ben intézkedéseket vezetett be a halászati ágazatban felmerülő kapcsolódó többletköltségek ellentételezésére. A 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó intézkedéseket a 791/2007/EK rendelet állapítja meg. Az Unió legkülső régióiból származó bizonyos halászati és akvakultúra-termékek halászatával, tenyésztésével, feldolgozásával és piaci értékesítésével járó többletköltségek ellentételezését célzó támogatások folyósítását 2014. január 1-jétől folytatni kell annak érdekében, hogy az ellentételezés segítségével fenn lehessen tartani az e régiókban működő piaci szereplők gazdasági életképességét.

(66)

A legkülső régiókban érvényesülő eltérő értékesítési feltételekre, valamint a fogásmennyiségek, az állományok és a piaci kereslet ingadozásaira való tekintettel az ellentételezésre jogosult halászati termékek, azok legnagyobb mennyiségei és az ellentételezési összegek meghatározását – a tagállamonként megszabott keret-előirányzatokon belül – az érintett tagállamokra kell hagyni.

(67)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az érintett halászati termékek körét és mennyiségét, valamint az ellentételezési összegeket a tagállamonként megszabott előirányzat-kereteken belül differenciáltan határozhassák meg. Ezenkívül lehetővé kell tenni számukra azt is, hogy az ellentételezési tervüket kiigazíthassák, amennyiben azt a feltételek megváltozása indokolja.

(68)

A tagállamoknak olyan ellentételezési összeget kell meghatározniuk, amely lehetővé teszi a legkülső régiók kedvezőtlen adottságok folytán, jelentkező többletköltségeinek megfelelő kiegyenlítését. A túlkompenzálás elkerülése érdekében az összegnek arányosnak kell lennie a támogatás által kiegyenlített többletköltségekkel. Az ellentételezésnek ebből a célból figyelembe kell vennie a többletköltségeket befolyásoló más típusú állami beavatkozásokat is.

(69)

Rendkívül fontos, hogy a tagállamok és a piaci szereplők rendelkezzenek magas színvonalú ellenőrzések végzésére alkalmas felszerelésekkel, és ily módon biztosítsák a KHP szabályainak betartását, egyúttal gondoskodva az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásáról is. Lehetővé kell ezért tenni, hogy az ETHA az 1224/2009/EK tanácsi rendelettel (15) összhangban támogathassa a tagállamokat és a piaci szereplőket. A szabálykövető magatartás megteremtése révén a támogatásnak hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez.

(70)

A tagállamok számára az uniós ellenőrzési rendszer végrehajtása kapcsán felmerült kiadásokra a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást az ETHA keretében növelni kell, az egyetlen alap logikáját követve.

(71)

Az uniós ellenőrzési és végrehajtási politika célkitűzéseivel összhangban helyénvaló, hogy a járőrhajók, repülőgépek és helikopterek használata során egy minimális időt a halászat ellenőrzésére fordítsanak, amelyet az ETHA keretében nyújtott támogatás alapjának megállapítása érdekében pontosan meg kell határozni.

(72)

A tagállamok között az ellenőrzés területén folytatott együttműködés jelentőségére való tekintettel az ETHA-nak támogatást kell nyújtania erre a célra.

(73)

A többéves uniós programban foglaltaknak megfelelően rendelkezéseket kell elfogadni a halászati adatok gyűjtésének, kezelésének és felhasználásának támogatására, különösen a nemzeti programoknak, valamint a tudományos elemzésre szánt és a KHP végrehajtására vonatkozó adatok kezelésének és felhasználásának a támogatására. A tagállamoknak a 861/2006/EK rendelet alapján a halászati adatok gyűjtésével, kezelésével és felhasználásával kapcsolatban felmerült kiadásaira nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében folytatni kell az egyetlen alap logikáját követve.

(74)

A KHP keretében hozott halászati gazdálkodási döntések hatékonyságát és eredményességét kutatási és együttműködési tevékenységekkel, valamint tudományos és társadalmi-gazdasági szakvéleményekkel kell alátámasztani, továbbá a KHP végrehajtásához és fejlesztéséhez szakmai tanácsadást kell igénybe venni, többek között a bioföldrajzi szempontból érzékeny területek kapcsán.

(75)

Támogatni kell a tagállamok közötti, valamint adott esetben az ugyanazon tengeri medencén belüli adatgyűjtés céljából a harmadik országokkal, illetve a megfelelő nemzetközi tudományos testületekkel folytatott együttműködést is.

(76)

Az integrált tengerpolitika célkitűzése – ahogy azt az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról” című bizottsági közlemény is megállapítja – a tengerek és az óceánok fenntartható hasznosításának támogatása, valamint az óceánokat, a tengereket, a szigeteket, a tengerparti és a legkülső régiókat és a tengeri ágazatokat érintő szakpolitikákkal kapcsolatos összehangolt, koherens és átlátható döntéshozatal kialakítása.

(77)

Az Unió ITP-jének végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez tartós finanszírozásra van szükség, amint azt az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a Tanács következtetései, az Európai Parlament határozatai és a Régiók Bizottságának véleményei is megállapítja. Az integrált tengerpolitikai intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatás révén a tengerügyek fejlesztése várhatóan jelentős hatást fog gyakorolni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra.

(78)

Az ETHA-nak minden szinten támogatnia kell az integrált tengerpolitikai irányítás előmozdítását, különösen a bevált gyakorlati módszerek cseréjével, valamint a tengeri medencékhez kapcsolódó integrált stratégiák továbbfejlesztésével és végrehajtásával. A stratégiák célja, hogy az uniós pénzügyi eszközök és alapok felhasználásának maximalizálása, valamint az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójához való hozzájárulás érdekében integrált keretet hozzanak létre az európai tengeri medencékben felmerülő közös kihívások kezelésére, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szorosabbra fűzésére. Ezzel összefüggésben a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést célzó fellépések és mechanizmusok magukban foglalhatják a tengeri ágazatban történő határokon átnyúló és ágazatközi együttműködést, például az európai parti őrség működési fórumának keretében végzett tevékenységeket, annak érdekében, hogy a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét előmozdítva a hatályos uniós jogszabályok keretén belül hatékonyabb és koherensebb fellépésre legyen lehetőség.

(79)

Az ETHA-nak emellett támogatnia kell a különböző ágazatokban indított, a tengereket, óceánokat és tengerparti területeket érintő kezdeményezések közötti szinergiák megteremtését célzó eszközök továbbfejlesztését is. Ez az integrált tengerfelügyelet esetében is igaz, amelynek célja, hogy az egyes ágazatok közötti, tökéletesített és biztonságos információcserék révén javítsa a tengeri helyzetismeretet. Az EUMSZ Harmadik része V. címének hatálya alá tartozó, tengerfelügyelettel kapcsolatos műveletek azonban nem finanszírozhatók az ETHA-n keresztül.

(80)

Az adott ágazatok által működtetett információs rendszerek összekapcsolása szükségessé teheti azok saját finanszírozási mechanizmusainak koherens és az EUMSZ-szel összhangban történő mozgósítását. A tengeri területrendezés és a part menti övezetek integrált kezelése elengedhetetlen a tengeri területek és a part menti régiók fenntartható fejlődéséhez, és mindkettő hozzájárul az ökoszisztéma-alapú gazdálkodás céljaihoz, valamint a szárazföld és a tenger közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Ezek az eszközök fontosak a tengerpartjaink, tengereink és óceánjaink különböző hasznosításainak irányításához, fenntartható gazdasági fejlődésük lehetővé tételéhez és a határokon átnyúló beruházás ösztönzéséhez is, miközben a 2008/56/EK irányelv végrehajtása részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait. Javítani kell továbbá a tenger világára vonatkozó ismereteket, és az óceánok és a tengerek állapotára vonatkozó adatok gyűjtésének, ingyenes megosztásának, újrafelhasználásának és terjesztésének elősegítése révén ösztönözni kell az innovációt.

(81)

Az ETHA-nak támogatnia kell a tengeri ágazatokon és a tengerparti régiókon belüli fenntartható gazdasági növekedést, foglalkoztatást, innovációt és versenyképességet is. Különösen fontos a feltörekvő és a leendő tengeri ágazatokban a növekedést gátló szabályozási akadályok és készségbeli hiányosságok azonosítása, valamint azon műveletek meghatározása, amelyek a tengeri és a tengerügyi alkalmazásokban rejlő üzleti lehetőségek javításához szükséges technológiai innovációra irányuló beruházás előmozdítását célozzák.

(82)

Az ETHA-nak ki kell egészítenie az Unió és a tagállamok által nemzeti és annál alacsonyabb szinten a fenntartható gazdasági, társadalmi és területi fejlődésnek, valamint az óceánok, tengerek és tengerpartok védelmének és fenntartható használatának ösztönzése érdekében rendelkezésre bocsátott meglévő és jövőbeli pénzügyi eszközöket, illetve összhangban kell állnia azokkal, elősegítve az Európai Unió tagállamai és tengerparti régióik, szigeteik és legkülső régióik közötti együttműködés eredményesebbé tételét, a nemzeti és helyi projektek rangsorolásának és előrehaladásának figyelembevételével. Az ETHA-nak össze kell kapcsolódni a tengerügyi dimenzióra esetlegesen kiterjedő egyéb uniós szakpolitikákkal, különösen az ERFA-val, a KA-val, az Európai Szociális Alappal, valamint az 1291/2013/EU (16) európai parlamenti és tanácsi rendelet által létrehozott „Horizont 2020” programmal.

(83)

A KHP célkitűzéseinek globális szintű megvalósítása érdekében az Unió tevékeny szerepet vállal a nemzetközi szervezetek munkájában. Ezért elengedhetetlen, hogy az Unió hozzájáruljon a nyílt tengeren és a harmadik országok vizeiben található halászati erőforrások védelmének és fenntartható kiaknázásának biztosítását segítő említett szervezetek tevékenységeihez. A nemzetközi szervezetek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatás folyósítását az ETHA keretében kell folytatni az egyetlen alap logikáját követve.

(84)

A KHP-n belüli irányítás javítása és a tanácsadó testületek eredményes működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanácsadó testületek – a KHP-n belüli tanácsadó szerepük eredményes ellátása érdekében – elegendő és állandó pénzügyi támogatásban részesüljenek. Az egyetlen alap logikáját követve a tanácsadó testületek számára az ETHA keretében adott támogatásnak fel kell váltania a regionális tanácsadó testületek számára a 861/2006/EK rendelet alapján nyújtott támogatást.

(85)

Az ETHA-nak technikai segítségnyújtás révén meg kell könnyítenie az operatív program megvalósítását, többek között azzal, hogy előmozdítja az egyszerű és átlátható megvalósítást szolgáló innovatív megközelítések és gyakorlati módszerek alkalmazását. A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia a kapacitásépítés, az információterjesztés, a tapasztalatcsere és a helyi partnerségek közötti együttműködés támogatását célzó helyi halászati akciócsoportok európai hálózatának létrehozását is.

(86)

A jól működő partnerség és az uniós támogatás megfelelő előmozdítása érdekében biztosítani kell az uniós támogatásra vonatkozó lehető legszélesebb körű tájékoztatást és nyilvánosságot. Az ilyen tájékoztatásért és nyilvánosságért, valamint a Bizottságnak a meghozott intézkedésekre vonatkozó folyamatos tájékoztatásáért a támogatás irányításával kapcsolatos feladatokat ellátó hatóságok a felelősek.

(87)

Az e rendelet alapján finanszírozott valamennyi tevékenység tekintetében – megosztott és közvetlen irányítás keretében egyaránt – biztosítani kell az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét az ezen érdekek védelmére vonatkozó releváns jogszabályok megfelelő alkalmazásával, illetve gondoskodni kell arról, hogy a Bizottság és a tagállamok elvégezzék a megfelelő ellenőrzéseket.

(88)

Az 1380/2013/EU-rendeletben említett, a KHP-vel összefüggő sajátos feltételek kezelése, valamint a KHP szabályainak való megfeleléshez való hozzájárulás érdekében a kifizetési határidő megszakítására vonatkozóan az 13803/2013/EU rendeletben meghatározott szabályokon túlmenően további rendelkezéseket kell megállapítani. Ha egy tagállam vagy egy piaci szereplő nem tesz eleget a KHP szerinti kötelezettségeinek, vagy ha a Bizottság rendelkezésére álló bizonyítékok ilyen kötelezettségszegésre utalnak, a Bizottság számára óvintézkedésként lehetővé kell tenni a kifizetések határidejének a megszakítását.

(89)

A kifizetések határideje megszakításának lehetőségén kívül, valamint a nem támogatható kiadások kifizetése nyilvánvaló kockázatának elkerülése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a KHP-szabályoknak való tagállami megfelelés tekintetében észlelt súlyos hiányosságok esetén a kifizetéseket felfüggessze.

(90)

Minőségük javítása és eredményességük bizonyítása érdekében az operatív programokat monitoringnak és értékelésnek kell alávetni. A Bizottságnak létre kell hoznia egy közös monitoring- és értékelési rendszert, amely egyebek mellett azt is biztosítja, hogy a megfelelő adatok kellő időben rendelkezésre álljanak. Ezzel összefüggésben meg kell határozni a mutatók jegyzékét, és a Bizottságnak a konkrét célkitűzésekhez kapcsolódóan értékelnie kell az ETHA hatását.

(91)

Az operatív program végrehajtásának monitoringjáért az irányító hatóságnak és az e célra létrehozott monitoringbizottságnak közösen kell felelnie. E célból meg kell határozni a irányító hatóság és a monitoringbizottság felelősségi köreit. Az operatív program monitoringja részeként a végrehajtásról évente jelentést kell készíteni, és azt el kell juttatni a Bizottsághoz.

(92)

A finanszírozási lehetőségekre és a projektkedvezményezettekre vonatkozó információk hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében valamennyi tagállamnak elérhetővé kell tennie egy olyan honlapot vagy honlap-portált, amely tájékoztatást nyújt az operatív programról, beleértve az egyes operatív programok által támogatott műveletek felsorolását is. Valamennyi tagállam e célra kijelölt honlapjának elérhetőnek kell lennie egy hivatalos egységes uniós honlapról is, hogy a különböző tagállamokban élő polgárok könnyebben hozzáférhessenek az egyes tagállamok által közzétett információkhoz. Ezeknek az információknak ésszerű, közérthető és konkrét képet kell nyújtaniuk a nagyközönség és különösen az Unió adófizetői számára arról, hogy az ETHA keretében mire fordítják az uniós finanszírozást. E célkitűzésen felül a vonatkozó adatok közzétételének arra is kell szolgálnia, hogy további publicitást biztosítson az uniós finanszírozásra történő pályázás lehetőségéről. A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) alkalmazásának sérelme nélkül, az így közzétett információk között – a nemzeti joggal összhangban – természetes személyek nevei is feltüntethetők.

(93)

E rendelet bizonyos nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kérelmek befogadhatósági kritériumaihoz kapcsolódó időtartamnak, illetve ezen időtartam első és utolsó napjának a meghatározása tekintetében, a forrásoknak a közvetlen irányítás keretébe tartozó célok közötti indikatív elosztására vonatkozó százalékos arányok kiigazítása tekintetében, a higiéniára, az egészségvédelemre és a biztonságra vonatkozó beruházások, valamint a munkakörülményeket, a fedélzeti vagy a személyes felszereléseket érintő beruházásokhoz kapcsolódó támogatható működési költségek meghatározása tekintetében, a fenntartható halászati tevékenység keretében a tengeri biológiai sokféleség és a tengeri ökoszisztémák védelmét és helyreállítását célzó intézkedés keretében támogatható költségek meghatározása tekintetében, a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való, illetve fedélzeti beruházások támogatható költségeinek meghatározása tekintetében, a legkülső régiók sajátos hátrányos helyzetéből származó többletköltségek megállapítására vonatkozó kritériumok meghatározásának tekintetében, a tagállamok általi meg nem felelése a kifizetési határidők megszakítását vagy a kifizetések felfüggesztését kiváltó eseteinek meghatározása tekintetében, a pénzügyi korrekció alkalmazandó szintjének meghatározásához kapcsolódó kritériumok, valamint az átalányalapú vagy extrapolált pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumok meghatározása tekintetében, valamint a közös monitoring- és értékelés tartalmának és felépítésének meghatározása tekintetében.

(94)

Az 1198/2006/EK rendelettel létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre történő zökkenőmentes áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az átmeneti rendelkezések megállapítására vonatkozóan.

(95)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet alapján történő elfogadása során különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időszerű és megfelelő átadását.

(96)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők meghatározása érdekében:: a megosztott irányítás keretében a vállalások részére rendelkezésre álló összes forrásnak az egyes tagállamok szerinti éves bontása; az operatív programoknak és azok módosításainak jóváhagyása; az adatgyűjtési munkatervek jóváhagyása; a Bizottság kezdeményezésére megadott technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó éves munkaprogram elfogadása; a KHP keretében fennálló kötelezettségek megszegésére utaló bizonyítékok elismerése; annak elismerése, hogy valamely tagállam elmulasztotta teljesíteni a KHP keretében fennálló kötelezettségeit, az operatív program keretében folyósítandó időközi kifizetések teljes vagy részleges felfüggesztése, elismerés arra vonatkozóan, hogy valamely tagállam elmulasztotta teljesíteni a KHP keretében fennálló kötelezettségeit, pénzügyi korrekciók alkalmazása az adott operatív programhoz nyújtott uniós támogatás teljes vagy részleges visszavonása révén. A Bizottság e végrehajtási jogi aktusokat a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadja el.

(97)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan is:az operatív program egyes elemeinek megjelenítésére, az operatív program jóváhagyásának, benyújtásának és módosításának eljárási, formátumbeli és ütemezési szabályaira, a VI cím I. és II. fejezetéhez kapcsolódó éves munkaprogramra, a legkülső régiókra vonatkozó ellentételezési terv felépítésére, a közpénzből nyújtott támogatási intenzitás különböző százalékpontjai alkalmazására, a pénzügyi adatoknak a tagállamok által a Bizottsághoz való benyújtásakor alkalmazandó modellre, az egyes uniós proiritásokhoz kapcsolódó egyedi mutatók megállapítására, a tagállamok által elküldendő információkra, valamint a lehetséges adatforrások közötti szinergiákhoz szükséges adatokra vonatkozó szabályokra, az éves végrehajtási jelentések formátumára és megjelenésére, valamint az előzetes értékelési jelentésekben feltüntetendő elemekre vonatkozóan. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni és a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(98)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan is:: az Unió betartatással és ellenőrzéssel kapcsolatos tényleges prioritásainak elfogadása, illetve azok változásainak részletes meghatározása; az irányító hatóságok által szolgáltatott adatok megjelenítésére vonatkozó szabályok megállapítása; a művelettel kapcsolatos tájékoztatás, illetve közzététel technikai jellemzői, valamint az embléma kialakítására vonatkozó utasítások és a szín-szabványok meghatározása. Ezt a hatáskört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell gyakorolni. Az egyszerűbb és gyorsabb eljárás biztosítása érdekében a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(99)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani az operatív programok keretében finanszírozandó műveletek terjedelme és hatásai, valamint a halászati, az akvakultúra- és a tengeri ágazat fejlődése során felmerülő strukturális problémák és a tagállamok korlátozott pénzügyi forrásai miatt, az Unió szintjén azonban e célok a megfelelő prioritásokra irányított többéves pénzügyi támogatással jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(100)

Az e rendeletben meghatározott új támogatási rendszer a 2328/2003/EK rendelettel, a 861/2006/EK rendelettel, az 1198/2006/EK rendelettel, a 791/2007/EK rendelettel, az 1255/2011/EU rendelettel és az 1224/2009/EK rendelet 103. cikkével előírt rendszer helyébe lép. Ezért az említett rendeleteket és rendelkezést 2014. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni. Ez a rendelet nem érintheti azonban sem a Bizottság által az 1198/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását, illetve módosítását, sem pedig az említett segítségnyújtásra vonatkozó, 2013. december 31-én érvényben lévő egyéb jogi szabályozást.

(101)

Indokolt e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom rendelet alkalmazási időszakához igazítani. Ezért ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,

a)

a közös halászati politika;

b)

a tengerjoggal kapcsolatos vonatkozó intézkedések;

c)

a halászati és akvakultúra-területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztése; és

d)

az integrált tengerpolitika (ITP).

a)

a halászat és az akvakultúra versenyképességének, környezeti szempontú fenntarthatóságának, gazdasági életképességének és társadalmi felelősségvállalásának elősegítése;

b)

a KHP végrehajtásának előmozdítása;

c)

a halászati és akvakultúra-területek kiegyensúlyozott és inkluzív fejlesztésének előmozdítása;

d)

az uniós ITP oly módon történő kidolgozásának és végrehajtásának elősegítése, hogy a szakpolitika kiegészítse a kohéziós politikát és a KHP-t;

1.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat előmozdítása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

2.

A környezeti szempontból fenntartható, erőforrás-hatékony, innovatív, versenyképes és tudásalapú akvakultúra támogatása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

3.

A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása a következő konkrét célkitűzések révén:

4.

A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése a következő konkrét célkitűzések révén a gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a munkahelyteremtés előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság és a munkaerő mobilitás támogatásának biztosítása a halászattól és akvakultúrától függő part menti és szárazföldi halászati közösségekben, ideértve a tevékenységek diverzifikálását a halászaton belül, illetve az egyéb tengergazdasági ágazatok irányába.

5.

A piaci értékesítés és a feldolgozás támogatása az alábbi konkrét célkitűzések révén:

6.

Az ITP végrehajtásának elősegítése.

a)

az 1005/2008/EK rendelet (20) 42. cikke vagy az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének (1) bekezdése szerinti súlyos jogsértést követtek el;

b)

az 1005/2008/EK tanácsi rendelet 40. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerint az Unió IUU-hajókra vonatkozó listáján szereplő halászhajók vagy a rendelet 33. cikkében meghatározottak szerint nem együttműködő harmadik országnak minősülő ország lobogója alatt közlekedő hajók üzemeltetésében, irányításában vagy tulajdonlásában érintettek voltak;

c)

a közös halászati politika területét érintő szabályoknak az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott egyéb jogszabályban meghatározottak szerinti súlyos jogsértést követtek el; vagy

d)

a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 3. és 4. cikkében meghatározott bűncselekmények valamelyikét elkövették, abban az esetben, ha a gazdasági szereplők az e rendelet V. címének II. fejezete szerinti támogatásért folyamodnak.

a)

az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett időszakok meghatározása, amelyeknek arányosnak kell lenniük a súlyos jogsértés vagy bűncselekmény vagy csalás jellegével, súlyosságával, időtartamával vagy ismétlődésével, és amelyeknek legalább egyéves időtartamúnak kell lenniük;

b)

az e cikk (1) és (3) bekezdésében említett időszak kezdő és záró időpontja;

a)

a hajó halászati kapacitását növelő műveletek és a hajó halfelderítő képességét javító eszközök;

b)

új halászhajók építése vagy behozatala;

c)

a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetése vagy végleges beszüntetése, kivéve ha ez a rendelet másképp rendelkezik;

d)

felderítő halászat;

e)

üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása;

f)

közvetlen újratelepítés, kivéve, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

a)

a 6 450 000 EUR-t az Azori-szigetek és Madeira esetében,

b)

a 8 700 000 EUR-t a Kanári-szigetek esetében,

c)

az 12 350 000 EUR-t az EUMSZ 349. cikkében említett francia legkülső régiók esetében.

a)

az V. cím tekintetében, a 76. és 77. cikk kivételével:

b)

a 76. és a 77. cikk tekintetében:

c)

Minden intézkedés tekintetében az 1198/2006/EK rendelettel összhangban a korábbi költségvetési juttatások és a 861/2006/EK rendelettel összhangban lévő korábban felhasznált összegek.

a)

az erősségekre, a gyengeségekre, a lehetőségekre és a veszélyekre vonatkozó helyzetelemzés, valamint azoknak az igényeknek a feltárása, amelyekkel foglalkozni kell a program hatálya alá tartozó földrajzi területen, beleértve adott esetben a tengermedencét is;

Az elemzésnek az e rendelet 6. cikkében meghatározott releváns uniós prioritásokra kell épülnie, és adott esetben összhangban kell lennie a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet] 34. cikkében említett akvakultúra-ágazati többéves nemzeti stratégiai tervvel, valamint a jó környezeti állapotnak a tengervédelmi stratégiáról szóló 2008/56/EK keretirányelv 5. cikkében említett tengervédelmi stratégia kidolgozása és végrehajtása révén történő elérése érdekében tett lépésekkel. A munkahelyekkel, a környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innováció előmozdításával kapcsolatos konkrét igényeket az uniós prioritásokhoz viszonyítva kell értékelni annak érdekében, hogy a releváns területekhez kapcsolódó minden egyes prioritás szintjén sikerüljön megtalálni a legmegfelelőbb megoldásokat;

b)

a 1303/2013/EU rendelet 27. cikke szerinti stratégia ismertetése, amelynek be kell mutatnia, hogy:

c)

adott esetben a 92/43/EGK tanácsi irányelv (24) által létrehozott Natura 2000 területek speciális igényeinek, valamint annak ismertetése, hogy a program hogyan járul hozzá a 1380/2013/EU rendelet 8. cikkében előírt halállomány-helyreállítási területek hálózatának létrehozásához;

d)

az e rendelet 11. cikkében és IV. mellékletében említett alkalmazásában az egyedi előzetes feltételrendszer és adott esetben a 1303/2013/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett intézkedések értékelése;

e)

a1303/2013/EU rendelet22. cikke és II. melléklete szerinti eredményességmérési keret leírása;

f)

a kiválasztott intézkedések uniós prioritások szerinti felsorolása;

g)

az V. cím III. fejezete szerinti halászati és akvakultúra-területek kiválasztásához alkalmazott kritériumok felsorolása;

h)

az V. cím III. fejezete szerinti, a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákra vonatkozó kiválasztási kritériumok felsorolása;

i)

azokban a tagállamokban, ahol több mint 1 000 hajót lehet kisüzemi part menti halászatot folytató hajónak tekinteni, a kisüzemi part menti halászat fejlesztésére, versenyképességére és fenntarthatóságára vonatkozó cselekvési terv;

j)

az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési követelmények és értékelési terv, valamint a meghatározott igények kielégítéséhez szükséges intézkedések;

k)

az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkének figyelembevételével és az e rendelet 16. cikke (2) bekezdésében említett bizottsági végrehajtási jogi aktussal összhangban kialakítandó, a következőket tartalmazó finanszírozási terv:

l)

információ az európai strukturális és beruházási alapokkal és egyéb releváns uniós és tagállami finanszírozási eszközökkel való koordinációról és egymást kiegészítő jellegről;

m)

a az operatív program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

n)

a 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek jegyzéke és a partnerekkel folytatott konzultáció eredményei;

o)

a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, ellenőrzés révén megvalósuló fokozottabb szabálykövetés tekintetében és a 17. cikk (3) bekezdése alapján Bizottság által elfogadott aktuális prioritásokkal összhangban:

p)

a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, a fenntartható halászati gazdálkodásra vonatkozó adatgyűjtés tekintetében és az 199/2008/EK rendelet 3. cikkében említett többéves uniós programmal összhangban:

a)

az operatív programok jóváhagyása;

b)

az operatív programok módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát;

c)

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítási javaslatok benyújtása és jóváhagyása;

d)

a nemzeti adatgyűjtési munkatervek benyújtása.

a)

pénzeszközök átcsoportosítása az uniós prioritások között, amennyiben alacsonyabb összegű finanszírozában való részesülés esetén az átcsoportosított pénzeszközök nem haladják meg az adott uniós prioritásra elkülönített összeg 10 %-át;

b)

intézkedések vagy releváns művelettípusok, valamint a kapcsolódó információk és mutatók bevezetése vagy visszavonása,;

c)

az intézkedések részleteit érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is;

d)

a 20. cikk (3) bekezdésében említett módosítások, valamint a 18. cikk (1) bekezdése n) pontjában említett operatív programot érintő további módosítások.

a)

a finanszírozandó tevékenységek leírása és az egyes tevékenységekhez kapcsolódó célkitűzések, amelyeknek összhangban kell lenniük a 82. és a 85. cikkben meghatározott célkitűzésekkel. Tartalmaznia kell továbbá az egyes tevékenységekre előirányzott összegeket, az indikatív végrehajtási ütemtervet, valamint a végrehajtással kapcsolatos információkat;

b)

a pénzügyi támogatások és a kapcsolódó intézkedések esetében az alapvető értékelési kritériumok – amelyeket úgy kell meghatározni, hogy a lehető legjobban el lehessen érni az operatív program által kitűzött célokat –, valamint a társfinanszírozási arány felső határa.

a)

6 000 000 EUR, vagy

b)

a tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében meghatározott uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 15 %-a.

a)

az e fejezet keretében potenciálisan támogatható projektek életképességét értékelő megvalósíthatósági tanulmányok és tanácsadási szolgáltatások;

b)

szakmai tanácsadás a környezeti fenntarthatósággal, és elsősorban a halászati tevékenységek által a tengeri, a szárazföldi és az édesvízi ökoszisztémákra kifejtett kedvezőtlen hatások csökkentésével vagy lehetőség szerint megszüntetésével kapcsolatban;

c)

üzleti és marketingstratégiákra vonatkozó szakmai tanácsadás.

a)

olyan hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek létrehozását, amelyek egy vagy több független tudományos testületet és halászokat, illetve egy vagy több halászszervezetet tömörítenek, és amelyekben műszaki testületek is részt vehetnek;

b)

az a) pontban említett hálózatok, partnerségi megállapodások vagy szövetségek keretében végzett tevékenységeket.

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a közös projekteket, a gazdasági, technikai, szabályozási vagy tudományos jellegű ismeretek és az innovatív gyakorlatok terjesztését, valamint különösen a tengeri ökoszisztémával való fenntartható gazdálkodáshoz, a higiéniához, az egészségvédelemhez és a biztonsághoz, a tengeri ágazaton belüli tevékenységekhez, az innovációhoz és a vállalkozói készséghez kapcsolódó új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét az érdekelt felek között, beleértve a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító szervezeteket is, továbbá a nők halászközösségekben való nagyobb szerepvállalásának előmozdítását, valamint a part menti kisüzemi halászattal vagy partról történő halászattal foglalkozó, nem megfelelően képviselt csoportok támogatását;

c)

uniós, országos, regionális, illetve helyi szinten a halászok, a szociális partnerek és más érdekelt felek részvételével folytatott társadalmi párbeszéd előmozdítását.

a)

üzleti tervet nyújtanak be az új tevékenységeik kialakítására vonatkozóan;

b)

megfelelő szakmai készségekkel rendelkeznek, amelyek a 29. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján finanszírozott műveletek révén is elsajátíthatók.

a)

amelynek teljes hossza nem éri el a 24 métert;

b)

amely el van látva a tengeri halászatra alkalmas felszereléssel;

c)

amelynek kora 5 és 30 év között van; valamint

d)

amely olyan flottaszegmens része, amely az 1380/2013/EU rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett, halászati kapacitásra vonatkozó jelentés szerint egyensúlyban van az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

a)

bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkében említett tagállami sürgősségi intézkedések vagy az említett rendelet 7. cikkében szereplő védelmi intézkedések végrehajtásakor, a biológiai nyugalmi időszakokat is beleértve;

b)

fenntartható halászati partnerségi megállapodásoknak vagy azok jegyzőkönyveinek a meg nem újításakor;

c)

abban az esetben, ha az ideiglenes szüneteltetést az 1967/2006/EK tanácsi rendelet (26) szerint elfogadott gazdálkodási terv vagy a 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke alapján elfogadott többéves terv irányozza elő, mivel a halászati erőkifejtést – tudományos szakvélemény alapján – csökkenteni kell az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével vagy 2. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban lévő célkitűzések eléréséhez.

a)

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren; vagy

b)

azok a halászok, akik a tengeren az ideiglenes szüneteltetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 120 napig.

a)

a leselejtezés szerepel a 18. cikk szerinti operatív programban, valamint

b)

a végleges beszüntetést az 1380/2013/EU rendelet 35. cikke irányozza elő, amelyből az derül ki, hogy a flottaszegmenst nem hozták ténylegesen egyensúlyba az e szegmens számára rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

a)

azon uniós halászhajók tulajdonosai, amelyeket aktív hajókként lajstromoztak, és amelyek a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább évente 90 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren, vagy

b)

azok a halászok, akik a tengeren a végleges beszüntetés által érintett uniós halászhajó fedélzetén dolgoztak a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben évente legalább 90 napig.

a)

a kölcsönös kockázatkezelési alapot a tagállam illetékes hatósága a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b)

az alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében; és

c)

az alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

a)

a védelmi intézkedések és a regionalizáció kialakításához és végrehajtásához szükséges technikai és adminisztratív eszközök megtervezése, kidolgozása és monitoringja;

b)

az érdekelt felek részvétele és a tagállamok közti együttműködés a védelmi intézkedések és a regionalizáció megtervezésében és végrehajtásában.

a)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek javítják a halászeszközök méret- vagy fajszelektivitását;

b)

olyan fedélzeti beruházások, illetve olyan felszerelésbe való beruházások, melyek a kereskedelmi állományok nem szándékos kifogásának elkerülésével és csökkentésével vagy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke értelmében a kirakodásra váró nem szándékos fogások kezelésével elkerülhetővé teszik a visszadobásokat;

c)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek korlátozzák és amennyire lehetséges, elkerülhetővé teszik a halászat által az ökoszisztémákra vagy a tengerfenékre gyakorolt fizikai és biológiai hatásokat;

d)

beruházások olyan felszerelésekbe, amelyek megvédik a halászeszközöket és a fogásokat a 92/43/EGK tanácsi irányelv vagy a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) által védett emlősöktől és madaraktól, feltéve, hogy ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával, és valamennyi megfelelő intézkedésre sor kerül annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók fizikai sérülését.

a)

az uniós halászhajók azon tulajdonosai, akiknek a hajóit aktív hajókként lajstromozták, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig folytattak halászati tevékenységet a tengeren;

b)

azok a halászok, akik a kicserélendő halászeszközök tulajdonosai, és akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző két naptári évben legalább 60 napig dolgoztak halászhajó fedélzetén;

c)

a tagállam által elismert halászszervezetek.

a)

a halászok által a tengerből történő hulladékgyűjtés, például az elvesztett halászeszközök és a tengeri hulladék eltávolítása;

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése, telepítése vagy korszerűsítése, amelyek a tengeri állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

c)

hozzájárulás a tengeri biológiai erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy azok védelméhez;

d)

a NATURA 2000 területekhez, a 2008/56/EK irányelvben említett különleges védett területekhez és más különleges élőhelyekhez kapcsolódó, halászattal kapcsolatos tevékenységekre irányuló védelmi és gazdálkodási tervek készítése, beleértve tanulmányok készítését, a tervek létrehozását, monitoringját és naprakésszé tételét;

e)

a természetes élőhelyek, valamint a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban a NATURA 2000 területek kezelése, helyreállítása és monitoringja, a 92/43/EGK tanácsi irányelv szerint meghatározott, fontossági sorrendet követő intézkedési tervnek megfelelően;

f)

a 2008/56/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdésében említett területvédelmi intézkedések végrehajtása érdekében a védett tengeri területek kezelése, helyreállítása és monitoringja;

g)

a környezettudatosság növelése a halászok körében a tenger biológiai sokféleségének védelme és helyreállítása tekintetében.

h)

a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv által védett emlősök és madarak által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési rendszerek;

i)

a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását és előmozdítását célzó egyéb tevékenységekben, például a fenntartható halállományok támogatása céljából a tengeri és part menti élőhelyek helyreállításában való részvétel, beleértve ezek tudományos előkészítését és értékelését;

a)

a halászhajók szennyezőanyag-, illetve üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését és energiahatékonyságának növelését célzó felszerelésekbe való vagy fedélzeti beruházásokat. A halászeszközökbe való beruházások akkor is támogathatók, ha ez nem jár a halászeszközök szelektivitásának romlásával;

b)

energiahatékonysági auditokat és programokat;

c)

az alternatív meghajtórendszereknek és hajótest-kialakításnak a halászhajók energiahatékonyságához való hozzájárulását vizsgáló tanulmányok.

a)

a legfeljebb 12 méter teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye nem haladja meg a meglévő hajtóműét,

b)

az 12 és 18 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 20 %-kal kisebb, mint a meglévő hajtómű teljesítménye;

c)

az 18 és 24 méter közötti teljes hosszal rendelkező hajók esetében, feltéve, hogy az új vagy korszerűsített hajtómű kW-ban mért teljesítménye legalább 30 %-kal kisebb mint a meglévő hajtómű teljesítménye.

a)

1 500 000 EUR vagy

b)

az érintett tagállam által a 6. cikk (1), (2). és (5) bekezdésében uniós prioritásra előirányzott uniós pénzügyi támogatás 3 %-a.

a)

olyan beruházásokat, amelyek a halászati termékek értékét növelik, különösen annak lehetővé tételével, hogy a halászok maguk végezhessék el saját fogásaik feldolgozását, piaci forgalmazását és közvetlen értékesítését;

b)

a halászati termékek minőségét javító, innovatív fedélzeti beruházásokat.

a)

a humántőkének, a munkahelyteremtésnek és a társadalmi párbeszédnek a 29. cikk (1) és (2) bekezdésében említett előmozdítása céljából végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

b)

a 32. cikkben említett fedélzeti, illetve egyéni felszerelésekre irányuló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek mellett;

c)

a 38. és a 39. cikkben említett felszerelésekre és művelettípusokra irányuló beruházások, az ezekben a cikkekben meghatározott feltételek mellett;

d)

az energiahatékonyság és az éghajlatváltozás hatásai csökkentésének fokozása a 41. cikkben foglaltak szerint és az abban a cikkben megállapított feltételek mellett;

e)

a 42. cikkben említettek szerint a kifogott halak értékének növelésére és minőségének javítására szolgáló beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint;

f)

a 43. cikkben említett halászkikötőkben, menedékeken és kirakodóhelyeken végzett beruházások, az abban a cikkben meghatározott feltételek szerint.

a)

a 32., a 38., a 39., a 41. és a 42. cikkben szereplő, halászhajókra vonatkozó hivatkozások a kizárólag belvizeken működő hajókra vonatkozó hivatkozásokként értendők;

b)

a 38. cikkben szereplő, a tengeri környezetre vonatkozó hivatkozások a belvízi hajó működésének helye szerinti környezetre vonatkozó hivatkozásokként értendők.

a)

az e rendelet 40. cikke (1) bekezdése e) pontjának sérelme nélkül a halászati tevékenységek által érintett NATURA 2000 területek kezelését, helyreállítását és monitoringját, valamint a 60/2000/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (29) megfelelően a belvizek rehabilitációját, ideértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait is, adott esetben a belvízi halászok részvételével;

b)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építését, korszerűsítését vagy telepítését, amelyek a vízi állat- és növényvilág védelmét és gyarapodását szolgálják, beleértve ezek tudományos előkészítését, monitoringját és értékelését.

a)

olyan műszaki, tudományos vagy szervezeti ismeretek fejlesztése az akvakultúra-gazdaságokban, amelyek többek között csökkentik a környezetre gyakorolt hatást, mérsékelik a halliszttől és a halolajtól való függőséget, előmozdítják a fenntartható erőforrás-hasznosítást az akvakultúra területén, növelik az állatjólétet vagy új, fenntartható termelési módszereket segítenek elő;

b)

jó piaci potenciállal rendelkező új akvakultúrafajok, új vagy jelentősen tökéletesített termékek, új vagy továbbfejlesztett folyamatok, illetve új vagy tökéletesített irányítási és szervezési rendszerek kialakítása vagy piaci bevezetése;

c)

innovatív termékek vagy folyamatok technikai vagy gazdasági megvalósíthatóságának felmérése.

a)

az akvakultúrába való termelő beruházásokat;

b)

az akvakultúra-termelés és a termelt fajok diverzifikációját;

c)

az akvakultúra- telepek korszerűsítését, beleértve az akvakultúra-ágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítását;

d)

az állatok egészségét és jólétét érintő fejlesztéseket és korszerűsítéseket, beleértve olyan eszközök beszerzését is, amelyek a gazdaságoknak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgálják;

e)

a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentését vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozását, valamint az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelését célzó beruházásokat;

f)

az akvakultúra-termékek minőségének javítását vagy értékének növelését célzó beruházásokat;;

g)

az akvakultúrában használt, meglévő halastavaknak vagy lagúnáknak az iszap eltávolításával vagy az iszaplerakódás megelőzését célzó beruházásokkal történő helyreállítását;

h)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások jövedelmének kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén történő diverzifikációját.

i)

az akvakultúra-ágazati vállalkozások által a vízhasználatra és -minőségre gyakorolt hatás számottevő csökkentését eredményező beruházásokat, különösen azáltal, hogy – többek között multitrofikus akvakultúra-rendszerek alkalmazása révén – csökkentik a víz, illetve a felhasznált vegyszerek, antibiotikumok és más gyógyszerek mennyiségét, vagy javítják a kimeneti víz minőségét;

j)

olyan zárt akvakultúra-rendszerek fejlesztésének elősegítését, ahol az akvakultúra-termékeket zárt vízvisszaforgatásos rendszerekben tenyésztik, illetve termelik, ezzel minimálisra csökkentve a vízhasználatot;

k)

az energiahatékonyság növelését és az akvakultúra-ágazati vállalkozások megújuló energiaforrásokra való áttérésének előmozdítását célzó beruházásokat.

a)

az akvakultúra-gazdaságokat segítő gazdálkodásirányítási, helyettesítési és tanácsadási szolgáltatások létrehozását;

b)

műszaki, tudományos, jogi, környezetvédelmi vagy gazdasági természetű halgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások igénybe vételét.

a)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget az uniós és a nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, valamint a tengeri területrendezésre vonatkozó követelményeknek;

b)

a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) és a 92/43/EGK irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatokra;

c)

arra, hogy az akvakultúra-gazdaságok milyen gazdálkodásirányítás révén tehetnek eleget a víziállatok egészségére és jólétére, illetve a közegészségügyre vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályoknak;

d)

az uniós és a nemzeti jogszabályokon alapuló egészségvédelmi és biztonsági előírásokra;

e)

piaci értékesítési és üzleti stratégiákra.

a)

a szakmai képzést, az egész életen át tartó tanulást, a tudományos és technikai ismeretek és innovatív gyakorlatok terjesztését, az akvakultúra területét, valamint az akvakultúra-műveletek környezetre gyakorolt hatásának csökkentését érintő új szakmai készségek elsajátítását;

b)

a munkafeltételek javítását és a munkavégzés biztonságának előmozdítását;

c)

a hálózatépítést, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét az akvakultúra-ágazati vállalkozások vagy szakmai szervezetek és más érdekelt felek, többek között tudományos és műszaki testületek, vagy a férfiak és nők esélyegyenlőségét előmozdító testületek körében.

a)

az akvakultúra fejlesztésére leginkább alkalmas területek meghatározását és feltérképezését, adott esetben figyelemmel a területrendezési folyamatokra, valamint azon területek meghatározását és feltérképezését, amelyek esetében meg kell tiltani az akvakultúra-tevékenységeket, hogy e területek megőrizhessék az ökoszisztéma működésében betöltött szerepüket;

b)

az akvakultúra-telepek potenciáljának növeléséhez szükséges támogató létesítmények és infrastruktúrák javítását és fejlesztését, valamint az akvakultúra környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásának csökkentését, ideértve a területek tagosításával, az energiaellátással vagy a vízgazdálkodással kapcsolatos beruházásokat is;

c)

az akvakultúra súlyos károsodásának megelőzése céljából az illetékes hatóságok által – a 2009/147/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése alapján vagy a 92/43/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése alapján – meghozott és végrehajtott intézkedéseket;

d)

az illetékes hatóságok által a 2006/88/EK tanácsi irányelv (31) 10. cikkében előírtak szerinti elhullás vagy megbetegedések megnövekedett gyakoriságának észlelését követően hozott és végrehajtott intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet a mészhéjú állatokra vonatkozó olyan cselekvési tervek elfogadása, amelyek célja a mészhéjú állatok természetes telepeinek és a vízgyűjtő területeknek a védelme, helyreállítása és kezelése, ideértve a mészhéjú állatok tenyésztőinek a fenntartáshoz nyújtott támogatást is.

a)

megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciával rendelkeznek;

b)

első alkalommal hoznak létre akvakultúra-ágazati mikro- vagy kisvállalkozást ilyen vállalkozás vezetőiként;

c)

akvakultúra-tevékenységeik fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be.

a)

az akvakultúrában alkalmazott hagyományos termelési módszerekről az ökológiai akvakultúrára való áttérést a834/2007/EK tanácsi rendelet (32) értelmében, valamint a 710/2009/EK bizottsági rendeletnek (33) megfelelően;

b)

a 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) létrehozott uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerekben (EMAS) való részvételt.

a)

az (1) bekezdés a) pontja alapján támogatható műveletek esetében a hagyományosról az ökológiai termelésre való áttérés időszakában felmerült bevételkiesés vagy többletköltségek, vagy

b)

az (1) bekezdés b) pontja alapján támogatható műveletek esetében az EMAS alkalmazásából és az abban való részvétel előkészítéséből adódó többletköltségek.

a)

a NATURA 2000 területeknek a 92/43/EGK irányelvvel és a 2009/147/EK irányelvvel összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi elvárásokkal összeegyeztethető és egyedi gazdálkodásirányítási követelmények hatálya alá tartozó akvakultúra-módszereket;

b)

a víziállatok ex situ védelmében és szaporításában való részvételhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, a hatóságok által vagy a felügyeletük alatt kidolgozott, állományvédelemre és a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló programok keretében;

c)

akvakultúra-műveleteket, többek között a környezet és a biológiai sokféleség megőrzését és javítását, valamint a tájképnek és az akvakultúra-övezetek hagyományos tulajdonságainak megóvását.

a)

a szennyeződés több mint négy egymást követő hónapon át tart, vagy

b)

a lehalászás felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a lehalászás felfüggesztését megelőző három naptári évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 25 %-át.

a)

az akvakultúrában előforduló betegségekkel szembeni védekezéssel és az azok felszámolásával kapcsolatos költségeket, ideértve a mentesítési tervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges műveleti költségeket is, a 2009/470/EK tanácsi határozattal (35) összhangban;

b)

általános és fajspecifikus bevált gyakorlatok vagy az akvakultúra területét érintő biológiai biztonságra, illetve állat-egészségügyi és állatjóléti követelményekre vonatkozó magatartási kódexek kidolgozását;

c)

az akvakultúra állatgyógyászati készítményektől való függésének csökkentését célzó kezdeményezéseket;

d)

az állatgyógyászati készítmények megfelelő alkalmazásának előmozdítása céljából végzett állatgyógyászati vagy gyógyszerészeti tanulmányokat, valamint az akvakultúrában előforduló állatbetegségekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok terjesztését és cseréjét;

e)

a tagállamok által elismert állat-egészségvédelmi csoportok létrehozását és működtetését az akvakultúra-ágazatban;

f)

a puhatestű-tenyésztők ellentételezését abban az esetben, amikor tevékenységüket rendkívüli, tömeges állománypusztulás miatt ideiglenesen fel kell függeszteniük, ha a mortalitás meghaladja a 20 %-ot, illetve ha a tevékenység felfüggesztése miatti veszteség – az érintett vállalkozásnak a tevékenység felfüggesztését megelőző három évi átlagos forgalma alapján számítva – meghaladja a vállalkozás éves forgalmának 35 %-át.

a)

természeti katasztrófák;

b)

kedvezőtlen időjárási jelenségek;

c)

a vízminőségben és -mennyiségben beállt olyan hirtelen változás, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség;

d)

az akvakultúrában előforduló olyan betegségek, illetve a termelő létesítmények olyan hibája vagy megrongálódása, amelyért a gazdasági szereplőt nem terheli felelősség.

a)

biztosítják a halászati és az akvakultúra-ágazatnak a part menti és belvízi halászati területek és akvakultúra-területek fenntartható fejlesztésében való lehető legnagyobb mértékű részvételét;

b)

biztosítják, hogy a helyi közösségek teljes mértékben kiaknázzák a tengeri, part menti és belvízi területek fejlesztésében rejlő lehetőségeket és részesüljenek azok előnyeiből, és különösen hozzájárulnak – változatos infrastruktúra kialakítása révén – a kisebb és a hanyatló halászkikötők tengeri potenciáljának maximalizálásához.

a)

a főbb érdekelt felek – többek között a magánszféra, a közszféra és a civil társadalom – kiegyensúlyozott képviselete révén tükrözniük kell stratégiájuk leghangsúlyosabb elemeit és az adott terület társadalmi-gazdasági szerkezetét;

b)

biztosítaniuk kell a halászati és/vagy az akvakultúra-ágazat érdemi képviseletét.

a)

előkészítő támogatás;

b)

a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása;

c)

együttműködési tevékenységek;

d)

működési költségek és szervezési tevékenységek;

a)

a halászati és az akvakultúra-ágazati ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott érték teremtése, munkahelyek létrehozása, a fiatalok bevonzása és az innováció ösztönzése;

b)

a kereskedelmi halászaton belüli vagy kívüli diverzifikáció, egész életen át tartó tanulás és munkahelyteremtés a halászati és akvakultúra-területeken;

c)

a halászati és akvakultúra- területek környezeti értékeinek javítása és kiaknázása, ideértve az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló műveleteket is;

d)

a halászati és akvakultúra-területeken a társadalmi jólét és a kulturális örökség, többek között a halászati, az akvakultúrán belüli és a tengeri kulturális örökség támogatása;

e)

a halászati közösségek helyi fejlesztésben betöltött szerepének, valamint a helyi halászati erőforrások és a tengeri tevékenységek irányításának megerősítése.

a)

területek közötti vagy transznacionális együttműködési projektek;

b)

előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy projekt végrehajtását készítik elő.

a)

a tárolási támogatás összege nem haladhatja meg a szóban forgó termékek stabilizálásához és tárolásához szükséges intézkedések technikai és pénzügyi költségeinek összegét;

b)

a tárolási támogatásra jogosult mennyiségek nem haladják meg az érintett termékek termelői szervezet által évente értékesítésre kínált mennyiségének 15 %-át;

c)

az évente nyújtott pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a termelői szervezet tagjai által a 2009 és 2011 közötti időszakban forgalomba hozott termékek éves átlagértékének 2 %-át.

a)

a technikai költségeket minden évben az adott termékek stabilizálásához és a tárolásához szükséges intézkedésekhez kapcsolódó közvetlen költségek alapján kell kiszámítani;

b)

a pénzügyi költségeket minden évben az egyes tagállamokban évente megállapított kamatlábat alkalmazva kell kiszámítani;

a)

a 1379/2013/EU rendelet II. fejezetének II. szakaszával összhangban elismert termelői szervezeteknek, termelői szervezetek társulásainak vagy ágazatközi szervezeteknek a létrehozása;

b)

új piacok felkutatása és a forgalomba hozatali feltételek javítása többek között az alábbi halászati és akvakultúra termékek esetében:

c)

a minőség javítása és a hozzáadott érték emelése a következők megkönnyítése révén:

d)

a termelés és a piacok átláthatóságához való hozzájárulás, valamint piackutatások lebonyolítása és az Unió importfüggőségéről szóló tanulmányok készítése;

e)

a halászati és akvakultúra-termékek nyomonkövethetőségéhez való hozzájárulás, valamint adott esetben a 1379/2013/EU rendeletben említett uniós ökocímke kidolgozása a halászati és akvakultúra-termékek tekintetében;

f)

az uniós joggal összeegyeztethető szerződésminták kidolgozása a kkv-k számára;

g)

olyan regionális, nemzeti vagy transznacionális kommunikációs és promóciós kampányok lebonyolítása, amelyek célja, hogy a nyilvánosság körében ismertebbé tegyék a fenntartható halászati és akvakultúra-termékeket.

a)

energiamegtakarítással járnak, vagy csökkentik a környezeti hatásokat, ideértve a hulladékkezelést is;

b)

javítják a biztonságot, a higiénés, egészségügyi és a munkakörülményeket;

c)

támogatják az emberi fogyasztásra nem alkalmas, kifogott kereskedelmi halak feldolgozását;

d)

a fő feldolgozási tevékenységek során keletkező melléktermékek feldolgozására vonatkoznak;

e)

az ökológiai akvakultúra-termékeknek a 834/2007/EK rendelet 6. és 7. cikkében előírtak szerinti feldolgozására vonatkoznak;

f)

új vagy továbbfejlesztett termékekhez, új vagy továbbfejlesztett eljárásokhoz, illetve új vagy továbbfejlesztett gazdálkodási és szervezési rendszerekhez vezetnek.

a)

harmadik országok hajói fogtak, a Venezuela lobogója alatt közlekedő, uniós vizeken tevékenykedő halászhajók kivételével;

b)

olyan uniós halászhajók fogtak, amelyeket nem az (1) bekezdésben említett régiók valamely kikötőjében lajstromoztak;

c)

harmadik országokból hoztak be.

a)

olyan természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek termelési eszközök igénybevételével halászati vagy akvakultúra-termékeket állítanak elő forgalomba hozatali céllal;

b)

az (1) bekezdésben említett régiók kikötőiben lajstromozott és a régiókban üzemeltetett hajók tulajdonosai vagy üzemeltetői, illetőleg az ilyen tulajdonosok vagy üzemeltetők társulásai;

c)

a feldolgozó- és a piaci értékesítési ágazat gazdasági szereplői, vagy e gazdasági szereplők társulásai.

a)

az egyes halászati és akvakultúra-termékek vagy termékkategóriák esetében az érintett régiók sajátos hátrányaiból adódó többletköltségeket; valamint

b)

minden olyan egyéb állami intervenciós intézkedést, amely a többletköltségek mértékét befolyásolja.

a)

technológia beszerzése, üzembe helyezése és/vagy fejlesztése, ideértve a számítógépes hardvereket és a szoftvereket, a hajófelderítési rendszereket (VDS), a zártláncú televíziós rendszereket (CCTV) és az olyan IT-hálózatokat, amelyek lehetővé teszik egyrészt a halászattal kapcsolatos adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését, (az ellenőrzéssel kapcsolatos honlapokon keresztüli) bemutatását, cseréjét, valamint az ezen adatokkal kapcsolatos kockázatkezelést, másrészt pedig a halászattal kapcsolatos adatokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsere-rendszerekkel való összeköttetéseket;

b)

a halászatban és a halászati termékek piaci értékesítésében részt vevő piaci szereplők és a megfelelő tagállami és uniós hatóságok közötti adattovábbítást lehetővé tévő elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése, ideértve az elektronikus adatrögzítési és jelentéstételi rendszerekhez (ERS), a hajómegfigyelési rendszerekhez (VMS) és az ellenőrzési célokra használt automatikus azonosító rendszerekhez (AIS) szükséges berendezéseket is;

c)

a halászati és akvakultúra-termékeknek az 1224/2009/EK rendelet 58. cikkében meghatározott nyomonkövethetőségéhez szükséges elemek, többek között számítógépes hardverek és szoftverek fejlesztése, beszerzése és üzembe helyezése;

d)

a tagállamok közötti adatcserét és adatelemzést elősegítő programok végrehajtása;

e)

járőrhajók, repülőgépek és helikopterek korszerűsítése és beszerzése, amennyiben azokat éves szinten a használat teljes idejének legalább 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

f)

egyéb ellenőrző eszközök beszerzése, ideérve a motorteljesítmény mérését lehetővé tevő készülékeket és a súlymérő berendezéseket is;

g)

innovatív ellenőrzési és monitoringrendszerek fejlesztése és a halászat ellenőrzésével kapcsolatos kísérleti projektek végrehajtása, ideértve a halak DNS-elemzését vagy az ellenőrzéshez kapcsolódó weboldalak fejlesztését is;

h)

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet képzési és csereprogramjai, ideértve a tagállamok közöttieket is;

i)

az elvégzett ellenőrzéseknek, valamint az illetékes hatóságoknál a monitoring, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységek ellátása során felmerült költségeknek a költség-haszon elemzése és értékelése;

j)

az olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a halászok, a többi szereplő (például az ellenőrök, államügyészek és bírák) és a közvélemény tájékozottságának javítása a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem szükségességéről és a közös halászati politika szabályainak végrehajtásáról;

k)

olyan műveleti költségek, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke szerinti egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, valamint a 768/2005/EK tanácsi rendelet (37) 15. cikke szerinti koordinált ellenőrzés hatálya alá tartozó állományokat érintő szigorított ellenőrzések elvégzése kapcsán merülnek fel;

l)

olyan programok, amelyek az 1224/2009/EK rendelet 102. cikkének (4) bekezdésével összhangban létrehozott cselekvési terv végrehajtásához kapcsolódnak, a felmerülő működési költségekre is kiterjedően.

a)

a tudományos elemzés céljából és a közös halászati politika végrehajtása érdekében történő adatgyűjtés, -kezelés és -felhasználás;

b)

nemzeti, transznacionális és a tagállami szint alatti többéves mintavételi programok, feltéve hogy azok a közös halászati politika hatálya alá tartozó állományokra vonatkoznak;

c)

a kereskedelmi halászat és a szabadidős halászat és horgászat tengeri megfigyelése, ideértve a tengeri élőlények, így a tengeri emlősök és madarak járulékos fogásának monitoringját;

d)

tengeren végzett kutatási felmérések;

e)

a tagállamok és a regionális hatóságok képviselőinek a részvétele, azoknak a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek az ülésein, amely szervezetekben az Unió szerződő fél vagy megfigyelő vagy a nemzetközi testületeknek a tudományos szakvéleményeket kibocsátóülésein;

f)

az adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése, valamint kísérleti projektek végrehajtása a már létező adatgyűjtési és adatkezelési rendszerek fejlesztése céljából.

a)

a 1303/2013/EU rendelet 59. cikkének (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)

az információterjesztést, a kapacitásépítést, a bevált gyakorlati módszerek cseréjét, valamint a tagállam területén működő helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó nemzeti hálózatok létrehozását.

a)

az integrált tengerfelügyelet, ezen belül is különösen az EU tengeri területeinek felügyeletére szolgáló közös információ megosztás;

b)

az e rendelet37. cikkét nem érintve, a tengeri környezet, ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek –védelmének és a tengeri és a part menti erőforrások fenntartható felhasználásának az előmozdítása, valamint a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határainak részletesebb meghatározása, különösen a 2008/56/EK irányelv keretében.

a)

tevékenységek, amelyek hozzájárulnak az integrált tengerfelügyelet – és ezen belül is különösen a közös információmegosztási környezet – célkitűzéseinek az eléréséhez;

b)

a tengeri környezet – ezen belül is mindenekelőtt annak biológiai sokfélesége –, valamint a védett tengeri területek, például a Natura 2000 területek védelme a 92/43/EGK és a 2009/14/EK irányelvben megállapított kötelezettségekkel összhangban;

c)

a tengeri környezet állapotával kapcsolatos ismeretek javítása, annak érdekében, hogy - összhangban a szóban forgó irányelvben előirányzott kötelezettségekkel - létre lehessen hozni a 2008/56/EK irányelvben előírt monitoring programokat és intézkedési programokat.

a)

előmozdítsa az integrált irányítás kidolgozását és végrehajtását a tengerpolitikai és a tengerpartokkal kapcsolatos kérdések területén, mindenekelőtt az alábbiak révén:

b)

a meglévő eszközöket és kezdeményezéseket szem előtt tartva és azokra építve hozzájáruljon a különböző tengeri ágazatok és/vagy ágazati politikák számára kölcsönösen kedvező ágazatközi kezdeményezések – például az alábbiak – kidolgozásához:

c)

a feltörekvő és ígéretes tengeri ágazatokon belül, valamint az Unió part menti, elszigetelt és legkülső régióiban támogassa a fenntartható gazdasági növekedést, a foglalkoztatást, az innovációt és az új technológiákat, a már kialakult ágazati és nemzeti tevékenységeket kiegészítve;

d)

előmozdítsa a tengeri környezet, különösen annak biológiai sokfélesége és a védett tengeri területek – például a Natura 2000 területek – védelmét és a tengeri és part menti erőforrások fenntartható felhasználását, valamint részletesebben meghatározza a tengeri környezetre hatást gyakorló emberi tevékenységek fenntarthatósági határait, összhangban a jó környezeti állapot elérésére és fenntartására irányuló, a 2008/56/EK irányelv által előírt célkitűzéssel.

a)

tanulmányok készítése;

b)

projektek lebonyolítása, beleértve a kísérleti projekteket és az együttműködési projekteket;

c)

a nyilvánosság tájékoztatása és a bevált gyakorlatok megosztása, figyelemfelhívó kampányok és az azokhoz kapcsolódó kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységek, például a népszerűsítő kampányok és rendezvények, weboldalak létrehozása és fenntartása, az érdekelteket tömörítő platformok létrehozása;

d)

konferenciák, szemináriumok, fórumok és műhelyfoglalkozások lebonyolítása;

e)

koordinációs tevékenységek, ideértve az információmegosztó hálózatokat és a tengermedencékre vonatkozó stratégiák kidolgozásának támogatását;

f)

olyan IT-rendszerek és hálózatok fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása, amelyek lehetővé teszik az adatok gyűjtését, nyilvántartását, validálását, elemzését és cseréjét, az azokra vonatkozó mintavételi módszerek fejlesztését, valamint az ágazatközi adatcsererendszerekkel való összeköttetéseket;

g)

képzési projektek az ismeretek fejlesztésére, szakmai képesítések, valamint a tengeri ágazatban a szakmai fejlődés előmozdítására irányuló intézkedések;

a)

az integrált tengerfelügyeletet célzó olyan technikai eszközök kialakítása és alkalmazása, amelyek elősegítik egy közös információmegosztási környezet telepítését, üzemeltetését és karbantartását; e rendszer célja, hogy – figyelemmel az ágazati politikák felügyeletre vonatkozó legújabb irányvonalaira, és adott esetben hozzájárulva azok szükségszerű fejlődéséhez – a felhasználói közösségek összekapcsolása révén előmozdítsa a tengerfelügyelettel kapcsolatos információk ágazatközi és határokon átnyúló cseréjét;

b)

a tengeri területrendezésnek és a part menti övezetek integrált kezelésének a fejlesztését célzó, a tagállamok vagy a régiók közötti koordinációs és együttműködési tevékenységek, ideértve az adatmegosztási, monitoring és értékelési tevékenységekkel kapcsolatos rendszerekkel és gyakorlatokkal összefüggő kiadásokat, a szakértői hálózatok létrehozását és működtetését, valamint olyan program kidolgozását, amelynek célja, hogy kiépítsék a tengeri területrendezés megtervezéséhez szükséges tagállami kapacitásokat;

c)

tengeri megfigyelőrendszerek, valamint egy olyan működőképes európai tengeri megfigyelési és adathálózati rendszer megtervezéséhez, létrehozásához és üzemeltetéséhez szükséges technikai eszközök társfinanszírozására, beszerzésére és fenntartására irányuló kezdeményezések, amely rendszer célja, hogy az érintett tagállami és/vagy nemzetközi intézmények közötti együttműködés révén elősegítse a tengerekkel kapcsolatos adatok és ismeretek gyűjtését, megszerzését, összeállítását, feldolgozását, minőségellenőrzését, újrafelhasználását és terjesztését.

a)

tudományos szakvélemények gyűjtése, kezelése és terjesztése a közös halászati politika keretében;

b)

meghatározott ellenőrzési és végrehajtási intézkedések a közös halászati politika keretében;

c)

nemzetközi szervezeteknek nyújtott önkéntes hozzájárulások;

d)

tanácsadó testületek;

e)

a piacra vonatkozó ismeretek;

f)

a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó kommunikációs tevékenységek.

a)

a közös halászati politika végrehajtásához és továbbfejlesztéséhez szükséges tanulmányok és kísérleti projektek, beleértve a fenntartható halászati és akvakultúra-gazdálkodási módszerek alternatív típusaival foglalkozó tanulmányokat és projekteket is, többek között a tanácsadó testületekben;

b)

tudományos testületek – többek között állományfelméréssel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testületek –, független szakértők és kutatóintézetek általi tudományos szakvéleményezés és tanácsadás;

c)

szakértők részvétele a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki kérdéseket megvitató olyan munkacsoportokban, mint a HTMGB, valamint nemzetközi tanácsadó testületekben és olyan találkozókon, ahol halászati és akvakultúra szakértők közreműködése szükséges;

d)

az 199/2008/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti tengerkutatási felmérések olyan területeken, ahol az uniós hajók a 1380/2013/EU rendelet 31. cikkében hivatkozottak szerinti, fenntartható halászati partnerségi megállapodások alapján folytatnak halászati tevékenységet;

e)

az adatgyűjtéssel, adatkezeléssel és adatfelhasználással, a halászati szakértők találkozóinak szervezésével és lebonyolításával, a halászattal kapcsolatos tudományos és műszaki szakértelemhez kapcsolódó éves munkaprogramok igazgatásával, az adatlehívások és az adatkészletek feldolgozásával, valamint a tudományos szakvéleményezést és -tanácsadást célzó előkészítő munkával kapcsolatos szolgáltatásokkal összefüggésben a Bizottságnál felmerült kiadások;

f)

a tagállamok között az adatgyűjtés területén folytatott együttműködési tevékenységek, ideértve a különböző regionális érdekelt feleket is, valamint ideértve az adatok tárolására, kezelésére és felhasználására szolgáló regionális adatbázisok létrehozását és működtetését is; ezek az adatbázisok elősegítik a regionális együttműködést, eredményesebbé teszik az adatgyűjtési és adatkezelési tevékenységeket, valamint bővítik a halászati gazdálkodást támogató tudományos szakismereteket.

a)

az ugyanazon földrajzi területen található több tagállam általi közös járőrhajó-, repülőgép- és helikopter-beszerzés és/vagy -bérlés, amennyiben a járműveket évente legalább az összes használati idő 60 %-ában a halászat ellenőrzésére használják;

b)

az új ellenőrzési technológiák, valamint az adatcserére vonatkozó eljárások értékelésével és kifejlesztésével összefüggő kiadások;

c)

a közös halászati politika végrehajtásának Bizottság által végzett ellenőrzésével és értékelésével kapcsolatos valamennyi műveleti költség, különös tekintettel a hitelesítési, ellenőrzési és auditálási kiküldetésekre, a bizottsági tisztviselők felszerelésére és képzésére, az ülések megszervezésére vagy az azokon való részvételre, beleértve az információk és a bevált módszerek, tanulmányok, IT szolgáltatások és eszközök tagállamok közötti cseréjét, valamint a 1224/2009/EK rendelet IX. és X. címében meghatározott ellenőrzési eszközök Bizottság általi bérlését vagy vásárlását is.

a)

a halászati tevékenységek monitoringját, ellenőrzését és felügyeletét végző személyzet nemzetközi képzési programjai;

b)

olyan kezdeményezések – a szemináriumokat és médiaeszközöket is beleértve –, amelyek célja a jogszabályok és a kapcsolódó ellenőrzések értelmezésének egységesítése az Unióban.

a)

az ENSZ szervezeteinek nyújtott pénzügyi hozzájárulás, továbbá bármely, a tengerjog területén működő nemzetközi szervezetnek nyújtott önkéntes finanszírozás;

b)

új nemzetközi szervezetek előkészítéséhez vagy az Unió érdekében álló új nemzetközi szerződések előkészítéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

c)

nemzetközi szervezetek által végzett, az Uniónak különösen érdekében álló munkához vagy programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

d)

bármely olyan tevékenységhez (többek között a szerződő felek munkájához, informális vagy rendkívüli üléseihez) nyújtott pénzügyi hozzájárulások, amely érvényre juttatja az Unió nemzetközi szervezetekben képviselt érdekeit, és megerősíti az e szervezetekben tagsággal rendelkező partnereivel való együttműködését. Ebben az tekintetben, amennyiben a harmadik országok képviselőinek a nemzetközi fórumok és szervezetek keretében megvalósuló tárgyalásokon és üléseken való jelenléte az Unió érdekében áll, részvételük költségeit az ETHA fedezheti.

a)

a KHP-hoz és az ITP-hez kapcsolódó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit, ideértve:

b)

az ETHA támogathatja a Bizottság által az értekezletekre meghívott szakértőknek és az érdekelt felek meghívott képviselőinek az utazási és szállásköltségeit;

c)

valamint támogathatja az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikáció költségeinek fedezését is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

a)

a 1303/2013/EU rendelet 58. cikkében (meghatározott technikai segítségnyújtási intézkedéseket;

b)

fenntartható halászati tárgyú megállapodások előkészítését, monitoringját és értékelését, valamint az Unió részvételét regionális halászati gazdálkodási szervezetekben; az érintett intézkedések magukban foglalhatják tanulmányok, ülések, szakértői találkozók lebonyolítását, az ideiglenes személyzettel kapcsolatos kiadások fedezését, tájékoztatási tevékenységeket és bármilyen egyéb igazgatási költség vagy a Bizottság általi tudományos vagy műszaki segítségnyújtással kapcsolatos kiadások fedezését.

c)

a helyi halászati akciócsoportok – kapacitásépítést, információterjesztést, a tapasztalatok és a bevált módszerek cseréjét, valamint a helyi halászati akciócsoportok közötti együttműködés támogatását célzó – európai hálózatának létrehozását. A hálózat együttműködik az ERFA és az ESZA és az EMVA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

a)

a 67. cikkben említett tárolási támogatás esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

b)

a 70. cikkben említett ellentételezési rendszer esetében a támogatható közkiadások 100 %-a;

c)

a 33. cikkben, a 34. cikkben és a 41. cikk (2) bekezdésében említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 50 %-a;

d)

a 76. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 70 %-a;

e)

a 76. cikk (2) bekezdésének a)–d) és f)–k) pontjában említett támogatás esetében a támogatható közkiadások 90 %-a;

f)

a 77. cikkben említett támogatás esetében a támogatható kiadások 80 %-a;

a)

a kedvezményezett közjogi szerv vagy általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozás az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a támogatást ilyen szolgáltatások működtetéséhez nyújtják;

b)

a művelet a 67. cikkben említett tárolási támogatáshoz kapcsolódik;

c)

a művelet a 70. cikkben említett ellentételezési rendszerhez kapcsolódik;

d)

a művelet a 77. cikkben említett adatgyűjtéshez kapcsolódik;

e)

a művelet a 33. vagy 34. cikk szerinti támogatáshoz vagy az 54., 55., vagy 56. cikk szerinti ellentételezésekhez kapcsolódik;

f)

a művelet a 80. cikkben említett, az ITP-re vonatkozó intézkedésekhez kapcsolódik.

a)

a művelet végrehajtása az V. cím I., II., vagy IV. fejezetének értelmében történik, és megfelel az összes alábbi kritériumnak:

b)

a művelet végrehajtása az V. cím III. fejezetének értelmében történik és megfelel az e bekezdés i., ii. vagy iii. alpontjában említett kritériumoknak, valamint az eredményei nyilvánosan hozzáférhetők.

a)

minden év március 31-éig közölnie kell a Bizottsággal az előző naptári év végéig történő finanszírozásra kiválasztott műveletekre vonatkozó releváns kumulatív adatokat, ideértve mind a kedvezményezett, mind pedig a művelet kulcsfontosságú jellemzőit.

b)

biztosítania kell a programok ismertté tételét oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő testületeket és az érintett nem kormányzati szervezeteket – beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is – a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;

c)

biztosítania kell a műveleti program ismertté tételét azáltal, hogy az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt tájékoztatja az Uniónak a programban játszott szerepéről.

a)

az e rendelet 10. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek kedvezményezett általi megsértését magában foglaló eset érint egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, és a kötelezettségszegést a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

b)

a közös halászati politika keretébe tartozó szabályok tagállam általi súlyos be nem tartásának esetei érintenek egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadást, és ez a kifizetés az e rendelet 101. cikke szerinti felfüggesztéséhez vezetett, illetve ha az érintett tagállam továbbra sem bizonyítja, hogy megtette a szükséges korrekciós intézkedéseket az alkalmazandó szabályok jövőbeli betartásának és végrehajtásának biztosítása érdekében.

a)

a KHP és ITP terén elért haladás és eredmények bemutatása, az általános hatás vizsgálata, valamint az ETHA-ból finanszírozott műveletek eredményességének, hatékonyságának és relevanciájának értékelése;

b)

a KHP és ITP célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

c)

a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos általános tanulási folyamat támogatása;

d)

az ETHA-ból finanszírozott műveletek szilárd, tényalapú, a döntéshozatali folyamatot támogató értékelésének biztosítása.

a)

a program jóváhagyására vonatkozó döntést követő hat hónapon belül – a vele folytatott konzultációt követően – jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait; a kiválasztási kritériumokat a programozási szükségleteknek megfelelően felül kell vizsgálni;

b)

megvizsgálja a program értékelési tervével kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

c)

megvizsgálja a program keretében az egyedi előzetes feltételrendszer teljesítésével kapcsolatban végrehajtott intézkedéseket;

d)

a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja a végrehajtásról szóló éves jelentéseket;

e)

megvizsgálja a férfiak és nők közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség előmozdítását célzó intézkedéseket, beleértve a fogyatékos személyek hozzáférését.

a)

a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontása;

b)

az értékelési tervvel összefüggésben végrehajtott tevékenységek összefoglalója;

c)

az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésében említett súlyos jogsértési esetekre vonatkozó információk, valamint az azokra válaszul tett fellépések, továbbá az e rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek és korrekciós intézkedések be nem tartása;

d)

az e rendelet 41. cikke (10) bekezdésének való megfelelés érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információ;

e)

a kedvezményezettekkel kapcsolatos adatoknak az e rendelet V. mellékletében előírt közzététele érdekében tett fellépésekkel kapcsolatos információk, természetes személyek esetében a nemzeti joggal összhangban, beleértve az esetlegesen alkalmazandó küszöbértékeket is.

a)

egységes honlap vagy egységes webportál létrehozása, amely tájékoztatást nyújt az egyes tagállamok operatív programjáról és hozzáférést biztosít azokhoz;

b)

a lehetséges kedvezményezettek tájékoztatása az operatív program finanszírozási lehetőségeiről;

c)

az ETHA szerepének és eredményeinek terjesztése az uniós polgárok körében a partnerségi megállapodások, operatív programok és műveletek eredményeiről és hatásáról szóló tájékoztatási és kommunikációs intézkedések révén.

d)

annak biztosítása, hogy a közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosítását célzó intézkedések összefoglalása – ideértve mind a tagállamok vagy a kedvezményezettek szabálysértésének eseteit, mind a különösen a pénzügyi vonatkozású korrekciós intézkedéseket – nyilvánosan hozzáférhető legyen.

a)

legkésőbb 2017. március 31-ig az elért eredményekről és az e rendelet keretében finanszírozott műveletek végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól szóló időközi értékelő jelentést;

b)

legkésőbb 2018. augusztus 31-ig az e rendelet keretében finanszírozott műveletek folytatásáról szóló közleményt;

20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 149/67

(1)

Azoknak a harmadik országoknak a meghatározása, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, 2001 óta az 539/2001/EK tanácsi rendelet (2) (5) preambulumbekezdésében foglalt kritériumok alapján történik. Az Unió vízumpolitikájának alakulása, illetve a vízumpolitika és az egyéb uniós szakpolitikák közötti nagyobb következetesség iránti fokozódó igény indokolja, hogy a harmadik országok 539/2001/EK rendelet I. és II. mellékletében foglalt jegyzékeinek felülvizsgálata során további kritériumokat is figyelembe kelljen venni.

(2)

Azon harmadik országok meghatározását, amelyeknek állampolgárait vízumkötelezettség terheli, és azon harmadik országoké, amelyek mentesek e kötelezettség alól, megfontolt, esetenkénti értékelés alapján kell végezni. Az értékelést rendszeresen el kell végezni, és az az 539/2001/EK rendelet mellékleteinek módosítására irányuló jogalkotási javaslatokat vonhat maga után, attól függetlenül, hogy a mellékletekben speciális körülmények között – például vízumliberalizációs folyamat eredményeképpen vagy a vízummentesség ideiglenes felfüggesztésének végső következményeként – országspecifikus módosításokat lehet eszközölni.

(3)

A harmadik országokról készített, az 539/2001/EK rendelet I. és II. mellékletében szereplő felsorolás összetételének összhangban kell lennie és maradnia az e rendeletben felsorolt kritériumokkal. Néhány olyan harmadik országot, amelyek tekintetében e kritériumok terén megváltozott a helyzet, át kell sorolni az egyik mellékletből a másikba.

(4)

Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Kelet-Timor, Kiribati, Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Szamoa, Salamon-szigetek, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu és Vanuatu állampolgárai esetében a vízumkötelezettség többé nem indokolt. Ezen országok esetében – az e rendeletben foglalt kritériumokkal összhangban – nem áll fenn az illegális bevándorlás veszélye, és nem jelentenek fenyegetést az Unió közérdekére és közbiztonságára. Következésképpen ezen országok állampolgárait mentesíteni kell a vízumkötelezettség alól a bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében, és ezen országokat át kell sorolni az 539/2001/EK rendelet II. mellékletébe.

(5)

A Bizottságnak az e rendeletben meghatározott kritériumok tekintetében tovább kell értékelnie Kolumbia és Peru helyzetét azelőtt, hogy megkezdené a tárgyalásokat az Unió és ezen országok közötti bilaterális vízummentességi megállapodásokról.

(6)

A teljes viszonosság biztosítása érdekében Dominika, az Egyesült Arab Emírségek, Grenada, Kelet-Timor, Kiribati, Kolumbia, a Marshall-szigetek, Mikronézia, Nauru, Palau, Peru, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Szamoa, a Salamon-szigetek, Tonga, Trinidad és Tobago, Tuvalu és Vanuatu állampolgárainak vízumkötelezettség alóli mentessége csak akkor léphet hatályba, amikor az Unió és az érintett országok bilaterális vízummentességi megállapodásokat kötöttek.

(7)

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a jelenleg az 539/2001/EK rendelet I. mellékletének 3. részében felsorolt brit állampolgárok nem jelentenek veszélyt a schengeni térségbe történő illegális migráció tekintetében, és hogy többségük a Karib-térség szigetein él, amely szigetek szoros kötelékekkel kapcsolódnak azon szomszédos országokhoz, amelyek állampolgárai vízummentességet élveznek. Ezért a brit állampolgárok e csoportjait mentesíteni kell a vízumkötelezettség alól a bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében, és e csoportokat át kell helyezni a rendelet II. mellékletébe.

(8)

Az 539/2001/EK rendelet mellékleteiben tükrözni kell azon nemzetközi jogi fejleményeket, amelyek következtében megváltozott bizonyos államok vagy entitások jogállása vagy megjelölése. A fenti rendelet I. mellékletét ki kell egészíteni Dél-Szudán megemlítésével, mivel az ország 2011. július 9-én kikiáltotta függetlenségét, és 2011. július 14-én az ENSZ tagja lett.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (3) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (4) 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség által aláírt, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (5) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat (6) 3. cikkével.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (7) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. és C. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat (8) 3. cikkével.

(12)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (9) összhangban nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt a határozat elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(13)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (10) összhangban nem vesz részt. Írország ezért nem vesz részt a határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(14)

Ciprus tekintetében ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(15)

Bulgária és Románia tekintetében ez a rendelet a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(16)

Horvátország tekintetében ez a rendelet a 2011-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(17)

Az 539/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

(1)

A szöveg az 1. cikk előtt a következő cikkel egészül ki:

„-1. cikk

E rendelet célja, hogy számos kapcsolódó kritérium alapján, eseti alapon történő mérlegeléssel meghatározza azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól – ilyen kritériumok többek között az illegális bevándorlás, a közérdek és a közbiztonság, valamint a gazdasági előnyök, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjai, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolatai, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolások, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásai.”;

(2)

Az I. melléklet az alábbiak szerint módosul:

(3)

A II. melléklet a következőképpen módosul: