1.7.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/1

(1)

A gazdasági és pénzügyi válság az Unión belüli beruházások szintjének csökkenéséhez vezetett. A beruházások a 2007. évi csúcs óta megközelítőleg 15 %-kal estek vissza. Az Unió a tagállamok költségvetési korlátai következtében főként a beruházások hiányától, valamint az alacsony növekedéstől szenved, ami piaci bizonytalanságot okoz a gazdaság jövőjével kapcsolatban. A beruházások elmaradása – amely különösen súlyos mértékű a válság által leginkább sújtott tagállamokban – lassítják a gazdaság helyreállását és negatívan hatnak a munkahelyteremtésre, a hosszú távú növekedési kilátásokra és a versenyképességre, továbbá megakadályozhatják az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek a megvalósítását. Meg kell erősíteni az Európába és egy modern tudásgazdaság infrastruktúrájába történő beruházás vonzerejét.

(2)

Átfogó fellépésre van szükség a beruházások elmaradása és a régiók közötti növekvő egyenlőtlenségek által létrehozott ördögi kör megszüntetésére, továbbá az Unió gazdaságába vetett bizalom megerősítésére, ugyanakkor a tagállamokban a beruházások számára kedvező környezet megteremtéséhez nyújtott ösztönzők fokozhatnák a gazdasági fellendülést. A beruházás-finanszírozás új lendületével együtt a hatékony, valamint gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformok és a költségvetési felelősségvállalás egy kedvező folyamat kialakításának eszközei, amelyben a beruházási projektek támogatják a foglalkoztatást és a keresletet, és a kibocsátási rés tartós szűküléséhez, valamint a növekedési potenciál tartós emelkedéséhez vezetnek. Az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (ESBA) – tagállami hozzájárulással megerősítve – az európai versenyképesség javítását és a beruházások előmozdítását célzó átfogó stratégia kiegészítéseként kell működnie.

(3)

Az ESBA foglalkoztatási potenciáljának maximalizálása érdekében a tagállamoknak folytatniuk kell a hatékony, valamint a gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható strukturális reformokat, valamint egyéb kezdeményezéseket – mint például a képzési programok és az aktív munkaerő-piaci politikák –, a fenntartható, minőségi munkahelyek létrehozását célzó feltételek támogatását és – a 2013-as szociális beruházási csomaggal összhangban – a célzott szociális politikákba való beruházást. Ezenkívül a tagállamoknak további tevékenységeket kell folytatniuk, például célzott képzési programokat, amelyek összhangba hozzák a munkavállalók készségeit az ESBA forrásaiból részesülő ágazatok szükségleteivel, továbbá a vállalkozásoknak szóló, testre szabott üzleti szolgáltatások bevezetését, hogy felkészítsék őket a bővülésre és a több munkahely létrehozására, valamint az induló vállalkozások és az önfoglalkoztató személyek támogatását.

(4)

A G20-csoport a globális infrastruktúra kezdeményezés révén elismerte a beruházások fontosságát a keresletfokozás, valamint a termelékenység- és növekedésösztönzés szempontjából, és elkötelezte magát a nagyobb beruházási szintet lehetővé tevő környezet kialakítása iránt.

(5)

Az Unió a gazdasági és pénzügyi válság során erőfeszítéseket tett a növekedés ösztönzésére, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló megközelítést bevezető Európa 2020 stratégiában meghatározott kezdeményezések, valamint a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere révén. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) szintén megerősítette az uniós beruházások ösztönzésében és előmozdításában játszott szerepét, részben a 2013. januári tőkeemelés útján. További intézkedésekre van szükség az uniós beruházási és makrogazdasági igények megfelelő kielégítésének, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a piacon rendelkezésre álló likviditás felhasználása hatékony legyen, és ösztönözzék e likviditásnak az életképes beruházási projektek finanszírozása felé irányítását.

(6)

A Bizottság megválasztott elnöke 2014. július 15-én a következő Bizottságnak szóló politikai iránymutatásokat terjesztett az Európai Parlament elé. Ezek a politikai iránymutatások arra szólítottak fel, hogy a munkahelyteremtésre irányuló beruházás-ösztönzés érdekében „az elkövetkező három évben akár 300 milliárd EUR-t mozgósítsunk a reálgazdaságba eszközölt állami és magánberuházások céljaira”.

(7)

A Bizottság 2014. november 26-án kiadta az „Európai beruházási terv” című közleményét (a továbbiakban: a beruházási terv), amelyben előirányozta az ESBA létrehozását, a beruházási projektek számára egy uniós szintű átlátható portál (Beruházási Projektek Európai Portálja) kialakítását, valamint egy beruházási tanácsadó platform létrehozását (Európai Beruházási Tanácsadó Platform), és hangsúlyt helyezett egy a beruházások előtt álló akadályok felszámolására, valamint a belső piac megvalósítására irányuló ütemtervre.

(8)

Az Európai Tanács 2014. december 18-i ülésének következtetései szerint „a beruházás ösztönzése és a piac nem megfelelő működésének kezelése Európában alapvető szakpolitikai kihívás”, továbbá „a beruházások kiemelt területként való kezelése, valamint a tagállamok elkötelezettsége a strukturális reformok intenzívebb folytatása és a növekedésbarát költségvetési konszolidáció mellett szilárd alapot teremt az európai növekedéshez és munkahelyteremtéshez”. Az Európai Tanács felhívott arra, hogy „az EBB csoporton belül létre kell hozni az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (az ESBA-t) annak érdekében, hogy 2015 és 2017 között 315 milliárd euró [helyesen: EUR] összegben új forrásokat lehessen mozgósítani beruházási célokra”, és felkérte az EBB-csoportot, „hogy 2015 januárjától indítsa el a saját forrásainak felhasználásával folytatott tevékenységeket”. Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy „az ESBA a meglévő uniós programokon felül és az EBB hagyományos tevékenységeinek a kiegészítésére jön majd létre”.

(9)

2015. január 13-án a Bizottság kiadta az „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című közleményt, amelyben részletesen ismertette, hogy miként fogja alkalmazni e szabályokat.

(10)

A Bizottság 2015. június 24-én kijelentette, hogy „a Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet (4) 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet (5) 3. cikke értelmében”.

(11)

Az ESBA-nak a köz- és magánberuházásokat övező bizonytalanság kezelésére és az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentésére szolgáló átfogó stratégia részét kell képeznie. A stratégia három pillérből áll: beruházás-finanszírozás mozgósítása, a beruházás reálgazdaságba való eljuttatása és az uniós beruházási környezet javítása. A stratégiának elő kell mozdítania a versenyképességet és a gazdasági fellendülést, és ki kell egészítenie az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzését. Az ESBA-t valamennyi egyéb, az Unióban fennálló pénzügyi felaprózottság csökkentéséhez szükséges intézkedés kiegészítőjének és – garancialapként való működéséből következően – az új beruházások ösztönzőjének kell tekinteni.

(12)

Az uniós beruházási környezet javítását a beruházások előtt álló akadályok felszámolásával – biztosítva, hogy ne kerüljön sor megkülönböztetésre azon az alapon, hogy a projektek irányítása magán vagy közösségi –, a belső piac megerősítésével és a szabályozás kiszámíthatóságának fokozásával kell elérni. A Bizottság az „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” című közleményében bejelentette, hogy politikai prioritásnak tekinti „a szabályozási terhek könnyítését, és ezzel egyidejűleg a magas szintű szociális és egészségügyi védelem, illetve környezetvédelem, valamint a fogyasztók választási szabadságának fenntartását”, és hogy át fogja dolgozni a szabályokat arra törekedve, „hogy azok hozzájáruljanak a munkahely-teremtési és növekedési menetrendhez”. A Bizottságnak és a tagállamoknak haladéktalanul hozzá kell látniuk ehhez a feladathoz. Az erre irányuló tevékenységeknek segíteniük kell az ESBA munkáját, és általánosságban a beruházásokat Unió-szerte.

(13)

Az ESBA célja, hogy támogassa többek között az 1287/2013/EU európai és parlamenti tanácsi rendeletben (6), az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7), az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) és az 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott uniós szakpolitikai célok megvalósításához hozzájáruló magas gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értékkel rendelkező, Unión belüli, produktív és transzformatív stratégiai beruházások finanszírozási és végrehajtási nehézségeinek megoldását. Törekednie kell az uniós gazdaság azonnali fellendítésére és a finanszírozáshoz való hozzájutás, valamint a vállalkozások és más szervezetek versenyképességének javítására, különös hangsúlyt fektetve a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), valamint a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, azzal a céllal, hogy csökkenjen a munkanélküliség és a gazdasági növekedés az Európai Unióban.

Az ESBA-nak ezért olyan stratégiai beruházásokat kell támogatnia, amelyek többek között – de nem kizárólag – olyan közös érdekű projekteket foglalnak magukban, amelyek célja a belső piac megvalósítása a közlekedési, a távközlési és az energiaipari infrastruktúra ágazataiban, ideértve a közlekedési és az energiahálózatok összekapcsolását és a digitális infrastruktúrát; a megújuló energia elterjesztése, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyság fokozása; az energetikai ágazat fejlesztése és modernizálása az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával összhangban, valamint az említett ágazatok fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulás, és a közöttük lehetséges szinergiák kihasználása. Az említett beruházásoknak továbbá magukban kell foglalniuk közös érdekű projekteket a városfejlesztés és a vidékfejlesztés területén és a szociális területen, valamint a környezetvédelem, illetve a természeti erőforrások területén; olyan projekteket, amelyek megerősítik az uniós tudományos és technológiai bázist, és a társadalom javára szolgálnak, valamint az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikák gazdasági és ipari potenciáljának jobb kiaknázását jelentik, ideértve a kutatási infrastruktúrát, valamint a kísérleti és bemutató eszközöket is; továbbá a humántőkével, a kultúrával és az egészségüggyel kapcsolatos projekteket. A piaci alapú ösztönzőknek és az ESBA által nyújtott addicionalitásnak biztosítania kell, hogy az ESBA, különösen a jelentős beruházási igények, illetve piaci hiányosságok kezelése érdekében társadalmilag és gazdaságilag életképes projektekre irányuljon, anélkül, hogy a forrásokat előre felosztaná a különböző ágazatok, illetve régiók között.

Ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az ESBA környezetkímélő projekteket tudjon támogatni, és a magas növekedési potenciálú iparágak és technológiák javára tudjon válni és hozzájáruljon a környezetbarát, fenntartható és erőforrás-hatékony gazdasághoz. Az Unió jelenlegi beruházási nehézségeinek leküzdése és a regionális különbségek csökkentése révén az ESBA-nak arra kell törekednie, hogy hozzájáruljon az Unió versenyképességének, kutatási és innovációs potenciáljának, gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítéséhez, valamint stabil és tisztességesen megfizetett munkahelyek létrehozása révén a fenntartható, megújuló energián alapuló körkörös gazdaságra való energia- és erőforrás-hatékonysági áttérés támogatásához – többek között az infrastrukturális áttérés tekintetében is. Az ESBA-nak a minőségi munkahelyteremtést, a rövid, közép- és hosszú távú fenntartható növekedést és a versenyképességet, a kutatást, a kisgyermekkortól való oktatás és a képzést, az infrastruktúra- és energiaváltást és -hatékonyságot előmozdító, és ezáltal az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 9. cikkével és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkével összhangban az Unió szakpolitikai céljainak megvalósításához hozzájáruló, bármilyen méretű projektekre kell irányulnia, különösen amennyiben ezek a projektek rendelkeznek a legnagyobb inkrementális értékkel. Az e rendeletben meghatározott általános célkitűzések elérése érdekében az ESBA-nak hozzá kell járulnia az EUMSZ 170., 173. és 179. cikkében, valamint 194. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósításához.

(14)

Az ESBA-nak a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén megvalósuló projekteket kell támogatnia. Az ESBA által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a meglévő uniós programok és szakpolitikák, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia céljainak és célkitűzéseinek megvalósításához. E beruházásoknak támogatniuk kell az Európai Tanács 2010. június 17-i következtetéseinek a végrehajtását.

(15)

Az ESBA-nak az energetikai ágazat fejlesztését célzó projekteket kell támogatnia. „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című közleményében a Bizottság hangsúlyozta az energiahatékonyság mint önálló energiaforrás jelentőségét, és egyértelműen kimondta, hogy az ESBA „lehetőséget biztosít az épületfelújítási beruházások jelentős növelésére”. Elismert tény, hogy az energiahatékonysági beruházások 2020-ig akár 2030 millió, 2030-ig pedig további 2 millió munkahelyet teremtenek majd. Az ESBA magánberuházások vonzására, munkahelyteremtésre, rugalmas gazdasági fejlődésre és a makrogazdasági egyensúlyhiány csökkentésére irányuló célja teljesítésének biztosítása érdekében arra van szükség, hogy külön figyelem összpontosuljon az energiahatékonyságra. Az ESBA-nak az Európa 2020 stratégia és a 2030-ig terjedő éghajlat- és energiapolitika keretében meghatározott uniós energia-, éghajlat-változási és energiahatékonysági céloknak megfelelő projekteket kell támogatnia, amelyek célja, hogy teljesítsék az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia célkitűzéseit.

(16)

Az ESBA-nak a közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztését célzó projekteket kell támogatnia. A közlekedési infrastruktúra ESBA általi támogatásának hozzá kell járulnia az 1315/2013/EU rendelet és az 1316/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megvalósításához új infrastruktúra létrehozása vagy hiányzó infrastruktúráról való gondoskodás és a meglévő infrastruktúrák modernizálása és felújítása révén, lehetővé téve ugyanakkor az ágazat kutatási és innovációs tevékenységeinek finanszírozását. Különös figyelmet kell fordítani a közlekedési, a távközlési és az energetikai ágazat közötti kapcsolatokat erősítő szinergiaprojektekre, valamint az intelligens és fenntartható városi közlekedést célzó projektekre.

(17)

Az ESBA-nak pénzügyi támogatást kell nyújtania a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra. A finanszírozáshoz való jobb hozzáférésnek leginkább a kkv-knak kell kedveznie, többek között induló vállalkozások és az egyetemekről kinövő hasznosító (spin-off) vállalkozások, a szociális gazdasági vállalkozások és a non-profit szervezetek létrehozása céljából.

(18)

Az ESBA-nak az információs és kommunikációs technológiák (ikt) fejlesztésére és alkalmazására irányuló projekteket kell támogatnia, beleértve az olyan közös érdekű projekteket, amelyek célja a belső piac megvalósítása a távközlés, valamint a digitális infrastruktúra területén.

(19)

Az ESBA-nak a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság területén megvalósuló projekteket kell támogatnia, beleértve a természeti erőforrások területét is.

(20)

Az ESBA-nak a humántőke, a kultúra, az egészségügy és többek között az oktatás, a képzés és a kutatás, az ikt-val kapcsolatos készségek fejlesztése, a digitális oktatás, valamint a kulturális és kreatív ágazatok és a turizmus területén, valamint a szociális területeken megvalósuló projekteket is támogatnia kell. Az e területeken végrehajtott beruházások esetében olyan holisztikus támogatási módszert kell alkalmazni, amely az oktatásban és kultúrában meglévő saját értékeket kellőképp tiszteletben tartja.

(21)

Unió-szerte számos kkv, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalat szorul segítségre a piaci forrásokhoz jutás terén, különös tekintettel a nagyobb mértékű kockázattal járó beruházásokra. Az ESBA-nak segítenie kell ezeket a szervezeteket az Unió-szerte nem egyenlő feltételeket eredményező tőkehiány, piaci hiányosságok és pénzügyi felaprózottság leküzdésében azáltal, hogy az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA), illetve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint a beruházási platformok és alapok számára lehetővé teszi közvetlen és közvetett tőkeinjekciók nyújtását, valamint a garancianyújtást a hitelek kiváló minőségű értékpapírosításához, és más olyan termékekhez, amelyek az ESBA céljainak eléréséhez engedélyezettek.

(22)

Az ESBA-t az EBB-n belül kell létrehozni. Az ESBA kkv-knak, kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak, valamint más szervezeteknek nyújtott finanszírozással kapcsolatos munkáját elsősorban az EBA-n keresztül kell végrehajtani.

(23)

Az ESBA-nak az egyedi projektek igényeinek legjobb kielégítése érdekében a pénzügyi termékek széles körét kell támogatnia, többek között a saját tőkét, az idegen tőkét és a garanciákat. A termékek ilyen széles köre lehetővé teszi az ESBA számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, mindemellett ösztönzi a projektekben a magánberuházást. Az ESBA nem helyettesítheti a magánpiaci finanszírozást vagy a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények által nyújtott termékeket, hanem a piac hiányosságait kezelve a magánfinanszírozás katalizátoraként kell működnie a közpénzek leghatékonyabb és stratégiai szemléletű felhasználásának biztosítása érdekében, és a kohézió Unió-szerte történő további fokozása eszközeként kell működnie.

(24)

Az Unió által társfinanszírozott kezdeményezések jobb védelme és kereskedelmi és gazdasági hasznainak jobb learatása érdekében adott esetben az ESBA-projektek résztvevőinek az 1291/2013/EU rendelet által szabályozott „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban (2014-2020) a projekteredmények hasznosítása és elterjesztése – többek között ezek szellemi tulajdon révén történő védelme – tekintetében megállapított szabályokhoz hasonló szabályokat kell tiszteletben tartaniuk.

(25)

Az EBB e rendelet alapján támogatott finanszírozási és beruházási műveletei eredményeinek és hatásának összesített alapon történő éves értékelése révén rendszeres monitoring alatt kell tartani az ESBA munkahelyteremtésre gyakorolt hatását és – amennyiben lehetséges – annak minőségét.

(26)

Az ESBA-nak biztosítania kell az addicionalitást a piaci hiányosságok vagy a nem megfelelő beruházási helyzetek kezeléséhez nyújtott segítség, valamint az olyan műveletek támogatása révén, amelyeket nem lehetett volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt igénybe lehet venni az e rendelet alapján létrehozott garanciát (uniós garancia), vagy nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani az EBB, illetve az EBA által, vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök alapján, az ESBA támogatása nélkül. Ennek érdekében az ESBA-nak alapvetően az EBB szokásos műveletei által támogatott projekteknél magasabb kockázati profillal rendelkező projektekre kell irányulnia.

(27)

Az uniós normák szerinti költség-haszon elemzés szerint az ESBA-nak a gazdaságilag és technikailag várhatóan életképes beruházásokra kell irányulnia. A beruházásoknak egyúttal meg kell felelniük az ESBA általi finanszírozásra vonatkozó különleges követelményeknek.

(28)

Az ESBA-nak olyan beruházásokra kell irányulnia, amelyek esetében a beruházások indokolt kockázatainak szintje általában magasabb, mint a szokásos EBB-műveletek esetében, ugyanakkor összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, beleértve az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésnek, a minőségi munkahelyek teremtésének, a gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak a célkitűzését, megfelelve az ESBA általi finanszírozásra vonatkozó különleges követelményeknek.

(29)

Az ESBA-nak megfelelő irányítási struktúrával kell rendelkeznie, amely funkciójának igazodnia kell a kizárólagos céljához, miszerint biztosítani kell az uniós garancia megfelelő módon történő igénybevételét. Ezen irányítási struktúra elemei az irányítóbizottság, az ügyvezető igazgató és a beruházási bizottság. Az irányítási struktúra nem avatkozhat be az EBB döntéshozatalába és nem gyakorolhat befolyást arra, valamint nem lehet az EBB irányító szerveinek helyettesítője. Az irányítóbizottságnak többek között stratégiai iránymutatásokat, valamint a működéséhez szükséges szabályokat kell meghatároznia az ESBA számára. Az ügyvezető igazgatónak felelnie kell az ESBA napi szintű irányításáért, valamint neki kell elvégeznie a beruházási bizottság üléseinek előkészítő munkálatait.

(30)

A beruházási bizottságnak átlátható és független módon határozatot kell hoznia az uniós garancia igénybevételéről a lehetséges projektek, valamint a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, illetve beruházási platformokon keresztül támogatott műveletek tekintetében. A beruházási bizottságnak nyolc, az e rendeletben meghatározott széles körű szakértelemmel bíró független szakértőből, és az ügyvezető igazgatóból kell állnia. A beruházási bizottságnak elszámoltathatónak kell lennie az irányítóbizottság felé, amelynek felügyelnie kell az ESBA célkitűzéseinek teljesülését és folyamatosan monitoring alatt kell tartania, hogy a beruházási bizottság tagjai tiszteletben tartják-e az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeiket.

(31)

Annak érdekében, hogy az ESBA támogatni tudja a beruházásokat, az Uniónak uniós garanciát kell nyújtania, amelynek összege bármely időpontban nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t. Portfolióalapú nyújtás esetén a garanciafedezet az eszköz típusától függően (idegen tőke, saját tőke vagy garancia) felső korlátot kap, a fennálló kötelezettségvállalások portfóliója volumenének százalékos arányában. A várakozások szerint, ha az uniós garancia az EBB által nyújtandó 5 000 000 000 EUR-val társul, az ESBA támogatásával 60 800 000 000 EUR értékű további beruházás jöhet létre az EBB-nél és az EBA-nál. Az ESBA által támogatott 60 800 000 000 EUR összeg várhatóan összesen további 315 000 000 000 EUR értékű beruházást generál az Unióban az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három éven belül. A tagállamok beruházási terv végrehajtásában való részvétele tekintetében elvárható, hogy az növelje a hatást. A garancialehívás nélkül teljesülő projektekhez kapcsolódó garanciáknak rendelkezésre kell állniuk új műveletek támogatásához.

(32)

E rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amely független értékelést tartalmaz e rendelet alkalmazásáról. A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy az ESBA eléri-e célkitűzéseit és hogy biztosított-e az Unión belüli beruházások támogatása tekintetében elkötelezett program. A jelentésnek többek között értékelnie kell az e rendeletben megállapított általános célkitűzések megvalósítását, a magántőke mozgósítását, valamint tartalmaznia kell az ESBA által biztosított addicionalitásnak, az ESBA által támogatott műveletek kockázati profiljának, valamint az ESBA makrogazdasági hatásának értékelését, ideértve a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatását. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy indokolt fenntartani egy beruházás-támogatási rendszert, a Bizottság adott esetben javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e rendelet módosítására, többek között az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások és a megfelelő finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében. Amennyiben a jelentés arra a következtetésre jut, hogy az ESBA nem éri el célkitűzéseit, és nem indokolt fenntartani egy beruházás-támogatási rendszert, a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell előterjesztenie e rendelet módosítására az ESBA körültekintő megszüntetése érdekében, az e rendelet keretében már jóváhagyott műveleteknek nyújtott uniós garancia fenntartása mellett.

(33)

Az EBB piaci kibocsátások révén finanszírozza az ESBA-műveleteket. Az Európai Központi Bank bejelentette azon döntését, hogy beemeli az EBB kötvényeket azon kötvények listájára, amelyek jogosultak az állami szektor eszközeinek másodpiacon történő megvásárlására vonatkozó program (PSPP) keretében való vásárlásra.

(34)

Annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül el lehessen érni a 315 000 000 000 EUR kezdeti célösszeget, a nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, illetve a beruházási platformoknak és alapoknak az uniós garancia támogatásával prominens szerepet kell játszaniuk az életképes projektek meghatározásában, a projektek fejlesztésében, illetve adott esetben azok összevonásában, valamint a potenciális befektetők vonzásában. Ezzel összefüggésben lehetővé kell tenni olyan, több országra kiterjedő platformok létrehozását, amelyekkel előmozdíthatók a határokon átnyúló projektek, illetve a több tagállamra kiterjedő projektegyüttesek.

(35)

Adott esetben a beruházási platformok uniós, nemzeti és regionális szinten képesek összefogni a társberuházókat, a hatóságokat, a szakértőket, az oktatási, képzési és kutatási intézményeket, a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, valamint a többi érintett szereplőt.

(36)

Forrásainak további növelésének lehetővé tétele érdekében az ESBA-ban való részvételt nyitottá kell tenni harmadik felek, például tagállamok számára. Lehetővé kell tenni, hogy egyéb harmadik felek, mint például regionális önkormányzatok, nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, tagállamok tulajdonában álló vagy tagállamok által ellenőrzött regionális bankok vagy állami ügynökségek, magánszektorbeli szervezetek, valamint Unión kívüli szervezetek is közvetlenül hozzájárulhassanak az ESBA-hoz az irányítóbizottság egyetértése mellett. Harmadik felek ESBA-ban való részvétele nem járhat az adott harmadik fél irányítóbizottságban való részvételével, vagy az ESBA irányítási struktúráján belüli bármilyen egyéb jogával.

(37)

Ez a rendelet nem zárhatja ki, hogy az Unión belüli projekteket irányító szervezetek együttműködjenek harmadik országbeli partnerekkel, vagy fokozzák az ilyen együttműködéseket.

(38)

Az ESBA számára lehetővé kell tenni, hogy magánfinanszírozási struktúrákat, amilyen például az európai hosszú távú befektetési alap (EHTBA), támogasson. Az EHTBA-k, amelyek megfelelnek a 2015/760/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) meghatározott követelményeknek, olyan hosszú távú eszközosztályokra koncentrálnak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy szerepet játsszanak abban, hogy a szélesebb gazdaságba irányuló állami vagy magán/állami beruházások megvalósításához kiegészítő eszközt biztosítsanak. Beruházási politikáik révén az EHTBA-k képesek betölteni kijelölt szerepüket, hogy a beruházási terv megvalósításának kiemelt eszközeként szolgáljanak. A Bizottságnak rangsorolnia és egyszerűsítenie kell az EHTBA-knak az EBB által biztosított finanszírozás iránt benyújtott kérelmeivel kapcsolatos eljárásokat.

(39)

Lehetővé kell tenni, hogy harmadik felek az ESBA-val együtt projekteket társfinanszírozzanak, akár egy-egy projekt esetében, akár beruházási platformokon keresztül.

(40)

Annak érdekében, hogy nemzeti és regionális szinten mozgósítsák a beruházásokat, lehetőséget kell biztosítani, hogy az EBB az uniós garancia viszontgaranciája mellett nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek, beruházási platformoknak vagy alapoknak garanciát nyújtson, lehetőség szerint tőkekövetelmény-engedmény céljából. Ezeket a műveleteket ESBA-műveletnek kell tekinteni.

(41)

Azon általános célkitűzés fényében, hogy biztosítsák a beruházásokat elősegítő szabályozási környezetet, valamint azon tény fényében, hogy az infrastruktúra-eszközöknek a nemteljesítés és a behajtás tekintetében igen jó értékei vannak, és hogy az infrastruktúra-projektek finanszírozását az intézményi befektetői eszközportfóliók diverzifikációjára szolgáló eszköznek lehet tekinteni, újra meg kell vizsgálni az infrastrukturális beruházások vonatkozó uniós prudenciális szabályozásban jelenleg meghatározott kezelését.

(42)

Az ESBA-nak a meglévő regionális, nemzeti és uniós programokon, valamint az EBB meglévő műveletein és tevékenységein túli (azaz addicionális), azokat kiegészítő támogatást kell nyújtania. Ezzel összefüggésben ösztönözni kell az összes meglévő és elkülönített uniós forrás teljes mértékű felhasználását, a jelenlegi szabályoknak megfelelően. Feltéve, hogy minden lényeges jogosultsági kritérium teljesül, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok bármilyen típusú uniós finanszírozás felhasználásával hozzájárulhassanak az uniós garanciával fedezett, jogosult projektek finanszírozásához, és hogy támogassák a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket, beruházási platformokat vagy alapokat. E megközelítés rugalmassága következtében az ESBA által célzott beruházási területek vélhetően a lehető legtöbb befektetőt fogják vonzani.

(43)

Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok az ezekre az alapokra alkalmazandó jogi keret, és különösen az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti célkitűzésekkel, elvekkel és szabályokkal, valamint a partnerségi megállapodásokkal összhangban felhasználhassák az európai strukturális és beruházási alapokat azon jogosult projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az uniós garanciával támogatnak. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatást adjon annak biztosítása érdekében, hogy az uniós eszközöknek uniós garancia melletti EBB-finanszírozással való együttes igénybevétele megfelelő szintű kiegészítő jelleget és szinergiát tegyen lehetővé.

(44)

Mivel sürgős fellépésre van szükség az Unióban, az EBB és az EBA a szokásos profiljuktól eltérő egyéb projekteket is finanszírozhattak 2015 folyamán, és e rendelet hatálybalépéséig, az ESBA-megállapodás megkötéséig, valamint a beruházási bizottság valamennyi tagjának és az ügyvezető igazgató első kinevezéséig. Az e rendeletben előírt intézkedések előnyeinek maximalizálása érdekében lehetővé kell tenni az ilyen egyéb projektek számára, hogy abban az esetben, ha teljesítik az ebben a rendeletben meghatározott alapvető kritériumokat, az uniós garancia alá kerüljenek.

(45)

Az EBB-nek az ESBA által támogatott finanszírozási és beruházási műveleteit az EBB saját szabályaival és eljárásaival összhangban – beleértve a megfelelő ellenőrző intézkedéseket és az adóelkerülés megelőzésére hozott intézkedéseket –, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) és a Számvevőszékre vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak, többek között az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank között 2003. október 27-én kötött háromoldalú megállapodásnak megfelelően kell végrehajtani.

(46)

Emlékezve arra, hogy a Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége az EUMSZ 319. cikkében előírt mentesítési eljárásnak fontos alapját képezi, e rendelet alkalmazása során biztosítani kell a Számvevőszéknek az EUMSZ 287. cikkében meghatározott ellenőrzési jogának teljes mértékű tiszteletben tartását.

(47)

Az EBB-nek rendszeresen értékelnie kell az ESBA által támogatott műveleteket és jelentést kell készítenie róluk, hogy felmérje relevanciájukat, teljesítményüket és hatásukat, ideértve addicionalitásukat és hozzáadott értéküket is, valamint hogy azonosítsa a jövőbeli tevékenységek javítását szolgáló szempontokat. Ezeket az értékeléseket és jelentéseket nyilvánosságra kell hozni, ezáltal hozzájárulva az elszámoltathatósághoz és a fenntarthatóság elemzéséhez.

(48)

A beruházási irányelvek és az e rendelet szerinti egyéb vonatkozó szabályok végrehajtásakor a beruházási bizottságnak teljes mértékben figyelembe kell vennie, hogy meg kell előzni a megkülönböztetés bármely formáját, különösen a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését illetően. A bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a nemek közötti egyenlőséget és ennek érvényre juttatását.

(49)

Az ESBA-n keresztül végrehajtandó finanszírozási és beruházási műveletek mellett létre kell hozni az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (EBTP). Az EBTP-nek megerősített támogatást kell nyújtania a projektek kidolgozásához és előkészítéséhez az Unió egészében, építve a Bizottság, az EBB, a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmére. Létre kell hozni egy egyablakos rendszert az Unión belüli beruházásokra vonatkozó technikai segítségnyújtással kapcsolatos kérdések megválaszolására, és fokozni kell a projektgazdáknak helyi szinten nyújtott technikai segítséget. Az EBTP keretében nyújtott új szolgáltatásokat a más uniós programok keretén belül igénybe vehető szolgáltatásokon felül kell nyújtani, tehát az EBTP-szolgáltatások semmiképpen sem befolyásolhatják az e programok keretében nyújtott támogatás szintjét és kapacitását. E további szolgáltatásokra megfelelő forrásokat kell biztosítani. Az EBTP-nek az ESBA-finanszírozáshoz való igazságos hozzáférés biztosítása érdekében az állami projektgazdák részére ingyenes szaktanácsadást kell biztosítania az Unió egész területén. Az EBTP-nek lehetőség szerint szorosan együtt kell működnie a nemzeti, regionális vagy a nemzetinél alacsonyabb szintű hasonló struktúrákkal. Az EBTP által a kis- és középvállalkozásoknak a meglévő uniós programokon kívül nyújtott technikai segítségnyújtásért felszámított díjakat a szolgáltatások költségének egyharmadában kell maximálni. Az EBB-nek 2016. szeptember 1-jéig azt követően pedig évente jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EBTP által kapott díjakról és az általa nyújtott szolgáltatásokról annak érdekében, hogy lehetővé tegye a finanszírozási igények eredményes felmérését, az évi 20 000 000 EUR összegű felső korlát határain belül.

(50)

Az EBTP-nek építenie kell különösen az olyan meglévő programok jó gyakorlataira, mint az ELENA (Európai helyi energiahatékonysági támogatás), az EEEF (Európai Energiahatékonysági Alap), a JEREMIE (mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források),a JASPERS (európai régiók beruházásait támogató közös program), a JESSICA (fenntartható városfejlesztési beruházásokat támogató közös európai kezdeményezés) és a JASMINE (európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program).

(51)

Az EBB-nek nyújtott uniós garanciához kapcsolódó kockázatok fedezése érdekében létre kell hozni egy garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap). A garanciaalapot az Unió általános költségvetéséből származó fokozatos befizetésekkel kell feltölteni. A garanciaalapba ezt követően az ESBA támogatásában részesülő projektekből származó bevételek is befolynak, valamint a nemteljesítő adósoktól behajtott összegek, ha a garanciaalap már kifizette az EBB-nek a garanciát. A garancialapon belüli bármely, a célösszeg kiigazításából eredő többletet vagy az uniós garancia kezdeti, 16 000 000 000 EUR összegre való, teljes mértékű újrafeltöltését követően a célösszegen felüli díjazást belső címzett bevételként vissza kell forgatni az Unió általános költségvetésébe annak érdekében, hogy bármely olyan költségvetési sort, amelyet adott esetben felhasználhattak a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként, fel lehessen tölteni.

(52)

A garanciaalap célja, hogy likviditási puffert biztosítson az Unió általános költségvetése számára az ESBA-nál a célkitűzései megvalósítása során felmerült veszteségekkel szemben. Az ESBA által támogatandó beruházások jellegével kapcsolatos tapasztalat alapján a garanciaalap forrásai szintjének a teljes uniós garanciakötelezettség 50 %-át kell kitennie.

(53)

A garanciaalapba való befizetéseknek és az ESBA működéséhez kapcsolódó egyéb költségvetési döntéseknek teljes mértékben meg kell felelniük a többéves pénzügyi keret feltételeinek, és azokat az Európai Parlament és a Tanács általi, az éves költségvetési eljárás keretében történő engedélyezéshez kell kötni.

(54)

A hozzájárulásnak az Unió általános költségvetéséből történő részleges finanszírozása érdekében a Horizont 2020 és az 1316/2013/EU rendelet által szabályozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz rendelkezésre álló pénzügyi keretét csökkenteni kell.

(55)

Az Unión belül jelentős számú, gazdasági és műszaki szempontból potenciálisan életképes projekt létezik, amelyek a projektekhez kapcsolódó bizonytalanság és az átláthatóság hiánya miatt nem jutnak finanszírozáshoz. Ennek oka gyakran az, hogy a magánbefektetők nem tudnak a projektekről, vagy nem rendelkeznek elegendő információval a beruházási kockázatok, köztük a szabályozási kockázatok értékeléséhez. A Bizottságnak az EBB támogatásával elő kell mozdítania az olyan jelenlegi és jövőbeli projektek átlátható uniós portáljának létrehozását, amelyek alkalmasak a beruházásra (a Beruházási Projektek Európai Portálja – „BPEP”). A BPEP-nek biztosítania kell, hogy a beruházási projektekre vonatkozó információkat rendszeresen és strukturáltan nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék annak érdekében, hogy a befektetők átlátható és megbízható információkhoz férhessenek hozzá, kellő figyelemmel az üzleti titkok védelmére.

(56)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a regionális és a helyi hatóságokkal együttműködve részt vegyenek a BPEP létrehozásában és kezelésében, többek között oly módon, hogy információkat nyújtanak a Bizottságnak a területüket érintő beruházási projektekről. A BPEP elindítása előtt a Bizottságnak az EBB részvételével megfelelő konzultációt kell folytatnia a tagállamokkal, szakértőkkel és érdekeltekkel a BPEP-ben szerepeltetendő projektekre vonatkozó elvekről és iránymutatásokról – beleértve az olyan mechanizmusokat is, amelyekkel megakadályozható a nemzetbiztonságot potenciálisan veszélyeztető projektek nyilvánosságra hozatala –, valamint az egyedi projektekre vonatkozó információk közzétételére szolgáló sablonról.

(57)

A BPEP-nek a befektetők számára való láthatóság és tájékoztatás céljából tartalmaznia kell szerte az Unióban megvalósuló projekteket. Lehetővé kell tenni, hogy ebbe a körbe olyan projektek is beletartozzanak, amelyek alkalmasak a magánszektor általi, vagy az uniós vagy nemzeti szinten rendelkezésre álló más eszközök támogatásával történő teljes körű finanszírozásra. Valamely projektnek a BPEP-ben való szerepeltetése nem vonhat maga után és nem zárhat ki semmiféle akár uniós, akár nemzeti szintű közfinanszírozású pénzügyi támogatást.

(58)

Az európai polgárok felé való elszámoltathatóság biztosítása érdekében az EBB-nek rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ESBA fejlődéséről, hatásáról és műveleteiről, különösen az ESBA keretében végrehajtott műveleteknek a szokásos EBB-műveletekhez – ideértve a különleges tevékenységeket is – viszonyított addicionalitását illetően. Az Európai Parlament kérésére az irányítóbizottság elnökének és az ügyvezető igazgatónak meghallgatásokon kell részt vennie és rögzített határidőn belül válaszolnia kell a számára feltett kérdésekre. A Bizottságnak rendszeresen be kell számolnia a garanciaalap helyzetéről.

(59)

Az e rendelet II. mellékletében meghatározott beruházási irányelvek nem alapvető elemeinek az Unión, vagy egyes részein belüli piaci feltételekhez és a beruházási környezethez való gyors és rugalmas hozzáigazításának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a beruházási irányelvek megfelelő részeinek módosítására vonatkozóan, anélkül hogy ezen iránymutatások szakaszainak bármelyikét teljes mértékben törölné. A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el olyan mutatókat tartalmazó eredménytábla kialakítására vonatkozóan, amelynek alapján a beruházási bizottságnak biztosítania kell az uniós garancia lehetséges és tényleges igénybevételének független és átlátható értékelését. Tekintettel az ESBA egyedülálló jellegére és az EBB központi szerepére annak létrehozásában, helyénvaló, hogy a Bizottság szoros párbeszédet folytasson az EBB-vel az eredménytábla elfogadásával összefüggésben, valamint a beruházási irányelvek és az eredménytábla bármilyen kiigazítását illetően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(60)

Az ESBA egyedülálló jellemzői kivételes erőfeszítéseket tesznek szükségessé az eredménytáblát első alkalommal létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése érdekében. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy érvényesüljön az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendeletben az EUMSZ 290. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott kifogásolási joga. Ezért az eredménytáblát első alkalommal létrehozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolási időszakának kivételesen három hétnek kell lennie, amelyet az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére három héttel meg lehet hosszabbítani. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus továbbításának időpontja tekintetében a Bizottságnak figyelembe kell vennie ezt a kifogásolási időszakot, valamint az Európai Parlament és a Tanács eljárásait.

(61)

Az ESBA műveletei árszintjeinek – miközben követik az EBB árazási elveit – kellően figyelembe kell venniük a piaci hiányosságokat és réseket, és azt, hogy további beruházások ösztönzésére van szükség. Az uniós garanciához kapcsolódó ESBA-bevételeknek hozzá kell járulniuk az uniós garancia költségvetési támogatásához.

(62)

A Bizottságnak és az EBB-nek megállapodást kell kötnie, amelyben rögzítik az ebben a rendeletben az ESBA általuk történő kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket. Az említett megállapodás nem sértheti az uniós jogalkotónak, a költségvetési hatóságnak, vagy az EBB-nek a Szerződésekben megállapított hatásköreit, és ezért annak olyan, elsősorban technikai és adminisztratív jellegű elemekre kell szorítkoznia, amelyek – bár nem alapvető fontosságúak – szükségesek az ESBA hatékony végrehajtásához.

(63)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen az unióbeli beruházások támogatását és a szervezetek forráshoz való jobb hozzáférésének biztosítását – a beruházásokat érintő pénzügyi korlátokat tekintve – a beruházások finanszírozására fordítható költségvetési kapacitásaik egyenlőtlensége miatt – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések léptéke és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, ezért az Unió az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

b)

több országot érintő vagy regionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

c)

tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

a)

beruházások;

b)

a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára a forráshoz jutás lehetőségeinek javítása, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

a)

az ESBA létrehozása, ideértve a következőket:

b)

az ESBA-ra vonatkozó, a 7. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az EBB alapokmánya) sérelme nélkül, többek között:

c)

az uniós garancia, amely az EBB számára nyújtott feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal lehívható garancia, beleértve a következőket:

d)

az uniós garancia egyedi projektekhez, illetve beruházási platformok, nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények támogatásához való igénybevételére vonatkozó, a beruházási bizottság által történő jóváhagyás szabályai, e rendelettel, és különösen annak 7. cikke (12) bekezdésével, 9. cikke (5) bekezdésével és II. mellékletével, valamint az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban;

e)

az uniós garancia igénybevételére irányuló beruházási javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárások, beleértve a következőket:

f)

az ESBA-val kapcsolatos jelentéstétel, monitoring és elszámoltathatóság, beleértve a következőket:

g)

az ESBA működésének értékelése a 18. cikknek megfelelően;

h)

az ESBA kommunikációs és promóciós stratégiája;

i)

az ESBA-megállapodásnak a Bizottság vagy az EBB kezdeményezésére történő módosítására vonatkozó eljárás és a módosításhoz szükséges feltételek, ideértve a módosításról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő jelentéstételre vonatkozó kötelezettséget;

j)

bármely egyéb, az ESBA kezeléséhez szükséges adminisztratív vagy szervezeti feltételek, amennyiben lehetővé teszik az uniós garancia megfelelő igénybevételét;

k)

a tagállamoknak az ESBA-hoz garanciavállalások vagy készpénz formájában történő hozzájárulásaira, valamint egyéb harmadik feleknek az ESBA-hoz kizárólag készpénz formájában történő hozzájárulásaira vonatkozó rendelkezések, amelyek az érintett tagállamokra vagy egyéb harmadik felekre nem ruházhatnak jogot sem a döntéshozatalban, sem pedig az irányítóbizottsági szavazásban való részvételre.

a)

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeit az EBA irányító szerveinek kell irányítaniuk;

b)

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeire vonatkozóan jelentéstételi követelményeket kell előírni a 16. cikknek megfelelően;

c)

az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek után az Uniót megillető összegeket az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, majd ezt követően a költségek levonása után kell teljesíteni, a 9. cikk (6) bekezdésével és az EBTP-megállapodással összhangban.

a)

gazdaságilag életképesek egy uniós normáknak megfelelően lefolytatott költség-haszon elemzés szerint, figyelembe véve a magán és állami partnerek projektnek nyújtott lehetséges támogatását és társfinanszírozását;

b)

összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, többek között az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, a minőségi munkahelyek teremtésére, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéssel;

c)

addicionalitást biztosítanak;

d)

amennyiben lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben mobilizálnak tőkét a magánszektorból; és

e)

technikailag életképesek.

a)

az ESBA stratégiai orientációját, ideértve az uniós garancia elosztását az infrastruktúra és innováció ablakon belül, és a 11. cikk (3) bekezdése, valamint a II. melléklet 7. szakaszának b) pontja alapján meghozandó bármely döntést;

b)

az ESBA működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

c)

a beruházási platformokkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel folytatott műveletekre vonatkozó szabályokat;

d)

az ESBA kockázati profilját.

a)

kutatás, fejlesztés és innováció;

b)

közlekedési infrastruktúrák és innovatív közlekedési technológiák;

c)

energetikai infrastruktúrák, energiahatékonyság és megújuló energia;

d)

információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrák;

e)

környezetvédelem és környezetgazdálkodás;

f)

oktatás és képzés;

g)

egészségügy és gyógyszerek;

h)

kkv-k;

i)

kulturális és kreatív iparágak;

j)

városi mobilitás;

k)

szociális infrastruktúrák és a szociális és szolidáris gazdaság.

a)

végrehajtására az Unión belül kerül sor; vagy

b)

egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyokat érintenek, és az európai szomszédságpolitika - ezen belül a stratégiai partnerség -, a bővítési politika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik országra, illetve az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országra vagy területre terjednek ki, függetlenül attól, hogy van-e partner az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken.

a)

kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

b)

az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával és a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretekkel összhangban, különösen a következők révén:

c)

a közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése, különösen a következők révén:

d)

az EBA-n vagy az EBB-n keresztül pénzügyi támogatás a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

e)

információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és telepítése, különösen a következők révén:

f)

környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság, különösen a következők révén:

g)

humántőke, kultúra és egészség, különösen a következők révén:

a)

2019. július 5-ig tart azon EBB-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2020. június 30-ig szerződést ír alá;

b)

2019. július 5-ig tart azon EBA-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBA és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2020. június 30-ig szerződést ír alá.

a)

EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás más formái vagy hitelminőség-javító eszközök, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

b)

az EBB által az EBA számára annak érdekében nyújtott finanszírozás és garanciák, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket nyújthasson, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

c)

EBB-garancia nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok számára, az uniós garancia viszontgaranciája mellett.

a)

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében: a tőke és a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően az EBB számára esedékes, de a nemteljesítés bekövetkeztéig be nem folyt összes kamat és összeg;

b)

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek;

c)

a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett műveletek esetében: a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

a)

hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből;

b)

a garanciaalap befektetett forrásainak hozama;

c)

a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárás keretében behajtott összegek a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában előírtak szerint,

d)

az Unió bevételei és az általa az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb befizetések.

a)

a garanciaalap bármely többletét a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az általános költségvetésbe kell befizetni bármely olyan költségvetési sort illetően, amelyet fel lehetett volna használni a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként,

b)

a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

a)

egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák által igénybe vehető technikai segítségnyújtáshoz;

b)

segítségnyújtás a projektgazdáknak adott esetben abban, hogy projektjeiket úgy fejlesszék tovább, hogy azok megfeleljenek a 6. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

c)

a helyi ismeretekre való építés az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő előmozdítása érdekében;

d)

platform biztosítása szakértői tapasztalatcseréhez és a projektek kidolgozásával kapcsolatos know-how megosztásához;

e)

tanácsadás a beruházási platformok létrehozásával kapcsolatban.

a)

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel, különösen az addicionalitás biztosításának kritériumával, való összhangjának értékelése, az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések közötti eloszlásának értékelésével együtt;

b)

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei eredményének és hatásának értékelése összevont alapon, ideértve a munkahelyteremtésre gyakorolt hatást is;

c)

annak értékelése, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek milyen mértékben járulnak hozzá a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések megvalósításához, ideértve az ESBA által a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a közlekedés (ideértve a TEN-T-t és a városi mobilitást), a telekommunikáció, az energetikai infrastruktúra és az energiahatékonyság terén eszközölt beruházások szintjének értékelését is;

d)

az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelése;

e)

az ESBA által támogatott projektek révén elért tőkeáttételi hatás értékelése;

f)

azoknak a projekteknek a bemutatása, amelyek esetében az európai strukturális és beruházási alapok támogatását összekapcsolják az ESBA támogatásával, valamint az egyes forrásokból származó hozzájárulások teljes összege;

g)

a kedvezményezetteknek juttatott összeg, valamint az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;

h)

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének és az e műveletekhez kapcsolódó összesített kockázatnak az értékelése;

i)

az uniós garancia lehívására, a veszteségekre, a megtérülésre, a visszatérített összegekre és minden egyéb befolyt kifizetésre vonatkozó részletes információk;

j)

az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések.

a)

az EBB és az EBA által készített kockázatértékelés, és az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó és besorolási információk;

b)

az Unió fennálló, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletekre lebontva;

c)

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett portfóliókon belül.

a)

az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről, amely tartalmazza az ESBA által az uniós beruházásokra, munkahelyteremtésre, illetve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutására gyakorolt hatásának értékelését;

b)

a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia igénybevételéről és a garanciaalap működéséről.

a)

eléri célkitűzéseit, és indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások folytonosságának és a megfelelő finanszírozásnak a biztosítása érdekében;

b)

nem éri el célkitűzéseit, de indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására a feltárt hibák kijavítása, az új beruházási időszak meghatározása, valamint a beruházások folytonosságának és a megfelelő finanszírozásnak a biztosítása érdekében;

c)

nem éri el célkitűzéseit, és nem indokolt fenntartani egy beruházástámogatási rendszert, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására az ESBA zökkenőmentes megszüntetése érdekében, az uniós garancia e rendelet keretében már jóváhagyott műveleteknek való fenntartása mellett.