1.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/1

(1)

A 847/2006/EK bizottsági rendelet (2)2006. június 2-tól két éves vámkontingenst vezetett be bizonyos elkészített vagy konzervált halak vámmentes behozatalára vonatkozóan.

(2)

A 2006/324/EK határozathoz csatolt, az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodásnak megfelelően mindkét vámkontingensből a Thaiföldi Királyságot illette meg bizonyos mennyiség, a fennmaradó részt pedig bármelyik országból származó behozatalokra igénybe lehetett venni.

(3)

Az országspecifikus vámkontingensek kiosztására az áruk nem preferenciális származása alapján kerül sor. Az ilyen nem preferenciális származásra való utalást szerepeltetni kell az Unión belüli szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó árunyilatkozaton. Egyes esetekben ezt az árunyilatkozatot a származási ország illetékes hatósága által kiállított származási igazolással kell alátámasztani.

(4)

A 847/2006/EK rendeletnek megfelelően a vámkontingensek Thaiföldnek kiosztott részéből való részesedés a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) 47. cikkében megállapított feltételeket teljesítő származási bizonyítvány benyújtásához kötött.

(5)

Az (EU) 2016/481 bizottsági végrehajtási rendelet (4)2016. május 1-jével hatályon kívül helyezte a 2454/93/EGK rendeletet.

(6)

A 2016. május 1. óta hatályos (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (5) már nem tartalmaz a 2454/93/EGK rendelet 47. cikkének megfelelően 2016. április 30-ig alkalmazott eljáráshoz hasonló, a származási bizonyítvány kibocsátására és bemutatására vonatkozó eljárást.

(7)

A Thaiföldről származó elkészített vagy konzervált halaknak a 847/2006/EK rendelettel megnyitott vámkontingensek keretében az Unióba történő behozatala során – a 136/2004/EK bizottsági rendeletben (6) meghatározott feltételeknek megfelelően – be kell mutatni egy közös állategészségügyi beléptetési okmányt (KÁBO). A KÁBO kibocsátásakor követendő eljárás kellő garanciát jelent az elkészített vagy konzervált halak származása tekintetében.

(8)

Emellett a vámhatóságok megkövetelhetik, hogy a nyilatkozattevő a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 61. cikkének megfelelően igazolja az áruk származását. Az említett cikk lehetővé teszi a hivatalos bizonyítványtól eltérő bizonyítási eszközök használatát, és garantálja a vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását.

(9)

Ebből következően a 847/2006/EK rendeletből el kell hagyni azt az előírást, amely szerint a szóban forgó, Thaiföldről származó árukra vonatkozó vámkontingens igénybevételéhez származási bizonyítványt kell bemutatni.

(10)

A vámkontingensek kezelésére vonatkozó szabályokat az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet állapítja meg, amely 2016. május 1-jétől felváltja a 2454/93/EGK rendelet 308a–308d. cikkében foglalt szabályokat. A 847/2006/EK rendelet 4. cikkét módosítani kell az új szabályok figyelembevétele érdekében.

(11)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Vámkódexbizottság véleményével,

1.8.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 200/4

(1)

Az 1285/2013/EU rendelet 6. cikke értelmében az EGNOS rendszer az Európai Unió tulajdona. A teljes tulajdonjogának az Unió által 2009. április 1-jén történt megszerzését, amely az Európai Űrügynökség és a Bizottság közötti, 2009. március 24-én és március 31-én kelt levélváltás tárgya volt, a Bizottság 2009. március 31-i határozatával (2) jóváhagyta. A Bizottság az Európai Űrügynökségnek 2009. március 31-én küldött levélben kijelentette, hogy elfogadja az eszközöket abban az állapotban, amelyben de facto és de jure találhatók.

(2)

Az EGNOS rendszer földi infrastruktúrája egy, a rendszer üzemeltetését koordináló központból, a végrehajtást irányító központokból, a jelet és annak integritását ellenőrző állomásokból, a geostacionárius műholdakkal való kommunikációt végző állomásokból, egy szolgáltató központból és egy biztonságos adattovábbítási hálózatból áll.

(3)

Az EGNOS rendszer üzemeltetésének alapját a rendszer üzemeltetését koordináló központ képezi, mivel az irányítja a rendszer működési tevékenységeit és karbantartását. A központ 2004, azaz már a rendszer Unió általi megszerzését megelőző időpont óta a franciaországi Toulouse-ban található. A helyszínt nem indokolt felülvizsgálni, mivel az megfelel a program igényeinek, hasznot húz a már odaítélt közberuházásokból, és összhangban van a biztonsági követelményekkel, azzal a tagállammal egyeztetve, amelynek területén a rendszer üzemeltetését koordináló központ található. Ezenkívül egy másik helyszínre való átköltözés költségekkel járna, és zavarná a rendszer működését.

(4)

A két, végrehajtást irányító központ feladata a rendszer állapotának és működésének folyamatos nyomon követése és ellenőrzése. A két központ 2004, illetve 2003, azaz már a rendszer Unió általi megszerzését megelőző időpontok óta az olaszországi Ciampinóban, illetve a spanyolországi Torrejonban található. A két helyszínt nem indokolt felülvizsgálni, mivel azok megfelelnek a program igényeinek, hasznot húznak a már odaítélt közberuházásokból, és összhangban vannak a biztonsági követelményekkel, azon tagállamokkal egyeztetve, amelyek területén a végrehajtást irányító központok találhatók. Ezenkívül egy más helyszínekre való átköltözés költségekkel járna, és zavarná a rendszer működését.

(5)

A jelet és annak integritását ellenőrző állomások (Ranging and Integrity Monitoring Station vagy RIMS) feladata a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zökkenőmentes működésének helyi szintű nyomon követése. Ezek az állomások valós időben mérik az e rendszerek által kibocsátott jelekből következő földrajzi helymeghatározási adatok és a saját helymeghatározásuk rendkívül nagy pontossággal ismert referenciaadatai közötti eltérést. Elhelyezkedésük kiválasztásánál figyelembe kellett venni mindenekelőtt azt a műszaki követelményt, hogy földrajzi eloszlásuk az EGNOS rendszer által lefedett területek összességén egyenletes legyen, másrészt a már meglévő létesítmények és berendezések esetleges jelenlétét, valamint a biztonsági követelmények betartását, azon tagállamokkal és harmadik országokkal egyeztetve, amelyek területén az állomások találhatók.

(6)

A jelet és annak integritását ellenőrző állomások (RIMS) száma és elhelyezkedése a program előrehaladásának mértékétől, a program igényeitől és mindenekelőtt a rendszer lefedettségének az 1285/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdése harmadik albekezdésének teljes körű betartása mellett történő kiterjesztésétől függően változhat. Továbbá a biztonsági kockázatelemzések eredményeinek megfelelően is módosíthatók, különösen a harmadik országokban található RIMS állomások esetében.

(7)

A geostacionárius műholdakkal való kommunikációt végző állomások (Navigation Land Earth Station vagy NLES) a geostacionárius műholdakon elhelyezett EGNOS jeladóknak továbbítják a helyesbített adatokat, amelyek lehetővé teszik az EGNOS rendszer lefedettségi területén található GNSS vevőkészülékeknek, hogy megfelelően helyesbítsék a földrajzi helymeghatározást. Minden geostacionárius műholdhoz két NLES állomás tartozik. Az elhelyezkedésük kiválasztása főként a műszaki követelményeket tükrözi, különösen azt, hogy helyi kapcsolatot kell kialakítani az EGNOS rendszer berendezései és azon geostacionárius műholdak üzemeltetőinek jeltovábbító berendezései között, amelyeken az EGNOS jeladók találhatók; ugyanakkor a biztonsági követelményeknek való megfelelésre is tekintettel van.

(8)

Az NLES állomások száma és elhelyezkedése a program előrehaladásának mértékétől és igényeitől, illetve mindenekelőtt a jelenleg Föld körüli pályán lévő geostacionárius műholdakra telepített EGNOS jeladók élettartamától, valamint azon műholdak kiválasztásától függően változhat, amelyekre a jövőbeli jeladókat telepíteni fogják.

(9)

A szolgáltató központ célja egyrészt a geostacionárius műholdakra telepített jeladók által küldött jelek és adatok minőségének nyomon követése, másrészt az EGNOS felhasználói számára kapcsolattartási pontként való működés. Továbbá biztosítja az 1285/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett EDAS szolgáltatás keretében a kereskedelmi jellegű adatok sugárzását. A szolgáltató központ 2004, azaz már a rendszer Unió általi megszerzését megelőző időpont óta a spanyolországi Torrejonban található. A helyszínt nem indokolt felülvizsgálni, mivel az megfelel a program igényeinek, hasznot húz a már odaítélt közberuházásokból, és összhangban van a biztonsági követelményekkel, azzal a tagállammal egyeztetve, amelynek területén a szolgáltató központ található. Ezenkívül egy másik helyszínre való átköltözés költségekkel járna, és zavarná a rendszer működését.

(10)

Az EGNOS-rendszer földi infrastruktúrájának valamennyi eleme közötti valós idejű biztonságos kapcsolat biztosítása érdekében az elemeket az EWAN (Egnos Wide Area Network) hálózat, a kifejezetten a rendszert szolgáló biztonságos adatátviteli hálózat köti össze. E hálózat fizikai jellemzői miatt helyszíne nem határozható meg, és e határozatban nem állapítható meg.

(11)

Az EGNOS rendszer földi infrastruktúráját alkotó, a rendszer üzemeltetését koordináló központ, a végrehajtást irányító központok, az RIMS állomások, az NLES állomások és a szolgáltató központ helyszínét jóvá kell hagyni.

(12)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1285/2013/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,